adozona.hu
BH 2018.2.55
BH 2018.2.55
I. Az üzletrész-átruházási szerződés csak a jövőre nézve szüntethető meg, ha az átruházás cégjogi következményei már bekövetkeztek. II. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a bizonyítás körében a Ctv. lex speciális rendelkezései irányadóak. III. Ha a bejegyző végzés ugyan jogszabálysértő volt, de azt a peres eljárásban kiküszöbölték, a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzés hatályában fenntartásának van helye [2006. évi IV. tv. (Gt.) 127. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65-67. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes P. Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által alapított projekttársaság. Az önkormányzat az üzletrésze 90%-át 2009. augusztus 11-én a felperesre átruházta, az alperes ügyvezetője ettől az időponttól kezdve a felperes vezető tisztségviselője lett. A tagok a megvalósítandó beruházással kapcsolatos feladataik megosztásáról szindikátusi szerződésben állapodtak meg.
[2] A szindikátusi szerződés 2012. május 8. napján kelt III. számú módosításában a szerződő felek a fel...
BH 2018.2.55 I. Az üzletrész-átruházási szerződés csak a jövőre nézve szüntethető meg, ha az átruházás cégjogi következményei már bekövetkeztek.
II. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a bizonyítás körében a Ctv. lex speciális rendelkezései irányadóak.
III. Ha a bejegyző végzés ugyan jogszabálysértő volt, de azt a peres eljárásban kiküszöbölték, a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzés hatályában fenntartásának van helye [2006. évi IV. tv. (Gt.) 127. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65-67. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes P. Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által alapított projekttársaság. Az önkormányzat az üzletrésze 90%-át 2009. augusztus 11-én a felperesre átruházta, az alperes ügyvezetője ettől az időponttól kezdve a felperes vezető tisztségviselője lett. A tagok a megvalósítandó beruházással kapcsolatos feladataik megosztásáról szindikátusi szerződésben állapodtak meg.[2] A szindikátusi szerződés 2012. május 8. napján kelt III. számú módosításában a szerződő felek a felperes részére 2013. december 31-éig terjedően határidőt engedtek arra, hogy a beruházáshoz szükséges finanszírozást a megállapodásban írtak szerint biztosítsa (3. pont). E határidő eredménytelen elteltét az együttműködés végleges meghiúsulásának tekintették. Erre figyelemmel megállapodtak abban, hogy a 2009. augusztus 11. napján kötött üzletrész-átruházási (adásvételi) szerződést felbontják és az eredeti állapotot helyreállítják 450 000 Ft vételár és késedelmi kamatai megfizetése ellenében; a kifizetés időpontjában az üzletrész az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül. Az üzletrész-adásvételi szerződés felbontásának hatályosulását a finanszírozás biztosítására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéhez kötötték. A 9. pontban úgy rendelkeztek, amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkezik, úgy a felek már most hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzletrész tulajdonjogát a cégbíróság az önkormányzat javára, eredeti állapot helyreállítása címén bejegyezze jelen okirat benyújtásával, ehhez a felperes kifejezetten hozzájárul.
[3] Az alperes tagjai az együttműködés folytatása, illetve annak békés lezárása érdekében 2014. évben további tárgyalásokat folytattak egymással, közöttük megállapodás azonban nem született.
[4] Az alperes 2015. május 6-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságnál, amelyben a tagváltozás, a létesítő okirat módosításának időpontja, székhelyváltozás, a képviseletre jogosult és a felügyelőbizottsági tagok személyében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Kérelméhez egyebek mellett csatolta az egyszemélyes társaság alapító okiratát, az önkormányzat 2015. április 6-án kelt alapítói határozatait a változásokról, az általa kinevezett ügyvezető által aláírt tagjegyzéket és a szindikátusi szerződés III. számú módosítását.
[5] A felperes a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan - annak elutasítását kérve - törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő.
[6] A Győri Törvényszék Cégbírósága végzésével a kérelmeket együttesen elbírálva elrendelte a kért változások, ezen belül a II.1/4. rovatban a felperes tagsági jogviszonya megszűnésének 2015. 04. 06. hatállyal a cégjegyzékbe történő bejegyzését, egyben a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 127. § (4) bekezdése értelmében az üzletrész megszerzője az üzletrész-átruházást köteles bejelenteni a társaságnak, függetlenül attól, hogy azt kívülállóként vagy a társaság tagjaként szerezte meg. Jelen esetben azonban az üzletrész az átruházási szerződés felbontásával került vissza az önkormányzat társasági tag tulajdonába, és a felbontást tartalmazó szindikátusi szerződés III. számú módosítása tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket az üzletrész megszerzője a Gt. szerinti bejelentésében köteles lenne a társasággal, illetve annak ügyvezetőjével közölni. A szindikátusi szerződés módosítását a társaság ügyvezetését is ellátó felperesi törvényes képviselő írta alá. Az önkormányzat mint a társaság egyedüli tagja jogszerűen dönthetett a bejegyezni kért változásokról.
