adozona.hu
ÍH 2018.155
ÍH 2018.155
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET RÉSZVÉNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ELMARADÁSA MIATT A kérelmezett részvénytársaság törvénysértő működése megállapítható, ha az alaptőkéjét megtestesítő részvények előállítása érdekében nem intézkedett annak ellenére, hogy a részvények tulajdonosainak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt [Ptk. 3:216. § (1)-(2) bek.; Tpt. 7. § (2) bek., 9. § (1)-(2) bek.; Ctv. 74. § (1) bek. d) pontja].

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2016. április 15-én kelt 6. számú végzésével a törvényességi felügyeleti kérelemben foglaltaknak helyt adott és a céget 400 000 forint pénzbírsággal sújtotta, továbbá kötelezte a kérelmezett céget, hogy külön felhívásra fizessen meg 100 000 forint felügyeleti illetéket a Magyar Államnak.
Az elsőfokú bíróság a határozatát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:216. § (1)-(2) bekezdésére, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 7. § (2) be...
Az elsőfokú bíróság a határozatát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:216. § (1)-(2) bekezdésére, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 7. § (2) bekezdésére és a 9. § (1)-(2) bekezdésére, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 74. § (1) bekezdésének d) pontjára, a 79. § (1) bekezdésére és a 81. § (1) bekezdésének b) pontjára, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (1) és (3) bekezdésére alapította.
Az indokolás szerint a kérelmezett cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és az eljárás alatt a törvényes működését nem állította helyre, az alaptőkéjét megtestesítő részvényei dematerializált formában történő előállítása érdekében nem intézkedett annak ellenére, hogy a részvények tulajdonosainak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt. A kérelmezett társaság a törvénysértő működést elismerte, és úgy nyilatkozott, hogy a 2016. évi decemberi közgyűlésen a részvényesek az alapszabályt módosítani fogják annak érdekében, hogy a részvények előállításának módja dematerializált helyett nyomdai legyen, majd intézkedni fog a részvények előállításáról és a jogosult részvényesek részére történő kiadásáról. Állítása szerint ez azért maradt el, mert a részvényesek az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai, akik számára sem a KELER Rt., sem más pénzügyi intézmény nem nyitott értékpapírszámlát. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezett társaságnál a törvénysértő működés fennáll, ezért törvényességi felügyeleti intézkedésként a pénzbírságot alkalmazta, és kötelezte a kérelmezett céget a felügyeleti illeték megfizetésére.
A végzés ellen a kérelmezett cég fellebbezett, kérte elsősorban annak hatályon kívül helyezését, másodsorban annak megváltoztatását és a pénzbírság összegének mérséklését. Előadta, hogy 2016 márciusában a részvényesek közgyűlés tartása nélkül határoztak az alapszabály 5.3. és 10. pontjának a módosításáról, amely szerint a részvények előállítása nyomdai úton történik. E határozat alapján a módosítás cégbírósághoz történő bejelentése és az abban foglaltak végrehajtása folyamatban van.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy az értékpapír nyomdai úton történő előállításának feltétele - az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése alapján - az értékpapír védelmi tervének az MNB által történő előzetes engedélyezése, azonban az MNB részére védelmi terv engedélyezésére irányuló kérelmet a kérelmezett társaság nem nyújtott be az észrevétel megírásáig, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében előadottakat változatlanul fenntartja.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Fővárosi Ítélőtábla a kérelmezett cég cégiratai alapján megállapította, hogy a kérelmezett társaság 2016. június 1-jén nyújtotta be a cégbírósághoz a 2016. március 15-én hatályos rendelkezéseket tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát, amelynek 5.3. és 10. pontja értelmében a részvények előállítása nyomdai úton történik.
Az alapszabály módosításával a kérelmezett társaság a részvények előállításának elmulasztásában fennálló törvénysértő működését még nem állította helyre, és a kérelmezett cég a fellebbezésében sem állította, hogy részvények nyomdai úton való előállítása már megtörtént.
Az elsőfokú bíróság a kérelmezett társasággal szemben helytállóan alkalmazta a Ctv. 81. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt intézkedést, amelynek összege a jogsértés súlyára és időtartamára figyelemmel nem eltúlzott mértékű, ugyanis annak a törvényben meghatározott mértéke 100 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet. A kérelmezett társaság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására okot adott és a törvénysértő működése miatt vele szemben felügyeleti intézkedést kellett alkalmazni, ezért a kérelmezett társaság köteles megfizetni az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott 100 000 forint felügyeleti illetéket is.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a és 254. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését annak helytálló indokai mellett helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.45.100/2016/2.)