adozona.hu
ÍH 2021.48
ÍH 2021.48
EGYESÜLETI TAG KIZÁRÁSA A tag egyesületből való kizárására csak akkor kerülhet sor, ha az egyesület alapszabálya az erre vonatkozó lehetőséget és a tag jogait is biztosító garanciális szabályokat egyaránt tartalmazza [Ptk. 3:70. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesi vadásztársaság tagja. Az alperes 2017. június 10-én kelt hatályos alapszabályának 17. pontja szerint a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az első- és másodfokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait a vadásztársaság közgyűlése által elfogadott fegyelmi szabályzat állapítja meg. A fegyelmi szabályzat 2. pontja szerint fegyelmi vétség egyebek között a vadászat gyakorlására, a ...
ÍH 2021.48 EGYESÜLETI TAG KIZÁRÁSA
A tag egyesületből való kizárására csak akkor kerülhet sor, ha az egyesület alapszabálya az erre vonatkozó lehetőséget és a tag jogait is biztosító garanciális szabályokat egyaránt tartalmazza [Ptk. 3:70. §].
A felperes az alperesi vadásztársaság tagja. Az alperes 2017. június 10-én kelt hatályos alapszabályának 17. pontja szerint a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az első- és másodfokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait a vadásztársaság közgyűlése által elfogadott fegyelmi szabályzat állapítja meg. A fegyelmi szabályzat 2. pontja szerint fegyelmi vétség egyebek között a vadászat gyakorlására, a vadásztatásra vonatkozó szabályok megsértése, a vadászattal kapcsolatos szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése, valamint az egyesületi élettel össze nem egyeztethető durva, kötekedő, összeférhetetlen magatartás.A fegyelmi szabályzat 3. pontja rendelkezik a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó határidőkről, és a fegyelmi vétség elévüléséről.
A felperes 2018. március 3-án - vadászat céljából - az alperes vadászmesterétől átvette a 0055469 és 0055470 sorszámú azonosító jeleket, majd az egyéni vadászati naplóba történt bejegyzéssel 2018. október 20-án a 18 és 21 óra közötti időtartamra bejelentkezett az érintett vadászterületre. A vadászat során 3 lövést adott le vaddisznókra, ezek eredményeként az egyik állatot elejtette és az alacsonyabb sorszámú azonosító jellel megjelölte, míg egy másik vaddisznót megsebzett, és - bár az állatot ekkor nem találta meg - a sebzés tényét bejegyezte a vadászati naplóba. Másnap reggel ismét kiment a vadászterületre, és 6 órakor 1 db gímszarvas tehenet ejtett el, amelyet a nála lévő másik sorszámú, lőttvad-azonosítóval látott el. A később megérkezett véreb vezető és kutya segítségével az előző este megsebzett és utóbb elhullott vaddisznót megtalálta, ennek megjelöléséhez azonban nem maradt lőttvad-azonosító jele. G. L. hivatásos vadásszal történt többszöri szóbeli tájékoztatást követően a vaddisznót a hűtőkamrához szállította, ahol megkapta a 00178824 sorszámú lőttvad-azonosító jelet, ezzel megjelölte a megtalált vaddisznót és az azonosító jel sorszámának feltüntetésével ennek tényét naplózta.
Ezen előzményeket követően az alperes 2018. november 9-én eljárást kezdeményezett a vadászati hatóságnál a felperessel szemben a vadászat rendjének megsértése miatt. A B. Megyei Kormányhivatal K.-i Járási Hivatala a 2019. január 9. napján kelt BK-05-FM/00350-11/2019. számú határozatával megállapította a vadászat rendjének megsértését, és a felperest 50 000 forint vadvédelmi bírság megfizetésére kötelezte azzal, hogy vadászjegyét 3 hónapra visszavonta. A felperes fellebbezésének eredményeként a hatóság - saját hatáskörben - korábbi döntését a 2019. február 7. napján kelt határozatával módosította, mellőzve a vadászjegy visszavonására vonatkozó rendelkezését. Döntésének indokolása szerint a felperes bizonyíthatóan egy ízben sértette meg a vadászat rendjét, ezért a vadászati szabálysértés súlyát csekély mértékűnek ítélte meg.
