8003/2010. (AEÉ 3-4.) APEH tájékoztatója

a 2009. évi személyi jövedelemadó, különadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2009. január 1-jétől a 2009. évre alkalmazandó - a személyi jövedelemadó, különadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és...

8003/2010. (AEÉ 3-4.) APEH tájékoztatója
a 2009. évi személyi jövedelemadó, különadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról
A 2009. január 1-jétől a 2009. évre alkalmazandó - a személyi jövedelemadó, különadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szf. tv.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja.
A kifizetők és munkáltatók igazolásokkal kapcsolatos feladatait és az adatszolgáltatási kötelezettségeit a 8008/2009. (AEÉ 13.), valamint a 8006/2009. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató ismertette. Az említett tájékoztatókban foglaltak ismerete is szükséges a jelen tájékoztatóban leírtak alkalmazásához.
I.
Az adómegállapítás elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók
A munkáltatói adómegállapítást 2010. június 10-éig kell megküldeni a bevallást benyújtó adóügyében illetékes igazgatóságához (3-11. számú melléklet).
Az adómegállapítást az adóhatóság részére kizárólag elektronikus úton lehet továbbítani.
A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, az adómegállapítás levezetésére szolgáló nyomtatványok, kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, azokat az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu) lehet letölteni, vagy a megadott formátum alapján elkészíteni és a magánszemély számára átadni.
A tájékoztató részét képezi a 12. számú melléklet, az adóhatóság tájékoztatására szolgáló nyomtatvány a magánszemély adóhátralékáról (09T29), valamint az elektronikusan történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 13. számú melléklet.
II.
A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges további tudnivalók
1. A személyi jövedelemadó megállapításának és elszámolásának feltételei
1/a A magánszemély bevallási kötelezettségének általános szabályai
A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles meg-
állapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A különadózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adójáról, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely adójának megállapítására maga köteles (pl. a tőzsdei ügyletből, csere ügyletből származó jövedelem) szintén bevallásában kell számot adnia.
A magánszemély - az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően - nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az olyan bevételt, amelyre, a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint nemleges bevallási nyilatkozatot tett;
c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot;
e) a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta;
f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet);
i) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Ilyen jövedelem lehet az alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett jövedelem.
A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
olyan bevételt, amelyet az a)-i) pontok alapján nem köteles bevallani;
adóterhet nem viselő járandóságot szerzett;
magán-nyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesített, és ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozott arról, hogy e jövedelme után az szja-törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége (e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltatott az állami adóhatóságnak 2010. január 31-éig).
A magánszemély az előzőekben leírtaktól függetlenül köteles az adóévre, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást benyújtani, ha
az adóévben egyéni vállalkozó volt;
az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységből származó, a támogatások nélkül számított bevétele az adómentesség értékhatárát (600 000 forintot) meghaladta, kivéve, ha az szja-törvény rendelkezései szerint nemleges nyilatkozatot tehet;
az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte (nem minősül költséglevonás kérésének az szja-törvény szerinti igazolás nélkül elszámolható költség - elismert költség - levonására tett nyilatkozat);
az adóévre, fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
tőzsdei ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12%) adófizetésére köteles;
nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
nem belföldi illetőségű magánszemély;
végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége;
a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
valamely bevételére vonatkozóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetést a kifizetőtől átvállalta;
valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési, vagy tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési-kötelezettsége keletkezett;
adóját az szja-törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
az előzőekben nem említett esetekben akkor, ha nem tesz, vagy nem tehet egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot.
1/b Önadózás keretében az adóhatóság közreműködésével is eleget tehet adókötelezettségének (egyszerűsített bevallás) az a magánszemély, aki:
kizárólag olyan bevallásköteles jövedelmet szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy
ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége,
az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,
az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett,
az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,
nyugdíj-előtakarékossági számláról nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett,
továbbá
nem volt egyéni vállalkozó és
mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott és
az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem kivételével, nem kötelezett az adóhatósági közreműködés nélkül elkészítendő 0953-as bevallás benyújtására,
azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély
adókedvezményt érvényesít,
az adójáról rendelkezik,
továbbá,
ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad vagy egyébként e bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani,
továbbá,
ha olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényszabályait alkalmazza, kivéve, ha az ekho szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta.
1/c A munkáltatói adómegállapítás kérésének feltételei
A magánszemély az adókötelezettségének a következő feltételek fennállása esetében, ha a munkáltató (kifizető) vállalja, a munkáltató (kifizető) közreműködésével tesz eleget.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak.
Az adó megállapítását vállaló munkáltatónak kell tekinteni a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot is (továbbiakban: munkáltató), amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság - ideértve az európai holding részvénytársaságot is -, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.)
A magánszemély a 09NY29 nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;
az első pontban említett bevételét kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
az első pontban említett bevételét a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;
az adóévben - az előzőekben említett bevétel(ek) mellett - kizárólag
adóköteles társadalombiztosítási,
családtámogatási ellátás,
önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye,
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás,
belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt,
feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást 2010. március 20-áig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.
Az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik a magánszemély, e nyilatkozatát is a munkáltatójának átadja 2010. március 20-áig.
1/d A munkáltatói adómegállapítás további feltételei
1/da Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói adó­megállapításra akkor van lehetőség, ha a magánszemély
osztalékból, árfolyamnyereségből, vállalkozásból történő kivonásból és életjáradékból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától származott;
osztalékból, értékpapír-kölcsönzéséből, életjáradékból, vállalkozásból történő kivonásból, valamint árfolyamnyereségből szerzett jövedelme munkáltatójától származott, illetve, ha nem kizárólag munkáltatójától származott, azaz, ha más kifizető(k)től is szerzett ilyen címen jövedelmet és e jogcímeken szerzett jövedelmek összege együttesen sem haladja meg a 100 000 forintot, és az adót a másik kifizető levonta (erről írásban nyilatkozott);
ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásból származó bevételéből, jövedelme nem keletkezett;
önálló művészeti tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg megállapítása nem tételes költségelszámolással került meghatározásra, és a kifizetéskor levonásra került;
az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága (ide nem értve a társadalombiztosítási-családtámogatási ellátást és a belföldről származó nyugdíjat) a munkáltatójától származott, kivéve azt a jövedelmet, amely a szja-törvény 3. § 72/l pontja szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető (ez utóbbi az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás választási lehetőségét is kizárja);
nyilatkozata a göngyölítéses módszer alkalmazásával kapcsolatban megfelelt a törvényben előírtaknak (vagyis az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegének túllépését követően minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozott a munkáltatójának, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánszemély köteles, az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12%-át adóbevallásában rendezni.);
nem kívánja az adómegállapítás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen például a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén, vagy nem a munkáltatótól származik az adomány), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt;
a magán-nyugdíjpénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalta (kifizetés helyett);
nem kíván a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele címén (is) összevont adókedvezményt érvényesíteni.
1/db A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Az adómentes bevételek (például azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania) nem érintik a munkáltató adómegállapítását. (Így például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 600 000 forintnál.)
Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvet váltott ki, de e jogviszonyából nem keletkezett (bevallásköteles) jövedelme.
Nem állapíthatja meg a munkáltató annak a dolgozójának adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá akinek más forrásból is származott olyan adóköteles jövedelme, mely az 1/b és 1/c pontban leírtak szerint kizárja az adómegállapítás lehetőségét. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást (nem adómentes természetbeni juttatást), függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható az is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján, a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget. (Kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet, mert utóbbiak adómentes jövedelmek.) Előfordulhat, hogy más kifizetőtől (is) szerzett adóterhet nem viselő járandóságot a magánszemély (kivéve az ide tartozó társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat). Bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata alapján ezeket a járandóságokat figyelembe vette a munkáltató, mégsem végezheti el a magánszemély adómegállapítását.
Nem kizáró ok, ha más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 100 000 forintot meg nem haladó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből, árfolyamnyereségből, életjáradékból és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta. Ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
1/e A munkáltatói adómegállapítás eljárási, technikai kérdései, határidők
1/ea Az adóévet (2009.) követően a dolgozóval, a nyilatkozata megtételekor, meglévő munkáltatója számolhat el, ha a magánszemély a nyilatkozatát határidőben, azaz 2010. január 31-éig benyújtotta.
Ha a magánszemély új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2009. évi jövedelemigazolását, akinél (amelynél) 2009. december 31-én még munkaviszonyban állt, illetve akinél (amelynél) a 2009. év folyamán munkaviszonyban volt és a munkaviszony évközben szűnt meg.
Ha a magánszemély 2010. január 1-je után megszünteti a munkaviszonyát, de 2010. január 31-éig nem létesít új munkaviszonyt, akkor önadózóként adóbevallást kell adnia, vagy élhet az egyszerűsített bevallás lehetőségével, ha annak feltételei fennállnak (1/b pont).
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért a munkáltató megállapíthatja az adóját, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély is 2010. január 31-éig kérheti a munkáltatójától az adómegállapítást.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2010. március 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
A munkáltatói adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapításával együtt (09M29), 2010. június 10-éig elektronikus úton küldi meg a munkáltató az illetékes APEH igazgatóságához (Eredeti beadás, ezt jelölni kell az "adómegállapítás jellege" kódkockában "E"-vel.)
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az adó megállapításához való jogra vonatkozó elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos tudnivalók a 8008/2009. (AEÉ 13.) APEH tájékoztatóban találhatók.
A 2009. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2010. május 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át, - például április 2-a és május 10-e között - hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításában) megosztással érvényesíthesse a május 20-ai határidőig.
A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adómeg­állapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóügyében illetékes adóhatóság dönt.
Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie (’08-as bevallás). A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. § (2) bekezdésben foglaltak miatt nem módosítható, úgy munkáltató a feltárt adókülön-
bözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély illetékessége szerinti adóhatósághoz. A feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie (’08-as bevallás).
Nem helyesbíthető a munkáltatói adómegállapítás, ha a 09M29-06-os lapot érinti. Ebben az esetben a magánszemély élhet adózói javítással (helyesbítéssel) a 0953-as bevallás benyújtásával, az ott leírtak szerint.
Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 1008-as bevalláson az önellenőrzést is el kell végezni tekintettel arra, hogy az adómegállapítás "eredményéről" (a különbözet levonásáról vagy visszafizetéséről) a 1008-as bevallásban kell számot adni.
1/eb Az 1-1%-os nyilatkozatok kezelése
A munkáltatók 2010. május 20-áig kísérőjegyzékkel adják át az adóhatóságnak a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1+1%-áról.
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait - amennyiben az Szf. tv.5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nyilatkozat(ok) kezelésével munkáltatóját bízza meg - legkésőbb 2010. május 10-éig adja át a munkáltatójának, hogy azok legkésőbb 2010. május 20-áig beérkezzenek az adóhatósághoz.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az állami adóhatóság illetékes igazgatósága részére.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét.
A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell. Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
2. A személyi jövedelemadó, a különadó, és a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulás különbözetének elszámolása
A munkáltató a személyi jövedelemadó, a különadó és a levont adóelőleg(adó), az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2010. június 20-áig levonja, vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. (Így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során fi-
gyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőlegekkel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2010. június 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély adóügyében illetékes APEH igazgatóságot (09T29-es lap 12. számú melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a 09T29-es lapon értesíteni a tartozás összegéről az illetékes regionális APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya.
A magánszeméllyel elszámolt személyi jövedelemadó, különadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a munkáltató a 1008-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti.
A visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre az előzőek szerinti adónemeket befizette.
3. A munkáltató részére átadható nyilatkozatok
3/a A 09NY29/09NY30 nyilatkozat (1. számú melléklet)
A magánszemély 2010. január 31-éig írásban nyilatkozatot adhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a 2009. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (09NY29). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, - és a munkáltató egyébként vállalja a munkáltatói adómegállapítást - ezt a tényt is közölnie kell a munkáltatójával (09NY30).
A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adó­meg­állapítást kérő nyilatkozatát. Ha a munkáltató, nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy élhet az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségével.
3/b 09NY63 nyilatkozat (2. számú melléklet)
Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő, családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok részére a 2009. évi 4 000 000 forint alatti őstermelői tevékenységéből származó bevételéről és a 2009. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által történő megállapításhoz
Ha a munkavállaló (tag) őstermelői tevékenységet is folytatott az adóévben és e tevékenységére a tételes költség elszámolást alkalmazta, akkor a törvényben meghatározott feltételekkel az őstermelői bevételéről nemleges nyilatkozatot tehet. A bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki az említett őstermelő akkor, ha a jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik a támogatásokkal együtt számított bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával.
Ha a munkavállaló (tag) közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy a közösen megszerzett bevétel-
ből a magánszemélyre jutó rész előzőek szerint számított összegnek megfelel - jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20%-át kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
Amennyiben az előzőekben említett munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600 000 forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot természetesen nem kell kitöltenie.
Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában, az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 0953-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.

