adozona.hu
ÍH 2018.115
ÍH 2018.115
KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - BEJEGYZŐ/VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER INDÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KERESETLEVÉL A Pp.-nek a keresetlevél alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó, a korábbinál részletesebb szabályai nem értelmezhetőek csupán önmagukban akkor, ha a keresetlevél benyújtása olyan perindítást szolgál, amelynek speciális eljárási rendjét külön törvény határozza meg. Ilyen esetben - és ebbe a körbe tartozik a bejegyző/változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ügyész felperes 2018. január 25-én az alperes ellen a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ctv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott okból az F.-i Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-09-308273/8. számú cégbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztett elő. A keresetlevél a bevezető részen túl, mely a fenti szövegrészt is tartalmazta, I. Kérelem, II. Érvényesíteni kívánt jog, III. Tényállás, IV. jogi érvelés, V. Biz...
ÍH 2018.115 KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - BEJEGYZŐ/VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER INDÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KERESETLEVÉL
A Pp.-nek a keresetlevél alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó, a korábbinál részletesebb szabályai nem értelmezhetőek csupán önmagukban akkor, ha a keresetlevél benyújtása olyan perindítást szolgál, amelynek speciális eljárási rendjét külön törvény határozza meg. Ilyen esetben - és ebbe a körbe tartozik a bejegyző/változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per is - a Pp. szabályainak együttes értelmezése szükséges az adott perre irányadó sajátos eljárási szabályokkal [Ctv. 65-68. §, Pp. 170. § (2) bek. a) pontja és 176. § (1) bek. j) pontja].
Az Ügyész felperes 2018. január 25-én az alperes ellen a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ctv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott okból az F.-i Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-09-308273/8. számú cégbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztett elő. A keresetlevél a bevezető részen túl, mely a fenti szövegrészt is tartalmazta, I. Kérelem, II. Érvényesíteni kívánt jog, III. Tényállás, IV. jogi érvelés, V. Bizonyítási indítvány, VI. Záró rész és VII. Mellékletek elnevezésű részekre tagolódott.A "Kérelem" rész első bekezdésében a felperes indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 66. § (1) bekezdése alapján megfelelő határidő tűzésével hívja fel az alperest a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
A második bekezdésben kérte, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 66. § (2) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, ítéletében az F.-i Törvényszék Cégbírósága Cg.01-09-308273/8. számú végzését a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában tartsa fenn és hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból járjon el.
A harmadik bekezdésben, arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság Ctv. 66. § (1) bekezdése szerinti felhívása nem vezet eredményre, indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a Ctv. 68. § (4) bekezdése alapján az érvénytelenség megállapítása mellett az F.-i Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-09-308273/8. számú végzését hatályában tartsa fenn és a Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint hívja fel a cégbíróságot a törvényességi felügyeleti jogkörben szükséges intézkedések megtételére.
Az "Érvényesíteni kíván jog" körében rögzítette, hogy a keresetet a Ctv. 31. § (2) bekezdésére alapítja, idézte a hivatkozott jogszabályi rendelkezést.
A "Tényállás" részben egyebek mellett előadta, hogy F. J. és T. V. 2017. december 7-én kelt, szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirattal megalapította az alperesi kft.-t. Az alperes kérelmére az F.-i Törvényszék Cégbírósága 2017. december 29-én kelt, a Cégközlöny 2017. december 30-i számában közzétett végzésével egyszerűsített cégeljárás keretében elrendelte a társaság bejegyzését a cégjegyzékbe.
A "Jogi érvelés" részben arra hivatkozott, hogy a cégbíróság végzése jogszabályba ütközik, mivel a bejegyzési kérelem kitöltése a kézbesítési megbízott tekintetében nem felel meg a Ctv. 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. A Ctv. 31. § (2) bekezdése alapján F. J. tag nem lehet kézbesítési megbízottja T. V. ügyvezetőnek és másik tagnak. A cégbíróságnak a kérelmet el kellett volna utasítania a Ctv. 48. § (6) bekezdése alapján.
