adozona.hu
BH 2020.12.371
BH 2020.12.371
Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a törvényben nevesített mutatószámok alkalmazásával legalább egy-egy jelzőszám szerint megfelelő erőforrással rendelkezik a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, emellett kimutatható megfelelő társadalmi támogatottsága is [2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 32. § (1) bek., (4)-(5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmező alapító 2019. április 10-én terjesztett elő kérelmet a kérelemmel érintett alapítvány közhasznú jogállásának nyilvántartásba vételére. A kérelem formanyomtatványán egyebek mellett nyilatkozott arról, hogy a szervezet megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Ectv.) meghatározott feltételek közül az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a 3...
BH 2020.12.371 Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a törvényben nevesített mutatószámok alkalmazásával legalább egy-egy jelzőszám szerint megfelelő erőforrással rendelkezik a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, emellett kimutatható megfelelő társadalmi támogatottsága is [2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 32. § (1) bek., (4)-(5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező alapító 2019. április 10-én terjesztett elő kérelmet a kérelemmel érintett alapítvány közhasznú jogállásának nyilvántartásba vételére. A kérelem formanyomtatványán egyebek mellett nyilatkozott arról, hogy a szervezet megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Ectv.) meghatározott feltételek közül az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a 32. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban írt követelményeknek. Tartalmazta a kérelem a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. Űrlapon csatolta a kérelmező az alapítvány 2018., valamint 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét.[2] Az elsőfokú bíróság 33. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésére a kérelmező 2019. május 28-án változásbejegyzési kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte alapító okirata módosításának 2019. március 29-i adata bejegyzését, egyúttal csatolta az Ectv. rendelkezéseinek megfeleltetett létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt példányát.
Az első- és a másodfokú határozat
[3] Az elsőfokú bíróság a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele és a változás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 37. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 30. § (5) bekezdése alapján elutasította, mivel a civil szervezet 2017. évi beszámolója értelmében arra az évre az erőforrás-ellátottsági mutatók [Ectv. 32. § (4) bekezdés] egyike sem teljesült.[4] A kérelmező fellebbezése folytán másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[5] A jogerős végzés indokolása szerint közhasznú szervezetté az az alapítvány minősíthető, amely az Ectv. 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján megfelel a törvény 32. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő erőforrással és megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. A törvényben szabályozott feltételek fennállását a szervezet előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában kell vizsgálni, a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékleteként rendszeresített közhasznúsági melléklet felhasználásával. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a két lezárt üzleti év éves beszámolóiból és közhasznúsági mellékleteiből vizsgálható közhasznúsági mutatókkal szemben nem volt lehetőség a fellebbezésben hivatkozott átlagszámításra. Adott ügyben a kérelemhez csatolt 2017. és 2018. évre vonatkozó kimutatások közül 2018-ban teljesült ugyan az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint az erőforrás-ellátottsági mutató, 2017. évben azonban a jelzőszámok egyike sem.
[6] A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének törvényi feltétele nem álltak fenn, ami maga után vonta a létesítő okirat kapcsolódó módosítására vonatkozó változásbejegyzési kérelem elutasítását is.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte.[8] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe, 346. § (5) bekezdésébe, valamint az Ectv. 32. § (1) bekezdésébe, (4) bekezdés a), b) pontjaiba, (5) bekezdés a), b) pontjaiba ütköző módon jogszabálysértő.
[9] Előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok egyike sem rögzítette végzésének indokolásában a kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti év mérlegadatainak tételes értékelését, ebből következően döntésük indokolását sem. A bíróságok nem adtak magyarázatot arra, hogy miért nem találták megállapíthatónak a szervezet mérlegadataiból az egyes jogszabályi rendelkezések teljesülését. Állította, hogy a 2018. évi mérlegbeszámoló, amely szükségszerűen tartalmazta az előző év vonatkozó adatait is, igazolta a közhasznú jelentéssel együtt, hogy az alapítvány megfelelő társadalmi támogatottság mellett megfelelő erőforrással is rendelkezik: a kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti év adatai értelmében átlagos éves bevétele az 1 000 000 Ft-ot meghaladta, ezenfelül pedig mindkét értékelendő év adózott eredménye a pozitív tartományban maradt. Az ügyben eljárt bíróságok a szervezet mérlegadatait okszerűtlenül, az irányadó jogszabállyal ellentétesen vették figyelembe, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vezetett a megalapozatlan döntésükhöz.
