adozona.hu
ÍH 2021.56
ÍH 2021.56
FELSZÁMOLÁSI KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁSÁNAK MELLŐZÉSE A felszámolási kérelem visszautasítását mellőzni kell a visszautasítást eredményező hiányosságok téves értékelése esetén [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdés, 25. § (1) bekezdés, 27. § (2) bekezdés a) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. §, 171. §, 176. § (1) bekezdés j) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényszék a fellebbezéssel támadott végzésében a 2020. október 30-án benyújtott felszámolási kérelmet visszautasította.
Végzésének indokolásában rögzítette, a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérte az adós ellen a felszámolási eljárás megindítását. Felhívta a Cstv. 6. § (3) bekezdését, mely szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásr...
ÍH 2021.56 FELSZÁMOLÁSI KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁSÁNAK MELLŐZÉSE
A felszámolási kérelem visszautasítását mellőzni kell a visszautasítást eredményező hiányosságok téves értékelése esetén [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdés, 25. § (1) bekezdés, 27. § (2) bekezdés a) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. §, 171. §, 176. § (1) bekezdés j) pont].
A törvényszék a fellebbezéssel támadott végzésében a 2020. október 30-án benyújtott felszámolási kérelmet visszautasította.Végzésének indokolásában rögzítette, a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérte az adós ellen a felszámolási eljárás megindítását. Felhívta a Cstv. 6. § (3) bekezdését, mely szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
Hivatkozott a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontjára, mely szerint a bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha az nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket. Kiemelte, a Pp. 170. § (2) bekezdése szerint a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
A 170. § (3) bekezdés b) pontja szerint a keresetlevél záró részében fel kell tüntetni a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyeket, a c) pont szerint fel kell tüntetni a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját.
Rámutatott, a kérelem érdemi részében nem lett feltüntetve az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés, és a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékok, bizonyítási indítványok az e törvényben meghatározott módon. A záró részben nem lettek feltüntetve a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tények és jogszabályhelyek, a megfizetett illeték összege és megfizetésének módja. Ezért a hitelező kérelmét a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 170. § (2) bekezdés d), e) pontjaira és a 170. § (3) bekezdés b) és c) pontjára - visszautasította.
A hitelező fellebbezésében a végzés megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla a felszámolási kérelem visszautasítását mellőzze.
Fellebbezésének indokolásában kifejtette, a felszámolási eljárás nemperes eljárás, melyben elsősorban a Cstv. rendelkezéseit, azok hiányában mögöttes szabályként a Pp. szabályait kell alkalmazni. A Cstv. kifejezetten tartalmaz speciális szabályokat a felszámolási kérelemre. A 24. § (1) bekezdése részletezi a konkrét tartalmi követelményeket. Nyilvánvalóan az volt a törvényalkotó szándéka, hogy figyelembe véve a felszámolási eljárás nemperes jellegét és az abból fakadó sajátosságokat, a Pp.-től eltérő speciális rendelkezések vonatkozzanak e kérdésekre. Ezt erősíti az is, hogy a felszámolási kérelem benyújtására vonatkozó, kötelezően használandó FPK-24 számú ÁNYK nyomtatvány, amelynek tartalmát maga az OBH határozza meg, eltér a polgári eljárásban benyújtandó nyomtatványtól, és úgy lett összeállítva, hogy a felszámolási eljárás sajátosságainak megfeleljen. Mivel a Cstv. a felszámolási kérelem tartalmáról a Pp.-től eltérően rendelkezik, a Pp. 170. és 171. §-aiban foglaltak nem irányadóak. Rámutatott, az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítási okokról a Cstv. 25. §-ának (1) bekezdése rendelkezik, konkrétan nevesítve a visszautasítás eseteit. Tehát e tekintetben is speciális szabályokat tartalmaz a Cstv., és erre vonatkozóan sem alkalmazhatók a Pp. rendelkezései. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.43.059/2020/2. számú végzésére, mellyel az ítélőtábla - hasonló tényállás mellett - megváltoztatta az elsőfokú bíróság felszámolási kérelmet visszautasító végzését, a visszautasítást mellőzte. Hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén dolgozó felszámoló bírák 2018. június 8-án tartott tanácskozásán kialakított álláspontra is, miszerint a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja szerint nem lehet a hitelező által benyújtott felszámolás iránti kérelmet visszautasítani. Amennyiben a kérelemnek hiánya van, abban az esetben hiánypótlást kell elrendelni, de nem a Pp. 170. §-ára irányuló hiánypótlást, hanem a kérelem általános kellékeire irányulót. A Cstv. 24. § (1) bekezdése írja ugyanis elő, hogy mit kell tartalmaznia a kérelemnek, az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítási okokról pedig a Cstv. 25. § (1) bekezdése rendelkezik, tehát a Pp.-hez képest speciális szabályokat tartalmaz a Cstv. Álláspontja szerint a törvényszék jogsértően utasította vissza a felszámolási kérelmet. Megsértette a Cstv. 6. § (3) bekezdésében foglaltakat, és jogszabálysértő módon alkalmazta a Pp. 170., 171. §-át és a 176. § (1) bekezdés j) pontját. Hangsúlyozta, a felszámolási kérelmet a Cstv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően terjesztette elő, minden szükséges mellékletet csatolt, így a kérelem érdemi elbírálásra alkalmas volt. Utalt rá, hogy a törvényszék - álláspontja szerint - jogsértő gyakorlata a hitelezői igények időben történő érvényesíthetőségét súlyosan veszélyezteti. A kérelmek indokolatlan és nem megalapozott visszautasítása az eljárás elhúzódását okozza, amely körülmény az adós részére lehetőséget ad a vagyona fedezetelvonó elidegenítésére, vagy a hitelezői érdekek egyéb módon történő csorbítására.
