adozona.hu
ÍH 2020.31
ÍH 2020.31
VÁLTOZÁSBEJEGYZÉST ELRENDELŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE I. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a keresetet elutasító elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben nem kell azt is kérnie a félnek, hogy a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtására a törvényes működés helyreállítása érdekében hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság konkrétan milyen tartalmú intézkedést tegyen. II. A jegyzett tőke változásának bejegyzésére irányuló változásbej
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a cégbíróság Cg.01-09- /65. számú végzésének hatályon kívül helyezését, valamint a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére kérte a cégbíróság felhívását a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a 65. § (1)-(3) bekezdése és a 66. § (3) bekezdése alapján a Ctv. 32. § (1) bekezdésére, a 46. § (1) bekezdésére, az 50. § (1) bekezdésére, a 74. § (1) bekezdés d) pontjár...
ÍH 2020.31 VÁLTOZÁSBEJEGYZÉST ELRENDELŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
I. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a keresetet elutasító elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben nem kell azt is kérnie a félnek, hogy a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtására a törvényes működés helyreállítása érdekében hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság konkrétan milyen tartalmú intézkedést tegyen.
II. A jegyzett tőke változásának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság - a cég működése felett egyébként meglévő törvényességi felügyeleti jogköre keretében - hivatalból nem vizsgálhatja azt, hogy a tagok milyen indokok miatt döntöttek a legfőbb szerv ülésén a törzstőke (jegyzett tőke) változtatásáról.
[2006. évi V. törvény (Ctv.) 32. § (1) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 50. § (1) bekezdés, Ctv. 65-67. §, Ctv. 78. § (1) bekezdés; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4. §, Ptk. 3:133. § (2) bekezdés, Ptk. 3:161. § (4) bekezdés, Ptk. 3:189. § (1) bekezdés b) pont, Ptk. 3:202. § (1)-(2) bekezdés]
A felperes keresetében a cégbíróság Cg.01-09- /65. számú végzésének hatályon kívül helyezését, valamint a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére kérte a cégbíróság felhívását a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a 65. § (1)-(3) bekezdése és a 66. § (3) bekezdése alapján a Ctv. 32. § (1) bekezdésére, a 46. § (1) bekezdésére, az 50. § (1) bekezdésére, a 74. § (1) bekezdés d) pontjára, a 72. § (5) bekezdésére hivatkozással, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében, a Ptk. 3:161. § (4) bekezdésében, a Ptk. 3:189. § (1) bekezdés b) pontjában és a Ptk. 3:202. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra.A keresetében a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a gazdasági társaságok átalakulásának célja a jegyzett tőke védelme, mert a társaság vagyonának ott meghatározott mértékű tartós csökkenése a hitelezői érdekeket veszélyezteti. A korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje a Ptk. 3:161. § (4) bekezdése szerint nem lehet kevesebb 3 000 000 forintnál.
Előadta, hogy az alperes saját tőkéje a 2016. évi és a 2017. évi beszámolói szerint mindkét évben negatív volt. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdése értelmében az alperes tagjainak a második év beszámolójának elfogadásától, 2018. április 30-ától számított 3 hónap alatt volt lehetősége arra, hogy a szükséges saját tőke biztosításáról gondoskodjanak, majd e határidő (2018. július 30.) lejártát követően 60 napon belül (2018. szeptember 30-ig) a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását, illetve átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnést vagy egyesülést.
Az alperes e határidőn belül nem döntött a tőkepótlásról, az átalakulásról vagy a jogutód nélküli megszűnéséről. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére a társaság csak 2018. október 31-én határozott a tőkepótlásról és 2018. december 21-én kérte a változás bejegyzését. A cégbíróság a kérelemnek helyt adott, és 2019. január 8-án a Cg.01-09- /65. számú végzésével a jegyzett tőke új összegét (86 150 000 forint) a cégjegyzékbe bejegyezte.
Előadta, hogy a cégbíróság az alperes ellen - az évek óta fennálló negatív saját tőke miatt - 2018. augusztus 28-án bejelentésre hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított. A cégbíróság a 2019. január 8-án meghozott Cgt.01-18-00 /12. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást azzal az indokkal szüntette meg a Ctv. 80. § (4) bekezdése alapján, hogy az alperes a törvényes működését helyreállította.
