adozona.hu
BH 2017.11.376
BH 2017.11.376
A visszahívott, de e döntésről még nem értesült, a cégjegyzékből még nem törölt ügyvezető a társaságnak címzett - felszámolási eljárásban hozott - végzést jogszerűen vehette át. Megalapozott igazolási kérelem alapjául nem szolgálhat, hogy a társaság azért nem értesítette haladéktalanul a visszahívott ügyvezetőt e döntésről, mert az új ügyvezető cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez szükséges okirat még nem állt rendelkezésre [2006. évi V. tv. (Ctv.) 22. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A hitelező 2016. szeptember 14-én kezdeményezte az adós felszámolásának elrendelését olyan kölcsönökre hivatkozással, amelyet ő és az általa érvényesített követelés (összesen 228 000 euró és járulékai) engedményezői adtak az adós részére. Az adós ügyvezetője, K. S. tartozáselismerő nyilatkozatot tett a hitelező saját követelése, illetve az engedményezéssel megszerzett követelések vonatkozásában. Az adós a részére megküldött fizetési felszólítást 2016. augusztus 23-án vette át, ennek ellen...
BH 2017.11.376 A visszahívott, de e döntésről még nem értesült, a cégjegyzékből még nem törölt ügyvezető a társaságnak címzett - felszámolási eljárásban hozott - végzést jogszerűen vehette át. Megalapozott igazolási kérelem alapjául nem szolgálhat, hogy a társaság azért nem értesítette haladéktalanul a visszahívott ügyvezetőt e döntésről, mert az új ügyvezető cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez szükséges okirat még nem állt rendelkezésre [2006. évi V. tv. (Ctv.) 22. § (3) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező 2016. szeptember 14-én kezdeményezte az adós felszámolásának elrendelését olyan kölcsönökre hivatkozással, amelyet ő és az általa érvényesített követelés (összesen 228 000 euró és járulékai) engedményezői adtak az adós részére. Az adós ügyvezetője, K. S. tartozáselismerő nyilatkozatot tett a hitelező saját követelése, illetve az engedményezéssel megszerzett követelések vonatkozásában. Az adós a részére megküldött fizetési felszólítást 2016. augusztus 23-án vette át, ennek ellenére a tartozás nem került kiegyenlítésre.[2] Az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzéssel megküldött felhívására az adós nem nyilatkozott. Az elsőfokú bíróság 2016. október 19-én kelt 4. sorszámú végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte. A végzés indokolásában rögzítette, hogy az adós ügyvezetője, K. S. az elsőfokú bíróság végzését az adós nevében 2016. október 25-én vette át. A végzés fellebbezés hiányában 2016. november 10-én jogerőre emelkedett, ezért az elsőfokú bíróság a Cégközlönyben 2016. november 23-án megjelent 7. sorszámú végzésével közzétette az adós felszámolásának elrendelését.
Igazolási kérelem és fellebbezés
[3] Az adós ügyvezetője a 2016. december 8-án kelt és még aznap az elsőfokú bírósághoz elektronikus úton megérkezett 8. sorszámú beadványában a 7. sorszámú végzéssel szemben fellebbezést és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő.[4] Előadta, hogy az adós egyedüli tagja, a T. Kft. 2016. szeptember 23-án kelt határozatával az adós ügyvezetői tisztségéből K. S.-t visszahívta és egyidejűleg ügyvezetőnek P. G.-t nevezte ki. A régi ügyvezető törlésére és az új ügyvezető bejegyzésére irányuló kérelem 2016. október 13-án került előterjesztésre a Gyulai Törvényszék Cégbíróságához, a változás bejegyzése 2016. november 4-én történt meg.
[5] Az adós új ügyvezetője jogi képviselőjén keresztül 2016. október 12-én kelt, és a régi ügyvezető által október 25-én átvett levelében értesítette K. S. ügyvezetőt a tisztségéből való visszahívásról, arról hogy képviseleti joga az adósnál 2016. szeptember 23-án megszűnt. A régi és új ügyvezető között nem került sor iratátadásra, a folyamatban levő felszámolási eljárásról tájékoztatást a régi ügyvezető nem adott. Az új ügyvezető ismételten sikertelenül kérte a régi ügyvezetőt, illetve az adós könyvelőjét is iratátadásra.