09NY63 - Kitöltési útmutató
A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni.
Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot be kell írnia.
Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi adómegállapítását kizárná - ezt a nyilatkozatot a 09NY63-as nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni.
Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét (633. sor) is, valamint az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét (634. sor). A 635. sorban kell nyilatkozni a 2009. évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegéről. Ezt a sort annak az őstermelőnek kell kitöltenie, aki az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási), illetve gazdasági társaság választott tisztségviselője, mert ebben az esetben, őstermelőként biztosított. (A biztosítotti jogviszonnyal összefüggésben megfizetett járulékalappal csökkenteni kell majd, a 15%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.)
Ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a 2010. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 636. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak a mezőgazdasági kistermelő választhatja (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is),
ha az szja-törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül (továbbiakban mezőgazdasági kistermelő).
A döntéshez a 0953-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
Az Eho. tv. előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15%-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie.
637. sor: Ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben "X"-szel jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
638. sor: Ha a magánszemély a 2009. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
639. sor: Ha a 638. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.
III.
A munkáltatói adómegállapítás
A munkáltatói adómegállapításhoz a 3-11. számú mellékletek szerinti (09M29) nyomtatványminták készültek.
Az adómegállapítást az említett nyomtatványok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az APEH Internetes honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg ennek megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon, határidőben megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek.

09M29 lap kitöltése (3. számú melléklet)
A 09M29 lapon a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni.
Az Azonosítás (A) blokkban fel kell tüntetni a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, nemét, anyja születési nevét, a magánszemély születési helyét és idejét, valamint a 1008-as bevallás mellékletében felsoroltak szerint az állampolgárságát és abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító számát is.
A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt.
Ha az adómegállapítás korábbi munkáltatótól, más kifizetőtől származó jövedelmet - "halmozott adatot" - is tartalmaz, a (B) blokkban a jelölt helyen "1"-es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató által kiállított "Adatlap 2009." adatainak figyelembe vétele. Ilyennek tekintendő továbbá az adóköteles családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás is. Abban az
esetben, ha az említett ellátásokat nem a munkáltató folyósította, az elszámolás feltétele az, hogy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolásait átadja a munkáltatójának. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot", "0"-át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe.
A munkáltatói adómegállapítás részét képezi a mezőgazdasági kistermelő munkavállaló egészségügyi hozzájárulásának megállapítása is - a magánszemély nyilatkozata alapján. A 09M29-07-es lap (10. sz. melléklet) kitöltésének feltétele, hogy a 09M29-es lapon az őstermelői igazolvány számát feltüntessék.
A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek a magánszemély, úgy a regisztrációs számot kell beírni.
Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány egyben a magánszemély bevallásának is tekintendő, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. Így a 09M29-es lapon fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapítás részeként felhasznált lapok mennyiségét. A 09M29-01-01-es és a 09M29-01-02-es lap benyújtása kötelező.
Ha az adómegállapítást az elévülési időn belül a II. 1/c pontnál leírtak szerint helyesbíti a munkáltató, úgy ezt is jelölni kell "H"-val a 09M29-es lap (B) blokkjában, a "Jelölje az adómegállapítás jellegét" kódkockában.
Előfordulhat, hogy a magánszeméllyel kapcsolatosan nem terhelte adómegállapítási kötelezettség a munkáltatót. Ilyen akkor lehetséges, ha a munkáltató, a magánszemély erre irányuló kérelmének hiányában végzi el az adómegállapítást. Ezt a 09M29-es lap (B) blokkjában az erre szolgáló helyen - a helyesbítés mellett - "T" betűvel kell jelölni. A "T" jelölés esetén, a 09M29 lap kitöltésén túl nincs más teendő.
A munkáltatói adómegállapítás pótlására csak adóéven belül van lehetőség. Pótlásnak kell tekinteni a határidőt követően teljesített eredeti adatszolgáltatást. A pótlást a 09M29-es lap (B) blokkjában a "Jelölje az adómegállapítás jellegét" kódkockában "P"-vel kell jelölni.
A 2009. évi adómegállapítás részeként felhasználható lapok:
09M29 Magánszemélyenkénti összesítő a 2009. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapításához (3. sz. melléklet).
09M29-01-01 A 2009. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapítása (4/a. sz. melléklet).
09M29-01-02 A 2009. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapítása (4/b. sz. melléklet)
09M29-02 Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények részletezése (5. sz. melléklet).
09M29-03 Nyilatkozat a 2009. évi munkáltatói adómeg­állapításhoz tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokról (6. sz. melléklet).
09M29-04 A 2009. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó lap (7. sz. melléklet).
09M29-05 A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (8. sz. melléklet).
09M29-06 Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről (9. sz. melléklet).
09M29-07 Tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása (10. sz. melléklet)
Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához - az adóhatósághoz nem kell benyújtani (11. sz. melléklet).

09M29-01-01-es lap (4/a sz. melléklet)
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
A munkáltatói adómegállapítás egyes sorainál hivatkozott munkáltatói jövedelemigazolás kitöltését a 8008/2009. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató tartalmazza. Ebből következően itt csak a 09M30-as igazolás hivatkozott sorainál leírtaktól eltérő útmutatás található.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)
1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás (továbbiakban: M30-as igazolás) 1. sorában szereplő jövedelemmel.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2. sor: E sor "b" oszlopában kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést (M30-as igazolás 2. sor). Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a "c" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget. Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adott az adóelőleg levonásához, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés teljes összegét (a "b" oszloppal egyezően) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Külszolgálatért kapott jövedelem
3. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 3. soránál ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("c" oszlop) és a jövedelmet ("d" oszlop) kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a magánszemély a részére kiállított igazolást, a munkáltatójának maradéktalanul átadta.
Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek
5. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató fizette ki.
Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
6. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt a "c" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek
Önálló tevékenységből származó jövedelem
9. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az M30-as igazolás 9. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "d" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet, a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható, e tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Ha a dolgozó (tag) a munkáltató felé bármely önálló tevékenység ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallás (0953. számú) benyújtására kötelezett.
Egyéb jövedelmek
Adóterhet nem viselő járandóságok
A 12-18. sorokban a "b" oszlopban kell feltüntetni az M30-as igazolás megfelelő soraiban szereplő összegből azt a részt, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély. Azon jövedelmeket, melyek adóterhet nem viselő járandóságként adókötelesek, de a társadalombiztosítási ellátás, családtámogatási ellátás keretében más kifizetőtől kapott a magánszemély, szintén itt kell szerepeltetni, ha a kifizetésről a magánszemély az igazolásait átadta. Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az elszámolás 22. sorában kell feltüntetni az M30-as igazolásnál leírtak szerint. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás és a hallgatói munkadíj és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatás, ösztöndíjas foglalkoztatott juttatása, feltéve, hogy ezeket a munkáltató fizette ki. Ha az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevételt és/vagy a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet szerez a magánszemély, úgy a munkáltatói adómegállapítás eleve kizárt.
Nyugdíj (nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék)
12. sor: Ebben a sorban a magánszemély által átadott igazolás szerinti, 2009. évben kapott, belföldi nyugdíj, továbbá a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, valamint a jövedelempótló kártérítési járadék összegét kell figyelembe venni. Az utóbbi esetében feltétel, hogy a magánszemély betöltse a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt.
Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás
13. sor: Ebben a sorban a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét kell feltüntetni.
Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság
18. sor: Ebbe a sorba kell beírni mindazon adóterhet nem viselő járandóság együttes összegét, melyet a munkáltatótól (társaságától) szerzett a magánszemély.
A 12., 13. soroknál leírt, adóterhet nem viselő járandóságokon kívüli adóterhet nem viselő járandóságok részletes felsorolását és fogalmát az szja-törvény 3. § 72. pontja tartalmazza.
Adóterhet nem viselő járandóságok összesen
19. sor: Ebbe a sorba, a "d" oszlopba írja be a 12-18. sorok "b" oszlopainak összegét.
Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
21. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt az M30-as igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani és beírni a "c" oszlopba, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
22. sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az M30-as igazolás 22. sora).
Összevont adóalap összege
25. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába az 1-22. sorok "d" oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "d" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
2009. évi összes jövedelem
26. sor: Ebben a sorban kell a "d" oszlopban feltüntetni a magánszemély összevonás alá eső jövedelmeit (25. sor "d" oszlop) és külön adózó jövedelmeit (a 09M29-01-02-es lap 184. és 185. sor "b" oszlopa alapján számított összeg) együttesen. Ezt az összeget kell figyelembe venni a jövedelemkorlátok számítása (adójóváírás, adókedvezmények érvényesítése) során.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója és kedvezményei
A számított adó
27. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 25. sor "d" oszlopában szereplő jövedelmek számított adóját, melyet az szja-törvény 2009. július 1-jétől hatályos, 2009. január 01-jétől alkalmazandó 30. §-ának (2) bekezdése szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
Adójóváírás
30. sor: A ténylegesen figyelembe vehető adójóváírás év végén történő kiszámításánál a következők szerint kell eljárni.
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 Ft) lehet.
Amennyiben a magánszemély 2009. évi összes - az elszámolásban szereplő - jövedelme, (26. sor "d" oszlopa) az 1 250 000 forintot meghaladja, de nem több 2 762 000 forintnál, akkor az adójóváírásra való jogosultságát a magánszemély teljes egészében nem veszítette el, csökkenő mértékben érvényesíthető az adójóváírás a következők szerint.
A magánszemélyt egyébként adójóváírásként megillető összeget csökkenteni kell, annak az összegnek a 9%-ával, amennyivel az összes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 762 000 forintnál "elfogy".
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az M30-as igazolásnál leírtak szerint.
Adóterhet nem viselő járandóságok (19. sor) adója
31. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 19. sorában feltüntetett jövedelem után az szja-törvény 2009. július 1-jétől hatályos, 2009. január 01-jétől alkalmazandó 30. §-ának (2) bekezdése szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
A 30-31. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
33. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 30-31. sorok "b" oszlopában szereplő tételek együttes összegét.
Az összevont adóalap adója
34. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 27. sor összegéből a 33. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen
35. sor: Ebbe a sorba kell átírni a 09M29-02. lap 102. sorának "d" oszlopában szereplő összeget.
Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
36. sor: Ebben a sorban a 34. sor összegéből a 35. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben a 35. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több mint a 34. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-t kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.

