adozona.hu
BH 2019.5.143
BH 2019.5.143
A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő anyagi jogi határidő, számítására ezért az 1952. évi III. tv. (rPp.) rendelkezései nem irányadóak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 37. §, 46. § (5) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 8:3. § (1) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós felszámolását a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az A. Kft. került kirendelésre.
[2] B. Gy. 2016. október 24-én adta postára ajánlott küldeményként hitelezőiigény-bejelentését, melyben ki nem fizetett munkabérigényét 3 600 000 Ft-ban jelölte meg. A felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba.
[3] B. Gy. kifogást nyújtott be a bírósághoz a felszámolóval szemben. Állította, hogy törvényes határidőben adta postára h...
BH 2019.5.143 A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő anyagi jogi határidő, számítására ezért az 1952. évi III. tv. (rPp.) rendelkezései nem irányadóak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 37. §, 46. § (5) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 8:3. § (1) és (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós felszámolását a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az A. Kft. került kirendelésre.[2] B. Gy. 2016. október 24-én adta postára ajánlott küldeményként hitelezőiigény-bejelentését, melyben ki nem fizetett munkabérigényét 3 600 000 Ft-ban jelölte meg. A felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba.
Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[3] B. Gy. kifogást nyújtott be a bírósághoz a felszámolóval szemben. Állította, hogy törvényes határidőben adta postára hitelezőiigény-bejelentését, melyre érdemi választ nem kapott. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére és jövedelemigazolás kiadására.[4] A felszámoló érdemi ellenkérelmében a kifogás elutasítását kérte. Állította, hogy a hitelezőiigény-bejelentést B. Gy. a 180 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogvesztő határidő ugyanis 2016. október 22-én lejárt, a hitelezői igényt viszont csak 2016. október 24-én adták postára. A felszámolónak a 180 napos jogvesztő határidőn túl bejelentett követeléseket nem kell nyilvántartásba vennie vagy a bíróság elé terjesztenie.
Az első- és másodfokú határozat
[5] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a bejelentett 3 600 000 Ft követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, melyet B. Gy.-nek a jogvesztő határidőn belül be kellett volna jelentenie, erre azonban nem került sor.[6] A kifogást előterjesztő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül adjon ki a kifogásoló részére igazolást a 2016. évben levont adóelőlegről az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint, a kifogást ezt meghaladóan tekintette elutasítottnak.
[7] A határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a 180 napos igénybejelentési határidő anyagi jogi, azon belül jogvesztő határidőnek minősül. Az anyagi jogi határidők számítása során pedig a csak a perbeli cselekményekre irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 105. § (4) bekezdése nem alkalmazható. A hitelező jogvesztése a jelen esetben 2016. október 24-én bekövetkezett, helyesen járt el ezért a felszámoló, amikor a hitelezői igény nyilvántartásba vételét elutasította.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[8] A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében - tartalmilag - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását és a felszámolónak a hitelezői igény nyilvántartásba vételére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az igénybejelentési határidő eljárásjogi jellegű az rPp. 105. § (4) bekezdése értelmében, ezért a határidő utolsó napján postára adott hitelezőiigény-bejelentés határidőben érkezettnek minősül. A 180 napos határidő utolsó napja, 2016. október 22. munkaszüneti napra esett, ezért a következő első munkanapon, 2016. október 24-én ajánlott küldeményként még jogszerűen postára adhatta hitelezői igényét.[9] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 275. § (2) bekezdése alapján, és azt nem találta jogszabálysértőnek.[11] A felülvizsgálati eljárásban nem volt vitás, hogy a kifogást előterjesztő igénye a felszámolást megelőzően keletkezett az adóssal szemben, ezért azt az igényérvényesítés érdekében be kellett jelentenie a felszámolónak. A felszámolás kezdő időpontjától ugyanis a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést a Cstv. 38. § (3) bekezdése szerint csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az igényérvényesítés pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjából, 37. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint 46. § (5) bekezdéséből következően - az itt nem irányadó esetek kivételével - hitelezőiigény-bejelentéssel történik.
[12] A hitelezői igények bejelentésének határidejét a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napban határozza meg. A felszámolónak a Cstv. 37. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban - az egyezségkötést kivéve - csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása a Cstv. 37. § (3) bekezdése szerint jogvesztéssel jár.
[13] Mivel a hitelezőiigény-bejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő - a jogintézmény természeténél fogva - anyagi jogi határidőnek minősül.
[14] Kétségtelen, hogy a Cstv. 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli az rPp. szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik.
[15] A hitelezőiigény-bejelentési határidő számítása során ezért az rPp. szabályai nem alkalmazhatóak. E vonatkozásban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:3. §-át kell alapul venni. E szabály az rPp. 105. § (4) bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A hitelezőiigény-bejelentésnek ezért legkésőbb a 180 napos igénybejelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.
[16] Az adott esetben a kifogást előterjesztő számára nyitva álló hitelezőiigény-bejelentési határidő utolsó napja a Ptk. 8:3. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel 2016. október 24. volt. Az igénybejelentés eddig az időpontig nem vitásan nem érkezett meg a felszámolóhoz. A kifogást előterjesztőnek az adóssal szembeni követelése (alanyi joga) ezért a Cstv. 37. § (3) bekezdése értelmében megszűnt, a továbbiakban nem érvényesíthető.
[17] Az ügyben eljárt bíróságok ezért jogszabálysértés nélkül rendelkeztek a kifogás e részének elutasításáról.
