adozona.hu
ÍH 2017.150
ÍH 2017.150
FIÓKTELEPVÁLTOZÁS BEJEGYEZTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS Függetlenül attól, hogy az milyen okból következett be, a fióktelep használatára való jogosultság megszűnése miatt a társaság változásbejegyeztetési kötelezettsége beáll, s ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárásra ad alapot [Ctv. 7. § (2) bek., 74. § (1) bek. b) pont, 81. § (1) bek. b) pont, (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2017. július 17-én kelt Cgt. 16. számú végzésével a céget 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta.
Az elsőfokú bíróság a határozatát a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. § (1) bekezdésére és a 81. § (1) bekezdésének b) pontjára, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 65. § (1) és (3) bekezdésére alapította.
Az indokolás szerint a kérelmező arra h...
ÍH 2017.150 FIÓKTELEPVÁLTOZÁS BEJEGYEZTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
Függetlenül attól, hogy az milyen okból következett be, a fióktelep használatára való jogosultság megszűnése miatt a társaság változásbejegyeztetési kötelezettsége beáll, s ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárásra ad alapot [Ctv. 7. § (2) bek., 74. § (1) bek. b) pont, 81. § (1) bek. b) pont, (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2017. július 17-én kelt Cgt. 16. számú végzésével a céget 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta.Az elsőfokú bíróság a határozatát a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. § (1) bekezdésére és a 81. § (1) bekezdésének b) pontjára, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 65. § (1) és (3) bekezdésére alapította.
Az indokolás szerint a kérelmező arra hivatkozással kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett társasággal szemben, hogy a kérelmezettnek a cégjegyzékben szereplő bejegyzett fióktelepére a használati joga megszűnt, ennek ellenére a kérelmezett a fióktelepének törlése iránt a változásbejegyzési kérelmet elmulasztotta a cégbírósághoz benyújtani.
A kérelmezett az eljárás során előadta, hogy a használati jog megszűnése a kérelmező törvénysértő magatartására vezethető vissza, amelynek tárgyában a felek között per van folyamatban. A hivatkozott per jogerős befejezését követően került abba a helyzetbe, hogy a fióktelep tárgyában döntést hozzon.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perben 2016 őszén jogerős döntés született, amely szerint a kérelmezettnek a vitatott fióktelep használatára semmilyen oka vagy jogalapja nincs. A kérelmezett - bár változásbejegyzési kérelmet előterjesztett - változásbejegyzési kérelmében nem kérte a fióktelep törlését. A fióktelep cégjegyzékben szerepeltetése törvénysértő. Törlési kérelmet a kérelmezett utóbb sem terjesztett elő, amely miatt vele szemben a pénzbírság törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazta, és ennek figyelembevételével rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett, amelyben elsődlegesen az első fokon eljárt Törvényszéktől kérte a végzés saját hatáskörben történő visszavonását és a pénzbírság mellőzését, másodlagosan a Fővárosi Ítélőtáblától kérte a végzés hatályon kívül helyezését.
Előadta, hogy a kérelmezettel kötött vállalkozási szerződés megszűnése a jogerősen lezárult per ellenére is csak látszólagos. A vállalkozási szerződéssel összefüggő elszámolás tárgyában másik per van folyamatban, amely perben ugyancsak eldöntendő kérdés, hogy a vállalkozási szerződés megszűnt-e. Annak jogerős befejezése előtt a fióktelep használatáról és a pénzbírságról jogszerűen dönteni nem lehet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása az egyenlő elbánás, a fokozatosság, valamint az arányosság elvét egyaránt sértette.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helyben hagyását kérte. Előadta, hogy a kérelmezett által hivatkozott pernek nem a vállalkozói szerződés megszűnése a tárgya, hanem csupán az, hogy a vállalkozási szerződés különös jogcímre vagy általános jogcímre alapított elállással szűnt meg, és ennek megfelelően milyen módon kell a feleknek egymással elszámolni.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállást helytállóan állapította meg, amelynek alapulvételével törvényes döntést hozott. A végzés indokaival a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetért, ezért a kérelmezett fellebbezésére tekintettel csupán az alábbiakat emeli ki.
Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni [Ctv. 7. § (2) bekezdés]. A cégjegyzék a cégnyilvántartás része, a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak (Ctv. 10. §). A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot [Ctv. 22. § (1) bekezdés]. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő, törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye [Ctv. 74. § (1) bekezdés b) pont]. A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pont].
A törvényességi felügyeleti eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a kérelmezett cég a cégjegyzékben szereplő fióktelep címen tevékenységet nem végezhet, azt nem használhatja, a kérelmező mint az ingatlan tulajdonosa ehhez a továbbiakban nem járult hozzá. A korábban fióktelepként szolgáló ingatlan használatára való jogosultság megszűnésének ténye szempontjából közömbös, hogy a használati jog milyen okból szűnt meg, jelentősége csupán annak van, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan további használatát nem engedélyezi a kérelmezett részére. E jogosultság megszűnése miatt a kérelmezettnek beállt a változás cégbírósághoz való bejelentésének kötelezettsége, amelyet a kérelmezett nem teljesített, ezzel okot adott vele szemben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására, és vele szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására, ezért annak elengedésére nincs jogszabályi lehetőség.
Az elsőfokú bíróság által a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazott pénzbírság összege a törvényben meghatározott legkisebb összeggel azonos mértékű, így az nem mérsékelhető.
A Ctv. 81. § (4) bekezdése szerint ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből, továbbá a 84. § (1)-(2) bekezdése alapján a céget eltilthatja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilváníthatja és kezdeményezheti a céggel szemben a kényszertörlési eljárás megindítását.
A kifejtett indokokra tekintettel a másodfokú bíróság a Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján irányadó Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében - a 254. § (3) bekezdésének szerint visszautalva annak helyes indokaira - az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.44.601/2017/2.)