[6] Az adós új ügyvezetője a kijelölt felszámoló leveléből szerzett tudomást 2016. december 1-jén a felszámolás megindulásáról, ez tekinthető az akadály megszűnése időpontjának [Pp. 107. § (1) bekezdés].
[7] Az új ügyvezető részletezte, hogy érdekellentét áll fenn a régi vezetés és az új ügyvezető által képviselt társaság között. K.S. ügyvezető tudva arról, hogy T. L. és T. I. felszámolási eljárást kezdeményeztek az adóssal szemben, tudva saját visszahívásáról is, a felszámolási eljárás megindításának tényét az új ügyvezető előtt elhallgatta. A felszámolás elrendelésének megakadályozása érdekében semmilyen intézkedést nem tett, sőt passzivitásával elősegítette azt. Ez akadályozta meg az adóst abban, hogy a felszámolási eljárásban törvényes jogait gyakorolhassa.
[8] A felszámolási eljárás lefolytatására oly módon került sor, hogy az adós törvényes képviselője nem tudott nyilatkozatot tenni, a bírósági iratok kézbesítéséről önhibáján kívül nem szerzett tudomást. Emiatt sérültek a Pp. 3. § (6) bekezdésében foglaltak.
[9] Az adós új képviselője mindent megtett az adós helyzetéről való tájékozódás érdekében. A felszámolási eljárásban azonban az adóst álképviselő képviselte, a törvényes képviselő nem tehetett nyilatkozatot, ami olyan súlyos eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül kell helyezni.
[10] A bírói gyakorlat szerint a gazdálkodó szervezetek esetében az adminisztráció és a belső ügyvitel szervezetlenségéből adódó mulasztások, a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására általában nem adnak alapot, de ezek a körülmények - amennyiben szervezeti változások következménye - kivételesen indokolttá tehetik az igazolási kérelem pozitív elbírálását (BH 1999.639.).
[11] A hitelező ellenkérelmében tartalmilag az igazolási kérelem és a fellebbezés elutasítását kérte.
Az ítélőtábla határozata
[12] Az ítélőtábla az igazolási kérelmet, és ennek folytán a fellebbezést hivatalból elutasította.[13] Végzése indokolásban elsőként megállapította, hogy a fellebbezés, valamint a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem a 4. sorszámú végzés ellen irányult. Az adós számára e végzést 2016. október 25-én kézbesítették, s az adós tekintetében a fellebbezési határidő 2016. november 10-én telt le.
[14] A Pp. 106-107. §-ai alapján vizsgálta a mulasztás igazolásának feltételeit. Kifejtette, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (1) bekezdés d) pontja szerint a vezető tisztségviselő megbízatása visszahívással megszűnik, amely jelen esetben 2016. szeptember 23-án megtörtént. Ezt követően a vezető tisztségviselő nevében bekövetkezett változást október 13-án jelentették be a cégbíróságon, s az november 4-én került bejegyzésre.
[15] A cégnyilvántartás közhitelességének elvét a cégnyilvánosságróla cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. § (1) bekezdése rögzíti. A 22. § (3) bekezdése szerint a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatokra harmadik személyekkel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adatok a Cégközlönyben közzétételre kerültek. Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás harmadik személyek vonatkozásában az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően hatályos (EBH 2002.780.). Ebből következően az ügyvezetőváltás a társaság belső viszonyában az ügyvezető vonatkozásában azonnal hatályos, azonban a hatályosuláshoz az is szükséges, hogy a visszahívott ügyvezető erről értesüljön. Mivel az adatok szerint a volt képviselő 2016. október 25-én értesült a visszahívásáról, ezen időpontig az adós nevében eljárhatott, ezért még az ugyanezen a napon átvett 4. sorszámú bírósági irat szabályosan került kézbesítésre.