A kereseti kérelem és az ellenkérelem
[7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a cégbíróság végzésének a tagváltozást elrendelő, azaz a II.1/4. rovat törlésére vonatkozó rendelkezését, és erre figyelemmel az alperest megismételt, valamennyi tag részvételével megtartandó taggyűlés összehívására kötelezze, amelyen a 2015. április 6. napján meghozott határozatok tekintetében a taggyűlésnek a szavazást meg kell tartania.[8] Keresetét arra alapította, hogy az önkormányzat a szindikátusi szerződés III. számú módosításában meghatározott 2014. január 8. napjáig a felperes részére a vételárat nem fizette vissza, továbbá nem tett az alperes felé a Gt. 127. § (4) bekezdése szerinti, az üzletrész tulajdonjogának visszaszállására vonatkozó bejelentést. Álláspontja szerint az üzletrész-átruházási szerződés felbontására nincs lehetőség, amennyiben mégis, úgy a felbontás a vételár határidőben és az eredeti állapot helyreállításával egyidejű visszafizetése hiányában nem hatályosult. Az önkormányzatnak a társaság részére az üzletrész megszerzésére vonatkozó bejelentést még a korábbi ügyvezető felé kellett volna megtennie, és a változásbejegyzési kérelmet még a korábbi ügyvezetőnek kellett volna benyújtania a cégbírósághoz. Mindezeket a cégbíróságnak észlelnie kellett volna az eljárása során.
[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, a felek a szindikátusi szerződés módosításában a vételár visszafizetésére vonatkozóan határidőt nem állapítottak meg, a későbbi megfizetés következménye legfeljebb a késedelmikamat-fizetési kötelezettség, amit teljesített is. Az önkormányzat az alperes egyszemélyes tulajdonosává vált, így megtehette azt, hogy új ügyvezetőt választ.
Az első- és másodfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet azzal hagyta helyben, hogy a cégbíróság végzése tagváltozást elrendelő rendelkezésében (II.1/4. rovat) a tagváltozás hatálya 2013. december 31. napja.
[12] A másodfokú bíróság kifejtette, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy foglalt állást, hogy az üzletrész megszerzésének bejelentését az önkormányzat a 2015. április 6. napján kijelölt ügyvezetőnek is megtehette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis az önkormányzat üzletrészszerzése már 2013. december 31. napján megtörtént, a Gt. szerinti bejelentés már ekkor esedékessé vált, amikor még a korábbi ügyvezető volt az alperes vezető tisztségviselője. Helyesen utalt azonban a cégbíróság a keresettel támadott végzésében arra, hogy a szindikátusi szerződés III. számú módosítása tartalmazta mindazon adatokat, amelyeket az üzletrész megszerzője a Gt. 127. § (4) bekezdése szerinti bejelentésében köteles lenne közölni a társasággal, illetve annak ügyvezetőjével. Ezt az okiratot pedig az akkori ügyvezető maga is aláírta, így ismerte.
[13] A másodfokú bíróság rögzítette, az elsőfokú bíróság túlnyomórészt megvizsgálta a változásbejegyzési eljárásban kötelezően csatolandó okiratokon túl a törvényességi felügyeleti eljárás során csatolt iratokat is, és helyesen értékelte a 2014. évben keletkezett okiratokat akként, hogy azokban a felek nem tettek olyan jognyilatkozatot, amely érintette volna a szindikátusi szerződés III. számú módosításába foglalt üzletrész-adásvételi szerződést felbontó [helyesen a a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 319. § (2) bekezdése szerint szerződést megszüntető] akaratot.
[14] Helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság a szerződésmódosítás 10. pontját akként, hogy az nem tartalmaz olyan kikötést, miszerint a vételárat az önkormányzatnak 2014. január 8. napjáig kellene megfizetnie.
[15] A másodfokú bíróság továbbá akként foglalt állást, hogy a szindikátusi szerződés III. számú módosítása rendelkezéseinek együttes értelmezésével a felek az üzletrész-átruházási szerződést 2013. december 31-i hatállyal szüntették meg és állították vissza az önkormányzat tagsági jogviszonyát, az nem köthető a 2015. április 6-án kelt alapítói határozatok időpontjához, erre tekintettel pontosította a tagváltozás hatályának időpontját ítélete rendelkező részében.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma alapján - annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a cégbíróság végzését. Állította, a jogerős ítélet jogszabálysértő, az a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (5) bekezdésébe, 206. §-ába, a Gt. 127. § (4) bekezdésébe, az rPtk. 228. § (1) bekezdésébe, valamint 319. § (1) bekezdésébe ütközik.[17] A felperes a korábbi nyilatkozatai fenntartása mellett hangsúlyozta, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A jogerős ítélet nem tér ki arra, milyen okból mellőzhetők azok az iratok, amelyek a felek tényleges akaratának megállapításához a felperes részéről felajánlásra kerültek, és amelyek alapján a változásbejegyzési kérelem elutasítását megalapozó valós tényállás felderíthető. Ezen okiratok közül kiemelten hivatkozott azon iratokra, amelyek alapján egyértelműen megállapítható 2013. december 31. napját követően is a tagi együttműködés folytatása.
[18] Az eljárt bíróságok szerződésértelmezése sérti az rPtk. 319. § (3) bekezdését és a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012. (VI. 21.) és az érvénytelenség jogkövetkezményéről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK véleményekben is megfogalmazott azon követelményt, hogy szerződés felbontása, tehát a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal történő megszüntetése esetén a szerződés megkötését megelőző állapot helyreállításának és a pénzügyi elszámolásnak egyidejűleg kell megtörténnie. Jelen esetben a felbontás során teljesítendő elszámoláskor nem elégséges a korábban fizetett vételár és kamatai felperes részére történő visszautalása, hanem az objektív körülmények okán bekövetkezett értéknövekménnyel is el kell számolni. Nem vitatottan ez nem történt meg sem a felek által a felbontás valamennyi feltételének teljesülésére meghatározott 2014. január 8. napjáig, sem később sem.
