adozona.hu
BH 2020.2.38
BH 2020.2.38
A Földforgalmi törvény rendelkezései alá tartozó jogviszonyban a teljesítőképesség Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítéssel egyidejű igazolása nem azt jelenti, hogy annak a felperes csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg tehet eleget, arra a perben később is módja van [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az I. rendű alperes 2042. december 31-ig haszonbérleti joggal és a III-V. rendű alperesek javára szolgalmi joggal terhelt, szántó művelési ágú perbeli ingatlanára nyilvános árverést követően 160 100 000 forint vételáron a II. rendű alperessel kötött - 2016. augusztus 8-án - adásvételi szerződést, aki a szerződéses nyilatkozata szerint elővásárlásra jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) 18. § (2) bekezdés b)...
BH 2020.2.38 A Földforgalmi törvény rendelkezései alá tartozó jogviszonyban a teljesítőképesség Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítéssel egyidejű igazolása nem azt jelenti, hogy annak a felperes csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg tehet eleget, arra a perben később is módja van [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. rendű alperes 2042. december 31-ig haszonbérleti joggal és a III-V. rendű alperesek javára szolgalmi joggal terhelt, szántó művelési ágú perbeli ingatlanára nyilvános árverést követően 160 100 000 forint vételáron a II. rendű alperessel kötött - 2016. augusztus 8-án - adásvételi szerződést, aki a szerződéses nyilatkozata szerint elővásárlásra jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) 18. § (2) bekezdés b), az (1) bekezdés e) és a (4) bekezdés b) pontja alapján. A vételárat a VI. rendű alperes finanszírozta. A felperes a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) és a (4) bekezdés a) pontján alapuló elővásárlási jogosultságra hivatkozással az adásvételi szerződésre 2016. október 17-én elfogadó jognyilatkozatot tett, 2017. április 13-án a II. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzéséről értesült.A kereseti kérelem és az alperesek védekezése
[2] A felperes 2017. május 13-án előterjesztett keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes által kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, a szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre. Kérte az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkeresését a tulajdonváltozás átvezetése érdekében. Másodlagosan az I. és II. rendű alperesek által kötött adásvételi szerződés semmisségének a megállapítását kérte, annak jóerkölcsbe ütköző jellege miatt, mert a II. rendű alperes nyilatkozata az ökológiai gazdálkodásról valótlan, valódi célja az elővásárlásra jogosultak kijátszása volt.[3] Az I., II. és a VI. rendű alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak a jegyzői eljárás hibájára, a II. rendű alperes sorrendben felperest megelőző elővásárlási jogára, a felperes elkésett igényérvényesítésére és arra, hogy nem igazolta a teljesítőképességét. Az érvénytelenségi keresetet illetően vitatták a felperes kereshetőségi jogát.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes elfogadó nyilatkozata tartalmazta a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában foglalt nyilatkozatokat, elővásárlási jogosultságát megfelelően igazolta. A jegyzői eljárás hibájának nem tulajdonított jelentőséget. Megállapította, hogy a felperes az igényérvényesítéssel nem késett el, ugyanakkor nem bizonyította megfelelően a teljesítőképességét, azt, hogy az elfogadott szerződés feltételei szerint a záradék kiállításának időpontjától számított kilencven napon belül, azaz 2017. június 6-ig meg tudta volna fizetni a vételárat. Az általa előadottak szerint is csak a hozzátartozóival 2017. június 26-án kötött ajándékozási szerződés teljesítését követően lett volna fizetőképes. A teljesítőképesség igazolásának hiányában nem bírt jelentőséggel, hogy a II. rendű alperesnek fönnáll-e a felperest megelőző ranghelyen elővásárlási joga. A BH 1991.107. és BH 2013.12. szám alatt közzétett eseti döntések felhívásával, jogi érdekeltség és a perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazás hiányában, alaptalannak ítélte az ügyletkötésben részt nem vett felperes másodlagos, a mások által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítását célzó kereseti kérelmét is.