adozona.hu
BH 2022.4.90
BH 2022.4.90
A csalás nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, ha a terhelt néhány napon belül két ízben ejtette tévedésbe a sértettet, és az adott időszakban további vagyon elleni bűncselekmények elkövetését a bíróság más jogerős ítéletben sem állapított meg a terhére. Az közömbös, hogy a két tévedésbe ejtés eredményeképp a sértett hány részletben teljesített [Btk. 6. § (2) bek., 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 28. pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A járásbíróság a 2018. augusztus 27-én kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a III. r. terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható fel...
BH 2022.4.90 A csalás nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, ha a terhelt néhány napon belül két ízben ejtette tévedésbe a sértettet, és az adott időszakban további vagyon elleni bűncselekmények elkövetését a bíróság más jogerős ítéletben sem állapított meg a terhére. Az közömbös, hogy a két tévedésbe ejtés eredményeképp a sértett hány részletben teljesített [Btk. 6. § (2) bek., 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 28. pont].
[1] A járásbíróság a 2018. augusztus 27-én kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a III. r. terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a K.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását. Ezzel egyidejűleg a járásbíróság a III. r. terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont] miatt emelt vád alól felmentette, amely rendelkezés tekintetében beállt a részjogerő.[2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. május 22-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a III. r. terhelt vagyon elleni bűncselekményét társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont] minősítette. A szabadságvesztés tartamát 3 év 6 hónapra súlyosította, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét a III. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a III. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, miután a 2020. december 15-én a III. r. terhelt nevében benyújtott, de aláírással el nem látott indítványt a Kúria felhívására 2021. április 14-én saját maga által előterjesztettként kérte figyelembe venni.
[4] Az indítvány szerint a jogerős ítélet törvénysértő módon minősítette a III. r. terhelt által megvalósított vagyon elleni bűncselekményt üzletszerűen elkövetettként, figyelemmel arra, hogy bűnösségének megállapítására - a felmentő rendelkezésre is figyelemmel - egy rendbeli csalás bűntette miatt került sor.
[5] Indokai alapján a támadott határozat megváltoztatását, és legfeljebb egy év tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt indítványát alaptalannak tartotta.
[7] Álláspontja szerint a III. r. terhelt cselekvőségét rögzítő I. tényállási pont szerint ugyanazon sértett sérelmére, viszont két, különböző időpontban és eltérő módon valósult meg a tévedésbe ejtés. Egyrészt az O. G. Kft.-től és a P. Kft.-től származó búza vásárlása során, másrészt az A. Kft.-től megvásárolni kívánt gabonával kapcsolatos kölcsönökre vonatkozó megállapodáskor. A kölcsönügyletek kapcsán az I. r. és a III. r. terhelt érdekkörébe tartozó G. B. I. Kft. négy szerződést kötött az A. Kft.-vel, a H.-L. Kft. képviseletében F. P. ezen adásvételekhez nyújtott kölcsönt, négy alkalommal. Az újabb és újabb, előrefizetéssel teljesítendő szerződések miatt az I. r. és a III. r. terhelt magatartása a H.-L. Kft. képviselőjének ismétlődő - így önmagában is csalást megvalósító - megtévesztését eredményezte. E részcselekmények a Btk. 6. § (2) bekezdése folytán folytatólagosan elkövetettként minősülnek, és a tényállás adataiból egyértelmű következtetés vonható le a III. r. terhelt rendszeres haszonszerzésre irányuló akaratelhatározására is.
[8] A kifejtettek okán a Legfőbb Ügyészség a jogerős ítélet hatályában való fenntartására tett indítványt a III. r. terhelt tekintetében.
[9] A III. r. terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében kifejtette, hogy az üzletszerűség megállapítása szempontjából a terheltek és a sértett megállapodásának pillanatában fennálló megtévesztő magatartásnak van jelentősége, nem pedig annak, hogy a sértett hány részletben utalta át a terheltek részére a megállapodás szerinti kölcsönösszeget. Megítélése szerint továbbá a III. r. terhelt legfeljebb bűnsegédi magatartást fejtett ki, ugyanis a kölcsönből nem részesült, a kölcsönszerződés jogi személyek között jött létre.
[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[12] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést.