Az elsőfokú bíróság a 2018. április 6-án kelt 2. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította. A végzés indokolásában a keresetlevél I. pontjában felsorolt kérelmek és a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (2) bekezdés a) pontja és a 176. § (1) bekezdés j) pontja idézését követően rögzítette, hogy a felperes keresetlevele I. "Kérelem" pontjában egy indítványt és annak az alperes általi teljesítése mikéntjétől függően két kereseti kérelmet terjesztett elő. Az előterjesztett két kereseti kérelem nem minősül határozottnak, mivel az indítványban foglaltak alperes általi teljesítése eredményétől függően, esetlegesen kerültek előterjesztésre. Az ilyen függő feltétellel előterjesztett kereseti kérelem nem tekinthető határozottnak. Ezért a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a keresetlevél Pp. 170. § (2) bekezdés d) pontjába ütközése miatt - a keresetlevél visszautasításának volt helye.
A végzéssel szemben a felperes fellebbezett az F.-i Főügyészség útján, a Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezést fenntartotta. A felperes a fenntartott fellebbezésben a 2. számú keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés teljes terjedelmében hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte a Pp. 369. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűsége teljes terjedelmében felülbírálatát, mivel az elsőfokú bíróság lényeges szabályainak megsértését jelenti - a Pp. 170. § (2) bekezdésének a) pontjában előírtak miatt - a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján történő keresetlevél visszautasítás. Az előzmények ismertetését követően előadta, hogy az általa benyújtott keresetlevél egy egyedi szabályozású speciális per lefolytatására irányul, a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen, ugyanis fellebbezésnek nincs helye, de a jogszabálysértő bejegyző (változásbejegyző) végzéssel szemben jogorvoslati lehetőséget biztosít a jogalkotó a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti per megindításának lehetővé tételével. Ezen per tárgya a cégbíróság döntésének "felülvizsgálata". A perben egyedüli kereseti kérelme az F.-i Törvényszék Cégbírósága 8. számú cégbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése. A keresetlevél "I. Kérelem" elnevezésű részében a perben alkalmazandó jogkövetkezményeket, döntési lehetőségeket aszerint sorolja fel, hogy a perben az alperes a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megteszi-e, vagy sem. Ezen kérelmek megegyeznek a Ctv. 66. § (1)-(3) bekezdésében és a Ctv. 68. § (4) bekezdésében foglaltakkal, mely jogszabályra az egyes indítványokban utalás is történik. A törvény előírása szerint, ha a per alatt a jogsértés megszűnik, akkor a perbíróság a támadott cégbírósági végzést hatályában fenntartja, ha nem teszi meg, akkor a perbíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a támadott cégbírósági végzést hatályában fenntartja. Az ítéletben a cégbíróság felé irányuló felhívások tartalma is attól függ, hogy az alperes megszünteti, nem szünteti meg, illetve megfelelően szünteti-e meg a jogszabálysértő állapotot.
A keresetlevélben leírt kérelmek előterjesztésekor a Ctv. hivatkozott rendelkezésének formai előírásait, szóhasználatát, sorrendiségét vette alapul. Ezekben a típusú perekben mindkét peres fél célja a jogszabálysértő állapot mielőbbi, még a per folyamatban léte alatti megszüntetése. Kitért arra is, hogy a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja szerint fel kell tüntetni a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet. Az ilyen típusú perekben azonban a kereseti kérelem tartalmát a jogszabály, a Ctv. határozza meg, a Ctv.-től eltérő kereseti kérelem nem terjeszthető elő.
A hivatkozott törvényi előírásnak tett eleget a keresetlevél "I. Kérelem" részében. A Ctv. 66. § (1) bekezdésében szabályozott és a keresetlevél Kérelem részében megjelölt indítványa tartalmilag nem kereseti kérelem, hanem a cégbíróság eljárásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre történő utalás. A Ctv. 66. § (1)-(2) bekezdése, valamint a Ctv. 68. § (4) bekezdése ebből a szempontból szerves egységet alkot és csak egységesen értelmezhető.
