adozona.hu
BH 2018.12.350
BH 2018.12.350
Az Art. 43. § (5) bekezdésének elévült tételekre vonatkozó rendelkezése egyetlen fix időpontban, az elévüléskor fennálló tényállásra nézve alkalmazható. A vám- és adófolyószámlák 2016. évi integrációja nem változtatott azon, hogy az uniós csatlakozás előtt keletkezett, de már elévült vámjogi túlfizetés összege csak hivatalból, és csak a csatlakozási időpont előtt keletkezett más vámtartozására volt elszámolható, ennek hiányában törölni kellett [2003. évi CXXVI. tv. (Vámtv.) 75. §, 2003. évi XCII. tv. (Art.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A 2004. december 31-ei állapot szerint a felperes vámbevételi számláján 1 775 361 forint, az importtermék általános forgalmiadó-bevételi számláján 1 698 475 forint túlfizetések szerepeltek. A túlfizetésekről szóló adóhatósági értesítést a felperes 2005. augusztus 31-én átvette, de azokról nem rendelkezett.
[2] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.-nak) az Art. valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakb...
BH 2018.12.350 Az Art. 43. § (5) bekezdésének elévült tételekre vonatkozó rendelkezése egyetlen fix időpontban, az elévüléskor fennálló tényállásra nézve alkalmazható.
A vám- és adófolyószámlák 2016. évi integrációja nem változtatott azon, hogy az uniós csatlakozás előtt keletkezett, de már elévült vámjogi túlfizetés összege csak hivatalból, és csak a csatlakozási időpont előtt keletkezett más vámtartozására volt elszámolható, ennek hiányában törölni kellett [2003. évi CXXVI. tv. (Vámtv.) 75. §, 2003. évi XCII. tv. (Art.) 43. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2004. december 31-ei állapot szerint a felperes vámbevételi számláján 1 775 361 forint, az importtermék általános forgalmiadó-bevételi számláján 1 698 475 forint túlfizetések szerepeltek. A túlfizetésekről szóló adóhatósági értesítést a felperes 2005. augusztus 31-én átvette, de azokról nem rendelkezett.[2] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.-nak) az Art. valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 37. §-ával beiktatott 178. § 3a. pontjának megfelelően 2016. január 1-től megszűnt a külön-külön vezetett adó- és vámhatósági folyószámla, helyüket az "adószámla" elnevezésű egységes nyilvántartás vette át.
Az integrációval a felperes korábbi vámhatósági folyószámlaadatait nyitó egyenlegként könyvelték: a vámbevételi tételeket a 901 adónemen, az importtermék általános forgalmi adót a 902 adónem, amely számlákon még ekkor is szerepeltek a 2004. év szerinti túlfizetések.
[3] A felperes egy folyamatban lévő eljáráshoz kapcsolódóan 2016. március 3-án átvezetési kérelmet nyújtott be, amelyben a 901 vámbevételi számláról a 221 eljárási illeték adónemre 353 200 forint átvezetését kérte. Az elsőfokú hatóság az átvezetési kérelem elbírálására irányuló eljárást felfüggesztette a követelés elévüléséhez kapcsolódó törlési eljárás lefolytatásáig.
[4] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a számlákon mutatkozó túlfizetés 2010. szeptember 1-jén elévült, ezért mind a 901, mind a 902 adószámláról törölte a 2005. augusztus 31-ei értesítés szerinti összesen 3 473 836 forintot.
Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a felperes által hivatkozott Art. 43. §-ának rendelkezéseit jelen ügyben nem lehetett figyelembe venni, mivel annak alkalmazását a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. (a továbbiakban: Vámtv.) 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja kizárja.
A kereseti kérelem
[5] A felperes keresetében előadta, hogy a vámbevételi számláról az átvezetési kérelemnek az eljárási illetékhez kapcsolódó adónemekre vonatkozó kérelem elutasítása jogszerűtlen volt. Indítványozta a törlési eljárás, az átvezetési kérelem teljesítése, illetőleg az eljárási illeték meg nem fizetése miatt kiszabott mulasztási bírság tekintetében az eljárások egyesítését.A törlésről rendelkező alperesi határozat esetében azért kérte a bírósági felülvizsgálatot, mert az alperes nem megfelelően alkalmazta az Art. 43. §-át.