[16] Az ítélőtábla álláspontja szerint - figyelemmel az adós fellebbezésében részletesen kifejtett fennálló érdekellentétre - elsősorban az adós és az új ügyvezető érdekében állt az ügyvezető-változás mielőbbi bejegyeztetése. Az új ügyvezető kinevezéséhez képest azonban (2016. szeptember 23.) a változásbejegyzés iránti kérelem előterjesztésére csak 2016. október 13-án került sor. Az is megállapítható az iratokból, hogy az új képviselő a korábbi ügyvezetőt csak a 2016. október 25-én kézhez vett levéllel tájékoztatta. Jóllehet a belső jogviszonyban a visszahívásról való közléssel a vezetői tisztség megszűnik, az új ügyvezető nem tett haladéktalanul intézkedéseket a feladatok átvételére, az adós székhelyén nem jelent meg, a folyamatban levő ügyek, a postai küldemények átvételéről nem intézkedett. A 2016. november 4-én történt bejegyzést követően az új ügyvezető csak a november 12-én kelt - a régi ügyvezető által november 18-án átvett - levelével szólította fel iratátadásra és nyilatkozattételre a régi ügyvezetőt.
[17] Az ügyvezetőváltás vonatkozásában utalt arra, hogy gazdálkodó szervezet esetén az ügyviteli szervezetlenségből adódó mulasztást a bírói gyakorlat igazolási kérelem alapjául nem fogadja el. Az új ügyvezető az irat érkeztetése kapcsán a szükséges intézkedéseket nem tette meg, így az érkező levelek átvételére vonatkozó megbízást nem vonta vissza, a visszahívott ügyvezetőt csak 2016. október 25-én tájékoztatta a visszahívás tényéről, a folyamatban levő ügyek átvételéről nem intézkedett. Az adós által előadottak ezért nem alkalmasak a mulasztás vétlenségének igazolására, mert ez az adós ügyviteli szervezetlenségéből adódó működési zavar, amely kizárja az önhiba hiányát. Ezért az igazolási kérelmet elutasította.
[18] Az igazolási kérelem elutasítása folytán a fellebbezést mint elkésettet a Pp. 237. § alapján hivatalból utasította el.
A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem
[19] Az adós ügyvezetője fellebbezésében kérte, hogy a Kúria adjon helyt igazolási kérelmének és utasítsa a másodfokú bíróságot a fellebbezés érdemi elbírálására. Az ítélőtábla a tényállást helyesen állapította meg, de a Pp. igazolási kérelemre vonatkozó szabályait, különösen a Pp. 107. § (2) bekezdését tévesen alkalmazva utasította el az igazolási kérelmet.[20] Állította, hogy az adós önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy a felszámolási eljárásban nyilatkozatot nem tehetett, fellebbezési jogával nem tudott élni.
[21] Kifejtette, hogy a 2016. szeptember 23-án kelt tagi határozat apostille felülhitelesítésének dátuma 2016. szeptember 29. A német bíróság azonban csak 2016. október első hetében kézbesítette azt a német ügyvezetőnek, s csak ezt követően lehetett azt postázni Magyarországra. Ennek megérkezése után tudta kezdeményezni a változásbejegyzési eljárást, illetve értesíteni az előző ügyvezetőt. Emiatt az adóst önhiba nem terheli, késlekedése nem állapítható meg. A régi ügyvezetőtől az október 25-én átvett levélben az új ügyvezető kifejezetten tájékoztatást kért a folyamatban levő ügyekről, amit nem kapott meg. Ebből következően a fellebbezés lehetőségéről az új ügyvezető önhibáján kívül nem szerezhetett tudomást. Akkor sem értesülhetett volna arról, ha a székhelyen megjelenik, mert az iratokat nem ott tárolták. A postai meghatalmazás visszavonására csak a változás bejegyzését követően van lehetőség, ennek azonban nincs jelentősége, mert a korábbi ügyvezetésnek kell együttműködni az új ügyvezetéssel.
[22] 2016. október 25-én K. S. már tudott róla, hogy a visszahívás miatt nem ügyvezető, ezért nem vehette volna át a 4. sorszámú végzést, emiatt a kézbesítés nem tekinthető hatályosnak. K. S. a képviseleti jogának megszűnését nem jelezte a bíróságnak és az új ügyvezetőt sem tájékoztatta a felszámolás elrendeléséről. Ha K. S. szabályosan jár el, az új ügyvezetés az adós nevében gyakorolhatta volna a fellebbezési jogát. Emiatt az igazolási kérelemnek helyt kell adni és a fellebbezést érdemben el kell bírálni.
