adozona.hu
8003/2010. (AEÉ 3-4.) APEH tájékoztatója
8003/2010. (AEÉ 3-4.) APEH tájékoztatója
a 2009. évi személyi jövedelemadó, különadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2009. január 1-jétől a 2009. évre alkalmazandó - a személyi jövedelemadó, különadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és...
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja.
A kifizetők és munkáltatók igazolásokkal kapcsolatos feladatait és az adatszolgáltatási kötelezettségeit a 8008/2009. (AEÉ 13.), valamint a 8006/2009. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató ismertette. Az említett tájékoztatókban foglaltak ismerete is szükséges a jelen tájékoztatóban leírtak alkalmazásához.
Az adómegállapítást az adóhatóság részére kizárólag elektronikus úton lehet továbbítani.
A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, az adómegállapítás levezetésére szolgáló nyomtatványok, kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, azokat az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu) lehet letölteni, vagy a megadott formátum alapján elkészíteni és a magánszemély számára átadni.
A tájékoztató részét képezi a 12. számú melléklet, az adóhatóság tájékoztatására szolgáló nyomtatvány a magánszemély adóhátralékáról (09T29), valamint az elektronikusan történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 13. számú melléklet.
állapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A különadózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adójáról, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely adójának megállapítására maga köteles (pl. a tőzsdei ügyletből, csere ügyletből származó jövedelem) szintén bevallásában kell számot adnia.
A magánszemély - az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően - nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az olyan bevételt, amelyre, a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint nemleges bevallási nyilatkozatot tett;
c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot;
e) a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta;
f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet);
i) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Ilyen jövedelem lehet az alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett jövedelem.
A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
olyan bevételt, amelyet az a)-i) pontok alapján nem köteles bevallani;
adóterhet nem viselő járandóságot szerzett;
magán-nyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesített, és ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozott arról, hogy e jövedelme után az szja-törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége (e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltatott az állami adóhatóságnak 2010. január 31-éig).
A magánszemély az előzőekben leírtaktól függetlenül köteles az adóévre, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást benyújtani, ha
az adóévben egyéni vállalkozó volt;
az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységből származó, a támogatások nélkül számított bevétele az adómentesség értékhatárát (600 000 forintot) meghaladta, kivéve, ha az szja-törvény rendelkezései szerint nemleges nyilatkozatot tehet;
az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte (nem minősül költséglevonás kérésének az szja-törvény szerinti igazolás nélkül elszámolható költség - elismert költség - levonására tett nyilatkozat);
az adóévre, fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
tőzsdei ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12%) adófizetésére köteles;
nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
nem belföldi illetőségű magánszemély;
végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége;
a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
valamely bevételére vonatkozóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetést a kifizetőtől átvállalta;
valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési, vagy tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési-kötelezettsége keletkezett;
adóját az szja-törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
az előzőekben nem említett esetekben akkor, ha nem tesz, vagy nem tehet egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot.
ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége,
az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,
az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett,
az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,
nyugdíj-előtakarékossági számláról nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett,
továbbá
nem volt egyéni vállalkozó és
mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott és
az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem kivételével, nem kötelezett az adóhatósági közreműködés nélkül elkészítendő 0953-as bevallás benyújtására,
azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély
adókedvezményt érvényesít,
az adójáról rendelkezik,
továbbá,
ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad vagy egyébként e bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani,
továbbá,
ha olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényszabályait alkalmazza, kivéve, ha az ekho szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak.
Az adó megállapítását vállaló munkáltatónak kell tekinteni a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot is (továbbiakban: munkáltató), amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság - ideértve az európai holding részvénytársaságot is -, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.)
A magánszemély a 09NY29 nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;
az első pontban említett bevételét kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
az első pontban említett bevételét a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;
az adóévben - az előzőekben említett bevétel(ek) mellett - kizárólag
adóköteles társadalombiztosítási,
családtámogatási ellátás,
önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye,
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás,
belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt,
feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást 2010. március 20-áig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.