[10] Levezette, hogy a 2017. évi és a 2018. évi mérlegekben feltüntetett éves összes bevétel adatok (16 000 Ft, 2 157 000 Ft) alapján a kérelem benyújtását megelőző két utolsó lezárt üzleti év összes bevétele 2 139 000 Ft, az éves átlag 1 159 500 Ft, miáltal teljesült az Ectv. 32. § (4) bekezdésének a) pontjában írt feltétel.
[11] Az alapítvány 2017. évi mérlegében feltüntetett tárgyévi eredmény 75 000 Ft, a 2018. évi mérleg megfelelő adata 166 000 Ft, amelyekből megállapíthatóan teljesült az Ectv. 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti elvárás is: a két év egybeszámított adózott eredménye nem volt negatív.
[12] Állította, hogy igazolta a megfelelő társadalmi támogatottságot is. A 2017. évi összes ráfordítás, valamint a közhasznú tevékenységre eső ráfordítás egyező adata (87 000-87 000 Ft) mellett, a 2018. évre vonatkozó összes ráfordítás (1 991 000 Ft) és abból a közhasznú tevékenységre eső ráfordítás (1 606 000 Ft) összevetésével megállapítható, hogy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek és az összes ráfordítás aránya, két év átlagában teljesítette az Ectv. 32. § (5) bekezdés b) pontjában írt elvárást.
[13] Megjegyezte, hogy a 2017. évi beszámoló - a 2018. évihez hasonló - szükségszerű, az előző (2016.) évi adatokra vonatkozó tartalmán és együttes értékelésén keresztül jelezte a vizsgált mutatókat 2017-ben. A 2019. évi kérelem alátámasztásául azonban kizárólag az előző két lezárt üzleti év, vagyis a 2018. és a 2017. évi adatok voltak értékelhetők.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 5. § (1) bekezdése szerint a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére irányuló nemperes eljárásban is irányadó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.[15] Az Ectv. 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. Az (1) bekezdésben meghatározott elvárások közül a megfelelő erőforrás követelményének - vagylagos jellegű - jelzőszámait az Ectv. a 32. § (4) bekezdése alatt, míg a megfelelő társadalmi támogatottság ugyancsak vagylagos mutatóit a 32. § (5) bekezdésében nevesíti, mégpedig úgy, hogy a törvény az egyes, az adott jogszabályhelyen kiemelt gazdálkodási, illetve működési adatok megjelölésén túl megadja egyúttal az adott mutatószám kiszámításának egyértelmű módszertanát is.
[16] Az Ectv. 32. § (4) bekezdése értelmében megállapítható, hogy megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.
[17] Az Ectv. 32. § (5) bekezdése szerint megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
[18] Az Ectv. 34. § (2) bekezdése értelmében a közhasznú nyilvántartásba vétel 32. §-ában foglalt követelményeit a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapítja meg.
[19] A felülvizsgált határozat indokolása - miként arra a felülvizsgálati kérelem megalapozottan rámutatott - valóban nem adja magyarázatát, a kérelmező által csatolt iratok tartalmára konkretizált indokolását a bíróság döntésének, ahogy az elsőfokú határozat sem. Megállapítható azonban - miáltal teljesült az ügyben az érdemi felülbírálat lehetősége -, hogy az ügyben eljárt bíróságok a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének feltételei közül az Ectv. 32. § (1) bekezdésében írtak alapján a (4) és (5) bekezdések körében vizsgálódtak; a vizsgálatuk alá vont körben a megfelelő erőforrás rendelkezésre állása volt az, amelyet nem tekintettek igazolt feltételnek, az alapítvány 2017. évi gazdálkodására vonatkozó adatok miatt.
[20] A Kúria az Ectv. 32. § (4) bekezdésének ügyben releváns a) és b) pontjai értelmezését illetően a felülvizsgálati kérelemben kifejtett értelmezéssel értett egyet.
