adozona.hu
BH 2020.9.273
BH 2020.9.273
I. A 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatálybalépésekor már fennálló elővásárlási joggal kapcsolatos kötelemre, az elővásárlási jogát gyakorló fél jognyilatkozatára és jogérvényesítésére a 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 50. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/C. § (3) bekezdés]. II. Az érvényesíteni kívánt jog megjelölése a keresetlevélben nemcsak a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, hanem a jogszabályi rend
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes, az I. rendű alperes és - a perben nem álló - további öt gazdasági társaság a 2012. december 11-én megkötött megállapodásban előbérleti és elővásárlási jogot biztosítottak a felperes javára az I. rendű alperes tulajdonát képező különböző erőművekben található 6 gázmotorra és kiszolgálóberendezésekre.
[2] Az I. rendű alperes 2015. szeptember 15-i kezdő időponttal felszámolás alá került.
[3] Az I. rendű alperes felszámolója a Cégközlönyben 2017. december 28-án nyilvános pályáza...
BH 2020.9.273 I. A 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatálybalépésekor már fennálló elővásárlási joggal kapcsolatos kötelemre, az elővásárlási jogát gyakorló fél jognyilatkozatára és jogérvényesítésére a 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 50. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/C. § (3) bekezdés].
II. Az érvényesíteni kívánt jog megjelölése a keresetlevélben nemcsak a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, hanem a jogszabályi rendelkezés tartalmának egyértelműen azonosítható módon való leírásával is megtörténhet [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 7. § (1) bek., 170. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes, az I. rendű alperes és - a perben nem álló - további öt gazdasági társaság a 2012. december 11-én megkötött megállapodásban előbérleti és elővásárlási jogot biztosítottak a felperes javára az I. rendű alperes tulajdonát képező különböző erőművekben található 6 gázmotorra és kiszolgálóberendezésekre.[2] Az I. rendű alperes 2015. szeptember 15-i kezdő időponttal felszámolás alá került.
[3] Az I. rendű alperes felszámolója a Cégközlönyben 2017. december 28-án nyilvános pályázati felhívást tett közzé az egyes gázmotorok értékesítésére külön-külön egyedi eladási ajánlatokkal. Valamennyi felhívás egyezően tartalmazta azt is, hogy az ingóságok harmadik személy tulajdonában álló ingatlanban találhatók, ezért a pályázónak vállalnia kell, hogy saját költségén kiszereli az eszközöket és helyreállítja azok eredeti állapotát, vagy csatolja az ingatlantulajdonossal kötött megállapodást, vagy annak szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében az érintett ingatlanrész használati jogának ellenértékéről a felek között megállapodás született.
[4] A pályázati felhívásra 2018. január 29-én a II. rendű alperes valamennyi ingóságra egyedi ajánlati árak megjelölésével tett vételi ajánlatot, amelyhez csatolta az Sz. Kft. mint ingatlantulajdonos és a közte létrejött írásbeli szándéknyilatkozatot, melynek értelmében a gázmotorokat és az ahhoz kapcsolódó ingóságokat az elhelyezési helyen kívánja tovább üzemeltetni az Sz. Kft. hozzájárulásával a szándéknyilatkozatban rögzített feltételekkel és a 6 hónapon belül megkötendő bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén.
[5] A felszámoló 2018. március 5-én a II. rendű alperest jelölte meg a pályázat nyerteseként, és felhívta a felperest az elővásárlási joga gyakorlására.
[6] A felperes ezt követő felhívására az I. rendű alperes felszámolója a felperessel 2018. március 26. napján közölt levelében adott további tájékoztatást arról, hogy a gázmotorok értékesítésére kiírt pályázat eredményes volt. Megküldte a II. rendű alperes hat nyertes ajánlatát, és tájékoztatta a felperest, az elővásárlási jogát gázmotoronként külön-külön gyakorolhatja. Felhívta arra, hogy erre vonatkozóan 3 napon belül nyilatkozzon.
[7] A felperes 2018. március 29-én bejelentette, hogy négy gázmotorra él az elővásárlási jogával, és hogy megfelelő teljesítőképességgel rendelkezik. Nyilatkozatot kért viszont arra, hogy a gázmotorok közös villamosrendszeren keresztüli csatlakozásának megosztására az érintett villamosenergia-rendszer vonatkozásában milyen megoldást tervez a felszámoló. Megjegyezte továbbá, a gázmotoros egységek értékesítésére meghirdetett pályázatok a gázmotoros egységek további helyszínen történő működtetésére, hasznosítására, leszerelésére vonatkozó kötelező előírásokat nem tartalmaztak. Tájékoztatta az I. rendű alperes felszámolóját, hogy a nyertes ajánlattevő által csatolt, az Sz. Kft.-vel közösen aláírt szándéknyilatkozat aggályos, álláspontja szerint alkalmas lehetett az ajánlattevők, illetve az ajánlataik befolyásolására, a verseny kizárására az egyébként irreálisan alacsony gázmotorvételárak elérésére.
[8] Az I. rendű alperes felszámolója a 2018. május 30-án megküldött levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy mivel nem fogadta el a pályázati kiírásban írt valamennyi feltételt, a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem teljes egészében fogadta el, az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó nyilatkozata alapján nem jött létre az adásvételi szerződés. Kitért arra is, hogy az adásvételi szerződéseket a nyertes ajánlattevővel, a II. rendű alperessel köti meg.
