adozona.hu
BH 2018.6.181
BH 2018.6.181
Kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezése feltételeinek fennállását a 2006. évi V. tv. szabályai alapján kell megítélni [2006. évi V. tv. (Ctv.) 118. § (3) és (4) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A cég ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítése alapján 2015. november 8-án hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság a cég a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és 2016. február 12-i hatállyal elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
[2] A vagyonfelmérési eljárás során a cég ...
BH 2018.6.181 Kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezése feltételeinek fennállását a 2006. évi V. tv. szabályai alapján kell megítélni [2006. évi V. tv. (Ctv.) 118. § (3) és (4) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A cég ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítése alapján 2015. november 8-án hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság a cég a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és 2016. február 12-i hatállyal elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.[2] A vagyonfelmérési eljárás során a cég vagyonára vonatkozó adat nem merült fel. Ügyvezetője 2016. április 4-én úgy nyilatkozott, hogy a társaságnak követelése nincs, vagyonnal nem rendelkezik, vagyonában rendkívüli változás nem történt. A kényszertörlési eljárásban négy hitelező összesen 10 821 948 Ft, majd egy további hitelező 100 000 000 Ft hitelezői igény jelentett be. Utóbbi előadta, és e-hiteles tulajdonilap-másolattal igazolta, hogy a cég tőle 2014. május 13-án megvásárolt egy debreceni külterületi ingatlant, majd azt 2016. január 18-án harmadik személy részére eladta.
Az első- és másodfokú határozat
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a kényszertörlési eljárást megszüntette és kezdeményezte a cég ellen felszámolási eljárás megindítását. Döntését azzal indokolta, a vagyonfelmérés adatai alapján valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan.[4] A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, a 100 000 000 Ft összegű követelést bejelentő hitelező Ctv. 117. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatása alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan valószínűsítette azt, hogy a kényszertörlés alatt álló cégnek fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, hiszen a megszerzett ingatlan továbbértékesítése folytán befolyt ellenértékkel a cég a jogügylet után nem egészen egy hónap elteltével már nem rendelkezett. Hangsúlyozta, a kényszertörlési eljárás megindítását megelőzően kötött jogügyletek vizsgálata meghaladja a cégbíróság hatáskörét, arra a felszámolási eljárás keretében a vitatott hitelezői igények elbírálása során a felszámolási eljárást lefolytató bíróság vagy valamely hitelező, illetve a felszámoló keresete alapján a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 40. §-a szerinti perben eljáró bíróság jogosult.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A cég felülvizsgálati kérelmében - annak tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a felszámolási eljárás kezdeményezésének mellőzését, másodlagosan mindkét fokon eljárt bíróság határozatának hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős végzés a Ctv. 118. § (3) és (4) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő, mert nem álltak fenn a kényszertörlési eljárás megszüntetésének és a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételei.[6] A cég arra hivatkozott, hogy a 100 000 000 Ft összegű hitelezői igénybejelentés téves, de mivel arról a cégbíróság a céget nem tájékoztatta, így azt vitatni sem volt módja. Egy társaság fizetésképtelenségének megállapítására a Cstv. 27. § (2) bekezdésében felsorolt okok esetén van csak lehetőség, ezek a szabályok szolgálnak kellő védelmül ahhoz, hogy fiktív hitelezői igénybejelentés ne eredményezze egy társaság felszámolási eljárásának megindulását. Az eljárt bíróságoknak a bejelentett hitelezői igények megvizsgálásával kapcsolatban ugyanezen gondosság alapján kellett volna eljárnia.
[7] A fenti alaptalan hitelezői igénybejelentés figyelmen kívül hagyása esetén a cégnek nincs tényleges vagyonvesztesége. Hangsúlyozta emellett, ügyvezetője soha sem tett olyan nyilatkozatot, hogy a cég semmilyen követeléssel nem rendelkezik, mivel jelentős kintlévőségei vannak, melyek fedezetet nyújtanak a céggel szemben fennálló valós hitelezői igények rendezésére.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A Kúria a jogerős végzést a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt nem találta jogszabálysértőnek[9] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogerős végzés alapján a törvényi feltételek hiányában került-e sor a kényszertörlési eljárás megszüntetésére és a felszámolás kezdeményezésére a céggel szemben.
