adozona.hu
ÍH 2020.125
ÍH 2020.125
AZ ÜZLETRÉSZ ÖRÖKLÉS JOGCÍMÉN TÖRTÉNŐ ÁTSZÁLLÁSA, TAGVÁLTOZÁS A KFT.-BEN, VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM A társasággal szemben a tagváltozás az üzletrész öröklés jogcímén történő átszállása esetén is attól az időponttól válik hatályossá, amikor azt az örökös e minősége igazolásával a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésében meghatározott alakban és tartalommal, a tagjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztésével együtt bejelenti a társaságnak. Az örökös a bejelentéssel válik a társaság tagjává. E bejel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartás adatai szerint a 449 060 000 forint jegyzett tőkéjű, több mint négyszáz taggal működő korlátolt felelősségű társaságot 1993. szeptember 9-én jegyezték be a cégjegyzékbe. 2017. április 21-től 2020. április 20-ig terjedő határozott időtartamra két személynek volt önálló képviseleti joga. A felügyelőbizottság hét tagból áll, akiknek megbízatása 2021. április 18-án jár le. A társasági szerződés rendelkezései értelmében a törzsbetétek minden tízezer forintja egy szavazatra jogos...
ÍH 2020.125 AZ ÜZLETRÉSZ ÖRÖKLÉS JOGCÍMÉN TÖRTÉNŐ ÁTSZÁLLÁSA, TAGVÁLTOZÁS A KFT.-BEN, VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM
A társasággal szemben a tagváltozás az üzletrész öröklés jogcímén történő átszállása esetén is attól az időponttól válik hatályossá, amikor azt az örökös e minősége igazolásával a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésében meghatározott alakban és tartalommal, a tagjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztésével együtt bejelenti a társaságnak. Az örökös a bejelentéssel válik a társaság tagjává. E bejelentés hiányában - az ügygondnok kirendelésének esetét kivéve - nincs olyan személy, aki az elhunyt tag üzletrésze vonatkozásában a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek alanyának lenne tekinthető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:168. § (2) bekezdés, 3:169. § (2) bekezdés; 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 32. § (2) bekezdés].
A cégnyilvántartás adatai szerint a 449 060 000 forint jegyzett tőkéjű, több mint négyszáz taggal működő korlátolt felelősségű társaságot 1993. szeptember 9-én jegyezték be a cégjegyzékbe. 2017. április 21-től 2020. április 20-ig terjedő határozott időtartamra két személynek volt önálló képviseleti joga. A felügyelőbizottság hét tagból áll, akiknek megbízatása 2021. április 18-án jár le. A társasági szerződés rendelkezései értelmében a törzsbetétek minden tízezer forintja egy szavazatra jogosít; a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van; a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve a tagok írásbeli szavazással taggyűlés összehívása nélkül is hozhatnak határozatot; az üzletrész kívülállóra történő átruházásához a taggyűlés hozzájárulására van szükség.A társaság 2020. május 5-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be az elsőfokú bíróságnál, amelyben az üzletrész másik tagra történt átruházására tekintettel 2020. január 20-i hatállyal kérte az egyik tag törlését az üzletrész kívülállóra történt átruházása miatt. A tagok taggyűlés tartása nélkül 2020. február 18-án meghozott 1/2020. (02. 18.) számú határozatára alapítva 2020. február 18-i hatállyal kérte a tagok közül a fogyasztási értékesítő és befektető szövetkezet "felszámolás alatt" törlését és helyette tagként egy kft. bejegyzését. Kérte továbbá a taggyűlés tartása nélkül 2020. április 20-án meghozott 1/2020. (04. 20.) számú határozatra alapítva 2020. április 20-i hatállyal a két ügyvezető, képviselő törlését és 2020. április 21-i hatállyal ügyvezetőként, képviselőként történő ismételt bejegyzését. Mindezek mellett kérte a létesítő okirat 2020. április 21-i módosítása időpontjának a bejegyzését; az egyik felügyelőbizottsági tag adataiban 2020. április 21-i hatállyal bekövetkezett változások bejegyzését; 2020. március 3-i hatállyal az egyik tag törlését a tagok közül és helyette tagként egy másik kft. bejegyzését; 2020. március 24-i, illetve 2020. február 28-i hatállyal újabb két tag törlését az üzletrész másik tagra történt átruházására tekintettel; valamint egyes közös tulajdonú üzletrészek tulajdonosainak adataiban bekövetkezett változások bejegyzését.