[9] A felperes és az I. rendű alperes felszámolója 2018. augusztus végéig leveleztek az elővásárlási jog gyakorlásáról, bár az I. rendű alperes felszámolója már a 2018. augusztus 17-i levelében jelezte, hogy a nyertes pályázóval szerződést kötött. Erre végül csak 2018. szeptember 26-án került sor, az I. rendű alperes a hat gázmotor tulajdonjogát 61 842 000 forint vételárért átruházta II. rendű alperesre.
A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme
[10] A felperes a 2018. szeptember 26-án előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes között négy gázmotorra létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, ezért az elővásárlási joga gyakorlása folytán közte mint vevő, valamint az I. rendű alperes mint eladó között jött létre az adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:221. § (1) bekezdése, a 6:223. §-a és a 6:222. § (4) bekezdése alapján.[11] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes jogállítása nem helytálló, az elővásárlási jogára ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Állította, hogy a felperes nem tett teljeskörű elfogadó nyilatkozatot, ezért is alaptalan a keresete.
[12] Az II. rendű alperes alaki védekezésében az eljárás megszüntetését kérte. Az érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult a jogalap téves megjelölése miatt.
Az első- és a másodfokú határozat
[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.[14] A perbeli jogvitára alkalmazandó anyagi jogot illetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. §-ának értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a perben az rPtk. rendelkezései az irányadók. A felperes ugyanis az igényérvényesítését jogállításként az elővásárlási joga megsértésére alapította, amely a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett szerződéses jogviszonyból származik, a felek pedig nem helyezték a Ptk. hatálya alá az elővásárlási jogot alapító szerződésüket.
[15] A II. rendű alperes alaki védekezését azért nem találta alaposnak, mert az rPtk. az elővásárlási jog megsértésével összefüggő, bíróság előtti igény érvényesítésére nem tartalmazott perindítási határidőt, így annak elmulasztására és a keresetlevél tartalmi hiányosságára hivatkozással az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor.
[16] Megállapította, hogy a felperes nem fogadta el minden feltételre kiterjedően az I. rendű alperes vételi ajánlatát, mivel nem nyilatkozott arról, hogy a gázmotorokat elszállítja vagy a bérbeadó szándéknyilatkozatát vagy a bérleti szerződést csatolja és nem igazolta a teljesítőképességét sem, ezért alaptalan a keresete.
[17] A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[18] Elsődlegesen az alkalmazandó anyagi jogról foglalt állást. Kiemelte, hogy a felperes elővásárlási jogának gyakorlása felszámolási eljárásban, felszámolási vagyon értékesítéséhez kapcsolódott, ezért alkalmazni kell a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) speciális szabályait is, melyek megelőzik a Ptk.-nak mint generális szabálynak az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezéseit.
[19] A másodfokú bíróság abból indult ki, hogy mivel a Cstv. 49/C. § (3) bekezdésén kívül a Cstv. nem tartalmaz speciális rendelkezést az elővásárlási jogra, a Ptké. 50. § (1) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően - az rPtk.-t kell alkalmazni a perbeli jogvitára. Rámutatott, mivel a felperes - az alperesek érdemi ellenkérelme alapján - nem változtatta meg a keresete jogalapját és - akár másodlagosan is - nem hivatkozott az rPtk. rendelkezéseire, ezért az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a keresetet - mivel a jogvitára a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatók és olyan jogalapra, amelyre a fél nem hivatkozott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (3) bekezdése alapján nem térhetett át -, elutasítja. Ennek ellenére a másodfokú bíróság is érdemben bírálta el a felperes keresetét.
[20] Hangsúlyozta, hogy az rPtk. alapján a vételi ajánlat közlésekor az elővásárlási joggal rendelkező felperest megillette ugyan a választás joga a gépek helyszínen való továbbműködtetése vagy elszállítása tárgyában, a felperes azonban egyik feltételt sem fogadta el és nem is teljesítette. Erre a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatában nem tért ki, ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a II. rendű alperes vételi ajánlatai a négy elővásárlási joggal érintett gázmotor esetében a felperes részéről nem került teljeskörűen elfogadásra, az a nem felelt meg a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 7. pontjában rögzített elvárásnak.
[21] A másodfokú bíróság a Ptk. rendelkezései alapján is vizsgálta a felperes keresetét. Kiemelte, hogy a Ptk. 6:222. § (1) bekezdése alapján is a teljes terjedelemben közölt árajánlat Ptk. 6:222. § (4) bekezdése szerinti elfogadásával jön létre a szerződés az eladó és az elővásárlási jog jogosultja között, ezért a keresetet a Ptk. alapján sem találta alaposnak.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.[23] Állította, hogy a jogerős ítélet a Ptké. 1. §-ába, a Ptk. 6:221. § (1) bekezdésébe, 6:222. § (1) és (4) bekezdésébe, 6:223. § (1) bekezdésébe, valamint a Pp. 237. § (2) bekezdésébe és 253. §-ába ütköző módon jogszabálysértő.