[13] E felülvizsgálatra alapul szolgáló ok teljesülésének vizsgálata során azonban mindenkor szem előtt tartandó a Be. 650. § (2) bekezdésében foglalt alapvető szabály, amely szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével ítélhető meg (BH 2004.102.).
[14] Az irányadó tényállás azonban az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó (BH 2015.216.I.). Éppen ezért e tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, amelyeket az ítélet megállapított, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán a bíróság esetlegesen nem a történeti tényállásban rögzítette, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.III.).
[15] A jogerős ítéletben írt - és a vádirati tényállással betűhíven azonos - I. tényállási pont szerint az I. r. terhelt a III. r. terhelttel szándékegységben, a II. r. terhelt ügyvezetése alatt - tudtával és beleegyezésével -, a G. B. I. Kft. képviseletében eljárva K.-n tévedésbe ejtették F. P.-t, a H.-L. Kft. sértett ügyvezetőjét oly módon, hogy 2015. január 27-én megvásárolták az F. P. ügyvezetése alatt álló H.-L. Kft. sértettől az általa az O. G. Kft.-től 1 450 000 forintért vásárolt 25 tonna búzát 1 725 000 forintért, illetve az általa a P. Kft.-től 6 200 000 forintért vásárolt 4 kamionnyi, összesen 99,42 tonna búzát 6 600 000 forintért. A búza mindkét alkalommal leszállításra került, azonban annak vételárát a sértettnek a mai napig nem fizették meg.
[16] Ezt követően meggyőzték F. P.-t, hogy adjon kölcsön részükre készpénzt, amelyből az A. Kft.-től vásárolnának búzát, hogy azt a horvát partnerük felé értékesítsék. A megállapodás alapján a kölcsönöket akkor vehetik igénybe, ha az üzletben felhasználódik, és F. P.-nek nagyobb összeget fizetnek vissza, mint a kölcsön. A megállapodás alapján F. P. mint a H.-L. Kft. képviselője átutalt a H.-L. Kft. O. Banknál vezetett bankszámlájáról a G. B. I. Kft. ugyancsak O. Banknál vezetett folyószámlájára 2015. január 26-án 3 400 000 forintot, 2015. február 4-én 4 000 000 forintot, 2015. február 9-én 5 000 000 forintot, 2015. február 16-án 3 500 000 forintot.
[17] Az A. Kft.-vel a G. B. I. Kft. üzleti kapcsolatban állt. Utóbbi cég képviseletében az I. r. terhelt járt el. Négy szerződés megkötésére került sor a két társaság között 2014. december 8. napjától az utolsó szállításig, 2015. február 20-ig. Ennek keretében az A. Kft. 2046,94 tonna kukoricát adott el a G. B. I. Kft.-nek 71 155 055 forint értékben, előre fizetéssel. A G. B. I. Kft. az így megvásárolt kukoricát tovább értékesítette egy horvátországi székhelyű gazdasági társaságnak.
[18] Az I. r. terhelt és a III. r. terhelt a K.-i Sz. csárdában átadott F. P. sértett részére 300 000 forintot, majd egy másik alkalommal, szintén K.-n 600 000 forintot. A G. B. I. Kft. 2015. február 6-án 4 000 000 forintot utalt vissza a sértettnek, majd 2015. február 6-án további 810 000 forintot juttattak vissza a részére. A sértett feljelentését követően, 2015. április 8-án 300 000 forintot, 2015. április 17-én további 200 000 forintot, 2015. május 6-án 100 000 forintot, 2015. július 23-án pedig további 1 000 000 forintot utaltak át a G. B. I. Kft. számlájáról a H.-L. Kft. folyószámlájára törlesztésként.
[19] Az I. r. és a III. r. terhelt a sértettet a kapott pénz visszaadásával, illetve az átvett áru árának kifizetésével hitegették, és különböző kifogásokkal éltek irányába, hogy miért nem fizetik vissza részére a kölcsönösszegeket, illetve miért nem fizetik ki az átvett áru ellenértékét. Az I. r. terhelt a II. r. terheltnek mint a cég ügyvezetőjének az e-mail címén, annak beleegyezésével küldött e-mailt F. P. részére, amelyben szintén kitalált kifogással élt.
[20] Az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtették F. P.-t, és ezzel összesen 24 225 000 forint kárt okoztak. Az okozott kárból az eljárás során 7 310 000 forint megtérült, míg a fennmaradó 16 940 000 forintra a felszámolás alatt álló H.-L. Kft. képviseletében F. P. a nyomozás során előterjesztette a polgári jogi igényét.
[21] A korábban kifejtettek okán az irányadó tényállás részét képezi továbbá az elsőfokú ítélet bizonyítékok mérlegelése körében rögzített ténymegállapítása is, amely szerint az I. r. és a III. r. vádlott tévedésbe ejtette a H.-L. Kft. ügyvezetőjét, F. P.-t a fizetési szándékuk tekintetében.
[22] A Btk. 459. § (1) bekezdésének 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
[23] Ekként az üzletszerűség megállapításának tárgyi oldali feltétele az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése, míg az alanyi oldalon a rendszeres haszonszerzésre való törekvés.
[24] Rendszeres a haszonszerzésre törekvés, ha az elkövető a különböző időpontban megvalósított ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekinti. Ebből a szempontból tehát nem az egyes cselekmények között eltelt hosszabb vagy rövidebb időtartamnak van jelentősége, hanem annak, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés - mint életmód - összekapcsolja-e (BH 2005.88.).
[25] A kifejtettek okán az üzletszerű elkövetés jellemzően - de nem kizárólagosan - több rendbeli, ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmény elkövetése esetén válik megállapíthatóvá. Egyetlen bűncselekmény véghezvitele is maga után vonhatja azonban az üzletszerű elkövetés felrovását, ha a több részcselekményből összetevődő bűncselekmény a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik (BH 2012.5., BH 2013.10.III.); ha a terheltet az eljárást megelőzően - az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett - ugyanolyan vagy hasonló jellegű több bűncselekmény miatt más büntetőeljárásaiban jogerősen elítélték (EBH 2008.1852., BH 2013.10.III.); vagy ha az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekvő akaratelhatározása további bűncselekmények elkövetése tekintetében is felismerhető (BH 2011.92.).
[26] A Btk. 6. § (2) bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
[27] A jogerős ítélet I. pontjában rögzített tényállásból kiolvashatóan az I. r. és a III. r. terhelt két, egymástól elkülönülő cél érdekében tévesztette meg a H.-L. Kft. ügyvezetőjét: egyszer akkor, amikor az ellenérték kifizetésének szándéka nélkül búzát vásároltak tőle, továbbá akkor, amikor a visszafizetésre irányuló szándék hiányában kötöttek vele kölcsönszerződést. E magatartás nem vitásan kimeríti a csalás Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi törvényi tényállási elemét. A III. r. terhelt védőjének érvelésével szemben annak sincs jelentősége, hogy a kölcsönügylet jogi személyek között jött létre, így a kölcsönösszegből a III. r. terhelt nem részesült. A G. B. I. Kft. képviseletében ugyanis az I. r. terhelt mellett a III. r. terhelt is eljárt, megtévesztve a sértett gazdasági társaság ügyvezetőjét. A törvényi tényállás szerinti elkövetési magatartás tanúsításával pedig a III. r. terhelt a Btk. 13. § (3) bekezdése szerinti társtettesi magatartást fejtett ki.
[28] Az egymástól az előbbiek szerint elkülöníthető megtévesztő magatartások időpontja azonban nem tűnik ki a tényállásból: amíg ugyanis a búzára kötött megállapodás dátumát a jogerős határozatot hozó bíróság 2015. január 27. napjában jelölte meg, addig a kölcsönszerződésről azt állapította meg, hogy az előbbi megállapodás szerinti búza leszállítását követően jött létre. Ehhez képest a tényállás a kölcsönszerződés szerinti első kölcsönösszeg folyósításának napjaként korábbi időpontot, 2015. január 26-át tünteti fel. Ekként a megtévesztő magatartások pontos időpontja az ítéleti tényállásból nem tűnik ki, de a cselekménysor egészének néhány hetes időtartama alapján a Btk. által megkívánt rövid időköz kritériumának bizonyosan megfelel. E rövid időköz okán az egységes akaratelhatározás meglétére is alappal vonható következtetés (BH 2013.1.), miként az sem kétséges, hogy a két, eltérő cél realizálása érdekében tanúsított megtévesztő magatartás ugyanazon sértett: a H.-L. Kft. vagyonában okozott kárt.
