adozona.hu
BH 2021.3.92
BH 2021.3.92
Amennyiben egy irat nem az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügyben keletkezett, és azzal kapcsolatban az ágazati jogszabály sem írja elő az Ákr. alkalmazását, akkor az iratbetekintési kérelmet nem lehet az Ákr. szabályai szerint elbírálni [2016. évi CL. tv. (Ákr.) 7. §, 10. §, 33. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes mint a Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) alapítója és kuratóriumának tagja, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdése és 33. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy az alperes az előtte folyamatban volt 43232/2015/KOIR, 19434/2016/KOIR, 42460/2013/KOIR, valamint az 52550/2015/KOIR iktatószám alatti eljárások vonatkozásában ügyféli jogot és erre figyelemmel ezen eljárások ir...
BH 2021.3.92 Amennyiben egy irat nem az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügyben keletkezett, és azzal kapcsolatban az ágazati jogszabály sem írja elő az Ákr. alkalmazását, akkor az iratbetekintési kérelmet nem lehet az Ákr. szabályai szerint elbírálni [2016. évi CL. tv. (Ákr.) 7. §, 10. §, 33. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint a Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) alapítója és kuratóriumának tagja, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdése és 33. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy az alperes az előtte folyamatban volt 43232/2015/KOIR, 19434/2016/KOIR, 42460/2013/KOIR, valamint az 52550/2015/KOIR iktatószám alatti eljárások vonatkozásában ügyféli jogot és erre figyelemmel ezen eljárások irataiba való betekintést biztosítson a részére. Előadta, hogy jogát, illetve jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, tekintettel arra, hogy az általa alapított Alapítvány által fenntartott Szinergia Üzleti Szakképző Iskolában (a továbbiakban: Iskola) folyamatban volt, köznevelési intézmény igazgatójának kinevezéséhez történő utólagos egyetértési jog megadására vonatkozó eljárásban kérelmezőként is eljáró ügyfél volt. Hivatkozott arra, hogy a 12705-4/2018/KOZNEVIG ügyszám alatti eljárásban (a továbbiakban: felügyeleti eljárás) a betekintési jogát gyakorolhatta. Ezenkívül utalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpk.45.192/2017/8. szám alatti végzésére (a továbbiakban: FKMB végzés), valamint a Kúria Kfv.IV.37.127/2018/19. számú ítéletére (a továbbiakban Kúriai ítélet).[2] Az alperes a 2019. augusztus 12. napján kelt 31.490-1/2019/KOZNEVIG számú végzésével (továbbiakban: iratbetekintési végzés) a felperes iratbetekintési kérelmét elutasította. Indokolásában az Ákr. 33. § (3) és (5) bekezdéseire utalással megállapította, hogy a megjelölt ügyiratok nem hatósági ügyek, azokban határozat meghozatalára nem került sor, így az anonimizált módon történő megismerésük feltételei nem állnak fenn. Rögzítette, hogy az ügyiratok a felügyeleti eljárással sincsenek összefüggésben. Hatáskörét az oktatási hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 4. § (3) bekezdésére alapította. A végzés jogorvoslati tájékoztatása szerint a döntés ellen közigazgatási per indítható az Ákr. 121. § (4) bekezdése szerint.
A kereseti kérelem
[3] A felperes keresetében elsődlegesen az iratbetekintési végzés kérelmének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes megsértette az Ákr. 10. § (1) bekezdését, valamint 33. § (3) és (5) bekezdéseit.Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[5] Indokolása szerint az iratbetekintési végzésből, valamint az alperes által megküldött iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a betekinteni kért iratok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 68. § (2) bekezdése által szabályozott, az Alapítvány által fenntartott Iskola intézményvezetői megbízásához szükséges egyetértési jog gyakorlása körében kiadott korábbi nyilatkozatok, illetve tájékoztatások voltak. Ezekben az eljárásokban a felperes mint magánszemély ügyfélként, kérelmezőként nem szerepelt.
[6] Az Ákr. 10. § (1) bekezdésére utalással hangsúlyozta, hogy figyelemmel a 7. § (1) és (2) bekezdéseire is, ügyfélnek azt kell tekinteni, akinek a folyamatban lévő ügy közvetlenül érinti jogát vagy jogos érdekét. Ezek az eljárások azonban az adott évben befejeződtek, ezért, ha a felperes ügyfélként szerepelt is volna, akkor sem értelmezhető évekkel később az iratbetekintési kérelme.