Az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik a magánszemély, e nyilatkozatát is a munkáltatójának átadja 2010. március 20-áig.
osztalékból, értékpapír-kölcsönzéséből, életjáradékból, vállalkozásból történő kivonásból, valamint árfolyamnyereségből szerzett jövedelme munkáltatójától származott, illetve, ha nem kizárólag munkáltatójától származott, azaz, ha más kifizető(k)től is szerzett ilyen címen jövedelmet és e jogcímeken szerzett jövedelmek összege együttesen sem haladja meg a 100 000 forintot, és az adót a másik kifizető levonta (erről írásban nyilatkozott);
ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásból származó bevételéből, jövedelme nem keletkezett;
önálló művészeti tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg megállapítása nem tételes költségelszámolással került meghatározásra, és a kifizetéskor levonásra került;
az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága (ide nem értve a társadalombiztosítási-családtámogatási ellátást és a belföldről származó nyugdíjat) a munkáltatójától származott, kivéve azt a jövedelmet, amely a szja-törvény 3. § 72/l pontja szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető (ez utóbbi az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás választási lehetőségét is kizárja);
nyilatkozata a göngyölítéses módszer alkalmazásával kapcsolatban megfelelt a törvényben előírtaknak (vagyis az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegének túllépését követően minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozott a munkáltatójának, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánszemély köteles, az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12%-át adóbevallásában rendezni.);
nem kívánja az adómegállapítás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen például a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén, vagy nem a munkáltatótól származik az adomány), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt;
a magán-nyugdíjpénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalta (kifizetés helyett);
nem kíván a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele címén (is) összevont adókedvezményt érvényesíteni.
Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvet váltott ki, de e jogviszonyából nem keletkezett (bevallásköteles) jövedelme.
Nem állapíthatja meg a munkáltató annak a dolgozójának adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá akinek más forrásból is származott olyan adóköteles jövedelme, mely az 1/b és 1/c pontban leírtak szerint kizárja az adómegállapítás lehetőségét. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást (nem adómentes természetbeni juttatást), függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható az is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján, a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget. (Kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet, mert utóbbiak adómentes jövedelmek.) Előfordulhat, hogy más kifizetőtől (is) szerzett adóterhet nem viselő járandóságot a magánszemély (kivéve az ide tartozó társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat). Bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata alapján ezeket a járandóságokat figyelembe vette a munkáltató, mégsem végezheti el a magánszemély adómegállapítását.
Nem kizáró ok, ha más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 100 000 forintot meg nem haladó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből, árfolyamnyereségből, életjáradékból és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta. Ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
Ha a magánszemély 2010. január 1-je után megszünteti a munkaviszonyát, de 2010. január 31-éig nem létesít új munkaviszonyt, akkor önadózóként adóbevallást kell adnia, vagy élhet az egyszerűsített bevallás lehetőségével, ha annak feltételei fennállnak (1/b pont).
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért a munkáltató megállapíthatja az adóját, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély is 2010. január 31-éig kérheti a munkáltatójától az adómegállapítást.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2010. március 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
A munkáltatói adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapításával együtt (09M29), 2010. június 10-éig elektronikus úton küldi meg a munkáltató az illetékes APEH igazgatóságához (Eredeti beadás, ezt jelölni kell az "adómegállapítás jellege" kódkockában "E"-vel.)
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az adó megállapításához való jogra vonatkozó elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos tudnivalók a 8008/2009. (AEÉ 13.) APEH tájékoztatóban találhatók.
A 2009. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2010. május 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át, - például április 2-a és május 10-e között - hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításában) megosztással érvényesíthesse a május 20-ai határidőig.
A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adómegállapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóügyében illetékes adóhatóság dönt.
Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie (’08-as bevallás). A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. § (2) bekezdésben foglaltak miatt nem módosítható, úgy munkáltató a feltárt adókülön-
bözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély illetékessége szerinti adóhatósághoz. A feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie (’08-as bevallás).
Nem helyesbíthető a munkáltatói adómegállapítás, ha a 09M29-06-os lapot érinti. Ebben az esetben a magánszemély élhet adózói javítással (helyesbítéssel) a 0953-as bevallás benyújtásával, az ott leírtak szerint.
Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 1008-as bevalláson az önellenőrzést is el kell végezni tekintettel arra, hogy az adómegállapítás "eredményéről" (a különbözet levonásáról vagy visszafizetéséről) a 1008-as bevallásban kell számot adni.
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait - amennyiben az Szf. tv.5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nyilatkozat(ok) kezelésével munkáltatóját bízza meg - legkésőbb 2010. május 10-éig adja át a munkáltatójának, hogy azok legkésőbb 2010. május 20-áig beérkezzenek az adóhatósághoz.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az állami adóhatóság illetékes igazgatósága részére.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét.
A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell. Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
gyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőlegekkel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2010. június 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély adóügyében illetékes APEH igazgatóságot (09T29-es lap 12. számú melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a 09T29-es lapon értesíteni a tartozás összegéről az illetékes regionális APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya.
A magánszeméllyel elszámolt személyi jövedelemadó, különadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a munkáltató a 1008-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti.
A visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre az előzőek szerinti adónemeket befizette.
A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adómegállapítást kérő nyilatkozatát. Ha a munkáltató, nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy élhet az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségével.
