adozona.hu
BH 2021.3.80
BH 2021.3.80
A társasági szerződést módosító, a taggyűlést pótbefizetés elrendelésére feljogosító, illetve a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti per nem szüntethető meg a kereshetőségi jog megszűnésére hivatkozással anélkül, hogy a bíróság megvizsgálná, hogy a tagsági jogviszony a törvény erejénél fogva valóban megszűnt-e. Sem a tagsági viszony megszűnését megállapító társasági határozat, sem a tagváltozás cégbírósági bejegyzése nem orvosolhatja a pótbefizetés elrendelésére feljo
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes és a korábbi házastársa együtt alapították az alperesi társaságot, amelyben a felperes 24%-os, házastársa 76%-os üzletrésszel rendelkezett. Az alperes ügyvezetője a felperes korábbi házastársa.
[2] Az alperes 2018. november 23-i taggyűlése - egyebek mellett - a következő határozatokat hozta: az I/6/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés módosította a társasági szerződést, ezzel feljogosította a taggyűlést arra, hogy pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára n...
BH 2021.3.80 A társasági szerződést módosító, a taggyűlést pótbefizetés elrendelésére feljogosító, illetve a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti per nem szüntethető meg a kereshetőségi jog megszűnésére hivatkozással anélkül, hogy a bíróság megvizsgálná, hogy a tagsági jogviszony a törvény erejénél fogva valóban megszűnt-e. Sem a tagsági viszony megszűnését megállapító társasági határozat, sem a tagváltozás cégbírósági bejegyzése nem orvosolhatja a pótbefizetés elrendelésére feljogosító, illetve a pótbefizetést elrendelő társasági határozat esetleges jogsértő voltát [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:35. §, 3:183. § (4) bek., 3:98. §; 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 10/A. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és a korábbi házastársa együtt alapították az alperesi társaságot, amelyben a felperes 24%-os, házastársa 76%-os üzletrésszel rendelkezett. Az alperes ügyvezetője a felperes korábbi házastársa.[2] Az alperes 2018. november 23-i taggyűlése - egyebek mellett - a következő határozatokat hozta: az I/6/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés módosította a társasági szerződést, ezzel feljogosította a taggyűlést arra, hogy pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára negyedévente egy alkalommal, alkalmanként maximum 20 millió forint összegben; az I/7/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés pótbefizetést rendelt el 17 millió forint összegben, amely a tagokat törzsbetéteik arányában terhelte. Az I/9/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés többek között elfogadta a hozott határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Mindhárom határozatot a felperes korábbi házastársának támogató, a felperes nemleges szavazatával fogadta el a taggyűlés. A felperes képviselői már a taggyűlésen jelezték, hogy e határozatokat jogszabályba ütközőnek tartják.
[3] A pótbefizetés teljesítésének elmulasztása miatt a felperes üzletrészét 2019. május 6. napján árverésen értékesítették, azt árverési vevőként a felperes korábbi házastársa szerezte meg. A felperes korábbi házastársa mint egyedüli tag a 2019. május 6-án hozott, I/1. (2019. V. 06.) számú alapítói határozatban megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:177. § (1) bekezdése alapján 2019. március 21. napján megszűnt, a felperes üzletrésze nyilvános árverésen értékesítésre került, azt az alperes másik tagja szerezte meg, aki ezáltal - mint az alperesi társaság üzletrészeinek egyedüli tulajdonosa - az alperes korábbi társasági szerződését hatályon kívül helyezte és elfogadta az egyszemélyessé vált alperesi társaság alapító okiratát. Az alperes 2019. május 6-án kelt tagjegyzéke szerint az alperes egyedüli tagja a felperes korábbi házastársa.
[4] A cégbíróság a felperest mint tagot az alperes cégjegyzékéből törölte.
[5] A felperes az I/1. (2019. V. 06.) számú alapítói határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. A Fővárosi Törvényszék e határozat végrehajtását a 2020. január 6-án hozott végzésével a felperes kérelmére felfüggesztette.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes a 2018. december 21-én előterjesztett keresetében elsődlegesen az alperes 2018. november 23-án tartott taggyűlésén hozott valamennyi határozat, másodlagosan az I/6/2018.11.23., I/7/2018.11.23., illetve az I/9/2018.11.23. számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35. §-a és a 3:37. § (1) bekezdése alapján. Egyúttal kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztését.[7] Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogszabálysértők, mert a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésébe, 3:23. § (1) bekezdésébe, 3:102. § (3) bekezdésébe, 3:183. §-ába, illetve 3:195. § (1) és (2) bekezdésébe ütköznek.
[8] Az alperes ellenkérelmére tekintettel kifejtette, a határozatok felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, mert azok meghozatalakor és a per megindításakor az alperes társaság tagja volt, később pedig a támadott határozatok jogkövetkezményeként a társaság a tagsági jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.
[9] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdésének e) pontja alapján. Előadta, a felperes tagsági jogviszonya megszűnt, a cégjegyzékben a tagváltozás bejegyzése, a felperes tag törlése megtörtént, a felperesnek nincs perindítási joga. A felperes a perbeli taggyűlési határozatok alapján indított változásbejegyzési eljárásban hozott bejegyző végzést a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése szerinti keresettel a perindításra meghatározott jogvesztő határidőben nem támadta meg. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és másodfokú végzés
[10] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Pp. 176. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel megszüntette. Határozata indokolásában idézte a Ptk. 3:35. §-át, és tényként állapította meg, hogy a felperes tagsága megszűnt az alperesi társaságban. Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a felperes a tagsági jogviszonya megszűnését a cégnyilvántartásba bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a jogvesztő határidő alatt általa sem vitatottan nem indított pert.[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - részbeni eltérő indokolással - helybenhagyta.
[12] A jogerős végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes tagsági jogviszonya a per során megszűnt, és erre tekintettel helytállóan rendelkezett a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján a per megszüntetéséről, azonban annak helyes indoka a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. § (2) bekezdése, figyelemmel arra, hogy a felperesnek hiányzik a keresetindítási joga, amely a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó anyagi jogi jogosultság. A Ptké. 10/A. § (2) bekezdése értelmében a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra való jogosultságnak, a kereshetőségi jognak, illetve a perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig fenn kell állnia. Ha a keresetindítást megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán - a jogutódlás esetét kivéve - a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. A bíróságnak a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésében foglaltakat hivatalból is alkalmaznia kell, amennyiben a felperes keresetindítási jogát megalapozó tagsági jogviszonya a per során megszűnik.