[21] Az Ectv. hivatkozott szabályában megjelenő kitétel az "előző két lezárt üzleti év" tekintetében nem kiragadottan és önmagában, hanem a rendelkezés további elemeivel együttesen, a teljes szabályozási tartalommal együtt kíván értelmezést: eszerint a 32. § (4) bekezdés a) pontjában a két év "átlagos" éves bevételéhez, a b) pontban pedig a két év "egybeszámított" adózott eredményéhez rendelt mutatószámok világosan kifejezik, hogy a kérelmező megelőző két lezárt üzleti évét jellemző, a két előző üzleti évben elért gazdálkodási adatainak tulajdonítható jelentőség, amelyekkel az előírt matematikai műveletet (átlagszámítás, összeadás) el kell végezni a megfelelő erőforrás közhasznúsági fogalma feltárásához.
[22] Alátámasztja az előzőekben ismertetett értelmezést az Ectv. 32. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés is, amellyel azonos tartalommal rendelkezik a Cnytv. 45. § (1) bekezdése. A törvény az évente elkészítendő beszámoló adatai alapján - tehát minden letétbe helyezés alkalmával évente, az adott beszámolónak az előző és a tárgyévi adatai összemérésével - rendeli el, hogy a bíróság az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését hivatalból vizsgálja.
[23] Mindebből következően tévesen tekintette meghatározónak a másodfokú bíróság az alapítvány 2017. évi beszámolóját abban a részében, ami az előző, a 2016. év és a 2017. évi üzleti év adatainak összemérésén alapult a vizsgált mutatószámok teljesüléséhez. Mindezzel az ítélőtábla - az Ectv.-ből le nem vezethetően - lényegében három évre támasztott elvárást és ebben az időtávban kért számon gazdálkodási jellemzőket a civil szervezettel szemben a közhasznú jogállás 2019. évi megszerzéséhez.
[24] Adott ügyben a PK-442 számon rendszeresített űrlapon csatolt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet - az erőforrás-ellátottság mutatói közül az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, a társadalmi támogatottság mutatói közül az Ectv. 32. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jelzőszámok teljesüléséhez - tartalmazta az előző két üzleti év, a 2018. évi tárgyév, valamint a 2017. év gazdálkodására, működésére vonatkozó releváns adatokat: ezek szerint az éves összes bevétel 2017. évi 162 E Ft (B1), valamint a 2018. évi 2157 E Ft (B2) alapján számított átlaga meghaladta az 1 000 000 Ft-ot [(B1+B2)/2>1 000 000 Ft]; az adózott eredmény együttes, a 2017. évi 75 E Ft (K1) és a 2018. évi 166 E Ft (K2) összege nem jelentett veszteséget [K1+K2≥0]; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint átutalt összege [2017-ben 62 E Ft (C1), 2018-ban 148 E Ft (C2)] és a korrigált bevételek összegeinek [2017-ben 100 E Ft (G1), 2018-ban 2009 E Ft (G2)] hányadosa nagyobb volt 0,02-nál [(C1+C2)/(G1+G2)≥0,02]; a közhasznú tevékenység ráfordítása meghaladta az összes ráfordítás felét a 2017. évi 87 E Ft-os tételek, illetve a 2018. évi 11 991 E Ft és abból a közhasznú tevékenységre eső 1606 E Ft összemérésének eredményeként [(J1+J2)/(H1+H2)≥0,5].
[25] A bemutatott adatok vizsgálatával megállapítható, hogy megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, ezen túlmenően az Ectv. 32. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban szabályozott mutatók igazolt teljesülésére az ügyben, az alapítványnak a kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti évre vonatkozó adatai, a 2017. és a 2018. évi gazdálkodása, működése alapján.
[26] Az első- és a másodfokú bíróságok eltérő - azonban az előzőek szerint téves - álláspontjuk miatt nem vizsgálták a közhasznú jogállás megszerzésének további feltételeit, idetartozóan a szervezet létesítő okiratával szemben támasztott feltételeket sem az Ectv. 34. § (1) bekezdésében, a 37. §-ában meghatározott követelményrendszerben.
[27] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[28] A megismételt eljárásban a bíróságnak mindezek figyelembevételével, a még nem értékelt valamennyi feltételre kiterjedően kell vizsgálnia és elbírálnia a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, ahhoz kapcsolódóan a változásbejegyzési kérelmet (Cnytv. 44. §).