[18] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.201/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: A. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt"
Az adós felszámolója: A. Kft.
Az adós felszámolójának jogi képviselője: Bencze és Ambrus Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bencze András ügyvéd
A kifogást előterjesztő fél: B. Gy.
A kifogást előterjesztő fél jogi képviselője: Marinné dr. Nyéki Ildikó ügyvéd
Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban
Az elsőfokú bíróság neve és a végzés száma:
Szekszárdi Törvényszék 28.Fpkh.4/2017/11.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma:
Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.45.201/2017/2.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kifogást előterjesztő
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Kötelezi a hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 12.700 (tizenkétezerhétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 30.000 (harmincezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós felszámolását a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az A. Kft. került kirendelésre.
[2] B. Gy. 2016. október 24-én adta postára ajánlott küldeményként hitelezői igénybejelentését, melyben ki nem fizetett munkabérigényét 3.600.000 Ft-ban jelölte meg. A felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba.
Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[3] B. Gy. kifogást nyújtott be a bírósághoz a felszámolóval szemben. Állította, hogy törvényes határidőben adta postára hitelezői igénybejelentését, melyre érdemi választ nem kapott. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére és jövedelemigazolás kiadására.
[4] A felszámoló érdemi ellenkérelmében a kifogás elutasítását kérte. Állította, hogy a hitelezői igénybejelentést B. Gy. a 180 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogvesztő határidő ugyanis 2016. október 22-én lejárt, a hitelezői igényt viszont csak 2016. október 24-én adták postára. A felszámolónak a 180 napos jogvesztő határidőn túl bejelentett követeléseket nem kell nyilvántartásba vennie vagy a bíróság elé terjesztenie.
Az első- és másodfokú határozat
[5] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a bejelentett 3.600.000 Ft követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, melyet B. Gy.-nek a jogvesztő határidőn belül be kellett volna jelentenie, erre azonban nem került sor.
[6] A kifogást előterjesztő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül adjon ki a kifogásoló részére igazolást a 2016. évben levont adóelőlegről az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint, a kifogást ezt meghaladóan tekintette elutasítottnak.
[7] A határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a 180 napos igénybejelentési határidő anyagi jogi, azon belül jogvesztő határidőnek minősül. Az anyagi jogi határidők számítása során pedig a csak a perbeli cselekményekre irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 105. § (4) bekezdése nem alkalmazható. A hitelező jogvesztése a jelen esetben 2016. október 24-én bekövetkezett, helyesen járt el ezért a felszámoló, amikor a hitelezői igény nyilvántartásba vételét elutasította.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[8] A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében - tartalmilag - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását és a felszámolónak a hitelezői igény nyilvántartásba vételére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az igénybejelentési határidő eljárásjogi jellegű az rPp. 105. § (4) bekezdése értelmében, ezért a határidő utolsó napján postára adott hitelezői igénybejelentés határidőben érkezettnek minősül. A 180 napos határidő utolsó napja, 2016. október 22. munkaszüneti napra esett, ezért a következő első munkanapon, 2016. október 24-én ajánlott küldeményként még jogszerűen postára adhatta hitelezői igényét.
[9] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 275. § (2) bekezdése alapján, és azt nem találta jogszabálysértőnek.
[11] A felülvizsgálati eljárásban nem volt vitás, hogy a kifogást előterjesztő igénye a felszámolást megelőzően keletkezett az adóssal szemben, ezért azt az igényérvényesítés érdekében be kellett jelentenie a felszámolónak. A felszámolás kezdő időpontjától ugyanis a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést a Cstv. 38. § (3) bekezdése szerint csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az igényérvényesítés pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjából, 37. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint 46. § (5) bekezdéséből következően - az itt nem irányadó esetek kivételével - hitelezői igénybejelentéssel történik.
[12] A hitelezői igények bejelentésének határidejét a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napban határozza meg. A felszámolónak a Cstv. 37. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban - az egyezségkötést kivéve - csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása a Cstv. 37. § (3) bekezdése szerint jogvesztéssel jár.
[13] Mivel a hitelezői igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő - a jogintézmény természeténél fogva - anyagi jogi határidőnek minősül.
[14] Kétségtelen, hogy a Cstv. 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli az rPp. szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik.
[15] A hitelezői igénybejelentési határidő számítása során ezért az rPp. szabályai nem alkalmazhatóak. E vonatkozásban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:3. §-át kell alapul venni. E szabály az rPp. 105. § (4) bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A hitelezői igénybejelentésnek ezért legkésőbb a 180 napos igénybejelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.
[16] Az adott esetben a kifogást előterjesztő számára nyitva álló hitelezői igénybejelentési határidő utolsó napja a Ptk. 8:3. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel 2016. október 24. volt. Az igénybejelentés eddig az időpontig nem vitásan nem érkezett meg a felszámolóhoz. A kifogást előterjesztőnek az adóssal szembeni követelése (alanyi joga) ezért a Cstv. 37. § (3) bekezdése értelmében megszűnt, a továbbiakban nem érvényesíthető.
[17] Az ügyben eljárt bíróságok ezért jogszabálysértés nélkül rendelkeztek a kifogás e részének elutasításáról.
[18] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[19] A kifogást előterjesztő az rPp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felszámoló áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdései, valamint a 4/A. § (1) bekezdése szerint állapította meg.
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2018. október 11.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.201/2018.)