adozona.hu
BH 2021.2.48
BH 2021.2.48
Ha az alperes székhelye külföldön, uniós tagállamban van, a magyar bíróság nem rendelkezik joghatósággal az adásvételi szerződés hibás teljesítéséből eredő jogvitára, amennyiben a teljesítés helye nem Magyarországon volt [1215/2012/EU rendelet (Brüsszel Ia rendelet) 7. cikk 1. és 2. pontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] 2013. október 3-án a felperes mint vevő és az alperes mint eladó között szóbeli adásvételi szerződés jött létre. A felek megállapodtak abban, hogy az alperes 72 000 kg burgonyát ad el felperesnek 16 920 EUR vételár ellenében, amely összeget a felperes a szerződéskötés napján az alperesnek megfizetett. A burgonyát három tételben szállították el az alperes telephelyéről, amelyek közül a felperes az első két tételt minőségi hibára hivatkozással visszaküldte, a harmadikat már nem is fogadta. ...
[3] Az alperes joghatósági kifogást terjesztett elő. Álláspontja szerint a felperes követelésére a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet (a továbbiakban: Brüsszel Ia rendelet) az irányadó, amelynek 4. cikk (1) bekezdése alapján a szlovák bíróságok rendelkeznek joghatósággal.
[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 227. §-a alapján a korábbi, a joghatóságot megállapító végzéséhez nem volt kötve. A magyar bíróság joghatóságát az a körülmény nem alapozhatja meg, hogy a bíróság pervezető végzéssel a joghatóság kérdésében eltérő tartalommal már állást foglalt. A joghatóság hiányát a bíróságnak az eljárás bármely szakaszában hivatalból kell észlelnie, ezért nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor az rPp. 157/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a joghatóság hiánya miatt az eljárás adott szakaszában a per megszüntetéséről határozott.
[6] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Brüsszel Ia rendelet (15) preambulumbekezdése és 5. cikk (1) bekezdése alapján nem állt fenn a magyar bíróság joghatóságát megalapozó olyan körülmény, amely lehetővé tenné, hogy a szlovákiai székhelyű alperes a magyar bíróság előtt perelhető legyen. Rámutatott a joghatóságát megállapító korábbi végzésnek nincs res iudicata hatása.
[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
[10] A Kúria utal arra, a Brüsszel Ia rendelet a joghatóság vizsgálatát is szabályozza, a 27-28. cikkei alapján a tagállami bíróság két esetben köteles hivatalból megállapítani joghatóságának hiányát: egyrészt, ha más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal, másrészt, ha valamely tagállamban székhellyel rendelkező alperes ellen egy másik tagállam bíróságán indítanak eljárást ahol az alperes nem bocsátkozik perbe és ennek a bíróságnak a Brüsszel Ia rendelet különös joghatósági szabályai alapján sem állapítható meg a joghatósága.
[11] Az alperes - az európai fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondására tekintettel - perré alakult eljárásban érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt joghatósági kifogást tett, ezért az elsőfokú bíróság helyesen, a Brüsszel Ia rendelet hivatkozott előírásainak megfelelően vizsgálta a joghatóságát.
[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az rPp. 227. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság kötve volt a joghatóságot megállapító végzéséhez, ezt követően nem rendelkezhetett a joghatóság hiányára hivatkozva a per megszüntetéséről. A Kúria utal arra, hogy a joghatóság szabályozási célja az államok közötti bírósági munkamegosztás, az illetékességi szabályok pedig az adott államon belüli bírósági munkamegosztást rendezik. A Kúria az illetékesség vizsgálatával kapcsolatos joggyakorlatában (BH 1987.13.7, 1996.55.) úgy rendelkezett, hogy a bíróságnak az illetékességével kapcsolatos kifogás figyelmen kívül hagyásáról nem kell külön határozatot hoznia, de ha mégis ilyen határozatot hoz, az pervezető végzésnek minősül. A perbeli jogerős végzés helyesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az rPp. 227. § (2) bekezdése alapján nem volt kötve a joghatóságot megállapító végzéséhez.
[13] A Kúriának mindezek alapján érdemben kellett vizsgálnia, hogy a Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 1. vagy 2. pontja alapján a magyar bíróságok joghatósága megállapítható-e. A Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 1a. pontja szerint, ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt perelhető a más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) vonatkozó joggyakorlata értelmében a szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügy fogalmát önállóan kell értelmezni, hogy annak egységes alkalmazása valamennyi tagállamban biztosítva legyen (C-34/82. sz. Peters kontra Zuid Nederlandse Aannemers vereniging ítélet, 9-10. pont; C26/91. sz. Handte kontra TMCS ítélet, 10. pont). Szerződéssel összefüggő jogvitának minősül az olyan igény, ahol a felperes keresete az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt kötelezettséget vitat (C419/11. sz. Česká spořitelna ítélet, 45-47. pont, C375/13. sz. Kolassa-ítélet, 37. és 39. pont). Szerződéses kapcsolatnak kell tekinteni minden olyan kötelezettséget, amely olyan szerződésen alapul, amelynek nem teljesítésére a felperes keresete jogcímeként hivatkozott (C-14/76. sz. De Bloos kontra Bouyer ítélet, 16. és 17. pont, C-9/87. sz. Arcado kontra Haviland ítélet, 13. pont).
