AVI 2018.10.64

A fedett jogviszonyból eredő pénzösszeg átadása adóköteles, ha az adómentesség feltételei nem bizonyítottak [1995. évi CXVII. tv. 7. § (1) bek. c) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az adóhatóság a felperesnél 2007-2011. évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés eredményeként a felperes terhére 10 833 286 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, 6 454 350 Ft adóbírságot és 3 848 689 Ft késedelmi pótlékot állított meg. Az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapította meg, miután a vizsgált időszakra vonatkozóan rögzítette, hogy a felper...

AVI 2018.10.64 A fedett jogviszonyból eredő pénzösszeg átadása adóköteles, ha az adómentesség feltételei nem bizonyítottak [1995. évi CXVII. tv. 7. § (1) bek. c) pont]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adóhatóság a felperesnél 2007-2011. évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés eredményeként a felperes terhére 10 833 286 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, 6 454 350 Ft adóbírságot és 3 848 689 Ft késedelmi pótlékot állított meg. Az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapította meg, miután a vizsgált időszakra vonatkozóan rögzítette, hogy a felperes rendelkezésére álló pénzbevételek nem fedezték a vagyongyarapodásra és az életvitelre fordított kiadásait. Az adóhatóság vizsgálódása - többek között - kiterjedt O. K. magánszemélytől és a B. S. Ltd.-től (továbbiakban: Ltd.) kapott összegekre is. Mindkét esetben megállapította az összegek tényleges átvételét, azonban nézete szerint a folyószámla kivonatokból, az utalási bizonylatokból - az adózói állásponttól eltérően - utalások jogcíme nem volt megállapítható, emiatt az átadott pénzösszegek az adózó bevételét és ezáltal jövedelmét képezték.
[2] Az alperes határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát lényegében indokai megismétlésével helybenhagyta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes keresetében több indokkal támadta az adóhatóság megállapításait, a fenti két juttatás kapcsán állította, hogy azok jogcíme kölcsön volt, így jogszabálysértően járt el az alperes, amikor azokat adóztatandó bevételnek tekintette.

Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot a kiegészített elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az O. K. kapott pénzösszeg vonatkozásában megállapította, hogy ez kölcsönként került a felperes részére átnyújtásra, de ennek a felperesi forrástáblában való szerepeltetése elmaradt. Az Ltd.-vel részéről átutalt összeg tekintetében pedig kifejtette, a felperes a határozat hatályon kívül helyezéséhez elégséges mértékben bizonyította, hogy az átutalt összegek jogcíme kölcsön volt. Az alperes nem tett meg mindent az összeg jogcímének tisztázására és ennek pótlására kötelezte az adóhatóságot.
[5] A jogerős ítéletnek az O. K. magánszemély és az Ltd. által nyújtott összegek kölcsönkénti minősítése ellen terjesztette elő az alperes felülvizsgálati kérelmét. Az alperes változatlanul nem vitatta, hogy ezen összegek átadásra kerültek a felperes részére, azonban azok bírósági jogi minősítését vitatta.
[6] A Kúria a Kfv.I.35.322/2015/4. számú végzésével a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben - a fenti két tétel tekintetében - az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalra utasította. Nézete szerint az elsőfokú jogerős bírósági ítélete jogszabálysértő volt, mert az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) alapján a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítését az adóhatóságra telepítette. Érvelése alapján, ha a bíróság megítélése szerint a bizonyítás eddigi eredménye nem elégséges a jogcím meghatározására, úgy a felperest kell további bizonyítékok előterjesztésére felhívni. Az e körben előterjesztett valamennyi felperesi bizonyítási indítvány teljesítése után lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy eldöntse, az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolta-e a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést.