[19] Felperes véleménye szerint jogszabálysértő következtetésre jutott a másodfokú bíróság akkor is, amikor a tagváltozás időpontját 2013. december 31. napjában határozta meg, mert a Pp. 319. § (3) bekezdéséből az következik, hogy felbontás esetén a tagváltozás időpontja 2009. augusztus 11-i hatályú.
[20] A felperes előadta, az elkülönült jogalanyiság elvével ellentétes a jogerős ítéletben kifejtett azon álláspont, hogy a Gt. 127. § (4) bekezdése alapján tett bejelentés azért mellőzhető, mert a felperes és az alperes ügyvezetőjének személye egybeesett. Ez nem mentesítette az önkormányzatot a társaság irányában a bejelentés megtétele alól a Gt. kógens rendelkezése értelmében. Megjegyezte, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú mellékletének II/1.af) pontja alapján kötelezően csatolandó melléklet volt az üzletrész megszerzőjének azon nyilatkozata, amellyel a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
[21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a Gt. 127. § (4) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő.[23] A Kúria utal arra, hogy jelen per tárgya kizárólag a II.1/4. cégjegyzéki rovatba történt bejegyzés jogszerűsége volt, vagyis annak megítélése, hogy a felperes cégjegyzékből történt törlésére jogszerűen került-e sor. Nem volt tárgya annak vizsgálata, hogy a változásbejegyző végzés egyéb rendelkezései, amelyek más cégjegyzéki adatokat érintettek, jogszerűek-e, erre vonatkozó keresetet ugyanis a felperes nem terjesztett elő. Azon kereseti kérelmének helyt adó rendelkezés hozatalát, miszerint kötelezze a bíróság az alperest taggyűlés összehívására, a felperes a felülvizsgálati kérelmében már nem kérte, ezzel összefüggésben azonban rámutat a Kúria arra, ilyen intézkedést a Ctv. 65-67. §-ai szerinti perben a peres bíróság nem is hozhat.
[24] A Kúria ezt követően vizsgálta, hogy a tagváltozás alperes felé történő bejelentésére szabályszerűen került-e sor. E körben rögzíti, a Gt. 170. §-a alapján megfelelően alkalmazandó 127. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat köteles volt a tagváltozást a társaság felé bejelenteni, ahogyan azt a jogerős ítélet is megállapította. Tévedett ugyanakkor a másodfokú bíróság, amikor - a cégbíróság támadott határozatában írtakkal egyetértve - e bejelentésként fogadta el a szindikátusi szerződés III. számú módosítását. Azt ugyanis az önkormányzat és a felperes mint az alperesi társaság tagjai kötötték, a felperes törvényes képviselője - a személyi egybeeséstől függetlenül - a felperes képviseletében járt el, így az önkormányzat szerződésbe foglalt nyilatkozata a felpereshez, és nem az alperesi társasághoz címzett nyilatkozatnak minősül, mint ahogy a felperesnek a tagváltozás bejegyzéséhez adott hozzájárulása is a felperes, és nem az alperes nyilatkozata. A Kúria utal arra, hogy a jogszabálynak megfelelő bejelentés megtételét a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem tartalmára tekintettel vizsgálnia kellett. Az alperesi társaság üzletrész megszerzésekor bejegyzett ügyvezetőjéhez tett bejelentés hiányában a keresettel támadott tagváltozás cégjegyzékbe történő bejegyzése, azaz a felperes tagsági jogviszonyának törlése, a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítása a Kúria megítélése szerint jogszabálysértő volt a cégbíróság rendelkezésére álló dokumentumok mellett. A Kúria ugyanakkor rámutat arra, a felperes alaptalanul hiányolta a Gt. 127. § (4) bekezdése utolsó mondatában írtak betartását. Az önkormányzatnak nem kellett az üzletrész megszerzéséhez arról nyilatkoznia, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, hiszen már a társaság tagja volt.
[25] Ezt követően a Kúria vizsgálta, hogy a fent írt jogszabálysértésnek mi a következménye. E körben a Kúria rögzíti, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perre irányadó Ctv. 66. § (1) bekezdése akként rendelkezik, ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A (2) bekezdés szerint, ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. A perben - a forgalom biztonságára is figyelemmel - a jogszabálysértés kiküszöbölése a cél. Amennyiben a kereset megalapozott, vagyis a változásbejegyzésre jogszabálysértéssel került sor, azonban a jogszabálysértés kiküszöbölhető, a perbíróságnak határidő biztosításával fel kell hívnia a céget a szükséges intézkedések megtételére, és ennek igazolására. A felhívás a perben nem mellőzhető.
[26] Az eljárt bíróságok - eltérő jogi álláspontjuk miatt - nem vizsgálták, hogy a jogszabálysértés a peres eljárásban kiküszöbölésre került-e. A Kúria a felterjesztett iratok alapján megállapította, hogy a perben az alperes 8. sorszámú beadványa mellékleteként csatolta az önkormányzat polgármestere által szabályszerűen aláírt, 2015. június 11-én kelt, V. G.-nek, úgyis mint az alperes volt ügyvezetőjének címzett levelét, amelyben egyebek mellett tájékoztatta, hogy az üzletrész felbontásáról szóló megállapodásnak az önkormányzat érvényt szerzett, az alperesi társaság egyszemélyes társaság, amelyben taggyűlés nem működik. Levele mellékleteként megküldte részére a 2015. április 6-án kelt alapítói határozatokat is. A felperes a perben nem tette vitássá e levél megküldésének, illetve kézhezvételének tényét. Ez az okirat mind tartalmában, mind címzettjében megfelel a Gt. 127. § (4) bekezdés szerinti bejelentésnek, amellyel a bejegyzés jogszabálysértő jellege megszűnt, a bíróság által történő felhívás okafogyottá vált.