A döntés szempontjából releváns tények körét az ítélőtábla az alábbiak szerint pontosítja és egészíti ki. A hitelező a felszámolási kérelmében feltüntette az érvényesíteni kívánt jogot: a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adós fizetésképtelenségének megállapítását, a 27. § (1) bekezdése alapján felszámolásának elrendelését kérte. Ismertette az adott ügy történeti tényállását, melyet - jogi érvelésében - párhuzamba állított a Cstv. hivatkozott fizetésképtelenségi tényállásával. A felszámolási kérelem részét képező ÁNYK nyomtatvány M1-Mellékletek című oldalán megjelölte a tényállításait alátámasztó csatolt bizonyítékait, az illeték megfizetését igazoló - csatolt - iratot, melyből megállapítható a megfizetett illeték összege és a megfizetés módja. Felszámolási kérelmében megjelölte a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényt: az adós székhelyét. Kérelméhez csatolta a követelése alapját képező számlákat, a hitelező fizetési felszólítását és az annak adós általi átvételét alátámasztó tértivevényt.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az érvényesíteni kívánt jogot, a jogi érvelést, a bizonyítékok megjelölését, a hatáskör és illetékesség megállapításához szükséges adatokat, továbbá az illetékre vonatkozó adatokat - a fentiek szerint kiegészített tényállásra tekintettel és a törvényszék megállapításaival ellentétben - tartalmazza a felszámolási kérelem.
A törvényszék a felszámolási kérelem visszautasítására okot adó hiányosságként jelölte meg a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó jogszabályhelyek feltüntetésének hiányát is. Ezzel összefüggésben rámutat az ítélőtábla, a Pp. 170. § (3) bekezdés b) pontjának 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint már a keresetlevélnek sem kötelező kelléke a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó jogszabályhelyek megjelölése. Az adott ügyben azonban - a Pp. időközben hatályba lépett módosításától függetlenül is - helytállóan érvelt a hitelező azzal, hogy a felszámolási kérelemre indokolatlan volt mechanikusan megkövetelni a keresetlevél Pp.-ben megfogalmazott kötelező elemeit. A Cstv. 6. § (3) bekezdésének megfogalmazásából ugyanis az következik, hogy a jogalkotó szándéka szerint a felszámolási eljárásban elsődlegesen a Cstv. szabályai szerint kell eljárni. A Pp. szabályainak alkalmazására egy feltétellel kerülhet sor: ha azt az eljárási kérdést a Cstv. nem szabályozza, és egy megszorítással: ebben az esetben is csak a felszámolási eljárás, mint nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel. Ez azt jelenti, hogy még olyan kérdésekben sem alkalmazhatók mechanikusan a Pp. szabályai, melyeket a Cstv. egyébként nem szabályoz. A felszámolási eljárás több szempontból is eltérő sajátosságokat mutat a Pp. által szabályozott polgári peres eljáráshoz képest. Ezek közül kiemeli az ítélőtábla, hogy az eljárás szabályai sok tekintetben egyszerűsítettek, és - ahogyan arra a hitelező is helyesen hivatkozott - alapvető követelmény az időszerűség, aminek a felszámolási kérelem vizsgálatakor is érvényesülnie kell.
A Cstv. 6. § (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás az adósnak - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás. Az (1a) bekezdés kimondja, az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető felszámolási eljárás. Az adott ügyben a hitelező 2020. október 30-án olyan gazdasági társaság ellen nyújtotta be a felszámolási kérelmét, amelynek székhelye a felszámolási kérelem szerint Budapesten van. A felszámolási kérelem bírósághoz érkezésének napján, a bírósági kezelőiroda által kinyomtatott cégmásolat adatai szerint az adós székhelye 2015. február 10. óta van Budapesten. A Cstv. 6. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt hatásköri és illetékességi szabályokra tekintettel ezért a felszámolási kérelem és az adós cégjegyzéki adatai alapján semmilyen olyan aggály nem merülhetett fel, amely a törvényszék hatáskörét és illetékességét megkérdőjelezhette. A törvényszék hatáskörét és illetékességét megalapozó jogszabályhelyek feltüntetésének hiánya ezért a felszámolási kérelem visszautasítását nem eredményezhette.
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla nem értett egyet a törvényszék jogi álláspontjával és az arra alapított döntésével. Az adott ügyben nem állt fenn a felszámolási kérelem visszautasításának egyik feltétele sem.
Az ítélőtábla ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 389. §-ára figyelemmel, a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a kérelem visszautasítását mellőzte.
(Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.44.228/2020/2.)