[7] Az új eljárásban az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[8] Az Ltd.-től kapott összegek tekintetében rögzítette, hogy ugyan a banki iratokból nem megállapítható az utalások jogcíme, de a kéthasábos formátumban csatolt angol és magyar nyelven készült kölcsönszerződés, valamint az okiratban foglaltak valós voltának alátámasztására lefolytatott bizonyítás igazolta a pénzösszeg átadásának jogcímét. A felperes, mint kölcsön kapó nyilatkozata, valamint a jelenlévő ügyleti tanúk vallomása egybehangzó volt a tekintetben, hogy a szerződés megköttetett az abban foglaltak szerint. Ellentmondást a vallomások és a felperes nyilatkozata között nem tárt fel, a banki adatok igazolták, hogy a kölcsön összege három részletben érkezett meg a felperes számlájára, így a szerződés tartalma szerint megvalósult. Érvelése szerint önmagában az a tény, hogy a banki bizonylatokon információ nem állt rendelkezésre az összegek átutalásnak jogcímére, nem cáfolják azt a tényt, hogy ezen összegek jogcíme kölcsön volt. Hangsúlyozta, hogy az adóhatóságnak lehetőség lett volna jogsegély keretében adatok beszerzésére, ezt elmulasztotta. Az okirati bizonyíték hitelessége a perben nem dőlt meg és e körben értékelésre került a felperes által 2016. február 2. napján csatolt, a kölcsönnyújtó cég ügyvezetőjének nyilatkozata is. Miután a kölcsön a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 7. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem adóköteles, így jogszabálysértően járt el az adóhatóság, amikor ezen összeg után jövedelemadó fizetési kötelezettséget állapított meg.
[9] A felperes és O. K. között 2008. május 16. napján megkötött kölcsönszerződés tekintetében álláspontja szerint a felperes és az ügyleti tanúk vallomása alapján annak kölcsön jogcíme megállapítható volt.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az átadott pénzösszegek jogcímének megváltoztatása érdekében. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kölcsön, mint átadási jogcím egyik esetben sem állapítható meg. Rámutatott arra, hogy a felperes az Art. 1. § (2) bekezdésében szabályozott jóhiszemű joggyakorlásra, és az Art. 99. § (1) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírásoknak nem tett eleget, mivel csupán az elsőfokú határozat kiadmányozását követően benyújtott beadványában hivatkozott először az O. K., illetve az Ltd.-től kapott kölcsönökre.
[11] O. K. magánszemély nyilatkozatából megállapítható, hogy a 15 millió forint fedezetét egy általa felvett CHF alapú jelzálogkölcsön képezte, melynek biztosítékául a tulajdonában lévő d.-i lakás is megterhelésre került. O. K. az általa kamattal terhelten, jelentős árfolyamkockázattal, saját ingatlanát is megterhelve felvett kölcsönt úgy adta át hivatkozása szerint, hogy arra kamatot nem kötött ki, és a jelentős kockázatot fedező biztosítékot sem kért. Ennek az irracionális, teljesen életszerűtlen eljárásának ugyanakkor okát nem tudta adni, kizárólag a felperessel kapcsolatos baráti viszonyára hivatkozott. Nézete szerint az ügylet minősítése szempontjából jelentősége van annak is, hogy a felperes a peres eljárás során nem adott okszerű és elfogadható magyarázatot arra, hogy az ellenőrzés egyértelmű kérdése ellenére a kölcsönről miért nem tett említést, pedig az ügylet az adóigazgatási eljárás során még folyamatban volt, hiszen azt 2014. május 13. napjáig kellett visszafizetnie. A kölcsönadó sem adta elfogadható indokát annak, hogy a tartozás beszedése iránt miért nem intézkedett. Maga a kölcsönadó is elismerte, hogy a felperessel üzleti kapcsolatban állt, ami a pénzátadás jogcímének kölcsön jellegét kétségbe vonja. Így álláspontja az volt, hogy a bizonyítékok inkább arra mutatnak, hogy a felperes az összeghez nem kölcsön címén, hanem a felek által fel nem tárt jogviszony alapján, a visszafizetés kötelezettsége nélkül végleges juttatásként jutott hozzá.
[12] Hasonló álláspontja volt az Ltd. által átutalt összegek tekintetében is. Kiemelte, hogy 2007. május 31. napján történt megkötéstől számított több mint 8 év elteltével még részben sem teljesített a felperes visszafizetést. Nézete szerint a társaságnak elsődlegesen a pénzösszeg mielőbbi visszafizetéséhez fűződik érdeke, ennek ellenére a cég a kölcsön visszafizetésére vonatkozó határidőt további 1 évvel meghosszabbította úgy, hogy a felperes az eltelt jelentős időtartam alatt visszafizetést nem teljesített, melyet a társaság érdektelenül elfogad, sőt a felperes részére a teljesítésre további határidőt biztosít.