[27] A tagváltozás hatályával összefüggésben rámutat a Kúria arra, hogy a szerződés ex tunc hatályú felbontása nem lehetséges azoknál a szerződéstípusoknál, ahol az eredeti állapot visszaállítása fogalmilag kizárt. Ezek körébe tartozik az üzletrész-átruházási szerződés is abban az esetben mindenképpen, ha az átruházás cégjogi következményei már beálltak. A felperes tagságával 2009 óta működő alperesi társaság határozatait, a tagok által választott ügyvezető tevékenységét intézkedéseit nyilvánvalóan nem lehet utólag érvénytelennek tekintetni. Az üzletrész-átruházási szerződés ezért csak a jövőre nézve szüntethető meg, ahogyan arra a jogerős ítélet is helyesen utalt, és ahogyan egyébként - annak felbontására utaló szóhasználata ellenére - a szindikátusi szerződés III. számú módosítása is rendelkezett. A cégbejegyző végzés II.1/4. rovatában a felperes tagsági jogviszonyát törlő hatály a kérelemnek megfelelően a szindikátusi szerződés rendelkezésein alapul, a vételár felülvizsgálati kérelem által nem vitatott visszafizetésének időpontjához kötődik, így az nem jogszabálysértő.
[28] A felülvizsgálati kérelem további jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozásait a Kúria megalapozatlannak találta.
[29] A Ctv. 65-67. §-ai szerint folyó perben - figyelemmel a Ctv. 78. §-a alkalmazásra is - az eljárt bíróságoknak a szindikátusi szerződés III. számú módosítása kapcsán kizárólag abban a kérdésben kellett, lehetett állást foglalniuk, hogy a cégbírósághoz benyújtott okiratok tartalma alapján megállapítható-e, hogy az önkormányzat megszerezte az üzletrészt. Ezzel összefüggésben rögzítette a jogerős ítélet, hogy a szindikátusi szerződés III. számú módosításának 10. pontja a vételár megfizetésére nem állapít meg határidőt. A Kúria nyomatékosan rámutat arra, hogy az üzletrész-átruházási szerződés felbontásának hatályosulásával, esetleges érvénytelenségével, az elszámolással kapcsolatos jogvita a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per kereteit meghaladja, erre irányuló igény külön perben érvényesíthető.
[30] Alaptalanul hivatkozott felperes a tényállás hiányos feltárására és a Pp. 3. § (5) bekezdésében megfogalmazott szabad bizonyítás elvének megsértésére is. A másodfokú bíróság helytállóan utalt ítéletében a Ctv. 65. § (3) bekezdésére, arra, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per egy speciális "kontrollper", amelyben kizárólag az vizsgálható, hogy a bejegyzési eljárásban - jelen esetben a törvényességi eljárással együtt lefolytatott változásbejegyzés eljárásban - a cégbíróság az eljárási szabályok betartásával járt-e el. Ezért e pertípusban nem lehet túlterjeszkedni a cégeljárásban biztosított vizsgálati, bizonyítási kereteken. A Pp.-ben megfogalmazott általános szabályokkal szemben a Ctv. mint lex speciális jogszabály érvényesül. Ennek megfelelően a Ctv. 78. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai, emellett a bejegyzési eljárás szabályai szerint kellett a cégbíróságnak eljárnia, és a mindkét kérelem alapjául mellékelt okiratokat és a felek nyilatkozatait együttesen értékelnie. A bírósági eljárásban további bizonyítás felvétele, eredményének értékelése a Ctv. 66. §-ában írt jogszabályi kivételtől eltekintve kizárt.
[31] A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a Ctv. 66. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával hozta meg a rendelkező rész szerinti határozatát. Ennek megfelelően felhívta a cégbíróságot, a jogerős ítélet alapján bejegyzett II.1/5. rovat törlésére és a felperes tagsági jogviszonya törlésére a II.1/4. rovatnak megfelelő adatokkal.