[7] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bek. b) pontjára hivatkozással leszögezte, hogy nem minősül lényeges eljárási szabályszegésnek az, hogy az alperes nem hozott külön döntést az ügyféli jogállással kapcsolatban.
[8] Hangsúlyozta, hogy az egyetértési jog gyakorlásáról nem kerül sor az Ákr. szabályai szerinti döntés meghozatalára, az egyetértési jog gyakorlása során kiadott nyilatkozattal kapcsolatban a jogalkotó nem biztosított jogorvoslati lehetőséget. Erre figyelemmel az Ákr. 33. § (3) bekezdése szerinti harmadik személynek minősülő felperesnek a 33. § (5) bekezdése alapján sincs iratbetekintési joga.
[9] Megítélése szerint, ebben a perben nincs jelentősége annak, hogy a korábbi különféle eljárásokban milyen jogi érdek fennállására figyelemmel állapították meg a felperes ügyféli jogállását.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet iratbetekintési végzésre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást részben tévesen vette fel, és abból helytelen jogi következtetésre jutott, amelyre tekintettel az ítélet sérti a Kp. 2. § (4) bekezdését, 78. § (2) bekezdését, 88. § (1) bekezdés b) és c) pontjait, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263. § (1) bekezdését, 346. § (4) és (5) bekezdéseit, az Ákr. 7. § (1) és (2) bekezdéseit, 10. § (1) bekezdését, 33. § (1), (3) és (5) bekezdéseit, továbbá az Nkt. 68. § (2) bekezdését.[11] Előadta, hogy az iratbetekintés iránti kérelemmel érintett ügyekben ügyfélnek minősül, hiszen az Nkt. 68. § (2) bekezdése alapján a köznevelési intézmény igazgatójának kinevezéséhez történő utólagos egyetértési jog megadására vonatkozó eljárások egyértelműen érintik az Alapítvány által fenntartott Iskola működésének szabályszerűségét és intézményi státuszkérdéseit. Az ügyek lényege pontosan az volt, hogy az Alapítvány kinevezte az Iskola új igazgatóját, azonban a miniszter nem gyakorolta az egyetértési jogát, amelyre tekintettel az Iskola új igazgatójának megbízására sem kerülhetett sor.
[12] Kiemelte, hogy a Kúriai ítélet generálisan állapította meg a jogos érdek fennállását az Alapítvány, illetve az Iskola működésének szabályszerűsége és intézményi státuszkérdései tekintetében. Az Iskola igazgatójának kinevezése pedig mindkét ügycsoportnak megfelel.
[13] Álláspontja szerint az Ákr. 33. § (3) bekezdése alapján is jogosult az iratokba betekinteni, ezzel szemben az alperes nem hozott fel indokot.
[14] Véleménye szerint lényeges eljárási szabályszegés az, hogy az alperes a kérelme lényegi eleméről, az ügyféli jogállásáról nem hozott döntést.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira figyelemmel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] Az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas.[17] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[18] A Kúria szerint az eljárt bíróság lényegében helyesen állapította meg a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, ám abból helytelen jogi következtetésre jutott, indokolása önmagával és a rendelkező részben foglaltakkal is ellentmondásban van.
[19] Az Nkt. 68. § (2) bekezdése értelmében a magán köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
[20] A Korm.r. 4. § (3) bekezdése szerint az Nkt. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyek tekintetében az Oktatási Hivatal felügyeleti szerve a miniszter.
[21] Az Ákr. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint e törvény alkalmazásával hatósági ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol, vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.
[22] Az Ákr. 7. §-ából következik, hogy nem tartozik valamennyi közigazgatási szerv által végzett minden cselekmény és eljárás az Ákr. tárgyi hatálya alá, az Ákr.-t csak a közigazgatási hatósági ügyekben és a hatósági ellenőrzés során kell alkalmazni. A közigazgatási szerv akkor jár el hatósági ügyben, ha intézkedése közigazgatási jogviszonyt hoz létre, ha az ügyben hozott döntése közhatalmi jellegű és annak közhatalmi úton szerez érvényt. Nem minősül az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügynek például az, ha a közigazgatási szerv polgári jogviszony alanyaként jár el, vagy munkaviszony, szolgálati viszony keretében állapít meg jogot vagy kötelezettséget.
