adozona.hu
ÍH 2020.4
ÍH 2020.4
JOGI SZEMÉLY KÉPVISELETE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd meghatalmazása nem származhat olyan személytől, aki az ügyben terheltként szerepel, függetlenül attól, hogy az általa adott meghatalmazás a terhelti pozícióba kerülése előtt vagy ezt követően kelt [a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont, 6. § (1) bekezdés, 9. § (1), (3), (4) bekezdés, Ptk. 6:15. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényszéken költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban F. K. és társai ellen.
A főügyészség vádiratában a H. Ó. Kft. vonatkozásában a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 3. § (1) bekezdés c) pontja és 6. § (1) bekezdése alapján pénzbírság kiszabását, a Btk. 74. § (2) bekezdése és a 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján pedig vagyonelkobzás elrendelését indítván...
ÍH 2020.4 JOGI SZEMÉLY KÉPVISELETE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd meghatalmazása nem származhat olyan személytől, aki az ügyben terheltként szerepel, függetlenül attól, hogy az általa adott meghatalmazás a terhelti pozícióba kerülése előtt vagy ezt követően kelt [a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont, 6. § (1) bekezdés, 9. § (1), (3), (4) bekezdés, Ptk. 6:15. § (1) bekezdés].
A törvényszéken költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban F. K. és társai ellen.A főügyészség vádiratában a H. Ó. Kft. vonatkozásában a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 3. § (1) bekezdés c) pontja és 6. § (1) bekezdése alapján pénzbírság kiszabását, a Btk. 74. § (2) bekezdése és a 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján pedig vagyonelkobzás elrendelését indítványozta.
A Jszbt. 9. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás alapján ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, ennek hiányában kirendelés alapján ügyvéd jár el. A (3) bekezdés kimondja, hogy meghatalmazást a jogi személy törvényes képviselője adhat. A (4) bekezdés ugyanakkor azt rögzíti, hogy a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője nem adhat és a terhelt védője sem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.
A nyomozás során a H. Ó. Kft. jogi képviseletének ellátására H. J. ügyvezető, mint törvényes képviselő dr. S. R. ügyvédet hatalmazta meg 2016. november 29-én. 2018. január 16-án azonban H. J. ügyvezetőt gyanúsítottként hallgatták ki az ügyben, a vádemelést követően pedig a büntetőeljárás vádlottjává vált.
2019. április 2-án a főügyészség indítványozta a járásbíróság nyomozási-szabálysértési csoportjának, hogy dr. S. R. jogi képviselőt, mint a H. Ó. Kft. érdekében eljáró ügyvédet az eljárásból zárja ki. A járásbíróság 2019. május 27. napján - fellebbezés hiányában - véglegessé vált végzésével azonban az ügyészi indítványt elutasította, mivel álláspontja szerint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére a meghatalmazást nem terhelt adta, ugyanis a meghatalmazás keltének időpontjában H. J. még nem volt az ügy gyanúsítottja.
A vádemelést követően a törvényszék a tárgyalás előkészítése során 2019. évi október hó 3. napján kelt végzésével a büntetőeljárásból a H. Ó. Kft. érdekében eljáró dr. S. R. ügyvédet, mint jogi képviselőt kizárta.
E határozat ellen a H. Ó. Kft. nevében a Kft. törvényes képviselője jelentett be fellebbezést. A fellebbezés indokolásában előadta, hogy Jszbt. 9. § (4) bekezdése szerinti tilalom a gazdasági társaság dr. S. R. ügyvédnek adott meghatalmazása tekintetében nem állt fenn, mivel a meghatalmazás keltekor a cég törvényes képviselőjeként eljáró H. J. ügyvezető még nem volt az ügy terheltje, ezért a meghatalmazás nem ütközik jogszabályba.
A fellebbviteli főügyészség az átiratában a jogorvoslattal megtámadott határozat helybenhagyására tett indítványt.
A bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem látta alaposnak, és határozatában az alábbiakra mutatott rá.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Jszbt. 9. § (4) bekezdésében meghatározott tilalmi rendelkezést helyesen, a jogalkotói céllal megegyezően értelmezte és alkalmazta.
