adozona.hu
BH 2021.12.340
BH 2021.12.340
Vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti perben a felek megállapodásán alapuló (ún. "alávetéses") illetékességi kikötés nem érvényesülhet a törvényen alapuló, az alperes lakóhelye szerinti kizárólagos illetékességi szabállyal szemben [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 26. § (1), 27. § (4), 31. § (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 28. cikk].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A 2020-ban indult fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult és a kerületi bíróságon folytatódott. A felperesi vállalkozás üdülőhasználati díj jogcímén 2018. évre 47 030 forint, 2019. évre 48 255 forint, 2020. évre 44 343 forint és járulékai iránti keresetét a felperes jogelődje (H. Kft.) és a természetes személy alperes között 1998. augusztus 12-én létrejött "bérleti szerződés" elnevezésű szerződésből (a továbbiakban: perbeli szerződés) eredeztette.
[2...
BH 2021.12.340 Vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti perben a felek megállapodásán alapuló (ún. "alávetéses") illetékességi kikötés nem érvényesülhet a törvényen alapuló, az alperes lakóhelye szerinti kizárólagos illetékességi szabállyal szemben [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 26. § (1), 27. § (4), 31. § (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 28. cikk].
[1] A 2020-ban indult fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult és a kerületi bíróságon folytatódott. A felperesi vállalkozás üdülőhasználati díj jogcímén 2018. évre 47 030 forint, 2019. évre 48 255 forint, 2020. évre 44 343 forint és járulékai iránti keresetét a felperes jogelődje (H. Kft.) és a természetes személy alperes között 1998. augusztus 12-én létrejött "bérleti szerződés" elnevezésű szerződésből (a továbbiakban: perbeli szerződés) eredeztette.[2] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette és megállapította illetékessége hiányát, elrendelve a keresetlevél áttételét a K.-i Járásbírósághoz. Határozata indokolása szerint a perbeli szerződés 12. pontjában a felek a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitás ügyek rendezésére a K.-i Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki, amire tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 27. § (1) és (2) bekezdése értelmében a kikötött bíróság az ügyben kizárólagosan illetékes, ezért a Pp. 174. § (1) bekezdésének megfelelően járt el.
[3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó 383. § (2) bekezdése és 386. § (4) bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A másodfokú bíróság indokolásában rámutatott arra, hogy "a felperes jogelődje és az alperes között létrejött szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek, miután egy bérleti szerződésről van szó, ennek megfelelően az alperes által hivatkozott szerződéses kikötés tisztességtelenségét megállapítani nem lehet".
[4] Az áttételt követően eljárt K.-i Járásbíróság végzésével megállapította illetékessége hiányát, és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése céljából a Kúriának küldte meg. Határozata indokolásában a Pp. 26. § (1) bekezdésére utalva kiemelte, a vállalkozás által fogyasztóval szemben szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Az alperes lakóhelye B. város, Cs. utca 12., amely a P.-i bíróság illetékességi területéhez tartozik.
[5] A Kúria a fentebb részletezett illetékességi összeütközést a P.-i bíróság kijelölésével szüntette meg az alábbi indokokra tekintettel.
[6] Az eljárás kezdő időpontjára (2020.) tekintettel az ügyben a Pp. rendelkezései alkalmazandók.
[7] A Pp. 27. § [Felek által kikötött illetékesség] rendelkezései szerint a vagyonjogi ügyek tekintetében a felek meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - valamely bíróság illetékességét köthetik ki [Pp. 27. § (1) bekezdés], mely kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - kizárólagosan illetékes [Pp. 27. § (2) bekezdés].
[8] Tény, hogy a szerződő felek perbeli szerződésük 12. pontjában a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitás ügyek rendezésére a K.-i Városi Bíróság (jelenleg: K.-i Járásbíróság) kizárólagos illetékességében állapodtak meg.
[9] A bírói gyakorlat szerint a perindításkor hatályos eljárási szabályok alapján kell megítélni, hogy a felek által kikötött illetékesség mikor érvényesülhet az adott ügyben.
