adozona.hu
ÍH 2021.23
ÍH 2021.23
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS, JOGI ÉRDEK Ha a kérelmező tagsági viszonya megszűnik a törvényességi felügyeleti eljárás során, megszűnik a törvényességi felügyeleti eljárás megindításakor fennálló jogi érdeke is, ezért a törvényeségi felügyeleti intézkedés iránti kérelme nem teljesíthető [Cnytv. 71/A. § (6) bekezdés, 71/E. § (1) bekezdés c) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 8. számú végzésével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/A. § (6) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett törvénysértő működésének hiányában megszüntette annak rögzítésével, hogy a kérelmező nem rendelkezik a kérelmezett civil szervezetben semmilyen vezető tisztséggel, képviseleti vagy aláírási joggal, vétójoggal, utalványozási, jó...
ÍH 2021.23 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS, JOGI ÉRDEK
Ha a kérelmező tagsági viszonya megszűnik a törvényességi felügyeleti eljárás során, megszűnik a törvényességi felügyeleti eljárás megindításakor fennálló jogi érdeke is, ezért a törvényeségi felügyeleti intézkedés iránti kérelme nem teljesíthető [Cnytv. 71/A. § (6) bekezdés, 71/E. § (1) bekezdés c) pontja].
Az elsőfokú bíróság 8. számú végzésével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/A. § (6) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett törvénysértő működésének hiányában megszüntette annak rögzítésével, hogy a kérelmező nem rendelkezik a kérelmezett civil szervezetben semmilyen vezető tisztséggel, képviseleti vagy aláírási joggal, vétójoggal, utalványozási, jóváhagyási joggal, tehát egyetlen olyan jogosítvánnyal sem, amelyre törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében és további beadványaiban hivatkozik. A kérelmezőnek a kérelmezett civil szervezetnél nem vitatottan fennálló tagsági viszonyával kapcsolatos kifogásai kapcsán az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a kérelmezettnek címzett nagyszámú levél okán nincs lehetőség annak vizsgálatára és megállapítására, hogy a kérelmezett valamennyi, a kérelmező által tagként előterjesztett javaslatra és véleményre választ adott-e.A másodfokú bíróság 5. számú végzésével az elsőfokú bíróság fenti határozatát a felvilágosítás- és válaszadási, valamint az iratkiadási kötelezettséget érintően hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak fel kell tárnia, a kérelemben felrótt tájékoztatási, válaszadási és iratkiadási mulasztásokkal érintett körben a kérelmezőt a rendes tagsági joga alapján milyen jogosultságok illetik meg, a kérelmezett az ennek megfelelő kötelezettségeinek eleget tett-e, majd indokolt esetben a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése szerinti intézkedések alkalmazásával kell a jogszerű működést kikényszeríteni. Ezt meghaladóan a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a jelen másodfokú eljárásban felülbírált végzésével kötelezte a kérelmezettet, hogy harminc napon belül adja ki a kérelmező részére a 2017. évben hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányát, a 2018. október 6. napján és 2019. január 25. napján tartott kongresszusi ülések jegyzőkönyvének, mellékleteinek és jelenléti ívének másolatát, és ezt a bíróságnak tértivevény megküldésével igazolja. A fentieket meghaladóan a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette, és a kérelmezőt kötelezte a kérelmezett részére 189 300 forint költség megfizetésére.
Végzésének indokolásában felhívta a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:3. § (1) bekezdését, 1:5. § (1) bekezdését, 3:23. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 3:75. § (5) bekezdését, mely utóbbi rendelkezés szerint bármely tag kérheti az ügyvezetéstől a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának kiadását. Ismertette a kérelmezett alapszabályának 27.g) pontját, és utalt az alapszabály 89., 90. és 91. pontjára; előbbi a tagnak azt a jogát rögzíti, hogy véleményére, javaslatára, észrevételére, beadványára harminc napon belül érdemi választ kapjon, míg az utóbbi rendelkezések szerint az elnök a tag kérelmére a nyilvános határozatokról ellenjegyzett írásbeli példányt bocsát rendelkezésre.
