adozona.hu
ÍH 2020.89
ÍH 2020.89
KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - BÍRÓSÁGI ÚTON NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ IGÉNY - CÉGTÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS - MINŐSÍTETT TÖBBSÉGI BEFOLYÁSSZERZÉS A keresetlevél visszautasításának van helye, ha a keresetlevéllel érvényesíteni kívánt igények egyik része a hatásköri szabályok alapján nem polgári perben, hanem kizárólag a cégbíróság előtti nemperes törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesíthető [Pp. 176. § (1) bekezdés b) és f) pont, (3) bekezdés, Ptk. 3:324. § (1) bekezdés, Ctv. 1. § (1) bekezdés, 72. §
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2020. január 23-án benyújtott keresetlevelében előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű és a II. rendű alperesek többségi befolyást szereztek a felperes kisebbségi tulajdonában álló III-VII. rendű alperes társaságokban azzal, hogy 2017. július 5-én együttesen megszerezték a társaságokban a szavazatok legalább háromnegyedét, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:324. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségüke...
Kérte továbbá, hogy a III-VII. rendű alperesi társaságokban 2017. július 5. napjától fennálló minősített többségi befolyás megszerzése tényének bejegyzése és annak közzététele végett a nyilvántartó bíróságnak történő bejelentésére irányuló nyilatkozatát a bíróság pótolja, azaz a minősített többségi befolyás megszerzését az illetékes cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett jelentse be és az illetékes cégbíróságot hívja fel az I. és a II. rendű alperes minősített többségi befolyásszerzése tényének a III-VII. rendű alperesi társaság cégjegyzékébe történő bejegyzésére és a Cégközlönyben történő közzétételére, valamint az alpereseket mindezek tűrésére kötelezze.
A törvényszék a 2020. február 12-én kelt végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította.
Határozatát a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés b) pontjára alapította és azzal indokolta, hogy az igény elbírálása a cégbíróság hatáskörébe tartozik, az a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 72. § (1) bekezdése és a 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesíthető.
Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:324. § (1) bekezdése értelmében a minősített többség megszerzésére vonatkozó adatváltozás bejegyzését annak a cégnek a cégjegyzékébe, amelynél a befolyásszerzés megvalósult, nem a befolyás alá került cégnek, hanem a befolyásszerző tagnak (részvényesnek) kell változásbejegyzési kérelemmel élnie. Amennyiben a minősített befolyásszerző e kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, mulasztást követ el, amelynek következménye, hogy a jogszabálysértő állapot a befolyása alá került cég tekintetében állapítható meg, mivel a reá vonatkozó cégjegyzék a Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontjának és a (4) bekezdés b) pontja bc) alpontjának előírását sértve nem tartalmazza a feltüntetendő adatot. Ez pedig többek között a minősített befolyás alá került cég tagjainak (részvényeseinek) jogait és törvényes érdekeit sértheti, tekintettel a bejelentés és ennek következtében a bejegyzés és közzététel elmaradására, amely kizárja a Ptk. 3:324. §-ában írt jog gyakorlását. A Ctv. 77. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak lehetősége van arra, hogy ne a kérelmezetti pozícióban lévő céggel szemben alkalmazzon intézkedést, hanem a Ctv. 81. § (5) bekezdése alkalmazásával a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben. Mindebből következően a III-VII. rendű alperesekkel szemben indított törvényességi felügyeleti eljárás alkalmas a Ctv. 72. § (1) bekezdésében megfogalmazott célkitűzés elérésére, azaz arra, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság az intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Abban a törvényességi felügyeleti eljárásban a felperes megfelelő jogvédelmet kaphat, figyelemmel arra is, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében - a kérelem alapossága esetén - hivatalból közzéteszi a Cégközlönyben a többségi befolyással kapcsolatos bejegyzéseket.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új (érdemi) eljárásra utasítását kérte.