A keresetlevélben a Pp. 170. §-ban foglaltakat feltüntette, a Pp. 171. §-a szerinti mellékleteket csatolta, ezzel az eljárás megindítására vonatkozó, a Pp.-ben és a Ctv.-ben írt feltételeket teljesítette, a keresetlevél visszautasítására nincs törvényes alap. Állította, hogy a régi Pp. 121. § (1) bekezdés e) pontja és a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja tartalmilag azonos rendelkezést tartalmaz, korábban az eljáró bíróságok egyetlen esetben sem kifogásolták az általa előterjesztett kérelem tartalmát.
A felperes eljáró ügyészi szerveként a Fellebbviteli Ügyészség, annak rögzítése mellett, hogy a keresetlevél 2018. január 25. napján tekintendő benyújtottnak, arra is hivatkozott, hogy a végzés Magyarország Alaptörvényében biztosított jogot és feladatot is sért. Így sérti a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás jogát, valamint az ügyészség - 29. cikke szerinti - alkotmányos feladatellátását. Az Alaptörvény 29. cikke alapján a legfőbb ügyész és az ügyészség a fő vádemelési és vádképviseleti funkció mellett a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Az Ütv. 27. § (5) bekezdésének d) pontja szerint törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt, különösen a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal összefüggésben. Az Ütv. 27. § (6) bekezdése értelmében, ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell. Jelen ügyben az ügyész a Ctv. 65. § alapján nyújtotta be keresetét, hogy alkotmányos és törvényes feladatának eleget tegyen.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A cégbejegyző végzéssel szembeni jogorvoslatra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A Ctv. jelen per tárgyát képező cégbejegyző végzés 2017. december 29-i meghozatalának időpontjában hatályban volt 65. § (1) bekezdése a kérelemnek helyt adó változásbejegyző végzés elleni fellebbezést kizárta, ugyanakkor lehetőséget biztosított arra, hogy a végzés, vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indítson a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt.
A (2) bekezdés szerint a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A (3) bekezdés kimondja, hogy a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
A 66. § (1) bekezdése értelmében ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
A (2) bekezdés szerint ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
A (3) bekezdés úgy rendelkezik, ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti.
[A 67. § a csekély jelentőségű és cégjegyzéki adatot nem érintő jogszabálysértő cégbejegyző (változásbejegyző) végzésre tartalmaz szabályozást.]
A 68. § (1) bekezdése kimondja, ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyékadattal összefüggő érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.
A (2) bekezdés szerint ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a bíróság a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.
A (3) bekezdés szerint ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a bíróság a változásbejegyzési végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosítását az ítélethozatalt követő meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja.
A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a 69. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Más érvénytelenségi ok fennállása esetén a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésben foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.
Mindezen részletesen ismertetett jogszabályi rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy a Ctv. 65-68. §-ai egy speciális pertípust, a cégbírósági cégbejegyző, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pert szabályozzák, sajátos utólagos peres jogorvoslatot biztosítva a fellebbezéssel nem támadható, jogsértő végzésekkel szemben. A törvény szigorúan meghatározza a keresetindításra jogosultak körét, az igényérvényesítés jogvesztő határidejét, a per tárgyát, és az eljárás lefolytatásának kötelező menetét. Helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya a cégbíróság döntésének felülvizsgálata, és a perbíróság érdemi döntése, a cégbírósághoz intézett felhívás tartalma is attól függ, hogy az alperes a jogsértést kiküszöböli, megszünteti-e. Ezen pertípusban a forgalom biztonságára tekintettel a jogszabálysértés kiküszöbölése az elsődleges cél, a cégbejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezésének is csak korlátozottan van helye.
