adozona.hu
BH 2022.4.115
BH 2022.4.115
A bíróságnak a keresetet teljeskörűen el kell bírálnia. A keresetre vonatkozó szabályokat a Kp. tartalmazza, a Kp. e körben nem utal vissza a Pp.-re. A Kp.-ban nincsen korlátozva az előterjeszthető kereset terjedelme, a keresetrészek száma, a keresetlevélnek a Kp. 37. §-ában előírt kötelező elemei mellett a felperes maga határozza meg keresete tartalmát és szerkezetét. Amennyiben az előterjesztett kereset nagyobb terjedelmű, akár az állított jogszabálysértések nagy száma, akár az alapul szolgáló jogszabályo
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes, mint elsőfokú hatóság a 2019. augusztus 28-án kelt BP/0103-FSZ/01196-008/2019. számú határozatával - W002 számon - felügyeleti szolgáltatói engedélyt adott a Zrt. részére. Az alperes a 2019. november 26. napján kelt BP/0103-FSZ/02208-006/2019. számú határozatával a Zrt. W002 számú felügyeleti szolgáltatói engedélyét az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé ...
BH 2022.4.115 A bíróságnak a keresetet teljeskörűen el kell bírálnia. A keresetre vonatkozó szabályokat a Kp. tartalmazza, a Kp. e körben nem utal vissza a Pp.-re. A Kp.-ban nincsen korlátozva az előterjeszthető kereset terjedelme, a keresetrészek száma, a keresetlevélnek a Kp. 37. §-ában előírt kötelező elemei mellett a felperes maga határozza meg keresete tartalmát és szerkezetét. Amennyiben az előterjesztett kereset nagyobb terjedelmű, akár az állított jogszabálysértések nagy száma, akár az alapul szolgáló jogszabályok értelmezése miatt, nem kizárt a részeinek - a logikai rendszerezésen felüli - számozással vagy más módon történő jelölése [2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes, mint elsőfokú hatóság a 2019. augusztus 28-án kelt BP/0103-FSZ/01196-008/2019. számú határozatával - W002 számon - felügyeleti szolgáltatói engedélyt adott a Zrt. részére. Az alperes a 2019. november 26. napján kelt BP/0103-FSZ/02208-006/2019. számú határozatával a Zrt. W002 számú felügyeleti szolgáltatói engedélyét az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 22. § (3)-(4) bekezdések rendelkezései alapján visszavonta, mert a Zrt. az NGM rendelet 7. §-ában az engedély feltételéül szabott telephely biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezett.[2] A felperes 2019. november 8-án a Zrt. W002 számú felügyeleti szolgáltatói engedélyének a javára történő átírására irányuló kérelmet terjesztett elő az alperesnél az NGM rendelet 20. §-a alapján. E kérelemre indult eljárásban az alperes 2019. november 19. napján BP/0103-FSZ/02344-004/2019. szám alatt függő hatályú határozatot hozott.
[3] Az alperes a 2019. november 26. napján kelt BP/0103-FSZ/02344-010/2019. számú végzésével a felperes felügyeleti szolgáltatói engedély átírására vonatkozó kérelmét elutasította az átírni kért engedély visszavonása miatt.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM) mint másodfokú hatóság a 2020. március 5. napján kelt IF/10862-9/2020-ITM. számú végzésével az elsőfokú végzést megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.
