adozona.hu
BH 2019.2.61
BH 2019.2.61
Az új felszámolói névjegyzékbe a pályázati keretszám miatt be nem került felszámolók a folyamatban lévő eljárásokban felmentésre nem kerülnek. Amennyiben tevékenységük során két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta őket a bíróság, akkor a többi folyamatban lévő eljárásból is fel kell menteni és a felszámolói szervezetet a névjegyzékből törölni kell [1991. XLIX. tv. (Cstv.) 27/A. § (1) bek., (6) bek., (6a) bek., (6b) bek., 114/2006. (V. 12.) Kor
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránt. Pályázata a 169. rangsorhelyet érte el, az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A 2014. február 15. napjáig hatályos felszámolói névjegyzékből valamennyi felszámoló szervezet törlésre került, a törlés időpontja megegyezett az új névjegyzék felállításának időpontjával. A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati ker...
BH 2019.2.61 Az új felszámolói névjegyzékbe a pályázati keretszám miatt be nem került felszámolók a folyamatban lévő eljárásokban felmentésre nem kerülnek. Amennyiben tevékenységük során két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta őket a bíróság, akkor a többi folyamatban lévő eljárásból is fel kell menteni és a felszámolói szervezetet a névjegyzékből törölni kell [1991. XLIX. tv. (Cstv.) 27/A. § (1) bek., (6) bek., (6a) bek., (6b) bek., 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 5. § (1) bek., (3) bek., 6/B. §, 2015. évi CLXXI. tv. 1. § (2) bek., (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránt. Pályázata a 169. rangsorhelyet érte el, az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A 2014. február 15. napjáig hatályos felszámolói névjegyzékből valamennyi felszámoló szervezet törlésre került, a törlés időpontja megegyezett az új névjegyzék felállításának időpontjával. A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezen gazdálkodó szervezetekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (6) bekezdése alapján közhiteles hatósági nyilvántartást vezet ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is.[2] Az alperes a 2016. február 29. napján kelt határozatában a felperest a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásból törölte tekintettel arra, hogy két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt csődeljárásban, felszámolási eljárásban, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Tájékoztatta arról, hogy a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján a folyamatban lévő eljárásokból az eljáró bíróság által felmentésre kerül a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésére figyelemmel. A határozat indokolása 12 pontban sorolta fel azokat a felszámolási eljárásokat, amelyek kapcsán a felperest 2015. és 2016. években az eljárt törvényszékek jogerős végzéseikkel pénzbírsággal sújtották. Hivatkozott az alperes a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6/B. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdés i) pontjában, (3) bekezdésében foglaltakra is.
A kereset és ellenkérelem
[3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.[4] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A bíróság ítélete
[5] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában leszögezte, hogy nem volt vita a felek között abban, hogy a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés alkalmazása körében kizárólag a 2015. november 14. napján követően jogerős pénzbírsággal sújtás vehető figyelembe. Ismertette a bíróság a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésében foglaltakat és megállapította, hogy a felperes a vele szemben 2015. november 14. napja óta két éven belül legalább háromszor történő pénzbírság kiszabást vitatta. A 10. pont tekintetében arra hivatkozott, hogy a pénzbírság nem kerülhetett vele szemben kiszabásra, mivel őt még a pénzbírságot kiszabó végzés jogerőre emelkedését megelőzően felmentette a bíróság a felszámolói feladatok alól. A bíróság ennek kapcsán megállapította, hogy a Debreceni Törvényszék a 2015. november 27. napján kelt és december 23. napján jogerőre emelkedett végzése alapján helytállóan állította a felperes, hogy a bíróság korábban - 2015. augusztus 3. napján jogerőre emelkedett 73. sorszámú végzésével - felmentette a felszámolói feladatok alól. A Debreceni Törvényszék a felperest, mint a már felmentett felszámolót sújtotta pénzbírsággal, mivel nem tett eleget a Cstv. 27/A. § (11) bekezdésében foglaltaknak. Kifejtette a bíróság, hogy a felperes a perben magyarázatát adta annak, hogy miért nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. E körben azonban kizárólag annak volt jelentősége, hogy történt-e jogerős pénzbírság kiszabása a felperessel szemben. Nem volt releváns, hogy milyen okból nem tett eleget a törvényi kötelezettségének a felperes, azt a pénzbírságot kiszabó végzés elleni fellebbezésében adhatta volna elő, azonban a végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.[6] A bíróság azt állapította meg, hogy a folyamatban lévő eljárásokban történő felmentés feltételei fennálltak, mivel a felperessel szemben két éven (2015., 2016.) belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírság került kiszabásra.