[10] A Kúria rámutat, kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a Cstv., hanem a Ctv. állapítja meg. Az eljárt bíróságoknak ezért nem kellett vizsgálniuk a Cstv. 27. § (2) bekezdésében írt feltételek teljesülését. A Ctv. 118. § (3) bekezdés b) pontjából az következik, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetésére, egyidejűleg a felszámolási eljárás kezdeményezésére az ad alapot, ha a rendelkezésre álló adatok a valószínűsítés szintjén arra engednek következtetni, hogy fedezetelvonó ügylet miatt nem rendelkezik a cég a bejelentett hitelezői igényeket fedező vagyonnal.
[11] A másodfokú bíróság a jogerős végzésében kifejtettek alapján megalapozottan jutott erre a következtetésre. A Ctv. kényszertörlési eljárásra vonatkozó szabályai nem adnak lehetőséget arra, hogy annak keretében kerüljön tisztázásra, miszerint a hitelezői bejelentések megalapozottak-e, a fedezetelvonásra ténylegesen, bizonyítható módon sor került-e. E tárgyban a tények tisztázására, megalapozott álláspont kialakítására más eljárás keretében tipikusan a felszámolási eljárásban van lehetőség.
[12] A Kúria utal arra is, hogy a Ctv. 118. § (4) bekezdése értelmében fedezetelvonó ügylet megtörténtét valószínűsítheti az a körülmény is, ha a vagyonvesztés mértéke a cég utolsó közzétett számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott saját tőke összegének legalább a felét eléri. A felülvizsgálni kért határozat meghozatalakor közzétett utolsó számviteli mérleg 2014. évre vonatkozott. Mindkét fokon hozott határozat rögzíti, hogy aszerint a cég saját tőkéje 61 179 000 Ft volt. A vagyonfelmérés adatai, valamint az ügyvezető elsőfokú eljárás során tett nyilatkozata szerint azt a cég teljes egészében elvesztette. Erre tekintettel a jogszabályban példálódzó jelleggel szereplő feltétel jelen esetben maradéktalanul megvalósult.
[13] A Kúria mindezekre figyelemmel az ítélőtábla végzését az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.259/2017.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A cég: H. Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”
A cég képviselője: Dr. Czére-Réti Ügyvédi Iroda
Az ügy tárgya: törvényességi felügyeleti eljárás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a cég
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Ktf.III.30.578/2016/4. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék Cégbírósága Kt.09-16-000044/15. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A cég ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítése alapján 2015. november 8-án hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság a céget a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és 2016. február 12-i hatállyal elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
[2] A vagyonfelmérési eljárás során a cég vagyonára vonatkozó adat nem merült fel. Ügyvezetője 2016. április 4-én úgy nyilatkozott, hogy a társaságnak követelése nincs, vagyonnal nem rendelkezik, vagyonában rendkívüli változás nem történt. A kényszertörlési eljárásban négy hitelező összesen 10.821.948 Ft, majd egy további hitelező 100.000.000 Ft hitelezői igényt jelentett be. Utóbbi előadta, és e-hiteles tulajdoni lap másolattal igazolta, hogy a cég tőle 2014. május 13-án megvásárolt egy debreceni külterületi ingatlant, majd azt 2016. január 18-án harmadik személy részére eladta.
Az első- és másodfokú határozat:
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a kényszertörlési eljárást megszüntette és kezdeményezte a cég ellen felszámolási eljárás megindítását. Döntését azzal indokolta, a vagyonfelmérés adatai alapján valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan.
[4] A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, a 100.000.000 Ft összegű követelést bejelentő hitelező Ctv.117. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatása alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan valószínűsítette azt, hogy a kényszertörlés alatt álló cégnek fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, hiszen a megszerzett ingatlan továbbértékesítése folytán befolyt ellenértékkel a cég a jogügylet után nem egészen egészen egy hónap elteltével már nem rendelkezett. Hangsúlyozta, a kényszertörlési eljárás megindítását megelőzően kötött jogügyletek vizsgálata meghaladja a cégbíróság hatáskörét, arra a felszámolási eljárás keretében a vitatott hitelezői igények elbírálása során a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, vagy valamely hitelező, illetve a felszámoló keresete alapján a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 40. §-a szerinti perben eljáró bíróság jogosult.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A cég felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint – a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a felszámolási eljárás kezdeményezésének mellőzését, másodlagosan mindkét fokon eljárt bíróság határozatának hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős végzés a Ctv. 118. § (3) és (4) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő, mert nem álltak fenn a kényszertörlési eljárás megszüntetésének és a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételei.