[5] Az ITM által elrendelt új eljárásban az alperes az eljárását a BP/0103-FSZ/02344-017/2019. számú végzésével felfüggesztette a Zrt. felügyeleti szolgáltatói engedélyét visszavonó határozattal szemben kezdeményezett közigazgatási per jogerős befejezéséig. A Zrt. keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a 2020. június 23-án kelt 113.K.701.397/2020/11. számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[6] A felperes az ITM IF/10862-9/2020-ITM. számú végzésével szemben keresetet terjesztett elő, melyet a Fővárosi Törvényszék a 2020. május 22. napján kelt 15.K.704.570/2020/8. számú végzésével elkésettség okán visszautasított. A felperes fellebbezése alapján eljárt Kúria a 2020. október 1. napján kelt Kpkf.V.39.550/2020/2. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék végzését helybenhagyta. A keresetlevél késedelmes benyújtása miatt előterjesztett igazolási kérelmet a Fővárosi Törvényszék a 2020. június 15. napján kelt 15.K.704.570/2020/11. számú végzésével elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Kúria a 2020. szeptember 28. napján kelt Kpkf.V.39.551/2020/2. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 15.K.704.570/2020/11. számú végzését helybenhagyta. A felperes a Fővárosi Törvényszék 15.K.704.570/2020/8. számú és a Kúria Kpkf.V.39.550/2020/2. számú végzéseivel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
A keresettel támadott végzés
[7] Az alperes a 2020. november 3. napján kelt BP/0103-FSZ/02344-26/20109. számú végzésével a Zrt. részére W002 számon kiadott felügyeleti szolgáltatói engedély átírása iránti kérelem tárgyában indult eljárást megszüntette.[8] Indokolása szerint az átírással érintett W002 számú felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonásának jogszerűségéről a bíróság jogerős döntést hozott, ebből következően az engedély átírása nem lehetséges. Mindezek folytán az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §-a alapján a kérelem visszautasításának lett volna helye, azonban a visszautasítási ok csak később jutott a hatóság tudomására, ezért az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről kellett intézkednie.
A kereset
[9] A BP/0103-FSZ/02344-26/20109. számú eljárást megszüntető végzést a felperes részére 2020. november 4-én kézbesítették, a végzéssel szemben 2020. december 4-én keresetlevelet terjesztett elő. A keresetlevél - tartalomjegyzék szerint - hat fő részre tagolódott: I. Bevezető rész, II. Eljárási kérdések, III. Tényállás, IV. Jogi elemzés és jogsértések, V. Kereseti kérelmek, VI. Záró rész. A felperes a kereset fő részeit fejezetekre, pontokra, alpontokra osztotta.[10] A keresetlevél V. rész 61. (i)-61. (iv) pontjai tartalmazzák a felperes elsődleges-negyedleges kereseti kérelmeit. Elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontja és a 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte, illetőleg, hogy e körben az elsőfokú bíróság utasítsa az alperest az NGM rendelet 1. melléklet A) fejezet 7. c) pontjának figyelmen kívül hagyására - a 3311/2018. (X. 16.) AB határozatban foglaltakra is figyelemmel -, a keresetben részletezett, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértések miatt.
[11] Másodlagosan - eshetőlegesen - a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja és a 92. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését és az NGM rendelet az 1. melléklet A) fejezet 7. c) pontjának figyelmen kívül hagyására utasítását kérte, tekintettel arra, hogy a visszavonó határozatot a hatóság olyan jogszabályhelyre alapította, amely jelen ügyben nem volt alkalmazható.
[12] Harmadlagosan - eshetőlegesen - a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja és a 90. § (1) bekezdés b) pontja vagy a 90. § (2) bekezdése alapján a felügyeleti szolgáltatói engedélyt visszavonó határozat megváltoztatását kérte különös tekintettel arra, hogy a felügyeleti szolgáltatói engedély egyszerűsített eljárásban történt átadását kizárólag az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK Irányelv (a továbbiakban: Szolgáltatási Irányelv) alapján nem alkalmazható engedélyezési feltétel fennállásának hiányára alapították.
[13] Negyedlegesen - eshetőlegesen -, amennyiben az elsőfokú bíróság számára a Szolgáltatási Irányelv és az azt implementáló, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg.tv.) eljárási rendelkezéseinek gyakorlati értelmezése nem egyértelmű, indítványozta az eljárás felfüggesztését és az általa megfogalmazott konkrét kérdés tárgyában az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését.