[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az indokolása szerint az elsőfokú bíróság jogi indokaival is túlnyomórészt egyetértett. A felperes az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét nem a Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerint gyakorolta: teljesítőképességét nem megfelelően, azaz nem a keresetlevele mellékleteként igazolta, annak pedig nem volt jelentősége, hogy a per során bizonyította-e. Ennek hiányában az elővásárlási jog megsértése érdemben nem vizsgálható. Az ítélőtábla a fellebbezésére tekintettel rögzítette, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 18/A. §-a alkalmazandó, a II. rendű alperes pedig az elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontjára nem alapíthatta. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 29. § (3), a 32. § (6), 30. § (1) bekezdése felhívásával a jogerős ítélet rámutatott arra is, hogy az árverési vevőnek a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontját meghaladó elővásárlási joggal nem kellett rendelkeznie. Az adásvételi szerződés megkötésére az árverésen ajánlott legmagasabb licit tette jogosulttá, függetlenül a szerződésben megjelölt elővásárlási jogától. Az adásvételi szerződésben a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint feltüntetendő elővásárlási jogosultságnak annyiban van jelentősége, hogy a Nemzeti Földalapkezelő ez alapján az esetlegesen elfogadó nyilatkozatot tévő elővásárlásra jogosult jogcímét az árverési vevő jogcímével összehasonlíthassa. A felperes által hivatkozott okiratok csatolása, iratok beszerzése akkor lett volna szükséges, illetőleg az adás-vételi szerződésben hivatkozott ranghely csak akkor lett volna vizsgálható, ha a felperes az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésben előírt módon érvényesítette volna. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a felperes elfogadó jognyilatkozata és mellékletei egyébként megfeleltek a Földforgalmi törvény tartalmi és formai követelményeinek, az elővásárlási jogosultságát igazolta. Az ítélőtábla a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése felhívásával egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel a szerződés érvénytelenségére alapított megállapítási kereset kapcsán is. Az alperesek szerződésének semmissége ugyanis a felperes jogi helyzetében változást nem okozna, az ingatlan az I. rendű alperes tulajdonába kerülne vissza, az esetleges újabb árverés eredménye pedig előre nem látható.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.[7] Az I. és a II. rendű alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.[9] Az eljárt bíróságok a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárták, azt helyesen állapították meg és helyesek az abból levont jogi következtetéseik is, bár a másodfokú bíróság indokaival a Kúria csak részben értett egyet. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
[10] A jogerős ítélet szerint a II. rendű alperest nem illette meg a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jog, így a felperes elfogadó nyilatkozatban megjelölt és megfelelően igazolt [18. § (1) bekezdés e) pont és (4) bekezdés a) pont szerinti] elővásárlási joga megelőzi a II. rendű alperes a 18. § (1) bekezdés e) pont és (4) bekezdés b) pontja szerinti jogosultságát.
[11] A másodfokú bíróság szerint azonban a felperes az elővásárlási jogát nem a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően gyakorolta, mert a teljesítőképességét nem a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg igazolta és ez a hiányosság a per során később már nem volt pótolható. A Kúria - ahogy azt már más ügyekben (Pfv. VI.21.197/2018.) is részletesen kifejtette - nem osztja ezt a jogi álláspontot, mert a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében foglaltak a Földforgalmi törvény speciális előírásai folytán csak megfelelően irányadóak. A Földforgalmi törvény rendelkezései szerinti jogi konstrukcióban a felperes nem a perbeli igényérvényesítéssel egyidejűleg tesz először elfogadó nyilatkozatot, hanem azt már korábban megtette, akkor, amikor annak a teljesítőképesség igazolása - törvényi előírás hiányában - nem is volt feltétele.
[12] A Ptk. 6:223. § (2) bekezdése alapján a teljesítőképesség igényérvényesítéssel egyidejűleg történő igazolása nem azt jelenti, hogy ennek a felperes csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg tehet eleget, hanem arra a perben később is módja van. Az igényérvényesítés polgári anyagi jog által szabott feltételeit a bíróság a per egész folyamata alatt köteles vizsgálni, a felperes pedig a per során köteles teljesíteni. A teljesítőképesség igazolása tehát az eredményes igényérvényesítésnek, vagyis a keresetnek helyt adó ítéleti döntésnek az előfeltétele.
