adozona.hu
BH 2022.9.239
BH 2022.9.239
I. A Kúria mellőzi a jogerős ítélet felülvizsgálatát a hivatkozott jogszabálysértés és a jogerős ítélet indokolása közötti összefüggés hiányán túl a jogvitában nem irányadó, nem adekvát és a fél által is indokolás nélkül hivatkozott jogszabályhelyek alapján. II. Abban az esetben, ha a megbízási szerződésben kikötött sikerdíjat a megbízó a kifizetés feltételének hiányában fizette meg, a megbízott a vagyoni előny visszatérítésére jogalap nélküli gazdagodás jogcímen köteles. III. A jogalap nélküli gazdagodássa
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes állami támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok előkészítésével és tanácsadással is foglalkozó cég. A megbízó felperes és a megbízott alperes között 2018. október 1-jén eseti megbízási szerződés jött létre munkahelyteremtő, kapacitásbővítő beruházás előminősítésére bruttó 1 524 000 forint megbízási díjért. A felek 2018. október 15-én megbízási keretszerződést kötöttek a külső források igénybevételével megvalósítani kívánt üzem beruházási terv - mint projekt - kapcsán tanácsadói, pr...
BH 2022.9.239 I. A Kúria mellőzi a jogerős ítélet felülvizsgálatát a hivatkozott jogszabálysértés és a jogerős ítélet indokolása közötti összefüggés hiányán túl a jogvitában nem irányadó, nem adekvát és a fél által is indokolás nélkül hivatkozott jogszabályhelyek alapján.
II. Abban az esetben, ha a megbízási szerződésben kikötött sikerdíjat a megbízó a kifizetés feltételének hiányában fizette meg, a megbízott a vagyoni előny visszatérítésére jogalap nélküli gazdagodás jogcímen köteles.
III. A jogalap nélküli gazdagodással a felek között a szerződéses jogviszonyuktól független, önálló kötelmi jogviszony jött létre [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bek. b)-c) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:86. § (1) bek., 6:579. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes állami támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok előkészítésével és tanácsadással is foglalkozó cég. A megbízó felperes és a megbízott alperes között 2018. október 1-jén eseti megbízási szerződés jött létre munkahelyteremtő, kapacitásbővítő beruházás előminősítésére bruttó 1 524 000 forint megbízási díjért. A felek 2018. október 15-én megbízási keretszerződést kötöttek a külső források igénybevételével megvalósítani kívánt üzem beruházási terv - mint projekt - kapcsán tanácsadói, projekt képviseleti feladatok ellátásra. A szerződés I.1.4. pontjában a megbízott alperes a projektfinanszírozás/támogatás megszerzésével kapcsolatban többek között vállalta az aktív közreműködést a pénzügyi források megszerzésében [befektetői tőke, pályázatok, EKD támogatás (egyedi kormánydöntéssel nyújtható készpénztámogatás), banki hitelek, biztosítékok, lízing, egyéb finanszírozás]. A VIII.8.1.a) pont szerint az I. pontba foglalt feladatok kapcsán a megbízott megbízási díjra jogosult. Az alperes a tanácsadásért bruttó 6 350 000 forint megbízási díjat számlázott ki 2018. október 16-án.[2] A megbízási keretszerződés releváns VIII.8.1.b) pontja szerint: amennyiben a Megbízó a megvalósítani kívánt beruházásához a Megbízott munkájának eredményeként az 1.3. - helyesen 1.4. - pontban foglalt források megszerzésére válik jogosulttá, akár indikatív módon is - ideértve az indirekt módon megszerzett forrásokat is -, úgy a Megbízott az elvégzett munkája ellenértékeként sikerdíjra is jogosult, amelynek mértéke a nettó projektérték önerővel csökkentett összegének 4%-a + áfa, amelyből 1% + áfa a finanszírozási forrás elérhetőségét vagy támogatási jogosultságot igazoló nyilatkozat kézhezvételekor esedékes. A további 3% + áfa sikerdíj a finanszírozási forrásokhoz vagy támogatásokhoz kapcsolódó szerződések megkötését követően esedékes. Önerőnek minősül a Megbízott közreműködése nélkül megszerzett, a projekt megvalósításához a Megbízó által biztosított saját tőke vagy saját teljesítés.