Rámutatott, hogy a törvényben és alapszabályban biztosított iratkiadás iránti jog a közgyűlési jegyzőkönyv másolatára terjed ki; a jegyzőkönyvnek részét képezi a jelenléti ív és az egyéb mellékletek, viszont a meghívó, az esetleges hanganyag és az egyéb munkairatok már nem. A kérelmezett a kérelemmel érintett egyéb iratok kiadására nem köteles, mert azok egy része a tagsági viszonnyal összefügg ugyan, a gyakorolni kívánt jogot azonban a törvény, illetve az alapszabály a kérelmező részére nem biztosítja, míg más iratok a tagsági viszonytól függetlenül keletkeztek, a nem behatárolható tartalmú kérelmeivel pedig visszaélésszerű joggyakorlást valósított meg a kérelmező, ezek alapján a kérelmezettet kötelezettség nem terheli.
A végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását olyan módon kérte, hogy a másodfokú bíróság mellőzze a kongresszusi ülések jelenléti íveinek kiadására kötelezését.
Fellebbezését azzal indokolta, hogy a Ptk. 3:75. § (5) bekezdése csak a jegyzőkönyvet nevesíti olyan okiratként, melyről a tagok másolatot kérhetnek, a jelenléti ív azonban nem a jegyzőkönyv része, arról a hivatkozott szakasz (4) bekezdése külön rendelkezik. A Cnytv. 86. § (4) bekezdése szerint az egyesület szerve ülésének jelenléti íve nem nyilvános. A jelenléti ív az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontja szerinti személyes adatokat tartalmaz, a kérelmező az adatok birtokában adatkezelővé válna, aminek azonban nincs jogi alapja; miután pedig az elsőfokú bíróság maga is utalt a kérelmező visszaélésszerű joggyakorlására, tartani lehet a személyes adatokkal való visszaéléstől. Előadta továbbá, hogy a kérelmező tagsági jogviszonya a szakszervezetnél kizárása folytán 2019. június 1. napjával megszűnt.
A kérelmező 45. sorszámú észrevételeiben az elsőfokú végzés fellebbezett részének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint alaptalanul hivatkozik a kérelmezett arra, hogy a jelenléti ív (ami a jegyzőkönyv szerves része) nem nyilvános. Mivel ő a szervezet alapítója, örökös főtitkára, különleges jogállással rendelkező tagja, a létrehozott szellemi termékek tulajdonosa, így kívülállónak nem minősül. Olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy módjában álljon megítélni, a határozatok törvényes módon születtek-e; e lehetőségtől kívánja elzárni a kérelmezett. Az Infotv.-re hivatkozás nem releváns, a megjelentek neve és szolgálati helye nem titkos, lakcímük pedig szintén kiadható titoktartási nyilatkozat mellett. A tagsági viszonyát jogszerűtlenül kívánta megszüntetni a kérelmezett, kizárásának valós indoka az volt, hogy a sorozatos törvénytelenségekre ne derüljön fény.
A kérelmezett Pkf.4. sorszámú beadványában rámutatott, hogy a kérelmező tagi jogaira vonatkozó hivatkozása megalapozatlan, mivel már nem tagja a szakszervezetnek. Visszautasította a törvénytelen működéssel kapcsolatos kérelmezői állításokat.
A fellebbezés alapos.
A másodfokú bíróság a Pp. 266. § (2) bekezdése alapján tájékoztatta a feleket arról, miszerint a kérelmezőnek a kérelmezettnél fennálló tagsági jogviszonya megszűnését illetően hivatalos tudomása alapján figyelembe veszi, hogy a kérelmezett kizárásáról rendelkező 1/2019. (V. 31.) számú elnöki határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben a Sz.-i Törvényszék 12. számú határozatával a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 190. § (1) bekezdés b) és 240. § (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárást megszüntette, és e végzés a P.-i Ítélőtábla 2. számú helybenhagyó végzésével jogerőre emelkedett.