[24] Álláspontja szerint az első- és a másodfokú bíróság is tévesen állapította meg az rPtk. alkalmazhatóságát és utasította el a keresetét arra hivatkozással, hogy nem tett teljes körű vételi ajánlatot. Az elővásárlási joga sérelme, a vételi ajánlat megtétele és az ajánlat elfogadása is a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett, ezért a megtett jognyilatkozatokra az általa felhívott jogszabályokat kellett volna alkalmazni. A jogerős ítéletben hivatkozott 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény és a PK 9. számú állásfoglalás hivatkozott pontjainak az alkalmazása ezért jogszabálysértő. Utalt arra is, hogy az elővásárlási jogáról rendelkező megállapodás 6. pontja szerint a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályokat kell irányadónak tekinteni, ezért az adott perben már a Ptk. szabályait kellett volna vizsgálni.
[25] Kifejtette, hogy a II. rendű alperes által tett ajánlatot a négy egység tekintetében teljeskörűen elfogadta, további jognyilatkozatokra, dokumentációkra az elővásárlási joga gyakorlásához pedig nem volt szükség.
[26] Megismételte az elsőfokú eljárásban a pályázati kiírás körében kifejtett hivatkozásait. Hangsúlyozta, hogy megalapozatlanul és szükségtelenül írták elő a gázmotoregységek meglévő helyszínen történő továbbműködtetése vállalásának feltételeként a szándéknyilatkozatot. Álláspontja szerint a pályázók tájékoztatása nem volt megfelelő, erre felhívta a felszámoló figyelmét. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet nem értékelte azt a körülményt, hogy a felszámoló az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatához az adásvételi szerződéseket nem csatolta.
[27] Állította, hogy az első- és a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 237. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségét. Az anyagi pervezetés körében ugyanis nem hívta fel a teljesítőképessége igazolására, nem adott e vonatkozásban kioktatást. Tartalma szerint a jogerős ítéletnek az elővásárlási joga gyakorlása körében tett mérlegelését is támadta. Álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem értékelte az I. rendű alperesnek a felperes elővásárlási joga kijátszására irányuló magatartását, a szándékos mulasztásait és a jogszabálysértő módon történt ajánlati felhívást sem.
[28] Az I. és II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[29] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.[30] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróságok jogszabálysértő módon alkalmazták az elővásárlási joga gyakorlására az rPtk.-t. A Ptké. 50. § (1) bekezdése a jogbiztonság követelménye miatt rendelkezik úgy főszabályként, hogy a Ptk.-t csak azokra a kötelmekre lehet alkalmazni, amelyek a hatálybalépése után keletkeznek. A Ptk. hatálybalépésekor már fennálló kötelmekre és az azokat érintő, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra (tény alatt értve a már fennálló kötelmekből fakadó joghatásokat is, így a felperest szerződés alapján megillető elővásárlási jogot) a Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályokat rendeli alkalmazni. A Ptk. hatálybalépéséről rendelkező T-12094. számú törvényjavaslathoz fűzött indokolás ezt a jogértelmezést egyértelművé is teszi, mivel azt tartalmazza, hogy "ha a régi Ptk. hatálya alatt keletkezett kötelmet már a Ptk. hatálya alatt érinti olyan tény vagy jognyilatkozat, amelyből újabb kötelem keletkezik, úgy erre az újabb kötelemre is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat rendeli alkalmazni a törvény generális kötelmi szabálya. Ennek oka az, hogy az a keretjogviszony - például keretszerződés, előszerződés, vételi jogot engedő szerződés vagy jogszabály által keletkeztetett kötelmi jogviszony - határozza meg az újabb kötelmet is, amely még a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, így a szerződő felek is ehhez igazították jövőbeli magatartásukat." Az ügyben eljárt bíróságoknak a Ptké. 50. § (1)-(2) bekezdése tárgyában írt jogértelmezése nem tér el ebben a jogkérdésben a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (Pfv.VI.20.072/2019/12.). A Kúria jogértelmezése az adott ügyben is ez, a Ptk. hatálybalépésekor már fennálló, elővásárlási joggal kapcsolatos kötelemre az elővásárlási jogát gyakorló fél jognyilatkozatára és igényérvényesítésére a Ptké. 50. § (1) bekezdése alapján a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
[31] Tévesen állította a felperes azt is, hogy az elővásárlási jogot alapító megállapodás 6. pontja megalapozza a Ptk. alkalmazását. A Ptké. 50. § (2) bekezdése valóban lehetővé teszi, hogy a szerződő felek a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket a Ptk. hatálya alá helyezzék. A megállapodás hivatkozott 6. pontjának azonban - amint azt az ügyben eljárt bíróságok a megállapodás helyes értelmezése alapján helytállóan fejtették ki - nem ez a tartalma. A megállapodás megkötésekor egyébként a Ptk.-t még el sem fogadták.
[32] A jogerős ítélet ezért helytállóan alkalmazta a Ptké. 50. § (1) bekezdése értelmében a felperes elővásárlási joga gyakorlására az rPtk. szabályait és az ahhoz kapcsolódó bírói gyakorlatot.
[33] Kiemeli a Kúria, hogy az alkalmazandó jogszabály téves megjelölése ellenére jogszabálysértés nélkül bírálták el érdemben az ügyben eljárt bíróságok a felperes keresetét. A Pp. 170. § (2) bekezdés b) pontja szerint bár a keresetlevél kötelező tartalmi eleme az érvényesíteni kívánt jog meghatározása a jogalap megjelölése útján, ez a rendelkezés azonban nem azt jelenti, hogy a jogalap megjelölése minden esetben a konkrét jogszabályhely feltüntetését kívánja meg.