[7] Ezt követően a bíróság a hatósági nyilvántartásból való törlés feltételeinek fennállását vizsgálta. Hivatkozott a 2014. március 15. napjától hatályos Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltakra. Leszögezte, hogy mivel a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés alkalmazásának vizsgálata körében már megállapítást nyert, hogy a felperessel szemben két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírságot szabtak ki és a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontjában is ugyanezek a feltételek vannak meghatározva a törlés feltételeként, ebből következően törvényes az alperes azon megállapítása, hogy a névjegyzékből való törlés feltételei fennállnak.
[8] A keresetben foglaltak kapcsán utalt arra is a bíróság, hogy tévesen állította a felperes, hogy a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontja nem képezheti az alperes határozat jogalapját, mivel az a határozat rendelkezésében nincs feltüntetve. Rámutatott arra, hogy nincs olyan kifejezett jogszabályi rendelkezés, amely szerint a határozat jogalapját a rendelkező részben fel kellene tüntetni, ilyen követelményt a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdése sem tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a bíróság anyagi jogszabályt sértett, a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés rendelkezéseibe ütköző döntést hozott, másrészről nem tárta fel kellő alapossággal az ítéleti tényállást és ebből következően nem tett maradéktalanul eleget indokolási kötelezettségének, megsértve ezzel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. § rendelkezéseit.[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[12] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett.
[13] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[14] A perben rendelkezésre állt közigazgatási iratanyag alapján és a keresettel támadott alperesi határozatból megállapítható volt, hogy az alperes 12 pontban sorolta fel határozatának indokolásában azon jogerős végzéseket, amelyek a felperest jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtották - összesen több mint 2 000 000 forint értékben. Ezen tényállási elemet annak teljes körű értékelése nélkül emeli ki a Kúria, a felperes jogszabálysértő működésének megítélése kapcsán.
[15] Hangsúlyozza azonban a Kúria, hogy teljes mértékben egyetértett a peres felek és a bíróság azon jogi álláspontjával, hogy ezen 12 pontban felsorolt végzések közül a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésének alkalmazása során csakis a 2015. november 14. napja után jogerősen kiszabott pénzbírságok voltak figyelembe vehetők. Ezt egyértelműen az indokolta, hogy a Cstv.-be ezen előírást a 2015. évi CLXXI. törvény 1. § (3) bekezdése, 2015. november 14-i hatálybalépéssel iktatta be. Ezen jogszabályi előírás kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy a felperest, mint a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtották-e. Ez képezhette alapját ugyanis annak, hogy a felperest, mint a pályázati keretszám miatt a felszámolók névjegyzékébe be nem került felszámoló szervezetet a bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmentse.
[16] A Cstv. és a Korm. rendelet előírásaiból következően az új felszámolói névjegyzékbe a keretszámra tekintettel felvételre nem került pályázók vonatkozásában is előírja, hogy szervezeti, személyi, valamint eljárási kötelezettségeiket folyamatosan teljesítsék, folyamatosan szerepelnek a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban is. A felszámolási ügyekben eljáró bíróság a felszámoló szervezetet jogszabálysértő eljárása esetén sújthatja pénzbírsággal. A felszámoló szervezetnek a felszámolási eljárással kapcsolatos kötelezettségeit a Cstv. határozza meg, ezen kötelezettségek körébe tartozik az is, hogy a felszámoló a bíróság általi felmentése esetén az ügy iratanyagát, a társaság vagyonát haladéktalanul köteles átadni az új kirendelt felszámolónak. Tekintettel arra, hogy a Cstv. a felszámoló szervezet bíróság általi felmentése esetén teljesítendő kötelezettségeket is tartalmaz, valamint, hogy ha ezen kötelezettségek nemteljesítése a felszámolási eljárás lefolytatását közvetlenül is akadályozza, a felmentés jogerőre emelkedése ellenére a felmentett felszámoló a felmentéssel érintett ügyben eljáró bíróság által pénzbírsággal sújtható. Egyértelműen rögzíthető volt, hogy a felperes az elsőfokú bíróságnak a határozat végrehajtása felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzésére tekintettel egészen a határozat jogerőre emelkedéséig szerepelt a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban, így vonatkoztak rá a hatósági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó rendelkezések is. A felperes felszámolói minőségéből eredő kötelezettségei tehát a 2015. augusztus 3. napján jogerőre emelkedett felmentő végzést követően is az adott esetben vizsgálandó körben fennálltak.