09M29-01-02-es lap (4/b. sz. melléklet)
A munkáltatótól származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója
Életjáradéki szerződésből származó jövedelem és adója
165. sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35%-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető e jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
Az árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója
166. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 25%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
A kitöltés előtt tanácsos az M30-as igazolás 166. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója elszámolásakor célszerű az M30-as igazolás azonos számú soraihoz írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója 10%-kal
167. sor: Bármely EGT-államában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után az adó mértéke 10%.
Ha a fentiek szerinti osztalék fizetésére került sor 2009. évben, úgy a 10%-os adó összegét kell a 167. sor "c" oszlopába beírni.
A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított összeg és 10%-os adója
168. sor: Az szja-törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében kifizetett és külön igazolt osztaléknak a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a fennálló tagi kölcsön 2009. évi elengedése esetén, az adókötelezettséget a 2008. december 09-én hatályba lépett rendelkezések [2008. évi LXXXI. tv. 257. § (19) bekezdése] szerint lehet megállapítani.
Ha a kifizető az adót levonja, úgy e sor "c" oszlopába a 10%-os adó összegét be kell írni. Ha a magánszemély választja a kötelezettség teljesítését, úgy a munkáltatói elszámolás kizárt.
Az osztalék és adója 25%-kal
169. sor: Ebbe a sorba kell a 25%-os adómérték alá tartozó osztalék jövedelmet beírni. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét a "c" oszlopban kell feltüntetni.
Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
177. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozásból kivont jövedelem és a 25%-os adó összegének feltüntetésére.
Az elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója (összesítő sor)
184. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket, valamint a "c" oszlopban a levont adók összegét.
Ezen sor "b" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (25. sor "d" oszlop) és beírni a 26. sor "d" oszlopába, ha a 185. sor "b" oszlopának összege a 100 000 forintot meghaladja (a 185. sornál leírtak figyelembevételével).
E sor "c" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 165-177. sorok adóösszegei együtt.)
Ilyenkor, ez utóbbi összeget kell hozzáadni a 36. sor "c" oszlopának összegéhez és az 51. sor "c" oszlopába beírni.
Az összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető jövedelem kiszámítása
185. sor: Ez a sor szolgál az összes jövedelem (26. sor "d" oszlop) megállapításához szükséges számítások elvégzésére, az egyes különadózó jövedelmek 100 000 forintos értékhatárának megállapításához. Ha a munkavállaló 2010. március 20-áig írásban nyilatkozott arról, hogy más kifizetőtől milyen összegű osztalékból, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet ért el, az "a" oszlopban fel kell tüntetni a nyilatkozat szerinti összeget.
Ebben a sorban, a "b" oszlopban össze kell adni e sor "a" oszlopában és a 184. sor "b" oszlopában szereplő összegeket. [185b = 184b + 185a]
Ha a 185. sor "a" oszlopa nem tartalmaz összeget (185a = 0) és a 184. sor "b" oszlopban az összeg nem haladja meg az 100 000 forintot (184b <=100 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 25. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 26. sor "d" oszlopába beírni a külön adózó jövedelmet. [Ha 185a = 0 és 184b <= 100 000, akkor 26d = 25d +0]
Ha a 185. sor "a" oszlopa összeget tartalmaz (185a > 0) és a 184. sor "b" oszlopban szereplő összeggel együtt nem haladja meg a 100 000 forintot (185a + 184b <= 100 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 25. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 26. sor "d" oszlopába beírni. [Ha 185a > 0 és 184b + 185a <= 100 000, akkor 26d = 25d + 0]
Amennyiben a nyilatkozat szerinti (a 185. sor "a" oszlopában feltüntetendő összeg) és a 184. sor "b" oszlopainak összege együttesen meghaladja a 100 000 forintot (185a + 184b > 100 000), a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett. [Ha 184a > 0 és 185a + 184b > 100 000, akkor bevallást kell adni.]
Ha a 165-177. sorok szerinti jövedelem, mely a munkáltatótól (társaságtól) származik, meghaladja a 100 000 forintot és a 185. sor "a" oszlopa nulla, nincs akadálya az elszámolásnak.
A fentiek szerinti számítások elvégzése után, az 51. sor "c" oszlopában értelemszerűen azt az adó összeget kell figyelembe venni, amelyre nézve egyébként a magánszemély bevallási kötelezettsége is fennállna. Az 57. sor "b" oszlopába levont adóként az az adó összeg kerül, amelyre a magánszemély bevallási kötelezettsége fennállna. Ha nem keletkezik "bevallás köteles" jövedelme a magánszemélynek az 51. és az 57. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a levont adó összegét, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt.
Példa a leírtak alkalmazásához

I.                                                        „a”          „b”              „c”

166. sor (árfolyamnyereség)                          90 000        22 500 

177. sor (vállalkozásból k.v)                            5 000          1 250

184. sor (összesen)                                        95 000        23 750

185. sor                                              0         95 000       23 750*

II.                                                      „a”          „b”              „c”

166. sor (árfolyamnyereség)                          90 000        22 500

177. sor (vállalkozásból k.v)                           5 000         1 250

184. sor (összesen)                                        95 000        23 750

185. sor (nyilatkozat alapján)         16 000   111 000        23 750

III.                                                     „a”          „b”              „c”

166. sor (árfolyamnyereség)                          90 000        22 500

169. sor (osztalék 25%)                                 10 000         2 500

184. sor (összesen)                                      100 000        25 000

185. sor                                              0       100 000       25 000*

IV.                                                     „a”          „b”              „c”

166. sor (árfolyamnyereség)                                   0                 0

167. sor (osztalék 10%)                                 50 000          5 000

169. sor (osztalék 25%)                                 60 000        15 000

184. sor (összesen)                                     110 000        20 000

185. sor                                              0       110 000      20 000**

A I., III-IV. példák esetében megállapíthatja a munkáltató a magánszemély adóját, az I., III. példák esetében nem keletkezik "bevallás köteles" jövedelme a magánszemélynek. Az 51. és az 57. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a *-gal jelzett összeget, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt (nem kaphatja vissza a magánszemély). A IV. példa esetében a **-gal jelzett összeg az 51. sor "c" oszlopában szerepel és az 57. sor "b" oszlopában is figyelembe kell venni.
A II. példa szerinti esetben a magánszemély nyilatkozata alapján, a 16 000 forint jövedelme származik más kifizetőtől (amely az adót is levonta) a magánszemélynek, de bevallás benyújtására kötelezett.

A 2009. évi adófizetési kötelezettség
A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró személyi jövedelemadó összegének kiszámítása, elszámolása
A 2009. évi adó összege
51. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2009. évi összevont adóalapja adójának (36. sor "c" oszlopa) és külön adózó jövedelmei (184. sor "c" oszlopa, valamint a 185. sor "c" oszlopa figyelembe vételével) számított adójának együttes összegét feltüntetni. Az 51. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amely nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét.
A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
55-70. sorok: A 55. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 55. soránál meghatározott, azzal egyező összeget kell beírni.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a levont adóelőleg (55. sor "b" oszlop), levont forrásadó (56. és 57. sor "b" oszlop) együttes összegével (66. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Levont adóelőlegként kell figyelembe venni, a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a táppénzt folyósító szerv igazolásán ilyenként szereplő összeget is. Az elszámolással megállapított adótartozást a 69. sorba, a visszajáró adót (adóelőleget) a 70. sorba kell beírni.
Az 57. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de mivel nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét, az elszámolásban nem vette figyelembe.

Egyéb adatok
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
42. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
A 2009-ben felvett osztalékelőleg és adója
43. sor: Ebben a sorban (a "c" oszlopban) kell feltüntetni a 2009. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 10 és/vagy 25%-os adó összegét kell beírni.
Ha bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztalékelőlegnek minősülő hozamot fizetnek ki, úgy az ilyen osztalékelőleg után az adó mértéke 10%.
651. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét.
652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.
653. sor: Ebbe a sorba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.

A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása, elszámolása
A különadó alapjául szolgáló, összevonandó jövedelmek utáni adókötelezettség a 2009. évre
241. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) kell feltüntetni a 2009. évben a különadó alapjául szolgáló jövedelem összegét, azaz a 25. sor "d" oszlopába írt összegnek a 7 446 000 forintot meghaladó részét. A "c" oszlopba, a "b" oszlopban feltüntetett összeget terhelő 4%-os különadó összegét kell beírni.
A 2009. évben levont különadó előleg összege
244. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 2009. évben a különadó alapjául szolgáló jövedelem után levont különadó-előleg összegét.
Még fizetendő különadó összege
251. sor: Ebbe a sorba (a "c" oszlopba) kell a 241. sor "c" oszlopában szereplő összegből a 244. sor "c" oszlopában feltüntetett összeg levonása után megmaradt különadó összegét beírni. A különbözet levonására az Art. előírásait kell alkalmazni (II. 2. pont).
A visszaigényelhető különadó összege
252. sor: Ebbe a sorba (a "c" oszlopba) kell a 244. sor "c" oszlopában szereplő összegből a 241. sor "c" oszlopában feltüntetett összeg levonása után megmaradt különadó összegét beírni. A különbözet visszafizetésére az Art. előírásai szerint kerülhet sor (II. 2. pont).

09M29-02-es lap (5. sz. melléklet)
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
2009. január 1-jétől módosultak az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények igénybevételének szabályai. Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerű korlátozások megszűntek és helyükbe az összevont adókedvezmény lépett. Bevezetésre került az összevont kedvezményalap fogalma.
Az összevont kedvezményalapba a következő adókedvezmények tartoznak:
a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege,
a megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj összege,
a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés,
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás és kiegészítés,
a 2009. évben képzési költségként befizetett összeg,
képzési költség utáni halasztott kedvezményalap összege,
a felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezményalap összege,
közcélú és tartós adományozás céljára történt befizetés,
élet- és nyugdíjbiztosítás díja.
Az összevont adóalap adóját csökkenti az összevont kedvezményalap 30%-a, de legfeljebb - ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 3 millió 400 ezer forintot nem haladja meg - 100 ezer forint. Az említett értékhatár túllépése esetén az összevont adókedvezmény mértéke a 100 ezer forintból a 3 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó rész, de legfeljebb 100 ezer forint lehet.
Az összevont kedvezményalap megállapításánál figyelembe vett összegeket az szja-tv. által meghatározott sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell kedvezmény alapnak tekinteni.
Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők.
Annak érdekében, hogy annál nagyobb összegű kedvezmény az adómegállapításban ne szerepeljen, mint amennyire az összevont adóalap utáni adó ténylegesen fedezetet nyújt, célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege az említett mértéket (a 34. sorban lévő adót) ne haladja meg. Különösen fontos figyelni azoknál a kedvezményeknél, amelyekre esetlegesen a későbbiek során visszafizetési kötelezettsége keletkezhet. Adó hiányában ezeket az adómegállapításban nem célszerű feltüntetni, mert előfordulhat, hogy azt akkor is vissza kell fizetnie a magánszemélynek, ha az adója az összes, a bevallásban szereplő adókedvezményre nem volt elegendő.
Ha a magánszemély - az összevont kedvezményalapba tartozó adókedvezményeken kívül - több adókedvezményre is jogosult, azokat az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában az szja-tv-nek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései sorrendjében kell érvényesíteni.*
A magánszemély az adókedvezmények sorrendjére vonatkozó nyilatkozatát megteheti az "Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához" elnevezésű lapon is (11. sz. melléklet). Ez a lap nem része a munkáltatói adómegállapításnak! Ha a magánszemély a 2009. évi személyi jövedelemadót csökkentő több kedvezményre is jogosult és nem nyilatkozik a kedvezmények sorrendjéről, úgy a kedvezmények címénél zárójelben található sorszám az irányadó a sorrend figyelembevételéhez.

09M29-02-es lap kitöltése
Az adókedvezmények sorrendje I.
Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye (1.)
81-82. sor: Az szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményéről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban, az szja-törvény 38. §-át, változatlan tartalommal kell alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.
Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, az adókedvezmény a részére továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődött-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az szja-törvény 38. §-ának 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint.
Ezekben a sorokban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a hitelintézet igazolása alapján, a fentieknek megfelelő, az 1993. december 31-e után, de 2007. január 1-je előtt a hitelintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét.
Az szja-törvény 2006. december 31-én hatályos előírásai a következők.
A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után (és 2007. január 1-je előtt) hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg.
Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 Ft vonható le.
A hitelszerződésben feltüntetett adós és adóstársak közül csak egy személy jogosult a kedvezményre. A kedvezmény összege az adós és az adóstársak között nem osztható meg.
A kedvezmény az adóévben törlesztett összeg 30, illetve 40%-a, de az adóévben legfeljebb 120 000 forint lehet.
Az összevont adóalap adójából levonható kedvezmény mértékét befolyásolja többek között a lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek, hiteleknek (az együttes) összege, továbbá a hitel felvételének a célja (használt lakás vásárlása, bővítése vagy új lakás vásárlása, építése stb.).
Az előzőekben ismertetett feltételek mellett is csak abban az esetben lehet teljes egészében érvényesíteni az említett mértékű kedvezményt, ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt (a 09M29-01-01. lap 26. sorának "d" oszlopában szereplő) éves összes jövedelme nem több 3 400 000, illetve a törvényben meghatározott feltételek esetén 4 400 000 forintnál.
Ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt éves összes jövedelme meghaladja a 3 400 000 forintot, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a magánszemélyt egyébként megillető kedvezménynek, legfeljebb 120 000 forintnak a 3 400 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó részét lehet érvényesíteni az adómegállapításában.
Ha a magánszemély házastársa vagy élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben az adóstársa, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban tulajdonostársak is, akkor a kedvezmény teljes összegére jogosító jövedelemhatár a magánszemély esetében 4 400 000 forint.
A törvényben meghatározott esetek kivételével a kedvezményt az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehet igénybe venni. Kivételes szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő az említett kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztés időszakában családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
Abban az esetben, ha kedvezményt kér a magánszemély érvényesíteni, az "a" oszlopban a kedvezmény alapjául szolgáló összeget a kedvezmény mértékének (30, 40%) megfelelő sorban kell feltüntetni.
40% az érvényesíthető adókedvezmény mértéke (ezt kell a 81. sorban feltüntetni) az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és
a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja vagy nem haladta meg,
a hitelt belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez nyújtották.
A 40%-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően, más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény (ezt kell a 82. sorban feltüntetni) abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 000 000 forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg.
A lakáscélú kedvezmény szempontjából lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy az szja-törvény­nek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos rendelkezése szerint, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
Ha a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel a magánszemély, amely alapján e törvény külön rendelkezése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettség, úgy a kedvezmény nem érvényesíthető.
Abban az estben érvényesíthető az adókedvezmény - az egyéb feltételek megléte esetén -, ha az ilyen hitel alapján kamatkedvezményből származó jövedelem sem keletkezik. Ez akkor fordulhat elő, ha például a magánszemély olyan kamatra kapta a munkáltatói hitelt a hitelintézeti hitele törlesztésére, amely után nem kell megfizetni a kamatkedvezmény utáni adót. Amikor a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt, mert például a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján akár a magánszemély, akár a kifizető megfizette az adót, szintén érvényesíthető az adókedvezmény.
A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg együttes kedvezménye, legfeljebb 120 000 forint
83. sor: Ebben a sorban kell a 81. és 82. sor "b" oszlopában feltüntetett kedvezmények összegét beírni, legfeljebb azonban 120 000 forintot.
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (2.)
84. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 3 575 forint összegű személyi adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "d" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 42 900 forint lehet.
Közteherjegy értékének 75%-a (3.)
85. sor: Ha a magánszemély alkalmi munkavállalói könyv alapján foglalkoztatott munkavállalót, akkor a magánszemély nevére szóló bizonylattal igazoltan vásárolt, és az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy 75%-ával csökkenthető az összevont adóalap utáni adó.

