adozona.hu
BH 2022.4.111
BH 2022.4.111
A bíróság által elrendelt megismételt eljárásban az eljárási határidő túllépése önmagában nem teszi kizárttá, hogy - a törvényi feltételek fennállása esetén - az eljáró hatóság a közigazgatási eljárás felfüggesztéséről döntsön [2017. évi I. törvény (Kp.) 13. §, 48. §, 81. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 48. §, 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2009. évi egységes területalapú támogatás igénybevételével kapcsolatos ügyében a 2017. november 30. napján benyújtott fellebbezésében kérte az alperes ügyvezetőjének a másodfokú eljárásból történő kizárását. Az alperes 2018. május 3-án kelt AHÁT/6/2018. iktatószámú végzésével a kizárás iránti kérelmet elutasította. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.467/2018/17. számú végzésével kijavított 10.K.37.467/2018/15. számú ítéletével az alperes végzését megsemmisítet...
BH 2022.4.111 A bíróság által elrendelt megismételt eljárásban az eljárási határidő túllépése önmagában nem teszi kizárttá, hogy - a törvényi feltételek fennállása esetén - az eljáró hatóság a közigazgatási eljárás felfüggesztéséről döntsön [2017. évi I. törvény (Kp.) 13. §, 48. §, 81. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 48. §, 51. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2009. évi egységes területalapú támogatás igénybevételével kapcsolatos ügyében a 2017. november 30. napján benyújtott fellebbezésében kérte az alperes ügyvezetőjének a másodfokú eljárásból történő kizárását. Az alperes 2018. május 3-án kelt AHÁT/6/2018. iktatószámú végzésével a kizárás iránti kérelmet elutasította. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.467/2018/17. számú végzésével kijavított 10.K.37.467/2018/15. számú ítéletével az alperes végzését megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte.[2] A megismételt eljárásban az alperes a 2019. július 2-án kelt JHÁT/5-1/2019. iktatószámú végzésével ismételten elutasította a felperes kizárás iránti kérelmét, mely végzést a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020. március 5-én kelt 30.K.32.681/2019/30. számú ítéletével megsemmisített és az alperest ismételten új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes az ítélettel szemben 2020. április 5-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
[3] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jogerős ítéletére tekintettel az alperes a kizárás tárgyában az eljárást ismét megindította, majd 2020. május 7. napján meghozta a felülvizsgálattal érintett JHÁT/3/2020. számú végzést, mellyel az eljárását a Kúria előtt a megismételt eljárás alapjául szolgáló jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmére tekintettel a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (1) bekezdés a) pontja alapán felfüggesztette.
A felperes keresete és az alperes védekezése
[4] A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő keresetet, melyben elsődlegesen a jogorvoslati tájékoztatásban megjelölt Fővárosi Törvényszék illetékességét kifogásolta figyelemmel arra, hogy a döntés az ingatlanait érintő területalapú támogatáshoz kapcsolódott ezért az ingatlanai fekvésére tekintettel a Pécsi Törvényszék rendelkezett a per lefolytatására illetékességgel. Kérte továbbá a végzés megsemmisítését figyelemmel arra, hogy annak meghozatalára az alperes számára nyitva álló ügyintézési határidőn túl került sor. Kérte továbbá az Ákr. 51. § b) és c) pontjaiban előírt ügyintézési határidő túllépésének esetére az eljárás lefolytatásáért 30 000 forint megfizetésére kötelezni az alperest. Az álláspontja szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 119. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat hatályosulására nincs halasztó hatálya, így nem volt helye az eljárás felfüggesztésének. Az alperes eljárása ezáltal sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát.[5] A felperes a keresetindítási határidőn túl kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.K.32.681/2019/30. számú jogerős ítéletének kikényszerítését, az alperes eljárási bírsággal sújtását, továbbá a támadott végzéssel szemben előterjesztett keresetét módosítva annak megsemmisítését már nem kérte. Kérte azonban annak megállapítását, hogy a végzés a Kp. 119. § (1) bekezdésére tekintettel jogsértő volt.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte, nem vitatva, hogy az ügyintézési határidőt túllépte, azonban véleménye szerint ez nem hatott ki az ügy érdemére.