[23] Az adott ügy valamennyi lényeges körülményének gondos vizsgálata szükséges annak eldöntésénél, hogy a közigazgatási cselekmény az Ákr. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. Az Ákr. rendelkezései között ugyanis a hatóság nem válogathat, hatósági ügy hiányában az Ákr. csak akkor alkalmazható, ha azt valamely ágazati jogszabály kifejezetten és konkrétan előírja.
[24] Az Nkt. 68. § (2) bekezdésében szabályozott egyetértési eljárás nem tartozik az Ákr. 7. §-ában körülírt tárgyi hatálya alá. Az alperes - bár közigazgatási szervnek minősül - nem gyakorol közigazgatási hatósági jogkört akkor, amikor az intézmény vezetőjének megbízásával egyetért, de akkor sem, ha az egyetértést megtagadja. Ezt maga az alperes is megállapította az iratbetekintési végzésében. Ugyanerre a következtetésre jutott az elsőfokú bíróság is, amikor kimondta, hogy az egyetértési jog gyakorlásáról nem kerül sor az Ákr. szabályai szerinti döntés meghozatalára. A felperes e megállapításokat nem vitatta, maga is állította, hogy a betekintéssel érintett iratok az Nkt. 68. § (2) bekezdése szerinti eljárás során keletkeztek.
[25] A fentiek ellenére mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság az Ákr. szabályai alapján vizsgálta az iratbetekintési jog kérdését. Az alperes annak ellenére alapította döntését az Ákr. 33. § (3) és (5) bekezdéseire, és hivatkozott a Korm.r. 4. § (3) bekezdése szerinti hatáskörére, hogy megállapította, hogy a megjelölt ügyiratok nem hatósági ügyek. Az elsőfokú bíróság ugyancsak az Ákr. alapján értékelte a támadott végzés jogszerűségét.
[26] Az Nkt. több helyen előírja az Ákr. alkalmazási kötelezettségét, például a 38. § (3) és (5) bekezdésében, 78. § (10) bekezdésében, de a köznevelési intézmény vezetőjével kapcsolatos szabályok között erre utaló rendelkezés nem található. Ezért az Ákr. kisegítő jelleggel sem vehető figyelembe.
[27] Miután a felperes által kért iratok nem minősülnek közigazgatási hatósági ügyben keletkezett iratoknak, továbbá az Nkt. 68. § (2) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatban az ágazati törvény nem írja elő az Ákr. alkalmazását, ezért a felperes kérelmét nem lehet az Ákr. szabályai alapján eldönteni.
[28] A Kp. 85. § (3) bekezdés b) pontja szerint a bíróság hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat - vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékokat - terjesszék elő.
[29] A kifejtettek szerint elkerülte az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy az alperes olyan jogszabályi rendelkezésre alapította döntését, amely az ügyben nem volt alkalmazható. A lényeges eljárási szabályszegés a felülvizsgálati eljárásban - különösen a Kp. 85. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - nem volt orvosolható.
[30] Rámutat a Kúria még arra, hogy ebben a perben csak az volt vizsgálható, hogy a felperes által betekinteni kért iratok az Ákr. tárgyi hatálya alá vonhatók-e, illetve, hogy a miniszter egyetértési eljárásával kapcsolatban az Nkt. rendelkezik-e az Ákr. alkalmazásának kötelezettségéről. A felperes által hivatkozott egyéb közigazgatási döntések és bírósági határozatok nem képezhették a felülvizsgálat tárgyát, hiszen a más ügyekben kialakított álláspont, ezen belül akár a felperes ügyféli minőségének elismerése is, a jelen ügyet nem érinti. Ugyanakkor megjegyzi a Kúria, hogy a kúriai ítélet kizárólag az Iskola intézményi státuszkérdéseinek esetleges megváltoztatása tekintetében állapította meg a felperes perbeli legitimációját, kereshetőségi jogát (56. pont). Semmiféle generális ügyféli minőség elismeréséről nincs szó, az Iskola igazgatójának megbízásával kapcsolatos eljárás az intézményvezető státuszával, nem pedig az Iskola intézményi státuszával kapcsolatos kérdés.
[31] Az előzőekre figyelemmel a Kúria a támadott ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[32] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét ismételten el kell bírálnia. Ennek során szem előtt kell tartania, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az Ákr. alkalmazásának nincs helye. A Kp. 85. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósulása miatt a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.