[23] Kivételesen a bírói gyakorlat helyt ad az igazolási kérelemnek gazdálkodó szervezetek mulasztása esetén is, ha az szervezeti változás következménye (BH 1993.639.).
[24] A hivatkozott EBH 2002.780. számú döntés szerint az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányában azonnal hatályos. Harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal. Miután a Gyulai Törvényszék járt el cégbíróságként is, ezért a felszámolási eljárást lefolytató Gyulai Törvényszéknek hivatalos tudomása volt az ügyvezetőváltásról, ezért a 4. sorszámú végzés kézbesítése nem szabályszerű.
[25] A hitelező fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú határozat helybenhagyását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A Kúria a fellebbezést a Pp. 233/A. § alapján bírálta el.[27] Az adós ügyvezetője két okra is hivatkozva támadta az ítélőtábla végzését. Egyrészt azt állította, hogy az adós felszámolását elrendelő végzés nem emelkedett jogerőre, mivel azt arra nem jogosult személy vette át, másrészt kérte igazolási kérelme méltányos elbírálását.
[28] A Kúria megítélése szerint helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy az adós felszámolását elrendelő végzést a cég nevében a végzés kézbesítésének időpontjában arra jogosult személy vette át. A Ctv. 22. § (3) bekezdése értelmében a felszámolási eljárást lefolytató bíróság jogszerűen járt el, amikor joghatályosan kézbesítettnek tekintette a 3. illetve 4. sorszámú végzését. A 3. sorszámú végzést K. I., a 4. sorszámú végzést K. S. vette át a cég székhelyén. Ez utóbbi személy a végzés kézbesítésének időpontjában az adós Kft. cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője volt. A Ctv. 22. § (3) bekezdése alkalmazásában a felszámolási eljárást lefolytató bíróság (szemben a cégbírósággal) harmadik személynek minősül, így a felszámolási eljárást lefolytató bíróság terhére nem értékelhető, hogy a még elbírálás alatt álló, az ügyvezető személyében bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelemről nem szerzett tudomást.
[29] K. S. a 4. sorszámú végzést a kézbesítés időpontjában - a fellebbező által az ellenkezőjét nem bizonyítottan - jóhiszeműen vette, vehette át. Az pedig, hogy a visszahívásról történt értesülését követően nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, jelen eljárásban nem értékelhető.
[30] Az igazolási kérelem elutasításával is egyetértett a Kúria. A Pp. vonatkozó rendelkezései akkor adnak lehetőséget az igazolási kérelem pozitív elbírálására, ha a késedelem önhibán kívüli okra vezethető vissza. Az adott tényállás mellett - ahogy arra az ítélőtábla végzésében helyesen rámutatott - az adós önhibája fennáll. K. S.-t az adós egyedüli tagja 2016. szeptember 23-án hívta vissza. Az adós terhére értékelendő, hogy erről a visszahívott ügyvezetőt nem haladéktalanul értesítette. Az értesítés haladéktalan elküldésének elmaradására nem ad elfogadható magyarázatot az, hogy a felülhitelesítés időt vett igénybe. E dokumentum meglétének csak az új ügyvezető bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárásban van jogi jelentősége, annak nincs kihatása a volt ügyvezető visszahívására. Ha az adós előbb értesíti K. S.-t visszahívásáról és nevezett ennek tudatában az új ügyvezetőtől kapott felhatalmazás hiányában veszi át a 4. sorszámú végzést, akkor az adós alappal hivatkozhatna arra, hogy a cégen belüli viszonylatban a visszahívásról történt értesítést követően nem arra jogosult személy vette át a végzést. Az is az adós terhére értékelendő, hogy a cég székhelyén a visszahívott ügyvezető még abban a helyzetben volt, hogy a felszámoló bíróság végzését átvehette.
[31] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben az adós a tevékenységét folytatni akarja, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 41-45. §-ai szerint lehetőség van felszámolási egyezség megkötésével a felszámolási eljárás befejezésére.