[14] A Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 2. pontja - az EU Bíróság vonatkozó joggyakorlata alapján - a szerződésen kívüli kárkötelmekre állapít meg joghatósági szabályt (C-133/11. sz. Folien Fischer és Fofitec-ítélet, 41-42. pont). Tekintettel arra, hogy a Brüsszel Ia rendelet szabályait autonóm módon (nem a nemzeti jogi terminológia alapján) kell értelmezni, az EU Bíróság hivatkozott joggyakorlata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes keresete, amely a peres felek között létrejött adásvételi szerződés hibás teljesítéséből eredő igények megfizetésére irányul, a Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 1. pontja szerinti szerződéses ügynek minősül, arra a 7. cikk 2. pontját alkalmazni nem lehet.
[15] A felperes szerint a teljesítés helye Magyarországon volt, ezért a 7. cikk 1. pontja alapján a magyar bíróság rendelkezik joghatósággal. Hivatkozott az EU Bíróság C-88/17. sz. Zurich Insurance plc kontra Abnormal Load Services (International) Ltd ügyben hozott ítéletre, amely alapján mind a feladás helye, mind az áru átadásának helye a szolgáltatásnyújtás helyének minősül. A Kúria utal arra, hogy az EU Bíróság ebben az ítéletében egy nemzetközi árufuvarozási szerződésből eredő jogvitában értelmezte a teljesítés helyének fogalmát, amely a jelen perre - az eltérő tényállás és kereseti kérelmek miatt - nem alkalmazható.
A perbeli esetben a felperes gondoskodott az áru elszállításáról, az ezzel kapcsolatos költségeit is megjelölte keresetében. Az alperes a saját, szlovákiai telephelyén adta át az árut a felperes megbízottjának, a teljesítés helye tehát Szlovákiában volt. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a teljesítés helye a felek megállapodása alapján Szlovákia volt, ezért a Brüsszel Ia rendelet 7. cikke alapján a magyar bíróság joghatósága nem állapítható meg.
[16] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.154/2020.)
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Osztovits András előadó bíró
Dr. Tibold Ágnes bíró
A felperes: V. Kft.
A felperes képviselője: Mocsai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Mocsai Sándor ügyvéd
Az alperes: Z. s.r.o.
Az alperes képviselője: Dr. Mayer Imre ügyvéd
A per tárgya: szerződéses igény
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 6.Gpkf.21.755/2019/2. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Járásbíróság 2.G.21.821/2018/68. számú végzés
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 313.192 (háromszáztizenháromezer-százkilencvenkettő) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
[3] Az alperes joghatósági kifogást terjesztett elő. Álláspontja szerint a felperes követelésére a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet (a továbbiakban: Brüsszel Ia rendelet) az irányadó, amelynek 4. cikk (1) bekezdése alapján a szlovák bíróságok rendelkeznek joghatósággal.
[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az első fokú bíróság végzését helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: az első fokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 227. §-a alapján a korábbi, a joghatóságot megállapító végzéséhez nem volt kötve. A magyar bíróság joghatóságát az a körülmény nem alapozhatja meg, hogy a bíróság pervezető végzéssel a joghatóság kérdésében eltérő tartalommal már állást foglalt. A joghatóság hiányát a bíróságnak az eljárás bármely szakaszában hivatalból kell észlelnie, ezért nem sértett jogszabályt az első fokú bíróság, amikor az rPp. 157/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a joghatóság hiánya miatt az eljárás adott szakaszában a per megszüntetéséről határozott.
[6] A másodfokú bíróság egyetértett az első fokú bírósággal abban hogy a Brüsszel Ia rendelet (15) preambulumbekezdése és 5. cikk (1) bekezdése alapján nem állt fenn a magyar bíróság joghatóságát megalapozó olyan körülmény, amely lehetővé tenné, hogy a szlovákiai székhelyű alperes a magyar bíróság előtt perelhető legyen. Rámutatott a joghatóságát megállapító korábbi végzésnek nincs res iudicata hatása.
[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
[10] A Kúria utal arra, a Brüsszel Ia rendelet a joghatóság vizsgálatát is szabályozza, a 27-28. cikkei alapján a tagállami bíróság két esetben köteles hivatalból megállapítani joghatóságának hiányát: egyrészt, ha más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal, másrészt, ha valamely tagállamban székhellyel rendelkező alperes ellen egy másik tagállam bíróságán indítanak eljárást ahol az alperes nem bocsátkozik perbe és ennek a bíróságnak a Brüsszel Ia rendelet különös joghatósági szabályai alapján sem állapítható meg a joghatósága.
