adozona.hu
BH 2021.11.314
BH 2021.11.314
A felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező végzéssel szemben a hitelezőnek átadott - be nem hajtott - követelés kötelezettje nem jogosult fellebbezés előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4) bek., 56. §, 60. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós elleni felszámolási eljárásban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék az adós felszámolását egyszerűsített módon befejezte és az adóst megszüntetni rendelte, egyúttal az adósnak dr. P. D.-vel szembeni, bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítése iránti 125 460 837 Ft összegű be nem hajtott követelését a hitelezők között felosztotta.
[2] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben dr. P. D. terjesztett elő fellebbezést, amely alapján a Pécsi Ítélőtábla előtt indult másodfokú eljár...
BH 2021.11.314 A felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező végzéssel szemben a hitelezőnek átadott - be nem hajtott - követelés kötelezettje nem jogosult fellebbezés előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4) bek., 56. §, 60. § (1) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós elleni felszámolási eljárásban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék az adós felszámolását egyszerűsített módon befejezte és az adóst megszüntetni rendelte, egyúttal az adósnak dr. P. D.-vel szembeni, bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítése iránti 125 460 837 Ft összegű be nem hajtott követelését a hitelezők között felosztotta.[2] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben dr. P. D. terjesztett elő fellebbezést, amely alapján a Pécsi Ítélőtábla előtt indult másodfokú eljárás.
A fellebbezéssel támadott határozat
[3] Az ítélőtábla végzésével dr. P. D. fellebbezését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 237. §-a alkalmazásával hivatalból elutasította.[4] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az rPp. 233. § (1) bekezdéséből és a Cstv. 6. § (4) bekezdéséből következően a felszámolási eljárásban dr. P. D. félként nem vett részt, a záróvégzés rá nézve sem kötelezést, sem megállapítást nem tartalmaz, ezért fellebbezés előterjesztésére nem jogosult. A záróvégzés a be nem hajtott követelés felosztására és átadására vonatkozóan nem dönti el a követelés jogi sorsát, nem jelenti annak elismerését vagy megállapítását sem, hogy az adósnak a fellebbezővel szemben a határozatban feltüntetett összegű követelése valóban fennáll.
A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem
[5] Az ítélőtábla végzésével szemben dr. P. D. nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte a fellebbezése érdemi elbírálására.[6] Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla végzése sérti az rPp. 233. és 237. §-át. Állította, hogy a felszámoló által kimutatott követelés felosztása körében rendelkezést tartalmaz rá a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzés, azon túlmenően pedig a jogos érdekét is sérti. A perbeli jogképesség, cselekvőképesség és legitimáció elhatárolása mellett állította, hogy az elsőfokú bíróság döntése a támadott rendelkezéssel anyagi jogi kapcsolatot hozott létre közte és az adós, a hitelezők, valamint az adós tulajdonosai között, ami kereshetőségi jog létrehozatalát jelenti.
[7] A fellebbezésre nem érkezett észrevétel.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[8] A Kúria a fellebbezést az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak.[9] Az rPp. 233. § (1) bekezdése, valamint a Cstv. 6. § (4) bekezdése egyértelműen rendezi a felszámolási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosult személyi kört. Az rPp. hivatkozott rendelkezése szerint a bíróság határozatával szemben fellebbezéssel a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az élhet, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A Cstv. megjelölt szabálya értelmében - a kifogásolási eljárástól eltekintve - a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni.
[10] A Kúriának a fellebbezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hitelezők között felosztott adósi követelés kötelezettje - a vagyon felosztására vonatkozó rendelkezésen keresztül - tekinthető-e a határozat adott rendelkezése címzettjének, ezáltal a bíróság határozatával szemben fellebbezésre jogosult személynek.
[11] A Cstv. 56. § (2) bekezdéséből és a 60. § (1) bekezdéséből együttesen következik, hogy a felszámolás befejezésével és az adós jogutód nélküli megszüntetésével a bíróság - a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján - a hitelezők követeléseinek kielégítése keretébe tartozóan rendelkezik az adós addig be nem hajtott követeléseiről, amikor azokat a hitelezők között - bejelentett követeléseik erejéig - a törvényben meghatározott kielégítési sorrend (57. §) figyelembevételével felosztja. A bíróság döntésének mibenléte és joghatása a felszámolási eljárás alanyi körére kiterjedő hatállyal és a felszámolási eljárás céljával összhangban [Cstv. 1. § (3) bekezdés] ragadható meg: vagyis az adós vagyonából a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésében.
[12] A Kúria ítélkezési gyakorlatában (Fpkf.VII.30.077/2016/3., Fpkf.VII.30.433/2020/2.) - amelyet jelen ügyben is irányadónak tart - nem tekinti ezért fellebbezésre jogosultnak a hitelezők részére átadott követelés kötelezettjét, a felszámolási eljárást befejező végzés közvetlenül rá vonatkozó rendelkezése hiányában, mivel a felszámolási eljárás befejezésével az adós be nem hajtott követelésének a hitelezők részére való átadása a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során nem jár a követelés kötelezettjére kihatóan anyagi jogi kérdés elbírálásával.