[3] A felperes által a projekt megvalósítására alapított projektcéget a Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházásösztönzési Főosztálya 2018. december 6-án arról tájékoztatta, hogy a 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendeletben foglalt támogathatósági feltételeket megvizsgálva a beruházás jogosult lehet a kormány egyedi döntése alapján történő támogatásra. A projekt értékelését a Nemzeti Befektetési Ügynökség végzi, az elnöke fog tájékoztatást nyújtani a beruházáshoz megajánlható közvetlen támogatás mértéke tárgyában hozott döntésről.
[4] Az üzleti terv szerinti beruházási összeg, 5 586 450 000 forint alapján az alperes által 2018. december 6-án a sikerdíj 1%-áról, 49 663 541 forintról kiállított számlát a felperes teljesítette.
[5] A felperes a vártnál nagyságrenddel kisebb összegű támogatásra kapott ajánlatot, így a projekt - megfelelő források hiányában - nem valósult meg.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes a keresetében az alperes kötelezését kérte 49 663 451 forint és ennek 2018. december 7. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére elsődlegesen a megbízási keretszerződés létrejöttének hiányában, másodlagosan annak jóerkölcsbe ütközése, harmadlagosan jogalap nélküli kifizetés miatt. Érvényesített jogként az elsődleges és harmadlagos kereseti kérelme kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:579. § (1) bekezdését, a másodlagos keresete vonatkozásában a Ptk. 6:113. § (1) bekezdését jelölte meg. A harmadlagos keresetet azzal indokolta, hogy az 1% sikerdíjat megalapozó eredmény nem következett be.[7] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a megbízási keretszerződés létrejött és érvényes. A keretszerződés VIII.8.1.b. pontjából kitűnik, hogy az 1% + áfa mértékű sikerdíj feltételét képező, a külső forrásra való jogosulttá válás akkor következik be, ha a finanszírozási forrás a megbízó részére elérhető, vagy rendelkezésre áll a támogatási jogosultságot igazoló nyilatkozat. Ennek a Külgazdasági és Külügyminisztérium levele megfelel. A felperes emellett az alperes tevékenységének eredményeként jogosulttá vált a Pénzügyminisztérium 2019. január 21-én keltezett levele alapján adókedvezményre és az S. Bank Zrt. 2019. július 1-én keltezett irata alapján beruházási, forgóeszköz hitelre is. A projekt ezen forrásai tehát hozzáférhetővé váltak, így az alperes a sikerdíjra jogosult.[9] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 49 663 541 forintot, és ennek 2018. december 7-től a kifizetésig járó késedelmi kamatát. Az indokolásában a Ptk. 6:272. § felhívásával rögzítette, hogy a szerződés létrejött: a sikerdíj a megbízási szerződésben meghatározott és kiszámítható, a felek a díjat sikerdíjként is kiköthették, az eredménykötelemre jellemző díjmeghatározás vegyül az ügyviteli jellegű megbízási szerződés típusjegyeivel, a szerződés e tekintetben eredménykötelem természetűvé vált [Ptk. 6:59. § (2) bekezdés]. A megbízási keretszerződés érvényes: a megbízott alperes által megszerzett forrásokhoz kötődő sikerdíjra vonatkozó kikötés nem ütközik a jóerkölcsbe. Önmagában az, hogy a felek a megbízási szerződés VIII.8.1.b) pontját eltérően értelmezik, nem a szerződés érvénytelenségének megállapítására, hanem a szerződés tartalmának a Ptk. 6:86. § (1) bekezdése szerinti meghatározására ad alapot. Az alperes aktív közreműködést vállalt a szerződés 1.4. pontjában felsorolt források megszerzésében. A sikerdíj feltétele nem csupán egy adott típusú vagy bármilyen összegű forrás elérhetővé válása, hanem olyan összegű forrásé, amelyből a tervezett beruházás megvalósítható, azaz amely megegyezik a projekt értékével. A sikerdíj összegének kiszámításakor a projekt értékéből le kell vonni a felperes által biztosított saját tőkét és saját teljesítést.