(Kúria Pfv. VII. 20.385/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Gáspár Mónika előadó bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
A kérelmező: dr. B.L
A kérelmező képviselője: Adamkó Ügyvédi Iroda,ügyintéző: dr. Adamkó István ügyvéd
A kérelemmel érintett szervezet: Gy. Alapítvány
Az eljárás tárgya: közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele, változás bejegyzése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.069/2019/2. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Balassagyarmati Törvényszék Pk.60.335/1990/36. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező alapító 2019. április 10-én terjesztett elő kérelmet a kérelemmel érintett alapítvány közhasznú jogállásának nyilvántartásba vételére. A kérelem formanyomtatványán egyebek mellett nyilatkozott arról, hogy a szervezet megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Ectv.) meghatározott feltételek közül az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a 32. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban írt követelményeknek. Tartalmazta a kérelem a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. Űrlapon csatolta a kérelmező az alapítvány 2018., valamint 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét.[2] Az elsőfokú bíróság 33. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésére a kérelmező 2019. május 28-án változásbejegyzési kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte alapító okirata módosításának 2019. március 29-i adata bejegyzését, egyúttal csatolta az Ectv. rendelkezéseinek megfeleltetett létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt példányát.
Az első- és a másodfokú határozat
[3] Az elsőfokú bíróság a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele és a változás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 37. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 30. § (5) bekezdése alapján elutasította, mivel a civil szervezet 2017. évi beszámolója értelmében arra az évre az erőforrás ellátottsági mutatók [Ectv. 32. § (4) bekezdés] egyike sem teljesült.[4] A kérelmező fellebbezése folytán másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[5] A jogerős végzés indokolása szerint közhasznú szervezetté az az alapítvány minősíthető, amely az Ectv. 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján megfelel a törvény 32. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő erőforrással és megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. A törvényben szabályozott feltételek fennállását a szervezet előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában kell vizsgálni, a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékleteként rendszeresített közhasznúsági melléklet felhasználásával. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a két lezárt üzleti év éves beszámolóiból és közhasznúsági mellékleteiből vizsgálható közhasznúsági mutatókkal szemben nem volt lehetőség a fellebbezésben hivatkozott átlagszámításra. Adott ügyben a kérelemhez csatolt 2017. és 2018. évre vonatkozó kimutatások közül 2018-ban teljesült ugyan az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint az erőforrás ellátottsági mutató, 2017. évben azonban a jelzőszámok egyike sem.
[6] A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének törvényi feltétele nem álltak fenn, ami maga után vonta a létesítő okirat kapcsolódó módosítására vonatkozó változásbejegyzési kérelem elutasítását is.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte.[8] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe, 346. § (5) bekezdésébe, valamint az Ectv. 32. § (1) bekezdésébe, (4) bekezdés a), b) pontjaiba, (5) bekezdés a), b) pontjaiba ütköző módon jogszabálysértő.
[9] Előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok egyike sem rögzítette végzésének indokolásában a kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti év mérlegadatainak tételes értékelését, ebből következően döntésük indokolását sem. A bíróságok nem adtak magyarázatot arra, hogy miért nem találták megállapíthatónak a szervezet mérlegadataiból az egyes jogszabályi rendelkezések teljesülését. Állította, hogy a 2018. évi mérlegbeszámoló, amely szükségszerűen tartalmazta az előző év vonatkozó adatait is, igazolta a közhasznú jelentéssel együtt, hogy az alapítvány megfelelő társadalmi támogatottság mellett megfelelő erőforrással is rendelkezik: a kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti év adatai értelmében átlagos éves bevétele az 1.000.000 Ft-ot meghaladta, ezen felül pedig mindkét értékelendő év adózott eredménye a pozitív tartományban maradt. Az ügyben eljárt bíróságok a szervezet mérlegadatait okszerűtlenül, az irányadó jogszabállyal ellentétesen vették figyelembe, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vezetett a megalapozatlan döntésükhöz.
