adozona.hu
ÍH 2018.77
ÍH 2018.77
KÉNYSZERTÖRLÉS - FELÜGYELETI ILLETÉK Nincs helye a cég cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kötelezésének, amikor a cégbíróság a cég jogutód nélküli megszűnését a törvény erejénél fogva állapítja meg és ennek következményeként rendelkezik a kényszertörlési eljárás megindításáról [2006. évi V. törvény (Ctv.) 116. § (1) bekezdés d) pont; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2018. január 24-én kelt végzésével megállapította, hogy a társaság 2017. szeptember 20. napján a törvény erejénél fogva megszűnt, egyben elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, valamint kötelezte a céget 100 000 forint felügyeleti illeték külön felhívásra történő megfizetésére.
A végzés indokolása szerint a cégjegyzék adatai alapján a betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, mert a belt...
ÍH 2018.77 KÉNYSZERTÖRLÉS - FELÜGYELETI ILLETÉK
Nincs helye a cég cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kötelezésének, amikor a cégbíróság a cég jogutód nélküli megszűnését a törvény erejénél fogva állapítja meg és ennek következményeként rendelkezik a kényszertörlési eljárás megindításáról [2006. évi V. törvény (Ctv.) 116. § (1) bekezdés d) pont; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (1) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság a 2018. január 24-én kelt végzésével megállapította, hogy a társaság 2017. szeptember 20. napján a törvény erejénél fogva megszűnt, egyben elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, valamint kötelezte a céget 100 000 forint felügyeleti illeték külön felhívásra történő megfizetésére.A végzés indokolása szerint a cégjegyzék adatai alapján a betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, mert a beltag 2017. március 20. napján elhunyt, azonban a hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég másik beltagot nem jelentett be a cégbíróságnál, illetve a cég átalakulásáról sem határozott, így a társaság 2017. szeptember 20-án a törvény erejénél fogva megszűnt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 110. § (1) bekezdése alapján. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló rendelkezés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés d) pontján alapult.
A bíróság a felügyeleti illeték megfizetésére kötelező rendelkezését az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 65. § (1) bekezdésére alapította.
A végzés ellen a cég nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak részbeni megváltoztatásával a 100 000 forint felügyeleti illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés mellőzését.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályba ütközően kötelezte felügyeleti illeték megfizetésére. A betéti társaság a Gt. 110. § (1) bekezdése alapján ipso iure szűnt meg, amely megszűnési ok nem felelősségi alapú, ezért az elsőfokú bíróság helyesen a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja - a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok bekövetkezése - alapján rendelte el a kényszertörlési eljárást. A Ctv. 76. §-a szerinti törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 84. § (1) bekezdése alapján történő megszűntnek nyilvánítás esetén a cégbíróság azt szankcionálja, hogy a törvényes működés helyreállítására a bíróság által meghozott intézkedések ellenére sem került sor, amely esetben a kényszertörlési eljárás megindítása a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) pontján alapul.
A jelen esetben azonban a törvényes működés biztosítására nincs lehetőség, mivel azt a Gt. 110. § (1) bekezdése kizárja.
Az Itv. 65. § (1) bekezdésének második mondata egyértelműen a törvénysértő működés megállapításához köti a felügyeleti illetékben való marasztalást. Jelen esetben a Gt. 110. § (1) bekezdése alapján történő megszűnés a törvény erejénél fogva következett be, az elsőfokú bíróság részéről törvénysértő működés megállapítására nem került sor, ezért az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltételek hiányoznak.
A fellebbezést az ítélőtábla megalapozottnak találta és végzésével az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és mellőzte a cég kötelezését 100 000 forint cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére.
A Fővárosi Ítélőtáblának a fellebbezésre tekintettel kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kötelezte-e a céget 100 000 forint cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére.
A Fővárosi Ítélőtábla a felterjesztett iratokból megállapította, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás a cég bejelentése alapján hivatalból indult. A cég a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással a kényszertörlési eljárás megindítását kérte, mert az egyedüli beltag 2017. március 20-án elhunyt és az ezt követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül új tag nem kívánt tagsági jogviszonyt létesíteni.
A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályait a Ctv. 72-73. §-ai tartalmazzák.
A Ctv. 72. § (1) bekezdése rendelkezik a törvényességi felügyeleti eljárás céljáról, amely szerint a cégbíróság egyik fontos feladata a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének a biztosítása, kikényszerítése.
Annak érdekében, hogy a törvényes állapot helyreálljon, a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket alkalmazhatja a céggel szemben. Ehhez kapcsolódik az Itv. 65. §-ának a rendelkezése, amelynek értelmében, ha a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz - amely feltételezi a törvénysértő működést -, 100 000 forint felügyeleti illeték megfizetésére kell a céget kötelezni.
Ettől azonban teljesen eltér a jelen eljárás tárgyát képező - az az eset, amikor a cégbíróság sajátos törvényességi felügyeleti eljárást folytat le a cégjegyzékbe bejegyzett céggel szemben, megállapítva, hogy az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélkül megszűnt, így a megszűnés a törvény erejénél fogva következett be, aminek a következménye a kényszertörlési eljárás megindítása [Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pont] és nem a Ctv. 81. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazása.
A betéti társaságban az egyetlen beltag halálával a cég jogutód nélküli megszűnését eredményező ok következett be, a társaság döntésén múlt, hogy megteszi-e azokat az intézkedéseket - a beltag halálától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társasági szerződés módosításával a cégbíróság felé új tagot jelentenek be -, amellyel elhárítható lett volna, hogy a cég a Gt. 110. § (1) bekezdése alapján megszűnjön. A cég a rendelkezésére álló határidőn belül új tagot a cégbírósághoz nem jelentett be, ezért a törvénysértő állapot kiküszöbölésére nincs törvényi lehetőség, mert a jogvesztő határidő eltelt, a cég megszűnt, így a Ctv. 81. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés sem alkalmazható.
Ennek az eljárásnak nem is az volt a célja, hogy a Ctv. 72. § (1) bekezdése szerint rászorítsa az eljárás alá vont céget a törvényes működés helyreállítására, hanem a törvény rendelkezése folytán megszűnt cég jogutód nélküli megszűnésének a megállapítása és ennek jogkövetkezményének a levonása.
Helyesen hivatkozott a fellebbező arra, hogy az Itv. 65. § (1) bekezdése a 100 000 forint felügyeleti illeték megfizetését a cég törvénysértő működésének a megállapításához köti, mivel erre az elsőfokú eljárásban nem került sor, ezért nem volt helye a cég cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kötelezésnek.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 389. §-a szerint alkalmazandó új Pp. 383. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta és mellőzte a cég cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kötelezését.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgtf.43.282/2018/2.)