Nem vitásan a 2018. január 1-jén hatályba lépett a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) a korábban hatályban volt a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) rendelkezéseihez képest részletesebb szabályokat állapít meg a keresetlevél alaki és tartalmi kellékeire nézve, a célul kitűzött perkoncentráció, hatékony, gyors eljárás lefolytathatósága érdekében fokozottabb elvárást fogalmaz meg a keresetlevelet előterjesztő felperessel szemben is. Ezen szabályok sem értelmezhetők, alkalmazhatóak azonban csupán önmagukban akkor, ha a keresetlevél benyújtása egy olyan perindítást szolgál, amely per eljárási rendjét törvény már meghatározza. Ez esetben a Pp. szabályainak együttes értelmezése szükséges az adott perre vonatkozó sajátos eljárási szabályokkal, tekintet nélkül arra, létezik-e kifejezett, a Pp. szabályai alkalmazásától eltérést engedő szabály. Ebbe a körbe vonható a Pp. bírósági eljárásra vonatkozó általános szabályainak és a Ctv. cégbejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perre vonatkozó speciális szabályainak a viszonya is.
A Pp. 170. § (2) bekezdése sorolja fel a keresetlevél érdemi részének kötelező tartalmi elemeit, így az érdemi részben fel kell tüntetni a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet [a) pont] is.
A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve visszautasítja akkor is, ha a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban előírt kötelező tartalmi elemeket.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a felperes két kereseti kérelme nem minősül határozottnak, mivel az indítványban foglaltak alperes általi teljesítésének eredményétől függően esetlegesen, függő feltétellel kerültek előterjesztésre.
A korábbi szabályozáshoz képest a Pp.-ben kétségkívül többletelem, hogy a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet szükséges előterjeszteni. E követelménynek - általánosságban - a felperes azzal tesz eleget, ha a keresete alapossága esetén a keresetével egyező tartalmú ítéleti rendelkező rész vagy bírósági meghagyás hozható. A kereseti kérelmet tehát olyan tartalommal kell a felperesnek megfogalmaznia, amilyen ítéleti rendelkezést elérni kíván.
Az adott peres eljárás azonban a Ctv. 65-68. §-ainak hatálya alá tartozó cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per, így a jelen keresetlevélben előadott kérelmek csupán a Ctv. ilyen perek eljárási rendjét meghatározó szabályainak figyelmen kívül hagyása mellett tűnhetnek nem határozott kereseti kérelmeknek.
Bár a perbeli pertípus törvény szerinti elnevezése cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per, a felperes a fellebbezésében iratellenesen állította, hogy egyedüli kereseti kérelme a 8. számú cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése, mivel mindkét kereseti kérelme, ugyan eltérő jogszabályi rendelkezésekre [Ctv. 66. § (2) bekezdése és 68. § (4) bekezdése] alapítva, de a cégbejegyző végzés hatályában fenntartására irányul.
Mivel ezen kereseti kérelmek e pertípus szigorúan meghatározott eljárási rendjéből következően, másként, mint az alperes teljesítésétől függően, nem terjeszthetőek elő, nem áll fenn a keresetlevél visszautasításának az elsőfokú bíróság végzésében megjelölt indoka.
A felperes keresetlevele az eljárás sajátosságaira figyelemmel a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelemnek minősül, így az megfelel a Pp. elsőfokú bíróság által szövegszerűen is idézett 170. § (2) bekezdés a) pontjának, és mert a keresetlevél tartalmazza az érvényesíteni kívánt jogot, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést is, a keresetlevél Pp. 170. § (2) bekezdés d) pontjába ütközése sem állapítható meg.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Pp. 170. § (2) bekezdés a) és d) pontja megsértésével rendelkezett a keresetlevél visszautasításáról.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban, amennyiben az elsőfokú bíróság a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak tartja, a Pp. 179. §-ában foglaltak szerint kell eljárnia, és az új eljárást majd a perfelvételi szaktól kell lefolytatnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.799/2018/2.)