A fellebbezés indokai szerint az elsőfokú bíróság határozata sérti a Pp. 176. § (1) bekezdésének b) pontját, mert a keresetlevélben megjelölt igény teljeskörűen nem érvényesíthető a cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevéllel érvényesíteni kívánt igényét tévesen úgy értelmezte, mintha a Ctv. 1. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közhitelesség biztosítása lett volna a szándéka. A perben érvényesíteni kívánt igény ezzel szemben a minősített többségi befolyásszerzés megállapítására és a Cégközlönyben történő közzétételére irányul annak érdekében, hogy ezt követően a Ptk. 3:324. § (2) bekezdése alapján megnyíljon a felperes joga az eladási opció gyakorlására.
A perbíróság kompetenciájába tartozik, hogy megállapítási ítéletet hozzon, ha a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében az szükséges és marasztalás még nem kérhető. A felperes nem kaphat megfelelő jogvédelmet törvényességi felügyeleti eljárásban, mert a cégcsoporthoz tartozó cégek ellen korábban kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a köztes jogi személyeken keresztül fennálló közvetett befolyást nem vizsgálta annak ellenére, hogy a több, egymás mögött láncolatban álló köztes jogi személyen keresztül fennálló befolyást is figyelembe kell venni a befolyás mértékének meghatározásakor. Így vizsgálnia kellene a teljes tulajdonosi szerkezetet és az egyes tulajdonosi láncolatokat, amelyeket összeadva megállapítható a befolyásszerzők befolyásának mértéke. A cégbíróság hiányos módszere alapul szolgál arra, hogy a minősített többségi befolyásszerzés megállapítását és e tény cégjegyzékbe történő bejegyzését a felperes nem várhatja a cégbíróságtól.
A jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi a Ptk. 3:324. §-a, ezért a jognyilatkozat pótlása a Ptk. 1:5. § (2) bekezdése alapján peres eljárásban kikényszeríthető. A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás a felperes e jogának érvényesíthetőségét kizárja, mert a Ctv. 81. § (5) bekezdése alapján a cégbíróság a bejelentést elmulasztó befolyásszerzőt csak pénzbírsággal sújthatja, a közzététel iránti kérelmet, mint jognyilatkozatot, nem pótolhatja. A Ctv. 81. § (4) bekezdése csupán a jogszabálysértő adat cégjegyzékből hivatalból való törlésére jogosítja fel a cégbíróságot, de nem jogosítja fel sem a cégjegyzékbe történő bejegyzésre, sem a Cégközlönyben történő közzétételre. Amennyiben a cégbíróság a legvégső esetben a cégek kényszertörlését rendelné el, ez az intézkedés nyilvánvalóan elsősorban a felperesnek okozna kárt, a cégekben fennálló részesedés piaci értékének devalválódásával.
Az elsőfokú bíróság végzése sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő és az Alaptörvényben is biztosított jogát, továbbá jogszabálysértő is, mert olyan eljárásra kényszeríti a felperest, amelyben az igénye alapjául szolgáló tényállás alátámasztására korlátozott keretek között van lehetőség a bizonyításra. A minősített többségi befolyás megállapítása érdekében a cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 72. § (3) bekezdése alapján kizárólag okirati bizonyításra van lehetőség, illetve szükség esetén az érintetteket a cégbíróság meghallgathatja. A perbíróság előtt mindezeken túl tanúbizonyítási eljárásnak és szükség szerint szakértői bizonyításnak is helye van. A keresetlevél tartalmazott tanúbizonyítási indítványt, ez önmagában kizárta az elsőfokú bíróság által hivatkozott okból annak visszautasítását.
