adozona.hu
ÍH 2021.28
ÍH 2021.28
FELSZÁMOLÁSI FŐELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE A fizetésképtelenségi főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezése nemzetközi joghatósági utalás, amely az eljárás sajátosságaira tekintettel a kérelem záró részéhez tartozó külön jogszabály által megkívánt tartalmi feltétel, amely feltüntetésének hiánya miatt az eljárás nem szüntethető meg [2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdés; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6/G. § (1) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (3) bekezdés b) pont, 240.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelező 2019. március 26-án benyújtott kérelme alapján indult eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pont alkalmazásával megállapította az adós fizetésképtelenségét, és főeljárásként elrendelte a felszámolását. Kötelezte az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 105 000 forint eljárási költséget, továbbá a végzés kézbesítésétől a jogerőre emelkedéséig képezzen 15...
ÍH 2021.28 FELSZÁMOLÁSI FŐELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
A fizetésképtelenségi főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezése nemzetközi joghatósági utalás, amely az eljárás sajátosságaira tekintettel a kérelem záró részéhez tartozó külön jogszabály által megkívánt tartalmi feltétel, amely feltüntetésének hiánya miatt az eljárás nem szüntethető meg [2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdés; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6/G. § (1) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (3) bekezdés b) pont, 240. § (1) bekezdés a) pont].
Az elsőfokú bíróság a hitelező 2019. március 26-án benyújtott kérelme alapján indult eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pont alkalmazásával megállapította az adós fizetésképtelenségét, és főeljárásként elrendelte a felszámolását. Kötelezte az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 105 000 forint eljárási költséget, továbbá a végzés kézbesítésétől a jogerőre emelkedéséig képezzen 150 000 forint céltartalékot.Határozatának indokai szerint a hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában írt feltételek fennállását a kérelem mellékleteivel igazolta, és azt az adós is elismerte, ezért 7 576 200 forint és járulékai erejéig megállapította a fizetésképtelenségét, egyben a 27. § (1) bekezdése értelmében elrendelte a felszámolását. A Cstv. 26. § (5)-(6) bekezdései alapján hívta fel az adóst céltartalék képzésére, és az ügyben a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése értelmében folytat főeljárást.
A végzés elleni fellebbezésében az adós annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 381. §-a alapján.
Előadta, hogy az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztését követően a tartozásból 300 000 forintot megfizetett, azonban egy vele jogviszonyban álló gazdasági társaság - amelynek felszámolási eljárása folyamatban van - több millió forinttal tartozik az adósnak. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság nyilatkoztassa meg a hitelezőt a Cstv. 26. § (4) bekezdésében írt szünetelés lehetőségéről. Szerinte a fizetésképtelenség megállapítása indokolatlan, mert az adós nem minősül fizetésképtelennek.
Kifejtette, hogy a hitelező kérelme nem felelt meg a jogszabályoknak, mert a Cstv. 6/G. § (1) bekezdése alapján a kérelmében nem jelölte meg a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket, és nem hivatkozott arra, hogy az eljárást fizetésképtelenségi főeljárásként vagy területi fizetésképtelenségi eljárásként kezdeményezi.
A fentiek alapján a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint irányadó Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a hitelező kérelmét vissza kellett volna utasítani, mert az nem tartalmazta a kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket, illetőleg a felperes nem csatolta a 171. §-ban, vagy a törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a hitelező kérelmét a Cstv. 6/G. § (1) bekezdésében írt tartalmi elemek hiánya miatt hiánypótlás nélkül vissza kellett volna utasítani.
A Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja alapján határozott kérelmet kell előterjeszteni, amelyhez a bíróság a Pp. 2. § (2) bekezdése szerint kötve van. Az elsőfokú bíróság annak ellenére döntött a felszámolás főeljárásként történő elrendeléséről, hogy arra a hitelező kifejezett kérelmet terjesztett volna elő. A Cstv. 24. § (1) bekezdése alapján meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét és a lejárat (esedékesség) időpontját is. A hitelező a számlát csatolta, de az esedékesség időpontját nem tüntette fel. Nem jelölte meg a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pontja által megkövetelt azonosító adatok közül a nyilvántartó hatóságot és a törvényes képviselő kézbesítési címét sem, az adós székhelyeként pedig a régi székhelyének a címét jelentette be. Mindezek alapján a kérelmet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja értelmében vissza kellett volna utasítani, így az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése indokolt.
A hitelező a fellebbezésre benyújtott észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta, mert az mindenben megfelelt a hatályos jogszabályoknak.
Állítása szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a hitelező által indított felszámolási eljárás fizetésképtelenségi főeljárás, ennek megjelölése nem a kereseti kérelem, hanem a joghatóság, az illetékesség és a hatáskör megállapításához tartozik. A hitelező a felszámolási kérelem nyomtatványán feltüntette az esedékesség időpontját és a kamatfizetés kezdő időpontját is, és beazonosítható módon megjelölte az adós adatait. Az adós a tartozást nem vitatta, azonban a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, és ezt követően a hitelező felszólítására sem teljesített. Mindezeket meghaladóan a 45 napos fizetési moratórium is eredménytelenül telt el.
A fellebbezés nem alapos.