(Kúria Kfv.III.37.446/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.III.37.446/2020/6.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Demjén Péter bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Stubenvoll Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd)
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Borovszki Beáta kamarai jogtanácsos
A per tárgya: iratbetekintési ügyben indult közigazgatási jogvita
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes
A felülvizsgálati kérelem száma: 3.
Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2020. március 5. napján kelt 18.K.34.141/2019/12. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.34.141/2019/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 11.100.- (tizenegyezer-egyszáz), az alperesét 30.000.- (harmincezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes, mint a Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) alapítója és kuratóriumának tagja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdése és 33.§ (1) bekezdése alapján kérte, hogy az alperes az előtte folyamatban volt 43232/2015/KOIR, 19434/2016/KOIR, 42460/2013/KOIR, valamint az 52550/2015/KOIR iktatószám alatti eljárások vonatkozásában ügyféli jogot és erre figyelemmel ezen eljárások irataiba való betekintést biztosítson a részére. Előadta, hogy jogát, illetve jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, tekintettel arra, hogy az általa alapított Alapítvány által fenntartott Szinergia Üzleti Szakképző Iskolában (a továbbiakban: Iskola) folyamatban volt, köznevelési intézmény igazgatójának kinevezéséhez történő utólagos egyetértési jog megadására vonatkozó eljárásban kérelmezőként is eljáró ügyfél volt. Hivatkozott arra, hogy a 12705-4/2018/KOZNEVIG ügyszám alatti eljárásban (a továbbiakban: felügyeleti eljárás) a betekintési jogát gyakorolhatta. Ezen kívül utalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpk.45.192/2017/8. szám alatti végzésére (a továbbiakban: FKMB végzés), valamint a Kúria Kfv.IV.37.127/2018/19. számú ítéletére (a továbbiakban Kúriai ítélet).[2] Az alperes a 2019. augusztus 12. napján kelt 31.490-1/2019/KOZNEVIG számú végzésével (továbbiakban: iratbetekintési végzés) a felperes iratbetekintési kérelmét elutasította. Indokolásában az Ákr. 33. § (3) és (5) bekezdéseire utalással megállapította, hogy a megjelölt ügyiratok nem hatósági ügyek, azokban határozat meghozatalára nem került sor, így az anonimizált módon történő megismerésük feltételei nem állnak fenn. Rögzítette, hogy az ügyiratok a felügyeleti eljárással sincsenek összefüggésben. Hatáskörét az oktatási hivatalról szóló 121/2013. (IV.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 4. § (3) bekezdésére alapította. A végzés jogorvoslati tájékoztatása szerint a döntés ellen közigazgatási per indítható az Ákr. 121. § (4) bekezdése szerint.
A kereseti kérelem
[3] A felperes keresetében elsődlegesen az iratbetekintési végzés kérelmének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes megsértette az Ákr. 10. § (1) bekezdését, valamint 33. § (3) és (5) bekezdéseit.Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[5] Indokolása szerint az iratbetekintési végzésből, valamint az alperes által megküldött iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a betekinteni kért iratok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 68. § (2) bekezdése által szabályozott, az Alapítvány által fenntartott Iskola intézményvezetői megbízásához szükséges egyetértési jog gyakorlása körében kiadott korábbi nyilatkozatok, illetve tájékoztatások voltak. Ezekben az eljárásokban a felperes, mint magánszemély ügyfélként, kérelmezőként nem szerepelt.
[6] Az Ákr. 10. § (1) bekezdésére utalással hangsúlyozta, hogy figyelemmel a 7. § (1) és (2) bekezdéseire is, ügyfélnek azt kell tekinteni, akinek a folyamatban lévő ügy közvetlenül érinti jogát vagy jogos érdekét. Ezek az eljárások azonban az adott évben befejeződtek, ezért, ha a felperes ügyfélként szerepelt is volna, akkor sem értelmezhető évekkel később az iratbetekintési kérelme.
[7] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással leszögezte, hogy nem minősül lényeges eljárási szabályszegésnek az, hogy az alperes nem hozott külön döntést az ügyféli jogállással kapcsolatban.
[8] Hangsúlyozta, hogy az egyetértési jog gyakorlásáról nem kerül sor az Ákr. szabályai szerinti döntés meghozatalára, az egyetértési jog gyakorlása során kiadott nyilatkozattal kapcsolatban a jogalkotó nem biztosított jogorvoslati lehetőséget. Erre figyelemmel az Ákr. 33. § (3) bekezdése szerinti harmadik személynek minősülő felperesnek a 33. § (5) bekezdés alapján sincs iratbetekintési joga.
