adozona.hu
BH 2022.8.224
BH 2022.8.224
A jogutódlás megállapításának elmaradása, az alperes személyének meghatározása lényeges eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 61. §, 62. §, 63. §, 64. §, 65. §, 324. § (1) bek., 327. § (2) bek., 328. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága vámhivatali ellenőrzés keretében 2015. április 26. napján megvizsgálta a gépjármű szállítmányát és megállapította, hogy 1008 db papírkarton doboz, összesen 3024 kg mennyiségű fürtös paradicsom teljes mértékben jelöletlen. A vámhatóság értesítette a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), az ellenőrzés az élelmiszerlánc felügyeleti szerv minőségellenőrével együttműködv...
BH 2022.8.224 A jogutódlás megállapításának elmaradása, az alperes személyének meghatározása lényeges eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 61. §, 62. §, 63. §, 64. §, 65. §, 324. § (1) bek., 327. § (2) bek., 328. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága vámhivatali ellenőrzés keretében 2015. április 26. napján megvizsgálta a gépjármű szállítmányát és megállapította, hogy 1008 db papírkarton doboz, összesen 3024 kg mennyiségű fürtös paradicsom teljes mértékben jelöletlen. A vámhatóság értesítette a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), az ellenőrzés az élelmiszerlánc felügyeleti szerv minőségellenőrével együttműködve folytatódott. A papírkarton dobozokon, a műanyagtálcákon, a csomagolófólián a palettákhoz rögzítve nem találtak jelzést az áru megnevezésére, illetve annak eredetére. Az elsőfokú hatóság forgalomba hozatali és felhasználási tilalmat, valamint a forgalmazott tétel azonnali megsemmisítését rendelte el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 56. § (1) bekezdése és 57. § f) pontja alapján, mely határozatát utóbb akként javította ki, hogy az eljárást tárgyát képező tétel megsemmisítésénél az Éltv. 56. § (1) bekezdésére és 57. § g) pontjára hivatkozott (alapeljárás).[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: alperesi jogelőd) 2015. június 16. napján kelt 04.2/5398-2/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes által előterjesztett keresetet a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.207/2015/12. számú ítéletével elutasította, mely döntést a felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria Kfv.VI.37.998/2017/8. számú ítéletével helybenhagyott.
[3] Az elsőfokú hatóság 2015. június 8. napján kelt KEF/NOV/176-12/2015. számú határozatával a felperest 7 439 274 Ft élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint a felperes az alapeljárásban megvizsgált paradicsom tételek nyomon követhetőségét nem biztosította, a jelöletlen termékek forgalmazásával megsértette a vonatkozó Európai Uniós jogszabályokat, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet 8. § (5) bekezdés a) pontját, valamint az élelmiszerellenőrzési bírság megállapításának részletes szabályairól, az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) előírásait.
[4] Az alperesi jogelőd 2017. július 13. napján kelt 04.2/2580-2/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy az elsőfokú hatóság a tényállást megfelelően tisztázta és ennek figyelembevételével hozta meg a döntést.
A kereseti kérelem
[5] A felperes keresetet terjesztett elő a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt, elsődlegesen kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozott. A kiadmányozással összefüggésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés f) és g) pontjaira, vitatta az alapeljárásban elrendelt paradicsom megsemmisítés jogszerűségét. Sérelmezte az ügyintézési határidő elhúzódását, mivel az első- és a másodfokú határozat meghozatala között 2 év 1 hónap telt el, utalt az Alkotmánybíróság 3353/2017. AB, valamint 5/2017. AB számú határozataira. Álláspontja szerint az ügyintézési határidő nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A per első tárgyalásán a Ket. 33/A. § (1) bekezdése alapján kérte a fellebbezési illeték kétszeresének visszatérítését.Az ellenkérelem
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Bejelentette a határozat meghozatala óta az alperes személyében a közigazgatási határozat alapját képező közigazgatási ügyben bekövetkezett jogszabályi jogutódlást.[7] Előadta, hogy a tényállást a hatóság kellőképpen feltárta, a kiadmányozás rendjét az alperesi jogelődnél belső utasítás szabályozza, mely előírja az igazgató távollétében a kiadmányozás menetét, a Ket. 72. § (1) bekezdés f) és g) pontjainak sérelme nem állapítható meg. A bírságot a Korm.r. 2. § (2), (3) bekezdései, illetve 9. §-a alapján szabta ki a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER) adatai figyelembevételével.