A kérelmező Pkf. 5. és 6. sorszám alatt tett észrevételeiben kifejtette, hogy a jelen eljárás alapjául szolgáló kérelme beadásának időpontjában (2018. december) nem vitásan tag volt, és a mai napig is változatlanul a kérelmezett tagja. Előadta, hogy a kizárásáról szóló határozat bíróság előtti megtámadása részéről a jogorvoslati jogról történő nem megfelelő kioktatása, a kongresszus, mint jogorvoslati fórum kihagyása miatt idő előtti volt, ezért új keresettel kívánja megtámadni a határozatot. Másrészt - mivel a határozat a jogorvoslati jogról történő teljes kioktatás hiánya miatt semmis - ami nincs, az ellen nem lehet semmit tenni, a nem létező kizárási határozat okán tagsági jogviszonya nem szűnt meg. Hangsúlyozta, hogy különleges jogállását a kérelmezett 2017. május 31. napján tartott kongresszusán hozott határozatok biztosítják, mely határozatok bírósági felülvizsgálata iránt eljárás nem indult. Olyan többletjogosultságokkal van felruházva, amelyek tőle nem vonhatóak meg a tagsági viszony utólagos megszüntetésével sem. Indítványozta annak vizsgálatát és megállapítását, hogy sérelme megvalósult a Ptk. 1:3. §, 1:4. §, 1:5. §, 1:6. § és 3:36. § megsértésével, bíróságra kényszerítése joggal való visszaélést valósított meg. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező jogszerűtlenül zárta ki azzal az indokkal, hogy őt a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltotta, álláspontja szerint minden kérelmét a tagsági jogviszonyának fennállására figyelemmel kell elbírálni.
A kérelmezőnek a fentiek szerinti, tagsági jogviszonyának fennmaradásával kapcsolatos hivatkozásait a másodfokú bíróság nem tudta figyelembe venni. Miután a kérelmezett nem vitásan határozott a kizárásról, a bírósági felülvizsgálat iránt a kérelmező által indított [a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése alapján egyebekben főszabályként nem halasztó hatályú] per érdemi döntés nélkül zárult, a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében a jogi személy szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatára meghatározott egyéves jogvesztő határidő pedig eltelt, másodfokú eljárásban abból a tényből kellett kiindulni, hogy a kérelmező már nem áll tagsági jogviszonyban a kérelmezettel.
A Cnytv. 71/E. § (1) bekezdés c) pontja alapján kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és a jogi érdeket valószínűsíti. A cégeljárásban kialakult, de jelen eljárásban is alkalmazandó bírói gyakorlat szerint törvényességi felügyeleti eljárást az kezdeményezhet, akinek jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van a bíróság döntése (BDT 2015.3387.).
Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás alapja a tagsági vagy egyéb, a jogi személlyel összefüggő jogviszonyhoz kapcsolódik, egyértelmű, hogy amennyiben ez a jogviszony időközben megszűnik, nemcsak az eljárás megindításához való jog, hanem az eljárás alapja is megszűnik.
A jogalkotó más garanciális eljárásban (a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perekben) a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésében kifejezetten levonta a keresetindítási jog megszűnésének jogkövetkezményét. Utóbbi rendelkezés szerint a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra, vagy a jogi személy határozata ellen benyújtott kereset tárgyában meghozott ítélet elleni felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig - ideértve e rendkívüli jogorvoslatot is - fenn kell állnia. Ha a keresetindítási jogot megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán - a jogutódlás esetét kivéve - a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. Ha a pert a másodfokú bíróság vagy a felülvizsgálat során a Kúria szünteti meg, a másodfokú bíróság, illetve a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét, illetve a jogerős ítéletet végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.
Az eljárás fentieknek megfelelő, az eljárás bármely szakaszában hivatalból történő megszüntetésére a Cnytv. rendelkezései nem adnak lehetőséget, ez azonban nem jelenti azt, hogy az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdek megszűnésével a kérelem teljesíthető marad. Ez esetben a jogi érdek hiányának jogkövetkezményét az érdemi döntés során kell levonni. Miután a kérelmező a kérelmezettnek már nem tagja, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához - tagsági jogára alapítottan - jogi érdeke többé nem fűződik, ez a körülmény a jelen eljárásban vitatott jelenléti ívek kiadására kötelezésnek önmagában akadálya, ezért a fellebbezésben hivatkozott további jogi érvek (jegyzőkönyvtől való elkülönülés kérdése, adatvédelem) vizsgálata szükségtelenné vált.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem teljesítésére a fellebbezéssel érintett jelenléti ívek kiadása iránti részében sem látott lehetőséget, és ezért az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 389. §-a alapján a Pp. 383. § (2) bekezdése szerint fellebbezett részében megváltoztatta, a kérelmezettnek a 2018. október 6. napján, valamint a 2019. január 25. napján megtartott kongresszusi ülés jelenléti ívei másolatának kiadására kötelezését mellőzte, és a kérelmet ebben a részben elutasította.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.VI.25.146/2020/8.)