adozona.hu
ÍH 2018.119
ÍH 2018.119
HIÁNYPÓTLÁSI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM RÉSZLEGES TELJESÍTÉSE I. A változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálásakor a cégbíróságot csak a hiánypótlási eljárás keretében megszüntethető hiányosságok, jogsértések esetén terheli a hiánypótlás elrendelésének kötelezettsége. II. A változásbejegyzési kérelem egymástól elkülöníthető, önállóan elbírálható részei tekintetében részben elutasító, részben a kérelemnek helyt adó végzés meghozatalának van helye. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. §, 64
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartás adatai szerint a 3 000 000 forint jegyzett tőkéjű (törzstőkéjű) N. Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai E. E. és M. J. személyenként 1 500 000-1 500 000 forint összegű törzsbetétnek megfelelő mértékű üzletrésszel, képviselője önálló képviseleti joggal K. G. ügyvezető. A társasági szerződés az üzletrésznek adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását kizárja.
A társaság 2017. szeptember 25-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet...
ÍH 2018.119 HIÁNYPÓTLÁSI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM RÉSZLEGES TELJESÍTÉSE
I. A változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálásakor a cégbíróságot csak a hiánypótlási eljárás keretében megszüntethető hiányosságok, jogsértések esetén terheli a hiánypótlás elrendelésének kötelezettsége.
II. A változásbejegyzési kérelem egymástól elkülöníthető, önállóan elbírálható részei tekintetében részben elutasító, részben a kérelemnek helyt adó végzés meghozatalának van helye.
[2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. §, 64. § (1) bek.]
A cégnyilvántartás adatai szerint a 3 000 000 forint jegyzett tőkéjű (törzstőkéjű) N. Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai E. E. és M. J. személyenként 1 500 000-1 500 000 forint összegű törzsbetétnek megfelelő mértékű üzletrésszel, képviselője önálló képviseleti joggal K. G. ügyvezető. A társasági szerződés az üzletrésznek adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását kizárja.A társaság 2017. szeptember 25-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben K. G. ügyvezető és M. J. tag adataiban bekövetkezett változások mellett a létesítő okirat 2017. szeptember 20-i módosítása időpontjának, a jegyzett tőke 20 500 000 forintra történő felemelésének a bejegyzését, továbbá 2017. szeptember 20-i hatállyal E. E. tag törlését és helyette tagként K. G. bejegyzését kérte.
A kérelemhez egyebek között csatolták a 2017. szeptember 20-i taggyűlés jegyzőkönyvét és az ügyvezető által 2017. szeptember 20-i keltezéssel kiállított tagjegyzéket.
A taggyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan a taggyűlésen E. E. nem volt jelen, tagként M. J. és K. G. vettek részt. K. G. egy E. E.-vel kötött megállapodásra utalva azt a tájékoztatást adta a taggyűlésnek, hogy E. E. tulajdonképpen csak képviselőként szerezte meg az üzletrészt, a tagsági jogok gyakorlására csak vele egyeztetve volt jogosult, az üzletrész továbbra is az ő vagyona maradt, azt jogosult volt egyoldalú nyilatkozattal visszavenni; E. E. megszegte a megállapodást, ezért a részére átadott üzletrészt egyoldalú nyilatkozatával visszavette. A taggyűlés ezt követően határozatot hozott arról, hogy K. G. és E. E. közti jogviszony tekintetében a társaság nem gyakorolja elővásárlási jogát, majd döntött a törzstőke felemeléséről. A csatolt tagjegyzék szerint 2017. szeptember 20-án a társaság tagjai M. J. és K. G., személyenként 10 250 000-10 250 000 forint összegű törzsbetéttel.
Az elsőfokú bíróság 2017. október 12-én meghozott 30. sorszámú végzésével hiánypótlást rendelt el és felhívta a társaságot, hogy a kérelem elutasításának terhe mellett 30 napon belül csatolja azt a megállapodást, amely szerint K. G. jogosult visszavenni E. E.-től a részére átadott üzletrészt, továbbá csatolja az üzletrész visszavételére vonatkozó nyilatkozat E. E. taggal történt írásbeli közlését [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:91. § (1) bekezdés] tanúsító okiratot.
A társaság a felhívásra 2017. november 13-án előterjesztett beadványában eltérő jogi álláspontját kifejtve előadta, a hiánypótlási felhívás olyan okiratok csatolására irányul, amelyek nem tartoznak a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1-2. számú mellékleteiben felsorolt, a változásbejegyzési kérelemhez kötelezően, illetve szükségszerűen csatolandó okiratok közé, így azok jogszerűségét a cégbíróság nem vizsgálhatja és csatolásukat nem írhatja elő. Beadványa mellékleteként ugyanakkor csatolt egy 2011. december 25-i keltezéssel aláírt, K. G. és E. E. közötti megállapodást tartalmazó okiratot, továbbá csatolta K. G. 2017. szeptember 20-án kelt, E. E.-hez címzett levelét.
Az elsőfokú bíróság végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint a cégiratokból megállapíthatóan E. E. tag üzletrészét 2011. december 13-án adásvételi szerződés útján szerezte meg K. G.-tól.
A társaság létesítő okirata az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását kizárja, a változásbejegyzési kérelem mellékleteként csatolt okiratok alapján ugyanakkor az volt megállapítható, hogy E. E. tag és a kérelem szerint tagként helyébe lépő K. G. között az üzletrészre vonatkozóan nem jött létre a Ptk. rendelkezései szerint tagváltozást eredményező adásvételi szerződés, a benyújtott változásbejegyzési kérelemhez mellékelt iratok alkalmatlanok a tagváltozás cégjegyzékbe történő bejegyzésére, ezért azt elutasította.