(Kúria Gfv. VII. 30.909/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A felperes: H. Korlátolt Felelősségű Társaság
A felperes képviselője: Gürtl Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Gürtl István ügyvéd
Az alperes: V. Korlátolt Felelősségű Társaság
Az alperes képviselője: Dr. Baros Attila ügyvéd
A per tárgya: bejegyző végzés hatályon kívül helyezése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.II.20.073/2016/5/I. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék 11.G.20.831/2015/10. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét – a perköltségviselésre is kiterjedően – megváltoztatja és annak megállapítása mellett, hogy a perrel érintett, Győri Törvényszék Cégbírósága Cg.08-09-027221/8. számú végzésének II.1/4. rovatra vonatkozó bejegyzése jogszabálysértő volt, a végzés fenti rendelkezését hatályában fenntartja azzal, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem részben eredményes volt.Felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje a II.1/5. rovatba bejegyzett cégjegyzékadatot, és a felperes tagsági jogviszonyát a II.1/4. rovat szerinti hatállyal törölje a cégjegyzékből.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 77.000 (hetvenhétezer) Ft eljárási részilletéket; a fentieket meghaladóan peres felek felmerült költségeiket maguk viselik.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes P. Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által alapított projekt társaság. Az önkormányzat az üzletrésze 90%-át 2009. augusztus 11-én a felperesre átruházta, az alaperes ügyvezetője ettől az időponttól kezdve a felperes vezető tisztségviselője lett. A tagok a megvalósítandó beruházással kapcsolatos feladataik megosztásáról szindikátusi szerződésben állapodtak meg.[2] A szindikátusi szerződés 2012. május 8. napján kelt III. számú módosításában a szerződő felek a felperes részére 2013. december 31-éig terjedően határidőt engedtek arra, hogy a beruházáshoz szükséges finanszírozást a megállapodásban írtak szerint biztosítsa (3. pont). E határidő eredménytelen elteltét az együttműködés végleges meghiúsulásának tekintették. Erre figyelemmel megállapodtak abban, hogy a 2009. augusztus 11. napján kötött üzletrész átruházási (adásvételi) szerződést felbontják és az eredeti állapotot helyreállítják 450.000 Ft vételár és késedelmi kamatai megfizetése ellenében; a kifizetés időpontjában az üzletrész az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül. Az üzletrész adásvételi szerződés felbontásának hatályosulását a finanszírozás biztosítására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéhez kötötték. A 9. pontban úgy rendelkeztek, amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkezik, úgy a felek már most hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzletrész tulajdonjogát a cégbíróság az önkormányzat javára, eredeti állapot helyreállítása címén bejegyezze jelen okirat benyújtásával, ehhez a felperes kifejezetten hozzájárul. A 10. pont szerint a felfüggesztő feltétel bekövetkeztét az önkormányzatnak nem kell igazolnia a cégbíróság felé, mivel a szindikátusi szerződés III. számú módosítását a felek ügyvédi letétbe helyezik, azt a letéteményes ügyvéd csak akkor jogosult kiadni a letétből, ha a határidő eredménytelenül letelik és egyik fél sem mutatja be a letéteményesnél 2014. 01. 08. napjáig eredetben a.) a mindkét fél aláírt, a letétből való kiadásról rendelkező, vagy b.) a 3. pontban írt okiratokat, és az önkormányzat pénzintézeti igazolással igazolja a vételár és időarányos kamatainak megfizetését.
[3] Az alperes tagjai az együttműködés folytatása, illetve annak békés lezárása érdekében 2014. évben további tárgyalásokat folytattak egymással, közöttük megállapodás azonban nem született.
[4] Az alperes 2015. május 6-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságnál, amelyben a tagváltozás, a létesítő okirat módosításának időpontja, székhelyváltozás, a képviseletre jogosult és a felügyelőbizottsági tagok személyében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Kérelméhez egyebek mellett csatolta az egyszemélyes társaság alapító okiratát, az önkormányzat 2015. április 6-án kelt alapítói határozatait a változásokról, az általa kinevezett ügyvezető által aláírt tagjegyzéket és a szindikátusi szerződés III. számú módosítását.
[5] A felperes a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan - annak elutasítását kérve - törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő.
[6] A Győri Törvényszék Cégbírósága a Cg.08-09-027221/8. számú végzésével a kérelmeket együttesen elbírálva elrendelte a kért változások, ezen belül a II.1/4. rovatban a felperes tagsági jogviszonya megszűnésének 2015.04.06. hatállyal a cégjegyzékbe történő bejegyzését, egyben a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 127. § (4) bekezdése értelmében az üzletrész megszerzője az üzletrész átruházást köteles bejelenteni a társaságnak, függetlenül attól, hogy azt kívülállóként, vagy a társaság tagjaként szerezte meg. Jelen esetben azonban az üzletrész az átruházási szerződés felbontásával került vissza az önkormányzat társasági tag tulajdonába, és a felbontást tartalmazó szindikátusi szerződés III. számú módosítása tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket az üzletrész megszerzője a Gt. szerinti bejelentésében köteles lenne a társasággal, illetve annak ügyvezetőjével közölni. A szindikátusi szerződés módosítását a társaság ügyvezetését is ellátó felperesi törvényes képviselő írta alá. Az önkormányzat mint a társaság egyedüli tagja jogszerűen dönthetett a bejegyezni kért változásokról.
A kereseti kérelem és az ellenkérelem
[7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a cégbíróság végzésének a tagváltozást elrendelő, azaz a II.1/4. rovat törlésére vonatkozó rendelkezését, és erre figyelemmel az alperest megismételt, valamennyi tag részvételével megtartandó taggyűlés összehívására kötelezze, amelyen a 2015. április 6. napján meghozott határozatok tekintetében a taggyűlésnek a szavazást meg kell tartania.[8] Keresetét arra alapította, hogy az önkormányzat a szindikátusi szerződés III. számú módosításában meghatározott 2014. január 8. napjáig a felperes részére a vételárat nem fizette vissza, továbbá nem tett az alperes felé a Gt. 127. § (4) bekezdése szerinti, az üzletrész tulajdonjogának visszaszállására vonatkozó bejelentést. Álláspontja szerint az üzletrész átruházási szerződés felbontására nincs lehetőség, amennyiben mégis, úgy a felbontás a vételár határidőben és az eredeti állapot helyreállításával egyidejű visszafizetése hiányában nem hatályosult. Az önkormányzatnak a társaság részére az üzletrész megszerzésére vonatkozó bejelentést még a korábbi ügyvezető felé kellett volna megtennie, és a változásbejegyzési kérelmet még a korábbi ügyvezetőnek kellett volna benyújtania a cégbírósághoz. Mindezeket a cégbíróságnak észlelnie kellett volna az eljárása során.
