adozona.hu
ÍH 2018.30
ÍH 2018.30
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE - KÓGENCIA-DISZPOZITIVITÁS I. A Ptk. szabályozása ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését, ezek azonban - döntően - olyan diszpozitív rendelkezések, amelyek nem ütköznek a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelő - nem módosított - alapító okirati rendelkezésekkel (3:177. §, Gt. 138. §) II.A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több min
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartásba bejegyzett Z. Kft.-vel szemben az Ügyész 2017. október 19. napján a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását kezdeményezte amiatt, hogy a társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. § (1) bekezdése szerint létesítő okirat módosítási és a Ptk. szerinti továbbműködéséről szóló határozathozatali kötelezettségének a Ptké. 12. § (2) bekezd...
ÍH 2018.30 A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE - KÓGENCIA-DISZPOZITIVITÁS
I. A Ptk. szabályozása ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését, ezek azonban - döntően - olyan diszpozitív rendelkezések, amelyek nem ütköznek a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelő - nem módosított - alapító okirati rendelkezésekkel (3:177. §, Gt. 138. §)
II. A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz, míg a korábban hatályos Gt. a határozatképességhez elegendőnek tartotta, ha a törzstőke legalább fele jelen van a legfőbb szerv ülésén. A Ptk. szerinti módosítás elmaradásával e szabály társasági szerződésbeli fennmaradása egyértelműen sérti a tagok kisebbségének jogait, vagyis a Ptk. kógens rendelkezéseibe ütközik [Ptk. 3:4. § (1) bekezdés, 3:18. § (1) bekezdése, illetve Gt. 142. § (2) bekezdés]
A cégnyilvántartásba bejegyzett Z. Kft.-vel szemben az Ügyész 2017. október 19. napján a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását kezdeményezte amiatt, hogy a társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. § (1) bekezdése szerint létesítő okirat módosítási és a Ptk. szerinti továbbműködéséről szóló határozathozatali kötelezettségének a Ptké. 12. § (2) bekezdésében előírt határidőig nem tett eleget. Ezzel a mulasztásával jogszabálysértő állapotot idézett elő.Az elsőfokú bíróság az Ügyész törvényességi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét a 2017. november 22. napján kelt a Cgt.08-17-000630/2. számú végzésével elutasította. Végzésének indokolásában előadta, hogy a Ptké. 12. § (2) bekezdése alapján az a korlátolt felelősségű társaság, amelynek a törzstőkéje három millió forint feletti, 2016. március 15. napjától "ipso iure" a Ptk. hatálya alá kerül, annak rendelkezéseit működése során e naptól kell alkalmazni.
A bíróság megvizsgálta a kérelmezett hatályos, 2013. január 21. napján kelt létesítő okiratát, és megállapította, hogy a társaság az alapításától hárommillió forint törzstőkével rendelkezik, és a társasági szerződés 7. és 9.2 pontjaiban jelöl meg konkrét jogszabályhelyet, a Gt. 138. § és 142. § (2)-(4) bekezdéseit. A Gt. 138. §-ában foglaltakat a Ptk. 3:177. §-ában, a Gt. 142. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat a Ptk. 3:18. § (1) bekezdése és a 3:191. § (1)-(2) bekezdése szabályozza.
Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a hatályos - nem módosított - társasági szerződés tartalmaz-e a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes rendelkezést. Rögzítette, hogy a Ptk. jogszabályhelyek tartalmukban azonosak a Gt. szabályokkal, a kérelmezett Ptk. hatálybalépése előtt készített egységes szerkezetű létesítő okirata megfelel a Ptk. társasági jogi, alapvetően diszpozitív rendelkezéseinek, nem tartalmaz a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A kérelmezett társaság működése nem jogszabálysértő, mindezek alapján utasította el a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet.