Ha a munkavállaló (tag) őstermelői tevékenységet is folytatott az adóévben és e tevékenységére a tételes költség elszámolást alkalmazta, akkor a törvényben meghatározott feltételekkel az őstermelői bevételéről nemleges nyilatkozatot tehet. A bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki az említett őstermelő akkor, ha a jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik a támogatásokkal együtt számított bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával.
Ha a munkavállaló (tag) közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy a közösen megszerzett bevétel-
ből a magánszemélyre jutó rész előzőek szerint számított összegnek megfelel - jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20%-át kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
Amennyiben az előzőekben említett munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600 000 forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot természetesen nem kell kitöltenie.
Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában, az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 0953-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.
Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot be kell írnia.
Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi adómegállapítását kizárná - ezt a nyilatkozatot a 09NY63-as nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni.
Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét (633. sor) is, valamint az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét (634. sor). A 635. sorban kell nyilatkozni a 2009. évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegéről. Ezt a sort annak az őstermelőnek kell kitöltenie, aki az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási), illetve gazdasági társaság választott tisztségviselője, mert ebben az esetben, őstermelőként biztosított. (A biztosítotti jogviszonnyal összefüggésben megfizetett járulékalappal csökkenteni kell majd, a 15%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.)
Ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a 2010. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 636. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak a mezőgazdasági kistermelő választhatja (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is),
ha az szja-törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül (továbbiakban mezőgazdasági kistermelő).
A döntéshez a 0953-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
Az Eho. tv. előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15%-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie.
637. sor: Ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben "X"-szel jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
638. sor: Ha a magánszemély a 2009. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
639. sor: Ha a 638. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.
Az adómegállapítást az említett nyomtatványok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az APEH Internetes honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg ennek megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon, határidőben megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek.
Az Azonosítás (A) blokkban fel kell tüntetni a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, nemét, anyja születési nevét, a magánszemély születési helyét és idejét, valamint a 1008-as bevallás mellékletében felsoroltak szerint az állampolgárságát és abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító számát is.
A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt.
Ha az adómegállapítás korábbi munkáltatótól, más kifizetőtől származó jövedelmet - "halmozott adatot" - is tartalmaz, a (B) blokkban a jelölt helyen "1"-es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató által kiállított "Adatlap 2009." adatainak figyelembe vétele. Ilyennek tekintendő továbbá az adóköteles családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás is. Abban az
esetben, ha az említett ellátásokat nem a munkáltató folyósította, az elszámolás feltétele az, hogy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolásait átadja a munkáltatójának. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot", "0"-át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe.
A munkáltatói adómegállapítás részét képezi a mezőgazdasági kistermelő munkavállaló egészségügyi hozzájárulásának megállapítása is - a magánszemély nyilatkozata alapján. A 09M29-07-es lap (10. sz. melléklet) kitöltésének feltétele, hogy a 09M29-es lapon az őstermelői igazolvány számát feltüntessék.
A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
Ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek a magánszemély, úgy a regisztrációs számot kell beírni.
Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány egyben a magánszemély bevallásának is tekintendő, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. Így a 09M29-es lapon fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapítás részeként felhasznált lapok mennyiségét. A 09M29-01-01-es és a 09M29-01-02-es lap benyújtása kötelező.
Ha az adómegállapítást az elévülési időn belül a II. 1/c pontnál leírtak szerint helyesbíti a munkáltató, úgy ezt is jelölni kell "H"-val a 09M29-es lap (B) blokkjában, a "Jelölje az adómegállapítás jellegét" kódkockában.
Előfordulhat, hogy a magánszeméllyel kapcsolatosan nem terhelte adómegállapítási kötelezettség a munkáltatót. Ilyen akkor lehetséges, ha a munkáltató, a magánszemély erre irányuló kérelmének hiányában végzi el az adómegállapítást. Ezt a 09M29-es lap (B) blokkjában az erre szolgáló helyen - a helyesbítés mellett - "T" betűvel kell jelölni. A "T" jelölés esetén, a 09M29 lap kitöltésén túl nincs más teendő.
A munkáltatói adómegállapítás pótlására csak adóéven belül van lehetőség. Pótlásnak kell tekinteni a határidőt követően teljesített eredeti adatszolgáltatást. A pótlást a 09M29-es lap (B) blokkjában a "Jelölje az adómegállapítás jellegét" kódkockában "P"-vel kell jelölni.
A 2009. évi adómegállapítás részeként felhasználható lapok:
09M29 Magánszemélyenkénti összesítő a 2009. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapításához (3. sz. melléklet).
09M29-01-01 A 2009. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapítása (4/a. sz. melléklet).