[32] Mindezek alapján a Kúria a támadott végzést a Pp. 259. §-a és 254. § (3) bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta.
(Kúria Fpkf. VII. 30.226/2017.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Az adós: M Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”
Az adós ügyvezetője: P. G.
Az adós ügyvezetőjének jogi képviselője: Varga Ratatics Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Varga Norbert ügyvéd
A hitelező: T. I.
A hitelező jogi képviselője: Dr. Balázs István Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Balázs István ügyvéd
Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás
A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma:
Szegedi Ítélőtábla, Fpkf.III.30.032/2017/2.
Rendelkező rész
A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja.Kötelezi az ügyvezetőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelező részére 6.350 (hatezerháromszázötven) Ft fellebbezési eljárási költséget.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező 2016. szeptember 14-én kezdeményezte az adós felszámolásának elrendelését olyan kölcsönökre hivatkozással, amelyet ő és az általa érvényesített követelés (összesen 228.000 euró és járulékai) engedményezői - T. L. és K. S. - adtak az adós részére. Az adós ügyvezetője K. L. tartozáselismerő nyilatkozatot tett a hitelező saját követelése, illetve az engedményezéssel megszerzett követelések vonatkozásában. Az adós a részére megküldött fizetési felszólítást 2016. augusztus 23-án vette át, ennek ellenére a tartozás nem került kiegyenlítésre.[2] Az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzéssel megküldött felhívására az adós nem nyilatkozott. Az elsőfokú bíróság 2016. október 19-én kelt 4. sorszámú végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte. A végzés indokolásában rögzítette, hogy az adós ügyvezetője K. L. Az elsőfokú bíróság végzését az adós nevében K. L. 2016. október 25-én vette át. A végzés fellebbezés hiányában 2016. november 10-én jogerőre emelkedett, ezért az elsőfokú bíróság a Cégközlönyben 2016. november 23-án megjelent 7. sorszámú végzésével közzétette az adós felszámolásának elrendelését.
Igazolási kérelem és fellebbezés
[3] Az adós ügyvezetője a 2016. december 8-án kelt és még aznap az elsőfokú bírósághoz elektronikus úton megérkezett 8. sorszámú beadványában a 7. sorszámú végzéssel szemben fellebbezést és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő.[4] Előadta, hogy az adós egyedüli tagja, a T. Kft. 2016. szeptember 23-án kelt határozatával az adós ügyvezetői tisztségéből K. L.t visszahívta és egyidejűleg ügyvezetőnek P. G. asszonyt nevezte ki. A régi ügyvezető törlésére és az új ügyvezető bejegyzésére irányuló kérelem 2016. október 13-án került előterjesztésre a Gyulai Törvényszék Cégbíróságához, a változás bejegyzése 2016. november 4-én történt meg.
[5] Az adós új ügyvezetője jogi képviselőjén keresztül 2016. október 12-én kelt, és a régi ügyvezető által október 25-én átvett levelében értesítette K. L. ügyvezetőt a tisztségéből való visszahívásról, arról hogy képviseleti joga az adósnál 2016. szeptember 23-án megszűnt. A régi és új ügyvezető között nem került sor iratátadásra, a folyamatban levő felszámolási eljárásról tájékoztatást a régi ügyvezető nem adott. Az új ügyvezető ismételten sikertelenül kérte a régi ügyvezetőt, illetve az adós könyvelőjét is iratátadásra.
[6] Az adós új ügyvezetője a kijelölt felszámoló leveléből szerzett tudomást 2016. december 1-jén a felszámolás megindulásáról, ez tekinthető az akadály megszűnése időpontjának Pp. 107. § (1) bekezdés].
[7] Az új ügyvezető részletezte, hogy érdekellentét áll fenn a régi vezetés és az új ügyvezető által képviselt társaság között. K. L. ügyvezető tudva arról, hogy T. L. és T. I. felszámolási eljárást kezdeményezett az adóssal szemben, tudva saját visszahívásáról is, a felszámolási eljárás megindításának tényét az új ügyvezető előtt elhallgatta. A felszámolás elrendelésének megakadályozása érdekében semmilyen intézkedést nem tett, sőt passzivitásával elősegítette azt. Ez akadályozta meg az adóst abban, hogy a felszámolási eljárásban törvényes jogait gyakorolhassa.