[17] Az új felszámoló névjegyzék felállítását, azaz 2014. február 15. napját követően a névjegyzékből való kötelező, mérlegelés nélküli törlési kötelezettség azon felszámoló szervezetekkel szemben állt fenn, akik tevékenységüket a jogszabályi elvárások és kötelezettségek sorozatos figyelmen kívül hagyásával folytatják. A Cstv. a pénzbírság kiszabását eredményező magatartásokat, azok elkövetésekor is tiltotta és szankcionálni rendelte. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontjára és 6/B. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alperesnek azt kellett vizsgálnia, hogy a törlés közvetlen jogalapját képező pénzbírságot kiszabó végzések mely időpontokban emelkedtek jogerőre.
[18] Egyetértett a Kúria a bíróságnak a jogerő és a végrehajthatóság szétválasztására és értelmezésére vonatkozó álláspontjával is. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bíróság a releváns tényállást teljeskörűen megállapította, nem csupán általános jogelvi megállapításokat tett. Konkrétan értékelte végrehajtásában felfüggesztett pénzbírságot kiszabó végzés figyelembevehetőségét és ítéletét e körben a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelő indokolással látta el.
[19] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.III.37.651/2017.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Kfv.III.37.651/2017/10.A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke
dr. Fekete Ildikó előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A felperes:
Képviselője: dr. Mészáros Ferenc ügyvéd
Az alperes: Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság
Képviselője: dr. Bajzáth Orsolya főosztályvezető
A per tárgya: felszámolói névjegyzékből törlés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31.713/2016/11.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31.713/2016/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránt. Pályázata a 169. rangsorhelyet érte el, az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A 2014. február 15. napjáig hatályos felszámolói névjegyzékből valamennyi felszámoló szervezet törlésre került, a törlés időpontja megegyezett az új névjegyzék felállításának időpontjával. A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezen gazdálkodó szervezetekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (6) bekezdése alapján közhiteles hatósági nyilvántartást vezet ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is.[2] Az alperes a 2016. február 29. napján kelt határozatában a felperest a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés alapján vezetett hatósági nyilvántartásból törölte tekintettel arra, hogy két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt csődeljárásban, felszámolási eljárásban, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Tájékoztatta arról, hogy a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján a folyamatban lévő eljárásokból az eljáró bíróság által felmentésre kerül a Cstv. 27 /A. § (6b) bekezdésére figyelemmel. A határozat indokolása 12 pontban sorolta fel azokat a felszámolási eljárásokat, amelyek kapcsán a felperest 2015. és 2016. években az eljárt törvényszékek jogerős végzéseikkel pénzbírsággal sújtották. Hivatkozott az alperes a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006.(V.12.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 6/B. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdés i) pontjában, 5. § (3) bekezdésében foglaltakra is.
