adozona.hu
ÍH 2018.74
ÍH 2018.74
KFT. TAGVÁLTOZÁS BEJELENTÉSÉNEK ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS - ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁS BEJELENTÉSE Kft. üzletrészének átruházását közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejelentésben kell megtenni, ahhoz csatolni kell az üzletrész-átruházási szerződést és nyilatkozni kell arra nézve, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja. Nem tekinthető törvénysértőnek a kft. működése, ha a tagváltozás átvez
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. Hungary Korlátolt Felelősségű Társaságnak a cégnyilvántartás adatai szerint az N. Kft. 1 570 000 forint, L. S. 1 430 000 forint névértékű üzletrésszel a tagja, utóbbi személy egyben ügyvezető is. A társaság másik ügyvezetője T. L.
A társaság 2015. október 26-tól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint működik.
A 2015. október 26-án egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 10. pontja szabályozza az üzletrészek átruházását, felosztását. E szerint az ü...
ÍH 2018.74 KFT. TAGVÁLTOZÁS BEJELENTÉSÉNEK ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS - ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁS BEJELENTÉSE
Kft. üzletrészének átruházását közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejelentésben kell megtenni, ahhoz csatolni kell az üzletrész-átruházási szerződést és nyilatkozni kell arra nézve, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja. Nem tekinthető törvénysértőnek a kft. működése, ha a tagváltozás átvezetése iránt a fentieknek megfelelő bejelentés hiányában nem rendelkezik az ügyvezető [Ptk. 3:168. § (2) bek.; Ctv. 74. § (1) bek. d) pontja].
Az S. Hungary Korlátolt Felelősségű Társaságnak a cégnyilvántartás adatai szerint az N. Kft. 1 570 000 forint, L. S. 1 430 000 forint névértékű üzletrésszel a tagja, utóbbi személy egyben ügyvezető is. A társaság másik ügyvezetője T. L.A társaság 2015. október 26-tól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint működik.
A 2015. október 26-án egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 10. pontja szabályozza az üzletrészek átruházását, felosztását. E szerint az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot, vagy a közgyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. A 12.6. pont a taggyűlés döntéséhez valamennyi tag 100%-os döntését írja elő egyebek mellett az "üzletrész átruházás, felosztás, bevonás" kérdésében.
Az A. Kft. (a továbbiakban: kérelmező) 2017. augusztus 1-jén törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte az S. Hungary Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: kérelmezett) szemben a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján. A kérelmezett felhívását kérte a tagváltozás átvezetésére. Előadta, hogy az N. Kft.-vel 2016. december 19-én üzletrész adásvételi szerződést kötött a kérelmezett üzletrészére, a bejegyzési engedélyt megkapta. 2017. június 8-án a kérelmezett mindkét ügyvezetőjétől taggyűlés összehívását kérte a tagjegyzékben tagként átvezetése (hozzájárulások), a társasági szerződés módosítása, Ptk. szerinti működésre áttérés, ügyvezető visszahívása, új ügyvezető választása napirendi pontokkal, mely nem vezetett eredményre. A Ptk. 3:167. § (6) bekezdése szerint ha az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül a társaság nem nyilatkozik, a társaság beleegyezése az üzletrész átruházáshoz megadottnak tekintendő. Ez a határidő eredménytelenül telt el, így a tagváltozásnak átvezetésre kell kerülnie a tagjegyzékben. A Ptk. 3:167. § (5) bekezdése szerinti idő is eltelt. Állította, hogy az üzletrészszerzést a szerzéstől számított 8 napon belül a kérelmezettnek bejelentette, a társasági szerződés rendelkezéseit egyébként magára nézve kötelező érvényűnek elismeri. Vélelmezi, hogy a kérelmezett a társasági szerződésmódosítása 2015. október 26-i időpontjára figyelemmel a Ptk. szerint működik.