[13] Kifejtette továbbá, hogy a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítás lehetősége a tag és a társaság belső jogviszonyát érintő jogvita rendezésére szolgál, ezért a gazdasági társaság és tagja egymással szemben hivatkozhat - a belső jogviszonyukban - olyan adatra és jogi tényre, amely a közöttük lévő jogviszonyban jogalakító jogi tényként már hatályosult annak cégjegyzékbe történt bejegyzésétől függetlenül. A gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai a tag és a társaság jogviszonyában főszabályként azok meghozatalával hatályossá válnak, és kivételes az, amikor a hatályossá váláshoz szükség van az adatváltozás bejegyzésére. Így mindaddig, amíg a taggyűlési határozatnak a végrehajtását a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben eljáró bíróság kérelemre fel nem függeszti vagy hatályon kívül nem helyezi, az alperes működésére alkalmazni kell. A tagváltozás mint jogi tény az alperes társaság és tagjai közötti jogviszonyban hatályosult, így azt az alperes működésére alkalmazni kell, ezért a felperes tagsági jogviszonyban jelenleg nem áll az alperessel.
[14] A másodfokú bíróság szerint a felperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra is, hogy amennyiben a tagsági jogviszonya megszűnéséhez vezető taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indított perben a támadott határozatokat a bíróság a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi, az alá fogja támasztani, hogy az alperes tagjaként a keresetindításra jogosult. A Ptké. 10/A. § (3) bekezdése szerint a Ptk. 3:37. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen határozat meghozatalát lehetővé teszi. A hatályon kívül helyezést kimondó jogerős bírósági ítélet a jövőre nézve fejt ki joghatást, mert a bírósági döntés a jogalakító jellegéből fakadóan eredményezi a bíróság által felülvizsgált társasági határozattal érintett jogviszony megváltozását, ezért annak alapján a felperes tagsági jogviszonya visszamenőleges hatállyal nem állhat helyre.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében - tartalma alapján - a jogerős végzés elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte továbbá a támadott társasági határozatok végrehajtásának felfüggesztését. Egyidejűleg a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett a Pp. 409. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással.[16] Állította, hogy a jogerős végzés a Pp. 3. és 6. §-ába, 123. §-ába, a Ptk. 1:2. § (1) bekezdésébe és ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdésébe, 28. cikkébe, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkébe, továbbá a Ptk. 3:35-3:37. §-aiba, illetve 1:5. §-ába ütköző módon jogszabálysértő.
[17] A tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét abban jelölte meg, hogy keresetében előadta, miszerint a tagsági jogviszonyát megszüntető társasági határozattal nem rendelkezik, és kérte annak csatolására az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság mindezek ellenére a felperest hívta fel e társasági határozat becsatolására, illetve a tárgyalást közel egy évvel a kereset benyújtását követően tűzte ki, a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelméről nem döntött, ezáltal lehetővé tette azt, hogy az alperes, illetve annak többségi tulajdonosa a felperes tagsági jogviszonyát a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon megszüntesse és erre alapítva a per megszüntetését kérje. A 2018. november 23. napján, valamint a 2019. május 6. napján hozott társasági határozatok felülvizsgálata iránti perekben az eljáró bíróságok kölcsönösen a másik bíróság döntésétől tették függővé a per eldöntését, amely azt eredményezte, hogy végül mindkét per - a másik perre hivatkozással - megszüntetésre került.
[18] Felperes a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésével kapcsolatban előadta, ezen jogszabályi rendelkezéssel a jogalkotónak nem az volt a célja, hogy az a tag, akinek a tagságát a társaság jogellenesen hozott határozatokkal megszüntette, ez ellen ne élhessen jogorvoslati lehetőséggel. A tagsági jogviszony jogellenes megszüntetése nem szolgálhat alapul a volt tag jogorvoslati jogától való megfosztásához, így a jelen per megszüntetéséhez, a jogszabályok ilyen értelmezése megfosztaná a felperest a Ptk. 3:35. §-ában biztosított jogától, az Alaptörvényben biztosított jogérvényesítési lehetőségtől, olyan vissza nem fordítható hatással járna, amely más eljárásban már nem orvosolható. A Ptk. 3:35. §-a szerinti, a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás a felperes egyedüli jogorvoslati lehetősége, ugyanis a Ctv. 74. § (3) bekezdése következtében a jogellenes társasági határozatok ellen törvényességi felügyeleti eljárás indításának nincs helye.
[19] Az alperes és a többségi tulajdonos a jogszabályban biztosított jogával súlyosan visszaélt, amikor egy veszteségesnek egyáltalán nem mondható társaság tekintetében indokolatlan pótbefizetési kötelezettséget írt elő, továbbá az alperes a 2019. május 6-án hozott, I/1. (2019. V. 06.) számú határozata szintén a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.
[20] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A Kúria megállapította, hogy a felperes szükségtelenül terjesztett elő a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, ugyanis sem a Pp. 408. § (1) bekezdése, sem annak (2) bekezdése nem zárta ki a jogerős végzés felülvizsgálatát, ezért a Kúriának a felülvizsgálat engedélyezéséről nem kellett külön végzésben határoznia.[22] A Kúria, figyelemmel a Pp. 423. § (2) bekezdésében írtakra, a jogerős határozat meghozataláig bekövetkezett tényeket vehette figyelembe, így a felperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, az I/1. (2019. V. 06.) számú társasági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben született, nem jogerős permegszüntető végzést döntése meghozatala során nem vehette figyelembe. A jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott okokból jogszabálysértőnek találta.
[23] A Kúria előrebocsátja, hogy a jelen perben támadott taggyűlési határozatok jogszabálysértő voltát nem vizsgálhatta, a felülvizsgálati kérelem alapján kizárólag abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a jogerős végzés helytállóan, megalapozottan állapította-e meg a felperes perbeli legitimációjának hiányát.
[24] A Kúria egyetértett a jogerős végzésben kifejtettekkel abban, hogy a Ptké. 10/A. § (2) bekezdése alapján a keresetindítási jognak a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított per során folyamatosan, a per befejezéséig fenn kell állnia. Helytállóan állapította meg azt is, hogy amennyiben a felperes keresetindítási jogát megalapozó tagsági jogviszonya a per során - a jogutódlás esetét kivéve - megszűnik, a bíróságnak a pert meg kell szüntetnie. A Kúria ugyanakkor úgy ítélte meg, a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megalapozottan arra a következtetésre jutni, hogy a felperes tagsági jogviszonya a Ptk. rendelkezéseinek betartása mellett megszűnt, ezáltal perbeli legitimációja is megszűnt, az alább kifejtettekre tekintettel.