Az elsőfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság az egyesítési indítványnak nem adott helyt. A törlésről rendelkező alperesi határozat tekintetében jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.[7] Indokolása szerint a per elbírálása szempontjából releváns tény az, hogy a felperes az Art. 43. § (5) bekezdésére alapított átvezetési kérelmet terjesztett elő. Erre azonban sem az első-, sem a másodfokú hatóság nem tért ki, csak az elévülés miatti törlés szükségességre hivatkoztak. Nem jártak el jogszerűen, amikor azt megelőzően törölték az elévült tartozást, hogy a felperes átvezetési kérelmét elbírálták volna. Annak nincs akadálya, hogy a már elévült vámtételek ügyében hivatalból induljon eljárás, de a jelen eljárás nem felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 2. § (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás elvének.
[8] Az Art. 43. § (1) és (5) bekezdését vizsgálva megállapította, az nem vitatott, hogy a felperesnek a 901 és 902 számláin mutatkozó túlfizetés visszaigényléshez való joga 2010. szeptember 1-jén elévült. A Vámtv. 75. § (1) bek. b) pont ba) alpontjára vonatkozó rendelkezés sem vitatható. Törlésre azonban a kérelem benyújtásáig nem került sor, ennek következtében a vámtételek 2016. január 1-jével könyvelésre kerültek a felperes folyószámlájára. Ezek a tételek az átvezetési kérelem előterjesztésekor ugyan a visszaigényléshez való jog tekintetében elévültek, de az Art. 43. § (5) bekezdése alapján az átvezetés kérésére ebben az esetben is lehetőség volt, és az illetéktartozás fennállását a felek nem vitatták. A törléssel az alperes az Art. 43. § (5) bekezdése szerinti lehetőséget vonta el a felperestől. Akkor járt volna el helyesen, ha tájékoztatást ad a visszaigényléshez való jog elévüléséről, és az Art. 43. §-a alapján az átvezetési kérelmet elbíráló döntését követően a döntés tartalmára figyelemmel vagy átutalja a túlfizetést vagy annak fennmaradó részét törli. A kérelem elbírálását megelőzően már nem állt fenn a hivatalbóli törlés jogszerű lehetősége. Az az alperesi hivatkozás, hogy a törlés azért volt jogszerű, mert elévült tételre átvezetési kérelmet nem lehet előterjeszteni, irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában, nem megalapozott.
[9] Az új eljárás során a hatóságnak abban az esetben lesz lehetősége a törlésre, ha az átvezetési kérelem elbírálásra kerül és a jogszabálynak megfelelően kell eljárni a fennmaradó túlfizetésről.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta mind a Vámtv. 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját, mind az Art. 43. § (5) bekezdésének tényleges tartalmát.[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.[13] Vonatkozó felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria tényállásának részeként fogadta el, hogy a felperes vámbevételi és importtermék általános forgalmiadó-bevételi számláján 2004. december 31-én fennálló túlfizetések 2004. május 1-jét, az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően keletkeztek, továbbá ezen tételek 2010. szeptember 1-jén elévültek. Ugyancsak irányadónak tekintette, hogy a felperes az elévülést követően keletkezett illetéktartozásra tekintettel kérte az átvezetést. A Kúria azt is megállapította, hogy sem a Vámtv., sem az Art. szabályaira tekintettel nincs akadálya annak, hogy az alperes az elévüléssel érintett túlfizetéshez kapcsolódó átvezetési kérelmet az "elszámolás" törvényi fogalma alá tartozóként alkalmazza.