A kereset és ellenkérelem
[3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozatban az alperes a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésére hivatkozott, amelyet a 2015. évi CLXXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatott be és 2015. november 14-től volt hatályos. Álláspontja szerint visszaható hatály hiányában ez a jogintézmény nem alkalmazható a 2015. november 14-e előtt keletkezett törlési okok tekintetében. A támadott határozatban 1-9. pont alatt nevesített pénzbírságok jogerőre emelkedésének ideje 2015. november 14-ét megelőző, így azokat a névjegyzékből törlés indokaként figyelembe venni nem lehet, ezért a határozat jogellenes. Kifogásolta, hogy a határozat az indokolásában utal a Korm.rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontjára azonban a rendelkező részben ezt nem tüntette fel, mint jogalapot. A felperes a per tárgyalásán vitatta a törlési jog fennálltát a határozat 10. és 12. pontjaiban szereplő bírságok tekintetében.[4] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A bíróság ítélete
[5] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában leszögezte, hogy nem volt vita a felek között abban, hogy a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés alkalmazása körében kizárólag a 2015. november 14. napján követően jogerős pénzbírsággal sújtás vehető figyelembe. Ismertette a bíróság a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésében foglaltakat és megállapította, hogy a felperes a vele szemben 2015. november 14. napja óta két éven belül legalább háromszor történő pénzbírság kiszabást vitatta. A 10. pont tekintetében arra hivatkozott, hogy a pénzbírság nem kerülhetett vele szemben kiszabásra, mivel őt még a pénzbírságot kiszabó végzés jogerőre emelkedését megelőzően felmentette a bíróság a felszámolói feladatok alól. A bíróság ennek kapcsán megállapította, hogy a Debreceni Törvényszék a 2015. november 27. napján kelt és december 23. napján jogerőre emelkedett végzése alapján helytállóan állította a felperes, hogy a bíróság korábban - 2015. augusztus 3. napján jogerőre emelkedett 73. sorszámú végzésével - felmentette a felszámolói feladatok alól. A Debreceni Törvényszék a felperest, mint a már felmentett felszámolót sújtotta pénzbírsággal, mivel nem tett eleget a Cstv. 27/A. § (11) bekezdésében foglaltaknak. Kifejtette a bíróság, hogy a felperes a perben magyarázatát adta annak, hogy miért nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. E körben azonban kizárólag annak volt jelentősége, hogy történt-e jogerős pénzbírság kiszabás a felperessel szemben. Nem volt releváns, hogy milyen okból nem tett eleget a törvényi kötelezettségének a felperes, azt a pénzbírságot kiszabó végzés elleni fellebbezésében adhatta volna elő, azonban a végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.[6] A 11. pontban foglaltakat a felperes nem vitatta, az e körben előterjesztett bizonyítási indítványát visszavonta.
[7] A 12. pont tekintetében a felperes igazolta a pénzbírságot kiszabó végzés végrehajthatóságának felfüggesztését. Kiemelte a bíróság, hogy a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésében a felmentés feltételeként a jogerős pénzbírság került meghatározásra. Nem volt vitatott, hogy a Debreceni Törvényszék 38. számú, a felperest pénzbírsággal sújtó végzése 2016. február 6. napján jogerőre emelkedett. Rámutatott a bíróság, hogy a jogerő gyakran elválik a végrehajthatóságtól. A jogerő a végrehajthatóság feltétele, azonban a végrehajthatóság felfüggesztése a jogerő tényét nem befolyásolja, arra nincs kihatással. Az alkalmazott jogszabályhely nem támaszt olyan feltételt mely szerint a jogerősen kiszabott pénzbírságnak végrehajthatónak is kell lennie, ezért a 12. pontban foglaltak esetén is fennáll az a feltétel, hogy a felperessel szemben jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírság került kiszabásra.
[8] Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy a folyamatban lévő eljárásokban történő felmentés feltételei fennálltak, mivel a felperessel szemben két éven (2015., 2016.) belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírság került kiszabásra.
[9] Ezt követően a bíróság a hatósági nyilvántartásból való törlés feltételeinek fennállását vizsgálta. Hivatkozott a 2014. március 15. napjától hatályos Korm.rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltakra. Leszögezte, hogy mivel a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés alkalmazásának vizsgálata körében már megállapítást nyert, hogy a felperessel szemben két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírságot szabtak ki és a Korm.rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontjában is ugyanezek a feltételek vannak meghatározva a törlés feltételeként, ebből következően törvényes az alperes azon megállapítása, hogy a névjegyzékből való törlés feltételei fennállnak.
