ÍH 2021.80

AZ ÜZLETI JÓHÍRNÉVHEZ VALÓ SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE - A SÉRELEMDÍJ SZEMPONTJAI I. A sérelemdíj összegszerűségének a meghatározása során nemcsak a kompenzációs, hanem a magánjogi büntető funkciót is figyelembe kell venni [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés]. II. A személyiségi jogsértő magatartás felróhatósága jelentős mértékű - ezáltal magasabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő minden bizonyított alap nélkül, a széles nyilvánosság előtt, nyíltan lejárató jellegű írásában jelentős súlyú

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a magyarországi mezőgazdaság közismert és jelentős szereplője.
Az alperes az általa szerkesztett internetes hírportálon kifejezetten korrupciós vagy korrupciógyanús ügyekben jelentetett meg írásokat. Emellett - 2010 és 2017 között - három gazdasági társaságban is ügyvezető volt, amelyek ebben az időszakban - szerződés alapján - mezőgazdasági munkát végeztek a felperes érdekeltségébe tartozó K. Kft. részére. 2018 januárjában a K. Kft. meghívásos pályáztatási eljárást bonyolított le...

ÍH 2021.80 AZ ÜZLETI JÓHÍRNÉVHEZ VALÓ SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE - A SÉRELEMDÍJ SZEMPONTJAI
I. A sérelemdíj összegszerűségének a meghatározása során nemcsak a kompenzációs, hanem a magánjogi büntető funkciót is figyelembe kell venni [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].
II. A személyiségi jogsértő magatartás felróhatósága jelentős mértékű - ezáltal magasabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő minden bizonyított alap nélkül, a széles nyilvánosság előtt, nyíltan lejárató jellegű írásában jelentős súlyú korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolja meg az érintettet [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].
III. Mérsékli a személyiségi jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatását - ezáltal alacsonyabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő az érintett jóhírnevének megsértésére alkalmas, csekély számban látogatott honlapon közzétett írást rövid időn belül eltávolítja; továbbá az érintett felszólítására a honlapon olyan, folyamatosan elérhető közleményt tesz közzé, amelyben teljes mértékben elismeri a korábbi tényállításainak valótlanságát, és az érintettől a jóhírnevének megsértése miatt feltétel nélkül bocsánatot kér [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].
A felperes a magyarországi mezőgazdaság közismert és jelentős szereplője.
Az alperes az általa szerkesztett internetes hírportálon kifejezetten korrupciós vagy korrupciógyanús ügyekben jelentetett meg írásokat. Emellett - 2010 és 2017 között - három gazdasági társaságban is ügyvezető volt, amelyek ebben az időszakban - szerződés alapján - mezőgazdasági munkát végeztek a felperes érdekeltségébe tartozó K. Kft. részére. 2018 januárjában a K. Kft. meghívásos pályáztatási eljárást bonyolított le azon munkák tárgyában, amelyeket korábban az alperes ügyvezetése alatt állt gazdasági társaságok végeztek el. A pályázaton nem az alperes által vezetett cégek, hanem olyan vállalkozások nyertek, amelyek az alperes véleménye szerint a korábbi években jellemzően nem fizették ki a munkavállalóikat és nem teljesítették az adófizetési kötelezettségeiket.
Mivel mindez bántotta az alperes igazságérzetét, 2018. január 30-án 18 óra 45 perckor a honlapon - "Legmagasabb szintű korrupció gyanúja a felperesnél!" címmel - egy maga által írt és szerkesztett cikket tett közzé. A cikk címe alatt egy fényképet helyezett el, amely a felperes egyszemélyi tulajdonosát ábrázolta, amint a felperes vezérigazgatójának társaságában épp kezet fog a miniszterelnökkel. Az alperes a fénykép alá a következő szöveget írta: "(Ahogyan ezt a képet elnézem én már semmin sem csodálkozom!)". A közzétett cikk pedig az alábbi szöveget tartalmazta:
"Amikor a politika begyűrűzik a gazdaságba, a felperes vezetése, nyíltan adócsalókat támogat és adócsalásra hívja meg a kisebbségi vállalkozókat!