A kérelemhez csatolt, a taggyűlésen kívül hozott határozatok meghozatalával kapcsolatos okiratokból megállapíthatóan, a taggyűlésen kívüli határozathozatalt a határozattervezetek tagok részére történő megküldésével a társaság ügyvezetői kezdeményezték; az 1/2020. (02. 18.) számú határozat tervezetére összesen 18 930 000 forint összegű törzsbetétnek megfelelő üzletrésszel rendelkező tagok küldték meg szavazataikat az ügyvezetés részére, az igen szavazatok összesen 17 070 000 forint, a nem szavazatok összesen 1 860 000 forint összegű törzsbetétnek feleltek meg; az 1/2020. (04. 20.) számú határozat meghozatalával kapcsolatos eljárás során az ügyvezetéshez összesen 339 810 000 forint összegű törzsbetétnek megfelelő szavazat érkezett, az igen szavazatok összesen 319 650 000 forint, a nem szavazatok összesen 20 160 000 forint összegű törzsbetétet képviseltek.
Az elsőfokú bíróság 2020. május 5-én meghozott végzésével harmincnapos határidővel elutasítás terhe mellett hiánypótlást rendelt el. Rögzítette, hogy hivatalos tudomása van arról, hogy három tag elhunyt. Tekintettel arra, hogy a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 32. § (2) bekezdése szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig a tagsági jogokat csak ügygondnok gyakorolhatja, a társaságnak igazolnia kell, hogy az elhunyt tagok tekintetében megtörtént az ügygondnok kirendelése és a taggyűlés tartása nélkül hozott határozatok tervezetét az ügygondnok részére is megküldték; amennyiben a hagyaték átadása már jogerősen megtörtént, a társaságnak az erről szóló jogerős határozatot kell csatolnia és azt kell igazolnia, hogy a taggyűlés tartása nélkül hozott határozatok tervezete az örökösök részére is meg lett küldve. Ennek hiányában a határozatok nem tekinthetők érvényesnek, ezért elfogadásuk megismétlése szükséges.
A felhívásra előterjesztett beadványában a társaság eltérő jogi álláspontját kifejtve előadta, amennyiben a leltár szerint a hagyatékban társasági részesedés van, a Hetv. 32. § (2) bekezdése a hiánypótlási felhívásban foglaltaktól eltérően nem teszi kötelezővé a tagsági jogok gyakorlására ügygondnok kirendelését, ennek csak a társaság, vagy a működésében érintett más személy kérelmére és csak abban az esetben lehet helye, ha a társasági vagyon megóvása vagy a társaság működésének biztosítása érdekében nyilvánvalóan szükséges. A hiánypótlási felhívásban megjelölt elhunyt tagok üzletrésze tekintetében sem a társasági vagyon megóvása, sem a társaság működésének biztosítása nem teszi szükségessé a tagsági jogok gyakorlására ügygondnok kirendelését. Ezt támasztja alá, hogy a hiánypótlási felhívást követően az illetékes közjegyzőktől kért, mellékelten csatolt tájékoztatások szerint az érintett üzletrészek vonatkozásában a hagyatéki eljárás során ügygondnok kirendelése iránti kérelmet a társaság működésében érintett más személy sem terjesztett elő. Mindezekre tekintettel a csatolt okiratok alapján a kérelem szerinti változások bejegyezhetők.
Az elsőfokú bíróság végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Hetv. 32. § (2) bekezdése alapján a hagyaték jogerős átadásáig a társaság elhunyt tagjainak üzletrésze tekintetében csak az ügygondnok gyakorolhatja a tagsági jogokat, így szavazati joggal is csak az ügygondnok rendelkezhet, amiből az következik, hogy a taggyűlés tartása nélkül történő határozathozatal esetén a határozat tervezetét a tagsági jogok gyakorlására az elhunyt tag üzletrésze tekintetében jogosult ügygondnoknak kell megküldeni. Az ügygondnok kirendelése az elhunyt tag örököse jogainak a megóvása érdekében szükséges, ugyanakkor a társaságnak is érdekében áll, mert ennek hiányában nem tud érvényes társasági határozatot hozni. A társaság hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolta azt, hogy a kérelem alapjául szolgáló, taggyűlés tartása nélkül meghozott határozatok tervezetét az elhunyt tagok üzletrészéhez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlására kijelölt ügygondnok részére is megküldte. Mindezekre tekintettel a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdése alapján a kérelmet elutasította.