[34] A Pp. értelmező rendelkezése szerint ugyanis a jogalap az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít [7. § (1) bekezdés 8. pont]. A jogalap tehát nem azonosítható csupán a jogszabályhely megjelölésével, az írott norma rendelkezésére ugyanis az alanyi magánjog forrásaként tekintünk, az alanyi magánjog alapja pedig a jog által tételezett jogosultság, illetve kötelezettség, amelyek ugyan jogszabályhelyekben jelennek meg, de nem azonosíthatók csupán a jogszabályhelyek tartalmával. A jogalapnak nincs eleve adott, a jog belső rendszeréből következő tartalma. A Pp.-nek a preambulumában megjelölt azon célja, hogy a magánjogi jogvitát a tisztességes eljárás elvén rendezzék és az anyagi jogok hatékonyabb érvényre juttatása értelmében kerüljön alkalmazásra, csak úgy biztosítható, ha a keresethez kapcsolódó jogalapot úgy értelmezzük, hogy "a jogalap megjelölése" mint követelmény akkor érvényesül, ha vagy az anyagi jogi konkrét jogszabályhelyet ("törvény és § száma") vagy a jogszabályi rendelkezést (az anyagi jogi jogszabály normatív tartalmát pontosan kifejező "jogcím") megjelölik. A Pp. 170. § (2) bekezdés b) pontja azt írja elő, hogy a fél rendelkezési jogára, saját ügyének viteléért való egyéni felelősségére épülő koncepcionális változással összhangban, kötelező az érvényesíteni kívánt jog nevesítése a jogalap útján, e követelménynek azonban akkor is eleget tesz a felperes, ha a szerződés hatálytalanságához kapcsolódóan az alanyi jogát közvetlenül keletkeztető tényeket és az igénye támasztására feljogosító rendelkezés "tartalmát" megjelöli.
[35] A felperes a keresetlevelében az érvényesíteni kívánt jogához nemcsak megjelölte, de a tartalmát is beidézte a Ptk. 6:221-6:222. §-ának, melyek az rPtk. 373. § (1)-(2) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaznak az elővásárlási jogra és a vételi ajánlat közlésére. A kereseti kérelme határozottsága körében pedig még a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményre is utalt. A keresetet ezért érdemben el kellett bírálni.
[36] A felülvizsgálati eljárásban mindezekre figyelemmel abban is állást kellett foglalni, hogy a jogerős ítélet jogsértően értelmezte-e és állapította meg azt, hogy a felperes nem fogadta el teljeskörűen az I. rendű alperes vételi ajánlatát, emiatt nem megfelelően gyakorolta az elővásárlási jogát.
[37] Rámutat a Kúria, hogy a vételi ajánlat tartalmának értékelésekor - ahogyan arra a jogerős ítélet helyesen utal is - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) speciális szabályaiból kellett kiindulni. A Cstv. 49/C. § (3) bekezdése alapján ugyanis a nyilvánosan meghirdetett pályázati eljárásra figyelemmel, a véglegesen kialkudott vételár ismeretében kell az elővásárlásra jogosultnak a vételi szándékáról nyilatkoznia. Ezért alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy a felszámoló nem küldte meg részére az adásvételi szerződéseket. Ennek megkötése ugyanis attól függ, hogy az elővásárlásra jogosult tesz-e teljes körű elfogadó nyilatkozatot.
[38] Egyetértett a Kúria a jogerős ítéletben kifejtettekkel abban is, hogy a felperesnek a vételi ajánlathoz kapcsolódóan - a pályázati felhívás tartalma miatt - választania kellett volna a gépek helyszínen való továbbműködtetése vagy elszállítása tárgyában. A felperes vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozata ennek hiányában nem volt teljes körű, nem alkalmas joghatás kiváltására. A felperes ezzel összefüggésben a felülvizsgálati kérelmében is támadta a pályázati felhívás tartalmát, ennek vizsgálatára azonban az elővásárlási jog sérelmére hivatkozással a hatálytalanság megállapítása iránt indított perben nincs lehetőség.
[39] A felperes a teljesítőképessége vizsgálata körében állította a Pp. 237. § (2) bekezdésének és a 253. §-ának megsértését az anyagi pervezetés hiánya miatt. Erre azonban - bár a teljesítőképesség elbírálása az érdemi döntéshez tartozik (BH 2020.38.) - a Kúria álláspontja szerint nem volt szükség, a jogerős ítélet ugyanis helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, feltételek nélkül nem fogadta el. A teljesítőképesség vizsgálata ezért nem merült (merülhetett fel). A felperesnek az az állítása egyébként, hogy a másodfokú bíróság a teljesítőképesség hiányára is hivatkozott a keresete elutasítása körében, nem helytálló. A felülvizsgálati kérelemben felhívott Pp. 253. §-ának alkalmazása pedig szóba sem kerülhet, az ugyanis a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén alkalmazható.
[40] A Kúria mindezekre tekintettel a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.331/2019.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Dzsula Marianna előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
A felperes: E. F. és V. Korlátolt Felelősségű Társaság
A felperes képviselője: Strausz Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Strausz Éva ügyvéd
Az I. rendű alperes: Sz. H- Kft. "f.a
Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Pallós Zoltán Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Pallós Zoltán ügyvéd
A II. rendű alperes: O.E. Kft.