[14] A jogalkotó az adózás rendjének szabályai között a perbeli elévülési időn belül eső 2006. január 1-jei hatállyal biztosított lehetőséget arra, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törölje. Arra, hogy az adóhatóság kérelemre is elszámolhassa az elévüléssel érintett túlfizetést, 2012. január 1. napjától van lehetőség.
[15] Az Art. 43. § (5) bekezdése szerint a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy (2012. január 1-től) kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.
A szabályozás elméleti alapjain az sem változtatott, hogy a vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó, mint az Art. 178. § 27a. pontja szerinti tételes elszámolású fizetési kötelezettség a Mód.tv. 18. § (4) bekezdésének megfelelően 2016. január 1. napjával lett önállóan nevesítve a törvényszövegben: "... az adóhatóság a túlfizetés összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy kérelemre...".
[16] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a jogerős ítélet indokolása mentén bírálta el, amely a 2016. január 1-jei adószámla-integrációra tekintettel vizsgálta az Art. 43. § (5) bekezdését. Az ehhez képest követendő, más szempontú megközelítést igénylő elméleti alapvetésekre tekintettel a Kúria mellőzte a Vámtv. alperes által hivatkozott, a Mód.tv. 101. §-ával beiktatott 78/C. § (1) bekezdésének értékelését, amely az elévült tételes elszámolású fizetési kötelezettség Art.-beli önálló nevesítésével egyidejűleg előírta, hogy a közösségi vámjog, illetve a Vámtv. hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) 2016. január 1-et megelőző időszakra teljesítendő elszámolása a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesítendő.
[17] Az Art. 43. § (5) bekezdésének elévült tételekre vonatkozó rendelkezése egyetlen fix időpontban, az elévülés időpontjában fennálló tényállásra nézve alkalmazható. Mind a hivatalból, mind a kérelemre történő átvezetésre csak az elévülés időpontjában fennálló túlfizetésre és nyilvántartott adótartozásra nézve kerülhet sor. Az időpontot nem teszi mobillá sem az, hogyha az adóhatóság nem jár el hivatalból, sem az, ha az adózó nem él a lehetőséggel. A felperes 2016. évben előterjesztett, az elévülést követően keletkezett adótartozás rendezésére irányuló átvezetési kérelme elvi szinten sem alkalmas a 2010. évben elévült túlfizetés elszámolására. Arra nézve sem merült fel adat, hogy a felperesnek 2010. szeptember 1-jén bármiféle más olyan tartozása lett volna, ahová a vám/adóhatóságnak elszámolást kellett volna teljesíteni. Ennek következtében a 2010. évben elévült, de a 901 és 902 adószámlán még nyilvántartott tartozatlan befizetéseket az alperesnek törölnie kellett. A törléssel az alperes nem vont el az Art. 43. § (5) bekezdés szerinti lehetőséget a felperestől, és a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben nem kellett figyelembe vennie a törlésről való rendelkezés során az átvezetési kérelmet.
[18] A felperes 2016. március 3-án benyújtott átvezetési kérelme a 901 vámbevételi számlára vonatkozott, így a továbbiakban a Kúria azt vizsgálta, hogy a perbeli esetre a vámjogszabályok tartalmaznak-e speciális rendelkezést.
[19] Az egészen 2016. április 30-ig irányadó Vámtv. a Csatlakozási Szerződésre tekintettel átmeneti szabályokat vezetett be. A 75.§ ba) alpontjában az elévülés tekintetében akként rendelkezett, hogy a vámhatóság az elévült túlfizetés összegét az ügyfélnek az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját megelőzően keletkezett, az általa nyilvántartott más vámtartozására hivatalból számolja el, vagy vámtartozás hiányában a túlfizetést törli.
[20] A 2004. április 30-ig hatályos vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben az 1. § 21. pont a)-c) alpontjai határozták meg a vámteher fogalmát. Az a) alpont értelmében - egyebek mellett - vámteher a vám- és a termékimportot terhelő általános forgalmi adó, ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell kivetni.