[6] A cég arra hivatkozott, hogy a 100.000.000 Ft összegű hitelezői igénybejelentés téves, de mivel arról a cégbíróság a céget nem tájékoztatta, így azt vitatni sem volt módja. Egy társaság fizetésképtelenségének megállapítására a Cstv. 27. § (2) bekezdésében felsorolt okok esetén van csak lehetőség, ezek a szabályok szolgálnak kellő védelmül ahhoz, hogy fiktív hitelezői igénybejelentés ne eredményezze egy társaság felszámolási eljárásának megindulását. Az eljárt bíróságoknak a bejelentett hitelezői igények megvizsgálásával kapcsolatban ugyanezen gondosság alapján kellett volna eljárnia.
[7] A fenti alaptalan hitelezői igénybejelentés figyelmen kívül hagyása esetén a cégnek nincs tényleges vagyonvesztesége. Hangsúlyozta emellett, ügyvezetője soha sem tett olyan nyilatkozatot, hogy a cég semmilyen követeléssel nem rendelkezik, mivel jelentős kintlévőségei vannak, melyek fedezetet nyújtanak a céggel szemben fennálló valós hitelezői igények rendezésére.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A Kúria a jogerős végzést a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt nem találta jogszabálysértőnek.
[9] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogerős végzés alapján a törvényi feltételek hiányában került-e sor a kényszertörlési eljárás megszüntetésére és a felszámolás kezdeményezésére a céggel szemben.
[10] A Kúria rámutat, kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a Cstv., hanem a Ctv. állapítja meg. Az eljárt bíróságoknak ezért nem kellett vizsgálniuk a Cstv. 27. § (2) bekezdésében írt feltételek teljesülését. A Ctv. 118. § (3) bekezdés b) pontjából az következik, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetésére, egyidejűleg a felszámolási eljárás kezdeményezésére az ad alapot, ha a rendelkezésre álló adatok a valószínűsítés szintjén arra engednek következtetni, hogy fedezetelvonó ügylet miatt nem rendelkezik a cég a bejelentett hitelezői igényeket fedező vagyonnal.
[11] A másodfokú bíróság a jogerős végzésében kifejtettek alapján megalapozottan jutott erre a következtetésre. A Ctv. kényszertörlési eljárásra vonatkozó szabályai nem adnak lehetőséget arra, hogy annak keretében kerüljön tisztázásra, miszerint a hitelezői bejelentések megalapozottak-e, a fedezetelvonásra ténylegesen, bizonyítható módon sor került-e. E tárgyban a tények tisztázására, megalapozott álláspont kialakítására más eljárás keretében, tipikusan a felszámolási eljárásban van lehetőség.
[12] A Kúria utal arra is, hogy a Ctv. 118. § (4) bekezdése értelmében fedezetelvonó ügylet megtörténtét valószínűsítheti az a körülmény is, ha a vagyonvesztés mértéke a cég utolsó közzétett számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott saját tőke összegének legalább a felét eléri. A felülvizsgálni kért határozat meghozatalakor közzétett utolsó számviteli mérleg 2014. évre vonatkozott. Mindkét fokú határozat rögzíti, hogy aszerint a cég saját tőkéje 61.179.000 Ft volt. A vagyonfelmérés adatai, valamint az ügyvezető elsőfokú eljárás során tett nyilatkozata szerint azt a cég teljes egészében elvesztette. Erre tekintettel a jogszabályban példálódzó jelleggel szereplő feltétel jelen esetben maradéktalanul megvalósult.
[13] A Kúria mindezekre figyelemmel az ítélőtábla végzését az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[14] A Kúria az rPp. 274. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el.
[15] A végzés ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2018. február 6.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.259/2017.)