adozona.hu
BH 2022.1.13
BH 2022.1.13
Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:426. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes készfizető kezességet vállalt a Z. Zrt.-nek az alperessel szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A felperes kötelezettségvállalását 2018. április 5-én közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti. A Z. Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. Az alperes a felszámolási elj...
BH 2022.1.13 Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:426. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes készfizető kezességet vállalt a Z. Zrt.-nek az alperessel szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A felperes kötelezettségvállalását 2018. április 5-én közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti. A Z. Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. Az alperes a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be. A felperes a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalása ellenére helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ezért az alperes a közjegyzői okirat záradékolásával 2019. február 7-én végrehajtást kezdeményezett vele szemben.A felperes keresete, az alperes védekezése
[2] A felperes keresetében arra hivatkozással kérte az ellene indult végrehajtás megszüntetését, hogy az alperes a Z. Zrt. felszámolása során hitelezői igényt nem jelentett be, a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő lejártával megszűnt a vele mint kezessel szembeni jogérvényesítés joga.[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a kezes kötelezettségét nem érinti az, ha elmaradt a hitelezői igénybejelentés, mert tudta azt, hogy a felszámolási eljárásban nem számíthat megtérülésre, erről a Z. Zrt. felszámolója a követelés behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozatban tájékoztatta.
Az első- és a másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Ítélete rövidített indokolásában rámutatott, hogy a kezes annyiban szabadul a helytállási kötelezettsége alól, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igény alapján egyébként a jogosult kielégítést kaphatott volna, ami a Z. Zrt. esetében nulla forint lett volna.[5] A felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és megszüntette a végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy az 1/2010. PJE jogegységi határozat rendelkezései az 1/2014. PJE jogegységi határozat következtében nem kötelezőek a bíróságokra, azonban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 37. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően a felszámolás során az adóssal szembeni követelések bejelentésére 180 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre, amely rendelkezés a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését megelőzően is hatályban volt. A bejelentés elmulasztásának anyagi jogi hatásai tekintetében változatlanul érvényes a joggyakorlatban kialakult és az 1/2010. PJE jogegységi határozat indokolásában rögzített megállapítás, amely szerint a jogvesztő határidő eltelte magát a követelést szünteti meg, nem pusztán annak a felszámolási eljárásban történő érvényesítését, a követelés megszűnése pedig kihat a kezes kötelezettségére is. A főkötelezettel - jelen esetben a Z. Zrt.-vel - szemben a hitelezői igénybejelentés határideje 2018. december 8-án lejárt, és mivel az alperes nem vitatottan nem élt bejelentéssel és ezen időpontig követelését a felperessel szemben sem érvényesítette, követelése a felperessel szemben sem állhat már fenn, annak megszűnése folytán. Mindezek miatt a végrehajtás megszüntetése indokolt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása iránt - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati költsége megtérítésére irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[11] A Pp. 406. § (1) bekezdésében és a 424. § (1) bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.
[12] Az adott esetben a jogerős döntés nem jogszabálysértő, a Kúria egyetért annak helytálló indokaival is, a helytálló indokokat megismételni nem kívánja, csupán a felülvizsgálati kérelembe foglalt többirányú érvelés kapcsán mutat rá az alábbiakra.
[13] Az 1/2014. PJE jogegységi határozat V.1. a) pontjában foglaltak értelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) eltérő rendelkezése miatt nem tartotta irányadónak a Polgári Kollégium az 1/2010. PJE jogegységi határozatot, melyből az is következik, hogy az 1/2010. PJE jogegységi határozat csak a régi Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény) alapján elbírálható ügyekben alkalmazható. A perbeli jogvita eldöntése, ennek keretében a felülvizsgálati kérelem elbírálása során azonban nem ennek van jelentősége, mert a Kúriának eljárása során nem az 1/2010. PJE jogegységi határozatban foglaltakat, hanem a Ptk. irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia.
[14] A Ptk. 6:417. § (1) bekezdése szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt.