A 2004. május 1. napjától hatályos szabályozásra irányadó a Tanács Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletének 4. cikk 9. pontja, illetve 2016. május 1. napjától az Európai Parlament és a Tanács Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 5. cikk 18. pontja. A szabályozás közös tartalma szerint a vámtartozás valamely személynek a hatályban lévő vámjogszabályok alapján az adott árura vonatkozó behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére való kötelezettsége.
[21] A számlák integrációját követően a felperes korábbi vámbevételi tételeit tartották nyilván a 901 adónemen, amely adónem mind a csatlakozási időszak előtt, mind utána a "vámtartozás" körébe tartozik. Így a 901 adónem integrált részében a perbeli elévült túlfizetés összege csak hivatalból, és csak a csatlakozási időpont előtt keletkezett más vámtartozására lett volna elszámolható, ennek hiányában törölni kellett. A Kúria ebben az esetben is irányadónak tekinti a [21] pontban foglaltakat: a hivatalból történő átvezetésként csak az elévülés időpontjában fennálló túlfizetés terhére és a nyilvántartott vámtartozás javára kerülhetett volna sor.
[22] Mindezekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy sem az Art., sem a Vámtv. szempontjából nem volt akadálya a perbeli elévült túlfizetések törlésének. Ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria, Kfv.I.35.566/2017.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.I.35.566/2017/7.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Pleszkáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Pleszkáts Tibor)
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság
Az alperes képviselője: dr. Csepregi Judit jogtanácsos
A per tárgya: vámügyben hozott közigazgatási határozat
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.32.975/2016/6. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.32.975/2016/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2004. december 31-ig állapot szerint a felperes vámbevételi számláján 1.775.361 forint, az importtermék általános forgalmi adóbevételi számláján 1.698.475 forint túlfizetések szerepeltek. A túlfizetésekről szóló adóhatósági értesítést a felperes 2005. augusztus 31-én átvette, de azokról nem rendelkezett.[2] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art-nak) az Art. valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 37. §-ával beiktatott 178.§ 3a. pontjának megfelelően 2016. január 1-től megszűnt a külön-külön vezetett adó- és vámhatósági folyószámla, helyüket az "adószámla" elnevezésű egységes nyilvántartás vette át.
Az integrációval a felperes korábbi vámhatósági folyószámla adatait nyitó egyenlegként könyvelték: a vámbevételi tételeket a 901 adónemen, az importtermék általános forgalmi adót a 902 adónem, amely számlákon még ekkor is szerepeltek a 2004. év szerinti túlfizetések.
[3] A felperes egy folyamatban lévő eljáráshoz kapcsolódóan 2016. március 3-án átvezetési kérelmet nyújtott be, amelyben a 901 vámbevételi számláról a 221 eljárási illeték adónemre 353.200 forint átvezetését kérte. Az elsőfokú hatóság az átvezetési kérelem elbírálására irányuló eljárást felfüggesztette a követelés elévüléséhez kapcsolódó törlési eljárás lefolytatásáig.
[4] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a számlákon mutatkozó túlfizetés 2010. szeptember 1-jén elévült, ezért mind a 901, mind a 902 adószámláról törölte a 2005. augusztus 31-ei értesítés szerinti összesen 3.473.836 forintot.
Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a felperes által hivatkozott Art. 43. §-ának rendelkezéseit jelen ügyben nem lehetett figyelembe venni, mivel annak alkalmazását a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. (a továbbiakban: Vámtv.) 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja kizárja.
A kereseti kérelem
[5] A felperes keresetében előadta, hogy a vámbevételi számláról az átvezetési kérelemnek az eljárási illetékhez kapcsolódó adónemekre vonatkozó kérelem elutasítása jogszerűtlen volt. Indítványozta a törlési eljárás, az átvezetési kérelem teljesítése, illetőleg az eljárási illeték meg nem fizetése miatt kiszabott mulasztási bírság tekintetében az eljárások egyesítését.A törlésről rendelkező alperesi határozat esetében azért kérte a bírósági felülvizsgálatot, mert az alperes nem megfelelően alkalmazta az Art. 43. §-át.