[10] A 2019. április 10-i kérelméhez csatolt mellékletek tartalmi bemutatásával levezette, hogy a 2017. évi és a 2018. évi mérlegekben feltüntetett éves összes bevétel adatok (162.000 Ft, 2.157.000 Ft) alapján a kérelem benyújtását megelőző két utolsó lezárt üzleti év összes bevétele 2.139.000 Ft, az éves átlag 1.159.500 Ft, miáltal teljesült az Ectv. 32. § (4) bekezdésének a) pontjában írt feltétel.
[11] Az alapítvány 2017. évi mérlegében feltüntetett tárgyévi eredmény 75.000 Ft, a 2018. évi mérleg megfelelő adata 166.000 Ft, amelyekből megállapíthatóan teljesült az Ectv. 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti elvárás is: a két év egybeszámított adózott eredménye nem volt negatív.
[12] Állította, hogy igazolta a megfelelő társadalmi támogatottságot is. A 2017. évi összes ráfordítás, valamint a közhasznú tevékenységre eső ráfordítás egyező adata (87.000-87.000 Ft) mellett, a 2018. évre vonatkozó összes ráfordítás (1.991.000 Ft) és abból a közhasznú tevékenységre eső ráfordítás (1.606.000 Ft) összevetésével megállapítható, hogy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek és az összes ráfordítás aránya, két év átlagában teljesítette az Ectv. 32. § (5) bekezdés b) pontjában írt elvárást.
[13] Megjegyezte, hogy a 2017. évi beszámoló - a 2018. évihez hasonló - szükségszerű, az előző (2016.) évi adatokra vonatkozó tartalmán és együttes értékelésén keresztül jelezte a vizsgált mutatókat 2017-ben. A 2019. évi kérelem alátámasztásául azonban kizárólag az előző két lezárt üzleti év, vagyis a 2018. és a 2017. évi adatok voltak értékelhetők.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 5. § (1) bekezdése szerint a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére irányuló nemperes eljárásban is irányadó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.[15] Az Ectv. 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. Az (1) bekezdésben meghatározott elvárások közül a megfelelő erőforrás követelményének - vagylagos jellegű - jelzőszámait az Ectv. a 32. § (4) bekezdés alatt, míg a megfelelő társadalmi támogatottság ugyancsak vagylagos mutatóit a 32. § (5) bekezdésében nevesíti, mégpedig úgy, hogy a törvény az egyes, az adott jogszabályhelyen kiemelt gazdálkodási, illetve működési adatok megjelölésén túl megadja egyúttal az adott mutatószám kiszámításának egyértelmű módszertanát is.
[16] Az Ectv. 32. § (4) bekezdése értelmében megállapítható, hogy megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.
[17] Az Ectv. 32. § (5) bekezdése szerint megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
[18] Az Ectv. 34. § (2) bekezdése értelmében a közhasznú nyilvántartásba vétel 32. §-ában foglalt követelményeit a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapítja meg.
[19] A felülvizsgált határozat indokolása - miként arra a felülvizsgálati kérelem megalapozottan rámutatott - valóban nem adja magyarázatát, a kérelmező által csatolt iratok tartalmára konkretizált indokolását a bíróság döntésének, ahogy az elsőfokú határozat sem. Megállapítható azonban - miáltal teljesült az ügyben az érdemi felülbírálat lehetősége -, hogy az ügyben eljárt bíróságok a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének feltételei közül az Ectv. 32. § (1) bekezdésében írtak alapján a (4) és (5) bekezdések körében vizsgálódtak; a vizsgálatuk alá vont körben a megfelelő erőforrás rendelkezésre állása volt az, amelyet nem tekintettek igazolt feltételnek, az alapítvány 2017. évi gazdálkodására vonatkozó adatok miatt.
[20] A Kúria az Ectv. 32. § (4) bekezdésének ügyben releváns a) és b) pontjai értelmezését illetően a felülvizsgálati kérelemben kifejtett értelmezéssel értett egyet.