[10] A keresetben foglaltak kapcsán utalt arra is a bíróság, hogy tévesen állította a felperes, hogy a Korm.rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontja nem képezheti az alperes határozat jogalapját, mivel azt a határozat rendelkezésében nincs feltüntetve. Rámutatott arra, hogy nincs olyan kifejezett jogszabályi rendelkezés, amely szerint a határozat jogalapját a rendelkező részben fel kellene tüntetni, ilyen követelményt a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés sem tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a bíróság anyagi jogszabályt sértett, a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés rendelkezéseibe ütköző döntést hozott, másrészről nem tárta fel kellő alapossággal az ítéleti tényállást és ebből következően nem tett maradéktalanul eleget indokolási kötelezettségének, megsértve ezzel a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. § rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a bíróság akár a 10., akár a 12. sorszámú pénzbírság kapcsán arra a döntésre jut, hogy azok nem vonhatók a jogszabályi rendelkezések alá, úgy a névjegyzékből való törlés feltételei nem állnak fenn.[12] A 10. sorszámú pénzbírság kapcsán kifejtette, hogy a felperest a Debreceni Törvényszék a 2015. augusztus 3-án jogerőre emelkedett ítéletével felmentette felszámolói feladatai alól. A felmentett felszámoló a felmentés jogerőssé válásától már nem tekinthető a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés szerinti felszámoló szervezetnek. A felperes felmentett felszámolóként már nem volt folyamatba levő eljárásban nyilvántartott felszámolónak tekinthető, ezért a vele vagy a felszámoló szervezet vezetőjével szemben kiszabott pénzbírságot a Korm.rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontja szempontjából a bíróságnak figyelmen kívül kellett volna hagynia.
[13] Ezen pont kapcsán arra is hivatkozott a felperes, hogy helyesen rögzítette a bíróság ítéletében a 2015. november 14. napja utáni jogsértés vagy mulasztás miatti pénzbírságok szolgálhattak a névjegyzékből való törlés alapjául. Ezen vitatott pénzbírságot a Debreceni Törvényszék 2015. november 27. napján kelt végzésével szabta ki. A bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha kellő alapossággal feltárja és ítéletében rögzíti a pénzbírság alapjául szolgáló jogsértés vagy mulasztás idejét is. Ez nem történt meg, a bíróság kizárólag azt vette figyelembe, hogy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozat 2015. november 14. utáni. Kifogásolta a felperes, hogy figyelmen kívül hagyta a bíróság az Alkotmánybíróság 57/1994.(XI.17.) AB határozatát, amely rögzíti, valamely jogszabály a visszaható hatály tilalmát sérti akkor is, ha a hatályba léptetés nem visszaható hatállyal történt, de a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatályba lépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
[14] A 12. sorszámú pénzbírság tekintetében sérelmezte a felperes, hogy a bíróság nem tárta fel megfelelően a tényállást és nem tett eleget indokolási kötelezettségének azzal összefüggésben, hogy a végrehajtásában felfüggesztett pénzbírság milyen jogszabályhely alapján vehető figyelembe a névjegyzékből való kizárás kapcsán. Az ítéletet hozó bíróság tehát hiányosan állapította meg a releváns tényállást.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[17] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett.
[18] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[19] A perben rendelkezésre állt közigazgatási iratanyag alapján és a keresettel támadott alperesi határozatból megállapítható volt, hogy az alperes 12. pontban sorolta fel határozatának indokolásában azon jogerős végzéseket, amelyek a felperest jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtották - összesen több mint 2.000.000 forint értékben. Ezen tényállási elemet annak teljes körű értékelése nélkül emeli ki a Kúria, a felperes jogszabálysértő működésének megítélése kapcsán.
[20] Hangsúlyozza azonban a Kúria, hogy teljes mértékben egyetértett a peres felek és a bíróság azon jogi álláspontjával, hogy ezen 12 pontban felsorolt végzések közül a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdésének alkalmazása során csakis a 2015. november 14. napja után jogerősen kiszabott pénzbírságok voltak figyelembe vehetők. Ezt egyértelműen az indokolta, hogy a Cstv-be ezen előírást a 2015. évi CLXXI. törvény 1. § (3) bekezdése, 2015. november 14-i hatálybalépéssel iktatta be. Ezen jogszabályi előírás kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy a felperest, mint a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtották-e. Ez képezhette alapját ugyanis annak, hogy a felperest, mint a pályázati keretszám miatt a felszámolók névjegyzékébe be nem került felszámoló szervezetet a bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmentse.