Az elsőfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság az egyesítési indítványnak nem adott helyt. A törlésről rendelkező alperesi határozat tekintetében jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.[7] Indokolása szerint a per elbírálása szempontjából releváns tény az, hogy a felperes az Art. 43. § (5) bekezdésére alapított átvezetési kérelmet terjesztett elő. Erre azonban sem az első-, sem a másodfokú hatóság nem tért ki, csak az elévülés miatti törlés szükségességre hivatkoztak. Nem jártak el jogszerűen, amikor azt megelőzően törölték az elévült tartozást, hogy a felperes átvezetési kérelmét elbírálták volna. Annak nincs akadálya, hogy a már elévült vámtételek ügyében hivatalból induljon eljárás, de a jelen eljárás nem felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 2. § (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás elvének.
[8] Az Art. 43. § (1) és (5) bekezdését vizsgálva megállapította, az nem vitatott, hogy a felperesnek a 901 és 902 számláin mutatkozó túlfizetés visszaigényléshez való joga 2010. szeptember 1-jén elévült. A Vámtv. 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára vonatkozó rendelkezés sem vitatható. Törlésre azonban a kérelem benyújtásáig nem került sor, ennek következtében a vámtételek 2016. január 1-jével könyvelésre kerültek a felperes folyószámlájára. Ezek a tételek az átvezetési kérelem előterjesztésekor ugyan a visszaigényléshez való jog tekintetében elévültek, de az Art. 43. § (5) bekezdése alapján az átvezetés kérésére ebben az esetben is lehetőség volt, és az illetéktartozás fennállását a felek nem vitatták. A törléssel az alperes az Art. 43. § (5) bekezdés szerinti lehetőséget vonta el a felperestől. Akkor járt volna el helyesen, ha tájékoztatást ad a visszaigényléshez való jog elévüléséről, és az Art. 43. § alapján az átvezetési kérelmet elbíráló döntését követően a döntés tartalmára figyelemmel vagy átutalja a túlfizetést vagy annak fennmaradó részét törli. A kérelem elbírálását megelőzően már nem állt fenn a hivatalbóli törlés jogszerű lehetősége. Az az alperesi hivatkozás, hogy a törlés azért volt jogszerű, mert elévült tételre átvezetési kérelmet nem lehet előterjeszteni, irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában, nem megalapozott.
[9] Az új eljárás során a hatóságnak abban az esetben lesz lehetősége a törlésre, ha az átvezetési kérelem elbírálásra kerül és a jogszabálynak megfelelően kell eljárni a fennmaradó túlfizetésről.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta mind a Vámtv. 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját, mind az Art. 43. § (5) bekezdésének tényleges tartalmát.[11] A Vámtv. 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján egyértelmű, hogy az elévülés a hitelt érdemlő tájékoztatáshoz, mint kezdő időponthoz kötötten ex lege következik be, nem pedig fizikai törlés, mint a hatóság konstitutív aktusának eredménye. A túlfizetést egyébként is csak vámtartozásra lehetett volna átvezetni, eljárási illetékre nem. Hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.607/2014/4. számú ítéletére.
[12] Az Art. 43. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásához azt kell vizsgálnia, hogy az elévült túlfizetés elévülést követően történő átvezetésére vonatkozó szabály értelmében az ügyfélnek a túlfizetés elévülését követő napon milyen tartozása áll, illetőleg állt fenn és az elévült túlfizetést e tartozásokra kell átvezetni. Ilyen tartozás hiányában az elévült túlfizetés, illetőleg az elévült túlfizetés azon részét, amely az elévülés bekövetkezésének napját követő napon fennálló tartozást meghaladja, az adóhatóságnak törölnie kell. A vámtartozások esetében a Mód.tv. 101. §-ával hatályba léptetett Vámtv. 78/C. § irányadó, amely kifejezetten előírja, hogy az elszámolásnál a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.