[7] Az alperes a hozzá előterjesztett keresetet a védirattal és az ügy irataival a Kp.-ban foglalt határidőben a bírósághoz nem küldte be, ezért a felperes a bíróságtól közvetlenül kérte az alperes kötelezését az iratok beterjesztésére.
A jogerős ítélet
[8] A Fővárosi Törvényszék 2021. március 30. napján kelt jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az illetékessége fennállt, mivel a per tárgyát nem a felperes ingatlanjaival kapcsolatos területalapú támogatások ügyében hozott határozatok felülvizsgálata képezte, így az illetékességet nem az ingatlanok fekvésének a helye határozta meg, hanem a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósulásának helye, mely írásbeli közigazgatási tevékenység esetén az a hely, ahol az írásbeli közigazgatási tevékenység megvalósult. A végzés keltezése tartalmazta a végzés meghozatalának helyét és időpontját, ezáltal a közigazgatási tevékenység megvalósulásának a helye a végzésből egyértelműen megállapíthatóan Budapesten volt, melyre tekintettel a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezett illetékességgel.[9] Az elsőfokú bíróság a felfüggesztés jogszerűségével kapcsolatosan megállapította, hogy az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesültek, mivel a Kúria felülvizsgálati eljárás során olyan döntést is hozhat, hogy az új eljárást elrendelő ítéletet hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja, avagy az új eljárást elrendelő ítéletet hatályában fenntartja, de az új eljárásra vonatkozóan eltérő vagy részben eltérő iránymutatást ad. Nem tartotta alaposnak továbbá a felperes Kp. 119. § (1) bekezdésére való hivatkozását, mivel ugyan a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem benyújtása ellenére hatályosul, azonban amennyiben az eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok szerint az eljárás felfüggesztésének helye van, úgy a hatóság jogosult az eljárását felfüggeszteni. Utalt rá, hogy a teljesítés kikényszerítése iránti kérelem sem lehet alapos, mivel a felülvizsgálati kérelem benyújtásának ténye olyan ok, amelyre tekintettel a hatóság az eljárását felfüggesztheti és ebben az esetben a teljesítési határidő nyugszik.
[10] Az ügyintézési határidő túllépésének tényét a jogerős ítélet megállapította, azzal, hogy az ügyintézési határidő elmulasztása a döntés szempontjából nem jogvesztő. Az eljárási határidő betartása körében mindenekelőtt azt kell értékelni, hogy az eltelt idő mennyiben érintette a felperest az ügyféli jogok gyakorlásában. Figyelemmel pedig arra, hogy a Kúria döntését követően az eljárás tovább folytatódik, a Kúria döntésétől függően a felperes kizárás iránti kérelme elbírálásra kerül. Kiemelte továbbá, hogy a felperes maga sem hivatkozott olyan ügyféli jogának sérelmére, melyet értékelni lehetett volna, ezért a felfüggesztő végzésnek az eljárási határidő leteltét követően történő meghozatalát nem értékelte olyan súlyos, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértésnek, amely a végzés megsemmisítését és új eljárás elrendelését indokolná.
[11] Az illeték visszafizetésével kapcsolatos kérelem tekintetében a bíróság megállapította, hogy az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a hatóságnak az eljárás befejező döntésében kell rendelkeznie, amennyiben azt a hatóság elmulasztja, úgy az eljárás befejező határozata elleni jogorvoslati kérelemben kifogásolható. Minderre tekintettel a felperes ilyen tárgyú kérelme idő előtti volt.
[12] A felperes eljárás során előadott Kp. 40. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos hivatkozásaira tekintettel kifejtette, hogy az alperes a bíróság felhívására továbbította a felperes keresetlevelét, így pénzbírság kiszabása nem volt indokolt, ezért a bíróság azt mellőzte. A megállapításai szerint az alperes ezen késedelme nem alapozza meg mulasztási per megindítását sem.