[8] A felszámolási eljárás lefolytatására oly módon került sor, hogy az adós törvényes képviselője nem tudott nyilatkozatot tenni, a bírósági iratok kézbesítéséről önhibáján kívül nem szerzett tudomást. Emiatt sérültek a Pp. 3. § (6) bekezdésében foglaltak.
[9] Az adós új képviselője mindent megtett az adós helyzetéről való tájékozódás érdekében. A felszámolási eljárásban azonban az adóst álképviselő képviselte, a törvényes képviselő nem tehetett nyilatkozatot, ami olyan súlyos eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül kell helyezni.
[10] A bírói gyakorlat szerint a gazdálkodó szervezetek esetében az adminisztráció és a belső ügyvitel szervezetlenségéből adódó mulasztások, a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására általában nem adnak alapot, de ezek a körülmények - amennyiben szervezeti változások következménye - kivételesen indokolttá tehetik az igazolási kérelem pozitív elbírálását (BH 1999.639.).
[11] A hitelező ellenkérelmében tartalmilag az igazolási kérelem és a fellebbezés elutasítását kérte.
Az ítélőtábla határozata
[12] Az ítélőtábla az igazolási kérelmet, és ennek folytán a fellebbezést hivatalból elutasította.[13] Végzése indokolásban elsőként megállapította, hogy a fellebbezés, valamint a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem a 4. sorszámú végzés ellen irányult. Az adós számára e végzést 2016. október 25-én kézbesítették, s az adós tekintetében a fellebbezési határidő 2016. november 10-én telt le.
[14] A Pp.106-107. §-ai alapján vizsgálta a mulasztás igazolásának feltételeit. Kifejtette, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (1) bekezdés d) pontja szerint a vezető tisztségviselő megbízatása visszahívással megszűnik, amely jelen esetben 2016. szeptember 23-án megtörtént. Ezt követően a vezető tisztségviselő nevében bekövetkezett változást október 13-án jelentették be a cégbíróságon, s az november 4-én került bejegyzésre.
[15] A cégnyilvántartás közhitelességének elvét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. § (1) bekezdése rögzíti. A 22. § (3) bekezdés szerint a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatokra harmadik személyekkel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adatok a Cégközlönyben közzétételre kerültek. Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás harmadik személyek vonatkozásában az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően hatályos (EBH 2002.780.). Ebből következően az ügyvezetőváltás a társaság belső viszonyában a társaság felé a visszahíváskor az ügyvezető vonatkozásában azonnal hatályos, azonban a hatályosuláshoz az is szükséges, hogy a visszahívott ügyvezető erről értesüljön. Mivel az adatok szerint a volt képviselő 2016. október 25-én értesült a visszahívásáról, ezen időpontig az adós nevében eljárhatott, ezért még az ugyanezen a napon átvett 4. sorszámú bírósági irat szabályosan került kézbesítésre.
[16] Az ítélőtábla álláspontja szerint - figyelemmel az adós fellebbezésében részletesen kifejtett fennálló érdekellentétre - elsősorban az adós és az új ügyvezető érdekében állt az ügyvezető változás mielőbbi bejegyeztetése. Az új ügyvezető kinevezéséhez képest azonban (2016. szeptember 23.) a változásbejegyzés iránti kérelem előterjesztésére csak 2016. október 13-án került sor. Az is megállapítható az iratokból, hogy az új képviselő a korábbi ügyvezetőt csak a 2016. október 25-én kézhez vett levéllel tájékoztatta. Jóllehet a belső jogviszonyban a visszahívásról való közléssel a vezetői tisztség megszűnik, az új ügyvezető nem tett haladéktalanul intézkedéseket a feladatok átvételére, az adós székhelyén nem jelent meg, a folyamatban levő ügyek, a postai küldemények átvételéről nem intézkedett. A 2016. november 4-én történt bejegyzést követően az új ügyvezető csak a november 12-én kelt - a régi ügyvezető által november 18-án átvett - levelével szólította fel iratátadásra és nyilatkozattételre a régi ügyvezetőt.