[25] Az ítélőtábla helytállóan mutatott rá arra, hogy a tagváltozás a tag és a társaság viszonyában a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől függetlenül hatályosulhat. A tagváltozás, jelen tényállás mellett a tag tagsági viszonyának megszűnése annak cégjegyzéki bejegyzése nélkül is bekövetkezhet a társaság és a tag viszonylatában, és fordítva, a tag tagsági viszonya megszűnésének cégjegyzéki bejegyzése sem eredményezi a felperes kereshetőségi jogának minden további vizsgálat nélküli megszűnését, nem zárja ki a jelen per tárgyát képező határozatok jogszerűségének érdemi vizsgálatát, annak ugyanis előkérdése a cégjegyzékbe bejegyzett adattól függetlenül, hogy jogszerűen szűnt-e meg a felperes tagsági viszonya. Ha megállapítható lenne a pótbefizetéssel kapcsolatos társaságiszerződés-módosítás, illetve a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat jogszerűsége, akkor is figyelembe kell venni, hogy pótbefizetés elmulasztása esetén a Ptk. 3:183. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 3:98. § szerint a mulasztó tagot az ügyvezetés - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével - felhívja a teljesítésre, és a póthatáridő eredménytelen elteltét követő napon szűnik meg a tag tagsági jogviszonya. A tagsági jogviszony megszűnésére tehát ebben az esetben a törvény erejénél fogva kerül sor, ahhoz társasági határozatra sincs szükség.
[26] A Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény azonban csak akkor áll be, ha a pótbefizetés elrendelése jogszerű volt, illetve jogszerűen elrendelt pótbefizetés elmulasztása esetén is csak akkor, ha a 3:98. §-ban foglaltak teljesülnek. Jogellenesen elrendelt pótbefizetés nemteljesítése (teljesítésének elmulasztása) nem eredményezheti a tagsági jogviszony ex lege megszűnését.
[27] Az adott ügyben az alperes a jelen per tárgyát nem képező I/1. (2019. V. 06.) számú határozatában megállapította a felperes tagsági jogviszonyának a megszűnését, és a cégbíróság e határozat és a módosított tagjegyzék alapján a tagváltozást a cégjegyzékbe bejegyezte. Ezeknek azonban a jelen jogvita eldöntése során nincs relevanciája, mivel a jogszerűen elrendelt pótbefizetés nem teljesítése, nem pedig a taggyűlési (alapítói) határozat vagy a tagsági jogviszony megszűnésének cégbírósági bejegyzése eredményezi a tagsági jogviszony megszűnését. A tagsági jogviszony megszűnése ex lege következik be. Ha a jogszerűen elrendelt pótbefizetési kötelezettségnek a felperes nem tett eleget, és az alperes a vonatkozó törvényes előírásokat maradéktalanul betartotta, a felperes tagsági viszonya megszűnt, és azt nem az alapítói határozat szüntette meg. Hasonlóképpen, ha a pótbefizetési kötelezettségről rendelkező határozatok meghozatalára nem jogszerűen kerül sor, akkor hiába állapította meg a társasági határozat a felperes tagsági viszonyának a megszűnését, az nem eredményezné a tagsági viszony megszűnését. Így a tagsági jogviszony megszűnését megállapító határozat - függetlenül az adott határozat kapcsán folyó perben hozandó érdemi döntés tartalmától - a tagsági viszony megszűnése tekintetében joghatás kiváltására nem alkalmas.
[28] Az adott jogvitában annak sincs perdöntő jelentősége, hogy a felperes élt-e a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a perindítási jogával a tagsági jogviszonyát a cégjegyzékből törlő végzéssel szemben. A tagváltozás cégjegyzékbe való bejegyzéséhez, törléséhez a jogszabály nem fűz konstitutív hatályt. A Ctv. 65. §-a szerinti perben, annak "kontrollper" jellegére tekintettel a bíróság nem is vizsgálhatta volna, hogy a tagsági viszony jogszerűen szűnt-e meg az adott tényállás mellett, ahogy azt a cégbíróság sem tehette a változásbejegyzési eljárásban a Ctv. szabályai szerint [Gfv.VII.30.909/2016., (BH 2018.55.)].
[29] A Kúria úgy ítélte meg, azzal, hogy a felperes arra hivatkozott, miszerint a pótbefizetés elrendelése jogszerűtlen volt, szükségszerűen azt állította, hogy a Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény nem állt be: tagsági jogviszonya nem szűnt meg a törvény erejénél fogva. A jogerős végzés utal arra, hogy a felperes a perfelvételi tárgyaláson elismerte az alperes permegszüntetési kérelmében hivatkozott tényeket, miszerint nem tagja az alperesnek, az alperes az üzletrészét árverés útján értékesítette, annak új tulajdonosa van. Mindezzel szemben csak arra hivatkozott, hogy tagsági jogviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg. A Kúria rámutat, a tagsági jogviszony Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti, törvény erejénél fogva történő megszűnése nem csak ténykérdés, hanem jogkérdés is, amelynek vizsgálatát a bíróság nem tagadhatja meg az alperes által előadott tények felperes általi elismerésére hivatkozással. Ezért az nem tekinthető a Pp. 266. § (1) bekezdésébe eső bizonyítás nélkül megállapítható ténynek.
[30] Az ítélőtábla helytállóan fejtette ki, hogy amíg egy társasági határozat végrehajtását az annak felülvizsgálatára indított perben eljáró bíróság fel nem függeszti vagy jogerős ítélettel hatályon kívül nem helyezi, a határozatot a társaság működésére alkalmazni kell. Tény, hogy a perbeli határozatok végrehajtását az elsőfokú bíróság nem függesztette fel, azonban az is tény, hogy azt a felperes a 2018. december 27-én előterjesztett keresetlevelében azonnal, majd a 2019. február 8-án benyújtott beadványában ismételten kérte. Az elsőfokú bíróság ismételten kiadott hiánypótlási felhívásnak a felperes március 19-én eleget tett. Az elsőfokú bíróság 2019. március 25-én kelt 10. sorszámú végzése alapján a keresetlevelet a Pp. 179. §-ában foglaltak szerint perfelvételre alkalmasnak tekintette, mivel azt közölte az alperessel, és felhívta írásbeli ellenkérelme előterjesztésére, azonban nem határozott sem a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme teljesítéséről, sem annak elutasításáról.