A végzés ellen az Ügyész terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kérelmezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás elrendelése iránt. Fellebbezésében előadta, hogy a Ptké. 12. § (3) bekezdése alapján a létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Ezt az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. A Ptké. 12. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak 2016. március 15-től kell a Ptk. rendelkezéseit alkalmaznia, mégpedig a törvény erejénél fogva. A jogszabályhely konjuktív feltételként írja elő, hogy a létesítő okirat ezen időponttól kezdve nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. Ebből következően a létesítő okirat módosításának kötelezettsége fennáll. Az Ügyész álláspontja szerint a Ptké. 12. § (3) bekezdése határozza meg azt az esetet, amikor felmentést ad a Ptk. alá helyezési kötelezettség alól, ha törzstőke-emelési kötelezettség nem áll fenn, illetve a létesítő okiratot kizárólag a Gt.-re történő általános hivatkozás miatt kellene módosítani. Amennyiben a létesítő okirat nem általános hivatkozásként utal a Gt.-re, hanem a Gt. konkrét jogszabályhelyeit jelöli meg, úgy az általános szabályok szerint 2016. március 15. napjáig a létesítő okirat módosítási és a Ptk. szerinti továbbműködésről szóló határozathozatali kötelezettségének a társaságnak eleget kellett volna tennie. Jelen esetben megállapítható, hogy a kérelmezett 2013. január 21. napján kelt társasági szerződése a Gt. konkrét szabályaira - Gt. 138. § és Gt. 142. § (2)-(4) bekezdéseire - való utalást tartalmaz, így a jogszabályra nem általánosságban, nem generálklauzulaként hivatkozik.
Az Ügyész fellebbezésében előadta továbbá, hogy a cégbíróság végzésében tévesen hivatkozik arra, hogy a kft. társasági szerződése nem tartalmaz a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést, így az egységes szerkezetű okirata megfelel a Ptk. társasági jogi, alapvetően diszpozitív rendelkezéseinek. A Gt. 138. §-a illetve a Ptk. 3:177. §-a rendelkezéseinek összevetése kapcsán megállapítható, hogy a két jogszabályhely eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az új szabályozás értelmében elsődlegesen a volt tagnak és a társaságnak kell megállapodnia az üzletrész értékesítésének feltételeiről, módjáról és a hivatalos árverésre csak a megállapodásra vagy értékesítésre nyitva álló, eredménytelenül eltelt határidő lejártát követően kerülhet sor. Szintén új feltétel, hogy az üzletrész értékesítésének feltételeiről és módjáról a tagsági jogviszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell megállapodni. A Ptk. továbbá előírja, hogy a nyilvános árverés megtartására vonatkozó negyvenöt napos határidő a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló, eredménytelenül eltelt határidő lejártát követően kezdődik. Kimondja, hogy a társaság jogosult az értékesítés lebonyolítása érdekében az értékesítéshez szükséges intézkedések és nyilatkozatok megtételére.
A Gt. 142. § és a Ptk. 3:18. § (1) bekezdése, illetve a Ptk. 3:191. § (1)-(2) bekezdései szintén nem azonosak egymással. A Gt. szabályozása alapján a törzstőke fele alapján is megállapítható a taggyűlés határozatképessége, nem csupán a leadható szavazatok többsége esetén. A társasági szerződés is ennek megfelelően rendelkezik. Ez azt eredményezi, hogy a határozatképességet akkor is megállapíthatják, ha a leadható szavazatok többsége nincs képviselve. A Ptk. azonban kizárólag a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részvétele esetén állapítja meg a taggyűlés határozatképességét. A Ptk.-tól való eltérés egyértelműen sérti a tagok kisebbségének jogait.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a társaság létesítő okirata tartalmaz a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezéseket.
A fellebbviteli főügyészség átiratában az Ügyész fellebbezését fenntartotta.
A fellebbezés részben alapos.
A fellebbezésben helytállóan hivatkozott az Ügyész arra, hogy a Ptké. 12. § (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. A Ptké. 12. § (2) bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaságnak a Ptk. rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában 2016. március 15. napjától kell alkalmaznia és ezt követően nem tartalmazhat a létesítő okirata a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
A Ptké. 12. § (3) bekezdése főszabály alóli kivételként határozza meg azt az esetet, ha a létesítő okirat általános hivatkozásként utal a Gt. rendelkezéseire. Ebben az esetben nem kell a létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben módosítani.
Helytállóan hivatkozott arra is az Ügyész, hogy a társaság 2013. január 21. napján kelt hatályos egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirata konkrétan megjelöl Gt. rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság végzése indokolásában maga is megállapította, hogy a társasági szerződés 7. és 9.2 pontjai konkrét jogszabályhelyet jelölnek meg, nevezetesen a Gt. 138. §-át, illetve a Gt. 142. § (2)-(4) bekezdéseit.