[13] A felperes azonban a per során sem tudta megfelelő módon igazolni a teljesítőképességét. A hozzátartozóival kötött ajándékozási szerződés ugyanis erre nem alkalmas, mert ehhez a szerződés teljesedésbe menetelét, vagyis azt kellett volna igazolnia a felperesnek, hogy az ajándék összege az ő számláján van. A CIB Bank Zrt. nem adott ki hitelígérvényt, határozott érvényességű, ún. "indikatív tájékoztatásai" pedig a teljesítőképesség igazolására ugyancsak nem voltak alkalmasak.
[14] Ami a felperes másodlagosan előterjesztett érvénytelenségi keresetének az elutasítását illeti, a Kúria teljes mértékben egyetértett a jogerős ítélet indokolásában (8-9. oldal) kifejtettekkel, vagyis azzal, hogy ilyen kereset előterjesztésére a felperes nem rendelkezett perbeli legitimációval.
[15] A Kúria ezért a jogerős ítéletet - a kifejtett eltérő indokolással - érdemben hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VI. 21.632/2018.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e
Az ügy száma: Pfv.VI.21.632/2018/6.
A tanács tagjai: dr. Wellmann György a tanács elnöke
dr. Puskás Péter előadó bíró
dr. Ilisz Gabriella bíró
A felperes: V. L.
A felperes képviselője: dr. Iglódi Enikő ügyvéd (4027 Debrecen, Nyár utca 9.földszint 3.)
Az alperesek: Magyar Állam I. rendű
dr. F. B. II. rendű
M. Nyrt. III. rendű
E. T. Á.Zrt. IV. rendű
F. F. Zrt. V. rendű
K. B. Zrt. VI. rendű
Az I. rendű alperes képviselője: dr. Varga István ügyvéd (5900 Orosháza, Táncsics Mihály utca 18.)
A II. rendű alperes képviselője:
Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda
ügyintéző: dr. Nagy Zsolt ügyvéd (4024 Debrecen, Csapó utca 13. II/6.)
A III. és V. rendű alperes képviselője: dr. Csoór György ügyvéd (5000 Szolnok, Ady Endre út 26.)
A VI. rendű alperes képviselője: dr. Lindmayer István ügyvéd (1106 Budapest, Dömsödi utca 5/a.)
A per tárgya: szerződés hatálytalansága
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.216/2018/8.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 15.P.20.876/2017/45.
Rendelkező rész
- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint és a II. rendű alperesnek ugyancsak 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. rendű alperes 2042. december 31-ig haszonbérleti joggal és a III- V. rendű alperesek javára szolgalmi joggal terhelt, szántó művelési ágú ingatlanára nyilvános árverést követően 160 100 000 forint vételáron a II. rendű alperessel kötött - 2016. augusztus 8-án - adásvételi szerződést, aki a szerződéses nyilatkozata szerint elővásárlásra jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) 18. § (2) bekezdés b), az (1) bekezdés e) és a (4) bekezdés b) pontja alapján. A vételárat a VI. rendű alperes finanszírozta. A felperes a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) és a (4) bekezdés a) pontján alapuló elővásárlási jogosultságra hivatkozással az adásvételi szerződésre 2016. október 17-én elfogadó jognyilatkozatot tett, 2017. április 13-án a II. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzéséről értesült.A kereseti kérelem és az alperesek védekezése
[2] A felperes 2017. május 13-án előterjesztett keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes által kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, a szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre. Kérte az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkeresését a tulajdonváltozás átvezetése érdekében. Másodlagosan az I. és II. rendű alperesek által kötött adásvételi szerződés semmisségének a megállapítását kérte, annak jóerkölcsbe ütköző jellege miatt, mert a II. rendű alperes nyilatkozata az ökológiai gazdálkodásról valótlan, valódi célja az elővásárlásra jogosultak kijátszása volt.[3] Az I., II. és a VI. rendű alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak a jegyzői eljárás hibájára, a II. rendű alperes sorrendben felperest megelőző elővásárlási jogára, a felperes elkésett igényérvényesítésére és arra, hogy nem igazolta a teljesítőképességét. Az érvénytelenségi keresetet illetően vitatták a felperes kereshetőségi jogát.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes elfogadó nyilatkozata tartalmazta a Földforgalmi törvény 13-15. §-ban foglalt nyilatkozatokat, elővásárlási jogosultságát megfelelően igazolta. A jegyzői eljárás hibájának nem tulajdonított jelentőséget. Megállapította, hogy a felperes az igényérvényesítéssel nem késett el, ugyanakkor nem bizonyította megfelelően a teljesítőképességét, azt, hogy az elfogadott szerződés feltételei szerint a záradék kiállításának időpontjától számított kilencven napon belül, azaz 2017. június 6-ig meg tudta volna fizetni a vételárat. Az általa előadottak szerint is csak a hozzátartozóival 2017. június 26-án kötött ajándékozási szerződés teljesítését követően lett volna fizetőképes. A teljesítőképesség igazolásának hiányában nem bírt jelentőséggel, hogy a II. rendű alperesnek fönnáll-e a felperest megelőző ranghelyen elővásárlási joga. A BH 1991.107. és BH 2013.12. szám alatt közzétett eseti döntések felhívásával, jogi érdekeltség és a perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazás hiányában, alaptalannak ítélte az ügyletkötésben részt nem vett felperes másodlagos, a mások által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítását célzó kereseti kérelmét is.