[31] A felperes a keresete határidőben történő benyújtásával és a társasági határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelme előterjesztésével az általa igénybe vehető jogvédelmi eszközöket kimerítette, azonban ez utóbbi kérelmét az elsőfokú bíróság a keresettel támadott I/7/2018.11.23. számú határozat alperes általi végrehajtásáig, a felperesi üzletrész árverésen történő értékesítéséig nem bírálta el.
[32] A Kúria megítélése szerint alappal hivatkozott a felperes arra, hogy a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokban biztosított, a peres eljárásban mindkét felet megillető tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében az adott esetben a keresettel támadott határozatok végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott döntés bármely okból való elmaradása nem járhat azzal az eredménnyel, hogy ezáltal a kereset érdemi elbírálására a felperesen kívül álló okból ne kerülhessen sor; így azon az alapon ne lehessen vizsgálni a keresettel támadott, pótbefizetésre vonatkozó taggyűlési határozatok jogszerűségét, hogy azt időközben már végre is hajtották. E körben a Kúria utal arra, hogy az adott tényállás mellett a pótbefizetéssel kapcsolatos taggyűlési határozatok végrehajtása önmagában nem zárja ki e határozatok meghozatala előtti helyzet visszaállítását, természetesen - ahogy arra a másodfokú bíróság is utalt - a Ptké. 10/A. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem visszamenőleges hatállyal.
[33] A fent kifejtettek alapján az eljárt bíróságok megalapozatlanul állapították meg, hogy a felperes tagsági viszonya megszűnt az alperesi kft.-ben, hiszen nem vizsgálták, hogy beállt-e a Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény, teljesültek-e a tagsági jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének előfeltételei. A jelen esetben csak akkor állapítható meg a felperes tagsági jogviszonyának megszűnése, ha a bíróság megállapítja, hogy az alperes I/6/2018.11.23. és I/7/2018.11.23. számú határozatai nem jogsértőek, vagyis érvényes a társasági szerződés pótbefizetés elrendelését lehetővé tevő módosítása és a pótbefizetést elrendelő határozat, továbbá azt, hogy teljesültek a Ptk. 3:98. §-ában írt feltételek, vagyis az ügyvezetés a törvényben előírt módon szólította fel a tagot a pótbefizetés teljesítésére. Az eljárt bíróságok azonban mindezeket nem vizsgálták, mivel - eltérő okból, de a végeredményét tekintve azonosan - úgy ítélték meg, hogy a kereset érdemi elbírálásának eljárási akadálya van.
[34] A Kúria tehát - Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos előírásait is figyelembe véve - úgy ítélte meg, hogy olyan tartalmú taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben, ahol épp a vitatott taggyűlési határozat jogszabályba ütköző voltától függ, hogy a felperes tagsági jogviszonya a per folyamatban léte alatt jogszerűen megszűnt-e, a per megszüntetésének a Ptké. 10/A. § (2) bekezdése alapján nem állnak fenn a feltételei arra tekintettel, hogy a tagsági viszony épp a vitatott határozat, határozatok jogkövetkezményeként megszűnt. Ezzel ellentétes álláspont elfoglalása a jogorvoslati jog kiüresítését jelentené. A jogvita érdemi elbírálhatósága nem függhet attól sem, hogy a peres bíróság időben intézkedett-e a határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről. Hangsúlyozni kell, hogy felperesnek változatlanul fennáll a jogi érdeke azon társasági határozat jogszabályba ütközésének megállapítására, amely a tagsági jogviszonya megszűnését is eredményezheti.
[35] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
[36] Az új eljárásban a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a felperes kereshetőségi joga a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésére figyelemmel fennáll-e, vagyis tagsági jogviszonya a per folyamán megszűnt-e. Ebben a körben szükséges annak vizsgálata, hogy az alperes I/6./2018.11.23. és I/7./2018.11.23. számú, valamint ezek következtében az I/9/2018.11.23. számú határozatai jogszerűek-e, a Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény kiváltására alkalmasak-e, megszűnt-e a felperes tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva.
[37] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az alperes határozatai végrehajtásának a felfüggesztését, az érintett határozatok körének pontosabb megjelölése nélkül. A Kúria úgy ítélte, hogy az adott tényállás mellett azon határozatok végrehajtásának felfüggesztése indokolt, amelyek tekintetében a felülvizsgálati kérelem indokolást tartalmaz, annak ellenére, hogy azokat az alperes már végrehajtotta: a felperes üzletrészét árverésen a társaság másik tagja szerezte meg, és az alperes jelenleg egyszemélyes társaságként működik. A döntés meghozatalát az indokolta, hogy a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása lehetővé tenné a társaság egyedüli tulajdonosának olyan helyzet létrehozását, amely megnehezítené a per tárgyát képező határozatok meghozatala előtti helyzet (nem visszamenőleges hatályú) helyreállítását, ha jelen perben a bíróság a hozott határozatokat jogszabálysértőnek találná. A per tárgyát képező határozatok végrehajtásának felfüggesztését nem zárta ki az egyébként is végrehajtásában felfüggesztett I/1. (2019. V. 06.) számú alapítói határozat, de akár azon per megszüntetése sem a [27] pontban kifejtettek szerint, ahogy a cégjegyzéki bejegyzés sem. E körben utal a Kúria arra, hogy a határozatok végrehajtása felfüggesztésének megfelelő helyzet kérelemre (a határozatról történő értesülés esetén hivatalból) a cégjegyzéken átvezetendő. A határozatok végrehajtásának felfüggesztése többek között azt jelenti, hogy a felperes a társaság tagjának tekintendő, az alperes törzstőkéjének 24%-ával rendelkező üzletrésszel és az ahhoz kapcsolódó tagsági jogokkal rendelkezik jelen határozat kézbesítésének hatályával mindaddig, amíg a perben eljáró bíróság e döntést meg nem változtatja, illetve a keresetet elutasító, vagy kizárólag a jogsértés tényét megállapító jogerős határozat meghozatalára nem kerül sor.
(Kúria Gfv. VII. 30.166/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A felperes: A. M.