Összevont kedvezményalap (4.)
Adókedvezmények sorrendje II.
Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege (4.1)
87. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a nyugdíjbiztosítási szervezet által kiállított - igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény alapját, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj összege (4.2)
88. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a ma­gán­nyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján valamely magán­nyugdíjpénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeget e sor "c" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés összege (4.3)
89. sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját - megállapodás alapján - törvényben meghatározott mértékig (legfeljebb 10%-ig) kiegészíti, a magánnyugdíjpénztár igazolása alapján, ezen összeget e sor "c" oszlopában kell feltüntetni.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás és az azt kiegészítő befizetés összege (4.4)
90. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás, valamint a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként az adóévben befizetett összeget, mely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kiadott igazolás alapján érvényesíthető.
A magánszemély jövedelmének kiszámításakor nem kell figyelembe venni a munkáltató által a magánszemély javára foglalkozta
tói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként befizetett legfeljebb a minimálbér 50%-t meg nem haladó összeget (ez után adókedvezmény sem érvényesíthető). Az ezt meghaladó rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme.
2009. évben képzési költségként befizetett összeg (4.5)
91. sor: A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett, igazolt képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) után befizetett összeget kell figyelembe venni az adókedvezmény alapjaként.
A kedvezmény akkor jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a képzés költsége(i) együttes összege szerepel, a befizetésről kiállított - költségelszámolásra alkalmas - bizonylato(ko)n, számlákon az igazolás tényének feltüntetésével. A felsőoktatási intézmény által kiállított igazoláson a hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően a kedvezményt érvényesítő neve és azonosító adatai szerepelnek. Az igazoláson csak egy érvényesítő személy nevezhető meg.
Képzési költség, felnőttképzési díj halasztott kedvezményének alapja (4.6)
92-93. sor: A képzési költség, felnőttképzési díj halasztott kedvezményalapjaként a magánszemély hallgatói jogviszonyának, felnőttképzésben való részvételének az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételre) tekintettel bármely évben megfizetett, eddig figyelembe nem vett képzési költségből halasztott kedvezményalap vehető figyelembe.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető.
A közcélú adományként befizetett összeg (4.7)
94-95. sor: Ezekben a sorokban, a közcélú adományként befizetett összeget kell feltüntetni az erre jogosító igazolás(ok) alapján.
Közcélú adománynak minősül:
a) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,
b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására,
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatására,
d) a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára befizetett (átadott) pénzösszeg.
Tartós adományozás: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás.
Tartós adományozás esetén az adomány összege 20%-kal növelt összegben szerepeltethető kedvezményalapként.
Ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély neki felróható bármely ok miatt nem teljesítette a szerződésben vállaltaknak megfelelően, az e szerződés alapján a megelőző három évben tartós adományozás címén az összevont kedvezményalap részeként figyelembe vett kedvezményalap 12 százalékát az adott évről szóló bevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű
érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg (4.8)
96. sor: E sor "c" oszlopa szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása alapján - a 2009. évben befizetett összeg(ek) feltüntetésére.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
Összevont kedvezményalapba tartozó kedvezmények összesen (4.9)
97. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 87-96. sorok c) oszlopainak összegét kell beírni, a "d" oszlopában az e sor "c" oszlopában szereplő összeg 30%-t, de legfeljebb 100 000 Ft-ot tüntessen fel.
Adókedvezmények sorrendje III.
Családi kedvezmény eltartottak után (5.)
100. sor: E sor "d" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
A kedvezményt annál a házastársnál (jogosult élettársnál) kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a munkáltatójának adott nyilatkozatában kéri. Így az a házastárs (jogosult élettárs) érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Élettársak esetén az érvényesítés feltétele, hogy arra az élettárs is jogosult legyen. Ha az élettárs nem tekinthető jogosultnak a családi pótlék folyósítása szempontjából, csak a kedvezmény év végi megosztására van lehetősége. Ennek feltétele, hogy az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóévben a gyermeket nevelő, egyedülálló családi pótlékát és a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, amelyen egymás adóazonosító jelét is feltüntetik.
A kedvezményezett eltartottak után családi kedvezmény érvényesíthető.
Kedvezményezett eltartott:
az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot folyósítanak;
az, aki rokkantsági járadékban részesül;
a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig;
a saját jogán családi pótlékban részesülő személy.
Ha a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlék igénylésére jogosult.
Magzat esetében a családi kedvezményre a várandós nő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult.
A saját jogán családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményre az eltartottal közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy személy a jogosult.
A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint, ha az adott hónap bármely napján az eltartottak száma legalább három fő.
Az eltartottak számába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak.
A családi kedvezmény szempontjából az a hónap számít jogosultsági hónapnak, amely hónapra családi pótlékot vagy rokkantsági járadékot folyósítanak.
Magzat esetében a várandósság 91. napjától jogosultsági hónap minden olyan hónap, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amelyben a gyermek megszületik Ez a hónap már nem a magzat, hanem a megszületett gyermek utáni családi pótlék folyósítására tekintettel számít jogosultsági hónapnak.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő eltartott esetében az év végén is az a személy jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akinél azt az adóelőleg megállapításánál figyelembe vették.
Az összevont adóalap adójából ténylegesen levonható családi kedvezmény összege az adómegállapításban (09M29-01-01. lap 26. sorának "d" oszlopában szereplő) elszámolt éves összes jövedelem összegétől és az eltartottak számától is függ, a következők szerint:
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 000 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 500 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 000 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 500 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 8 000 000 forint.
Ha a magánszemély éves összes jövedelme a fentiek szerinti, az eltartottak számától függő jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.
Példa:
3 kedvezményezett eltartott esetén, ha a magánszemély összes jövedelme 6 600 000 Ft, a kedvezmény érvényesítése a következő:
A számított családi kedvezmény, (3 x 4 000) x 12 hó = 144 000 Ft.
A 6 000 000 Ft feletti jövedelem 20% a, (600 000 x 0,2) = 120 000 Ft.
Ténylegesen érvényesíthető kedvezmény összege, (144 000 - 120 000) = 24 000 Ft.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy az őt megillető kedvezmény összegét a vele együtt élő házastársával, élettársával megoszthatja.
A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a családi pótlékra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa (élettársa) érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0953-as adóbevallásában, a munkáltatói adómegállapításában (09M29)
illetve az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallásában. Megosztásnak tekintendő az is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély közölje az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál a 09M29-04. lap (7. sz. melléklet).
Ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2009. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs (jogosult élettárs) által igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről az írásbeli nyilatkozatot a másik házastárs, illetve élettárs saját munkáltatójának adja át.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapításban (09M29-04-es lap). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, vagy az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás lehetőségével él, úgy a bevallásában kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.) A saját jogán családi pótlékra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
Összes adókedvezmény
102. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopa szolgál a 83-85, 97, 100. sorok "d" oszlopaiba írt kedvezmények összesítésére.

09M29-03-as lap (6. sz. melléklet)
Ez a lap a 09M29-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A lapot a magánszemély nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0953-as bevallás sorszámaival egyeznek meg, kivéve azokat, amelyek a bevallásban nem található sorokhoz kapcsolódnak.
Ezt a lapot akkor kell az elszámoláshoz mellékelni, ha a magánszemély kívánja a családi kedvezményt érvényesíteni, illetve megosztani, vagy várandósság miatt történik a kedvezmény érvényesítése.
Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről
629. sor: Annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kellett. Ugyanis, ha a magánszemély adóját a munkáltatója állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy az év végén a munkavállaló (tag) akar-e
családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál, illetve ha a feltételeknek megfelel, az élettársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.
Nyilatkozat a várandósság tényéről
154. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban (09M29-04-es lap). Ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, ha év közben megszületett a gyermek.
A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait.
A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2009. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó (a tag), valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során a magánszemély nyilatkozatában előfordulhatott, hogy az adóévtől eltérő "várható" időtartamot közölte. Ha például a jogosultság 2008. 09. 15. napjától 2009. 03. 15 napjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy várandósság címén 2009. évben 3 hónapot lehet a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság 2009. 08. 20. napjától 2010. 02. 20. napjáig tart a nyilatkozat szerint, 2009. évben 5 hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2009. év hónapjait kell figyelembe venni.
Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról
155-157. sor: Ha a magánszemély adóját a munkáltatója állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával (élettársával). Várandós nő esetében az élettársat nem tekinti jogosultnak az szja-törvény, így a várandós nőnek a családi kedvezmény érvényesítéséről kell nyilatkoznia, élettárs esetén csak a megosztást engedi a törvény. A megadott kódkockában "X"-szel kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak (élettársak) megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó (tag) házastársának (élettársának) is alá kellett írnia, továbbá fel kellett tüntetnie a házastárs (élettárs) nevét és a házastárs (élettárs) adóazonosító jelét is.
A családi kedvezmény érvényesítéséről (629. sor), a várandósság tényéről (154. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (155. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-et kell beírni.
A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat esetén, az elszámolás során a házastárs (élettárs) nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntetni, ha a dolgozó az
egész családi kedvezményt érvényesítette. Élettársak esetén a 157. sorban a tett nyilatkozat alapján kell a megosztást érvényesíteni.
A magánszemély részére a Magyar Államkincstár folyósította 2009-ben a családi pótlékot. Amennyiben a MÁK nem ad a magánszemélynek a 2009. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, a munkáltatói adómegállapítás során elfogadható a 11. számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán családi pótlékra jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély és az élettársak részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt. (A 11. számú melléklet szerinti nyilatkozat a 2009. évi adómegállapításnak nem része, az adóhatósághoz nem kell beküldeni.

09M29-04-es lap (7. sz. melléklet)
Ez a lap a 09M29-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok feltűntetésére szolgál.
A lapon jelölni szükséges, hogy mennyit kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával, élettársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie a 09M29-04-es lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező 0953-04-es lapot, ill. az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás e célra szolgáló lapját), feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel és a születési idő kitöltésén túl más adatot nem kell szerepeltetni. A lapon fel kell sorolni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "1"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kell beírni.
Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "1"-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
Ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "1"-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05, 08, 10).
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél, az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok a 157. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába rokkantsági járadékban részesülőnél pedig "3"-ast, saját jogán családi pótlékra jogosult esetében "4"-est, kell írni. Ez esetben is ki kell tölteni a kedvezményezetti állapot idejét.

09M29-05-ös lap (8. sz. melléklet)
A lakáscélú hitel kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (a magánszemély nyilatkozata alapján)
Ez a lap a 09M29-es személyi jövedelemadó adómegállapítási nyomtatvány része és a lakáscélú hiteltörlesztési kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A lapon fel kell tüntetni, hogy mennyi lapot kellett igénybe venni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse mekkora (30 és/vagy 40%-os) kedvezményre jogosult, valamint a kedvezmény alapjául szolgáló összege(ke)t (619. sor). Nyilatkoznia kell a munkáltatója (társasága) részére arról is (620. sor), ha házastársa (élettársa) az adóévben hat hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződésben adóstársa és egyben a hitel felhasználásával megszerzett önálló ingatlanban tulajdonostársa is.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét (121. sor), az ingatlan helyrajzi számát (122. sor), valamint valamennyi adóstársa(i) nevét, adóazonosító jelét (611-618. sorok).
Ha a magánszemélynek nincs adóstársa, a rövidített nyilatkozatot kell kitölteni, azaz a 123. sorban nyilatkozik arról, hogy nincs adóstársa és a 611-618. sorok ebben az esetben üresen maradnak.