[17] Az ügyvezetőváltás vonatkozásában utalt arra, hogy gazdálkodó szervezet esetén az ügyviteli szervezetlenségből adódó mulasztást a bírói gyakorlat igazolási kérelem alapjául nem fogadja el. Az új ügyvezető az irat érkeztetése kapcsán a szükséges intézkedéseket nem tette meg, így az érkező levelek átvételére vonatkozó megbízást nem vonta vissza, a visszahívott ügyvezetőt csak 2016. október 25-én tájékoztatta a visszahívás tényéről, a folyamatban levő ügyek átvételéről nem intézkedett. Az adós által előadottak ezért nem alkalmasak a mulasztás vétlenségének igazolására, mert ez az adós ügyviteli szervezetlenségéből adódó működési zavar, amely kizárja az önhiba hiányát. Ezért az igazolási kérelmet elutasította.
[18] Az igazolási kérelem elutasítása folytán a fellebbezést, mint elkésettet a Pp. 237. § alapján hivatalból utasította el.
A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem
[19] Az adós ügyvezetője fellebbezésében kérte, hogy a Kúria adjon helyt igazolási kérelmének és utasítsa a másodfokú bíróságot a fellebbezés érdemi elbírálására. Az ítélőtábla a tényállást helyesen állapította meg, de a Pp. igazolási kérelemre vonatkozó szabályait, különösen a Pp. 107. § (2) bekezdését tévesen alkalmazva utasította el az igazolási kérelmet.[20] Állította, hogy az adós önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy a felszámolási eljárásban nyilatkozatot nem tehetett, fellebbezési jogával nem tudott élni.
[21] Kifejtette, hogy a 2016. szeptember 23-án kelt tagi határozat apostille felülhitelesítésének dátuma 2016. szeptember 29. A német bíróság azonban csak 2016. október első hetében kézbesítette azt a német kérelmezőnek, s csak ezt követően lehetett azt postázni Magyarországra. Ennek megérkezése után tudta kezdeményezni a változásbejegyzési eljárást, illetve értesíteni az előző ügyvezetőt. Emiatt az adóst önhiba nem terheli, késlekedése nem állapítható meg. A régi ügyvezetőtől az október 25-én átvett levélben az új ügyvezető kifejezetten tájékoztatást kért a folyamatban levő ügyekről, amit nem kapott meg. Ebből következően a fellebbezés lehetőségéről az új ügyvezető önhibáján kívül nem szerezhetett tudomást. Akkor sem értesülhetett volna arról, ha a székhelyen megjelenik, mert az iratokat nem ott tárolták. A postai meghatalmazás visszavonására csak a változás bejegyzését követően van lehetőség, ennek azonban nincs jelentősége, mert a korábbi ügyvezetésnek kell együttműködni az új ügyvezetéssel.
[22] 2016. október 25-én K. L. már tudott róla, hogy a visszahívás miatt nem ügyvezető, ezért nem vehette volna át a 4. sorszámú végzést, emiatt a kézbesítés nem tekinthető hatályosnak. K. L. a képviseleti jogának megszűnését nem jelezte a bíróságnak és az új ügyvezetőt sem tájékoztatta a felszámolás elrendeléséről. Ha K. L. szabályosan jár el, az új ügyvezetés az adós nevében gyakorolhatta volna a fellebbezési jogát. Emiatt az igazolási kérelemnek helyt kell adni és a fellebbezést érdemben el kell bírálni.
[23] Kivételesen a bírói gyakorlat helyt ad az igazolási kérelemnek gazdálkodó szervezetek mulasztása esetén is, ha az szervezeti változás következménye (BH 1993.639.).
[24] A hivatkozott EBH 2002.780. számú döntés szerint az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányában azonnal hatályos. Harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal. Miután a Gyulai Törvényszék járt el cégbíróságként is, ezért a felszámolási eljárást lefolytató Gyulai Törvényszéknek hivatalos tudomása volt az ügyvezetőváltásról, ezért a 4. sorszámú végzés kézbesítése nem szabályszerű.