[9] Megítélése szerint, ebben a perben nincs jelentősége annak, hogy a korábbi különféle eljárásokban milyen jogi érdek fennállására figyelemmel állapították meg a felperes ügyféli jogállását.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet iratbetekintési végzésre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást részben tévesen vette fel, és abból helytelen jogi következtetésre jutott, amelyre tekintettel az ítélet sérti a Kp. 2. § (4) bekezdését, 78. § (2) bekezdését, 88. § (1) bekezdés b) és c) pontjait, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263. § (1) bekezdését, 346. § (4) és (5) bekezdéseit, az Ákr. 7. § (1) és (2) bekezdéseit, 10. § (1) bekezdését, 33. § (1), (3) és (5) bekezdéseit, továbbá az Nkt. 68. § (2) bekezdését.[11] Előadta, hogy az iratbetekintés iránti kérelemmel érintett ügyekben ügyfélnek minősül, hiszen az Nkt. 68. § (2) bekezdése alapján a köznevelési intézmény igazgatójának kinevezéséhez történő utólagos egyetértési jog megadására vonatkozó eljárások egyértelműen érintik az Alapítvány által fenntartott Iskola működésének szabályszerűségét és intézményi státuszkérdéseit. Az ügyek lényege pontosan az volt, hogy az Alapítvány kinevezte az Iskola új igazgatóját, azonban a miniszter nem gyakorolta az egyetértési jogát, amelyre tekintettel az Iskola új igazgatójának megbízására sem kerülhetett sor.
[12] Kiemelte, hogy a Kúriai ítélet generálisan állapította meg a jogos érdek fennállását az Alapítvány, illetve az Iskola működésének szabályszerűsége és intézményi státuszkérdései tekintetében. Az Iskola igazgatójának kinevezése pedig mindkét ügycsoportnak megfelel.
[13] Álláspontja szerint az Ákr. 33. § (3) bekezdése alapján is jogosult az iratokba betekinteni, ezzel szemben az alperes nem hozott fel indokot.
[14] Véleménye szerint lényeges eljárási szabályszegés az, hogy az alperes a kérelme lényegi eleméről, az ügyféli jogállásáról nem hozott döntést.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira figyelemmel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] Az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas.[17] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[18] A Kúria szerint az eljárt bíróság lényegében helyesen állapította meg a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, ám abból helytelen jogi következtetésre jutott, indokolása önmagával és a rendelkező részben foglaltakkal is ellentmondásban van.
[19] Az Nkt. 68. § (2) bekezdése értelmében a magán köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
[20] A Korm.r. 4.§ (3) bekezdése szerint az Nkt. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyek tekintetében az Oktatási Hivatal felügyeleti szerve a miniszter.
[21] Az Ákr. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint e törvény alkalmazásával hatósági ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát, vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol, vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.
[22] Az Ákr. 7. §-ból következik, hogy nem tartozik valamennyi közigazgatási szerv által végzett minden cselekmény és eljárás az Ákr. tárgyi hatálya alá, az Ákr.-t csak a közigazgatási hatósági ügyekben és a hatósági ellenőrzés során kell alkalmazni. A közigazgatási szerv akkor jár el hatósági ügyben, ha intézkedése közigazgatási jogviszonyt hoz létre, ha az ügyben hozott döntése közhatalmi jellegű és annak közhatalmi úton szerez érvényt. Nem minősül az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügynek például az, ha a közigazgatási szerv polgári jogviszony alanyaként jár el, vagy munkaviszony, szolgálati viszony keretében állapít meg jogot vagy kötelezettséget.
[23] Az adott ügy valamennyi lényeges körülményének gondos vizsgálata szükséges annak eldöntésénél, hogy a közigazgatási cselekmény az Ákr. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. Az Ákr. rendelkezései között ugyanis a hatóság nem válogathat, hatósági ügy hiányában az Ákr. csak akkor alkalmazható, ha azt valamely ágazati jogszabály kifejezetten és konkrétan előírja.