A felperes képviselője: Dr. Rácz Zoltán Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Rácz Zoltán ügyvéd
Az alperes: B. C. Korlátolt Felelősségű Társaság
Az alperes képviselője: Horváth H. Gábor Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Horváth H. Gábor ügyvéd
A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gpkf.43.051/2020/2. számú végzése
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 10.G.42.404/2018/20. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.Az I/6/-I/7/2018.11.23. számú és az I/9/2018.11.23. számú határozatok végrehajtását felfüggeszti.
Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 47.700 (negyvenhétezer-hétszáz) forint, az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint költsége merült fel.
A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelméhez kapcsolódóan általa megfizetett 15.000 (tizenötezer) forint illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és a korábbi házastársa együtt alapították az alperesi társaságot, amelyben a felperes 24%-os, házastársa 76%-os üzletrésszel rendelkezett. Az alperes ügyvezetője a felperes korábbi házastársa.[2] Az alperes 2018. november 23-i taggyűlése - egyebek mellett - a következő határozatokat hozta: az I/6/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés módosította a társasági szerződést, ezzel feljogosította a taggyűlést arra, hogy pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára negyedévente egy alkalommal, alkalmanként maximum 20 millió forint összegben; az I/7/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés pótbefizetést rendelt el 17 millió forint összegben, amely a tagokat törzsbetéteik arányában terhelte. Az I/9/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés többek között elfogadta a hozott határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Mindhárom határozatot a felperes korábbi házastársának támogató, a felperes nemleges szavazatával fogadta el a taggyűlés. A felperes képviselői már a taggyűlésen jelezték, hogy e határozatokat jogszabályba ütközőnek tartják.
[3] A pótbefizetés teljesítésének elmulasztása miatt a felperes üzletrészét 2019. május 6. napján árverésen értékesítették, azt árverési vevőként a felperes korábbi házastársa szerezte meg. A felperes korábbi házastársa mint egyedüli tag a 2019. május 6-án hozott, I/1. (2019.V.06.) számú alapítói határozatban megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:177. § (1) bekezdése alapján 2019. március 21. napján megszűnt, a felperes üzletrésze nyilvános árverésen értékesítésre került, azt az alperes másik tagja szerezte meg, aki ezáltal - mint az alperesi társaság üzletrészeinek egyedüli tulajdonosa - az alperes korábbi társasági szerződését hatályon kívül helyezte és elfogadta az egyszemélyessé vált alperesi társaság alapító okiratát. Az alperes 2019. május 6-án kelt tagjegyzéke szerint az alperes egyedüli tagja a felperes korábbi házastársa.
[4] A cégbíróság a felperest mint tagot az alperes cégjegyzékéből törölte.
[5] A felperes az I/1. (2019.V.06.) számú alapítói határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított, a Fővárosi Törvényszék e határozat végrehajtását a 2020. január 6-án hozott végzésével a felperes kérelmére felfüggesztette.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes a 2018. december 21-én előterjesztett keresetében elsődlegesen az alperes 2018. november 23-án tartott taggyűlésén hozott valamennyi határozat, másodlagosan az I/6/2018.11.23., I/7/2018.11.23., illetve az I/9/2018.11.23. számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35.§-a és a 3:37. § (1) bekezdése alapján. Egyúttal kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztését.[7] Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogszabálysértők, mert a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésébe, 3:23. § (1) bekezdésébe, 3:102. § (3) bekezdésébe, 3:183. §-ába, 3:193. § (3) bekezdésébe, illetve 3:195. § (1) és (2) bekezdésébe ütköznek.
[8] Az alperes ellenkérelmére tekintettel kifejtette, a határozatok felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, mert azok meghozatalakor és a per megindításakor az alperes társaság tagja volt, később pedig a támadott határozatok jogkövetkezményeként a társaság a tagsági jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.
[9] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdésének e) pontja alapján. Előadta, a felperes tagsági jogviszonya megszűnt, a cégjegyzékben a tagváltozás bejegyzése, a felperes tag törlése megtörtént, a felperesnek nincs perindítási joga. A felperes a perbeli taggyűlési határozatok alapján indított változásbejegyzési eljárásban hozott bejegyző végzést a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése szerinti keresettel a perindításra meghatározott jogvesztő határidőben nem támadta meg. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és másodfokú végzés
[10] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Pp. 176. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel megszüntette. Határozata indokolásában idézte a Ptk. 3:35. §-át, és tényként állapította meg, hogy a felperes tagsága megszűnt az alperesi társaságban. Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a felperes a tagsági jogviszonya megszűnését a cégnyilvántartásba bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a jogvesztő határidő alatt általa sem vitatottan nem indított pert.[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - részbeni eltérő indokolással - helybenhagyta.
[12] A jogerős végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes tagsági jogviszonya a per során megszűnt, és erre tekintettel helytállóan rendelkezett a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján a per megszüntetéséről, azonban annak helyes indoka a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. § (2) bekezdése, figyelemmel arra, hogy a felperesnek hiányzik a keresetindítási joga, amely a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó anyagi jogi jogosultság. A Ptké. 10/A. § (2) bekezdése értelmében a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra való jogosultságnak, a kereshetőségi jognak, illetve a perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig fenn kell állnia. Ha a keresetindítást megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán - a jogutódlás esetét kivéve - a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. A bíróságnak a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésében foglaltakat hivatalból is alkalmaznia kell, amennyiben a felperes keresetindítási jogát megalapozó tagsági jogviszonya a per során megszűnik.
[13] Kifejtette továbbá, hogy a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítás lehetősége a tag és a társaság belső jogviszonyát érintő jogvita rendezésére szolgál, ezért a gazdasági társaság és tagja egymással szemben hivatkozhat - a belső jogviszonyukban - olyan adatra és jogi tényre, amely a közöttük lévő jogviszonyban jogalakító jogi tényként már hatályosult annak cégjegyzékbe történt bejegyzésétől függetlenül. A gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai a tag és a társaság jogviszonyában főszabályként azok meghozatalával hatályossá válnak, és kivételes az, amikor a hatályossá váláshoz szükség van az adatváltozás bejegyzésére. Így mindaddig, amíg a taggyűlési határozatnak a végrehajtását a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben eljáró bíróság kérelemre fel nem függeszti vagy hatályon kívül nem helyezi, az alperes működésére alkalmazni kell. A tagváltozás mint jogi tény az alperes társaság és tagjai közötti jogviszonyban hatályosult, így azt az alperes működésére alkalmazni kell, ezért a felperes tagsági jogviszonyban jelenleg nem áll az alperessel.