A végzés ellen a társaság terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását, a kérelme szerinti változások bejegyzését. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a Hetv. 32. § (2) bekezdésének téves értelmezésével helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy az ügygondnok kirendelése az elhunyt tag örököse jogainak megóvása érdekében szükséges, mivel a hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében az ügygondnok kirendelésére a társasági vagyon megóvása, vagy a társaság működésének biztosítása érdekében kerülhet sor és csak abban az esetben, ha ennek szükségessége nyilvánvaló. A jelen esetben a társaság működésének biztosítása nem teszi szükségessé ügygondnok kirendelését, különös tekintettel arra, hogy a jegyzett tőkét alkotó összesen 449 060 000 forint összegű törzsbetétből a három elhunyt tag mindösszesen a leadható szavazatok 0,29%-át megtestesítő 1 320 000 forint összegű törzsbetéttel rendelkezett. Ebből következően tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor azt állapította meg, hogy az ügygondnok kirendelése hiányában a társaság nem tud érvényes határozatot hozni.
Figyelmen kívül hagyta ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt, hogy a Hetv. 32. § (2) bekezdése szerint az ügygondnok kirendelése iránti kérelem előterjesztésére a társaságon kívül a társaság működésében érintett más személy, így nyilvánvalóan az elhunyt tag örököse is jogosult, amiből az következik, hogy az örökösök jogai önmagában amiatt nem sérültek, hogy a társaság nem kérte az érintett üzletrészek tekintetében ügygondnok kirendelését. Álláspontja szerint nem értékelhető a társaság terhére, hogy a hagyatéki eljárásban az örökösök erre irányuló kérelmet nem terjesztettek elő.
A fellebbezés annyiban megalapozott, hogy az elsőfokú bíróság a Hetv. 32. § (2) bekezdését - a később kifejtettek szerint - tévesen értelmezve utasította el a változásbejegyzési kérelmet arra hivatkozással, hogy az alapjául szolgáló, taggyűlés tartása nélkül hozott határozatok azért érvénytelenek, mert a határozathozatali eljárás során tervezetüket nem küldték meg az elhunyt tagok üzletrészei tekintetében a tagsági jogok gyakorlására jogosult ügygondnoknak, és miután e téves jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta, hogy a változásbejegyzési kérelem és az alapjául szolgáló csatolt okiratok egyebekben megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A gazdasági társaságokról, így a tagok társasági részesedéséről, jogairól, kötelezettségeiről, döntéshozatalukról is "A jogi személy" címszó alatt a 2013. évi V. törvény (Ptk.) Harmadik Könyve rendelkezik.
A Ptk. 3:164. § (1) bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaságnál az üzletrész testesíti meg a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességét. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.
A Ptk. 3:170. §-a az üzletrész örökléséről is rendelkezik. Az (1) bekezdés értelmében a tag halála esetén örököse - az örökösi minőség igazolása mellett - kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését, amit a (2) bekezdés értelmében az ügyvezető megtagadhat, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik.
Egyebekben az üzletrész öröklésére a Ptk. Hetedik Könyv öröklési jogi szabályai az irányadók, így a 7:1. és 7:87. §-aiban foglaltak is, amelyek értelmében az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre, az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik, az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.
Értelemszerűen - kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is - megfelelően irányadónak kell tekinteni továbbá a Ptk. 3:168. § (2) bekezdését, mivel nyilvánvaló, hogy az örökös Ptk. 3:370. § (1) bekezdése szerinti tagjegyzékbe történő bejegyzésének az is előfeltételét képezi, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit közokiratban, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratban magára nézve kötelezőnek ismerje el. Ez a nyilatkozat helyettesíti ugyanis a tagváltozással összefüggésben a társasági szerződés módosítását és eredményezi azt, hogy a más személyek által kötött társasági szerződés az elhunyt tag örököseként a társaságba tagként újonnan belépő személyt is köti, amint arra a Kúria a BH 2020.19. számú eseti döntésében is rámutatott.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következően a társasággal szemben a tagváltozás az üzletrész öröklés jogcímén történő átszállása esetén is attól az időponttól válik hatályossá, amikor azt az örökös e minőségének igazolásával a Ptk. 3:168 § (2) bekezdésében meghatározott alakban és tartalommal, a tagjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztésével együtt bejelenti a társaságnak. Az örökös a bejelentéssel válik a társaság tagjává.