Az eljárás eredményéről a felperes az alperest a 2019. március 16-i közgyűlésen tájékoztatta.
A felperes vadásztársa, N. I. 2018. október 17-én gímszarvas bikát ejtett el. A felperessel folytatott beszélgetés során közölte, hogy a bikát "dögön" találta, és ennek megfelelően könyvelte be azt az egyéni vadászati naplóba. A felperes - miután a tudomására jutott, hogy az alperes a vadhúst elszállíttatta - 2018. november 7-én bejelentést tett az illetékes hatósághoz döglött állat értékesítése miatt. A B. Megyei Kormányhivatal a bejelentést kivizsgálta, megállapította, hogy az elejtett gímszarvas húsával kapcsolatban kifogás nem merült fel, ezért további intézkedést az ügyben nem tett.
Az alperes elnöke 2019. május 21-én elrendelte a felperessel szemben fegyelmi eljárás lefolytatását a hatóság által megállapított vadászati jog megsértése, valamint vadásztárs ellen tett feljelentés miatt. Az alperes közgyűlése a 2/2019. (VII. 26.) számú határozatával a felperest azonnali hatállyal kizárta a szervezetből a fegyelmi szabályzat 2. pontjába ütköző, a vadászat gyakorlása, vadásztatásra vonatkozó szabályok megsértése, illetve a vadászattal kapcsolatos szabálysértés elkövetése, valamint az egyesületi élettel össze nem egyeztethető durva, kötekedő, összeférhetetlen magatartás etikai vétség miatt.
A felperes keresetében az alperes 2/2019. (VII. 26.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:70. § (1) és (4) bekezdései alapján. Hangsúlyozta, az alperes alapszabálya a tag kizárására vonatkozó eljárás szabályait nem tartalmazza, következésképpen annak pusztán a fegyelmi szabályzatra utaló rendelkezése semmis, ezért a fegyelmi eljárás lefolytatásával az alperes megsértette a tisztességes eljárás követelményét. Hivatkozott továbbá az alperes által állított fegyelmi vétség elévülésére, utalt a hatóság által megállapított szabályszegés csekély súlyára, és vitatta, hogy az illetékes hatósághoz történt bejelentése az egyesületi élettel össze nem egyeztethető, etikai vétséget megalapozó durva, kötekedő vagy összeférhetetlen magatartásnak minősülne.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2/2019. (VII. 26.) számú tagkizárási határozatát hatályon kívül helyezte. Határozatának indokolásában a Ptk. 3:70. § (1) és (4) bekezdéseire hivatkozással kifejtette, a Ptk. tagkizárásra vonatkozó rendelkezéseinek 2017. január 1. napjától hatályos módosítása folytán a tag kizárását lefolytató szervet is az alapszabályban kell meghatározni, emellett az egyesület csak az alapszabályban dönthet abban a kérdésben, hogy egyáltalán alkalmaz-e kizárást, és ha igen, az eljárás szabályait, így a kizárást megalapozó tagi magatartásokat is csak az alapszabályban határozhatja meg. Rámutatott, az alperes alapszabálya a tagkizárás tényét, valamint a fegyelmi jogok gyakorlására kijelölt szervet rögzíti, ennél bővebben azonban a tagkizárást nem rendezi, így a tisztességes eljárást biztosító szabályok abból hiányoznak, a 17. és 43. pontja csupán utal a fegyelmi eljárás részletes szabályait rögzítő fegyelmi szabályzatra. Megjegyezte, a fegyelmi szabályzat az alapszabállyal ellentétes rendelkezéseket is tartalmaz a fegyelmi jogkör gyakorlása, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatása körében.
Az ügy érdemét érintően a felperes terhére rótt első cselekmény kapcsán az elévülést megállapította. Utalt ugyanakkor arra is, a felperes nem vitásan a vadászat gyakorlása során megsértette az arra vonatkozó szabályokat, viszont a szakhatóság a szabálysértést csekély súlyúnak értékelte, ez pedig a tag kizárására a Ptk. 3:70. § (1) bekezdése alapján nem ad lehetőséget.