Állította, hogy mivel a törvényességi felügyeleti eljárásban és a változásbejegyzési eljárásban is ugyanaz a cégbíró járt el, a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban hivatalos tudomása volt arról, hogy az alperes az előző két évben tőkehiányos volt, határidőben nem tett eleget a tőkepótlási kötelezettségének, nem döntött az átalakulásáról, egyesüléséről vagy a jogutód nélküli megszűnéséről.
Álláspontja szerint a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatok a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésébe ütköznek, amit a cégbíróságnak változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna, és a változásbejegyzési kérelem elutasításáról kellett volna határoznia. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.508/2009/7. számú ítéletére.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Hangsúlyozta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság felhívására haladéktalanul nyilatkozott, elismerte a jogsértő állapot fennállását, és vállalta, hogy azt haladéktalanul megszünteti, majd az ehhez szükséges intézkedéseket meg is tette.
Kijelentette, hogy 2016., 2017. és 2018. években kizárólag a minősített befolyással rendelkező tagja felé állt fenn tartozása, harmadik személyek felé nem volt olyan lejárt, elismert vagy nem vitatott és 20 napon belül ki nem egyenlített 200 000 forintot meghaladó tartozása, amely alapján bármelyik hitelező érdeke sérelmet szenvedett volna.
Vitatta a felperes által hivatkozott eseti döntés relevanciáját, mivel az a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) kógens rendelkezésein alapult.
Kiemelte, hogy az alperes nem volt fizetésképtelen és jelenleg sem az, továbbá a törvényes működését helyreállította, emiatt nincs kiküszöbölendő jogszabálysértés.
Az elsőfokú bíróság a 2019. július 10-én meghozott 14. sorszámú végzésével kijavított 2019. június 27-én kelt 12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a peres felek között kialakult jogvita lényege, hogy a törvényben írt határidő után miként lehet megszüntetni az abból eredő jogszabálysértő állapotot, hogy az alperes saját tőkéje két egymást követő üzleti évben nem érte el a törvényben megállapított minimum értéket, illetve a jegyzett tőkéjét.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a pert a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján jogvesztő határidőn belül az arra feljogosított ügyész indította. A felperes a keresetlevelében nem olyan jogszabálysértésre hivatkozott, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
A cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 1-2. számú mellékletében felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ebből következik, hogy a cégbíróság a mellékletben fel nem sorolt, de mégis csatolt okiratok jogszerűségét nem vizsgálja. A Ctv. 2. számú mellékletének II.1.d) pontja sorolja fel, hogy törzstőke változása esetén milyen okiratokat kell csatolni. A Ctv. 65. § (3) bekezdése szerint a keresetlevélben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
Nincs relevanciája annak, hogy ugyanaz a cégbíró járt el a változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti eljárásban, mert a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság nem is vizsgálhatta az alperes tőkehelyzetét.
Jelen esetben a cégbíróság a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pont alapján indította meg a törvényességi felügyeleti eljárást, mivel a rendelkezésére álló adatok szerint a cég a működése során nem tartotta be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Minden vonatkozó jogszabály célja elsődlegesen a hitelezők védelme, ugyanakkor a jogutód nélküli megszűnés egyáltalán nem szolgálja a hitelezők védelmét, ahogyan az sem, ha a cég olyan társasági formába alakulna át, amelynél nincs kötelezően előírt legkisebb jegyzett tőke.
Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a jelen perben nincs relevanciája a felperes által hivatkozott ítélőtáblai ítéletnek, mivel az a Gt. kógens rendelkezései alapján teljesen más tényállás mellett került meghozatalra.
Hangsúlyozta, hogy a jelen perben a bíróság csak a Ctv. 65. §-ában írt törvényi feltételeket vizsgálhatja. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdése nem rögzíti, hogy az ettől való eltérés semmis, így a határidő lejárta után is jogszerűen lehet intézkedni a szükséges saját tőke biztosításáról, arról érvényes határozatot lehet hozni, így a 3 hónapon, illetve 60 napon túl hozott határozatok nem érvénytelenek. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem az a célja, hogy meggátolja a szükséges saját tőke biztosítását, hanem az, hogy ha a tagok nem tudják vagy nem akarják biztosítani a saját tőkét, akkor kötelezhetők legyenek az átalakulásra vagy a jogutód nélküli megszűnésre, amit elsősorban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban tud elérni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes felperesnek kellene megtéríteni a pernyertes alperes perköltségét, azonban azt a Pp. 88. § (2) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott módon az állam téríti meg.
Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a cégbírósága Cg.01-09- /65. számú végzésének hatályon kívül helyezését, valamint a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére vonatkozóan a cégbíróság felhívását kérte azzal, hogy a másodfokú bíróság teljes terjedelmében bírálja felül az elsőfokú bíróság határozatának anyagi jognak való megfelelőségét a Pp. 369. § (3) bekezdése és a 370. § (4) bekezdése alapján.
Érvelése szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő következtetést vont le a cégbíróság vizsgálati kötelezettségének terjedelmére és a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatok érvényességére. Az ítélet indokolása iratellenes abban a részében, hogy a felperes nem hivatkozott a változásbejegyzési eljárásban csatolt irat jogszabálysértésére, mert a keresetben (8. oldal 3. bekezdésében) a taggyűlési határozatok Ptk. 3:133. § (2) bekezdésébe ütközésére hivatkozott, ezért az ítélet nem tartalmazza teljeskörűen a felperes nyilatkozatát, a döntése alapjául szolgáló jogszabályokat és azok értelmezését.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel szemben leszűkítette a cégbíróság vizsgálati kötelezettségének terjedelmét a Ctv. 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok meglétére, illetve azok jogszabályszerűségére. Az ítélete indokolásában nem tért ki a Ptk. 3:4. § (1) bekezdésének alkalmazhatóságára, a felperes erre hivatkozását a felek nyilatkozatai között nem vette számba, azt nem ismertette, nem értelmezte.
Véleménye szerint megállapítható, hogy az általa hivatkozott korábbi ítélőtáblai döntés és a jelen per történeti tényállásának alapja az egymást követő két teljes üzleti évben beálló tőkehiányos állapotot követően a tőkepótlási kötelezettségnek határidőn túl eleget tévő gazdasági társaság ügye. A Gt. 51. § (1) bekezdése lényegében azonos szabályozást tartalmazott a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, így a korábbi bírói gyakorlat a jelen ügyben is irányadó a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésének kötelezést előíró jellegére figyelemmel, a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében írtak nem diszpozitívak. A három hónapos határidő jogvesztő jellege meghatározásának elmaradása nem eredményezi a jogszabályban előírt jogkövetkezmény alóli mentesülés lehetőségét.
Álláspontja szerint nem helytálló az elsőfokú bíróság indokolása a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésének célját ismertető részében sem. Vitathatatlan, hogy a jogszabály elsődleges célja a törvényes működés biztosítása és a hitelezők védelme, de annak előírásai nemcsak a cégbíróság által alkalmazandó jogkövetkezmények sorát bővíti, a törvény előírásainak betartása az ott meghatározott feltételek fennállása esetén nem lehetőség, hanem kötelezettség.
A hitelezővédelmi előírások tekintetében a kötelezést előíró jogszabályi előírások alkalmazása során a jogalkalmazó azok célszerűségét nem vizsgálhatja. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok kógensek a Ptk. 3:4. § (1)-(2) bekezdése értelmében, és az alperes az itt meghatározott határidőket elmulasztotta, így a tőkepótlás tárgyában hozott határozatai érvénytelenek, amelyeken alapuló változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésének van helye. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdésének kógenciáját támasztja alá a 3:4. § (3) bekezdésének b) pontja is. A tőkehiányos cégműködés nyilvánvaló jogsérelem a hitelezők oldalán, ezért a tagok a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében foglaltaktól nem térhetnek el, az nem tekinthető diszpozitív szabálynak. Ha az alperes nem gondoskodott 3 hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor intézkedési lehetősége az átalakulás, a jogutód nélküli megszűnés vagy az egyesülés elhatározására korlátozódott. Ezt a jogértelmezést erősíti meg a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.508/2009/7. számú ítélete, amely ezeket is rögzítette, és az abban foglaltak szerint a törvénysértő állapot megszüntetése törvényességi felügyeleti eljárásban is az átalakulásra, illetve a megszűnésre vonatkozó döntés meghozatalával lett volna megvalósítható a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltakból következően. E döntés alapjául szolgáló tényállás azonos a jelen ügy tényállásával.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását annak helyes indokai alapján kérte. Állította, hogy a felperes fellebbezése nem felel meg a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjában előírt tartalmi követelményeknek.