Az elsőfokú ítélet
[8] A Győri Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) jogerős ítéletével az alperesi jogelőd másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, az alperest 500 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A jogsértés orvosolhatatlansága okán új eljárás lefolytatását nem rendelte el.[9] Indokolása szerint megállapította, hogy a felperes eljárási jogszabálysértésekre hivatkozása megalapozott, az alperes durván megsértette a rá vonatkozó eljárási határidőket, melyre magyarázatot nem adott. Utalt a Ket. 33. § (1) bekezdésére, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 339. § (1) bekezdésére, a Kúria EBH 2016.K.7. számú eseti döntésére. A felperesnek a Ket. 4. § (1) bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga csorbult a késedelmes ügyintézés miatt, mivel az alperes a kötelezően betartandó eljárási határidőket minden indok és ésszerű ok nélkül sokszorosan túllépte.
[10] A paradicsomszállítmány megsemmisítése jogszerű volt, erről a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - a Kúria ítéletével hatályában fenntartott - döntést hozott, mely a továbbiakban már nem vitatható. A bírságösszeg körében megállapította, hogy az alperes jogsértést nem követett el, a jogszabályoknak megfelelően járt el.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, az elsőfokú bíróság az alperesi jogutódlásról annak ellenére nem rendelkezett, hogy ellenkérelmében a jogszabályváltozás miatt bekövetkezett jogutódlást bejelentette. Az alperes személyének téves meghatározása, valamint a jogutódlás megállapításának hiánya lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.[12] Az elsőfokú bíróság döntését a régi Pp. 339. § (1) bekezdésének megsértésére alapította, azonban az ítélet rögzíti, hogy az ügy érdemét tekintve a határozata a jogszabályoknak megfelelő, az eljárási szabálysértés tehát az ügy érdemét nem befolyásolta. Vitatta, hogy a fellebbezési határidő túllépése az ügy érdemére kihatott volna, mivel az eljárási határidők betartása esetén sem születhetett volna más döntés. A felperes jogai nem csorbultak, inkább előnyhöz jutott azzal, hogy a jogerős határozat alapján a bírságot csak később kellett megfizetnie. Az ítélet nem tartalmazza, hogy az ügyféli jogok érvényesíthetősége milyen csorbát szenvedett, milyen kötelezettséget vagy hátrányt okozott a felperesnek. A jogerős ítéletben hivatkozott EBH 2016.K.7. számú kúriai döntés [16] bekezdése is ezt az álláspontot támasztja alá.
[13] Utalt arra, hogy a felperes több jogszabálysértésre is hivatkozott a felülvizsgálni kért határozatokkal szemben, azonban keresetlevelében a Ket. 33. § (1) bekezdésének megsértését nem kifogásolta, azt csak a perben 2021. május 18-án tartott első tárgyaláson adta elő. Ez olyan keresetkiterjesztésnek minősül, amelyet az elsőfokú bíróságnak a régi Pp. 335/A. § (1) bekezdése alapján figyelmen kívül kellett volna hagynia, a fellebbezési illeték visszafizetése iránti kérelemmel együtt. A keresetváltoztatással kapcsolatban utalt a Kúria KGD 1998.315. számú eseti döntésére.
[14] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a felperesnek megítélt perköltség összegét nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, ennek kapcsán utalt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 3. § (1) bekezdésére, a (2) bekezdés a) pontjára, a (6) bekezdésre. E rendelkezések alapján a pertárgyértékhez igazodóan számított perköltség 371 962 Ft lenne, az elsőfokú bíróság azt magasabb összegben állapította meg, melyet azonban nem indokolt. Az ügy bonyolultnak nem tekinthető, a megállapított perköltség túlzott mértékű.
[15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében fenntartotta a keresetében előadott érveket, kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását, az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását, mivel az mind rendelkező részében, mind indokolásában a jogszabályoknak teljes egészében megfelel.
[16] Nem vitatta, hogy az elsőfokú bíróság a jogutódlásról külön végzést nem hozott, azonban ez nem lehet az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, mivel a jogutódlás a közigazgatási szakban bekövetkezett, a keresetlevelet a jogutód alperes továbbította a bíróság felé, így az alperesi hatóság önmaga helyezkedett az alperesi pozícióba.
[17] Álláspontja szerint az Alaptörvényben deklarált tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból következik, hogy a jogalkotó által meghatározott határozathozatali és szankció alkalmazási határidő elmulasztásának jogkövetkezményét a jogszabályi kötelezettségüket határidőben nem teljesítő hatóságok, ne az ügyfelek viseljék.