Felhívta a figyelmet, hogy az igény perbíróság előtti elbírálására utalnak a Pp. hatásköri szabályai is, mert a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerint a járásbíróság hatáskörébe tartoznak a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. A Pp. 7. § (1) bekezdés 9. pont f) alpontja szerint jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos pernek minősül a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos per is. Ha a többségi befolyásszerzés megállapítása nem minősül befolyásszerzéssel kapcsolatos pernek, akkor a Pp. e hatásköri szabálya teljesen kiüresedne. A jogalkotónak nyilvánvalóan nem az volt az akarata, hogy csak azokat a pereket utalja törvényszéki hatáskörbe, amikor a befolyásszerző által bejelentett befolyás Cégközlönyben történő közzététele után a kisebbségi tulajdonos él az eladási pozíciójával és köztük már csak a vételár vitás, hanem a befolyás megállapításával kapcsolatos pereket is. A Pp. idézett rendelkezése ugyanis szűkítő rendelkezést nem tartalmaz, tehát a felperes a Ctv. 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottakon kívüli okból, eladási opciója gyakorlása kikényszerítése iránt nem törvényességi felügyeleti, hanem polgári peres eljárást jogosult indítani. Ezt igazolja, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdésében rögzített, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására szóló okok nem tartalmazzák a minősített többségi befolyásszerzővel szembeni igényérvényesítést és a Ctv. 74. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának másodlagosságáról. Ebből következően tehát elsődlegesen peres eljárás lefolytatásának van helye a Ctv. szerint is.
A fellebbezés megalapozatlan.
A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival, ezért a fellebbezésre figyelemmel csupán az alábbiakat emeli ki.
A Ptk. 3:324. § (1) bekezdése alapján, ha a korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított 15 napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. A (2) bekezdés értelmében a társaság bármely tagja kérheti a minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül, hogy a minősített többséggel rendelkező tag a társasági részesedését vegye meg.
A Pp. 176. § (1) bekezdésének b) és f) pontja értelmében a bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha az igény elbírálása polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető, vagy az igény bírósági úton nem érvényesíthető. A (3) bekezdés alapján a keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott okok a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.
A felperes keresetlevelében feltüntetett kereset tartalma, azaz az igényelt jogvédelmet tartalmazó, a bíróságtól kért döntésre irányuló határozott kereseti kérelme arra is irányult, hogy a polgári per bírósága a minősített többségi befolyás megszerzését az illetékes cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett jelentse be és a cégbíróságot hívja fel az I. és a II. rendű alperes minősített többségi befolyásszerzése tényének a III-VII. rendű alperesi társaság cégjegyzékébe történő bejegyzésére és annak a Cégközlönyben történő közzétételére, valamint az alpereseket mindezek tűrésére kötelezze.
A Ctv. 1. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartást a cégbíróság vezeti, kérelemre vagy hivatalból dönt az abban szereplő adatok, jogok, tények bejegyzéséről, törléséről, valamint nyilvántartja az ezekhez kapcsolódó, illetve az ezek igazolására szolgáló iratokat, okiratokat.
Az előbbiek értelmében a keresetlevéllel érvényesíteni kívánt, fent ismertetett igények egyik része a hatásköri szabályok alapján nem polgári perben, hanem kizárólag a cégbíróság előtti nemperes törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesíthető.
A perelőfeltételeket hivatalból vizsgáló elsőfokú bíróság helytállóan észlelte azt a pergátló körülményt, hogy a fent ismertetett kereseti kérelem egyik része nem a polgári perbíróság hatáskörébe, hanem a cégbíróság hatáskörébe tartozik. A gazdasági társaságban minősített többségi befolyás megszerzésének cégbírósághoz történő bejelentése polgári perben nem érvényesíthető, továbbá a polgári per bírósága a cégbíróság felhívásával a befolyásszerzés cégnyilvántartásba történő bejegyzését nem rendelheti el.
A kifejtett indokok alapján az elsőfokú bíróság a Pp. 176. § (1) bekezdés b) és f) pontjának, valamint a (3) bekezdésének megfelelően helyesen rendelkezett a keresetlevél visszautasításáról, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján - a Pp. 386. § (4) bekezdése szerint utalva annak helyes indokaira - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Gpkf.43.363/2020/2.)