[13] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését az rPp. 259. §-a folytán alkalmazandó rPp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Kúria Fpkf. VII. 30.002/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Gáspár Mónika előadó bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
Az adós: Gy. B. É. és Sz. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt"
Az adós felszámolója: A. C. Korlátolt Felelősségű Társaság
Az adós képviselője: dr. Csapó Péter ügyvéd
Az ügy tárgya: felszámolás
A fellebbezést benyújtó: dr. P. D.
A fellebbezést benyújtó képviselője: Dr. Réder Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Réder Erika ügyvéd
A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.099/2020/2. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja.A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós elleni felszámolási eljárásban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék az 5.Fpk.155/2017/77. számú végzésével az adós felszámolását egyszerűsített módon befejezte és az adóst megszüntetni rendelte, egyúttal az adósnak dr. P. D.-vel szembeni, bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítése iránti 125.460.837 Ft összegű be nem hajtott követelését a hitelezők között felosztotta.[2] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben dr. P. D. terjesztett elő fellebbezést, amely alapján a Pécsi Ítélőtábla előtt Fpkf.IV.45.099/2020. ügyszámon indult másodfokú eljárás.
A fellebbezéssel támadott határozat
[3] Az ítélőtábla végzésével dr. P. D. fellebbezését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 237. §-a alkalmazásával hivatalból elutasította.[4] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az rPp. 233. § (1) bekezdéséből és a Cstv. 6. § (4) bekezdéséből következően a felszámolási eljárásban dr. P. D. félként nem vett részt, a záróvégzés rá nézve sem kötelezést, sem megállapítást nem tartalmaz, ezért fellebbezés előterjesztésére nem jogosult. A záróvégzés a be nem hajtott követelés felosztására és átadására vonatkozóan nem dönti el a követelés jogi sorsát, nem jelenti annak elismerését vagy megállapítását sem, hogy az adósnak a fellebbezővel szemben a határozatban feltüntetett összegű követelése valóban fennáll.
A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem
[5] Az ítélőtábla végzésével szemben dr. P. D. nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte a fellebbezése érdemi elbírálására.[6] Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla végzése sérti az rPp. 233. §-át, 237. §-át. Állította, hogy a felszámoló által kimutatott követelés felosztása körében rendelkezést tartalmaz rá a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzés, azon túlmenően pedig a jogos érdekét is sérti. A perbeli jogképesség, cselekvőképesség és legitimáció elhatárolása mellett állította, hogy az elsőfokú bíróság döntése a támadott rendelkezéssel anyagi jogi kapcsolatot hozott létre közte és az adós, a hitelezők, valamint az adós tulajdonosai között, ami kereshetőségi jog létrehozatalát jelenti.
[7] A fellebbezésre nem érkezett észrevétel.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[8] A Kúria a fellebbezést az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak.[9] Az rPp. 233. § (1) bekezdése, valamint a Cstv. 6. § (4) bekezdése egyértelműen rendezi a felszámolási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosult személyi kört. Az rPp. hivatkozott rendelkezése szerint a bíróság határozatával szemben fellebbezéssel a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az élhet, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A Cstv. megjelölt szabálya értelmében - a kifogásolási eljárástól eltekintve - a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni.
[10] A Kúriának a fellebbezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hitelezők között felosztott adósi követelés kötelezettje - a vagyon felosztására vonatkozó rendelkezésen keresztül - tekinthető-e a határozat adott rendelkezése címzettjének, ezáltal a bíróság határozatával szemben fellebbezésre jogosult személynek.
[11] A Cstv. 56. § (2) bekezdéséből és a 60. § (1) bekezdéséből együttesen következik, hogy a felszámolás befejezésével és az adós jogutód nélküli megszüntetésével a bíróság - a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján - a hitelezők követeléseinek kielégítése keretébe tartozóan rendelkezik az adós addig be nem hajtott követeléseiről, amikor azokat a hitelezők között - bejelentett követeléseik erejéig - a törvényben meghatározott kielégítési sorrend (57. §) figyelembevételével felosztja. A bíróság döntésének mibenléte és joghatása a felszámolási eljárás alanyi körére kiterjedő hatállyal és a felszámolási eljárás céljával összhangban [Cstv. 1. § (3) bekezdés] ragadható meg: vagyis az adós vagyonából a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésében.
[12] A Kúria ítélkezési gyakorlatában (Fpkf.VII.30.077/2016/3., Fpkf.VII.30.433/2020/2.) - amelyet jelen ügyben is irányadónak tart - nem tekinti ezért fellebbezésre jogosultnak a hitelezők részére átadott követelés kötelezettjét, a felszámolási eljárást befejező végzés közvetlenül rá vonatkozó rendelkezése hiányában, mivel a felszámolási eljárás befejezésével az adós be nem hajtott követelésének a hitelezők részére való átadása a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során nem jár a követelés kötelezettjére kihatóan anyagi jogi kérdés elbírálásával.
[13] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését az rPp. 259. §-a folytán alkalmazandó rPp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
Záró rész
[14] Az eredménytelenül fellebbező a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles. A hitelezőknek és a felszámolónak - nyilatkozatuk hiányában - jelen másodfokú eljárással összefüggésben költsége nem merült fel.[15] Jelen másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
[16] A Kúria a fellebbezést az rPp. 257. § (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2021. március 30.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.002/2021.)