A II. rendű alperes képviselője: Kovács Baborják és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Kovács Gábor Viktor ügyvéd
A per tárgya: szerződés hatálytalansága
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.062/2019/9. szám
Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Szegedi Törvényszék 7.G.40.084/2018/10.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 1.041.571 (egymilliónegyvenegyezer-ötszázhetvenegy) Ft, a II. rendű alperesnek 669.925 (hatszázhatvankilencezer-kilencszázhuszonöt) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes, az I. rendű alperes és - a perben nem álló - további öt gazdasági társaság a 2012. december 11-én megkötött megállapodásban előbérleti és elővásárlási jogot biztosítottak a felperes javára az I. rendű alperes tulajdonát képező Sz. F. II. Erőműben, Sz. T- II. számú Erőműben, Sz., T. IV. számú Erőműben, Szeged, T. V. számú Erőműben, Szeged, T. VI. számú Erőműben, valamint a Sz.-Észak I/A. számú Erőműben található egy-egy gázmotorra és kiszolgáló berendezésekre.[2] Az I. rendű alperes 2015. szeptember 15-i kezdő időponttal felszámolás alá került.
[3] Az I. rendű alperes felszámolója a Cégközlönyben 2017. december 28-án nyilvános pályázati felhívást tett közzé az egyes gázmotorok értékesítésére külön-külön egyedi eladási ajánlatokkal. Valamennyi felhívás egyezően tartalmazta azt is, hogy az ingóságok harmadik személy tulajdonában álló ingatlanban találhatók, ezért a pályázónak vállalnia kell, hogy saját költségén kiszereli az eszközöket és helyreállítja azok eredeti állapotát, vagy csatolja az ingatlantulajdonossal kötött megállapodást, vagy annak szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében az érintett ingatlanrész használati jogának ellenértékéről a felek között megállapodás született.
[4] A pályázati felhívásra 2018. január 29-én a II. rendű alperes valamennyi ingóságra egyedi ajánlati árak megjelölésével tett vételi ajánlatot, amelyhez csatolta a Sz.-i Távfűtő Kft. (a továbbiakban: Sz. Kft.) mint ingatlantulajdonos és a közte létrejött írásbeli szándéknyilatkozatot, melynek értelmében a gázmotorokat és az ahhoz kapcsolódó ingóságokat az elhelyezési helyen kívánja tovább üzemeltetni a Sz. Kft. hozzájárulásával a szándéknyilatkozatban rögzített feltételekkel és a 6 hónapon belül megkötendő bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén.
[5] A felszámoló 2018. március 5-én a II. rendű alperest jelölte meg a pályázat nyertesként, és felhívta a felperest az elővásárlási joga gyakorlására.
[6] A felperes ezt követő felhívására az I. rendű alperes felszámolója a felperessel 2018. március 26. napján közölt levelében adott további tájékoztatást arról, hogy a gázmotorok értékesítésére kiírt pályázat eredményes volt. Megküldte a II. rendű alperes hat nyertes ajánlatát, és tájékoztatta a felperest, az elővásárlási jogát gázmotoronként külön-külön gyakorolhatja. Felhívta arra, hogy erre vonatkozóan 3 napon belül nyilatkozzon.
[7] A felperes 2018. március 29-én bejelentette, hogy négy gázmotorra él az elővásárlási jogával, és hogy megfelelő teljesítőképességgel rendelkezik. Nyilatkozatot kért viszont arra, hogy a gázmotorok közös villamosrendszeren keresztüli csatlakozásának megosztására az érintett villamosenergia-rendszer vonatkozásában milyen megoldást tervez a felszámoló. Megjegyezte továbbá, a gázmotoros egységek értékesítésére meghirdetett pályázatok a gázmotoros egységek további helyszínen történő működtetésére, hasznosítására, leszerelésére vonatkozó kötelező előírásokat nem tartalmaztak. Tájékoztatta az I. rendű alperes felszámolóját, hogy a nyertes ajánlattevő által csatolt, a távhőszolgáltatóval közösen aláírt szándéknyilatkozat aggályos, álláspontja szerint alkalmas lehetett az ajánlattevők, illetve az ajánlataik befolyásolására, a verseny kizárására az egyébként irreálisan alacsony gázmotorvételárak elérésére.
[8] Az I. rendű alperes felszámolója a 2018. május 30-án megküldött levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy mivel nem fogadta el a pályázati kiírásban írt valamennyi feltételt, a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem teljes egészében fogadta el, az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó nyilatkozata alapján nem jött létre az adásvételi szerződés. Kitért arra is, hogy az adásvételi szerződéseket a nyertes ajánlattevővel, a II. rendű alperessel köti meg.
[9] A felperes és az I. rendű alperes felszámolója 2018. augusztus végéig leveleztek az elővásárlási jog gyakorlásáról, bár az I. rendű alperes felszámolója már a 2018. augusztus 17-i levelében jelezte, hogy a nyertes pályázóval szerződést kötött. Erre végül csak 2018. szeptember 26-án került sor, az I. rendű alperes a hat gázmotor tulajdonjogát 61.842.000 forint vételárért átruházta II. rendű alperesre.