Keresetkiterjesztés
[14] A felperes a per első tárgyalását megelőzően - 2021. február 8-án - a Kp. 43. § (1) bekezdés és a 60. § (1) bekezdés rendelkezéseire hivatkozással keresetkiterjesztés és nyilatkozat elnevezésű beadványt terjesztett elő. A beadványa két fő részre tagolódott: keresetkiterjesztésre (keresetváltoztatás) és a védiratra tett nyilatkozatra.[15] A felperes a keresetkiterjesztés alapján az eredeti kereseti kérelmeit kiegészítette és az így kiegészített keresetét nyolc külön alpontba - 145. (i)-(viii) - foglalta. A kiegészített elsődlegestől negyedlegesig előterjesztett kereseti kérelmei [145. (i)-145. (iv) pontjai] az eredetileg benyújtott keresetben foglaltakhoz képest új kérelmek. Az ötödleges-nyolcadlagos kereseti kérelmek [145. (v)-145. (viii)] megegyeznek az eredeti kereseti kérelmeivel [keresetlevél 61. (i)-61. (iv) pontok].
[16] A keresetkiterjesztés az ITM IF/10862.9/2020-ITM számú végzése részleges semmisségének megállapítására irányult, melyet - hivatkozása szerint - az elsőfokú bíróságnak a Kp. 85. § (3) bekezdése alapján hivatalból is észlelnie kell.
[17] A felperes kiegészített, elsődleges kereseti kérelmében - keresetkiterjesztés és nyilatkozat elnevezésű beadvány 145. pont (i) pont - a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja és a 92. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ITM megsemmisítő végzésének abban a részében történő megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte a közlésre visszamenőleges hatállyal, amelyben az új eljárásra utasításról döntött. Érvelése szerint a másodfokú hatóságnak az Ákr. 119. § (4)-(6) rendelkezései nem adnak felhatalmazást az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítására, ezért az új eljárásra utasításra hatáskör hiányában került sor, ami a rendelkezés Ákr. 123. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részleges semmisségét eredményezi.
[18] Másodlagos kiegészített kérelmében - 145. (ii) pont - a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja és a 92. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése alapján kérte az eljárást megszüntető végzésnek az alperes megismételt eljárása megindulásának napjával történő hatályon kívül helyezését, vagy a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megszüntető végzés közlésének hatályával történő megsemmisítését arra tekintettel, hogy azt az alperes lényeges eljárási szabály, az Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 46. § (1) bekezdését, valamint az Ákr. 123. § (1) bekezdés a) pontját sértő eljárásban hozta meg.
[19] Harmadlagos és negyedleges kiegészített keresetrészeiben - melyek az eredeti keresethez képest szintén új kérelmeknek minősülnek - a felperes nem jogszabálysértés megállapítását kérte, hanem az elsődleges és a másodlagos kérelmének megalapozottsága esetén az ott megállapított jogszabálysértések jogkövetkezményeinek levonását.
[20] Harmadlagos kérelme arra irányult, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 38. § (1) bekezdés d) pontja és a Kp. 93. §-a alapján állapítsa meg az Ákr. 43. § (4) bekezdésben foglalt feltétel bekövetkezését, a függő hatályú döntés véglegessé válását és/vagy a Szolg.tv. alapján azt a tényt, hogy az alperes a reá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott döntést, így a felperest megilleti a felügyeleti szolgáltatás megkezdésének és folytatásának joga a felügyeleti szolgáltatói engedély alapján.
[21] Negyedleges kereseti kérelmében a Kp. 38. § (1) bek. d) pontja szerint kérte az alperes kötelezését a felperest a felügyeleti szolgáltató engedély jogosultjaként történő nyilvántartásba vételére az NGM rendelet 13. § rendelkezéseinek megfelelően.
[22] A keresetkiterjesztés és nyilatkozat elnevezésű beadványa 18-30. pontjai rögzítik az elsődleges-negyedleges kérelmeihez kapcsolódó jogi elemzést és a jogszabálysértések mibenlétének kifejtését.