09M29-06-os lap (9. sz. melléklet)
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz történő utaláshoz szükséges részletező adatok
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből az alábbiak szerint meghatározott összegek egyéni számlára történő átutalásról.
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. Több önkéntes kölcsönös pénztárnál vezetett egyéni számla esetén is csak egy jelölhető meg az átutalás címzettjeként. A magánszemély csak akkor rendelkezhet, ha a rendelkezés időpontjában pénztártag, kivéve, ha a magánszemély, a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, mert ekkor rá, a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!
Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál vezetett egyéni számla javára (amely pénztár igazolása szerint) történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amely számla terhére történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!
Az átutalást az adóhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a munkáltatói adó­megállapítás beérkezésétől számított 30 napon belül.
Ha az adózónak az állami adóhatóságnál nem a munkáltatói adó­megállapítás során keletkezett, nyilvántartott tartozása van, akkor az utalásra az adótartozás rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.
Amennyiben az adózó a törvényben előírt befizetési határidőt követően pénzügyileg rendezi tartozását az adóhatóság felé, külön kérelmeznie is kell a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeg átutalását. Az átutalás iránti kérelem kötetlen formában nyújtható be, az adózó ügyeiben illetékes igazgatósághoz.
Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről
Amennyiben a magánszemély valamely önkéntes pénztár tagja, és a pénztártól a rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott, akkor a munkáltatójának a 132-139., valamint a 144. és 145. soroknak megfelelően kitöltött nyilatkozatot kell átadnia.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
132. sor: Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául a magánszemély által befizetett tagdíj, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírt, a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A saját befizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója által fizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja, vagyis a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült. Ezt, a kedvezményre jogosító összeget a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás tartalmazza (09M30. lap 651. sor). A munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett, az értékhatárt meg nem haladó hozzájárulás nem számít bevételnek, így ez után rendelkezési jog sem illeti meg. Az egyéni számláján, adómentes jogcímen jóváírt összegek, a rendelkezésre ugyancsak nem jogosítják a magánszemélyt.
A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltató által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30 százaléka, ezt kell a 132. sorba a "c" oszlopba beírni. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány jogcímen jóváírt összeg is szerepel, akkor az a magánszemélynél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül (22. sor "d" oszlopa). A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.
Az ezen a címen magánszemélyt megillető összeg nem lehet több, mint 100 000 forint.
Aki a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), a rendelkezésre jogosító összeg 130 000 forint lehet.
Amennyiben magánszemély a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege 120 000 forint, ha magánszemély a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor pedig 150 000 forint lehet.
Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénz­tárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
133. sor: Ha magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor
a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni. Ha a magánszemély javára a munkáltató is fizetett hozzájárulást és annak egy része vagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után magánszemély ugyancsak élhet a
rendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származó jövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette (09M30. lap 652. sor).
A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben magánszemély a nyugdíjkorhatárt a rá irányadó szabályok szerint 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény 130 000 forint lehet.
A kedvezmény összegét e sor "b" oszlopába kell beírni. Ha magánszemély az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor az egészségpénztárakkal, valamint - feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni - az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot.
Amennyiben magánszemély az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege nem lehet több 120 000, illetőleg a 150 000 forintnál.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye
134. sor: Amennyiben magánszemély az egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből a magánszemély által meghatározott összeget a lekötés időpontjától számítva legalább 24 hónapra leköti, akkor az adóév utolsó napján lekötött, számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban.
Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot a magánszemély, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege - a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye
135. sor: Ha magánszemély egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az általa kiadott igazoláson külön feltünteti.
Amennyiben a magánszemély ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyelnie kell arra, hogy az e sor "b" oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg 150 000 forintot.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári kedvezmény együttes összege
136. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények együttes összegét kell feltüntetni. Ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege
137. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopában a 132. és 136. sorok "c" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetni.
Amennyiben magánszemély csak nyugdíjpénztárhoz vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.
Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
138. sor: Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor "d" oszlopában szereplő összeget kell beírni, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (36. sor) kevesebb, mint amekkora összegre magánszemély egyébként a befizetései, és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne, akkor ebben a sorban csak akkora összeg szerepelhet, hogy arra az összevont adóalap utáni adó fedezetet nyújtson.
Nyilatkozat az átutaláshoz
139. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által megnevezett azon önkéntes pénztárát, ahová az átutalást kéri. Fel kell tüntetni a pénztár adószámát, valamint a pénztár bankszámlaszámát is. Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság teljesíteni tudja a megjelölt összeg átutalását a megjelölt önkéntes pénztárba.
Ha magánszemély több pénztárnál is rendelkezik egyéni számlával, akkor is csak egy jelölhető meg.
Az egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie.

09M29-07-es lap (10. sz. melléklet)
A tételes költség elszámolást alkalmazó nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15 százalékos egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
Annak a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek, illetve annak a családi gazdálkodónak, illetőleg a családi gazdaság tagjának, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélynek aki a munkáltatója felé 2010. január 31-éig a 09NY63. számú bevallást helyettesítő (egyszerűsített) nyilatkozaton közölte a mezőgazdasági őstermelésből származó bevételét - jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával-, és az előlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles a 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni.
A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. Egészségügyi hozzájárulást a bevétel 5%-a után kell megfizetni, ha a magánszemély őstermelői mivoltában nem biztosított, melynek mértéke 15%. Ha a magánszemély az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási,
segítő családtagi, vállalkozási), illetve gazdasági társaság választott tisztségviselője, ebben az esetben, őstermelőként biztosított. (A biztosítotti jogviszonnyal összefüggésben megfizetett járulék alapjával csökkenteni kell, a 15%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.)
A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegéből le kell vonni az esetlegesen - igazoltan - befizetett előlegek összegeit. A bevallást olyan összeg(ek)ben kell teljesíteni, amilyen összeg(ek)ben a különbözetet, illetőleg a különbözet részleteit a munkáltató a munkabérből levonja. A bevallás hónapja(i) az(ok) az elszámolási hónap(ok), amely(ek)ben az egészségügyi hozzájárulás-különbözet egészét vagy egy részét a munkabérből levonták.
Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatok (csekkek) másolatait, amelyekről a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok 2009. évre 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás címen kerültek befizetésre. (Célszerű a nyilatkozat átvételekor a csatolt befizetési bizonylatokkal kapcsolatban felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy azokat a befizetéseket, amelyeket 2009. évben teljesített, de a 2009. évet megelőző időszakra történt a befizetés, ebben a tekintetben nem lehet figyelembe venni.)
A befizetési bizonylatok másolatait csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számlára teljesítették.
A levonás utáni különbözetet a dolgozó az Art. jövedelemadó-különbözet levonására vonatkozó szabályai szerint köteles megfizetni (II. 2. pont).
Az egészségügyi hozzájárulás megállapításának részletes szabályai a tájékoztató II. 3/b pontja alatt találhatók.

Útmutató a 09M29-07-es lapon található elszámoláshoz
A nyomtatványnak megfelelő adattartalommal a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni.
A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata a bevételéről és a kötelezettségéről
631. sor: Ha a munkavállaló őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, vagy regisztrált magánszemély, illetve családi gazdálkodó, vagy családi gazdaság tagja és tételes költségelszámolási módot alkalmaz, vagy tételes költség elszámolási módot alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek tekintendő, és jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele 4 000 000 forintnál nem több, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, és az őstermelői jövedelem levezetése, bevallása helyett a 09NY63-as nyilatkozatában nyilatkozott az adóévi összes bevételéről, akkor nyilatkozat szerinti bevételt kell ebbe a sorba átvezetni.
632. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 09NY63-as nyilatkozat 632. sorából átírni.
633. sor: Ez a sor szolgál az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegének feltüntetésére a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 09NY63-as nyilatkozat 633. sorából átírni.
634. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb jogcímen kapott támogatás összegét, a magányszemély nyilatkozatából, azaz a 09NY63-as nyilatkozat 634. sorából átírni.
635. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 2009. évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegét.
636. sor: Ebben a sorban, ha a munkavállaló mezőgazdasági kistermelőként 2009. évre átalány szerinti adózást kíván választani - melyről az 09NY63-as nyomtatvány 637. sorában nyilatkozott - igen válasz esetén "X"-et kell szerepeltetni.
A mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
641. sor: Ebbe a sorba kell beírni a mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját.
Az egészségügyi hozzájárulás alapját kétféleképpen lehet meghatározni. Ennek oka az, hogy ha a természetes személy őstermelőként is biztosított, akkor az őstermelői bevétele utáni egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti az őstermelőként fizetendő járulék alapja.
1. A 631. sorban feltüntetett bevétel 5%-a akkor, ha a munkáltatóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy társas vállalkozó esetében történik az elszámolás (ilyenkor őstermelőként nincs járulékfizetés, nincs mivel csökkenteni az őstermelői bevétel utáni egészségügyi hozzájárulás alapját);
2. Ha a magánszemély őstermelői mivoltában biztosított (azaz a 09NY63-as nyilatkozatában a 635. sor adatát kitöltötte), és a tárgyévi bevétel 5%-a (631. sor összegének 5%-a) magasabb, mint a járulékok alapját képező összeg (635. sor), az egészségügyi hozzájárulást a különbözet 15 százalékában kell megállapítani.
642. sor: Ebben a sorban kell a 641. sor összege után kiszámított 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét közölni.
643. sor: Ebben a sorban az adózó által a 2009. évre előlegként igazoltan befizetett összeget kell feltüntetni (a 09NY63-as nyilat-
kozat 638. sorában szereplő összeg, feltéve, hogy a munkáltató felé igazolta a befizetést a magánszemély).
644. sor: Ez a sor akkor tartalmaz adatot, ha a megállapított kötelezettség (642. sor) meghaladja a teljesített befizetés összegét (643. sor).
645. sor: Amennyiben a teljesített befizetés összege (643. sor) meghaladja a kötelezettség összegét (642. sor), a különbözetet ebben a sorban kell szerepeltetni.

Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához (11. sz. melléklet)
Ez a lap a 09M29-es személyi jövedelemadó adómegállapítási nyomtatványnak nem része.
Kitöltése nem kötelező, használata segítséget nyújt az adókedvezmények érvényesítéséhez, ill. a családi kedvezmény megállapításához. Kitöltése esetén sem kell benyújtani az adóhatósághoz!
Az szja-törvény előírja, hogy a magánszemélyt megillető adókedvezmények a magánszemély által a nyilatkozatában meghatározott sorrend szerint (661-665. sorokban arab számmal beírva) érvényesíthetők.
A sorrendiségre vonatkozó jelölés hiányában a magánszemélyt megillető adókedvezmény az szja-törvénynek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezési sorrendje szerint érvényesíthető. A munkáltatói adómegállapítás során ezt a nyilatkozatot lehet figyelembe venni az adókedvezmények érvényesítése során.
A 09M29-02. lap 100. sorában szerepeltetendő családi kedvezmény összegének meghatározásának alapjául szolgálhat a "Nyilatkozat az eltartottakról a családi kedvezmény érvényesítéséhez" elnevezésű táblázat.
A családi pótlékkal összefüggő nyilatkozatát is itt teheti meg a magánszemély.
Dr. Szikora János s.k.
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
3. sz. melléklet
4/a. sz. melléklet
4/b. sz. melléklet
5. sz. melléklet
6. sz. melléklet
7. sz. melléklet
8. sz. melléklet
9. sz. melléklet
10. sz. melléklet
11. sz. melléklet
12. sz. melléklet
13. sz. melléklet
A 2009. évre vonatkozó elektronikus úton történő 09M29 adatszolgáltatás általános szabályai.

A fájlok adattartalmát 852-es kódkészlettel kell megadni.

A fájlok azonosítóját (fájl neveket) a következők szerint kell képezni:

XXXXXXXX. kiterjesztés                ahol XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma

vagy

XXXXXXXXXX. kiterjesztés, ahol                 XXXXXXXXXX az adatszolgáltató adóazonosító jele

 

Egy adatszolgáltatáson belül vagy csak törzsszámos, vagy csak adóazonosító jeles fájlok szerepelhetnek!

 

 A kiterjesztés szerkezete: bizonylattípusjel_Z

 Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben).