A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme
[10] A felperes a 2018. szeptember 26-án előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes között négy gázmotorra létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, ezért az elővásárlási joga gyakorlása folytán közte mint vevő, valamint az I. rendű alperes mint eladó között jött létre az adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:221. § (1) bekezdése, a Ptk. 6:223. §-a és a Ptk. 6:222. § (4) bekezdése alapján.[11] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes jogállítása nem helytálló, az elővásárlási jogára ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Állította, hogy a felperes nem tett teljeskörű elfogadó nyilatkozatot, ezért is alaptalan a keresete.
[12] Az II. rendű alperes alaki védekezésében az eljárás megszüntetését kérte. Az érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult a jogalap téves megjelölése miatt.
Az első- és a másodfokú határozat
[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.[14] A perbeli jogvitára alkalmazandó anyagi jogot illetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. §-ának értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a perben az rPtk. rendelkezései az irányadók. A felperes ugyanis az igényérvényesítését jogállításként az elővásárlási joga megsértésére alapította, amely a Ptk. hatályba lépése előtt keletkezett szerződéses jogviszonyból származik, a felek pedig nem helyezték a Ptk. hatálya alá az elővásárlási jogot alapító szerződésüket.
[15] A II. rendű alperes alaki védekezését azért nem találta alaposnak, mert az rPtk. az elővásárlási jog megsértésével összefüggő, bíróság előtti igény érvényesítésére nem tartalmazott perindítási határidőt, így annak elmulasztására és a keresetlevél tartalmi hiányosságára hivatkozással az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor.
[16] Megállapította, hogy a felperes nem fogadta el minden feltételre kiterjedően az I. rendű alperes vételi ajánlatát, mivel nem nyilatkozott arról, hogy a gázmotorokat elszállítja vagy a bérbeadó szándéknyilatkozatát vagy a bérleti szerződést csatolja és nem igazolta a teljesítőképességét sem, ezért alaptalan a keresete.
[17] A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[18] Elsődlegesen az alkalmazandó anyagi jogról foglalt állást. Kiemelte, hogy a felperes elővásárlási jogának gyakorlása felszámolási eljárásban, felszámolási vagyon értékesítéséhez kapcsolódott, ezért alkalmazni kell a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) speciális szabályait is, melyek megelőzik a Ptk.-nak, mint generális szabálynak az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezéseit.
[19] A másodfokú bíróság abból indult ki, hogy mivel a Cstv. 49/C. § (3) bekezdésén kívül a Cstv. nem tartalmaz speciális rendelkezést az elővásárlási jogra, a Ptké. 50. § (1) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően - az rPtk.-t kell alkalmazni a perbeli jogvitára. Rámutatott, mivel a felperes - az alperesek érdemi ellenkérelme alapján - nem változtatta meg a keresete jogalapját és - akár másodlagosan is - nem hivatkozott az rPtk. rendelkezéseire, ezért az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a keresetet - mivel a jogvitára a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatók és olyan jogalapra, amelyre a fél nem hivatkozott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (3) bekezdése alapján nem térhetett át -, elutasítja. Ennek ellenére a másodfokú bíróság is érdemben bírálta el a felperes keresetét.
[20] Hangsúlyozta, hogy az rPtk. alapján a vételi ajánlat közlésekor az elővásárlási joggal rendelkező felperest megillette ugyan a választás joga a gépek helyszínen való továbbműködtetése vagy elszállítása tárgyában, a felperes azonban egyik feltételt sem fogadta el és nem is teljesítette. Erre a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatában nem tért ki, ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a II. rendű alperes vételi ajánlatai a négy elővásárlási joggal érintett gázmotor esetében a felperes részéről nem került teljeskörűen elfogadásra, az a nem felelt meg a 2/2009. (VI.24.) PK vélemény 7. pontjában rögzített elvárásnak.
[21] A másodfokú bíróság a Ptk. rendelkezései alapján is vizsgálta a felperes keresetét. Kiemelte, hogy a Ptk. 6:222. § (1) bekezdése alapján is a teljes terjedelemben közölt árajánlat Ptk. 6:222. § (4) bekezdése szerinti elfogadásával jön létre a szerződés az eladó és az elővásárlási jog jogosultja között, ezért a keresetet a Ptk. alapján sem találta alaposnak.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.[23] Állította, hogy a jogerős ítélet a Ptké. 1. §-ába, a Ptk. 6:221. § (1) bekezdésébe, 6:222. § (1) és (4) bekezdésébe, 6:223. § (1) bekezdésébe, valamint a Pp. 237. § (2) bekezdésébe és 253. §-ába ütköző módon jogszabálysértő.
[24] Álláspontja szerint az első- és a másodfokú bíróság is tévesen állapította meg az rPtk. alkalmazhatóságát és utasította el a keresetét arra hivatkozással, hogy nem tett teljeskörű vételi ajánlatot. Az elővásárlási joga sérelme, a vételi ajánlat megtétele és az ajánlat elfogadása is a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett, ezért a megtett jognyilatkozatokra az általa felhívott jogszabályokat kellett volna alkalmazni. A jogerős ítéletben hivatkozott 2/2009. (VI.24.) PK vélemény és a PK 9. számú állásfoglalás hivatkozott pontjainak az alkalmazása ezért jogszabálysértő. Hivatkozott arra is, hogy az elővásárlási jogáról rendelkező megállapodás 6. pontja szerint a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályokat kell irányadónak tekinteni, ezért az adott perben már a Ptk. szabályait kellett volna vizsgálni.