Nincs itt semmi diszkrimináció csak »magyar« származású vállalkozók akik, több éve tisztességesen helytállnak komoly múltú cégeikkel, be sem kerülhetnek a K. kft telephelyére. Vajon miért is? Azért mert nem vettek és vesznek részt semmilyen korrupcióban és nem jattolnak a főnökségnek!
A tulajdonost és a vezérigazgatót írásban tájékoztattuk a tényekről, »letagadhatatlanul írásban«, így a felelősségük ezen keresztül már bűnpártolás. Az állammal szemben több 100 milliós áfa közteher adó megfizetésével számolhat a büntető eljáráson kívül. Megtesszük a szükséges lépéseket! Folytatás rövidesen…"
Az alperes a cikket 3 nap múlva: 2018. február 2-án eltávolította a hírportálról, amelyet ebben az időszakban átlagosan naponta 10-15 fő látogatott.
A felperes - jogi képviselőjén keresztül - 2018. március 3. napján helyreigazgatás közzétételére szólította fel az alperest, aki e felhívásnak 2018. március 9. napján eleget tett, és az azóta is folyamatosan elérhető nyilatkozatot jelentette meg:
"Sajtóhelyreigazítás
A hírportálunkon 2018. január végén közzétett cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a felperes vezetése nyíltan adócsalókat támogat és adócsalásra hívja meg a kisebbségi vállalkozókat. Nem felel meg a valóságnak az az állítása sem a cikknek, hogy a több éve tisztességesen helytálló vállalkozók azért nem dolgozhatnak a K. kft telephelyén, mert nem vesznek részt korrupcióban és nem jattolnak a főnökségnek. Ezzel a kijelentésünkkel azt a hamis látszatot keltettük az olvasóban, mintha a felperes bármely vezetője részére csúszópénzt kellett volna fizetnie ahhoz, hogy a telephelyen a vállalkozók munkához jussanak. Valótlanul állítottuk, hogy az állammal szemben a felperes több száz milliós áfa-közteheradó megfizetésével számolhat egy büntetőeljáráson kívül.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a felperes és annak vezetői nem támogattak soha adócsalókat és a vállalkozókat adócsalásra sem hívták fel. A felperes egyetlen vezetője részére sem kellett senkinek csúszópénzt fizetnie azért, hogy a telephelyén vagy bárhol máshol a felperes részére munkát végezhessen. A felperes kiemelt adózó, akit a NAV folyamatosan ellenőriz. Adótartozása nincs, áfa bevallásait szabályosan, határidőben nyújtja be. A felperessel szemben büntetőeljárás nem folyik. A K. kft. telephelyével kapcsolatos pályázattal összefüggésben a felperes törvénytelenséget nem követett el. A felperes szabályos pályázat keretében hirdetett meg a vállalkozók részére munkavégzési lehetőséget, amely pályázaton a legjobb árajánlatot benyújtó pályázó nyert.
Olvasóink és a felperes elnézését kérjük azért, mert a felperes üzleti jóhírnevét valótlan tényállításainkkal és a valóság hamis színben történő feltüntetésével megsértettük."
A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes a 2018. január 30-án közzétett cikkel megsértette az üzleti jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, és kötelezze őt 1 000 000 Ft sérelemdíj és járulékainak megfizetésére.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes a 2018. január 30. napján 18:45 perckor közölt, "Legmagasabb szintű korrupció gyanúja a felperesnél" szalagcím alatt megjelentetett cikkével megsértette a felperes üzleti jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, valamint kötelezte arra, hogy fizessen meg a felperes részére 100 000 Ft-ot és annak a 2018. január 31. napjától a kifizetés napjáig járó kamatát. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.
