adozona.hu
ÍH 2018.35
ÍH 2018.35
HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÁTALAKULÁS BEJEGYZÉSE - UNIÓS JOG KÖZVETLEN HATÁLYA Az Európai Unión belüli, határokon átívelő átalakulás esetén az uniós jog közvetlen hatálya, nemzeti joggal szembeni elsődlegessége és a másik tagállami - jogutódot már bejegyző - bírósági határozat folytán a jogelőd cég törlése nem tagadható meg a nemzeti jog szabályai alapján [EU Szerződés (EUMSZ) 49. cikk, 54. cikk; 1215/2012/EU rendelet 36. cikk; 2013:V. tv. (Ptk.) 3:39. §; 2006:V. tv. (Ctv.) 57. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartásban XXXX cégjegyzékszám alatt bejegyzett - D. A. egyedüli tagságával és ügyvezetői tisztségével működő - N. Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye a 8200 Veszprém, D. u. 2. szám alatti cím. 2016. november 23-án a cég nemzetközi átalakulás iránti kérelmet terjesztett elő, a nyomtatvány-kérelemben valamennyi adata törlését annak feltüntetésével kérte, hogy a jogutódja a Szlovák Köztársaság Nyitrai Járási Bírósága által 2016. július 5-én a szlovák cégnyilvántartásba a YYYY c...
ÍH 2018.35 HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÁTALAKULÁS BEJEGYZÉSE - UNIÓS JOG KÖZVETLEN HATÁLYA
Az Európai Unión belüli, határokon átívelő átalakulás esetén az uniós jog közvetlen hatálya, nemzeti joggal szembeni elsődlegessége és a másik tagállami - jogutódot már bejegyző - bírósági határozat folytán a jogelőd cég törlése nem tagadható meg a nemzeti jog szabályai alapján [EU Szerződés (EUMSZ) 49. cikk, 54. cikk; 1215/2012/EU rendelet 36. cikk; 2013:V. tv. (Ptk.) 3:39. §; 2006:V. tv. (Ctv.) 57. §].
A cégnyilvántartásban XXXX cégjegyzékszám alatt bejegyzett - D. A. egyedüli tagságával és ügyvezetői tisztségével működő - N. Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye a 8200 Veszprém, D. u. 2. szám alatti cím. 2016. november 23-án a cég nemzetközi átalakulás iránti kérelmet terjesztett elő, a nyomtatvány-kérelemben valamennyi adata törlését annak feltüntetésével kérte, hogy a jogutódja a Szlovák Köztársaság Nyitrai Járási Bírósága által 2016. július 5-én a szlovák cégnyilvántartásba a YYYY cégjegyzékszám alatt bejegyzett N. SK, s.r.o. A nyomtatvány-kérelemhez mellékelte az egyedüli tag 2016. május 5. napján kelt alapítói döntéseinek okiratát, mellyel elhatározta a társaság átalakulását szlovák bejegyzésű egyszemélyes s.r.o.-vá, illetve vagyonmérlege tervezete fordulónapját 2016. június 30.-ában, a könyvvizsgálója személyét M. L.-ban határozta meg. Csatolta a 2016. június 29. napján kelt alapítói döntés okiratát, amely szerint az egyedüli tag véglegesen döntött az átalakulásról - és a társaság szlovák bejegyzésű s.r.o-vá átalakulásáról; az átalakulási terv elfogadásáról, az egyszemélyes s.r.o. alapító okirata elfogadásáról, az átalakulás napja meghatározásáról (6/2016. számú alapítói határozat). Az átalakulás időpontjaként a határozatban a jogutód szerv nyilvántartásba vételének napját jelölte meg. Mellékelte továbbá a nemzetközi átalakulás útján létrejött szlovák korlátolt felelősségű társaság (s.r.o.) szlovák és magyar nyelvű cégkivonatát, illetve alapító okiratát.Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével az átalakulás bejegyzése (a cég törlése) iránti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:39. § (1) bekezdése szerint az átalakulás más típusú jogi személlyé történő átalakulást jelent, azonban a szlovák s.r.o. típusú gazdasági társaság esetében a korlátolt felelősségű társaságtól eltérő típusú jogalanyiság a csatolt iratok alapján nem állapítható meg. A szlovák székhelyű társaságra vonatkozó bejegyző végzés a céget székhelyáthelyezés révén jelöli meg jogelődként, amely bejegyzés a magyar változásbejegyzési kérelem tartalmával, az átalakulás útján történő jogutódlással nem egyezik. Ezért a kérelmet a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (1) bekezdése alapján elutasította.