A felülvizsgálati kérelem
[13] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezése az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítása iránt. Hangsúlyozta, hogy jelen ügyön kívül hasonló tárgyú ügye is folyamatban volt 2011. évi és a 2013. évi támogatási kérelmével kapcsolatosan, ezért azokat az ügyeket a Kúria Kfv.IV.35.537/2015/13. számú végzésére tekintettel együttesen kell elbírálni.[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a támogatási kérelem tárgyú ügyei már sok éve tartanak, emiatt az eljárások mielőbbi befejezéséhez szükséges ezen ügy érdemi elbírálása is. Az álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXIV. cikkében biztosított tisztességes hatósági eljáráshoz való jogának részét képező észszerű határidőn belüli eljáráshoz való joga, mivel a jogsértő felfüggesztés miatt az eljárás ideje meghosszabbodott. Alapvető eljárásjogi sérelemnek tekintette, hogy a bíróság az ügyintézési határidő hosszát helytelenül állapította meg.
[15] A felperes megismételte hivatkozásait abban a tekintetben, hogy a Fővárosi Törvényszék illetékességgel nem rendelkezett, továbbá kifejtette, hogy álláspontja szerint az eljárási határidő 8 és nem 60 nap volt, és véleménye szerint nem lehetséges az ügyintézési határidő után az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni. Hivatkozott ezzel kapcsolatosan a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy ítéletére. Álláspontja szerint az ügye észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való alapvető eljárási jog sérelme azzal következett be, hogy az eljárás ideje meghosszabbodott, ezért a keresetének helyt kellett volna adni, a bíróságnak értékelnie kellett volna az eljárási szabálysértések összeadódó hatását, ahogyan azt a Kúria Kfv.IV.35.537/ 2015/13. számú végzés indokolásának [21] bekezdésében kifejtette.
[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében kitért arra, hogy az eljárás során mulasztási keresetet is indított, melyet az elsőfokú bíróság érdemben nem bírált el, továbbá az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 85. § (1) bekezdését, mivel kérte a Fővárosi Közigaz-gatási és Munkaügyi Bíróság 30.K.32.681/2019/30. számú ítéletéből fakadó eljárási kötelezettség elmulasztásának megállapítását, és hivatkozott a Kp. mulasztási perre vonatkozó szabályaira is, azonban a mulasztási per vonatkozásában kizárólag a keresetlevél bíróságra való benyújtásának elmulasztását említette.
[17] A felperes szerint a teljesítés kikényszerítésére irányuló kérelme kapcsán az elsőfokú bíróság azt rögzítette, hogy azon eljárás lefolytatásának nem volt helye, mely a kérelem érdemi elbírálását jelentette, megsértve ezáltal a Kp. 151. § (1) bekez-dését, mivel a határozat teljesítésének kikényszerí-tésére irányuló kérelem elbírálására a törvény nemperes eljárás lefolytatását írja elő. Megsértette továbbá a (2) bekezdést is, mivel a teljesítés kikényszerítése iránti nemperes eljárás az általános szabályok szerinti keresettel nem kapcsolható össze. Érdemi elbírálás esetén a bíróságnak a Kp. 152. § (2) bekezdése szerint kellett volna eljárnia.
[18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.[21] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[22] A Kúria kiemelten hangsúlyozza, hogy jelen perben nem a felperes 2009. évi területalapú támogatási ügyében, hanem az azzal összefüggésben indult kizárási eljárásban hozott végzés képezte a bírósági eljárás alapját. Kizárási kérelem pedig nem tekinthető ingatlanhoz kapcsolódó jognak vagy kötelezettségnek, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszonynak. Minderre tekintettel a Kp. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékességi ok nem merülhetett fel, helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy az illetékessége a közigazgatási cselekmény megvalósulásának helyéhez, jelen esetben Budapesthez igazodott, melyre tekintettel a perre a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Fővárosi Törvényszék rendelkezett illetékességgel.