[25] A hitelező fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú határozat helybenhagyását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A Kúria a fellebbezést a Pp. 233/A. § alapján bírálta el.[27] A Kúria elsőként megállapította, hogy a fellebbezést az adós ügyvezetője nyújtotta be az adós nevében. A felszámolás megindulásával azonban az adós nevében jognyilatkozatot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (12) bekezdése alapján csak a felszámoló tehet, ezért a Kúria az adós ügyvezetőjét tekintette fellebbező félnek.
[28] Az adós ügyvezetője két okra is hivatkozva támadta az ítélőtábla végzését. Egyrészt azt állította, hogy az adós felszámolását elrendelő végzés nem emelkedett jogerőre, mivel azt arra nem jogosult személy vette át, másrészt kérte igazolási kérelme méltányos elbírálását.
[29] A Kúria megítélése szerint helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy az adós felszámolását elrendelő végzést a cég nevében a végzés kézbesítésének időpontjában arra jogosult személy vette át. A Ctv. 22. § (3) bekezdése értelmében a felszámolási eljárást lefolytató bíróság jogszerűen járt el, amikor joghatályosan kézbesítettnek tekintette a 3. illetve 4. sorszámú végzését. A 3. sorszámú végzést Kiss Irma, a 4. sorszámú végzést K. L. vette át a cég székhelyén. Ez utóbbi személy a végzés kézbesítésének időpontjában az adós Kft. cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője volt. A Ctv. 22. § (3) bekezdése alkalmazásában a felszámolási eljárást lefolytató bíróság (szemben a cégbírósággal) harmadik személynek minősül, így a felszámolási eljárást lefolytató bíróság terhére nem értékelhető, hogy a még elbírálás alatt álló, az ügyvezető személyében bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelemről nem szerzett tudomást.
[30] K. L. a 4. sorszámú végzést a kézbesítés időpontjában - a fellebbező által az ellenkezőjét nem bizonyítottan - jóhiszeműen vette, vehette át. Az pedig, hogy a visszahívásról történt értesülését követően nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, jelen eljárásban nem értékelhető.
[31] Az igazolási kérelem elutasításával is egyetértett a Kúria. A Pp. vonatkozó rendelkezései akkor adnak lehetőséget az igazolási kérelem pozitív elbírálására, ha a késedelem önhibán kívüli okra vezethető vissza. Az adott tényállás mellett - ahogy arra az ítélőtábla végzésében helyesen rámutatott - az adós önhibája fennáll. K. L.-t az adós egyedüli tagja 2016. szeptember 23-án hívta vissza. Az adós terhére értékelendő, hogy erről a visszahívott ügyvezetőt nem haladéktalanul értesítette. Az értesítés haladéktalan elküldésének elmaradására nem ad elfogadható magyarázatot az, hogy az új ügyvezető elfogadó nyilatkozatának felülhitelesítése időt vett igénybe. E dokumentum meglétének csak az új ügyvezető bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárásban van jogi jelentősége, annak nincs kihatása a volt ügyvezető visszahívására. Ha az adós előbb értesíti K. L.-t visszahívásáról és nevezett ennek tudatában az új ügyvezetőtől kapott felhatalmazás hiányában veszi át a 4. sorszámú végzést, akkor az adós alappal hivatkozhatna arra, hogy a cégen belüli viszonylatban a visszahívásról történt értesítést követően nem arra jogosult személy vette át a végzést. Az is az adós terhére értékelendő, hogy a cég székhelyén a visszahívott ügyvezető még abban a helyzetben volt, hogy a felszámoló bíróság végzését átvehette.
[32] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben az adós a tevékenységét folytatni akarja, a Cstv. 41-45. §-ai szerint lehetőség van felszámolási egyezség megkötésével a felszámolási eljárás befejezésére.
[33] Mindezek alapján a Kúria a támadott végzést a Pp. 259. §-a és 254. § (3) bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta.
Záró rész
[34] Az adós ügyvezetőjének fellebbezése alaptalan volt. A Pp. 239. §-a szerint alkalmazott Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a fellebbező fél maga viseli költségeit, és köteles megfizetni a hitelező eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. A Kúria az ügyvédi munkadíj összegét a kifejtett tevékenységgel arányosan, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.[35] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.
Budapest, 2017. július 4.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró
(Kúria Fpkf.VII. 30.226/2017.)