E bejelentés hiányában a Hetv. 32. § (2) bekezdése szerinti ügygondnok kirendelésének esetét kivéve - nincs olyan személy, aki az elhunyt tag üzletrésze vonatkozásában a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek alanyának lenne tekinthető és megilletné - egyebek között - az a jog, hogy részt vegyen a gazdasági társaság legfőbb szervének a tevékenységében és döntéshozatalában (Ptk. 3:110. §), a társaság vezető tisztségviselője meghívja a taggyűlésre [Ptk. 3:190. § (1) bekezdés], vagy a taggyűlés tartása nélküli határozathozatal esetén megküldje részére a határozat tervezetét [Ptk. 3:20. § (1) bekezdés].
Mindebből ugyanakkor nem vonható le olyan következtetés, hogy az öröklés folytán bekövetkezett változás bejelentésének megtörténtéig a társaság, illetve annak legfőbb szerve ne lenne működőképes, ne kerülhetne sor a taggyűlés szabályszerű - a tagjegyzékbe bejegyzett tagoknak küldött meghívóval történő - összehívására és a taggyűlésen érvényes határozat meghozatalára, illetve a társaság taggyűlés tartása nélküli - az ügyvezetés által a határozat tervezetének a tagjegyzékbe bejegyzett tagok részére történő megküldésével kezdeményezett - határozathozatal során ne hozhatna érvényes határozatot.
Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha az elhunyt tag üzletrészéhez olyan mennyiségű, illetve arányú szavazat kapcsolódik, hogy az üzletrész jogosultjának, tulajdonosának a szavazásban való részvétele nélkül nincs mód a jogszabályban vagy a létesítő okiratban előírt minősített többségű taggyűlési határozat meghozatalára, illetve a taggyűlés tartása nélküli határozathozatali eljárás a Ptk. 3:20. § (2) bekezdése szerint nem lehet eredményes.
A Ptk. idézett rendelkezései alapján továbbá az is egyértelmű, hogy a jogszabály kizárólag az elhunyt tag üzletrésze örökösének döntésétől teszi függővé azt, hogy - az annak igazolásához szükséges okiratok (jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány, illetve öröklési perben hozott jogerős ítélet) rendelkezésére állása esetén - megteszi-e a társaság felé a taggá válásához szükséges bejelentést, ezzel szemben a társaság számára a jogszabály nem ír elő tájékozódási kötelezettséget az elhunyt tag üzletrészével kapcsolatos hagyatéki eljárás tekintetében és azt sem írja elő, hogy a hagyaték jogerős átadásáig figyelemmel kellene kísérnie azt, hogy az üzletrészt megöröklő személy jogainak megóvása nem teszi-e szükségessé a Ptk. 6:19. § (1) bekezdése és 6:20. § (2) bekezdés b) pontja alapján eseti gondnok vagy a Hetv. 32. § (2) bekezdése alapján ügygondnok kirendelését.
A Ctv. 32. § (1) és (2) bekezdései értelmében a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás a cég, illetve a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzésére irányuló polgári nemperes eljárás, amelynek során a cégbíróság okiratok alapján dönt.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálásakor a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a bejegyezni kért adatok, valamint a kérelem alapjául szolgáló, a törvény 1-2. számú mellékleteiben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Abban az esetben tehát, ha a változásbejegyzési kérelem a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén vagy a tagok ülés tartása nélkül meghozott határozatán alapul, a cégbíróságnak a nemperes cégeljárás keretei között a határozat okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell és vizsgálatának arra is ki kell terjednie, hogy a határozat meghozatalára a jogszabályok és a létesítő okirat rendelkezéseinek megfelelően, az arra jogosultak részvételével került-e sor.
A Ctv. 46. § (3) bekezdése értelmében a kérelem, illetve a mellékletek jogszabálysértő volta esetén a cégbíróságnak hiánypótlást elrendelő végzést kell kiadnia, amelyben a (4) bekezdés szerint a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A (6) bekezdés értelmében a kérelem elutasítására a hiánypótlási határidő elmulasztása, vagy a hiánypótlás hiánya, illetve hibás előterjesztése esetén kerülhet sor. A hiánypótlási felhívás tehát akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha a bejegyzés akadályát képező valamennyi jogszabálysértést és az elbírálásukhoz szükséges intézkedéseket egyaránt pontosan megjelöli. A hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt a változásbejegyzési kérelem elutasítása csak abban az esetben jogszerű, ha a hiánypótlási felhívás maradéktalanul megfelelt a jogszabály követelményeinek, a kérelem teljesítésének akadályaként abban megjelölt jogszabálysértés valóban fennáll.