[11] Az alperes - az európai fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondására tekintettel - perré alakult eljárásban érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt joghatósági kifogást tett, ezért az elsőfokú bíróság helyesen, a Brüsszel Ia rendelet hivatkozott előírásainak megfelelően vizsgálta a joghatóságát.
[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az rPp. 227. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság kötve volt a joghatóságot megállapító végzéséhez, ezt követően nem rendelkezhetett a joghatóság hiányára hivatkozva a per megszüntetéséről. A Kúria utal arra, hogy a joghatóság szabályozási célja az államok közötti bírósági munkamegosztás, az illetékességi szabályok pedig az adott államon belüli bírósági munkamegosztást rendezik. A Kúria az illetékesség vizsgálatával kapcsolatos joggyakorlatában (BH 1987.137, BH 1996.55.) úgy rendelkezett, hogy a bíróságnak az illetékességével kapcsolatos kifogás figyelmen kívül hagyásáról nem kell külön határozatot hoznia, de ha mégis ilyen határozatot hoz, az pervezető végzésnek minősül. A perbeli jogerős végzés helyesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az rPp. 227. § (2) bekezdése alapján nem volt kötve a joghatóságot megállapító végzéséhez.
[13] A Kúriának mindezek alapján érdemben kellett vizsgálnia, hogy a Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 1. vagy 2. pontja alapján a magyar bíróságok joghatósága megállapítható-e. A Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 1a. pontja szerint ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt perelhető a más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) vonatkozó joggyakorlata értelmében a szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügy fogalmát önállóan kell értelmezni, hogy annak egységes alkalmazása valamennyi tagállamban biztosítva legyen (C-34/82. sz. Peters kontra Zuid Nederlandse Aannemers vereniging ítélet, 9-10. pont; C 26/91. sz. Handte kontra TMCS ítélet, 10. pont). Szerződéssel összefüggő jogvitának minősül az olyan igény, ahol a felperes keresete az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt kötelezettséget vitat (C 419/11. sz. Česká spořitelna ítélet, 45-47. pont, C 375/13. sz. Kolassa-ítélet, 37. és 39. pont). Szerződéses kapcsolatnak kell tekinteni minden olyan kötelezettséget, amely olyan szerződésen alapul, amelynek nem teljesítésére a felperes keresete jogcímeként hivatkozott (C-14/76. sz. De Bloos kontra Bouyer ítélet, 16. és 17. pont, C-9/87. sz. Arcado kontra Haviland ítélet, 13. pont).
[14] A Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 2. pontja - az EU Bíróság vonatkozó joggyakorlata alapján - a szerződésen kívüli kárkötelmekre állapít meg joghatósági szabályt (C-133/11. sz. Folien Fischer és Fofitec-ítélet, 41-42. pont). Tekintettel arra, hogy a Brüsszel Ia rendelet szabályait autonóm módon (nem a nemzeti jogi terminológia alapján) kell értelmezni, az EU Bíróság hivatkozott joggyakorlata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes keresete, amely a peres felek között létrejött adásvételi szerződés hibás teljesítéséből eredő igények megfizetésére irányul, a Brüsszel Ia rendelet 7. cikk 1. pontja szerinti szerződéses ügynek minősül, arra a 7. cikk 2. pontját alkalmazni nem lehet.
[15] A felperes szerint a teljesítés helye Magyarországon volt, ezért a 7. cikk 1. pontja alapján a magyar bíróság rendelkezik joghatósággal. Hivatkozott az EU Bíróság C-88/17. sz. Zurich Insurance plc kontra Abnormal Load Services (International) Ltd ügyben hozott ítéletre, amely alapján mind a feladás helye, mind az áru átadásának helye a szolgáltatásnyújtás helyének minősül. A Kúria utal arra, hogy az EU Bíróság ebben az ítéletében egy nemzetközi árufuvarozási szerződésből eredő jogvitában értelmezte a teljesítés helyének fogalmát, amely a jelen perre - az eltérő tényállás és kereseti kérelmek miatt - nem alkalmazható. A perbeli esetben a felperes gondoskodott az áru elszállításáról, az ezzel kapcsolatos költségeit is megjelölte keresetében. Az alperes a saját, szlovákiai telephelyén adta át az árut a felperes megbízottjának, a teljesítés helye tehát Szlovákiában volt. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a teljesítés helye a felek megállapodása alapján Szlovákia volt, ezért a Brüsszel Ia rendelet 7. cikk alapján a magyar bíróság joghatósága nem állapítható meg.
[16] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[18] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg.