adozona.hu
BH 2022.1.17
BH 2022.1.17
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére. [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont és (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 373. § (1)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A hitelező és az adós között létrejött Gépbérleti szerződésben a felek megállapodtak, hogy a bérlő bérbe veszi a bérbeadó tulajdonában álló 1 db S. törőgépet, 1 fő kezelőszemélyzettel, a bérlet várható időtartamát 2019. július 17. augusztus 2. napjában határozták meg.
[2] A hitelező 1. számú számlájában a gép rendelkezésre állási díjaként augusztus 1., 2., 5-9., 12., 13. napokra vonatkozóan összesen 800 100 Ft összegben 2019. augusztus 23. lejáratra követelést kívánt érvényesíteni az adó...
BH 2022.1.17 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére. [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont és (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 373. § (1)-(3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező és az adós között létrejött Gépbérleti szerződésben a felek megállapodtak, hogy a bérlő bérbe veszi a bérbeadó tulajdonában álló 1 db S. törőgépet, 1 fő kezelőszemélyzettel, a bérlet várható időtartamát 2019. július 17. augusztus 2. napjában határozták meg.[2] A hitelező 1. számú számlájában a gép rendelkezésre állási díjaként augusztus 1., 2., 5-9., 12., 13. napokra vonatkozóan összesen 800 100 Ft összegben 2019. augusztus 23. lejáratra követelést kívánt érvényesíteni az adóssal szemben.
[3] Az adós 2019. október 3-án a számlát visszaküldte azzal, hogy vitatja a rendelkezésre álló díjra vonatkozó igényt. Közölte, hogy 2019. július 29-én jelezték, hogy csak július 31-ig tartanak igényt a gépre, de a hitelező nem kérte a gép visszaszállítását. Hangsúlyozták, hogy kezelőszemélyzet sem állt rendelkezésre a gépeknél a megjelölt napokon.
[4] A hitelező 2019. október 7-én kiállított 2. számú számlájában a korábban rendelkezésre állási napokként megjelölt napokra vonatkozóan bérleti díjat számlázott, fizetési határidőként 2019. október 15. napját jelölve meg.
[5] A hitelező ezt követően 2019. november 5-én kelt és az adós által november 8-án átvett fizetési felszólításában felhívta az adóst 4 000 500 Ft bruttó összegű bérleti díj 8 napon belül történő megfizetésére.
[6] Az adós vitatta a hitelező követelését.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[7] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte.[8] Az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését, valamint az adós eljárási költség fizetésre kötelezését mellőzte, az eljárást soron kívül megszüntette.
[9] Megállapította, hogy a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a fizetési felszólítás megtörtént-e. A Cstv. 27. § (3) bekezdése szerint akkor lehet megtörténtnek tekinteni a fizetési felszólítást, ha azt a hitelező postai úton tértivevényes különszolgáltatással adta fel. Nem róható fel ezért az adósnak, hogy annak borítékát nem kereste, és csak utólag, az elsőfokú határozat meghozatalát követően észlelte - önhibáján kívül -, hogy a fizetési felszólítást tértivevény különszolgáltatás nélkül küldte meg a hitelező, így helye volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 373. §-a szerinti ellenkérelem változtatásnak és a bizonyíték rendelkezésre bocsátásának.
[10] A hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fizetési felszólítást postai úton, de nem tértivevényes különszolgáltatással küldte meg az adósnak. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tényállás esetén a felszámolási kérelem esetleges hiányainak vizsgálatakor a bíróságnak szigorúan, valamennyi tényállási elemre kiterjedően kell számba vennie a törvény által megkívánt tényállási elemek meglétét vagy hiányát. Tértivevény különszolgáltatás igénybe vétele nélkül a fizetési felszólítást nem lehet megtörténtnek tekinteni. Erre tekintettel az elsőfokú végzést megváltoztatta, és az eljárást soron kívül megszüntette [Cstv. 27. § (6) bekezdés].
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását.[12] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Pp. 373. § (1)-(3) bekezdéseit, illetve a Cstv. 27. § (3) bekezdését.
[13] Kifejtette, hogy az adós önhibájának minősül, hogy csak a fellebbezési eljárásban hivatkozott a borítékra. Az elsőfokú eljárásban nem volt vitás, hogy a fizetési felszólítást mikor kézbesítették az adós részére.
[14] Álláspontja szerint logikailag jelentőségét veszti -jóllehet kógens szabály -, amit a Cstv. 27. § (3) bekezdése rendelt el a felszólítás kapcsán. Utalt a Kúria EBH2016.G.2. számú döntésére, mely szerint az írásban közölt fizetési felszólítás címzetthez történő megérkezése utólagos igazolásához szükségesen a felszólítás postai úton, tértivevény különszolgáltatással feladott, könyvelt postai küldeményként, vagy más módú könyvelt küldeménykénti feladással történhet. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) szabályai szerint a könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban vagy más bizonyítható módon elismeri, és kézbesítését a jogosult átvevővel elismerteti (Postatv. 2. § 22. pont).
[15] E kötelezettségének a hitelező eleget tett, amikor olyan módon adta fel a felszólító levelét, hogy abból meghatározható legyen az adós vitatása esetére is, hogy mikor és ki vette át a levelet.
[16] Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 423. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott keretek között vizsgálta.[18] A Kúria egyetért az ítélőtáblával: nem tekinthető szabályos fizetési felszólításnak az a postai úton küldött felszólítás, amelyet nem a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti tértivevény különszolgáltatással adott fel a hitelező. Ha pedig a fizetési felszólítás nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, az adós fizetésképtelensége erre tekintettel nem állapítható meg a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
[19] A Kúria e vonatkozásban kiemeli, hogy a hitelező által hivatkozott EBH 2016.G.2. szám alatt közzétett elvi bírósági határozat a Cstv. korábban hatályban volt, így a jelen ügyben nem alkalmazható rendelkezése alapján született. A Cstv. 27. § (3) bekezdése 2017. július 1-jétől módosult, ettől kezdődően a fizetési felszólítást csak tértivevény különszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeményként lehet postán keresztül megküldeni. A hivatkozott elvi határozat erre figyelemmel a felek közötti jogvitában nem tekinthető irányadónak.
[20] A jogerős végzés nem sérti a Pp. 373. §-át sem. Helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy a hitelezőnek már a felszámolási kérelemhez csatolnia kellett volna a fizetési felszólítás kézbesítését igazoló tértivevényt. A kérelemhez mellékelt tudakozványból azonban csak annyi állapítható meg, hogy ajánlottan adta fel a hitelező a fizetési felszólítást. Az ajánlottan történő feladás viszont nem igazolja azt, hogy tértivevényes szolgáltatással került feladásra a levél, ezért a hitelezőnek külön igazolnia kellett volna a tértivevényen történt átvételt. Mivel erre nem került sor, az utólag előkerült boríték alapján helytállóan vizsgálta az ítélőtábla a fizetési felszólítás szabályosságát.
[21] Mindezekre figyelemmel helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy mivel nem felelt meg a törvényben írt formai feltételeknek a hitelező fizetési felszólítása, a benyújtott iratok alapján az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg.
[22] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés hiányában a Pp. 424. § (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.VII.30.358/2020/4.)