A határozatának fellebbezett részét azzal indokolta, hogy a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §-ának (1) és (2) bekezdései, valamint a Ptk. 6:519. §-a alapján jogosan követelt sérelemdíjat, hiszen az alperes nem tudta kimenteni magát annak bizonyításával, hogy a felperes sérelmére elkövetett személyiségi jogsértés neki nem volt felróható.
A sérelemdíj összegszerűsége körében a Ptk. 2:52. §-ának (3) bekezdése alapján figyelembe vette a jogsértő magatartás felróhatóságának súlyos fokát, hiszen az alperes minden bizonyított alap nélkül, a széles nyilvánosság előtt, jelentős súlyú korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a felperest, a cikk szövege pedig - az alperes személyes sértettsége miatt - nyíltan lejárató jellegű lett. Értékelte továbbá, hogy noha a jogsértés egyszeri alkalommal valósult meg, az súlyos következményekkel járt, hiszen a nevének korrupciós bűncselekményekkel történt összekapcsolása köztudomású módon jelentős hátrányt jelentett a magyar mezőgazdasági élet egyik kiemelkedő szereplőjének számító felperes számára, és alkalmas volt arra, hogy a szerződéses partnereivel fenntartott kapcsolatait negatív irányban befolyásolja. Figyelembe vette ugyanakkor azt is, hogy az alperes a sérelmezett cikket 3 nap múlva: 2018. február 2. napján önként eltávolította a portálról, így a jogsértő tartalom pusztán egy szűkebb személyi körhöz, hozzávetőlegesen 30-45 személyhez juthatott el, amely enyhítette mind a jogsértés felróhatóságát, mind pedig annak negatív hatásait. Ugyanígy értékelte azt is, hogy az alperes 2018. március 9. napján önként közzétette a felperes által kért helyreigazító közleményt, amely azóta is folyamatosan hozzáférhető a portál látogatói számára. Mindezek alapján - a sérelemdíj büntető és kompenzációs funkcióit egyaránt figyelembe véve - az alperes által fizetendő sérelemdíj tőkeösszegét 100 000 Ft-ban állapította meg, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította.
A felperes fellebbezése arra irányult, hogy az ítélőtábla részben változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét, és az alperes által fizetendő sérelemdíj tőkeösszegét emelje fel 1 000 000 Ft-ra. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte kellőképpen a jogsértés súlyosságát, az általa megítélt sérelemdíj pedig nem áll arányban a jogsértéssel okozott hátrányokkal. Érvelése szerint a sérelemdíj összegszerűsége körében kiemelt jelentősége van annak, hogy a jogsértés potenciálisan mekkora hátrány okozására volt alkalmas. Márpedig az agrárpiaci szereplők nehezen kialakított jóhírnevét legnagyobb mértékben "a különféle médiacsatornákon" keresztül megvalósított jogsértések rongálják.
Rámutatott, hogy az alperes oknyomozó újságírónak tüntette fel magát, amely azt sugallta, hogy amit a sérelmezett cikkben írt, az hiteles. Mindezt fokozta, hogy azt a hamis látszatot keltette, mintha valamiféle hatósági eljárás indult volna az általa állított jogsértések miatt. Aláhúzta az írás látszólagos hitelességét az is, hogy az alperes szerződéses kapcsolatban állt a K. Kft.-vel, ezért úgy tűnhetett, hogy "házon belüli információi" vannak. Ezek a körülmények alkalmassá tették a cikket arra, hogy a portál látogatói az abban foglalt hamis tényállításoknak komoly hitelt adjanak, ez pedig jelentősen rombolhatta a felperesről kialakult képet. A cikkhez illusztrációként közzétett fotó és az ahhoz fűzött kommentár tovább fokozta azt a hamis látszatot, mintha a felperes "politikai szálakkal átitatott köztörvényes jogsértések melegágya" lenne. Ehhez hozzájárult az is, hogy az alperes "súlyos hazugságokat" állított, egyebek mellett azt is, hogy a felperes nem tesz eleget az adófizetési kötelezettségének, ez azonban köztudottan hamis.