[29] Az I. r. és a III. r. terhelt tehát két ízben is megvalósította a csalás teljes törvényi tényállását, e két részcselekmény azonban a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik.
[30] A részcselekmények számát illetően nincs jelentősége annak, hogy a H.-L. Kft. két alkalommal szállította le a megrendelt búzát, miként annak sem, hogy a sértett négy részletben folyósította a megállapodás szerinti kölcsönt. Nem vonja maga után ugyanis a csalás folytatólagosan elkövetettként megállapítását - önmagában - az, ha a terhelt egyszeri rendelésére a tévedésbe ejtett sértett több részletben szolgáltatja a megállapodás tárgyát (BH 2003.47.), miként a másik oldalról az sem, ha az elkövetési magatartás többszöri tanúsítása ugyanazon eredmény előidézése érdekében történik (EBD 2015.B.26.).
[31] A fentiek okán a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal szemben a folytatólagos cselekmény részcselekményeinek száma szempontjából közömbös, hogy a G. B. I. Kft. és az A. Kft. négy alkalommal kötött szerződést búza adásvétele tárgyában, és a G. B. I. Kft. képviseletében eljárt I. r. és III. r. terhelt ehhez igazodóan négy ízben vett igénybe kölcsönt a H.-L. Kft.-től a leszállított gabona ellenértékének kifizetéséhez. Ehelyett az a Legfőbb Ügyészség átiratában is kiemelt körülmény bír jelentőséggel, hogy az irányadó tényállás szerint a III. r. terhelt részvételével két, különböző időpontban és eltérő módon valósult meg tévedésbe ejtés. A kölcsönösszeg négy részletben való folyósításával bekövetkezett kár ugyanazon megtévesztő magatartásból fakad, ezért a folytatólagos egység egyetlen részcselekményeként értékelendő, ugyanúgy, ahogy az egyszeri tévedésbe ejtés nyomán a megállapodás tárgyát képező búza H.-L. Kft. általi kétszeri leszállítása is.
[32] A két részcselekményből összetevődő, folytatólagosan elkövetett csalás pedig önmagában elégtelen az üzletszerű elkövetés felrovásához. A kifejtettek szerint az üzletszerűség szempontjából a bűnelkövetésre mint életmódra való berendezkedésnek, az ismétlődések számának van jelentősége, a kétszeri elkövetés pedig sorozatosan ismétlődőnek, rendszeresnek nem tekinthető.
[33] Ugyancsak az üzletszerűség megállapítása ellenében hat, hogy a jogerős határozatban rögzített, de az előbbiek szerint nem kellő pontossággal kimunkált tényállásból kikövetkeztethetően a két részcselekmény megvalósításának időpontja között alig egy nap telhetett el. A két részcselekmény így az időbeli egybeesés okán egy tőről fakadónak tekinthető, ami fogalmilag a rendszeres - ismétlődően visszatérő jellegű - elkövetés ellentéte.
[34] A III. r. terhelt bűnügyi nyilvántartási adatait áttekintve a támadott határozat tényállásában meghatározott elkövetési idővel szoros időbeli közelségben elkövetett csalás vagy a 39. BK véleményben írt, a csaláshoz az üzletszerűség megállapítása szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény miatti elmarasztalására sem került sor.
[35] A jogerős ítéleti tényállásból végül az sem tűnik ki, hogy a III. r. terhelt további, a támadott határozattal elbírált bűncselekményhez képest ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmény elkövetésére készült volna, amely részéről a rendszeres haszonszerzésre irányuló szándék fennállását támasztaná alá. Ellenkezőleg, a tényállás V. pontjában írt, 2015 júniusában - a terhelttársai által - megvalósított csalás bűntette miatt emelt vád alól a bíróság jogerős ítéletével felmentette a III. r. terheltet, ami kifejezetten az ismétlődő bűnelkövetés szándéka ellenében ható érvként esik számításba.