A Ptk. idézett rendelkezéséből következően a kezes helytállási kötelezettsége főszabályként a biztosított követeléshez igazodik: a kezesség járulékossága fejeződik ki abban, hogy a kezesség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelyért a kezességvállalás történt. A kezes tehát azt és annyit köteles teljesíteni, amire és amennyire a főadós köteles. A járulékosság azonban azt is jelenti, hogy a főkötelezettség fennállása feltétele a kezességnek, azaz a főkötelezettség megszűnésével a kezes helytállási kötelezettsége is megszűnik. Ezt alátámasztja a Ptk. 6:417. § (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ez a perbeli esetben azt jelenti, hogy ha a főadós hivatkozhat a törvényi 180 napos határidő elteltére, ezt a jogi lehetőséget a kezestől sem lehet elvonni. A Cstv. 37. § (1) és (3) bekezdései értelmében az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kezes által is felhozható kifogások ebből következően jogszűntető kifogások is lehetnek.
[15] Ha a kezes a jogosult felszólítását követően teljesít, törvényi engedmény folytán átszáll rá a biztosított követelés. Ez a törvényi engedmény a kezes megtérítési igényének biztosítéka. A kezes helytállásával még nem szűnik meg az adós tartozása, a kezes teljesítésével megszerzi a kötelezettel szembeni követelést. Ezt a helyzetet a jogosult nem csorbíthatja, nem hiúsíthatja meg azzal, hogy nem teszi meg a követelés fenntartása, a követelés megszűnésének elkerülése érdekében a szükséges jogcselekményt.
[16] A Ptk. 6:426. §-ának értelmében, ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna.
Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a kezes helyzete ne váljon rosszabbá, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt, ugyanis a kezes a kezesség elvállalásakor számíthatott arra, hogy a jogosult követelésének kielégítése esetén megtérítési igénye keletkezik, és a követelés biztosítékai e megtérítési igény biztosítékául fennmaradnak. A jogosult tehát a kezessel szemben felel azért, hogy a követelést - ha már nem az adóson hajtja be - a kezes számára megóvja, különösen abban a helyzetben, ha a követelés fenntartása érdekében elsősorban neki van lehetősége a megfelelő jogi lépések megtételére, a jelen esetben arra, hogy a Cstv. 37. §-a által biztosított 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a hitelezői igényét. A jogosult jogmegóvó kötelezettségének teljesítését a Ptk. alapelvi szinten is megköveteli, hiszen a Ptk. 1:3. § (1) bekezdése értelmében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni (a jóhiszeműség és tisztesség elve).
E körben nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a jogosult igénybejelentése a felszámolás során - még abban az esetben is, ha ez regisztrációs költség megfizetésével jár - nem tekinthető olyan tehernek, amely arányban állna a kezes helytállási kötelezettségével, annál kisebb mértékű, hiszen a törvényi engedmény bekövetkezéséhez a kezes teljesítése szükséges. A jóhiszeműség és tisztesség elve megköveteli a jogosulttól, hogy a főadós helyett fizető kezes részére biztosítsa a követelés-átszállás lehetőségét, mulasztásával jogot ne vonjon el a teljesítő kezestől.
[17] Mindezek szerint, amikor a jogosult hitelezőként bejelentkezik a kötelezett ellen indult felszámolási eljárásba, ezzel a lépésével megóvja követelésének fenntartását. Bejelentkezése jelenti a kezes biztosítékát, hiszen a jogosult felszólítását követően helyt kell állnia az adós helyett, mivel erre vállalt kötelezettséget, ezt követően a törvényi engedmény következtében helytállási kötelezettségének teljesítése alapján az adós elleni felszámolási eljárásban tudja érvényesíteni igényét az adóssal szemben. Helytállási kötelezettsége teljesítésével "magához váltja" a követelést és a jogosult jogutódjaként be tud lépni a felszámolási eljárásba. Ezzel szemben, ha a jogosult elmulasztja bejelentési kötelezettségének teljesítését, jogellenes magatartásának (amely abban áll, hogy az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik) polgári jogi jogkövetkezménye az, hogy a kezes erre hivatkozva mentesülhet helytállási kötelezettsége alól.
[18] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 424.§ (1) bekezdése alapján - további indokok megjelölésével - hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.I.21.245/2020/9.)