Az eljárás szünetelését is indítványozó fellebbezésre benyújtott észrevételben a hitelező az adós fizetésképtelenségének megállapítását és a felszámolását elrendelő elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. A felszámolási eljárásban kizárólag az adós és a hitelező együttes kérelmére szünetelhet az eljárás, így a Cstv. 26. § (4) bekezdésében írt eljárási feltételek nem állnak fenn.
Az adós a végzés hatályon kívül helyezését arra tekintettel kérte, hogy az eljárás megindítása iránti kérelem nem felelt meg a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 170. § (1) bekezdés b) pontjában, a 170. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Cstv. 6/G. § (1) bekezdésében és a 24. § (1) bekezdésében írt tartalmi feltételeknek, ezért álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján azt hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vissza kellett volna utasítania.
A hitelező kérelmére megindított felszámolási eljárásban a bíróságnak elsődlegesen a Cstv. 25. § (1) bekezdésében felsorolt szempontok szerint, továbbá a 6. § (3) bekezdése alapján irányadó Pp. 170. § megfelelő alkalmazásával meg kell vizsgálnia, hogy a kérelem megfelel-e a Cstv., valamint a Pp. rendelkezéseinek. Ha az elsőfokú bíróság a felszámolás elrendelése iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja vissza, és annak egy példányával értesíti az adóst az eljárás megindításáról [Cstv. 24. § (2) bekezdés], a kérelem befogadhatóságának vizsgálata lezárul. A Cstv. 24. § (2) bekezdése szerinti értesítés joghatásaként az eljárás kétoldalúvá válik, megindításának hatályai az adóssal szemben beállnak, amelyek csak annak megszüntetésével törölhetők el. Ebből következik, hogy az eljárásnak ebben a szakaszában az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése sem vezethet a felszámolás iránti kérelem visszautasításához.
Mindezekre figyelemmel az adós fellebbezése alapján a továbbiakban kizárólag az eljárás megszüntetésének a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint irányadó Pp. 240. § (1) bekezdésében írt - hivatalból figyelembe vehető - feltételeit lehetett vizsgálnia.
A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával a felszámolás elrendelése iránti eljárás a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okok miatt nem szüntethető meg, mert a rendelkezés hatálya kizárólag 176. § (1) bekezdés a)-i) pontjaira, valamint a jelen eljárást nem érintő 176. § (2) bekezdés a)-c) pontjaira terjed ki. Ha a kérelem nem tartalmazza a Pp. 170. §-ában, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, vagy a hitelező nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket, és az eljárás megindításának hatályai az adóssal szemben már beálltak, a bíróság kérelmet már nem utasíthatja vissza, az eljárást ebből az okból nem szüntetheti meg, ezért az esetleges hiányok pótlásáról, illetőleg a mulasztás jogkövetkezményeiről más eljárási cselekmények keretei között kell gondoskodnia.
A fentiek alapján önmagában a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülmények megjelölésének elmulasztása miatt az eljárás már nem szüntethető meg, kizárólag a Pp. 240. § (1) bek. b)-c) pontjában írt eljárást gátló okok vizsgálhatóak. A jelen eljárásban kétséget kizáró módon megállapítható, hogy annak lefolytatására az adós magyarországi székhelye szerint illetékes elsőfokú bíróság joghatósága fennáll, ezért a Pp. 240. § (1) bek. b)-c) pontjai sem alkalmazhatóak.
A felszámolási eljárást megindító beadvány határozott tartalmának [Pp. 170. § (2) bekezdés a) pont] a Cstv. 27. § (1) bekezdésére tekintettel az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére irányuló, a bíróság rendelkező érdemi döntése iránti kérelem felel meg. Ezzel szemben a fizetésképtelenségi főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezése a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdésében írt nemzetközi joghatósági utalás, amely az eljárás sajátosságaira tekintettel a kérelem záró részéhez tartozó és a Pp. 170. § (3) bekezdés b) pontját kiegészítő külön jogszabály által megkívánt tartalmi feltétel [Cstv. 6/G. § (1) bekezdés], amely feltüntetésének hiánya miatt a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontjában írt okokból az eljárás ugyancsak nem szüntethető meg.
A Cstv. 24. § (1) bekezdése a felszámolási eljárásra sajátosan irányadó rendelkezés, amely egyértelművé teszi a Pp. 170. § (2) bekezdés b)-c) pontjának megfelelő alkalmazását. Ebből következik, hogy a Cstv. 24. § (1) bekezdésére alapított fellebbezési kérelem sem helytálló, mert az eljárás megindítása hatályainak beálltát követően az ebben felsorolt tartalmi feltételek hiányossága sem vezethet az eljárás Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetésére.
Mindezek mellett a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja nem értelmezhető olyan kiterjesztően, hogy a tévesen feltüntetett adatok miatt a kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vissza kell utasítani. A hitelező az adós nevét, eljárási pozícióját, azonosító adatait és az általa ismert székhelyét a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pontja szerint feltüntette, így ebből az okból a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pont alkalmazásának az eljárási feltételei eleve nem álltak fenn.
A kifejtett indokok alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezésben leírt indokok önmagukban sem vezethetnek a végzés Pp. 381. §-a szerint történő hatályon kívül helyezéséhez, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó 383. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.43.170/2020/2.)