Azt, hogy a jogsértéssel érintett időszakban mennyi látogatója volt a hírportálnak, az alperes nem bizonyította, ezért a látogatottság esetleges kisebb fokát a sérelemdíj összegszerűsége körében nem lehetett volna figyelembe venni. Érvelése szerint a cikket széles körben megismerték a munkavállalói, akiknek száma ebben az időszakban több ezer volt. Nem csökkenthette a sérelemdíj összegét az a körülmény sem, hogy az alperes három nap múlva eltávolította a cikket a hírportáltól, majd helyreigazító közleményt tett közzé, hiszen mindezt nem önként, hanem a jogi képviselőjének felszólítására tette meg. Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítélet e körben iratellenes és ellentmondásos.
Kifejtette, hogy a közzétett helyreigazítás nem alkalmas az őt ért hátrányok kompenzálására, hiszen a már elterjedt valótlan tényállítások - pletykaként - az alapjukat képező hamis közlések eltávolítása után is fennmaradnak. Rámutatott, hogy a megítélt sérelemdíj a jogsértés súlyosságához, a hasonló ügyekben kialakult bírói gyakorlathoz és ahhoz képest is aránytalanul kevés, hogy a hazai és nemzetközi agrárpiacon jelen lévő, sok munkavállalóval rendelkező, többszörösen elismert, komoly múlttal bíró felperes üzleti jóhírneve potenciálisan súlyos sérelmet szenvedhetett.
Az alperes nem terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet.
Az ítélőtábla a fellebbezés elbírálása során nem lépte át a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátait [Pp. 370. §-ának (1) bekezdése], olyan eljárási szabálysértést vagy téves anyagi pervezetést ugyanis, amely erre okot adott volna, nem észlelt [Pp. 370. §-ának (2)-(4) bekezdései]. Ezért - fellebbezés hiányában - nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, amelyik a jogsértés tényét megállapította, az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és őt az ítéletben foglalt sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítéletnek az ezt meghaladó sérelemdíj iránti keresetet elutasító rendelkezését ugyanakkor - a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között - felülbírálta, és ennek eredményeként a fellebbezést alaptalannak találta.
Az elsőfokú bíróság ugyanis a bizonyítékok logikus és okszerű értékelésével, helyesen állapította meg az alperes által fizetendő sérelemdíj mértékét. Az elsőfokú ítéletben kifejtett indokokkal az ítélőtábla is maradéktalanul egyetért, azokat megismételni nem kívánja, a fellebbezés tükrében ugyanakkor az alábbiakat emeli ki.
Kétségtelen tény, hogy az alperes súlyosan megsértette a felperes jóhírnevét, hiszen a sérelmezett cikk számos olyan valótlan tényállítást tartalmazott, amelyek a felperes társadalmi megítélését jelentősen rombolhatták. Nem lehet vita tárgya az sem, hogy az alperes magatartásának felróhatósága szintén jelentős mértékű volt, ugyanis "oknyomozó újságíróként" szándékosan, sőt: kifejezetten lejáratási célzattal tett közzé olyan tényállításokat, amelyek valóságtartalmát a per során meg sem kísérelte bebizonyítani. Magatartásának felróhatóságát kétségkívül fokozta az a körülmény, hogy e valótlanságokat - a cikket illusztráló fotó segítségével - politikai kontextusba helyezte, és azt sugallta, mintha az általa állított törvénysértések miatt hatósági vagy büntetőeljárások indultak volna.
A sérelemdíj összegének meghatározása során azonban nemcsak a jogsértés súlyát és a felróhatóság mértékét kellett figyelembe venni, hanem az eset valamennyi releváns körülményét, ideértve a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatását is [Ptk. 2:52. §-ának (3) bekezdése].