[23] A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a keresetlevélben meg kell jelölni a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. A Kp. 43. § (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
[24] Minderre tekintettel a felperes 2020. május 18-i keresetében foglaltak képezhették a bíróság vizsgálatának tárgyát, azaz az, hogy a támadott végzés megsemmisítésének van helye, mivel az eljárás felfüggesztésére az ügyintézési határidőn túl került sor, továbbá az illeték visszafizetésével kapcsolatos kérelem ügyében járhatott volna el a bíróság. A felperes további, keresetindítási határidőn túl előadott, nem a támadott közigazgatási cselekmény (az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés tartalmát illető jogsértésekre vonatkozó és további kérelmei), mint például a 2020. december 22-i kereseti kérelemnek nevezett iratban foglalt bírósági ítélet kikényszerítésére irányuló kérelme, továbbá mulasztási per megindítását célzó kérelme jelen eljárásban nem lett volna értékelhető, mindezért a Kúria a jogerős ítélet ezekkel kapcsolatos megállapításait mellőzi.
[25] Megállapítható azonban, hogy az elsőfokú bíróság az utóbbi kérelmek tekintetében tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, így felperest nem tájékoztatta arról, hogy ez irányú igényét - a jogszabályi keretek között - jelen eljárástól elkülönülten érvényesítheti. Ezen tájékoztatás elmaradása - tekintve, hogy az nem a szabályszerűen, határidőben előterjesztett keresethez kapcsolódott - az ügy érdemére nem volt kihatással.
[26] A Kúria megállapította továbbá, hogy felperes Ákr. 51. § b) és c) pontjára alapított 30 000 forint megfizetésére irányuló kereseti kérelme tekintetében az Ákr. 51. § rendelkezései szerint a bíróság eljárását közigazgatási hatóság eljárásának kellett volna megelőznie. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság amikor ennek következményeként ezen kereseti kérelem tekintetében is a kereset elutasításáról rendelkezett. Az említett ok ugyanis a Kp. 48. § (1) bekezdés e) pontja értelmében visszautasítási ok, melyre tekintettel a Kúria ebben a körben a jogerős ítéletet a Kp. 110. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást a Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja és 48. § (1) bekezdés e) pontja alapján megszüntette.
[27] Az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik.
[28] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az eljárás felfüggesztésére az ügyintézési határidőn túl került sor. Ebből a szempontból nem volt jelentősége annak, hogy az ügyintézési határidő pontosan mely napon járt le, hiszen annak elmulasztása a felperes felülvizsgálati kérelmétől eltérő, jogerős ítéletben foglalt számítási mód szerint is megállapítható volt. Mindezért a Kúriának nem kellett állást foglalnia abban az ügy érdeméhez közvetlenül nem kapcsolódó kérdésben, hogy az eljárási határidő ténylegesen mikor telt le.
[29] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a tisztességes ügyintézéshez való jog egy-egy szelvényjogaként mondja ki, mind az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jogot, mind a hatóságokat terhelő indokolási kötelezettséget.
Az ügyintézési határidő az az időintervallum, amelyen belül az ügyet el kell intézni, a hatóságnak az ügyet lezáró döntését meg kell hoznia. Az ügyintézési határidő biztosítja az ügyfelek igényérvénye-sítésének hatékonyságát és az észszerű időben való eljárást. Mivel a hatékonyság és azon belül a gyorsaság elve a bírói gyakorlat szerint is a tisztességes ügyintézéshez való jog részét képezheti, az sem kizárt, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezzen. (Kfv.IV.35.817/2012/5., Kf.IV.37.298/2020/13.)