[24] Az Nkt. 68. § (2) bekezdésében szabályozott egyetértési eljárás nem tartozik az Ákr. 7. § -ban körülírt tárgyi hatálya alá. Az alperes - bár közigazgatási szervnek minősül - nem gyakorol közigazgatási hatósági jogkört akkor, amikor az intézmény vezetőjének megbízásával egyetért, de akkor sem, ha az egyetértést megtagadja. Ezt maga az alperes is megállapította az iratbetekintési végzésében. Ugyanerre a következtetésre jutott az elsőfokú bíróság is, amikor kimondta, hogy az egyetértési jog gyakorlásáról nem kerül sor az Ákr. szabályai szerinti döntés meghozatalára. A felperes e megállapításokat nem vitatta, maga is állította, hogy a betekintéssel érintett iratok az Nkt. 68. § (2) bekezdése szerinti eljárás során keletkeztek.
[25] A fentiek ellenére mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság az Ákr. szabályai alapján vizsgálta az iratbetekintési jog kérdését. Az alperes annak ellenére alapította döntését az Ákr. 33. § (3) és (5) bekezdéseire, és hivatkozott a Korm.r. 4. § (3) bekezdése szerinti hatáskörére, hogy megállapította, hogy a megjelölt ügyiratok nem hatósági ügyek. Az elsőfokú bíróság ugyancsak az Ákr. alapján értékelte a támadott végzés jogszerűségét.
[26] Az Nkt. több helyen előírja az Ákr. alkalmazási kötelezettségét, például a 38. § (3) és (5) bekezdésében, 78. § (10) bekezdésében, de a köznevelési intézmény vezetőjével kapcsolatos szabályok között erre utaló rendelkezés nem található. Ezért az Ákr. kisegítő jelleggel sem vehető figyelembe.
[27] Miután a felperes által kért iratok nem minősülnek közigazgatási hatósági ügyben keletkezett iratoknak, továbbá az Nkt. 68. § (2) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatban az ágazati törvény nem írja elő az Ákr. alkalmazását, ezért a felperes kérelmét nem lehet az Ákr. szabályai alapján eldönteni.
[28] A Kp. 85. § (3) bekezdés b) pontja szerint a bíróság hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat - vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékokat - terjesszék elő.
[29] A kifejtettek szerint elkerülte az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy az alperes olyan jogszabályi rendelkezésre alapította döntését, amely az ügyben nem volt alkalmazható. A lényeges eljárási szabályszegés a felülvizsgálati eljárásban - különösen a Kp. 85. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - nem volt orvosolható.
[30] Rámutat a Kúria még arra, hogy ebben a perben csak az volt vizsgálható, hogy a felperes által betekinteni kért iratok az Ákr. tárgyi hatálya alá vonhatók-e, illetve, hogy a miniszter egyetértési eljárásával kapcsolatban az Nkt. rendelkezik-e az Ákr. alkalmazásának kötelezettségéről. A felperes által hivatkozott egyéb közigazgatási döntések és bírósági határozatok nem képezhették a felülvizsgálat tárgyát, hiszen a más ügyekben kialakított álláspont, ezen belül akár a felperes ügyféli minőségének elismerése is, a jelen ügyet nem érinti. Ugyanakkor megjegyzi a Kúria, hogy a kúriai ítélet kizárólag az Iskola intézményi státuszkérdéseinek esetleges megváltoztatása tekintetében állapította meg a felperes perbeli legitimációját, kereshetőségi jogát [56. pont]. Semmiféle generális ügyféli minőség elismeréséről nincs szó, az Iskola igazgatójának megbízásával kapcsolatos eljárás az intézményvezető státuszával, nem pedig az Iskola intézményi státuszával kapcsolatos kérdés.
[31] Az előzőekre figyelemmel a Kúria a támadott ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[32] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét ismételten el kell bírálnia. Ennek során szem előtt kell tartania, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az Ákr. alkalmazásának nincs helye. A Kp. 85. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósulása miatt a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.
A döntés elvi tartalma
[33] Amennyiben egy irat nem az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügyben keletkezett, és azzal kapcsolatban az ágazati jogszabály sem írja elő az Ákr. alkalmazását, akkor az iratbetekintési kérelmet nem lehet az Ákr. szabályai szerint elbírálni.Záró rész
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 107. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta elsőfokú bíróság.[35] A felek perrendszerűen felszámított felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét a Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 110. § (3) bekezdésének megfelelően állapította meg.
[36] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2020. október 21.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Demjén Péter s.k. bírósággal
(Kúria Kfv.III.37.446/2020.)