[14] A másodfokú bíróság szerint a felperes a fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra is, hogy amennyiben a tagsági jogviszonya megszűnéséhez vezető taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indított perben a támadott határozatokat a bíróság a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi, az alá fogja támasztani, hogy az alperes tagjaként a keresetindításra jogosult. A Ptké. 10/A. § (3) bekezdése szerint a Ptk. 3:37. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen határozat meghozatalát lehetővé teszi. A hatályon kívül helyezést kimondó jogerős bírósági ítélet a jövőre nézve fejt ki joghatást, mert a bírósági döntés a jogalakító jellegéből fakadóan eredményezi a bíróság által felülvizsgált társasági határozattal érintett jogviszony megváltozását, ezért annak alapján a felperes tagsági jogviszonya visszamenőleges hatállyal nem állhat helyre.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében - tartalma alapján - a jogerős végzés elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte továbbá a támadott társasági határozatok végrehajtásának felfüggesztését. Egyidejűleg a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett a Pp. 409. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással.[16] Állította, hogy a jogerős végzés a Pp. 3. és 6. §-ába, 123. §-ába, a Ptk. 1:2. § (1) bekezdésébe és ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdésébe, 28. cikkébe, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkébe, továbbá a Ptk. 3:35-37. §-aiba, illetve 1:5. §-ába ütköző módon jogszabálysértő.
[17] A tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét abban jelölte meg, hogy keresetében előadta, miszerint a tagsági jogviszonyát megszüntető társasági határozattal nem rendelkezik, és kérte annak csatolására az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság mindezek ellenére a felperest hívta fel e társasági határozat becsatolására, illetve a tárgyalást közel egy évvel a kereset benyújtását követően tűzte ki, a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelméről nem döntött, ezáltal lehetővé tette azt, hogy az alperes, illetve annak többségi tulajdonosa a felperes tagsági jogviszonyát a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon megszüntesse és erre alapítva a per megszüntetését kérje. A 2018. november 23. napján, valamint a 2019. május 6. napján hozott társasági határozatok felülvizsgálata iránti perekben az eljáró bíróságok kölcsönösen a másik bíróság döntésétől tették függővé a per eldöntését, amely azt eredményezte, hogy végül mindkét per - a másik perre hivatkozással - megszüntetésre került.
[18] Felperes a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésével kapcsolatban előadta, ezen jogszabályi rendelkezéssel a jogalkotónak nem az volt a célja, hogy az a tag, akinek a tagságát a társaság jogellenesen hozott határozatokkal megszüntette, ez ellen ne élhessen jogorvoslati lehetőséggel. A tagsági jogviszony jogellenes megszüntetése nem szolgálhat alapul a volt tag jogorvoslati jogától való megfosztásához, így a jelen per megszüntetéséhez, a jogszabályok ilyen értelmezése megfosztaná a felperest a Ptk. 3:35. §-ában biztosított jogától, az Alaptörvényben biztosított jogérvényesítési lehetőségtől, olyan vissza nem fordítható hatással járna, amely más eljárásban már nem orvosolható. A Ptk. 3:35. §-a szerinti, a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás a felperes egyedüli jogorvoslati lehetősége, ugyanis a Ctv. 74. § (3) bekezdése következtében a jogellenes társasági határozatok ellen törvényességi felügyeleti eljárás indításának nincs helye.
[19] Az alperes és a többségi tulajdonos a jogszabályban biztosított jogával súlyosan visszaélt, amikor egy veszteségesnek egyáltalán nem mondható társaság tekintetében indokolatlan pótbefizetési kötelezettséget írt elő, továbbá az alperes a 2019. május 6-án hozott, I/1. (2019. V. 06.) számú határozata szintén a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.
[20] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A Kúria megállapította, hogy a felperes szükségtelenül terjesztett elő a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, ugyanis sem a Pp. 408. § (1) bekezdése, sem annak (2) bekezdése nem zárta ki a jogerős végzés felülvizsgálatát, ezért a Kúriának a felülvizsgálat engedélyezéséről nem kellett külön végzésben határoznia.[22] A Kúria, figyelemmel a Pp. 423. § (2) bekezdésében írtakra, a jogerős határozat meghozataláig bekövetkezett tényeket vehette figyelembe, így a felperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, az I/1. (2019.V.06) számú társasági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben született, nem jogerős permegszüntető végzést döntése meghozatala során nem vehette figyelembe. A jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott okokból jogszabálysértőnek találta.
[23] A Kúria előrebocsátja, hogy a jelen perben támadott taggyűlési határozatok jogszabálysértő voltát nem vizsgálhatta, a felülvizsgálati kérelem alapján kizárólag abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a jogerős végzés helytállóan, megalapozottan állapította-e meg a felperes perbeli legitimációjának hiányát.
[24] A Kúria egyetértett a jogerős végzésben kifejtettekkel abban, hogy a Ptké. 10/A. § (2) bekezdése alapján a keresetindítási jognak a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított per során folyamatosan, a per befejezéséig fenn kell állnia. Helytállóan állapította meg azt is, hogy amennyiben a felperes keresetindítási jogát megalapozó tagsági jogviszonya a per során - a jogutódlás esetét kivéve - megszűnik, a bíróságnak a pert meg kell szüntetnie. A Kúria ugyanakkor úgy ítélte meg, a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megalapozottan arra a következtetésre jutni, hogy a felperes tagsági jogviszonya a Ptk. rendelkezéseinek betartása mellett megszűnt, ezáltal perbeli legitimációja is megszűnt, az alább kifejtettekre tekintettel.
[25] Az ítélőtábla helytállóan mutatott rá arra, hogy a tagváltozás a tag és a társaság viszonyában a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől függetlenül hatályosulhat. A tagváltozás, jelen tényállás mellett a tag tagsági viszonyának megszűnése annak cégjegyzéki bejegyzése nélkül is bekövetkezhet a társaság és a tag viszonylatában, és fordítva, a tag tagsági viszonya megszűnésének cégjegyzéki bejegyzése sem eredményezi a felperes kereshetőségi jogának minden további vizsgálat nélküli megszűnését, nem zárja ki a jelen per tárgyát képező határozatok jogszerűségének érdemi vizsgálatát, annak ugyanis előkérdése a cégjegyzékbe bejegyzett adattól függetlenül, hogy jogszerűen szűnt-e meg a felperes tagsági viszonya. Ha megállapítható lenne a pótbefizetéssel kapcsolatos társasági szerződés módosítás, illetve a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat jogszerűsége, akkor is figyelembe kell venni, hogy pótbefizetés elmulasztása esetén a Ptk. 3:183. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 3:98. § szerint a mulasztó tagot az ügyvezetés - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével - felhívja a teljesítésre, és a póthatáridő eredménytelen elteltét követő napon szűnik meg a tag tagsági jogviszonya. A tagsági jogviszony megszűnésére tehát ebben az esetben a törvény erejénél fogva kerül sor, ahhoz társasági határozatra sincs szükség.