 A bizonylattípusjel, a következők szerint kódolt:

09M29 fix hossz megadásban        => 09M29  (főlap adatok és                                            3,6,7 lap
                                                                          nyilatkozat adatai)

09M29 változó hossz megadásban         =>09M29V (főlap adatok és                                                 3,6,7 lap
                                                                              nyilatkozat adatai)

09M29-5 adóstársak adatai             =>09M29XA (melléklet fájl)

09M29-4 eltartottak adatai              =>09M29XC (melléklet fájl)

 

Numerikus mezők kitöltése (típus: num)

előjel nélkül, csak számjegyet tartalmaz

jobbra igazított, balról vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve

Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)

balra igazítva, „blank”-kel (space) teljes hosszra feltöltve

a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata

 

                 á=160                                               Á=181

                 é=130                                É=144

                 í= 161                                                Í=214

                 ó=162                                               Ó=224

                 ö=148                                               Ö=153

                 ő=139                                               Ő=138

                 ú=163                                               Ú=233

                 ü=129                                               Ü=154

                 ű=251                                               Ű=235

 

a rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus, 1-jétől induló, egyesével növekvő

folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen

fájlszervezés soros (text) és csak az!

tömörített állomány nem lehet

a rekord végjel CR LF

a fájlvégjel Ctrl+Z

a mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylatok kitöltési útmutatóját!

Elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetén:

A fájl-leírásnak megfelelő formátumban előzőleg létrehozott állományokat az ügyfélhez telepített megfelelő adóévi (eKONéé) kliens program segítségével lehet továbbítani az adóhatósághoz. A küldés módjáról részletes információt a kliens program felhasználói útmutatója ad.

09M29 FIX REKORDEHOSSZÚSÁGÚ ALAKBAN

09M29 adatai kiegészítve 09M29-03, 09M29-06, 09M29-07 adataival

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

1–5              5         alfanum   Rekordjel, fix adat: 09M29

6–6              1         alfa          üres (blank)

7–17            11       alfanum   A munkáltató adóazonosító száma,                                                       Kitöltése kötelező.

18–23          6         num         A rekord sorszáma, 000001-től indul,                                                  folyamatos sorszám, kitöltése kötelező.

24–24          1         alfa          Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)

25–25          1         alfa          „T”, ha a magánszemélyt                                                                      adókötelezettség nem terheli

26–36          11       alfanum   Jogelőd adószáma. Csak akkor                                                             kitöltendő, ha a jogutód a jogelődje                                                      kötelezettségét teljesíti.

37–46          10       alfanum   A dolgozó adóazonosító jele.                                                                                Kitöltése kötelező.

47–47          1         num         neme

48–50          3         num         A dolgozó állampolgárság kód.                                                            Kötelező kitölteni.

51–61          11       alfanum   A dolgozó neve, előtag balra                                                                 igazított, jobbról blank feltöltéssel.

62–101        40       alfanum   A dolgozó neve, vezetéknév balra                                                         igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                       Kitöltése kötelező.

102–141      40       alfanum   A dolgozó neve, utónév balra                                                               igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                       Kitöltése kötelező.

142–181      40       alfanum   A dolgozó születési neve, vezetéknév                                                   balra igazított, jobbról blank                                                                 feltöltéssel.

182–221      40       alfanum   A dolgozó születési neve. utónév                                                          balra igazított, jobbról blank                                                                 feltöltéssel.

222–261      40       alfanum   A dolgozó anyja születési neve,                                                            vezetéknév balra igazított, jobbról                                                         blank feltöltéssel. Kötelező kitölteni.

262–301      40       alfanum   A dolgozó anyja születési neve,                                                            utónév balra igazított, jobbról blank                                                      feltöltéssel. Kötelező kitölteni.

302–341      40       alfanum   A dolgozó születési helye. Kötelező                                                     kitölteni.

342–349      8         num         A dolgozó születési ideje (ééééhhnn).                                                   Kötelező kitölteni.

350–353      4         num         A dolgozó lakcímének irányítószáma.                                                   Kötelező kitölteni.

354–378      25       alfanum   A dolgozó lakcíme: helység.                                                                 Kötelező kitölteni.

379–403      25       alfanum   A dolgozó lakcíme: közterület neve.                                                     Kötelező kitölteni.

404–423      20       alfanum   A dolgozó lakcíme: közter.jelleg.                                                          Kötelező kitölteni.

424–431      8         alfanum   A dolgozó lakcíme: házszám.                                                                Kötelező kitölteni.

432–439      8         alfanum   A dolgozó lakcíme: épület.

440–447      8         alfanum   A dolgozó lakcíme: lépcső.

448–452      5         alfanum   A dolgozó lakcíme: emelet.

453–460      8         alfanum   A dolgozó lakcíme: ajtó.

461–467      7         alfanum   Őstermelői igazolvány szám

468–475      8         num         Családi gazdálkodás nyilvántartási                                                        száma

476–485      10       alfanum   Regisztrációs szám

486–489      4         num         magánnyugdíj pénztár azonosítója

490–493      4         num         Korábbi adómegállapításban                                                                 helytelenül megadot tmagánnyugdíj                                                      pénztár azonosítója

494–494      1         num         Korábbi munkáltatótól származó                                                           jövedelem is szerepel

495–495      1         num         09M29-01-01

496–496      1         num         09M29-01-02

497–497      1         num         09M29-02

498–498      1         num         09M29-03

499–499      1         num         09M29-04

500–500      1         num         09M29-05

501–501      1         num         09M29-06

502–502      1         num         09M29-07

                                                                          

09M29 adatai                                      

09M29-03-ről nyilatkozat családi kedvezményről

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

503–503      1         alfa          Családi kedv. érvényesítése (629a)

504–511      8         alfanum   Várandóság igazolt kezdő időpontja                                                     ééééhhnn (154a)

512–519      8         alfanum   Várandóság igazolt bezáró időpontja                                                    ééééhhnn (154b)

520–520      1         alfanum   Magzat-szám (154c)

521–528      8         alfanum   Várandóság igazolt kezdő időpontja                                                     ééééhhnn (154d)

529–536      8         alfanum   Várandóság igazolt bezáró időpontja                                                    ééééhhnn (154e)

537–537      1         alfanum   Magzat-szám (154f)

538–538      1         alfa          Családi kedv. megosztása (155a)

539–568      30       alfanum   Házastárs neve (155b)

569–578      10       alfanum   Házastárs adóazonosító jele (156a)

579–579      1         alfa          Egyedülálló nem vesz igénybe (157a)

 

09M29 adatai                                      

09M29-06-ról nyilatkozat pénztári utalásról

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

580–619      40       alfanum   pénztár megnevezése (139 a)

620–630      11       alfanum   pénztár adószáma (139 b)

631–654      24       alfanum   bankszámla száma (139 c)

655–655      1         alfanum   Nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja                                                      az önkéntes kölcsönös                                                                          nyugdíjpénztárnak (144a)

656–656      1         alfanum   2020.01.01. előtt betölti a                                                                      jogszabályok alapján az öregségi                                                          nyugdíjkorhatárt (145a)         

 

09M29 adatai                                      

09M29-07-ről A tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

657–657      1         alfa          Átalányadózási mód választása 2010.                                                   adóévre (636a)

 

09M29 adatai                                      

09M29-01-01,09M29-01-02,09M29-02

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

658–668      11       num         A munkaviszonyból származó                                                              bérjövedelem érdekképviseleti                                                              tagdíj nélkül (1d)

669–679      11       num         A munkaviszonnyal kapcsolatos                                                           költségtérítés bevétel (2b)

680–690      11       num         A munkaviszonnyal kapcsolatos                                                           költség (2c)

691–701      11       num         A munkaviszonnyal kapcsolatos                                                           jövedelem (2d)

702–712      11       num         Külszolgálatért kapott jövedelem                                                          bevétel (3b)

713–723      11       num         Külszolgálatért kapott jövedelem                                                          költség (3c)

724–734      11       num         Külszolgálatért kapott jövedelem (3d)

735–745      11       num         Más bérjövedelem (4d)

746–756      11       num         Más nem önálló tevékenységből                                                           származó jövedelem (5d)

757–767      11       num         Nem önálló tevékenységből                                                                  származó bevétel (6b)

768–778      11       num         Nem önálló tevékenységgel                                                                  kapcsolatos költség (6c)

779–789      11       num         Nem önálló tevékenységből                                                                  származó jövedelem (6d)

790–800      11       num         Önálló tevékenységből származó                                                          bevétel (9b)

801–811      11       num         Önálló tevékenységből származó                                                          jövedelem (9d)

812–822      11       num         Nyugdíj (nyugdíjban részesülőt                                                            megillető baleseti járadék) (12b)

823–833      11       num         Gyermekgondozási segély,                                                                   gyermeknevelési támogatás (13b)

834–844      11       num         Egyéb adóterhet nem viselő                                                                  járandóság (18b)

845–855      11       num         Adóterhet nem viselő járandóságok                                                      összesen (19d)

856–866      11       num         Külföldi kiküldetésből származó                                                           jövedelem, bevétel (21b)

867–877      11       num         Külföldi kiküldetésből származó                                                           jövedelem, költsége (21c)

878–888      11       num         Külföldi kiküldetésből származó                                                           jövedelem (21d)

889–899      11       num         Egyéb jogcímen kapott jövedelem                                                         (22d)

900–910      11       num         Összevont adóalap bér része (25a)

911–921      11       num         Összevont adóalap összege (25d)

922–932      11       num         2009. évi összes jövedelem (26d)

933–943      11       num         A számított adó (27c)

944–945      2         num         Adójóváírás jogosultsági hónap
                                               (30a)

946–956      11       num         Adójóváírás  (30b)

957–967      11       num         Adóterhet nem viselő járandóságok                                                      adója (31b)

968–978      11       num         A 30–31. sorok „b” oszlopának                                                            összege (33c)

979–989      11       num         Összevont adóalap adója (34c)

990–1000    11       num         Összevont adóalap adóját                                                                      csökkentő kedvezmények (35c)

1001–1011  11       num         A kedvezményekkel csökkentett adó                                                    (36c)

1012–1022  11       num         Életjáradékból származó jövedelem                                                       (165b)

1023–1033  11       num         Életjáradékból származó jövedelem                                                       adója (165c)

1034–1044  11       num         Árfolyam nyereség (166b)

1045–1055  11       num         Árfolyam nyereség adója (166c)

1056–1066  11       num         10%-os osztalék (167b)

1067–1077  11       num         10%-os osztalék adója (167c)

1078–1088  11       num         10%-os osztalék (elengedett tagi                                                           kölcsön alapján(168b)

1089–1099  11       num         10%-os osztalék (elengedett tagi                                                           kölcsön alapján(168c)

1100–1110  11       num         25%-os osztalék (169b)

1111–1121  11       num         25%-os osztalék adója (169c)

1122–1132  11       num         Vállalkozásból kivont jövedelem                                                          (177b)

1133–1143  11       num         Vállalkozásból kivont jövedelem                                                          adója (177c)

1144–1154  11       num         165–177 sorok összesen (jövedelem)                                                   (184b)

1155–1165  11       num         165–177 sorok összesen adója (184c)

1166–1176  11       num         Elkülönülten adózó – nyilatkozat                                                          szerint mástól származó – jövedelem                                                    (185a)

1177–1187  11       num         Összes jövedelem megállapításánál                                                       figyelembe vehető elkülönülten                                                            adózó jövedelem (185b)

1188–1198  11       num         Összes jövedelem megállapításánál                                                       figyelembe vehető elkülönülten                                                            adózó jövedelem adója(185c)

1199–1209  11       num         A 2009. évi adó összege, amely nem                                                    érinti a magánszemély                                                                           adókötelezettségét (51a)

1210–1220  11       num         A 2009. évi adó összege (51c)

1221–1231  11       num         A levont adóelőleg összege (55b)

1232–1242  11       num         2009. évben kifizetett                                                                            osztalékelőlegből levont adó összege                                                    (56b)

1243–1253  11       num         A levont forrásadó összegéből, amely                                                  nem érinti a magánszemélyt (57a)

1254–1264  11       num         A levont forrásadó összege (57b)

1265–1275  11       num         Levont adó, adóelőleg összesen (66c)

1276–1286  11       num         Még befizetendő adó (69c)

1287–1297  11       num         Visszaigényelhető adó, adóelőleg                                                         (70c)

1298–1308  11       num         Munkavállalói érdekképviseleti                                                             tagdíj (42c)

1309–1319  11       num         2009-ben felvett osztalékelőleg 10 és                                                    vagy 25% adója (43b)

1320–1330  11       num         2009-ben felvett osztalékelőleg (43c)

1331–1341  11       num         Önkéntes kölcsönös                                                                              nyugdíjpénztárba befizetett                                                                   munkáltatói hozzájárulás 1. sorban                                                       figyelembe vett rész (651c)

1342–1352  11       num         Önkéntes kölcsönös egészség és                                                          vagy önsegélyző pénztárba befizetett                                                    munkáltatói hozzájárulás 1.sorban                                                        figyelembe vett része (652c)