Egyebek mellett mellékelte a 2016. december 19-én kelt üzletrész átruházási szerződést, a hivatkozott 2017. június 8-án kelt levelet, az N. Kft. tulajdonjog átruházó nyilatkozatát, a 2016. december 19-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvet. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen mindkét tag jelen volt, a taggyűlés hozzájárult az üzletrész értékesítéséhez, L. S. tag kijelentette, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni, az ügyvezetők kijelentették, hogy a társaság sem kíván elővásárlási jogával élni, és annak gyakorlására harmadik személyt sem jelöl ki. A jegyzőkönyv hátoldalára vezetett közjegyzői záradék szerint a túloldali hiteles másolat mindenben megegyezik az eredetiként felmutatott taggyűlési jegyzőkönyv okirattal.
A kérelmező 2017. augusztus 28-án a kérelem soron kívüli elbírálását kérte arra hivatkozással, hogy a kérelmezettnek vele szembeni kiegyenlítetlen tartozása áll fenn, félő a fizetésképtelen helyzetbe kerülése.
Az elsőfokú bíróság 3. számú végzésével nyilatkozattételre, illetőleg a törvénysértő állapot megszüntetésére hívta fel a kérelmezettet azzal, hogy amennyiben a kérelemben foglaltakat nem vitatja, jogi képviselő útján terjesszen elő szabályszerű változásbejegyzési kérelmet a társaság tagjainak körében történt változás cégjegyzéken átvezetése iránt [Ctv. 33. § (1)-(2) bekezdés].
A kérelmezett 2017. szeptember 14-én a kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az üzletrész átruházási szerződés joghatályosan nem jöhetett létre. A társasági szerződés 12.6. pontja szerint az üzletrész átruházásához valamennyi tag 100%-ának döntésével meghozott taggyűlési határozat szükséges. 2016. december 19-én nem volt taggyűlés, így ott döntés sem született, L. S. a jegyzőkönyvet nem írta alá, az fénymásolóval "elkövetett manipulációt sejtet". Nincs ezért kötelezettsége tagváltozás átvezetésére.
Csatolta a két ügyvezetőjének nyilatkozatát, mely szerint 2016. december 19-ére a kérelmezett székhelyére egyikük sem hívott össze taggyűlést. A taggyűlési jegyzőkönyv valótlan adatokat tartalmaz.
A kérelmező 2017. szeptember 28-án benyújtotta az üzletrészét átruházó tag nyilatkozatát, valamint dr. N. R. ügyvéd feljegyzését a 2017. szeptember 22-i és 25-i eseményekről.
Az N. Kft. nyilatkozata szerint az üzletrészét a kérelmezőre átruházta, a tagváltozás folytán a tagsági jogokat a kérelmező jogosult gyakorolni. Mivel a kérelmezett egyik ügyvezetője sem hívott össze a kérelmező felhívására taggyűlést, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. L. S. ügyvezető a "cégbíróság végzése okán" 2017. szeptember 21. napjára taggyűlést hívott össze, de a taggyűlés és a megismételt taggyűlés megtartására sem került sor. Az ügyvezetőnek nem célja a törvényes állapot mielőbbi helyreállítása, pedig fontos a tagváltozás minél hamarabb átvezetése.
A kérelmező 2017. október 31-én arra hivatkozott, hogy a csatolt jegyzőkönyvet az üzletrészét átruházó tagtól kapta, nem feladata a taggyűlésen történtek vizsgálata. Az iratot hitelesített másolatban, nem pedig fénymásolatban csatolta. Tudomása szerint a jegyzőkönyvben foglalt határozatot az erre jogosultak közül senki nem támadta meg.
Az elsőfokú bíróság 10. számú végzésével a kérelmezettel szemben 100 000 forint pénzbírságot szabott ki. A végzés indokolásában a kérelmezett működésére alkalmazandó 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:168. § (2) bekezdése, a Ptk. 3:169. § (1)-(2) bekezdése idézését követően rögzítette, hogy az állandó bírói gyakorlat értelmében az üzletrész adásvételi szerződést vita esetén mindaddig érvényesnek, hatályosnak kell tekinteni, amíg érvénytelenségét, hatálytalanságát a bíróság perben jogerősen meg nem állapítja. A Ptk. 3:197. § (1) és (3) bekezdése, a Ctv. 74. § (1) bekezdés b) és d) pontja, a 27. § (3) bekezdés a) pontja, 50. § (6) bekezdése és 34. § (1) bekezdése ismertetése után úgy foglalt állást, hogy a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a kérelmező üzletrész-adásvételi szerződéssel üzletrészt szerzett a kérelmezett társaságban, annak tagjává vált. A törvényességi felügyeleti eljárás irataihoz mellékelt 2016. december 19-i keltezésű okirat tartalma szerint a kérelmezett taggyűlése hozzájárult az üzletrész értékesítéséhez, továbbá L. S. tag és a társaság nem kívánt elővásárlási jogával élni, valamint a taggyűlés nem jelölt ki harmadik személyt az elővásárlási jog gyakorlására.