[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, a felek a szindikátusi szerződés módosításában a vételár visszafizetésére vonatkozóan határidőt nem állapítottak meg, a későbbi megfizetés következménye legfeljebb a késedelmi kamatfizetési kötelezettség, amit teljesített is. Az önkormányzat az alperes egyszemélyes tulajdonosává vált, így megtehette azt, hogy új ügyvezetőt választ.
Az első- és másodfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet azzal hagyta helyben, hogy a cégbíróság Cg.08-09-027221/8. szám alatti végzése tagváltozás elrendelő rendelkezésében (II.1/4. rovat) a tagváltozás hatálya 2013. december 31. napja.
[12] A másodfokú bíróság kifejtette, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy foglalt állást, hogy az üzletrész megszerzésének bejelentését az önkormányzat a 2015. április 6. napján kijelölt ügyvezetőnek is megtehette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis az önkormányzat üzletrész szerzése már 2013. december 31. napján megtörtént, a Gt. szerinti bejelentés már ekkor esedékessé vált, amikor még a korábbi ügyvezető volt az alperes vezető tisztségviselője. Helyesen utalt azonban a cégbíróság a keresettel támadott végzésében arra, hogy a szindikátusi szerződés III. számú módosítása tartalmazta mindazon adatokat, amelyeket az üzletrész megszerzője a Gt. 127. § (4) bekezdése szerinti bejelentésében köteles lenne közölni a társasággal, illetve annak ügyvezetőjével. Ezt az okiratot pedig az akkori ügyvezető maga is aláírta, így ismerte.
[13] A másodfokú bíróság rögzítette, az elsőfokú bíróság túlnyomórészt megvizsgálta a változásbejegyzési eljárásban kötelezően csatolandó okiratokon túl a törvényességi felügyeleti eljárás során csatolt iratokat is, és helyesen értékelte a 2014. évben keletkezett okiratokat akként, hogy azokban a felek nem tettek olyan jognyilatkozatot, amely érintette volna a szindikátusi szerződés III. számú módosításába foglalt üzletrész adásvételi szerződést felbontó helyesen a a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 319. § (2) bekezdése szerint szerződést megszüntető) akaratot.
[14] Helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság a szerződésmódosítás 10. pontját akként, hogy az nem tartalmaz olyan kikötést, miszerint a vételárat az önkormányzatnak 2014. január 8. napjáig kellene megfizetnie.
[15] A másodfokú bíróság továbbá akként foglalt állást, hogy a szindikátusi szerződés III. számú módosítása rendelkezéseinek együttes értelmezésével a felek az üzletrész átruházási szerződést 2013. december 31-i hatállyal szüntették meg és állították vissza az önkormányzat tagsági jogviszonyát, az nem köthető a 2015. április 6-án kelt alapítói határozatok időpontjához, erre tekintettel pontosította a tagváltozás hatályának időpontját ítélete rendelkező részében.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma alapján - annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a cégbíróság Cg.08-09-027221/8. számú végzését. Állította, a jogerős ítélet jogszabálysértő, az a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (5) bekezdésébe, 206. §-ába, a Gt. 127. § (4) bekezdésébe, az rPtk. 228. § (1) bekezdésébe, valamint 219. § (1) bekezdésébe ütközik.[17] A felperes a korábbi nyilatkozatai fenntartása mellett hangsúlyozta, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A jogerős ítélet nem tér ki arra, milyen okból mellőzhetők azok az iratok, amelyek a felek tényleges akaratának megállapításához a felperes részéről felajánlásra kerültek, és amelyek alapján a változásbejegyzési kérelem elutasítását megalapozó valós tényállás felderíthető. Ezen okiratok közül kiemelten hivatkozott azon iratokra, amelyek alapján egyértelműen megállapítható 2013. december 31. napját követően is a tagi együttműködés folytatása.
[18] Az eljárt bíróságok szerződés-értelmezése sérti az rPtk. 319. § (3) bekezdését és a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012. (VI. 21.) és az érvénytelenség jogkövetkezményéről szóló 1/2010.(VI.28.) PK véleményekben is megfogalmazott azon követelményt, hogy szerződés felbontása, tehát a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal történő megszüntetése esetén a szerződés megkötését megelőző állapot helyreállításának és a pénzügyi elszámolásnak egyidejűleg kell megtörténnie. Jelen esetben a felbontás során teljesítendő elszámoláskor nem elégséges a korábban fizetett vételár és kamatai felperes részére történő visszautalása, hanem az objektív körülmények okán bekövetkezett értéknövekménnyel is el kell számolni. Nem vitatottan ez nem történt meg sem a felek által a felbontás valamennyi feltételének teljesülésére meghatározott 2014. január 8. napjáig, sem később sem.
[19] Felperes véleménye szerint jogszabálysértő következtetésre jutott a másodfokú bíróság akkor is, amikor a tagváltozás időpontját 2013. december 31. napjában határozta meg, mert a Pp. 319. § (3) bekezdéséből az következik, hogy felbontás esetén a tagváltozás időpontja 2009. augusztus 11-i hatályú.