[13] Összegző álláspontja szerint az uniós csatlakozást megelőzően keletkezett túlfizetés a hitelt érdemlő tájékoztatást követő 5 év elteltével elévült, akár törlésre került a folyószámlán, akár nem. A felperes által 2016. március 3-án benyújtott kérelem elbírálásakor a 2015. december 31. napján hatályos szabályokat kell alkalmazni, vagyis a Vámtv. 75. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltakat, nem a 2016. január 1-jén hatályba léptetett Art. 43. § (5) bekezdését.
[14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. Előadása szerint téves a felülvizsgálati kérelemnek a Vámtv. 78/C. §-ára, illetőleg a Mód.tv. 101. §-ára való hivatkozása, tekintettel arra, hogy az átvezetési kérelem nem értelmezhető az alperes által interpretált "elszámolás" törvényi fogalma alá tartozóként.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.[16] A Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2), 275. § (1) és (2) bekezdéseinek megfelelően a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok szerint, a rendelkezésére álló iratok alapján vizsgálja felül.
[17] Vonatkozó felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria tényállásának részeként fogadta el, hogy a felperes vámbevételi és importtermék általános forgalmi adó bevételi számláján 2004. december 31-én fennálló túlfizetések 2004. május 1-jét, az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően keletkeztek, továbbá ezen tételek 2010. szeptember 1-jén elévültek. Ugyancsak irányadónak tekintette, hogy a felperes az elévülést követően keletkezett illeték tartozásra tekintettel kérte az átvezetést. A Kúria azt is megállapította, hogy sem a Vámtv., sem az Art. szabályaira tekintettel nincs akadálya annak, hogy az alperes az elévüléssel érintett túlfizetéshez kapcsolódó átvezetési kérelmet az "elszámolás" törvényi fogalma alá tartozóként alkalmazza.
[18] A jogalkotó az adózás rendjének szabályai között a perbeli elévülési időn belül eső 2006. január 1-jei hatállyal biztosított lehetőséget arra, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törölje. Arra, hogy az adóhatóság kérelemre is elszámolhassa az elévüléssel érintett túlfizetést, 2012. január 1. napjától van lehetőség.
[19] Az Art. 43. § (5) bekezdés szerint a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy (2012. január 1-től) kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.
A szabályozás elméleti alapjain az sem változtatott, hogy a vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó, mint az Art. 178. § 27a. pontja szerinti tételes elszámolású fizetési kötelezettség a Mód.tv.18. § (4) bekezdésének megfelelően 2016. január 1. napjával lett önállóan nevesítve a törvényszövegben: "... az adóhatóság a túlfizetés összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy kérelemre...".
[20] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a jogerős ítélet indokolása mentén bírálta el, amely a 2016. január 1-jei adószámla integrációra tekintettel vizsgálta az Art. 43. § (5) bekezdését. Az ehhez képest követendő, más szempontú megközelítést igénylő elméleti alapvetésekre tekintettel a Kúria mellőzte a Vámtv. alperes által hivatkozott, a Mód.tv. 101. §-ával beiktatott 78/C. § (1) bekezdésének értékelését, amely az elévült tételes elszámolású fizetési kötelezettség Art.-beli önálló nevesítésével egyidejűleg előírta, hogy a közösségi vámjog, illetve a Vámtv. hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) 2016. január 1-et megelőző időszakra teljesítendő elszámolása a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesítendő.
[21] Az Art. 43. § (5) bekezdésének elévült tételekre vonatkozó rendelkezése egyetlen fix időpontban, az elévülés időpontjában fennálló tényállásra nézve alkalmazható. Mind a hivatalból, mind a kérelemre történő átvezetésre csak az elévülés időpontjában fennálló túlfizetésre és nyilvántartott adótartozásra nézve kerülhet sor. Az időpontot nem teszi mobillá sem az, hogyha az adóhatóság nem jár el hivatalból, sem az, ha az adózó nem él a lehetőséggel. A felperes 2016. évben előterjesztett, az elévülést követően keletkezett adótartozás rendezésére irányuló átvezetési kérelme elvi szinten sem alkalmas a 2010. évben elévült túlfizetés elszámolására. Arra nézve sem merült fel adat, hogy a felperesnek 2010. szeptember 1-jén bármiféle más olyan tartozása lett volna, ahová a vám/adóhatóságnak elszámolást kellett volna teljesíteni. Ennek következtében a 2010. évben elévült, de a 901 és 902 adószámlán még nyilvántartott tartozatlan befizetéseket az alperesnek törölnie kellett. A törléssel az alperes nem vont el az Art. 43. § (5) bekezdés szerinti lehetőséget a felperestől, és a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben nem kellett figyelembe vennie a törlésről való rendelkezés során az átvezetési kérelmet.