Védirat
[23] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását indítványozta, a keresetkiterjesztéssel szemben előterjesztett védiratában pedig a Kp. 48. § (1) bekezdés b) és g) pontjaira hivatkozással kérte a keresetkiterjesztés részítélettel való visszautasítását, tekintettel az ITM IF/10862-9/2020-ITM. számú végzésével szemben előterjesztett kereset jogerős visszautasítására.Az elsőfokú ítélet
[24] Az elsőfokú bíróság a 47.K.701.101/2021/17. számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a felperes rendszerezését mellőzve - fejezetekre, pontokra és alpontokra tagolás nélkül - ismertette a keresetet és a keresetkiterjesztést, azt egységesen keresetnek minősítette, és megalapozatlannak értékelte. A keresetkiterjesztés elnevezésű beadvány 145. (ii) pontjában található kereseti kérelemhez az ítélet indokolást nem tartalmaz.A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem
[25] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Eshetőlegesen kérte az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 267. cikke, valamint a Kp. 34. § a) pontja folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 126. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Szolgáltatási Irányelv és az azt implementáló Szolg.tv. eljárási rendelkezéseinek értelmezése érdekében a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését és előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az általa megfogalmazott konkrét kérdésekben.[26] A felülvizsgálati kérelem 7-18. pontjai tartalmazzák a felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértéseket és jogszabályhelyeket. A felülvizsgálati kérelem 7. pontjában foglaltak szerint a jogerős ítélet sérti a Kp. 85. § (1) bekezdését és a 86. § (1) bekezdését, mivel az elsőfokú bíróság a keresetet nem merítette ki teljeskörűen. Annak ellenére ugyanis, hogy a 2021. február 8-án kiegészített kereseti kérelméhez - keresetkiterjesztés elnevezésű beadvány 145. (ii) pont - kapcsolódóan jogszabályi hivatkozásokkal, részletes érvekkel alátámasztotta a kérelmét, a jogerős ítélet kizárólag a keresetlevél 145. (i) pontjában foglalt, az ITM megsemmisítő végzés semmisségének megállapításával kapcsolatos kereseti kifogást bírálta el.
[27] Hivatkozott a Kf.37.144/2020/4. szám alatt közzétett kúriai ítélet [33] bekezdésére, amelyben a Kúria elvi éllel állapította meg azt, hogy a kereseti kérelem nem teljes körű kimerítése súlyos eljárási jogszabálysértés.
[28] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte, mivel az elsőfokú bíróság megfelelő részletességgel feltárt tényállás alapján megalapozott, kellően megindokolt jogi következtetést vont le jogerős ítéletében.
[29] A Kúria a felülvizsgálta kérelmet a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjának alkalmazásával befogadta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem alapos.[31] A Kp. 120. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[32] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
[33] Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogorvoslathoz való jog tartalmának megállapításával. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy "a jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. (...) Nem következik mindebből, hogy a jogorvoslatot elbíráló szervnek a kérelemnek minden körülmények között helyt kell adnia, azt azonban feltétlenül, hogy az eljárási szabályok által meghatározott keretek között a jogorvoslati eljárást lefolytassák és a jogorvoslati kérelemben írtakat a jogszabályban foglaltak szerint érdemben megvizsgálják (3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15-17])."
[34] A felperes számos előzményi jogorvoslati - közigazgatási és bírósági - eljárás után, az alperes eljárást megszüntető végzésének meghozatalát követően nyújtotta be a keresetét az alperes e végzése ellen.
[35] A Kp. által szabályozott közigazgatási perben a felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a határozat bíróság általi felülvizsgálatát.
[36] A Kp. 2. § (1) bekezdése értelmében a bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben - erre irányuló megalapozott kérelem esetén - hatékony jogvédelmet biztosítson. A Kp. 2. § (2) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el.
[37] A Kp. 86. § (1) bekezdése szerint az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. A Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 341. § (1) bekezdése értelmében az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
[38] A Pp. 346. § (1) bekezdése szerint az írásba foglalt ítélet bevezető, rendelkező, perorvoslati részekre, indokolásra és záró részre tagolódik.
[39] A (3) bekezdés kimondja, hogy a rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntése szerinti rendelkezést. A perorvoslati rész tartalmazza, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek, azt hol és mennyi idő alatt lehet benyújtani, továbbá a fellebbezési tárgyalás tartására irányuló kérelem szabályairól történő tájékoztatást. A (4) bekezdés rendelkezése szerint az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza.