[13] A jogsegély igénybevétele kapcsán pedig arra utalt, hogy a cég a Seychelle-szigetek területén került bejegyzésre, mellyel nemzetközi szerződés alapján jogsegély egyezmény nem áll fenn, így az alperesnek nem volt lehetősége megkereséssel az átutalt pénzösszeg jogcímét tisztázni. Megítélése szerint az adóigazgatási eljárásban rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték összevetése, okszerű és megalapozott mérlegelése alapján állította, hogy a cég részéről a felperes részére átutalt összegek nem kölcsön címén kerültek átutalásra.
[14] A felperesi felülvizsgálati ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.

A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[16] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (továbbiakban: Pp.) 275. § (1), (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a rendelkezésre álló iratok alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között dönt.
[17] A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek kivételesen akkor van helye, ha a felülvizsgált ítéletben megállapított tényállás hiányos, iratellenes, továbbá az ítélet indokolása logikátlan vagy kirívóan okszerűtlen.
[18] A Kúria jelen perben egyetértett az alperes felülvizsgálati kérelmében részletesen kifejtett és jogi érvekkel alátámasztott álláspontjával. Az abban foglaltak ismétlése nélkül utal arra, hogy perbeli ügyben az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján hozta meg döntését. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban, a kérelem keretei között azt vizsgálta, hogy a bizonyítás eredményének mérlegelése megfelelt-e a Pp. 206. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak, azaz, hogy a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította-e meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte-e.
[19] Alappal hivatkozott az alperes a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére. A Kúria kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes az eljárás során nyilatkozatot e kölcsönök vonatkozásában nem tett, azok csupán az elsőfokú határozat meghozatalát követően kerültek elsőként említésre. Ugyan mindkét esetben kölcsönszerződések kerültek bemutatásra, azonban ezek okiratok valódiságát sem a meghallgatott tanúk vallomásai, sem az abban foglaltak hitelt érdemlően nem támasztották alá. Jogszerűen vonta kétségbe az alperes azok tartalmát az életszerűségre, hihetőségre alapozott tartalmi elemzése során.
[20] Az O. K.-féle kölcsönadást kétségessé teszi annak kamatmentessége, a kölcsönadó részéről való nagy fokú kockázat vállalása (árfolyam ingadozás), az, hogy általa is elismerten ebből a bank részére csak egy-két részlet került törlesztésre, és időközben a beterhelt ingatlan végrehajtás alá is került. (1.K.27.034/2014/10. számú jkv. 5-6. bekezdés) A kölcsön a szerződésben megadott határidőig nem került visszafizetésre, a kölcsönadó eltűri, hogy semmiféle törlesztés nem történik a kölcsönvevő részéről, illetve a bírósági meghallgatáskor sem nyilatkozik a visszafizetés végső határidejéről. Mindezek a körülmények alapján a Kúria álláspontja is az, hogy a pénzátadás jogcíme nem kölcsön volt, hanem a felek által fel nem fedett jogviszony, ami alapján az átadott pénzösszeg jövedelemadó mentességét nem lehet megállapítani, az mindaddig adóköteles míg ennek ellenkezője bizonyítást nem nyert. Ez pedig a perben sem következett be.
[21] Ugyanez vonatkozik az Ltd. részéről utalt összegekre is. Az ügyleti tanúk vallomása és a kölcsönszerződés nem elegendő az összeg jogcímének megállapításához. A Kúria teljes mértékben egyetért az alperesi felülvizsgálati kérelemben e kölcsönügylet kapcsán kifejtett érveléssel. Feltűnő, hogy a 8 év elteltével sem történik törlesztés, a felperes semmilyen olyan magatartást nem tanúsított a kölcsönszerződés futamideje alatt mely arra utalna, hogy valóságban szándékában áll ennek visszafizetése, illetve a kölcsönadó is teljes egészében negligáló magatartást mutat, melyek együttesen azt erősítik, hogy a felperes nem kölcsön jogcímén jutott az összeghez. A kölcsönadó honosságának megválasztása is alátámasztja az alperesi megállapítás helyességét, hiszen nem áll fenn jogsegély egyezmény az országok között, így a kölcsönadás tényleges megtörténtének ellenőrzése az alperesi részről lehetetlen.
[22] Az elsőfokú bíróság ítélete tehát a bizonyítékok mérlegelése körében a Pp. 206. § (1) bekezdését sértette, a keresetben foglaltak nem alapozhatták meg az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, melyre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria, Kfv. I. 35.410/2016/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.