[20] A felperes előadta, az elkülönült jogalanyiság elvével ellentétes a jogerős ítéletben kifejtett azon álláspont, hogy a Gt. 127. § (4) bekezdése alapján tett bejelentés azért mellőzhető, mert a felperes és az alperes ügyvezetőjének személye egybeesett. Ez nem mentesítette az önkormányzatot a társaság irányában a bejelentés megtétele alól a Gt. kógens rendelkezése értelmében. Megjegyezte, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú mellékletének II/1.af) pontja alapján kötelezően csatolandó melléklet volt az üzletrész megszerzőjének azon nyilatkozata, amellyel a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
[21] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy az alperes ügyvezetője tudomással bírt a szerződés felbontásáról, továbbá arról, hogy a felfüggesztő feltétel bekövetkezett. A bejelentés hiánya nem teszi a cégbíróság döntését jogellenessé. Rámutatott arra, a felperes korábban nem hivatkozott az rPtk. 228. § (1) bekezdésének sérelmére. A felperes az elszámolás kapcsán megjelölt további igényeit jelen perben nem, legfeljebb egyéb polgári perben érvényesítheti.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a Gt. 127. § (4) bekezdésében ütköző módon jogszabálysértő.[23] A Kúria utal arra, hogy jelen per tárgya kizárólag a II.1/4. cégjegyzéki rovatba történt bejegyzés jogszerűsége volt, vagyis annak megítélése, hogy a felperes cégjegyzékből történt törlésére jogszerűen került-e sor. Nem volt tárgya annak vizsgálata, hogy a változásbejegyző végzés egyéb rendelkezései, amelyek más cégjegyzéki adatokat érintettek, jogszerűek-e, erre vonatkozó keresetet ugyanis a felperes nem terjesztett elő. Azon kereseti kérelmének helyt adó rendelkezés hozatalát, miszerint kötelezze a bíróság az alperest taggyűlés összehívására, a felperes a felülvizsgálati kérelmében már nem kérte, ezzel összefüggésben azonban rámutat a Kúria arra, ilyen intézkedést a Ctv. 65-67. §-ok szerinti perben a peres bíróság nem is hozhat.
[24] A Kúria ezt követően vizsgálta, hogy a tagváltozás alperes felé történő bejelentésére szabályszerűen került-e sor. E körben rögzíti, a Gt. 170. §-a alapján megfelelően alkalmazandó 127. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat köteles volt a tagváltozást a társaság felé bejelenteni, ahogyan azt a jogerős ítélet is megállapította. Tévedett ugyanakkor a másodfokú bíróság, amikor - a cégbíróság támadott határozatában írtakkal egyetértve - e bejelentésként fogadta el a szindikátusi szerződés III. számú módosítását. Azt ugyanis az önkormányzat és a felperes mint az alperesi társaság tagjai kötötték, a felperes törvényes képviselője - a személyi egybeeséstől függetlenül - a felperes képviseletében járt el, így az önkormányzat szerződésbe foglalt nyilatkozata a felpereshez, és nem az alperesi társasághoz címzett nyilatkozatnak minősül, mint ahogy a felperesnek a tagváltozás bejegyzéséhez adott hozzájárulása is a felperes, és nem az alperes nyilatkozata. A Kúria utal arra, hogy a jogszabálynak megfelelő bejelentés megtételét a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem tartalmára tekintettel vizsgálnia kellett. Az alperesi társaság üzletrész megszerzésekor bejegyzett ügyvezetőjéhez tett bejelentés hiányában a keresettel támadott tagváltozás cégjegyzékbe történő bejegyzése, azaz a felperes tagsági jogviszonyának törlése, a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítása a Kúria megítélése szerint jogszabálysértő volt a cégbíróság rendelkezésére álló dokumentumok mellett. A Kúria ugyanakkor rámutat arra, a felperes alaptalanul hiányolta a Gt. 127. § (4) bekezdése utolsó mondatában írtak betartását. Az önkormányzatnak nem kellett az üzletrész megszerzéséhez arról nyilatkoznia, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, hiszen már a társaság tagja volt.
[25] Ezt követően a Kúria vizsgálta, hogy a fent írt jogszabálysértésnek mi a következménye. E körben a Kúria rögzíti, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perre irányadó Ctv. 66. § (1) bekezdése akként rendelkezik, ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A (2) bekezdés szerint, ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. A perben a forgalom biztonságára is figyelemmel a jogszabálysértés kiküszöbölése a cél. Amennyiben a kereset megalapozott, vagyis a változásbejegyzésre jogszabálysértéssel került sor, azonban a jogszabálysértés kiküszöbölhető, a perbíróságnak határidő biztosításával fel kell hívnia a céget a szükséges intézkedések megtételére, és ennek igazolására. A felhívás a perben nem mellőzhető.
[26] Az eljárt bíróságok - eltérő jogi álláspontjuk miatt - nem vizsgálták, hogy a jogszabálysértés a peres eljárásban kiküszöbölésre került-e. A Kúria a felterjesztett iratok alapján megállapította, hogy a perben alperes 8. sorszámú beadványa mellékleteként csatolta az önkormányzat polgármestere által szabályszerűen aláírt, 2015. június 11-én kelt, Varga Gergelynek, úgyis mint az alperes volt ügyvezetőjének címzett levelét, amelyben egyebek mellett tájékoztatta, hogy az üzletrész felbontásáról szóló megállapodásnak az önkormányzat érvényt szerzett, az alperesi társaság egyszemélyes társaság, amelyben taggyűlés nem működik. Levele mellékleteként megküldte részére a 2015. április 6-án kelt alapítói határozatokat is. Felperes a perben nem tette vitássá e levél megküldésének kézhezvételének tényét. Ez az okirat mind tartalmában, mind címzettjében megfelel a Gt. 127. § (4) bekezdés szerinti bejelentésnek, amellyel a bejegyzés jogszabálysértő jellege megszűnt, a bíróság által történő felhívás okafogyottá vált.