A végzés hatályon kívül helyezése és a cégbíróságnak a kért változás bejegyzésére utasítása iránt a cég terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a cégbíróság a jogszabályt tévesen alkalmazta és törvénytelenül járt el. Kiemelte, hogy a nemzetközi átalakulás eljárási rendjének igazodnia kell az Európai Bíróság 2012. július 12. napján kelt, C-378/10. számú ügyben hozott ítéletéhez. Az előzetes döntéshozatali eljárás során hozott ítélet kimondja, hogy az átalakulási eljárás során az egyes, a nemzetközi átalakulásban érintett tagállamok vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit betartva kell eljárni, ezért is utalt a változásbejegyzési kérelmében a cég az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átv.) szabályaira. Kifogásolta az elsőfokú végzés indokolásának egyes mondatait, így azt a megállapítást, hogy a magyar korlátolt felelősségű társaság és a szlovák s.r.o. "eltérő típusú jogalanyisága" nem állapítható meg. Rámutatott, hogy a konkrét esetben az Európai Unión belül, határokon átívelő átalakulási eljárás Magyarországról Szlovákiába irányul, ezért annak végrehajtása során a magyar és a szlovák jogszabályokat is megfelelően kell alkalmazni. A Szlovák Köztársaság céghatósága az átalakulást bejegyezte, így azt a magyar cégbíróság nem bírálhatja felül. Az Európai Unión belül a határokon átívelő átalakulásnak utat nyitó Európai Bíróság C-378/10. számú ítélete nem mondja ki azt, hogy az ilyen jellegű átalakulás során csak "más típusú jogi személlyé" lehet átalakulni. Az Európai Bíróság ítélete ugyanis a cégek szabad mozgási jogának gyakorlását tekintette lényegesnek. A cégbíróság hatáskör hiányában nem tehetett volna olyan megállapítást sem végzése indokolásában, amely az elutasítás okaként azt jelöli meg, hogy a szlovák cégbíróság bejegyző végzése székhely-áthelyezést jelöl meg a jogelőd megnevezésénél, amely bejegyzés az átalakulás útján történő jogutódlással nem egyezik meg. A jogszerű szlovák határozat alapján a magyar cégbíróság nem utasíthat el egy átalakulási kérelmet.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a Veszprémi Törvényszék a 2017. április 17. napján benyújtott felszámolási kérelem alapján, 2017. június 29-i kezdő nappal elrendelte az N. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolását, a T. Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Zrt.-t felszámolónak kirendelve.
A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos.
A cég a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy a konkrét esetben nem a törvényszék cégbírósága által irányadónak vélt, a Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében meghatározott magyar cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személy más típusú, szintén a magyar cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személlyé történő átalakulása bejegyzését kérte a cég. Helytállóan mutatott rá a fellebbezésében arra is, hogy az Európai Bíróság 2010. június 17-én az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikke értelmezése alapján meghozott C-378/10. szám alatti ítéletében lehetővé tette az Európai Unión belüli, határokon átívelő átalakulást. Ítéletében kiemelte, hogy a társasági átalakulások főszabály szerint azon gazdasági tevékenységek közé tartoznak, amelyek tekintetében a tagállamok kötelesek figyelembe venni a letelepedés szabadságát, (az Európai Bíróság 2005. december 13-án kelt C-411/03. sz. SEVIC Systems ügyben hozott ítélete) Kimondta, hogy az EUMSZ 49. és 54. cikkével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, a valamely másik tagállam joga alá tartozó társaság számára azonban nem teszi általános jelleggel lehetővé a nemzeti jog szerinti társasággá való átalakulást ilyen társaság létrehozása révén. Az Európai Bíróság C-378/10. szám alatti ügyében vizsgált esetben tehát nem a magyar cégnyilvántartásba bejegyzett társaság kívánta egy másik tagállamba áthelyezni a székhelyét a magyar cégnyilvántartásból való törlésével egyidejűleg, hanem egy másik tagállam (Olaszország) cégjegyzékébe bejegyzett társaság kívánta a székhelyét Magyarországra áthelyezni a jogelőd olasz cég egyidejű törlésével.