[10] Az alperest, mint megbízottat nem illeti meg sikerdíj olyan forrás után, amelyre tevékenysége következtében a felperes még nem vált jogosulttá, nem vált számára elérhetővé. A másodfokú bíróság szerint a felperes a fellebbezésében csak azt kifogásolta alappal, hogy bekövetkezett az 1% sikerdíj fizetési kötelezettség szerződésben meghatározott feltétele, az, hogy a beruházás megvalósításához szükséges összes forrás elérhetővé váljon, vagy ilyen összegre támogatási jogosultságot igazoló okirat álljon rendelkezésre. Az alperes sem állította azt, hogy a felperes jogosulttá vált az összes forrásra, a fellebbezési ellenkérelme szerint is a tevékenysége révén csak 2 273 127 000 forint forrásra szerzett jogosultságot. Ennek azonban jogi relevanciája nincs, mert a beruházás megvalósításához szükséges összes forrás nem állt rendelkezésre. A sikerdíj fizetésének szerződési feltétele ezért - eltérően az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltaktól - nem következett be, az nem illette meg az alperest. Az alperes így jogalap nélkül gazdagodott a felperes által sikerdíj címén kifizetett összeggel, azt a Ptk. 6:579. § (1) bekezdése alapján köteles visszafizetni. A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát a szerződéses kötelem önmagában nem zárja ki. A jogalap nélküli gazdagodás, mint szubszidiárius jogcím akkor nem alkalmazható, ha a követelésnek más - akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló - jogcíme van. A szerződéses partner rovására előállott gazdagodást a Ptk. 6:579. § alapján kell visszatéríteni akkor, ha a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem adott jogalapot, illetve a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható az igazolatlanul előállott gazdagodás. Mivel arra nézve nem merült fel adat a perben, hogy a túlfizetésre az alperes szerződésszegő magatartása folytán került sor, azt kell megállapítani, hogy a felperes az indokolatlan vagyoneltolódás kiküszöbölése érdekében kizárólag jogalap nélküli gazdagodás visszafizetése iránti igénnyel léphetett fel, a gazdagodás visszaigényléséhez más jogcímmel nem rendelkezett (BH 2010.333).
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:86. § (1) bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat nem a szerződés egészével összhangban értelmezte, a szerződést iratellenesen nyilvánította eredménykötelemmé. Az alperes kiemelte, hogy a tevékenysége révén a felperes 2 273 127 000 forint külső forrásra szerzett jogosultságot. Téves és iratellenes az a megállapítás, amely szerint az alperes feladata lett volna az összes forrás, 5 586 450 000 forint megszerzése. Hangsúlyozta azt is, hogy a felek között nem volt vita abban, hogy az 1% sikerdíj a támogatási jogosultság megszerzésekor esedékes, amelyet a szerződés VIII.8.1.b) pontja pontosan körülírva tartalmaz. A Ptk. 6:579. § szerinti jogalap nélküli gazdagodás, mint szubszidiárius jogcím nem alkalmazható, mert a követelésnek szerződésen alapuló jogcíme van.[12] Megsértett jogszabályként jelölte meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 21. § (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdését a követelés áfa tartalmának figyelembe vétele miatt, a 237. § (1) bekezdését, a (3) bekezdés a)-c) pontjait, a 270. § (1) bekezdését, a 279. § (1) bekezdését, a 386. § (1), 346. § (1), (4), (5) bekezdését. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazza a bíróság által megállapított tényeket, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak.