Ha a változásbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, korlátolt felelősségű társaságnál a kérelemhez a Ctv. 2. számú melléklet II.1.af. pontja szerint az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan az üzletrész megszerzőjének azon nyilatkozatát is csatolni kell, amellyel a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el; a 2. számú melléklet II.1.c. pontja a taggyűlésen kívül hozott határozat meghozatalával kapcsolatos okiratok csatolását is előírja.
A Ctv. 51. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem érinti. Az e rendelkezés alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanakkor az alapítást követően a létesítő okirat azon változásai, amelyek nem igénylik a létesítő okirat anyagi jogi jogszabályokban meghatározott eljárási rendben történő módosítását, nem minősülnek a Ctv. 51. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget eredményező létesítő okirat módosításnak. A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalása mint "technikai" művelet eredményeképp létrejövő egységes szerkezetű létesítő okirathoz nem fűződik, nem fűződhet a létesítő okirat módosítás joghatása. A módosításokkal pusztán "technikai" műveletként egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat keltének időpontja ezért nem cégjegyzéki adat, nem jegyezhető be a cégjegyzékbe.
A jelen esetben a társaság részben a taggyűlés tartása nélkül meghozott 1/2020. (02. 18.) és 1/2020. (04 .20.) számú határozatokra alapítva nyújtotta be változásbejegyzési kérelmét, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor annak elbírálása körében vizsgálta azt, hogy a határozathozatalra a jogszabályoknak megfelelően, a határozatok tervezetének a tagok, illetve a tagsági jogok gyakorlására jogosult személy részére történő megküldésével, a Ptk. 3:20. §-ában szabályozott eljárási rendben került-e sor.
Az elsőfokú bíróság azonban - a már kifejtettek szerint - téves álláspontra helyezkedett, amikor a taggyűlés tartása nélkül hozott határozatokat jogszabálysértőnek és ebből fakadóan érvénytelennek minősítette amiatt, hogy - ügygondnok kirendelése hiányában - azok tervezetét nem küldték meg az elhunyt tagok üzletrészei tekintetében az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tagsági jogok gyakorlására jogosult ügygondnoknak. Ezzel összefüggésben a rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az elhunyt tagok üzletrészeihez nem kapcsolódik annyi szavazat, hogy a szavazásban való részvételük nélkül a jogszabályban vagy a létesítő okiratban előírt minősített többséggel ne lenne hozható határozat vagy a taggyűlés tartása nélküli határozathozatali eljárás ne lehetne eredményes. A kérelem alapjául szolgáló határozatok egyébként is minősített szavazattöbbség nélkül meghozhatók.
A taggyűlés tartása nélkül hozott határozatok érvénytelensége körében elfoglalt téves jogi álláspontja folytán az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a változásbejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok egyebekben megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá, hogy a kérelemhez csatolták-e az üzletrészt kívülálló személyként megszerző két kft. azon nyilatkozatát, amellyel a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
Nem vizsgálta az elsőfokú bíróság azt sem, hogy valóban történt-e létesítőokirat-módosítás, a létesítő okirat módosítás időpontjának bejegyzésére irányuló részében a változásbejegyzési kérelem megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek.
Nem képezte tárgyát az elsőfokú eljárásnak az sem, hogy az 1/2020. (02. 18.) számú határozat meghozatalára a Ptk. 3:20. § (2) bekezdésében előírt minimális mennyiségű szavazat leadásával került-e sor.
A fentiekre tekintettel az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges.
Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a fent részletesen kifejtettek szerint a Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálnia kell, hogy a bejegyezni kért adatok és a kérelem alapjául szolgáló csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek, és a Ctv. 46. § (3), (4) bekezdéseiben foglaltaknak eleget téve, a kérelem valamennyi hibáját, hiányosságát megjelölő végzésben, megfelelő határidő tűzésével fel kell hívnia a társaságot a bejegyzés akadályát képező hiányosságok, hibák kiküszöbölésére. Csak ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a változásbejegyzési kérelemről megalapozott döntést hozzon.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.47.061/2020/2.)