[25] Kifejtette, hogy a II. rendű alperes által tett ajánlatot a négy egység tekintetében teljeskörűen elfogadta, további jognyilatkozatokra, dokumentációkra az elővásárlási joga gyakorlásához pedig nem volt szükség.
[26] Megismételte az elsőfokú eljárásban a pályázati kiírás körében kifejtett hivatkozásait. Hangsúlyozta, hogy megalapozatlanul és szükségtelenül írták elő a gázmotoregységek meglévő helyszínen történő továbbműködtetése vállalásának feltételeként a szándéknyilatkozatot. Álláspontja szerint a pályázók tájékoztatása nem volt megfelelő, erre felhívta a felszámoló figyelmét. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet nem értékelte azt a körülményt, hogy a felszámoló az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatához az adásvételi szerződéseket nem csatolta.
[27] Állította, hogy az első- és a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 237. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségét. Az anyagi pervezetés körében ugyanis nem hívta fel a teljesítőképessége igazolására, nem adott e vonatkozásban kioktatást. Tartalma szerint a jogerős ítéletnek az elővásárlási joga gyakorlása körében tett mérlegelését is támadta. Álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem értékelte az I. rendű alperesnek a felperes elővásárlási joga kijátszására irányuló magatartását, a szándékos mulasztásait és a jogszabálysértő módon történt ajánlati felhívást sem.
[28] Az I. és II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és a felperesnek a felszámított perköltség megfizetésére kötelezését kérte.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[29] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.[30] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróságok jogszabálysértő módon alkalmazták az elővásárlási joga gyakorlására az rPtk.-t. A Ptké. 50. § (1) bekezdése a jogbiztonság követelménye miatt rendelkezik úgy főszabályként, hogy a Ptk.-t csak azokra a kötelmekre lehet alkalmazni, amelyek a hatályba lépése után keletkeznek. A Ptk. hatályba lépésekor már fennálló kötelmekre és az azokat érintő, a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra (tény alatt értve a már fennálló kötelmekből fakadó joghatásokat is, így a felperest szerződés alapján megillető elővásárlási jogot) a Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályokat rendeli alkalmazni. A Ptk. hatályba lépéséről rendelkező T-12094. számú törvényjavaslathoz fűzött indokolás ezt a jogértelmezést egyértelművé is teszi, mivel azt tartalmazza, hogy "ha a régi Ptk. hatálya alatt keletkezett kötelmet már a Ptk. hatálya alatt érinti olyan tény vagy jognyilatkozat, amelyből újabb kötelem keletkezik, úgy erre az újabb kötelemre is a Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályokat rendeli alkalmazni a törvény generális kötelmi szabálya. Ennek oka az, hogy az a keretjogviszony - például keretszerződés, előszerződés, vételi jogot engedő szerződés vagy jogszabály által keletkeztetett kötelmi jogviszony - határozza meg az újabb kötelmet is, amely még a Ptk. hatályba lépése előtt keletkezett, így a szerződő felek is ehhez igazították jövőbeli magatartásukat". Az ügyben eljárt bíróságoknak a Ptké. 50. § (1)-(2) bekezdése tárgyában írt jogértelmezése nem tér el ebben a jogkérdésben a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (Pfv.VI.20.072/2019/12.). A Kúria jogértelmezése az adott ügyben is ez, a Ptk. hatályba lépésekor már fennálló, elővásárlási joggal kapcsolatos kötelemre az elővásárlási jogát gyakorló fél jognyilatkozatára és igényérvényesítésére a Ptké. 50. § (1) bekezdése alapján a Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
[31] Tévesen állította a felperes azt is, hogy az elővásárlási jogot alapító megállapodás 6. pontja megalapozza a Ptk. alkalmazását. A Ptké. 50. § (2) bekezdése valóban lehetővé teszi, hogy a szerződő felek a Ptk. hatályba lépése előtt kötött szerződésüket a Ptk. hatálya alá helyezzék. A megállapodás hivatkozott 6. pontjának azonban - amint azt az ügyben eljárt bíróságok a megállapodás helyes értelmezése alapján helytállóan fejtették ki - nem ez a tartalma. A megállapodás megkötésekor egyébként a Ptk.-t még el sem fogadták.
[32] A jogerős ítélet ezért helytállóan alkalmazta a Ptké. 50. § (1) bekezdése értelmében a felperes elővásárlási joga gyakorlására az rPtk. szabályait és az ahhoz kapcsolódó bírói gyakorlatot.
[33] Kiemeli a Kúria, hogy az alkalmazandó jogszabály téves megjelölése ellenére jogszabálysértés nélkül bírálták el érdemben az ügyben eljárt bíróságok a felperes keresetét. A Pp. 170. § (2) bekezdés b) pontja szerint bár a keresetlevél kötelező tartalmi eleme az érvényesíteni kívánt jog meghatározása a jogalap megjelölése útján, ez a rendelkezés azonban nem azt jelenti, hogy a jogalap megjelölése minden esetben a konkrét jogszabályhely feltüntetését kívánja meg.