[21] A 11. pontban foglalt jogerős pénzbírságot kiszabó végzést a felperes nem vitatta, így a 10. és a 12. pontban foglaltakat kellett nyomatékosan vizsgálni a Cstv. 27/A. § (6b) bekezdés alkalmazhatósága szempontjából.
[22] A Cstv. és a Korm.rendelet előírásaiból következően az új felszámolói névjegyzékbe a keretszámra tekintettel felvételre nem került pályázók vonatkozásában is előírja, hogy szervezeti, személyi, valamint eljárási kötelezettségeiket folyamatosan teljesítsék, folyamatosan szerepelnek a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásban is. A felszámolási ügyekben eljáró bíróság a felszámoló szervezetet jogszabálysértő eljárása esetén sújthatja pénzbírsággal. A felszámoló szervezetnek a felszámolási eljárással kapcsolatos kötelezettségeit a Cstv. határozza meg, ezen kötelezettségek körébe tartozik az is, hogy a felszámoló a bíróság általi felmentése esetén az ügy iratanyagát, a társaság vagyonát haladéktalanul köteles átadni az új kirendelt felszámolónak. Tekintettel arra, hogy a Cstv. a felszámoló szervezet bíróság általi felmentése esetén teljesítendő kötelezettségeket is tartalmaz, valamint, hogy ha ezen kötelezettségek nemteljesítése a felszámolási eljárás lefolytatását közvetlenül is akadályozza, a felmentés jogerőre emelkedése ellenére a felmentett felszámoló a felmentéssel érintett ügyben eljáró bíróság által pénzbírsággal sújtható. Egyértelműen rögzíthető volt, hogy a felperes az elsőfokú bíróságnak a határozat végrehajtása felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzésére tekintettel egészen a határozat jogerőre emelkedéséig szerepelt a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban, így vonatkoztak rá a hatósági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó rendelkezések is. A felperes felszámolói minőségéből eredő kötelezettségei tehát a 2015. augusztus 3. napján jogerőre emelkedett felmentő végzést követően is az adott esetben vizsgálandó körben fennálltak. A 10. pontban a törvényszék a felperest, mint már felmentett felszámolót sújtotta pénzbírsággal, mivel nem tett eleget a Cstv. 27/A. § (11) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek, ezért alaptalanul érvelt a felperes ezen pénzbírságban marasztaló végzés figyelembevehetőségének hiányával.
[23] Az új felszámoló névjegyzék felállítását, azaz 2014. február 15. napját követően a névjegyzékből való kötelező, mérlegelés nélküli törlési kötelezettség azon felszámoló szervezetekkel szemben állt fenn, akik tevékenységüket a jogszabályi elvárások és kötelezettségek sorozatos figyelmen kívül hagyásával folytatják. A Cstv. a pénzbírság kiszabását eredményező magatartásokat, azok elkövetésekor is tiltotta és szankcionálta rendelte. A Korm.rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontjára és 6/B. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alperesnek azt kellett vizsgálnia, hogy a törlés közvetlen jogalapját képező pénzbírságot kiszabó végzések mely időpontokban emelkedtek jogerőre.
[24] Egyetértett a Kúria a bíróságnak a jogerő és a végrehajthatóság szétválasztására és értelmezésére vonatkozó álláspontjával is. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bíróság a releváns tényállást teljes körűen megállapította, nem csupán általános jogelvi megállapításokat tett. Konkrétan értékelte végrehajtásában felfüggesztett pénzbírságot kiszabó végzés figyelembevehetőségét és ítéletét e körben a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelő indokolással látta el.
[25] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.[27] A felülvizsgálati eljárásban alperesnek igazolt perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett.
[28] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében köteles, amelynek mértéke az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdésének megfelelően alakult.
Budapest, 2018. szeptember 4.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró (Kúria, Kfv.III.37.651/2017.)