A felperes terhére rótt másik cselekményt illetően rámutatott, a közegészségügyi bejelentés nem tekinthető olyan etikai vétségnek, durva, kötekedő, összeférhetetlen magatartásnak, amely kizárásra adna okot.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. Változatlanul fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját hangsúlyozta, jelen perben a bíróság az alapszabály rendelkezéseit nem bírálhatja felül. Érvelése szerint az önkormányzatiság és az autonómia alapján az egyesület az alapszabályában és a fegyelmi szabályzatában a jogszabályi keretek között maga határozhatja meg a fegyelmi eljárás rendjét, a szankciókat, továbbá azt is, milyen tényállást megvalósító magatartást minősít fegyelmi vétségnek. Továbbra is állította, alaptalan a felperes elévülésre való hivatkozása, azt pedig álláspontja szerint a bíróság nem mérlegelheti, hogy a tagság a felperes terhére rótt magatartásokat helyesen tartotta-e kizárásra alapot adónak, hiszen a tagság egyhangú határozatot hozott.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A fellebbezés alaptalan.
A Ptk. 3:35. §-a értelmében az alperesi határozat akkor helyezhető hatályon kívül, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Amint arra az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott, a Ptk. tagkizárásról rendelkező 3:70. § (1) bekezdése szerint a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A Ptk. - a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. tv. 33. §-ával módosított és 2017. január 1-én hatályba lépő - 3:70. § (4) bekezdése szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltér. Ez utóbbi rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a tag kizárásának szabályai olyan garanciális jellegű rendelkezések, amelyektől az eltérés tilos. Az eltérés tilalma következtében az egyesület csak az alapszabályban dönthet abban a kérdésben, hogy egyáltalán alkalmaz-e kizárást, és az eljárás szabályait (így a kizárást megalapozó tagi magatartásokat is) csak az alapszabályában határozhatja meg.
A 2016. évi CLXXIX. törvény 35. § (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: "A Ptk. hatályba lépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-ét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak." A 36. § szerint a 35. §-sal megállapított módosított rendelkezéseket arra az egyesületre és alapítványra kell alkalmazni, amely 2017. január 1-ig jogerősen még nem tett eleget a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 11. §-ban foglalt létesítőokirat-módosítási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha 2017. január 1. napján a Ptké. 11. § (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelme még nem került benyújtásra.
Mindezen rendelkezések egybevetéséből az következik, az alperesnek létesítő okirata 2017. január 1. napját követő módosítását a Ptk. 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezéseinek megfelelően kellett előterjesztenie. Kétségtelen, az alperesi egyesület nyilvántartását vezető Sz.-i Törvényszék a 2017. június 26-án kelt 8.Pk.60.116/2006/33. számú végzésével elrendelte a 2017. június 10-én kelt módosított alapszabály bejegyzését. Ennek 17. pontja szerint a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az első- és másodfokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait a vadásztársaság közgyűlése által elfogadott fegyelmi szabályzat állapítja meg. Az alapszabály ugyanakkor ezen túl - a Ptk. 3:70. § (1) bekezdésének előírása ellenére - nem tartalmazza a tisztességes eljárást biztosító szabályokat, következésképpen a létesítő okiratnak a fegyelmi szabályzatra való utalása a taggal szemben folytatott fegyelmi eljárásra nézve semmis. Az a tény, hogy az alperes jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, és létesítő okiratának a 2017. január 1. napját követő módosítása nem felel meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, nem értékelhető a tag terhére. Az egyesületet az sem mentesíti a jogszabályi kötelezettség teljesítése alól, hogy a nyilvántartást vezető bíróság a hiányos létesítő okiratot bejegyezte. Itt utal az ítélőtábla arra, az egyesület autonómiájából következően a bíróságoknak nem lehet feladata a szervezet létesítő okirata, illetve egyéb szabályzata hiányainak feloldása, azt magának az egyesületnek kell megtennie a létesítő okirat jogszabály szerinti megváltoztatásával, hiszen az csak az egyesület legfőbb szervének döntésével lehetséges.
Mivel az alperes alapszabályának a tag kizárására vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, a felperessel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás jogszabályba ütközött, ezért a tagkizárást kimondó közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésének van helye. Erre figyelemmel az ítélőtábla a felperes kizárásáról rendelkező alperesi határozat érdemi vizsgálatát mellőzte.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.390/2020/8.)