[10] Ebből a szempontból jelentősége van a felek jogviszonyának, amellyel összefüggésben a másodfokon eljárt törvényszék tévedett, amikor azt nem fogyasztói szerződésnek tekintette. A Pp. 7. § [Értelmező rendelkezések] (1) bekezdés 5. pontja utaló rendelkezése szerint: "fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogyasztó". A Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) bekezdés 3. pontja szerint: "fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy", míg ugyanezen jogszabályhely 4. pontja szerint: "vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy".
[11] A perbeli szerződés a felperesi jogelőd mint a fentiek szerint vállalkozás, illetve a természetes személy alperes mint fogyasztó között létre, így az fogyasztói szerződésnek minősül.
[12] A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes [Pp. 26. § (1) bekezdés első mondata]. E rendelkezés mint a törvény általi kizárólagos illetékességet szabályozó norma - a felek által kikötött kizárólagos (a jogirodalomban: "alávetétes") illetékességhez képest - az illetékességi szabályok sorrendjéből következően elsőbbséget élvez, tekintettel a Pp. 27. § (4) bekezdésére, amelynek értelmében nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy azokban a perekben - így a vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti perben is -, amelyekben a törvény határoz meg kizárólagos illetékességi szabályt, a felek ettől nem térhetnek el, azaz a törvényitől eltérő kikötésük nem érvényesülhet. Ez az értelmezési irány felel meg a fogyasztót védő illetékességi szabályok Magyarország Alaptörvénye hetedik módosítása (2018. június 28.) 8. cikke által az Alaptörvény 28. cikke szerinti, 2019. január 1-től hatályos szubjektív teleologikus értelmezésnek.
[13] A hivatkozott rendelkezésekből következően a felek megállapodásán alapuló illetékességi kikötés nem érvényesülhet a törvényen alapuló, azaz az alperes lakóhelye szerinti kizárólagos illetékességgel szemben, amelyre tekintettel a P.-i bíróság kizárólagosan illetékes a perbeli jogvita elbírálására.
[14] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerint eljárva a per elbírálására a P.-i bíróságot mint kizárólagosan illetékes bíróságot jelölte ki és erről a felterjesztő bíróságot értesíteni rendelte.
(Kúria Pkk. V. 24.835/2021/2.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Pkk.V.24.835/2021/2.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Cseh Attila előadó bíró
Dr. Puskás Péter bíró
A felperes: H. Kft.
A felperes képviselő: Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda
Az alperes: F. J.
Az ügy tárgya: Eljáró bíróság kijelölése üdülőhasználati díj megfizetése iránt indított perben
Az illetékességi összeütközéssel érintett bíróságok és az eljárás száma:
Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.51.825/2020/14.
Keszthelyi Járásbíróság 6.P.20.334/2021/3.
Rendelkező rész
A Kúria az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelöli ki és erről a Keszthelyi Járásbíróságot a 6.P.20.334/2021/3. számra hivatkozással értesíti.A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
[1] A 2020-ban indult fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott. A felperesi vállalkozás üdülőhasználati díj jogcímén 2018. évre 47.030 forint, 2019. évre 48.255 forint, 2020. évre 44.343 forint és járulékai iránti keresetét a felperes jogelődje (H. Kft.) és a természetes személy alperes között 1998. augusztus 12-én létrejött "bérleti szerződés" elnevezésű szerződésből (a továbbiakban: perbeli szerződés) eredeztette.
[2] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.51.825/2020/14. számú végzésével a pert megszüntette és megállapította illetékessége hiányát, elrendelve a keresetlevél áttételét a Keszthelyi Járásbírósághoz. Határozata indokolása szerint a perbeli szerződés 12. pontjában a felek a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitás ügyek rendezésére a Keszthelyi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki, amire tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 27. § (1) és (2) bekezdése értelmében a kikötött bíróság az ügyben kizárólagosan illetékes, ezért a Pp. 174. § (1) bekezdésének megfelelően járt el.