A fellebbezés megalapozatlan.
Az elsőfokú bíróság a kereset eldöntéséhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló érdemi döntést hozott, annak indokaival a másodfokú bíróság egyetértett. A másodfokú bíróság a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat hangsúlyozza.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kell alkalmazni.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre, és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt.
A fentiek alapján a kérelemnek helyt adó - nemperes eljárásban meghozott - végzés elleni fellebbezés hiányában igénybe vehető perre mint jogorvoslati eljárásra is elsősorban a Ctv. speciális rendelkezései az irányadóak, így a Pp. szabályai a Ctv. eltérő rendelkezéseinek hiányában érvényesülnek. Ebből eredően a cégeljárásban hozott végzéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati perben hozott ítélet elleni fellebbezés tartalmi kellékeit is a Pp. mellett irányadó Ctv. alkalmazásával kell vizsgálni.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a kereseti kérelem a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányulhat. A Ctv. 66-67. §-ában foglaltak feloldják a bíróság kötöttségét a kereseti kérelem és a fellebbezési kérelem korlátai alól [Pp. 2. § (2) bekezdés], és a változásbejegyző végzéshez fűződő jogerő érintése nélkül meghatározzák a bíróság eljárásának és döntésének kereteit. A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben hozott ítélet elleni fellebbezési eljárásban a fellebbezési bíróság a fellebbezési kérelemben alkalmazni kért döntéstől és intézkedéstől függetlenül a Ctv. 66. § (2)-(3) bekezdésében, illetve a 67. §-ában biztosított lehetőségek bármelyikét alkalmazhatja, amelyet célszerűnek és szükségesnek tart.
A Ctv. és a Pp. együttes alkalmazásával nem helytálló az alperesnek az a hivatkozása, hogy a felperes fellebbezése nem felel meg a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjában előírt tartalmi követelményeknek. A fellebbezés egyértelműen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére, valamint a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételére a cégbíróság felhívására irányul. Nincs szükség a fellebbezésben annak külön kérelmezésére, hogy sikeres fellebbezés esetén a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtására a törvényes működés helyreállítása érdekében hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság konkrétan milyen tartalmú intézkedést tegyen.
Helyesen hivatkozott az alperes a fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy a felperes által felhívott ítélőtáblai határozat nem a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján indított változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben, hanem a Gt. hatálya alatt álló korlátolt felelősségű társaság taggyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben került meghozatalra. E két különböző pertípusban eljáró bíróságnak a vizsgálati jogköre között lényeges különbség van, amely különbség a perbíróság által kereseti kérelemre észlelhető esetleges jogszabálysértéseknél is fennáll. A felperes által hivatkozott másik per tárgya és a perben gyakorolható vizsgálati jogkör eltéréseinek ismertetése a perbeli jogvita eldöntéséhez szükségtelen, ezért ennek mellőzése miatt az elsőfokú ítélet nem jogszabálysértő.
Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével, ugyanis az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Ctv. 46. § (1) bekezdését és a 65. § (3) bekezdését, ezt az ítéletében megfelelően meg is indokolta, azokat az ítélőtábla szükségtelennek tartja megismételni, csupán visszautal rá, továbbá a fellebbezésben írtakra figyelemmel felhívja a figyelmet a Ctv. 78. § (1) bekezdésében foglaltakra. Ennek értelmében a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban a változásbejegyzési kérelem elbírálása során a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem gyakorol törvényességi felügyeleti jogkört, ezért törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból nem indíthat, illetve hivatalból csak a Ctv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indíthat. A jegyzett tőke változásának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság - a cég működése felett egyébként meglévő törvényességi felügyeleti jogköre keretében - nem vizsgálhatta azt, hogy a tagok milyen indokok miatt döntöttek a legfőbb szerv ülésén a törzstőke (jegyzett tőke) változtatásáról.
Az előbbiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az ítéletének indokolásában nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében foglaltak kógens vagy diszpozitív rendelkezéseknek minősülnek-e, mivel a változásbejegyzési eljárásban a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésének alkalmazása fel sem merülhetett, ezért ennek jogszabálysértő alkalmazása miatt nem lehet jogszabálysértő a cégbíróság perrel támadott változásbejegyzést elrendelő végzése.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.353/2019/4-II.)