A társaság felhívás ellenére nem tett eleget az üzletrész-átruházás folytán a tagok személyében bekövetkezett változásra nézve a változásbejegyeztetési kötelezettségének. E kötelezettség teljesítését önmagában az üzletrész-átruházási szerződés érvényességét, hatályosságát illetően felmerült aggályok, kifogások nem érinthetik.
Rámutatott, hogy a bejegyzési kötelezettség megsértése esetén a cégjegyzék és ily módon a cég működése törvénysértővé válik, amely a céggel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását és intézkedés alkalmazását alapozza meg. Minderre tekintettel a kérelmezettel szemben a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontja alapján 100 000 forint összegű pénzbírság kiszabásának volt helye.
A végzéssel szemben a kérelmezett fellebbezett. A végzés megváltoztatását, a pénzbírság kiszabásának mellőzését kérte. Előadta, hogy a kérelmezett társasági szerződése egyértelmű, az üzletrész átruházáshoz olyan taggyűlési határozat kell, mellyel valamennyi tag hozzájárul a határozathoz (12.6. pont). Ilyen taggyűlés nem volt. Az üzletrész átruházásról rendelkező 2016. december 19-i "taggyűlési jegyzőkönyv" manipulált. Nincs eredeti jegyzőkönyv, senkinek sem mutatták fel. Nem is létezhet ilyen irat, hiszen az állítólagos taggyűlésen nem volt jelen L. S. tag. Így nem írhatott alá semmit. Állította, hogy az üzletrész átruházás hatálytalan. Az "új" tulajdonos ilyen előzményeket követően csalárd és manipulatív módon kísérli meg a tulajdonjogát bejegyeztetni. Hatálytalan szerződés, valamint tudottan hamis jegyzőkönyv alapján a kérelmezett nem jegyezteti be az "új" tulajdonost. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mindezek ellenére szabott ki pénzbírságot. L. S. azért nem jegyezte be az új tagot, mert a bejegyzés alapjául egyrészről egy olyan másolati taggyűlési jegyzőkönyv szolgált, melyen az ő aláírása volt, azonban a taggyűlésen ő nem volt jelen, másrészt egy taggyűlési jóváhagyás nélküli hatálytalan üzletrész átruházásról rendelkező szerződés. A végzés súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot, a gazdasági társaságok társasági szerződésében rögzített korlátok kijátszható manipulálásának intézményesítésével.
A kérelmező a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A törvényességi felügyeleti eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A 72. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cég törvényes működésének kikényszerítése.
A 74. § (1) bekezdése sorolja fel a törvényességi felügyeleti eljárás fő eseteit. Így ilyen eljárásnak lehet helye akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A 77. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az eljárás lefolytatását az is kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.
Az eljárás lefolytatásának rendjét a 79-80. § szabályozza.
A 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai sorolják fel a törvényes állapot helyreállítása érdekében az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően alkalmazható intézkedéseket.
Az adott ügyben a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségességét a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontjára alapította, a kérelmezett törvénysértő működését a tagváltozás tagjegyzéken átvezetésének elmulasztásában jelölte meg.
A kérelmezett működésére a kérelmező által csatolt "Üzletrész adásvételi szerződés" 2016. december 19-i megkötésének időpontjában is már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) volt irányadó.
A Ptk. 3:167. § (1) bekezdése rendelkezik az üzletrész kívülálló személyre átruházásának feltételeiről.
A Ptk. 3:168. § (1) bekezdése szerint az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A Ptk. 3:169. § (2) bekezdése kimondja, hogy az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos; az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.
A Ptk. 3:197. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet.
A (3) bekezdés szerint a tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetni a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is.