[27] A tagváltozás hatályával összefüggésben rámutat a Kúria arra, hogy a szerződés ex tunc hatályú felbontása nem lehetséges azoknál a szerződéstípusoknál, ahol az erdeti állapot visszaállítása fogalmilag kizárt. Ezek körébe tartozik az üzletrész átruházási szerződés is abban az esetben mindenképpen, ha az átruházás cégjogi következményei már beálltak. A felperes tagságával 2009 óta működő alperesi társaság határozatait, a tagok által választott ügyvezető tevékenységét intézkedéseit nyilvánvalóan nem lehet utólag érvénytelennek tekintetni. Az üzletrész átruházási szerződés ezért csak a jövőre nézve szüntethető meg, ahogyan arra a jogerős ítélet is helyesen utalt, és ahogyan egyébként - annak felbontására utaló szóhasználata ellenére - a szindikátusi szerződés III. számú módosítása is rendelkezett. A cégbejegyző végzés II.1/4. rovatában felperes tagsági jogviszonyát törlő hatály a kérelemnek megfelelően a szindikátusi szerződés rendelkezésein alapul, a vételár felülvizsgálati kérelem által nem vitatott visszafizetésének időpontjához kötődik, így az nem jogszabálysértő.
[28] A felülvizsgálati kérelem további jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozásait a Kúria megalapozatlannak találta.
[29] A Ctv. 65-67. §-ai szerint folyó perben - figyelemmel a Ctv. 78. §-a alkalmazásra is - az eljárt bíróságoknak a szindikátusi szerződés III. számú módosítása kapcsán kizárólag abban a kérdésben kellett, lehetett állást foglalniuk, hogy a cégbírósághoz benyújtott okiratok tartalma alapján megállapítható-e, hogy az önkormányzat megszerezte az üzletrészt. Ezzel összefüggésben rögzítette a jogerős ítélet, hogy a szindikátusi szerződés III. számú módosításának 10. pontja a vételár megfizetésére nem állapít meg határidőt. A Kúria nyomatékosan rámutat arra, hogy az üzletrész átruházási szerződés felbontásának hatályosulásával, esetleges érvénytelenségével, az elszámolással kapcsolatos jogvita a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per kereteit meghaladja, erre irányuló igény külön perben érvényesíthető.
[30] Alaptalanul hivatkozott felperes a tényállás hiányos feltárására és a Pp. 3. § (5) bekezdésében megfogalmazott szabad bizonyítás elvének megsértésére is. A másodfokú bíróság helytállóan utalt ítéletében a Ctv. 65. § (3) bekezdésére, arra, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per egy speciális "kontrollper", amelyben kizárólag az vizsgálható, hogy a bejegyzési eljárásban - jelen esetben a törvényességi eljárással együtt lefolytatott változásbejegyzés eljárásban - a cégbíróság az eljárási szabályok betartásával járt-e el. Ezért e pertípusban nem lehet túlterjeszkedni a cégeljárásban biztosított vizsgálati, bizonyítási kereteken. A Pp-ben megfogalmazott általános szabályokkal szemben a Ctv. mint lex speciális jogszabály érvényesül. Ennek megfelelően a Ctv. 78. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai, emellett a bejegyzési eljárás szabályai szerint kellett a cégbíróságnak eljárnia, és a mindkét kérelem alapjául mellékelt okiratokat és a felek nyilatkozatait együttesen értékelnie. A bírósági szakban további bizonyítás felvétele, eredményének értékelése a Ctv. 66. §-ában írt jogszabályi kivételtől eltekintve kizárt.
[31] Iratellenesen állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az eljárt bíróságok nem teljes körűen értékelték az így rendelkezésre bocsátott okiratokat. A felülvizsgálati kérelemben kiemelten hivatkozott 2013. december 1. napját követően a tagi együttműködés folytatását alátámasztó okiratokat mindkét fokon eljárt bíróság figyelembe vette, de egyezően akként foglaltak állást, hogy ezek nem érintették, nem módosították a szindikátusi szerződés III. számú módosításában foglaltakat, azzal ellentétes tartalmú megállapodás létrejötte nem nyert igazolást.
[32] A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016.(II.15.) PK vélemény értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja Pp. 272. § (2) bek.]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti minimális tartalmi elemekkel. A Kúria a felperes Pp. 228. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó hivatkozását érdemben nem vizsgálta, mivel a felperes e jogszabályhely kapcsán a jogszabálysértés indokát a kérelmében nem fejtette ki.
[33] A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a Ctv. 66. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával hozta meg a rendelkező rész szerinti határozatát. Ennek megfelelően felhívta a cégbíróságot, a jogerős ítélet alapján bejegyzett II.1/5. rovat törlésére és a felperes tagsági jogviszonya törlésére a II.1/4. rovatnak megfelelő adatokkal.
Záró rész
[34] A felperes keresete részben vezetett eredményre. A Kúria a pernyertesség-pervesztesség érdemben azonos arányára tekintettel a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 81. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes által előlegezett kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati illeték együttes összege (összesen 154.000 Ft) felének a felperes részére történő megfizetésére, ezt meghaladóan a felek a perben felmerült költségüket maguk viselik.[35] A Kúria a határozatát a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2017. november 2.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.909/2016.)