[13] A felülvizsgálati kérelem további érvei szerint a szerződés VIII.8.l.b) pontjában rögzített, 1% sikerdíjhoz kötött teljesítés tényszerű bekövetkezésére figyelemmel a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 6:122. §-át, a 6:123. § (1) bekezdését, a Ptk. 6:176. § (5) bekezdését, a Ptk. 6:179. § (1)-(2) bekezdését és a 6:592. § (1) bekezdését is, mert nem vette figyelembe, hogy az alperes határidőhöz nem kötött további teljesítése, további források megszerzése a felperes hibájából vált lehetetlenné. Az alperes a Ptk. 6:89. § (3) és (5) bekezdése és a Pp. 33. § megsértését azért állította, mert nem vette figyelembe, hogy a felperes az alpereshez intézett jognyilatkozatát a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn túl terjesztette elő és a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát ráutaló magatartásával többször megerősítette. Hibás ténymegállapítás és a szerződéssel, valamint a tényállással ellentétes, hogy a sikerdíj a megszerzett forrásokhoz kötődött volna. Az 1% sikerdíj már akkor megillette, amikor a felperes jogosulttá vált a Magyar Kormány támogatására. Az alperes kiemelte, hogy nem volt szerződési feltétel az összes forrás elérhetővé válása. A két külön feltétel bekövetkezése esetén járó sikerdíj félreértelmezése és összekapcsolása jogszabályellenes. Az alperes által hivatkozott további jogszabályhelyek: Ptk. 6:58. §, 6:59. §, 6:61. §, 6:62. § (1) bekezdés, 6:63. § (5) bekezdés, 6:64. § (1) bekezdés, 6:86. § (1) bekezdés, 6:87. § (1) bekezdés, 6:90. §, 6:125. §, 6:126. §, 6:127. §, 6:150. §, 6:180. §.
[14] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet eltér a Kúria Gfv.VII.30.676/2017/8. számú határozatától. Az a része, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér: "a perbeli megbízási szerződések 18. pontjában kikötött sikerdíj vonatkozásában a másodfokú bíróság szintén okszerűen értékelte a rendelkezésre álló, bizonyítékokat, amikor megállapította, hogy a felperes által elkészített pályázatok sikeresek voltak. A megbízási szerződéssel elérni kívánt eredmény ugyanis - a szerződés szövege szerint - nem a támogatási szerződés megkötése, hanem a kedvező támogatási döntés volt."
[15] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Kiemelte, hogy az eljárás során végig vitatta azt, hogy az alperes munkájának eredményeként akár 1 Ft támogatásra is jogosulttá vált volna. Az alperes nem adta (észszerű) magyarázatát annak, hogy a jogerős ítélet megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja a megjelölt jogszabályhelyek alapján, az indokolás vélt hiányosságai mennyiben hatottak ki a jogerős ítéletre. A jogszabályhelyek idézése nem felel meg a Pp. 413. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelményeknek, ezért azokat figyelmen kívül kell hagyni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. A Kúria a másodfokú bíróság helytálló indokaival egyetértett, azok megismétlése nélkül, a felülvizsgálati kérelem érvei ellenében mutat rá a következőkre.[17] A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat, a jogerő áttörésének kivételes eszköze, amelyre csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Az alperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Kúriától a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással is kérte.
A Pp. 413. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ez megköveteli a féltől a jogerős ítélet általa sérelmezett és a rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságának a bemutatását - a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - a jogszabálysértés tartalmi körülírásával, az arra vonatkozó jogi álláspontjának a kifejtésével. A felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit.
[18] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét megváltoztatta és helyt adott a harmadlagos keresetnek. Az elsődleges és a másodlagos kereset elutasítása miatt a felperes felülvizsgálati kérelemmel nem élt, ezért a Kúria előtti rendkívüli jogorvoslati eljárás tárgya az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a jogerős ítéletnek az alperest a harmadlagos kereset alapján marasztaló rendelkezése volt. Ebből következően a Kúria a jogerős ítéletet ebben a részében vizsgál(hat)ta felül, a felülvizsgálati eljárásnak a megbízási keretszerződés létrejötte és érvényessége nem volt tárgya. Az egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset (látszólagos tárgyi keresethalmazat) közül a harmadlagos kereset nem összegszerűségi, hanem a létrejött és érvényes szerződés teljesítésével kapcsolatos jogvita: arról kellett dönteni, hogy teljesült-e az 1% sikerdíj kifizetésének szerződési feltétele. A harmadlagos kereset érdemi elbírálásához, a jogalap nélküli fizetés megállapításához szükséges releváns tényként a szerződés teljesítése, a díjra vonatkozó kikötés és teljesítés bizonyítékaként - az alperes és az elsőfokú bíróság által - állított okiratok tartalma alapján volt megítélhető. Az alperesnek a felülvizsgálati kérelmében ebben a keretben kellett az adekvát jogszabályhely(ek) megsértését állítania és indokolnia.