[36] Mindezek alapján a törvényszék a jogerős ítéletében törvénysértő módon minősítette a III. r. terhelt által elkövetett bűncselekményt társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont], hiszen cselekménye folytatólagosan elkövetettként minősül, ugyanakkor az üzletszerű elkövetés ismérvei nem teljesülnek.
[37] Megjegyzendő, a törvényszék jogerős ítéletében az üzletszerűség fennállásának indokát sem adta, amikor kifejtette, hogy "az elsőfokú bíróság a rendelkező részben tévesen minősítette a III. r. vádlott cselekményét, mert - ahogy az indokolásban egyébként helyesen szerepel - az a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontra figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő csalás bűntette". Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítélete 21. oldalán kifejezetten utalt rá, hogy a III. r. terhelt esetében az üzletszerű elkövetés megállapítását azért mellőzte, mert e terhelt egyetlen bűncselekmény elkövetésében vett részt, amelyhez képest a jogi indokolás nyilvánvaló elírás folytán utal a Btk. 373. § (5) bekezdésére, ráadásul - ellentétben a másodfokú bíróság ítéletében írtakkal - az (5) bekezdés a) pontjára. Ezzel együtt, az elsőfokú bíróság ítéletének a rendelkező résszel ellentétes indokolására való utalás nyilvánvalóan nem pótolja a jogerős határozatot hozó másodfokú bíróság részéről, hogy az elsőfokú ítéletet megváltoztató döntésének kiérlelt és szabatos érvekkel alátámasztott indokát adja.
[38] A III. r. terhelt által megvalósított cselekmény helyes minősítése tehát folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont].
[39] A bűncselekmény törvénysértő minősítése akkor teszi lehetővé a felülvizsgálatot, ha egyúttal törvénysértő büntetés kiszabására is vezetett. Jelen esetben a cselekmény enyhébb minősülése a büntetés törvénysértő jellegét érintő vizsgálat lehetőségét megnyitotta.
[40] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulata szerinti felülvizsgálati ok (törvénysértő minősítés) esetén ugyanis a hatályos eljárási törvény nem (miként a 2003. július 1. és 2018. június 30. között hatályos 1998. évi XIX. törvény sem) tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, mint a 2003. június 30. napjáig hatályban volt 1973. évi I. törvény 284. § (2) bekezdése, amelynek értelmében törvénysértő minősítés esetén sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki.
[41] Ebből következően a hatályos eljárási törvény szerint felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. Mivel a büntetési tételhatárok között a büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, a belső arányossághoz igazodva kell kiszabni, ezért a törvénysértő minősítés érintheti a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának (BH 2011.97.I.). A Be. szerinti szabályozás helyes értelme szerint ekként törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli (BH 2017.359.IV.).
[42] A jogerős ítéletben a III. r. terhelt terhére megállapított, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző, és - a (2) bekezdés b) pont bc) alpontjára figyelemmel - az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a helyes minősítés szerinti, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ehhez képest a Btk. 80. § (2) bekezdése szerinti törvényi középmértéket, 3 évet meghaladó tartamú - 3 év 6 hónap - szabadságvesztés az irányadó büntetéskiszabási körülmények elemzésének eredményeként jelentősen eltúlzott.
[43] Ekként a Kúria a főbüntetés mértékét a jogerős ítéletben megállapított enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésével enyhítette, és azt 2 évben állapította meg. A szabadságvesztésnek a felülvizsgálati indítvány szerinti, a törvényi minimumnak megfelelő tartamban való meghatározását ugyanakkor kizárttá teszi, hogy a folytatólagos elkövetéssel a sértettnek okozott kár a csalás minősítését megalapozó, a Btk. 459. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott alsó értékhatárt többszörösen meghaladta, továbbá ennél is nyomatékosabb körülményként, hogy a III. r. terhelt nem csupán büntetett előéletű, de a cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt állva követte el. A jelentős időmúlás és az eljárás elhúzódása ugyanakkor a törvényi középmértéket elérő vagy ahhoz közelebb eső tartamú szabadságvesztés kiszabását nem indokolja.
[44] A kifejtett érvek mentén a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak - a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva - helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A III. r. terhelt által megvalósított vagyon elleni bűncselekményt a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntetteként minősítette, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztést két évre enyhítette, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 84/2021.)