[18] Hangsúlyozta, hogy a Ket. 33. § (1) bekezdésére az eljárásban irányadó régi Pp. 335/A. § (1) bekezdése szerint az első tárgyaláson jogszerűen hivatkozott. Az elsőfokú bíróság a munkadíj összegének megállapításakor a pertárgyérték szerint, a jogszabályok sérelme nélkül, megfelelő módon járt el.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] Az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülbírálatra alkalmatlan.[20] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül.
[21] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a felperes által 2017. augusztus 24. napján előterjesztett keresetlevélre tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (1) bekezdése alapján a perben a régi Pp. szabályai alkalmazandóak.
[22] A régi Pp. 61. § (1) bekezdése szerint, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.
[23] A régi Pp. 327. § (2) bekezdése szerint közigazgatási perben a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A hatósági hatáskör címzettjében bekövetkezett változás közigazgatási anyagi jogi alapú jogutódlást eredményezhet, melyre a régi Pp. 61-65. §-ainak előírásait a 324. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perek sajátosságaira tekintettel kell alkalmazni.
[24] A régi Pp. 328. § (1) bekezdése szerint, ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik.
[25] A közigazgatási perekben bekövetkező jogutódlás egyes kérdéseiről szóló 7/2014. (XI. 25.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény) a közigazgatási perek eltérő sajátosságaira tekintettel született, mely szerint: "A közigazgatási anyagi jog változása alapján bekövetkező jogutódlásban, mint a jogutódlás sajátos esetében a peres felek nyilatkozatának és szándékának a jogutódlás érdemére nézve nincs jelentősége. Ebben az esetben a Pp. 61. és 64. §-a szerint valamennyi körülményt a jogszabály rendelkezése pótolja, illetve határozza meg, a felek nyilatkozatától a jogutódlás ténye nem függ. Ebből az is következik, hogy a bíróságnak a jogutódlás kérdésében a jogutód személyét a jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag meg kell állapítania, az ehhez szükséges adatokat a felek bejelentése, illetőleg a jogszabályváltozás vizsgálata szolgáltathatja. A jogutódlás megállapításához nincs szükség sem a jogelőd, sem a jogutód, sem pedig a felperes perbeli nyilatkozatára, a bíróság döntése a jogutód tekintetében megállapító jellegű." Rögzítette továbbá, hogy "A jogutód személyének megállapítása a peres fél személyében bekövetkezett változást jelent. Az ilyen végzés - megállapító jelleg ellenére - a per lefolytatása szempontjából alapvető jelentőségű, az alperes személyének téves meghatározása az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti."
[26] A peres iratokból megállapíthatóan a keresettel támadott másodfokú határozatot az alperesi jogelőd 2017. július 13. napján hozta, a felperes keresetlevelét az alperesi jogelődöt nevesítve 2017. augusztus 24-én terjesztette elő, mely 2021. február 18-án érkezett az elsőfokú bírósághoz.
[27] Az alperes a keresetlevélre tett ellenkérelmében jelentette be, az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésére, valamint a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésére hivatkozással, hogy 2017. január 1. napjával az alperesi jogelőd hatáskörét a Pest Megyei Kormányhivatal vette át, így jelen perben az alperesi jogelőd jogutódja.
[28] Az elsőfokú bíróság az alperes által közölt jogszabályi jogutódlás ellenére nem vizsgálta a hatásköri kérdéseket, a perbeli jogutód személyét alakszerű végzéssel nem állapította meg annak ellenére sem, hogy a felperes a keresetlevelet az alperesi jogelőddel szemben terjesztette elő.
[29] A Kúria megállapította, hogy a közigazgatási per megindításának időpontjában a másodfokú eljárás az alperes hatáskörébe tartozott. Az alperes személyében történt változás vizsgálata, értékelése és eredményének megállapítása elmaradt, mely az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértését jelenti.
[30] Mindezek folytán a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan, ezért azt a Kúria a régi Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[31] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak fellebbezhető és megfelelő indokolással ellátott végzéssel kell az alperesi jogutódot megállapítania, figyelemmel a KMK véleményben foglaltakra. Ennek megtörténtét követően tud az ügyben döntést hozni. Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés pl. a határidő túllépése, abban az esetben eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben a döntés tartalmát befolyásolja.
(Kúria Kfv.VI.38.046/2021/5.)