[26] A Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény azonban csak akkor áll be, ha a pótbefizetés elrendelése jogszerű volt, illetve jogszerűen elrendelt pótbefizetés elmulasztása esetén is csak akkor, ha a 3:98. §-ban foglaltak teljesülnek. Jogellenesen elrendelt pótbefizetés nemteljesítése (teljesítésének elmulasztása) nem eredményezheti a tagsági jogviszony ex lege megszűnését.
[27] Az adott ügyben az alperes a jelen per tárgyát nem képező I/1. (2019.V.06.) számú határozatában megállapította a felperes tagsági jogviszonyának a megszűnését, és a cégbíróság e határozat és a módosított tagjegyzék alapján a tagváltozást a cégjegyzékbe bejegyezte. Ezeknek azonban a jelen jogvita eldöntése során nincs relevanciája, mivel a jogszerűen elrendelt pótbefizetés nemteljesítése, nem pedig a taggyűlési (alapítói) határozat vagy a tagsági jogviszony megszűnésének cégbírósági bejegyzése eredményezi a tagsági jogviszony megszűnését. A tagsági jogviszony megszűnése ex lege következik be. Ha a jogszerűen elrendelt pótbefizetési kötelezettségnek a felperes nem tett eleget, és az alperes a vonatkozó törvényes előírásokat maradéktalanul betartotta, a felperes tagsági viszonya megszűnt, és azt nem az alapítói határozat szüntette meg. Hasonlóképpen, ha a pótbefizetési kötelezettségről rendelkező határozatok meghozatalára nem jogszerűen kerül sor, akkor hiába állapította meg a társasági határozat a felperes tagsági viszonynak megszűnését, az nem eredményezné a tagsági viszony megszűnését. Így a tagsági jogviszony megszűnését megállapító határozat - függetlenül az adott határozat kapcsán folyó perben hozandó érdemi döntés tartalmától - a tagsági viszony megszűnése tekintetében joghatás kiváltására nem alkalmas.
[28] Az adott jogvitában annak sincs perdöntő jelentősége, hogy a felperes élt-e a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a perindítási jogával a tagsági jogviszonyát a cégjegyzékből törlő végzéssel szemben. A tagváltozás cégjegyzékbe való bejegyzéséhez, törléséhez a jogszabály nem fűz konstitutív hatályt. A Ctv. 65. §-a szerinti perben, annak "kontrollper" jellegére tekintettel a bíróság nem is vizsgálhatta volna, hogy a tagsági viszony jogszerűen szűnt-e meg az adott tényállás mellett, ahogy azt a cégbíróság sem tehette a változásbejegyzési eljárásban a Ctv. szabályai szerint (Gfv.VII.30.909/2016. - BH 2018.55.).
[29] A Kúria úgy ítélte meg, azzal, hogy a felperes arra hivatkozott, hogy a pótbefizetés elrendelése jogszerűtlen volt, szükségszerűen azt állította, hogy a Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény nem állt be: tagsági jogviszonya nem szűnt meg a törvény erejénél fogva. A jogerős végzés utal arra, hogy a felperes a perfelvételi tárgyaláson elismerte az alperes permegszüntetési kérelmében hivatkozott tényeket, miszerint nem tagja az alperesnek, az alperes az üzletrészét árverés útján értékesítette, annak új tulajdonosa van. Mindezzel szemben csak arra hivatkozott, hogy tagsági jogviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg. A Kúria rámutat, a tagsági jogviszony Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti, törvény erejénél fogva történő megszűnése nem csak ténykérdés, hanem jogkérdés is, amelynek vizsgálatát a bíróság nem tagadhatja meg az alperes által előadott tények felperes általi elismerésére hivatkozással. Ezért az nem tekinthető a Pp. 266. § (1) bekezdésébe eső bizonyítás nélkül megállapítható ténynek.
[30] Az ítélőtábla helytállóan fejtette ki, hogy a kialakult bírói gyakorlat értelmében (pl. Pfv.X.22.061/11. - BH 2012.202.) mindaddig, amíg egy társasági határozat végrehajtását az annak felülvizsgálatára indított perben eljáró bíróság fel nem függeszti vagy jogerős ítélettel hatályon kívül nem helyezi, a határozatot a társaság működésére alkalmazni kell. Tény, hogy a perbeli határozatok végrehajtását az elsőfokú bíróság nem függesztette fel, azonban az is tény, hogy azt a felperes a 2018. december 27-én előterjesztett keresetlevelében azonnal, majd a 2019. február 8-án benyújtott beadványában ismételten kérte. Az elsőfokú bíróság ismételten kiadott hiánypótlási felhívásnak a felperes március 19-én eleget tett. Az elsőfokú bíróság 2019. március 25-én kelt 10. sorszámú végzése alapján a keresetlevelet a Pp. 179. §-ban foglaltak szerint perfelvételre alkalmasnak tekintette, mivel azt közölte az alperessel, és felhívta írásbeli ellenkérelme előterjesztésére, azonban nem határozott sem a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme teljesítéséről, sem annak elutasításáról.
[31] A felperes a keresete határidőben történő benyújtásával és a társasági határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelme előterjesztésével az általa igénybe vehető jogvédelmi eszközöket kimerítette, azonban ez utóbbi kérelmét az elsőfokú bíróság a keresettel támadott I/7/2018.11.23. számú határozat alperes általi végrehajtásáig, a felperesi üzletrész árverésen történő értékesítéséig nem bírálta el.