[19] A Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által megjelölt és tartalmában is kifejtett anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A jogszabályhelyek megjelölése mellett a jogszabálysértést tartalmilag is körül kell írni, azzal kapcsolatban a félnek a jogi álláspontját is részletesen ki kell fejtenie, ismertetnie kell a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait, szabad szöveges formában megfogalmaznia a jogerős ítélet sérelmezett, rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát. Azok a hivatkozások, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul nem teljesülnek, érdemben nem vizsgálhatók, azokat a Kúria figyelmen kívül hagyja [Pp. 413. § (1) bekezdés b) pont, 415. § (1) bekezdés f) pont, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4. pontja és az ahhoz fűzött indokolás]. A kifejtettekre tekintettel a Kúria mellőzte a jogerős ítélet felülvizsgálatát a hivatkozott jogszabálysértés és a jogerős ítélet indokolása közötti összefüggés hiányán túl a harmadlagos kereset alapjául szolgáló jogvitában nem irányadó, nem adekvát és az alperes által is indokolás nélkül hivatkozott következő jogszabályhelyek alapján.
[20] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának szabálya, a Pp. 424. § (1) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja nemcsak abban az esetben, ha a határozat a jogszabályoknak megfelel, hanem akkor is, ha olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt. Az alperes a felülvizsgálati kérelmét ez okból nem alapozhatta a Pp. 21. §-ának rendelkezéseire, a pertárgy érték számításának a szabályára történt hivatkozása sem.
[21] A jogerős ítélet harmadlagos keresetnek helyt adó rendelkezése a megállapított tényállásból levont következtetés körébe tartozik. Az alperes ezért e körben az ítélet jogi indokolására tartozó kérdést támadott, azokat a következtetéseket, amelyeket a másodfokú bíróság a megállapított tényállásból, a szerződés sikerdíjra vonatkozó kikötése és a teljesítés bizonyítékaként hivatkozott okiratok tartalmából levont. Ebből következően alaptalanul állította a jelentős tények megállapítására, a bizonyítás eredményének a mérlegelésére vonatkozó Pp. 279. § (1) bekezdése eljárásjogi szabályának - az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható - megsértését.
[22] Alaptalanul állította az alperes a Ptk. 6:86. § (1) bekezdésének a megsértését is. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásban a Kúria rögzítette a megbízási keretszerződés releváns VIII.8.1.b) pontját, amelynek egyértelmű rendelkezése nem szorult értelmezésre. Ahogyan azt az alperes is hangsúlyozta a felülvizsgálati kérelmében: a felek között nem volt vita abban, hogy az 1% sikerdíj a támogatási jogosultság megszerzésekor esedékes, amelyet a szerződés VIII.8.1.b) pontja pontosan körülírva tartalmaz. A harmadlagos kereset érdemi elbírálásához, a jogalap nélküli fizetés megállapításához szükséges releváns tény, a szerződés teljesítése a szerződés díjra vonatkozó kikötése és annak tükrében a teljesítés bizonyítékaként - az alperes és az elsőfokú bíróság által - állított okiratok tartalmának az értékelése alapján volt megítélhető. Ebben a keretben nincs jelentősége annak, hogy a projekt végül kinek a hibájából nem valósult meg.
[23] A Kúria a Pp. 424. § rendelkezéseinek értelmében annak függvényében hozza meg a határozatát, hogy a jogerős ítélet sérti-e a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabály-helyet és az eljárási szabálysértésnek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt, illetve a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. A jogerős ítélet ilyen szempontú felülbírálatra alkalmassága szempontjából vizsgálja a Kúria a másofokú bíróság indokolási kötelezettségének a teljesítését is. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztató, a harmadlagos keresetnek helyt adó ítéleti rendelkezésének az indokolása kiterjed az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre. Kúria nem észlelte a jogerős ítélet indokolásában elvárt, annak meggyőző erejét adó bírói jogi érvelés hiányát, a Pp. 386. § (1) bekezdése, 346. § (1), (4), (5) bekezdései megsértését.