[30] Az ügyintézési határidő elmulasztása azonban általában nem hat ki az érdemi döntésre, de lehetnek olyan esetek, amikor éppen az időmúlás következtében kerül az ügyfél hátrányosabb helyzetbe, akár a bizonyítás, akár az eljárási jogainak gyakorlása terén vagy az ügyben alkalmazandó jogszabályok időközbeni változása miatt. Ilyen esetekben elismerést nyert az ügyintézési határidőnek az ügy érdemét befolyásoló hatása, melynek megsértése a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetett. [1/2010 (II.18.) KJE, Kf.IV.37.298/2020/13.]
[31] A Kúria osztotta az elsőfokú bíróság azon érvelését, mely szerint az ügyintézési határidő túllépése nem jelenti szükségképpen az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró jogszabálysértés megvalósulását. A felperes azonban keresetében bár a tisztességes eljárás elvébe ütközőnek tartotta az eljárás elhúzódását, azzal kapcsolatosan, hogy az az ügy érdemére mennyiben hatott ki, semmit nem adott elő, így ezen elő nem adott körülmények vizsgálatára az eljárásban értelemszerűen nem kerülhetett sor. (Kfv.I.35.343/2020/3. szám) Emellett az elsőfokú bíróság a kialakult alkotmánybírósági [17/2019.(V. 30.) AB határozat] és az annak alapján kialakított kúriai (Kfv.I.35.367/2019/12., Kfv.V.35.123/2020/4.) joggyakorlatnak megfelelően állapította meg, hogy esetleges ügyintézési késedelem csupán a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alapjog sérelme esetén, erre irányuló és bizonyított kereseti kérelem alapján hathat ki az ügy érdemére.
[32] A felülvizsgálati bíróság rögzíti továbbá, hogy önmagában nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kiható jogsértésnek az eljárás eljárási határidőn túli felfüggesztése. Az eljárás felfüggesztése kétségtelenül az eljárás objektív elhúzódásával jár, azonban a jogintézmény célja annak megakadályozása, hogy egy utóbb bekövetkezett bírósági döntésre tekintettel az akár határidőben meghozott döntés utóbb jogellenessé váljon. Az eljárás felfüggesztés jogszerűségének megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a felfüggesztés indoka, jelen esetben a bíróság hatáskörébe tartozó előkérdés megléte fennállt-e. Figyelemmel pedig arra, hogy a hatóság megismételt eljárását elrendelő döntés felülvizsgálatára a Kúrián eljárás indult, azon eljárás megismételt eljárás előkérdésének tekinthető, így a felfüggesztés jogszabályi feltételei fennálltak.
[33] A felperes helytállóan hivatkozott a Kp. 119. § (1) bekezdésére, mely szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya. Azonban abból téves következtetésre jutott, mivel az új eljárást elrendelő bírósági döntés hatályosulását az új eljárás megindulása jelenti, nem következik azonban abból a felfüggesztés lehetőségének kizárása.
[34] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az eljárás felfüggesztése a felperes keresetében foglalt okokból nem volt az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, tévesen jelölte meg azonban a kereset elutasításának jogalapjául a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontját, ugyanis az indokolásában - helyesen - megállapította az ügyintézési határidő elmulasztását, mint jogsértést azzal, hogy annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, mindezért a kereset elutasításának helyes jogalapja a Kp. 88. § (1) bekezdés c) pontja volt.
[35] A Kúria a felperes Kfv.IV.35.537/2015/13. számú végzésre történő hivatkozásaira tekintettel megállapította, hogy abban az ügyben a Kúria a felperes ingatlanaival kapcsolatos helyszíni ellenőrzés (fényképkészítés helye, ideje, iránya pontos feltüntetésének hiánya) kapcsán a jogsértések esetleges összeadódó hatásának, hasonló ügyek eltérő bírósági megítélésének következtében az eltérések okainak vizsgálatát írta elő, mely azonban jelen ügyben nem volt értékelhető.
[36] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az eljárás részbeni megszüntetésével nem érintett körben megállapította, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban az elutasítás jogalapjának megjelölése és a jelen perben támadott közigazgatási cselekményen túli felperesi kérelmekhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség elmaradása tekintetében olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, ezért a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.IV. 35.286/2021.)