[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az indokolása szerint az elsőfokú bíróság jogi indokaival is túlnyomórészt egyetértett. A felperes az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét nem a Ptk. 6:223. § (2) bekezdés szerint gyakorolta: teljesítőképességét nem megfelelően, azaz nem a keresetlevele mellékleteként igazolta, annak pedig nem volt jelentősége, hogy a per során bizonyította-e. Ennek hiányában az elővásárlási jog megsértése érdemben nem vizsgálható. Az ítélőtábla a fellebbezésére tekintettel rögzítette, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 18/A. § alkalmazandó, a II. rendű alperes pedig az elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontjára nem alapíthatta. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI.17.) Korm. rendelet 29. § (3), a 32. § (6), 30. § (1) bekezdése felhívásával a jogerős ítélet rámutatott arra is, hogy az árverési vevőnek a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontját meghaladó elővásárlási joggal nem kellett rendelkeznie. Az adás-vételi szerződés megkötésére az árverésen ajánlott legmagasabb licit tette jogosulttá, függetlenül a szerződésben megjelölt elővásárlási jogától. Az adás-vételi szerződésben a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint feltüntetendő elővásárlási jogosultságnak annyiban van jelentősége, hogy a Nemzeti Földalapkezelő ez alapján az esetlegesen elfogadó nyilatkozatot tévő elővásárlásra jogosult jogcímét az árverési vevő jogcímével összehasonlíthassa. A felperes által hivatkozott okiratok csatolása, iratok beszerzése akkor lett volna szükséges, illetőleg az adás-vételi szerződésben hivatkozott ranghely csak akkor lett volna vizsgálható, ha a felperes az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésben előírt módon érvényesítette volna. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a felperes elfogadó jognyilatkozata és mellékletei egyébként megfeleltek a Földforgalmi törvény tartalmi és formai követelményeinek, az elővásárlási jogosultságát igazolta. Az ítélőtábla a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése felhívásával egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel a szerződés érvénytelenségére alapított megállapítási kereset kapcsán is. Az alperesek szerződésének semmissége ugyanis a felperes jogi helyzetében változást nem okozna, az ingatlan az I. rendű alperes tulajdonába kerülne vissza, az esetleges újabb árverés eredménye pedig előre nem látható.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:223. § (2) bekezdését, 6:88. § (3) bekezdését, a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 28. §-át, 32/A. §-át, a Földforgalmi törvény 21. §-át, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 206. §-át, 3. § (1) bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértés indokolásaként kifejtettek szerint az elővásárlásra jogosultak sorrendjében a szerződéses vevőt megelőző ranghelyen elővásárlásra jogosultként tett elfogadó jognyilatkozata folytán a hatálytalansági keresetének az elutasítása nem volt alapozható a teljesítőképességének nem megfelelő időben történt igazolására. Kiemelte, hogy az elővásárlási ranghelyének a kérdését az elsőfokú bíróság nem is vizsgálta, a másodfokú bíróság - amellett, hogy azt maga is szükségtelennek ítélte - a felperes elsőbbségi ranghelye alátámasztására felhozott fellebbezési érvekkel egyetértett. A felperes szerint a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a Földforgalmi törvény Ptk.-hoz képest lex specialis jellegét és ellentétes a teljesítőképesség perbeli igazolása kapcsán az EBH 2001.545. és BH 2018.200. szám alatt közzétett eseti döntésekkel. A felülvizsgálati kérelem támadta a jogerős ítélet másodlagos keresetet elutasító rendelkezését is állította a kereshetőségi joga fennállását figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése szerint árverezni nem volt jogosult (EBH 2012.P5.).[7] Az I. és a II. rendű alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.[9] Az eljárt bíróságok a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárták, azt helyesen állapították meg és helyesek az abból levont jogi következtetéseik is, bár a másodfokú bíróság indokaival a Kúria csak részben értett egyet. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
[10] A jogerős ítélet szerint a II. rendű alperest nem illette meg a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jog, így a felperes elfogadó nyilatkozatban megjelölt és megfelelően igazolt (18. § (1) bekezdés e) pont és (4) bekezdés a) pont szerinti) elővásárlási joga megelőzi a II. rendű alperes a 18. § (1) bekezdés e) pont és (4) bekezdés b) pontja szerinti jogosultságát.