[24] Az alperes a harmadlagos keresettel szemben azzal védekezett, hogy a sikerdíjhoz kapcsolódó elvárt eredmény konkrétan meghatározásra került, ez pedig abban fejeződik ki, hogy az alperes tevékenységének eredményeként a felperes források megszerzésére vált jogosulttá, amely eredmény bekövetkeztét a KKM és a PM levél is igazolta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében is tévesen állítja azt, hogy a felperes "jogosulttá vált" a kormány támogatására. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházás Ösztönzési Osztálya 2018. december 6. napján kelt levele azt támasztja alá, hogy a felperes a támogatásra "jogosult lehet", ez pedig nem felel meg a megbízási keretszerződés szerinti eredménynek. A hivatkozott levélnek a Kúria által a felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásban rögzített tartalma (jogosult lehet a kormány egyedi döntése alapján történő támogatásra) nem feleltethető meg a megbízási keretszerződés VIII.8.1.b) pontjába foglalt feltételeknek, mert nem "a finanszírozási forrás elérhetőségét vagy támogatási jogosultságot igazoló nyilatkozat". A Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztálya a 2019. január 21-én keltezett levelében pedig csak arról tájékoztatta az alperest, hogy a projektcég beruházásához kapcsolódó maximális adókedvezmény összege folyóáron 666 153 forint, jelen értéken 400 074 forint. A Kúria a másodfokú bírósággal értett egyet abban, hogy a hivatkozott - részben később keletkezett - okiratok nem alapozták meg 2018. december 6-án az 1% sikerdíj kifizetését, mert nem a finanszírozási forrás elérhetőségét, a támogatási jogosultságot igazoló nyilatkozatok. Itt jegyzi meg a Kúria azt is, hogy az alperes annak állításával, hogy nem volt feladata az összes forrás megszerzése, maga sem vitatja azt, hogy ezen összeg alapján számított sikerdíjra nem volt jogosult.
[25] A kifizetett sikerdíjat mint az alperes által jogalap nélkül szerzett vagyoni előny visszatérítését a felperes a Kúria szerint is jogalap nélküli gazdagodás jogcímen - a Ptk. 6:579. § (1) bekezdése alapján - követelhette. Annak összegével az alperes a felperes rovására jogalap nélkül gazdagodott, mert arra és annak megtartására a megbízási keretszerződés nem jogosította fel. Miután a szerződés az alaptalan gazdagodás tényállására nem terjedt ki és a gazdagodás a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható, a jogalap nélküli gazdagodással a felek között a szerződéses jogviszonyuktól független, önálló kötelmi jogviszony jött létre. A vagyoneltolódás visszatérítése a Ptk. 6:579. § (1) bekezdése alapján történhet.
[26] Az alperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Kúriától a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján arra hivatkozással is alaptalanul kérte, hogy a jogerős ítélet eltér a Kúria Gfv.VII.30.676/2017/8. számú határozatától. A felülvizsgálati kérelem nem elégíti ki a Pp. 413. § (1) bekezdés c) pontjában írt tartalmi követelményt: az alperes elmulasztotta megjelölni, hogy a Kúria határozatától milyen jogkérdésben tér el a jogerős ítélet, miben nyilvánul meg az eltérő jogértelmezés. Az eltérő jogértelmezés tárgya a jogerős ítélet által felvetett, jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés lehet, amely a jogerős ítélettel megsértett jogszabály rendelkezésének az értelmezésével, az alkalmazott norma alapvető tartalmával, az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Az alperes nem jelölte meg a másodfokú bíróság által a Kúriától eltérően értelmezett jogkérdést és a Kúria hivatkozott határozatának kiemelt része sem jogkérdésben foglalt állást.
[27] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.V.21.013/2021/19.)