1353–1363  11       num         A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató                                                       intézménybe befizetett munkáltatói                                                       hozzájárulás 1.sorban figyelembe                                                         vett része (653c)

1364–1374  11       num         Különadó alapjául szolgáló                                                                   összevonandó jövedelmek utáni                                                           kötelezettség, 24. sor d. oszlopából az                                                  adó alapja (241b)

1375–1385  11       num         Különadó alapjául szolgáló                                                                   összevonandó jövedelmek utáni                                                           kötelezettség (241c)

1386–1396  11       num         Levont külön adó összege (244c)

1397–1407  11       num         A még fizetendő különadó (251c)

1408–1418  11       num         Visszaigényelhető különadó (252c)

1419–1429  11       num         Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett                                                      összeg 40%-os kedvezménye                                                                               alapjául szolgáló összeg (81a)

1430–1440  11       num         Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett                                                      összeg 40%-os kedvezménye (81b)

1441–1451  11       num         Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett                                                      összeg 30%-os kedvezmény alapjául                                                    szolgáló összeg (82a)

1452–1462  11       num         Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett                                                      összeg 30%-os kedvezménye (82b)

1463–1473  11       num         Lakáscélú hiteltörlesztés együttes                                                          kedvezménye (83d)

1474–1484  11       num         Súlyos fogyatékosság miatt                                                                  levonandó összeg (84d)

1485–1495  11       num         Közteherjegy értékének 75%-a (85d)

1496–1506  11       num         A megállapodás alapján fizetett                                                             nyugdíjjárulék (87c)

1507–1517  11       num         A megállapodás alapján fizetett                                                             magánnyugdíj pénztári tagdíj (88c)

1518–1528  11       num         A magánnyugdíj pénztári tagdíjat                                                          kiegészítő befizetés (89c)

1529–1539  11       num         Foglalkoztatási nyugdíjszolgáltató                                                        intézménybe befizetés (90c)

1540–1550  11       num         2009. évben képzési költségként                                                           befizetett összeg (91c)

1551–1561  11       num         Képzési költség halasztott                                                                     kedvezményének alapja (92c)

1562–1572  11       num         Felnőttképzési díj halasztott                                                                  kedvezményének alapja (93c)

1573–1583  11       num         Közcélú adományként befizetett                                                            összeg (94c)

1584–1594  11       num         Tartós adományozás külön                                                                   kedvezményének alapja (95c)

1595–1605  11       num         Élet- és nyugdíjbiztosítási díjaként                                                        befizetett összeg (96c)

1606–1616  11       num         87–96 c oszlopok összege (97c)

1617–1627  11       num         87–96 c oszlopok összege (97d)

1628–1638  11       num         Családi kedvezmény eltartottak után                                                     (100d)

1639–1649  11       num         Összes adókedvezmény (102d)

 

09M29 adatai                                      

09M29-06-ről az önk. kölcsönös biztosító pénztárhoz történő utaláshoz szükséges adatok

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

1650–1660  11       num         Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba                                                  befizetett összeg 30%-a (132c)

1661–1671  11       num         Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba

                                               befizetett összeg 30%-a (133b)

1672–1682  11       num         Önkéntes kölcsönös                                                                              egészségpénztárban lekötött összeg                                                      10% (134b)

1683–1693  11       num         Önkéntes kölcsönös egészségpénztári                                                  prevenciós szolgáltatás 10%-a (135b)

1694–1704  11       num         Önkéntes kölcsönös egészségpénztári                                                  kedvezmény együttes összege (136c)

1705–1715  11       num         Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári                                                   kedvezmények együttes összege                                                           (137d)

1716–1726  11       num         Összevont adóalap utáni adó terhére                                                     utalandó összeg (138d)

 

09M29 adatai                                      

09M29-07-ről A tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása

Pozíció        Hossz Típus      Adattartalom

1727–1737  11       num         Bevételi nyilatkozat Ft (631a)

1738–1748  11       num         A 631. sor összegéből a költségek                                                        fedezetére és fejlesztési célra kapott                                                      támogatás összege (632a)

1749–1759  11       num         A 631. sor összegéből az egységes                                                       területalapú (földalapú) támogatás                                                        összege (633a)

1760–1770  11       num         A 631. sor összegéből az egyéb                                                            jogcímen folyósíott támogatás                                                              összege (634a)

1771–1781  11       num         A 2009.évi járulékfizetési                                                                     kötelezettség alapjának összege (635a)

1782–1792  11       num         Mezőgazdasági őstermelőt terhelő                                                        egészségügyi hozzájárulás alapja                                                          (641a)

1793–1803  11       num         A 641.sor összege után fizetendő                                                         15%-os egészségügyi hozzájárulás                                                       összege (642a)

1804–1814  11       num         Befizetett 15%-os egészségügyi                                                            hozzájárulás összege (643a)

1815–1825  11       num         Befizetendő 15%-os egészségügyi                                                        hozzájárulás összege (644a)

1826–1836  11       num         Visszajáró 15%-os egészségügyi                                                          hozzájárulás összege (645a)

09M29 VÁLTOZÓ REKORDHOSSZÚSÁGÚ ALAkBAN

09M29 VÁLTOZÓ REKORDHOSSZÚSÁGÚ ALAKBAN

09M29 adatai kiegészítve 09M29-03, 09M29-06, 09M29-07 adataival                                                                        

Pozíció        Hossz  Típus          Adattartalom

1–5              5          alfanum       Rekordjel, fix adat: 09M29

6–6              1          alfa              üres (blank)

7–17            11        alfanum       A munkáltató adóazonosító száma,                                                                  Kitöltése kötelező.

18–23          6          num             A rekord sorszáma, 000001-től                                                                       indul, folyamatos sorszám,                                                    kitöltése kötelező.

24–24          1          alfa              Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)

25–25          1          alfa              „T”, ha a magánszemélyt                                                                                 adókötelezettség nem terheli

26–36          11        alfanum       Jogelőd adószáma. Csak akkor                                                                        kitöltendő, ha a jogutód a                                                                           jogelődje kötelezettségét teljesíti.

37–46          10        alfanum       A dolgozó adóazonosító jele.                                                                           Kitöltése kötelező.

47–47          1          num             neme

48–50          3          num             A dolgozó állampolgárság kód.                                                                       Kötelező kitölteni.

51–61          11        alfanum       A dolgozó neve, előtag balra                                                                           igazított, jobbról blank  feltöltéssel.

62–101        40        alfanum       A dolgozó neve, vezetéknév balra                                                                   igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                             Kitöltése kötelező

102–141      40        alfanum       A dolgozó neve, utónév balra                                                                          igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                             Kitöltése kötelező.

142–181      40        alfanum       A dolgozó születési neve,                                                                                vezetéknév .balra igazított, jobbról                                                             blank feltöltéssel.

182–221      40        alfanum       A dolgozó születési neve. utónév                                                                    balra igazított, jobbról blank                                                   feltöltéssel.

222–261      40        alfanum       A dolgozó anyja születési neve,                                                                       vezetéknév balra igazított, jobbról                                                              blank feltöltéssel.                                                                                             Kötelező kitölteni.  

262–301      40        alfanum       A dolgozó anyja születési neve,                                                                       utónév balra igazított, jobbról blank                                                           feltöltéssel. Kötelező kitölteni.

302–341      40        alfanum       A dolgozó születési helye.                                                                                               Kötelező kitölteni.

342–349      8          num             A dolgozó születési ideje                                                                                 (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

350–353      4          num             A dolgozó lakcímének                                                                                     irányítószáma. Kötelező kitölteni.

354–378      25        alfanum       A dolgozó lakcíme: helység.                                                                            Kötelező kitölteni.

379–403      25        alfanum       A dolgozó lakcíme: közterület                                                                         neve. Kötelező kitölteni.

404–423      20        alfanum       A dolgozó lakcíme: közter.jelleg.                                                                     Kötelező kitölteni.

424–431      8          alfanum       A dolgozó lakcíme: házszám.                                                                          Kötelező kitölteni.

432–439      8          alfanum       A dolgozó lakcíme: épület.

440–447      8          alfanum       A dolgozó lakcíme: lépcső.

448–452      5          alfanum       A dolgozó lakcíme: emelet.

453–460      8          alfanum       A dolgozó lakcíme: ajtó.

461–467      7          alfanum       Őstermelői igazolvány szám

468–475      8          num             Családi gazdálkodás nyilvántartási                                                                  száma

476–485      10        alfanum       Regisztrációs szám

486–489      4          num             magánnyugdíj pénztár azonosítója

490–493      4          num             Korábbi adómegállapításban                                                                            helytelenül megadott magánnyugdíj                                                           pénztár azonosítója

494–494      1          num             Korábbi munkáltatótól származó                                                                     jövedelem is szerepel

495–495      1          num             09M29-01-01

496–496      1          num             09M29-01-02

497–497      1          num             09M29-02

498–498      1          num             09M29-03

499–499      1          num             09M29-04

500–500      1          num             09M29-05

501–501      1          num             09M29-06

502–502      1          num             09M29-07

                                                              

09M29 adatai                                                                     

09M29-03-ről nyilatkozat családi kedvezményről

Pozíció        Hossz  Típus          Adattartalom

503–503      1          alfa              Családi kedv. érvényesítése (629a)

504–511      8          alfanum       Várandóság igazolt kezdő                                                                                               időpontja ééééhhnn (154a)

512–519      8          alfanum       Várandóság igazolt bezáró                                                                                              időpontja ééééhhnn (154b)

520–520      1          alfanum       Magzat-szám (154c)

521–528      8          alfanum       Várandóság igazolt kezdő                                                                                               időpontja ééééhhnn (154d)

529–536      8          alfanum       Várandóság igazolt bezáró                                                                                              időpontja ééééhhnn (154e)

537–537      1          alfanum       Magzat-szám (154f)

538–538      1          alfa              Családi kedv. megosztása (155a)

539–568      30        alfanum       Házastárs neve (155b)

569–578      10        alfanum       Házastárs adóazonosító jele (156a)

579–579      1          alfa              Egyedülálló nem vesz igénybe                                                                         (157a)

09M29 adatai                                                                      09M29-06-ról nyilatkozat pénztári utalásról

Pozíció        Hossz  Típus          Adattartalom

580–619      40        alfanum       pénztár megnevezése (139a)

620–630      11        alfanum       pénztár adószáma (139b)

631–654      24        alfanum       bankszámla száma (139c)

655–655      1          alfanum       Nyugdíjszolgáltatás miatt nem                                                                         tagja az önkéntes kölcsönös                                                   nyugdíjpénztárnak (144a)

656–656      1          alfanum       2020.01.01. előtt betölti a                                                                                jogszabályok alapján az öregségi                                                               nyugdíjkorhatárt (145a)

09M29 adatai                                                                     

09M29-07-ről A tételes költségelszámolást alkalmazó,    nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása

Pozíció        Hossz  Típus          Adattartalom

657–657      1          alfa              Átalányadózási mód választása                                                                        2010. adóévre (636a)

658–660      3          num             Mezőszámláló: az előforduló                                                                           mezőnév-adat párosok száma.