[40] A keresetre vonatkozó szabályokat a Kp. tartalmazza, a Kp. e körben nem utal vissza a Pp.-re. A Kp.-ban nincsen korlátozva az előterjeszthető kereset terjedelme, a keresetrészek száma, a keresetlevélnek a Kp. 37. §-ában előírt kötelező elemei mellett a felperes maga határozza meg keresetének tartalmát és szerkezetét. Amennyiben az előterjesztett kereset nagyobb terjedelmű, akár az állított jogszabálysértések nagy száma, akár az alapul szolgáló jogszabályok értelmezése miatt, nem kizárt a részeinek - a logikai rendszerezésen felüli - számozással vagy más módon történő jelölése.
[41] A Kp. 86. § (1) bekezdés rendelkezése azt a követelményt támasztja, hogy az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A közigazgatási perben hozott határozatokra alkalmazni rendelt Pp. rendelkezések szerint a bíróság a per érdemében ítélettel határoz, az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell a bevezető részt, a rendelkező részt, a perorvoslati részt, az indokolást és a záró részt. Az ítélet indokolásában elő kell adni a bíróság által megállapított tényeket az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte [Pp. 340. § b) pont, 346. § (1) bekezdés, 346. § (4) és (5) bekezdés].
[42] Az ítélet rendelkezését tehát akként kell megindokolni, hogy abból megállapítható legyen, a bíróság a keresetet teljeskörűen elbírálta, azaz az ítéletnek az előterjesztett kereset minden egyes részére kell tartalmaznia rendelkezést és indokolást. A Pp. 346. § (2)-(5) bekezdéseiben foglalt tartalmi előírások mellett a bíróság maga határozza meg, hogy követi-e a kereset rendszerét, például ugyanolyan sorrendben dönt a kereset egyes részeiről, mint ahogyan azokat a keresetlevél tartalmazza, vagy sem, átveszi-e a felperes jelöléseit (a számozásokat) vagy maga rendszerezi a kérelmeket.
[43] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében nem követte a felperes rendszerezését és jelöléseit, a keresetet és a keresetkiterjesztést egységesen keresetnek tekintette és elutasította. Mindebből az következik, hogy az eljárt bíróság a felperes valamennyi kereseti kérelmét alaptalannak értékelte.
[44] A Kp. 86. § (1) bekezdése alapján a perben elbírálatlan keresetrész nem maradhat, ha az ítéleti rendelkezés a kereset elutasítása, akkor a bíróságnak a határozata indokolásában a Pp. 346. § (4) bekezdés rendelkezése alapján minden egyes keresetrész elutasítását meg kell indokolnia.
[45] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban megállapította - ahogyan arra a felperes helytállóan hivatkozott -, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem merítette ki a keresetet teljes körűen, az ítélet ugyanis a keresetkiterjesztés 145. (ii) pontjában foglalt kereseti kérelemhez kapcsolható indokolást nem tartalmaz.
[46] A Kúria hatáskörelvonás tilalma okán nem foglalhat elsőként állást az eljárást megszüntető végzés jogszabálysértését - az alperes az eljárást megszüntető végzését az Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 46. § (1) bekezdésébe, valamint az Ákr. 123. § (1) bekezdés a) pontját sértő eljárásban hozta meg - állító kereseti kérelem [keresetkiterjesztés 145. (ii)] kérdésében, az ezen kereseti kérelem tárgyában való döntés az eljárt bíróság hatáskörébe tartozik.
[47] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak - a keresetkiterjesztés vonatkozásában a pergátló akadályok vizsgálata után - a keresetet a Kp. 86. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően teljeskörűen el kell bírálnia, és minden keresetrészre vonatkozó indokolásrészt döntése indokolásának tartalmaznia kell a Pp. 346. § (4) bekezdés rendelkezésének megfelelően.
(Kúria Kfv.VI.38.039/2021.)