Márpedig annak, hogy az alperes 2018. február 2-án eltávolította a sérelmezett cikket az általa üzemeltetett honlapról, igenis komoly jelentősége volt a sérelemdíj mértéke körében, hiszen ennek folytán a valótlanságok mindössze három napig voltak elérhetőek az alperes weboldalán. Mindez pedig nyilvánvalóan mérsékelte azokat a negatív következményeket, amelyek a felperest a jogsértéssel okozati összefüggésben érték. A felperes alap nélkül hivatkozott arra, hogy az alperes a cikket nem "önként", hanem csak a jogi képviselőjének felszólítására távolította el a honlapjáról, e felszólítás ugyanis csupán a cikk eltávolítása után egy hónappal: 2018. március 3-án készült el.
Arra vonatkozóan, hogy a 2018. január 30. és a 2018. február 2. között eltelt három nap alatt mennyien látogatták meg a perrel érintett honlapot, a Pp. 266. §-ának (1) bekezdése alapján nem kellett bizonyítást foganatosítani. A felperes ugyanis - kifejezett bírói kérdésre - úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja az alperes azon tényállítását, amely szerint ebben az időszakban naponta átlagosan kb. 10-15 fő látogatott a weboldalra, ettől eltérő konkrét tényállítást tehát sem az elsőfokú eljárásban, sem pedig a fellebbezésében nem fogalmazott meg. Ezért alap nélkül sérelmezte az elsőfokú ítélet azon megállapítását, amely szerint a közzététellel érintett három nap alatt a weboldalt csupán csekély számban látogatták. Ebből a tényből pedig szintén az következett, hogy a jogsértésnek a felperesre és környezetére nem volt komoly hátrányos következménye.
A jogsértés negatív hatásait tovább mérsékelte az, hogy az alperes 2018. március 9-én közzétette a felperes által megfogalmazott helyreigazító közleményt, amely azóta is folyamatosan elérhető a perrel érintett honlapon. Annak, hogy e nyilatkozatot valóban nem a szó szoros értelmében "önként", hanem csak a felperes felszólítására közölte, nem volt jelentősége, hiszen az a jogsértésnek a felperesre és környezetére gyakorolt hátrányos hatását ettől függetlenül is jelentős mértékben csökkentette. E helyreigazító közlemény - a fellebbezésben foglalt érveléssel szemben - alkalmas volt arra, hogy elejét vegye a felperest negatív színben feltüntető további szóbeszédnek, hiszen aki a cikkben említett "folytatásban" bízva ismét meglátogatta a honlapot, a cikk "folytatásaként" nem újabb jogsértésekről, hanem arról szerezhetett tudomást, hogy az alperes teljes mértékben elismerte a korábbi tényállításainak valótlanságát, és a felperes jóhírnevének megsértése miatt feltétel nélkül megkövette őt.
A felperes az általa elszenvedett negatív hatások körében kizárólag azon hátrányokra hivatkozott, amelyek a jogsértés folytán köztudomásúan bekövetkeztek, ezért külön bizonyítási indítványt nem terjesztett elő annak igazolására, hogy őt ezenfelül további immateriális sérelmek érték. Márpedig egy csekély számban látogatott honlapon, csupán három napig közzétett cikk folytán - a jogsértést követően röviddel közölt és azóta is folyamatosan elérhető, teljes körű helyreigazító közleményre is tekintettel - nem érhette a felperest olyan mértékű, köztudomású, azaz külön bizonyítás nélkül is megállapítható negatív hatás, amely az elsőfokú ítéletben foglalt sérelemdíj felemelését indokolttá tenné. Mindezek tükrében ennél nagyobb mértékű sérelemdíj követelésére önmagában a jogsértés súlyossága és a jogsértő magatartás felróhatóságának mértéke sem szolgáltatott alapot.
A kifejtett okok miatt az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp. 383. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.211/2019/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.