[3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a 44.Pkf.631.122/2021/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó 383. § (2) bekezdése és 386. § (4) bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A másodfokú bíróság indokolásában rámutatott arra, hogy "a felperes jogelődje és az alperes között létrejött szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek, miután egy bérleti szerződésről van szó, ennek megfelelően az alperes által hivatkozott szerződéses kikötés tisztességtelenségét megállapítani nem lehet".
[4] Az áttételt követően eljárt Keszthelyi Járásbíróság 6.P.20.334/2021/3. számú végzésével megállapította illetékessége hiányát, és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése céljából a Kúriának küldte meg. Határozata indokolásában a Pp. 26. § (1) bekezdésére utalva kiemelte, a vállalkozás által fogyasztóval szemben szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Az alperes lakóhelye Budapest, Cs. utca 12., amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességi területéhez tartozik.
[5] A Kúria a fentebb részletezett illetékességi összeütközést a Pesti Központi Kerületi Bíróság kijelölésével szüntette meg az alábbi indokokra tekintettel.
[6] Az eljárás kezdő időpontjára (2020.) tekintettel az ügyben a Pp. rendelkezései alkalmazandók.
[7] A Pp. 27. § [Felek által kikötött illetékesség] rendelkezései szerint a vagyonjogi ügyek tekintetében a felek meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - valamely bíróság illetékességét köthetik ki [Pp. 27. § (1) bekezdés], mely kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - kizárólagosan illetékes [Pp. 27. § (2) bekezdés].
[8] Tény, hogy a szerződő felek perbeli szerződésük 12. pontjában a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitás ügyek rendezésére a Keszthelyi Városi Bíróság (jelenleg: Keszthelyi Járásbíróság) kizárólagos illetékességében állapodtak meg.
[9] A bírói gyakorlat szerint a perindításkor hatályos eljárási szabályok alapján kell megítélni, hogy a felek által kikötött illetékesség mikor érvényesülhet az adott ügyben.
[10] Ebből a szempontból jelentősége van a felek jogviszonyának, amellyel összefüggésben a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék tévedett, amikor azt nem fogyasztói szerződésnek tekintette. A Pp. 7. § [Értelmező rendelkezések] (1) bekezdés 5. pontja utaló rendelkezése szerint: "fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogyasztó". A Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) bekezdés 3. pontja szerint: "fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy", míg ugyanezen jogszabályhely 4. pontja szerint: "vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy".
[11] A perbeli szerződés a felperesi jogelőd mint a fentiek szerint vállalkozás, illetve a természetes személy alperes mint fogyasztó között létre, így az fogyasztói szerződésnek minősül.
[12] A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes [Pp. 26. § (1) bekezdés első mondata]. E rendelkezés mint a törvény általi kizárólagos illetékességet szabályozó norma - a felek által kikötött kizárólagos (a jogirodalomban: "alávetétes") illetékességhez képest - az illetékességi szabályok sorrendjéből következően elsőbbséget élvez, tekintettel a Pp. 27. § (4) bekezdésére, amelynek értelmében nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy azokban a perekben - így a vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti perben is -, amelyekben a törvény határoz meg kizárólagos illetékességi szabályt, a felek ettől nem térhetnek el, azaz a törvényitől eltérő kikötésük nem érvényesülhet. Ez az értelmezési irány felel meg a fogyasztót védő illetékességi szabályok Magyarország Alaptörvénye hetedik módosítása (2018. június 28.) 8. cikke által az Alaptörvény 28. cikke szerinti, 2019. január 1-től hatályos szubjektív teleologikus értelmezésnek.
[13] A hivatkozott rendelkezésekből következően a felek megállapodásán alapuló illetékességi kikötés nem érvényesülhet a törvényen alapuló, azaz az alperes lakóhelye szerinti kizárólagos illetékességgel szemben, amelyre tekintettel a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes a perbeli jogvita elbírálására.
[14] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerint eljárva a per elbírálására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot mint kizárólagosan illetékes bíróságot jelölte ki és erről a felterjesztő bíróságot értesíteni rendelte.
[15] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. szeptember 16.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró
(Kúria Pkk. V. 24.835/2021/2.)