Az ilyen határokon átívelő átalakulásra vonatkozó különös szabályokat a magyar társasági-, illetve cégjog az Európai Bíróság C-378/10. számú ügyben hozott határozatát követően sem tartalmazza. Azonban az Európai Unió tagállamai, a tagállami bíróságok számára az uniós jog közvetlen hatállyal bír (az Európai Bíróság Van Gend&Loos ügyben 1963-ban hozott ítélete), ezen túl az uniós jog elsődleges a nemzeti joggal szemben (az Európai Bíróság Costa-ügyben 1964-ben hozott ítélete). Ez utóbbi tételből következően a tagállami bíróságoknak el kell tekinteniük az uniós joggal ellentétes nemzeti jogi rendelkezések alkalmazásától.
Az EUMSZ 49. cikke tilalmazza valamely tagállam vállalkozójának egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozást. Az EUMSZ 54. cikke egyenlő elbánást ír elő a valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott társaságra, mint a tagállam állampolgáraira.
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. december 12-én kelt, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelete 36. cikke (1) bekezdése szerint a valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik.
Az uniós jog közvetlen hatálya, annak nemzeti joggal szembeni elsődlegessége, az uniós jogot a tagállamokra kötelezően értelmező C-378/10. szám alatti európai bírósági ítélete, valamint az Unió másik tagállama, a Szlovák Köztársaság cégnyilvántartást vezető bírósága, a Nyitrai Járási Bíróság szlovák cégnyilvántartásba bejegyző (és kötelezően elismerendő) végzése folytán a magyar cégbíróság nem mellőzhette volna a változás bejegyzési kérelem alapján az átalakult cég törlését. Az elsőfokú végzés kérelem elutasítását alátámasztó indokai a fellebbezésben helytállóan felhozottak szerint - a fentiek tükrében - valóban irrelevánsak, mivel nincs annak jelentősége, hogy a magyar jog milyen más (magyar) típusú jogi személlyé átalakulást tesz lehetővé [Ptk. 3:39. § (1) bekezdés], és annak sem, hogy a szlovák bírósági határozat milyen jogcímet (székhelyáthelyezés) tüntet fel a jogelőd cég megjelölésénél.
Nem volt figyelembe vehető továbbá a határokon átívelő átalakulás bejegyzése elbírálásánál az a nemzeti jog szerinti szabály sem, amely kizárja az átalakulást a társaság felszámolásának elrendelését követően. [Ptk. 3:40. § a) pont]. Az átalakulás szlovák cégnyilvántartásba bejegyzése ugyanis 2016. július 5. napján történt, amikor a jogelőd még nem állt felszámolás alatt. A felszámolás elrendelésére csak a fellebbezési eljárás alatt került sor.
A Ctv. 57. § (2) bekezdése szerint, ha az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be.
A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történő benyújtását követő 90. nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel.
Konkrét esetben a cég az átalakulás napjaként a 6/2016. számú alapítói határozatban a jogutód szerv nyilvántartásba vételének napját jelölte meg, amely 2016. július 5. napja volt. Ezzel ellentétesen a cég a magyar cégbírósághoz benyújtott nyomtatvány-kérelmében az átalakulás napjaként 2016. július 25. napját, illetve a 22. rovatban 2016. július 15. napját tüntette fel. A nyomtatvány-kérelemben tehát a cég eltért a saját maga által is meghatározott átalakulási időponttól, amely a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.
Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és elrendelte a változásbejegyzési kérelemben foglaltak cégnyilvántartásba történő bejegyzését, a cég törlését a jogutód feltüntetésével, azzal, hogy az átalakulás napja helyesen 2016. július 5. napja.
Csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy a cég törlése folytán a felszámolást elrendelő és lefolytató bíróságnak [Cstv. 6. § (1) bekezdés] határoznia kell a felszámolási eljárás megszüntetéséről [Pp. 48. §, 130. § (1) bekezdés e) pont, 157. § a) pont].
(Győri Ítélőtábla Cgf.II.47.032/2016/2.)