A Ptk. idézett rendelkezéseiből az következik, hogy üzletrész kívülálló személyre történő átruházásakor az üzletrész megszerzőjének (új jogosultjának) a tagjegyzék adataiban bekövetkezett változás és annak időpontja tagjegyzékbe bejegyzése érdekében a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül az ott írt alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentést szükséges tennie. A bejelentésének tartalmaznia kell az üzletrész megszerzésének tényét, időpontját, valamint a társasági szerződés rendelkezéseinek kötelező elismerésére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá a bejelentéshez mellékelni szükséges az üzletrész-átruházási szerződést. Miután az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben csak annak Ptk. 3:168. § (2) bekezdése szerinti bejelentésétől hatályos, az ügyvezetőt a tagjegyzék adataiban bekövetkezett változás tagjegyzéken átvezetési kötelezettsége is csupán a joghatályos bejelentéstől kezdődően terheli, továbbá a módosított tagjegyzék cégbírósághoz benyújtási kötelezettség is csak ezt követően állhat fenn.
Mindezekből az a következtetés is levonható, hogy egy adott korlátolt felelősségű társaság törvénysértő működése akkor állapítható meg a tagjegyzék tagok személyére vonatkozó adatai megváltozásának átvezetése elmulasztására tekintettel, ha az ügyvezető a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésében írt alaki és tartalmi követelményeknek eleget tevő bejelentés és az üzletrész átruházási szerződés csatolása ellenére nem vezeti át a változást a tagjegyzéken.
A jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság üzletrész-átruházási szerződés érvényessége, a taggyűlési határozat társaság működésére irányadó volta tekintetében kifejtettekkel, figyelemmel arra is, hogy az eljárásban nem merült fel adat arra nézve, hogy a 2016. december 19-i taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt peres eljárás lenne folyamatban.
Az elsőfokú bíróság azonban azt a lényeges kérdést nem vizsgálta, hogy a kérelmező tett-e a kérelmezett felé a Ptk. 3:168. § (2) bekezdése szerinti joghatályos, a tagváltozás átvezetési, cégbíróságon bejelentési kötelezettséget megalapozó nyilatkozatot, ennek elmulasztása folytán pedig téves következtetésre jutott.
A Ctv. 77. § (2) bekezdése szerint a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell.
A kérelmező a kérelmében kizárólag arra hivatkozott, hogy az üzletrész megszerzőjeként a szerzéstől számított nyolc napon belül a szerzést a kérelmezettnek bejelentette, ugyanakkor még maga sem nyilatkozott úgy, hogy a bejelentésben a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el, mellékelte az üzletrész átruházási szerződést. Csak mellékesen jegyezte meg, hogy "a társasági szerződés rendelkezéseit magunkra egyébként kötelező érvényűnek elismerjük." A kérelmező a kérelemhez, és azt követően sem nyújtott be olyan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt beadványt, amely megfelelne a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésében írt tartalmi követelményeknek.
A 2017. június 8-án kelt, a kérelmezett ügyvezetőihez címzett levél kizárólag az N. Kft. üzletrészének 2016. december 19-i üzletrész adásvételi szerződéssel a kérelmezőre történő átruházására nézve tartalmaz tájékoztatást, az üzletrész megszerzésének időpontjára annak ellenére nem, hogy az a vételár kiegyenlítésének napjához kötött volt, továbbá hiányzik belőle a kérelmezett társasági szerződése rendelkezéseinek elismerésére vonatkozó nyilatkozat, és még csak utalás sincs benne az üzletrész átruházási szerződés csatolására.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező nem igazolta a kérelmezett üzletrésze megszerzéséhez kapcsolódó joghatályos bejelentés megtételét, a kérelmezett ügyvezetőit a tagváltozás és annak időpontja tagjegyzéken átvezetésének kötelezettsége nem terhelte, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a törvénysértő állapot helyreállítása érdekében a kérelmezettel szemben pénzbírság intézkedést alkalmazott, és törvénysértő működés megállapítására figyelemmel a kérelmezettet felügyeleti illeték megfizetésére kötelezte.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a jelen ügyben még irányadó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmet jogsértés hiányában elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.43.199/2018/2.)