A végzés ellen a társaság terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a változások bejegyzését kérte. Egyebek között előadta, a változásbejegyzési kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy K. G. vétel, azaz adásvétel jogcímén szerezte meg az üzletrészt. Ezt támasztja alá az elővásárlási jogról lemondást tartalmazó csatolt nyilatkozat is. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor az üzletrész adásvételi szerződés létrejöttének hiányára hivatkozással a kérelmet elutasította.
A fellebbezés az alábbiak szerint nagyobb részben megalapozatlan.
A változásbejegyzési kérelem alapjául állított üzletrész átruházás 2017. szeptember 20-i időpontjára tekintettel a jelen ügyre a társaság létesítő okirata mellett a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
A Ptk. 3:166. és 167. §-ai lehetőséget biztosítanak az üzletrész társaság tagjára, illetve - meghatározott feltételek fennállta esetén - kívülállóra történő átruházására, a 3:169. § (1) bekezdése pedig az üzletrész átruházásához fűzi azt a joghatást, jogkövetkezményt, hogy az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.
A tag halála, illetve jogi személy tag esetén jogutóddal történő megszűnése eseteit (Ptk. 3:170. §) kivéve tehát a tagváltozáshoz az üzletrész átruházása szükséges.
A Ptk. 3:167. § (7) bekezdése szerint a társasági szerződésben az üzletrész kívülálló személyre pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása érvényesen nem zárható ki.
Tekintettel arra, hogy az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása lényeges tartalmát tekintve olyan jogügylet, amely az adásvételtől (Ptk. 6:215. §) csak abban különbözik, hogy tárgyát nem valamely dolog tulajdonjogának, hanem a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességét jelentő üzletrésznek (Ptk. 3:174. §) az átruházása képezi, a Ptk. 3:167. § (7) bekezdés lényegében a 2014. március 15-ig hatályban volt 2006. évi IV. törvény (Gt.) 126. § (2) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaz, amely lehetővé tette a társasági szerződésben adásvételi szerződésen kívüli jogcímen az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásának a kizárását. Abból, hogy a változásbejegyzési kérelem szerinti üzletrész átruházás időpontjában a társasági létesítő okirata kizárta az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását, az következik, hogy a társaság üzletrészének átruházására csak pénzszolgáltatás ellenében (adásvételi szerződéssel) kerülhetett sor.
A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálásakor a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy a bejegyezni kért adatok, valamint a kérelem alapjául szolgáló, a törvény 1-2. számú mellékleteiben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (3) bekezdés értelmében hiánypótlás elrendelésének akkor van helye, ha a kérelem vagy a csatolt okiratok hiányosak, illetve jogszabálysértőek.
Mindebből következően, amennyiben a változásbejegyzési kérelem az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás és az új tag részvételével megtartott taggyűlés határozatain alapuló további adatváltozások bejegyzésére irányul, a kérelem érdemi elbírálásakor a cégbíróságnak a cégeljárás, mint nemperes eljárás keretei között, a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján azt is vizsgálnia kell, hogy történt-e üzletrész átruházás, illetve arra jogszerűen került-e sor, abban az esetben pedig, ha a társaság létesítő okirata kizárja az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását, értelemszerűen azt is vizsgálnia kell, hogy a kérelem alapjául állított üzletrész átruházás adásvételi szerződéssel (pénzszolgáltatás ellenében) történt-e. A hiánypótlás elrendelésének kötelezettsége a cégbíróságot nyilvánvalóan csak olyan hiányosságok, jogsértések esetén terheli, amelyek hiánypótlási eljárás keretében megszüntethetők, kiküszöbölhetők.
A jelen esetben a társaság által a változásbejegyzési kérelemhez csatolt taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak és a társaság változásbejegyzési eljárás során tett nyilatkozatai alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a cégnyilvántartás szerinti üzletrész tulajdonos és a helyette tagként bejegyezni kért személy között nem jött létre olyan jogügylet, amely üzletrész átruházásnak, illetve a létesítő okirat rendelkezései szerinti üzletrész adásvételi szerződésnek (pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásnak) lenne minősíthető. A kérelem, illetve az alapjául szolgáló okiratok ezen hiányossága, az ebből eredően fennálló jogsértés utóbb hiánypótlási eljárás keretében sem szüntethető meg, nem orvosolható, ezért hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül is alapul szolgál a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatot követő elutasítására.
Az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a kérelemhez csatolt okiratok alapján azt, hogy az üzletrész átruházása tárgyában E. E. és K. G. között létrejött-e adásvételi szerződés. Akkor sem tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a létesítő okiratnak megfelelő, a Ptk. rendelkezései szerinti tagváltozást eredményező üzletrész átruházás nem történt és erre tekintettel a tagváltozás, a jegyzett tőke felemelése és a létesítő okirat módosítás időpontjának bejegyzésére irányuló részében jogszabálysértés nélkül, a Ctv. 46. § (6) bekezdésének megfelelően utasította el a kérelmet.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet K. G. ügyvezető és M. J. tag adataiban bekövetkezett változásának bejegyzésére irányuló, a kérelemben szereplő többi adatváltozástól elkülönülő, és így önállóan elbírálható részében is elutasította. E körben a bejegyzés feltételei fennállnak, ezért a Ctv. 64. § (1) bekezdésére figyelemmel e részében a kérelemnek helyt adó végzés meghozatalának van helye.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a tagváltozás, a jegyzett tőke felemelése és a létesítő okirat módosítása időpontjának bejegyzésére irányuló kérelmet elutasító részében a Ctv. 32. § (1) bekezdése és az 1952. évi III. törvény (rPp.) 259. §-a szerint alkalmazandó rPp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését ugyancsak a rPp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és felhívta az elsőfokú bíróságot az adatváltozások bejegyzésére.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.47.159/2017/4.)