[32] A Kúria megítélése szerint alappal hivatkozott a felperes arra, hogy a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokban biztosított, a peres eljárásban mindkét felet megillető tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében az adott esetben a keresettel támadott határozatok végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott döntés bármely okból való elmaradása nem járhat azzal az eredménnyel, hogy ezáltal a kereset érdemi elbírálására a felperesen kívül álló okból ne kerülhessen sor; így azon az alapon ne lehessen vizsgálni a keresettel támadott, pótbefizetésre vonatkozó taggyűlési határozatok jogszerűségét, hogy azt időközben már végre is hajtották. E körben a Kúria utal arra, hogy az adott tényállás mellett a pótbefizetéssel kapcsolatos taggyűlési határozatok végrehajtása önmagában nem zárja ki e határozatok meghozatala előtti helyzet visszaállítását, természetesen - ahogy arra a másodfokú bíróság is utalt - a Ptké. 10/A. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem visszamenőleges hatállyal.
[33] A fent kifejtettek alapján az eljárt bíróságok megalapozatlanul állapították meg, hogy a felperes tagsági viszonya megszűnt az alperesi kft.-ben, hiszen nem vizsgálták, hogy beállt-e a Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény, teljesültek-e a tagsági jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének előfeltételei. A jelen esetben csak akkor állapítható meg a felperes tagsági jogviszonyának megszűnése, ha a bíróság megállapítja, hogy az alperes I/6/2018.11.23. és I/7/2018.11.23. számú határozatai nem jogsértőek, vagyis érvényes a társasági szerződés pótbefizetés elrendelését lehetővé tevő módosítása és a pótbefizetést elrendelő határozat, továbbá azt, hogy teljesültek a Ptk. 3:98. §-ban írt feltételek, vagyis az ügyvezetés a törvényben előírt módon szólította fel a tagot a pótbefizetés teljesítésére. Az eljárt bíróságok azonban mindezeket nem vizsgálták, mivel - eltérő okból, de a végeredményét tekintve azonosan - úgy ítélték meg, hogy a kereset érdemi elbírálásának eljárási akadálya van.
[34] A Kúria tehát - Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos előírásait is figyelembe véve - úgy ítélte meg, hogy olyan tartalmú taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben, ahol épp a vitatott taggyűlési határozat jogszabályba ütköző voltától függ, hogy a felperes tagsági jogviszonya a per folyamatban léte alatt jogszerűen megszűnt-e, a per megszüntetésének a Ptké. 10/A. § (2) bekezdése alapján nem állnak fenn a feltételei arra tekintettel, hogy tagsági viszony épp a vitatott határozat, határozatok jogkövetkezményeként megszűnt. Ezzel ellentétes álláspont elfoglalása a jogorvoslati jog kiüresítését jelentené. A jogvita érdemi elbírálhatósága nem függhet attól sem, hogy a peres bíróság időben intézkedett-e a határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről. Hangsúlyozni kell, hogy felperesnek változatlanul fennáll a jogi érdeke azon társasági határozat jogszabályba ütközésének megállapítására, amely a tagsági jogviszonya megszűnését is eredményezheti.
[35] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
[36] Az új eljárásban a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a felperes kereshetőségi joga a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésére figyelemmel fennáll-e, vagyis tagsági jogviszonya a per folyamán megszűnt-e. Ebben a körben szükséges annak vizsgálata, hogy az alperes I/6./2018.11.23. és I/7./2018.11.23. számú, valamint ezek következtében az I/9/2018.11.23. számú határozatai jogszerűek-e, a Ptk. 3:98. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény kiváltására alkalmasak-e, megszűnt-e a felperes tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva.
[37] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az alperes határozatai végrehajtásának a felfüggesztését, az érintett határozatok körének pontosabb megjelölése nélkül. A Kúria úgy ítélte, hogy az adott tényállás mellett azon határozatok végrehajtásának felfüggesztése indokolt, amelyek tekintetében a felülvizsgálati kérelem indokolást tartalmaz, annak ellenére, hogy azokat az alperes már végrehajtotta: a felperes üzletrészét árverésen a társaság másik tagja szerezte meg, és az alperes jelenleg egyszemélyes társaságként működik. A döntés meghozatalát az indokolta, hogy a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása lehetővé tenné a társaság egyedüli tulajdonosának olyan helyzet létrehozását, amely megnehezítené a per tárgyát képező határozatok meghozatala előtti helyzet (nem visszamenőleges hatályú) helyreállítását, ha jelen perben a bíróság a hozott határozatokat jogszabálysértőnek találná. A per tárgyát képező határozatok végrehajtásának felfüggesztését nem zárta ki az egyébként is végrehajtásában felfüggesztett I/1. (2019.V.06) számú alapítói határozat, de akár azon per megszüntetése sem a [27] pontban kifejtettek szerint, ahogy a cégjegyzéki bejegyzés sem. E körben utal a Kúria arra, hogy a határozatok végrehajtása felfüggesztésének megfelelő helyzet kérelemre (a határozatról történő értesülés esetén hivatalból) a cégjegyzéken átvezetendő. A határozatok végrehajtásának felfüggesztése többek között azt jelenti, hogy a felperes a társaság tagjának tekintendő, az alperes törzstőkéjének 24%-ával rendelkező üzletrésszel és az ahhoz kapcsolódó tagsági jogokkal rendelkezik jelen határozat kézbesítésének hatályával mindaddig, amíg a perben eljáró bíróság e döntést meg nem változtatja, illetve a keresetet elutasító, vagy kizárólag a jogsértés tényét megállapító jogerős határozat meghozatalára nem kerül sor.
[38] A Kúria a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Pp. 424. § (4) bekezdése alapján csak megállapította. A felperes költségéhez hozzászámította az általa elektronikus úton megfizetett 35.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ügyvédi munkadíjat a felek költség felszámítása alapján a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alapján határozta meg áfával növelt összegben. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmére szükségtelenül lerótt illeték visszaigénylésének lehetőségéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. § f) pontja alapján tájékoztatta a felperest azzal, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell, elbírálására az adóhatóság rendelkezik hatáskörrel.
[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 391. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[40] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
A döntés elvi tartalma
A tagsági viszony esetleges megszűnését eredményező, a társasági szerződést a pótbefizetés feltételeinek meghatározásával módosító, valamint a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti per nem szüntethető meg a kereshetőségi jog megszűnésére hivatkozással annak érdemi vizsgálata nélkül, hogy a keresettel támadott határozatok jogszerűek voltak-e, és fennállnak-e a tagsági jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének a jogszabályi feltételei. A vizsgálat szükségességét nem zárja ki, ha a tagsági viszony megszűnését a társaság határozatban megállapította, és e társasági határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában per van folyamatban, illetve ha a tagsági viszony megszűnése a cégjegyzékbe már bejegyzésre került.Budapest, 2020. november 17.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv.VII.30.166/2020.)