[21] Az Ectv. hivatkozott szabályában megjelenő kitétel az "előző két lezárt üzleti év" tekintetében nem kiragadottan és önmagában, hanem a rendelkezés további elemeivel együttesen, a teljes szabályozási tartalommal együtt kíván értelmezést: eszerint a 32. § (4) bekezdés a) pontjában a két év "átlagos" éves bevételéhez, a b) pontban pedig a két év "egybeszámított" adózott eredményéhez rendelt mutatószámok világosan kifejezik, hogy a kérelmező megelőző két lezárt üzleti évét jellemző, a két előző üzleti évben elért gazdálkodási adatainak tulajdonítható jelentőség, amelyekkel az előírt matematikai műveletet (átlagszámítás, összeadás) el kell végezni a megfelelő erőforrás közhasznúsági fogalma feltárásához.
[22] Alátámasztja az előzőekben ismertetett értelmezést az Ectv. 32. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés is, amellyel azonos tartalommal rendelkezik a Cnytv. 45. § (1) bekezdése. A törvény az évente elkészítendő beszámoló adatai alapján - tehát minden letétbe helyezés alkalmával évente, az adott beszámolónak az előző és a tárgyévi adatai összemérésével - rendeli el, hogy a bíróság az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését hivatalból vizsgálja.
[23] Mindebből következően tévesen tekintette meghatározónak a másodfokú bíróság az alapítvány 2017. évi beszámolóját abban a részében, ami az előző, a 2016. év és a 2017. évi üzleti év adatainak összemérésén alapult a vizsgált mutatószámok teljesüléséhez. Mindezzel az ítélőtábla - az Ectv.-ből le nem vezethetően - lényegében három évre támasztott elvárást és ebben az időtávban kért számon gazdálkodási jellemzőket a civil szervezettel szemben a közhasznú jogállás 2019. évi megszerzéséhez.
[24] Adott ügyben a PK-442 számon rendszeresített űrlapon csatolt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet - az erőforrás ellátottság mutatói közül az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, a társadalmi támogatottság mutatói közül az Ectv. 32. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jelzőszámok teljesüléséhez - tartalmazta az előző két üzleti év, a 2018. évi tárgyév, valamint a 2017. év gazdálkodására, működésére vonatkozó releváns adatokat: ezek szerint az éves összes bevétel 2017. évi 162e Ft (B1), valamint a 2018. évi 2.157e Ft (B2) alapján számított átlaga meghaladta az 1.000.000 Ft-ot [(B1+B2)/2>1.000.000 Ft]; az adózott eredmény együttes, a 2017. évi 75e Ft (K1) és a 2018. évi 166e Ft (K2) összege nem jelentett veszteséget [K1+K2≥0]; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint átutalt összege [2017-ben 62e Ft (C1), 2018-ban 148e Ft (C2)] és a korrigált bevételek összegeinek [2017-ben 100e Ft (G1), 2018-ban 2.009e Ft (G2)] hányadosa nagyobb volt 0,02-nál [(C1+C2)/(G1+G2)≥0,02]; a közhasznú tevékenység ráfordítása meghaladta az összes ráfordítás felét a 2017. évi 87e Ft-os tételek, illetve a 2018. évi 1.1991e Ft és abból a közhasznú tevékenységre eső 1.606e Ft összemérésének eredményeként [(J1+J2)/(H1+H2)≥0,5].
[25] A bemutatott adatok vizsgálatával megállapítható, hogy megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az Ectv. 32. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban, ezen túlmenően az Ectv. 32. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban szabályozott mutatók igazolt teljesülésére az ügyben, az alapítványnak a kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti évre vonatkozó adatai, a 2017. és a 2018. évi gazdálkodása, működése alapján.
[26] Az első- és a másodfokú bíróságok eltérő - azonban az előzőek szerint téves - álláspontjuk miatt nem vizsgálták a közhasznú jogállás megszerzésének további feltételeit, idetartozóan a szervezet létesítő okiratával szemben támasztott feltételeket sem az Ectv. 34. § (1) bekezdésében, a 37. §-ában meghatározott követelményrendszerben.
[27] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[28] A megismételt eljárásban a bíróságnak mindezek figyelembevételével, a még nem értékelt valamennyi feltételre kiterjedően kell vizsgálnia és elbírálnia a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, ahhoz kapcsolódóan a változásbejegyzési kérelmet (Cnytv. 44. §.).
Záró rész
[29] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. § (1) bekezdésének d) pontja zárja ki.[30] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2020. május 19.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Pfv. VII. 20.385/2020.)