A Jszbt. 9. § (3) bekezdése szerint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére a jogi személy törvényes képviselője adhat meghatalmazást. Amennyiben a jogi személy törvényes képviselője az ügyben terhelt, a Jszbt. 9. § (4) bekezdése alapján - a fenti főszabálytól eltérően - a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére nem jogosult meghatalmazást adni.
Az ügy sajátossága volt, hogy dr. S. R. ügyvédet a H. Ó. Kft. 2016. november 29. napján H. J. ügyvezető útján a Jszbt. rendelkezéseinek megfelelően hatalmazta meg a büntetőügyben a jogi képviselete ellátására. H. J. ügyvezető eljárásjogi helyzete azonban megváltozott, 2018. január 16. napjától az ügyben terheltként szerepel.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Jszbt. 9. § (4) bekezdésének I. fordulatából nem csak az következik, hogy a jogi személy terhelti pozícióba került törvényes képviselője utóbb már e pozícióban nem adhat a 9. § (3) bekezdése szerinti meghatalmazást.
Amint arra a fellebbviteli főügyészség átiratában helytállóan utalt, a fenti jogszabályhely helyes értelmezése szerint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd meghatalmazása nem származhat olyan személytől, aki az ügyben terheltként szerepel, függetlenül attól, hogy az általa adott meghatalmazás a terhelti pozícióba kerülése előtt vagy ezt követően kelt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint amennyiben a törvényes képviselő által a jogi személy képviseletére adott érvényes ügyvédi meghatalmazás benyújtását követően a törvényes képviselő terheltté válik, úgy az adott ügyben a meghatalmazás a Jszbt. 9. § (4) bekezdésére figyelemmel érvényét veszti.
A fentieken túlmenően a másodfokú bíróság rámutatott a meghatalmazás polgári jogi vonatkozására is. A Ptk. ügyleti képviseletre vonatkozó szabályozása szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat [6:15. § (1) bekezdés].
A meghatalmazás jogi természetéből következően a képviseleti jogot alapító meghatalmazás, mint egyoldalú jognyilatkozat egy megbízási jogviszonyt feltételez a felek között. A megbízási szerződés konstrukciója - különösen annak tartós, több ügy folyamatos ellátására irányuló változata - a felek kötelmi jogi kapcsolatát a közöttük fennálló bizalmi viszonyra építi, amely a megbízásra vonatkozó általános (Ptk.-beli), illetve az egyes speciális megbízási típusokra vonatkozó különös szabályokban (pl. ügyvédi tevékenységről szóló törvény) is tükröződik. A megbízási ügylet bizalmi jellege ekként eleve következik a megbízás céljából, a "rábízott ügy" a megbízó javára és érdekében történő ellátásának követelményéből, valamint kifejezésre jut a megbízó utasítási jogára, illetve a szerződés felmondására vonatkozó normatív rendelkezésekben is.
Mivel a bizalom, mint lelki-érzelmi kategória kizárólag természetes személyek viszonyában értelmezhető, ezért a jogi személy megbízó által létesített megbízási kötelem bizalmi alapja a jogi személy akaratát közvetítő törvényes képviselő személyében manifesztálódik. A jogi személy nevében eljáró ügyvezető által kötött ügyvédi megbízási szerződés, illetve az annak alapján adott meghatalmazás esetén a fentiek szerint kifejezett bizalmi viszony az akadálya annak, hogy az ügyvezető későbbi terhelti pozícióba kerülése esetén az általa - a jogi személy nevében - meghatalmazott ügyvéd a büntetőeljárásban a vele érdekellentétbe került, vagy esetlegesen érdekellentétbe kerülő jogi személy képviseletét ügyvédként ellássa.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor dr. S. R.-t, mint a H. Ó. Kft. érdekében eljáró ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta. Ezért a másodfokú bíróság a Be. 605. § (1) bekezdése alapján - az 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülésen eljárva - az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Bpkf.I.315/2019/4.)