Téves azonban az az álláspont, hogy egy konkrét jogszabályhely megjelölése már önmagában megalapozza a Ptké. 12. § (1) bekezdése szerinti társasági szerződés módosítási kötelezettséget. A Ptké. 12. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Ptk. rendelkezéseit korlátolt felelősségű társaság esetén 2016. március 15. napjától kell alkalmazni, és ezt követően a létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. Mindez azt jelenti, hogy vizsgálni kell azt is, hogy a nem módosított társasági szerződés valamely rendelkezése nem ütközik-e a Ptk. 3:4. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kógens szabályba. A Ptk. 3:4. § (1) bekezdése szerint ugyanis jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk. szabályaitól, ha az eltérést a Ptk. kifejezetten tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Az ügyben eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a nem módosított társasági szerződés tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a Ptk. fenti rendelkezéseivel nem áll összhangban.
A Gt. 138. §-ának és a Ptk. 3:177. §-ának összevetésével kapcsolatban nem osztotta a fellebbezésben foglaltakat az ítélőtábla. A fellebbezés szerint ugyanis a Ptk. eltérően szabályozza a Gt.-hez képest a volt tag üzletrészének értékesítését. Az új szabályozás szerint elsődlegesen a volt tagnak és a társaságnak kell megállapodnia, és nyilvános árverésre csak a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló, eredménytelenül eltelt határidő után kerülhet sor. További új szabály, hogy a megállapodás megkötésére a Ptk. a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 15 napos határidőt ír elő, illetve pontosan meghatározza, hogy a megállapodásnak mit kell tartalmaznia.
A Ptk. a korábbi szabályozáshoz képest részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését, ezek azonban - döntően - diszpozitív tartalmú szabályok. Ezért a "kógencia-diszpozitivitás" kereteit (korlátait) meghatározó Ptk. 3:4. § (1) bekezdésére is figyelemmel, a Gt.-re történő általános utalás miatt a nem módosított társasági szerződés e kérdésben "hatályban maradó" - a Gt. 138. §-ában foglalt előírásokkal azonos tartalmú -, szerződési rendelkezései, nem ellentétesek a Ptk. szabályaival. Mindezek alapján e körben nem áll fenn a kérelmezett részéről létesítő okirat módosítási kötelezettség.
A másik jogkérdésben, Gt. 142. §-a és a Ptk. 3:18. § (1) bekezdésének, illetve a Ptk. 3:191. §-ának összehasonlításával kapcsolatban az ítélőtábla azonban osztotta a fellebbezésben foglaltakat. A Gt. vagylagosan határozta meg a taggyűlés határozatképességét: vagy a törzstőke legalább felének részt kellett vennie a határozatképesség megállapításához, vagy a leadható szavazatok többségének képviselete kellett. Lehetősége volt a társaságnak arra is, hogy a társasági szerződésben ennél nagyobb szavazati arányt határozzon meg. A Ptk. ezt a vagylagosságot szüntette meg azzal, hogy kifejezetten kimondja, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz (ami természetesen nem szükségszerűen azonos a törzstőke felével).
A kérelmezett 2013. január 21. napján kelt - nem módosított - létesítő okiratának 9.3. pontja alapján a határozatképességet a törzstőke fele alapján kell számítani. Ez azt eredményezi, hogy a határozatképességet meg kell állapítani akkor is, ha a leadható szavazatok többsége nincsen képviselve. A Ptk.-tól való eltérés, amely alapján a törzstőke felének a részvétele elegendő a határozatképességhez, egyértelműen sérti a tagok kisebbségének jogait, vagyis a Ptk. kógens rendelkezéseibe ütközik.
Tekintettel arra, hogy a kérelmezett létesítő okiratának van olyan rendelkezése, amely a Ptké. 12. § (2) bekezdés b) pontja alapján nincs összhangban a Ptk. kógens szabályaival, így a társaságot a Ptké. 12. § (1) bekezdése szerinti létesítő okirat módosítási és a továbbműködésről szóló határozathozatali kötelezettség terheli. A kérelmezett azonban ezen kötelezettségének határidőig nem tett eleget, ezzel jogszabálysértő állapotot idézett elő, amely jelenleg is tart, így a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása indokolt.
Ezekre figyelemmel az ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és elrendelte a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
(Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.26.230/2017/3.)