[34] A Pp. értelmező rendelkezése szerint ugyanis a jogalap az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít [7. § (1) bekezdés 8. pont]. A jogalap tehát nem azonosítható csupán a jogszabályhely megjelölésével, az írott norma rendelkezésére ugyanis az alanyi magánjog forrásaként tekintünk, az alanyi magánjog alapja pedig a jog által tételezett jogosultság, illetve kötelezettség, amelyek ugyan jogszabályhelyekben jelennek meg, de nem azonosíthatók csupán a jogszabályhelyek tartalmával. A jogalapnak nincs eleve adott, a jog belső rendszeréből következő tartalma. A Pp.-nek a preambulumában megjelölt azon célja, hogy a magánjogi jogvitát a tisztességes eljárás elvén rendezzék és az anyagi jogok hatékonyabb érvényre juttatása értelmében kerüljön alkalmazásra, csak úgy biztosítható, ha a keresethez kapcsolódó jogalapot úgy értelmezzük., hogy "a jogalap megjelölése" mint követelmény akkor érvényesül, ha vagy az anyagi jogi konkrét jogszabályhelyet ("törvény és § száma") vagy a jogszabályi rendelkezést (az anyagi jogi jogszabály normatív tartalmát pontosan kifejező "jogcím") megjelölik. A Pp. 170. § (2) bekezdés b) pontja azt írja elő, hogy a fél rendelkezési jogára, saját ügyének viteléért való egyéni felelősségére épülő koncepcionális változással összhangban kötelező az érvényesíteni kívánt jog nevesítése a jogalap útján, e követelménynek azonban akkor is eleget tesz a felperes, ha a szerződés hatálytalanságához kapcsolódóan az alanyi jogát közvetlenül keletkeztető tényeket és az igénye támasztására feljogosító rendelkezés "tartalmát" megjelöli.
[35] A felperes a keresetlevelében az érvényesíteni kívánt jogához nemcsak megjelölte, de a tartalmát is beidézte a Ptk. 6:221-6:222 §-ának, melyek az rPtk. 373. § (1)-(2) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaznak az elővásárlási jogra és a vételi ajánlat közlésére. A kereseti kérelme határozottsága körében pedig még a 2/2009. (VI.24.) PK véleményre is utalt. A keresetet ezért érdemben el kellett bírálni.
[36] A felülvizsgálati eljárásban mindezekre figyelemmel abban is állást kellett foglalni, hogy a jogerős ítélet jogsértően értelmezte-e és állapította meg azt, hogy a felperes nem fogadta el teljeskörűen az I. rendű alperes vételi ajánlatát, emiatt nem megfelelően gyakorolta az elővásárlási jogát.
[37] Rámutat a Kúria, hogy a vételi ajánlat tartalmának értékelésekor - ahogyan arra a jogerős ítélet helyesen utal is - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) speciális szabályaiból kellett kiindulni. A Cstv. 49/C. § (3) bekezdése alapján ugyanis a nyilvánosan meghirdetett pályázati eljárásra figyelemmel, a véglegesen kialkudott vételár ismeretében kell az elővásárlásra jogosultnak a vételi szándékáról nyilatkoznia. Ezért alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy a felszámoló nem küldte meg részére az adásvételi szerződéseket. Ennek megkötése ugyanis attól függ, hogy az elővásárlásra jogosult tesz-e teljeskörű elfogadó nyilatkozatot.
[38] Egyetértett a Kúria a jogerős ítéletben kifejtettekkel abban is, hogy a felperesnek a vételi ajánlathoz kapcsolódóan - a pályázati felhívás tartalma miatt - választania kellett volna a gépek helyszínen való továbbműködtetése vagy elszállítása tárgyában. A felperes vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozata ennek hiányában nem volt teljeskörű, nem alkalmas joghatás kiváltására. A felperes ezzel összefüggésben a felülvizsgálati kérelmében is támadta a pályázati felhívás tartalmát, ennek vizsgálatára azonban az elővásárlási jog sérelmére hivatkozással a hatálytalanság megállapítása iránt indított perben nincs lehetőség.
[39] A felperes a teljesítőképessége vizsgálata körében állította a Pp. 237. § (2) bekezdésének és a Pp. 253. §-ának megsértését az anyagi pervezetés hiánya miatt. Erre azonban - bár a teljesítőképesség elbírálása az érdemi döntéshez tartozik [BH2020.38.] - a Kúria álláspontja szerint nem volt szükség, a jogerős ítélet ugyanis helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, feltételek nélkül nem fogadta el. A teljesítőképesség vizsgálata ezért nem merült (merülhetett fel). A felperesnek az az állítása egyébként, hogy a másodfokú bíróság a teljesítőképesség hiányára is hivatkozott a keresete elutasítása körében, nem helytálló. A felülvizsgálati kérelemben felhívott Pp. 253. §-ának alkalmazása pedig szóba sem kerülhet, az ugyanis a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén alkalmazható.
[40] A Kúria mindezekre tekintettel a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályában fenntartotta.
Záró rész
[41] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes köteles az I. és a II. rendű alperes által felszámított felülvizsgálati eljárási költségek megfizetésére a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 82. § (3) bekezdése szerint. Ennek összegét a Kúria az I. és a II. rendű alperesnek a felülvizsgálati ellenkérelméhez csatolt okiratok alapulvételével határozta meg. Az I. rendű alperes esetén az ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. § (2) bekezdése és a 4/A. §-a, míg a II. rendű alperesnek az Ükr. 3. § (5) bekezdésében és a 4/A. §-ában foglaltak alapján.[42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a vészhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a felek közösen nem kérték tárgyalás tartását.
Budapest, 2020. április 30.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.331/2019.)