[22] A felperes 2016. március 3-án benyújtott átvezetési kérelme a 901 vámbevételi számlára vonatkozott, így a továbbiakban a Kúria azt vizsgálta, hogy a perbeli esetre a vámjogszabályok tartalmaznak-e speciális rendelkezést.
[23] Az egészen 2016. április 30-ig irányadó Vámtv. a Csatlakozási Szerződésre tekintettel átmeneti szabályokat vezetett be. A 75.§ ba) alpontjában az elévülés tekintetében akként rendelkezett, hogy a vámhatóság az elévült túlfizetés összegét az ügyfélnek az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját megelőzően keletkezett, az általa nyilvántartott más vámtartozására hivatalból számolja el, vagy vámtartozás hiányában a túlfizetést törli.
[24] A 2004. április 30-ig hatályos vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben az 1. § 21. pont a)-c) alpontjai határozták meg a vámteher fogalmát. Az a) alpont értelmében - egyebek mellett - vámteher a vám és a termékimportot terhelő általános forgalmi adó, ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell kivetni.
A 2004. május 1. napjától hatályos szabályozásra irányadó a Tanács Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletének 4. cikk 9. pontja, illetve 2016. május 1. napjától az Európai parlament és a Tanács Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 5. cikk 18. pontja. A szabályozás közös tartalma szerint a vámtartozás valamely személynek a hatályban lévő vámjogszabályok alapján az adott árura vonatkozó behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére való kötelezettsége.
[25] A számlák integrációját követően a felperes korábbi vámbevételi tételeit tartották nyilván a 901 adónemen, amely adónem mind a csatlakozási időszak előtt, mind utána a "vámtartozás" körébe tartozik. Így a 901 adónem integrált részében a perbeli elévült túlfizetés összege csak hivatalból, és csak a csatlakozási időpont előtt keletkezett más vámtartozására lett volna elszámolható, ennek hiányában törölni kellett. A Kúria ebben az esetben is irányadónak tekinti a [21] pontban foglaltakat: a hivatalból történő átvezetésként csak az elévülés időpontjában fennálló túlfizetés terhére és a nyilvántartott vámtartozás javára kerülhetett volna sor.
[26] Mindezekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy sem az Art., sem a Vámtv. szempontjából nem volt akadálya a perbeli elévült túlfizetések törlésének. Ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A döntés elvi tartalma
[27] Az Art. 43. § (5) bekezdésének elévült tételekre vonatkozó rendelkezése egyetlen fix időpontban, az elévüléskor fennálló tényállásra nézve alkalmazható.[28] A vám- és adó folyószámlák 2016. évi integrációja nem változtatott azon, hogy az Uniós csatlakozás előtt keletkezett, de már elévült vámjogi túlfizetés összege csak hivatalból, és csak a csatlakozási időpont előtt keletkezett más vámtartozására volt elszámolható, ennek hiányában törölni kellett.
Záró rész
[29] A pervesztes felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes elsőfokú és felülvizsgálati költségének megfizetésére.[30] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a felperest.
[31] Tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte, és mivel a Pp. 272. § (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem kiegészítését, a 275. § (1) bekezdés pedig a bizonyítást zárja ki, nem merült fel a tárgyalás tartásának szükségessége: a Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2018. április 12.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró
(Kúria, Kfv.I.35.566/2017.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2018.139 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