                    6          alfanum       Mezőnév = lapjel + oszlop                                                                                              betűjele + sor száma.
                                                    Lapjel = F1–09M29-01-01,
                                                    09M29-01-02, 09M29-02 esetén,
                                                    A6–09M29-06 esetén,
                                                    A7–09M29-07 esetén

                    11        num             Adat = mezőnév szerinti érték

                                                    Megjegyzés: a mezőnév-adat                                                                          páros max. 108-szor ismétlődhet.                              A max. rekordhossz = 2496.                                                                            Példa: a főlapon 2 kitöltött sor van

                                                    az 1-es és 4-es az érték = 150000, és                                                                              a 09M29-06 lapon 1 kitöltött sor                                 van, a 132-es, érték = 10000

a leíró karaktersorozat:

003F1D00100000150000F1D00400000150000A6C13200000010000

                                                              

Mezőnév   ADAT:

F1D001    A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekkép-                                     viseleti  tagdíj nélkül (1d)

F1B002     A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bevétel (2b)

F1C002     A munkaviszonnyal kapcsolatos költség (2c)

F1D002    A munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelem (2d)

F1B003     Külszolgálatért kapott jövedelem bevétel (3b)

F1C003     Külszolgálatért kapott jövedelem költség (3c)

F1D003    Külszolgálatért kapott jövedelem (3d)

F1D004    Más bérjövedelem (4d)

F1D005    Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5d)

F1B006     Nem önálló tevékenységből származó bevétel (6b)

F1C006     Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költség (6c)

F1D006    Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (6d)

F1B009     Önálló tevékenységből származó bevétel (9b)

F1D009    Önálló tevékenységből származó jövedelem (9d)

F1B012     Nyugdíj (nyugdíjban részesülőt megillető                                                          baleseti járadék) (12b)

F1B013     Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás                                     (13b)

F1B018     Egyéb adóterhet nem viselő járandóság (18b)

F1D019    Adóterhet nem viselő járandóságok összesen (19d)

F1B021     Külföldi kiküldetésből származó jövedelem, bevétel                                          (21b)

F1C021     Külföldi kiküldetésből származó jövedelem, költsége                                        (21c)

F1D021    Külföldi kiküldetésből származó jövedelem (21d)

F1D022    Egyéb jogcímen kapott jövedelem (22d)

F1A025    Összevont adóalap bér része (25a)

F1D025    Összevont adóalap összege (25d)

F1D026    2009. évi összes jövedelem (26d)

F1C027     A számított adó (27c)

F1A030    Adójóváírás jogosultsági hónap (30a)

F1B030     Adójóváírás  (30b)

F1B031     Adóterhet nem viselő járandóságok adója (31b)

F1C033     A 30–31. sorok „b” oszlopának összege (33c)

F1C034     Összevont adóalap adója (34c)

F1C035     Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények                                          (35c)

F1C036     A kedvezményekkel csökkentett adó (36c)

F1B165     Életjáradékból származó jövedelem (165b)

F1C165     Életjáradékból származó jövedelem adója (165c)

F1B166     Árfolyam nyereség (166b)

F1C166     Árfolyam nyereség adója (166c)

F1B167     10%-os osztalék (167b)

F1C167     10%-os osztalék adója (167c)

F1B168     10%-os osztalék (elengedett tagi kölcsön alapján(168b)

F1C168     10%-os osztalék (elengedett tagi kölcsön alapján(168c)

F1B169     25%-os osztalék (169b)

F1C169     25%-os osztalék adója (169c)

F1B177     Vállalkozásból kivont jövedelem (177b)

F1C177     Vállalkozásból kivont jövedelem adója (177c)

F1B184     165–177 sorok összesen (jövedelem) (184b)

F1C184     165–177 sorok összesen adója (184c)

F1A185    Elkülönülten adózó – nyilatkozat szerint mástól                                                 származó – jövedelem (185a)

F1B185     Összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető                                       elkülönülten adózó jövedelem (185b)

F1C185     Összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető                                       elkülönülten adózó jövedelem adója(185c)

F1A051    A 2009. évi adó összege, amely nem érinti a                                                      magánszemély adókötelezettségét (51a)

F1C051     A 2009. évi adó összege (51c)

F1B055     A levont adóelőleg összege (55b)

F1B056     2009. évben kifizetett osztalékelőlegből levont adó                                            összege (56b)

F1A057    A levont forrásadó összegéből, amely nem érinti a                                             magánszemélyt (57a)

F1B057     A levont forrásadó összege (57b)

F1C066     Levont adó, adóelőleg összesen (66c)

F1C069     Még befizetendő adó (69c)

F1C070     Visszaigényelhető adó, adóelőleg (70c)

F1C042     Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (42c)

F1B043     2009-ben felvett osztalékelőleg 10 és vagy 25% adója                                       (43b)

F1C043     2009-ben felvett osztalékelőleg (43c)

F1C651     Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett                                                                munkáltatói hozzájárulás 1. sorban figyelembe vett rész                                 (651c)

F1C652     Önkéntes kölcsönös egészség és vagy önsegélyző                                             pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sorban                           figyelembe vett része (652c)

F1C653     A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe                                                befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sorban figyelembe                        vett része (653c)

F1B241     Különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek                                      utáni kötelezettség, 24. sor d.oszlopából az adó alapja                            (241b)

F1C241     Különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek                                      utáni kötelezettség (241c)

F1C244     Levont külön adó összege (244c)

F1C251     A még fizetendő különadó (251c)

F1C252     Visszaigényelhető különadó (252c)

F1A081    Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 40%-os                                          kedvezménye alapjául szolgáló összeg (81a)

F1B081     Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 40%-os                                          kedvezménye (81b)

F1A082    Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os                                          kedvezmény alapjául szolgáló összeg (82a)

F1B082     Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os                                          kedvezménye (82b)

F1B083     Lakáscélú hiteltörlesztés együttes kedvezménye (83d)

F1B084     Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (84d)

F1D085    Közteherjegy értékének 75%- a (85d)

F1C087     A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék (87c)

F1C088     A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj pénztári                                      tagdíj (88c)                            

F1C089     A magánnyugdíj pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés                                        (89c)

F1C090     Foglalkoztatási nyugdíjszolgáltató intézménybe                                                 befizetés (90c)

F1C091     2009. évben képzési költségként befizetett összeg (91c)

F1C092     Képzési költség halasztott kedvezményének alapja                                             (92c)

F1C093     Felnőttképzési díj halasztott kedvezményének alapja (93c)

F1C094     Közcélú adományként befizetett összeg (94c)

F1C095     Tartós adományozás külön kedvezményének alapja (95c)

F1C096     Élet- és nyugdíjbiztosítási díjaként befizetett összeg (96c)

F1C097     87–96 c oszlopok összege (97c)

F1D097    87–96 c oszlopok összege (97d)

F1D100    Családi kedvezmény eltartottak után (100d)

F1D102    Összes adókedvezmény (102d)

A6C132    Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg                                     30%-a (132c)                                        

A6B133    Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg                                   30%-a (133b)

A6B134    Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg                                   10% (134b)

A6B135    Önkéntes kölcsönös egészségpénztári prevenciós                                              szolgáltatás 10%-a (135b)

A6C136    Önkéntes kölcsönös egészségpénztári kedvezmény                                           együttes összege (136c)

A6D137    Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények                                       együttes összege (137d)

A6D138    Összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg                                         (138d)

A7A631    Bevételi nyilatkozat Ft (631a)

A7A632    A 631. sor összegéből a költségek fedezetére és                                                                fejlesztési célra kapott támogatás összege (632a)

A7A633    A 631. sor összegéből az egységes területalapú                                                 (földalapú) támogatás összege (633a)

A7A634    A 631. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított                                         támogatás összege (634a)

A7A635    A 2009.évi járulékfizetési kötelezettség alapjának                                              összege (635a)

A7A641    Mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi                                                hozzájárulás alapja (641a)

A7A642    A 641.sor összege után fizetendő 15%-os egészségügyi                                    hozzájárulás összege (642a)

A7A643    Befizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege                                        (643a)

A7A644    Befizetendő 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege                                    (644a)

A7A645    Visszajáró 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege                                      (645a)

 

09AM29                                                              

09M29-05 adóstárs adatai

Pozíció        Hossz  Típus          Adattartalom

1–6              6          alfanum       Rekordjel, fix adat: 09AM29,                                                                          kitöltése kötelező.

7–17            11        alfanum       A munkáltató adóazonosító száma,                                                                  balra igazított jobbról blank                                                    feltöltéssel. Kitöltése kötelező.

18–23          6          num             A rekord sorszáma, 000001-től                                                                       indul, folyamatos sorszám,                                        kitöltése kötelező.

24–33          10        alfanum       A dolgozó adóazonosító jele, balra                                                                  igazított jobbról blank feltöltéssel.                                                              Kitöltése kötelező.

34–44          11        alfanum       A dolgozó neve, előtag,balra                                                                           igazított jobbról blank feltöltéssel.                                                              Kitöltése kötelező.

45–84          40        alfanum       A dolgozó neve, vezetéknév balra                                                                   igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                             Kitöltése kötelező.

85–124        40        alfanum       A dolgozó neve, utónév balra                                                                          igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                             Kitöltése kötelező.

125–130      6          num             Hivatkozási sorszám, a dolgozó                                                                      09M29 file-beli rekordsorszáma.                                                               Kitöltése kötelező.

131–132      2          num             Alsorszám , kitöltése kötelező.

133–134      2          num             lakáscélú hitelszerződés (1)%                                                                          (619a)

135–145      11        num             lakáscélú hitelszerződés (1)%                                                                          alapjául szolgáló összeg (619b)

146–147      2          num             lakáscélú hitelszerződés (2)%                                                                          (619c)

148–158      11        num             lakáscélú hitelszerződés (2)%                                                                          alapjául szolgáló összeg (619d)

159–159      1          num             nyilatkozat házas-(élet)társról (620a)

160–179      20        alfanum       Település neve (121a)

180–199      20        alfanum       Helyrajzi szám (122a)

200–200      1          alfanum       Adóstárs nincs-jelző (123a)

201–230      30        alfanum       Adóstárs1 neve (611a)

231–240      10        alfanum       Adóstárs1 adóazonosító jele (612a)

241–270      30        alfanum       Adóstárs2 neve (613a)

271–280      10        alfanum       Adóstárs2 adóazonosító jele (614a)

281–310      30        alfanum       Adóstárs3 neve (615a)

311–320      10        alfanum       Adóstárs3 adóazonosító jele (616a)

321–350      30        alfanum       Adóstárs4 neve (617a)

351–360      10        alfanum       Adóstárs4 adóazonosító jele (618a)

09M29                    

09M29-04 eltartottak adatai

Pozíció        Hossz  Típus          Adattartalom

1–6              6          alfanum       Rekordjel, fix adat: 09CM29,                                                                          kitöltése kötelező.

7–17            11        alfanum       A kifizető adóazonosító száma,                                                                       balra igazított jobbról space                                                    feltöltéssel. Kitöltése kötelező.

18–23          6          num             A rekord sorszáma, 000001-től                                                                       indul, folyamatos sorszám,                                                    kitöltése kötelező.

24–33          10        alfanum       A dolgozó adóazonosító jele, balra                                                                  igazított jobbról blank feltöltéssel.                                                              Kitöltése kötelező.

34–44          11        alfanum       A dolgozó neve, előtag,balra                                                                           igazított jobbról blank feltöltéssel.                                                              Kitöltése kötelező.

45–84          40        alfanum       A dolgozó neve, vezetéknév balra                                                                   igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                             Kitöltése kötelező.

85–124        40        alfanum       A dolgozó neve, utónév balra                                                                          igazított, jobbról blank feltöltéssel.                                                             Kitöltése kötelező.

125–130      6          num             Hivatkozási sorszám, a dolgozó                                                                      09M29 file-beli rekordsorszáma.                                                               Kitöltése kötelező.

131–133      3          num             Alsorszám. A dolgozó                                                                                     eltartottjainak 001-től induló                                                  folyamatos sorszáma. Kitöltése                                                                           kötelező.

134–134      1          num             Eltartott kód. Kitöltése kötelező

135–136      2          num             Kedvezményre jogosító hónapok                                                                    száma

137–146      10        alfanum       Az eltartott adóazonosító jele.
                                                    Ha ez üres, akkor a további mezők                                                                  kitöltése kötelező

147–171      25        alfanum       Az eltartott neve. Kitöltése                                                                               kötelező. Balra igazított , jobbról                                                                blank feltöltéssel

172–179      8          num             Az eltartott születési ideje.                                                                                               Kitöltése kötelező Balra igazított,                                                                jobbról blank feltöltéssel

180– 206     27        alfanum       Az eltartott neve. Kitöltése kötelező.                                                                               Balra igazított, jobbról blank                                                     feltöltéssel

207–231      25        alfanum       Az eltartott anyja neve, balra                                                                            igazított jobbról blank feltöltéssel

232–235      4          alfanum       Az eltartott lakcíme:                                                                                         irányítószám.

236–260      25        alfanum       Az eltartott lakcíme: helységn                                                                          Balra igazított, jobbról blank                                                  feltöltéssel

261–285      25        alfanum       Az eltartott állandó lakóhelye:                                                                          közterület neve. Balra igazított,                                                                  jobbról blank feltöltéssel.

286–310      25        alfa              Az eltartott állandó lakóhelye:                                                                          közterület jellege (út, utca, tér)                                                                   Balra igazított jobbról blank                                                                             feltöltéssel

311–316      6          alfanum       Az eltartott állandó lakóhelye:                                                                          házszám Balra igazított jobbról                                                                  blank feltöltéssel

317–319      3          alfanum       Az eltartott állandó lakóhelye:                                                                          épület. Balra igazított jobbról                                                 blank feltöltéssel

320–322      3          alfanum       Az eltartott állandó lakóhelye:                                                                          lépcsőház. Balra igazított, jobbról                                                              blank feltöltéssel

323–325      3          alfanum       Az eltartott állandó lakóhelye:                                                                          emelet. Balra igazított, jobbról                                                                    blank feltöltéssel

326–329      4          alfanum       Az eltartott állandó lakóhelye: ajtó

                                                    Balra igazított jobbról blank                                                                             feltöltéssel

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.