[11] A másodfokú bíróság szerint azonban a felperes az elővásárlási jogát nem a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésben írtaknak megfelelően gyakorolta, mert a teljesítőképességét nem a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg igazolta és ez a hiányosság a per során később már nem volt pótolható. A Kúria - ahogy azt már más ügyekben (Pfv.VI.21.197/2018.) is részletesen kifejtette - nem osztja ezt a jogi álláspontot, mert a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében foglaltak a Földforgalmi törvény speciális előírásai folytán csak megfelelően irányadóak. A Földforgalmi törvény rendelkezései szerinti jogi konstrukcióban a felperes nem a perbeli igényérvényesítéssel egyidejűleg tesz először elfogadó nyilatkozatot, hanem azt már korábban megtette, akkor, amikor annak a teljesítőképesség igazolása - törvényi előírás hiányában - nem is volt feltétele.
[12] A Ptk. 6:223. § (2) bekezdése alapján a teljesítőképesség igényérvényesítéssel egyidejűleg történő igazolása nem azt jelenti, hogy ennek a felperes csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg tehet eleget, hanem arra a perben később is módja van. Az igényérvényesítés polgári anyagi jog által szabott feltételeit a bíróság a per egész folyamata alatt köteles vizsgálni, a felperes pedig a per során köteles teljesíteni. A teljesítőképesség igazolása tehát az eredményes igényérvényesítésnek, vagyis a keresetnek helyt adó ítéleti döntésnek az előfeltétele.
[13] A felperes azonban a per során sem tudta megfelelő módon igazolni a teljesítőképességét. A hozzátartozóival kötött ajándékozási szerződés ugyanis erre nem alkalmas, mert ehhez a szerződés teljesedésbe menetelét, vagyis azt kellett volna igazolnia a felperesnek, hogy az ajándék összege az ő számláján van. A CIB Bank Zrt. nem adott ki hitelígérvényt, határozott érvényességű, ún. "indikatív tájékoztatásai" pedig a teljesítőképesség igazolására ugyancsak nem voltak alkalmasak.
[14] Ami a felperes másodlagosan előterjesztett érvénytelenségi keresetének az elutasítását illeti, a Kúria teljes mértékben egyetértett a jogerős ítélet indokolásában (8-9.oldal) kifejtettekkel, vagyis azzal, hogy ilyen kereset előterjesztésére a felperes nem rendelkezett perbeli legitimációval.
[15] A Kúria ezért a jogerős ítéletet - a kifejtett eltérő indokolással - érdemben a régi Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a régi Pp. 274. § (1) bekezdés szerint tárgyaláson bírálta el.[17] A régi Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó régi Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest, az ellenkérelmet előadó I. és II. rendű alperesek javára, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) bekezdése szerint, a ténylegesen végzett ügyvédi tevékenységgel arányosan megállapított és a 4/A. § (1) bekezdése szerint Áfa-val növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.
[18] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 17.
Dr. Wellmann György s.k. a tanács elnöke, dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró, dr. Ilisz Gabriella s.k. bíró
(Kúria Pfv.VI.21.632/2018/6.)