09M29-01-02 A 2009. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapítása (4/b. sz. melléklet)
09M29-02 Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények részletezése (5. sz. melléklet).
09M29-03 Nyilatkozat a 2009. évi munkáltatói adómegállapításhoz tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokról (6. sz. melléklet).
09M29-04 A 2009. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó lap (7. sz. melléklet).
09M29-05 A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (8. sz. melléklet).
09M29-06 Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről (9. sz. melléklet).
09M29-07 Tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása (10. sz. melléklet)
Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához - az adóhatósághoz nem kell benyújtani (11. sz. melléklet).
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
Ha a dolgozó (tag) a munkáltató felé bármely önálló tevékenység ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallás (0953. számú) benyújtására kötelezett.
A 12., 13. soroknál leírt, adóterhet nem viselő járandóságokon kívüli adóterhet nem viselő járandóságok részletes felsorolását és fogalmát az szja-törvény 3. § 72. pontja tartalmazza.
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 Ft) lehet.
Amennyiben a magánszemély 2009. évi összes - az elszámolásban szereplő - jövedelme, (26. sor "d" oszlopa) az 1 250 000 forintot meghaladja, de nem több 2 762 000 forintnál, akkor az adójóváírásra való jogosultságát a magánszemély teljes egészében nem veszítette el, csökkenő mértékben érvényesíthető az adójóváírás a következők szerint.
A magánszemélyt egyébként adójóváírásként megillető összeget csökkenteni kell, annak az összegnek a 9%-ával, amennyivel az összes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 762 000 forintnál "elfogy".
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az M30-as igazolásnál leírtak szerint.
A 30-31. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
33. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 30-31. sorok "b" oszlopában szereplő tételek együttes összegét.
A kitöltés előtt tanácsos az M30-as igazolás 166. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója elszámolásakor célszerű az M30-as igazolás azonos számú soraihoz írt tájékoztatót elolvasni.
Ha a fentiek szerinti osztalék fizetésére került sor 2009. évben, úgy a 10%-os adó összegét kell a 167. sor "c" oszlopába beírni.
A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított összeg és 10%-os adója
168. sor: Az szja-törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében kifizetett és külön igazolt osztaléknak a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a fennálló tagi kölcsön 2009. évi elengedése esetén, az adókötelezettséget a 2008. december 09-én hatályba lépett rendelkezések [2008. évi LXXXI. tv. 257. § (19) bekezdése] szerint lehet megállapítani.
Ha a kifizető az adót levonja, úgy e sor "c" oszlopába a 10%-os adó összegét be kell írni. Ha a magánszemély választja a kötelezettség teljesítését, úgy a munkáltatói elszámolás kizárt.
Ezen sor "b" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (25. sor "d" oszlop) és beírni a 26. sor "d" oszlopába, ha a 185. sor "b" oszlopának összege a 100 000 forintot meghaladja (a 185. sornál leírtak figyelembevételével).
E sor "c" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 165-177. sorok adóösszegei együtt.)
Ilyenkor, ez utóbbi összeget kell hozzáadni a 36. sor "c" oszlopának összegéhez és az 51. sor "c" oszlopába beírni.
Ebben a sorban, a "b" oszlopban össze kell adni e sor "a" oszlopában és a 184. sor "b" oszlopában szereplő összegeket. [185b = 184b + 185a]
Ha a 185. sor "a" oszlopa nem tartalmaz összeget (185a = 0) és a 184. sor "b" oszlopban az összeg nem haladja meg az 100 000 forintot (184b <=100 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 25. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 26. sor "d" oszlopába beírni a külön adózó jövedelmet. [Ha 185a = 0 és 184b <= 100 000, akkor 26d = 25d +0]
Ha a 185. sor "a" oszlopa összeget tartalmaz (185a > 0) és a 184. sor "b" oszlopban szereplő összeggel együtt nem haladja meg a 100 000 forintot (185a + 184b <= 100 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 25. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 26. sor "d" oszlopába beírni. [Ha 185a > 0 és 184b + 185a <= 100 000, akkor 26d = 25d + 0]
Amennyiben a nyilatkozat szerinti (a 185. sor "a" oszlopában feltüntetendő összeg) és a 184. sor "b" oszlopainak összege együttesen meghaladja a 100 000 forintot (185a + 184b > 100 000), a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett. [Ha 184a > 0 és 185a + 184b > 100 000, akkor bevallást kell adni.]
Ha a 165-177. sorok szerinti jövedelem, mely a munkáltatótól (társaságtól) származik, meghaladja a 100 000 forintot és a 185. sor "a" oszlopa nulla, nincs akadálya az elszámolásnak.
A fentiek szerinti számítások elvégzése után, az 51. sor "c" oszlopában értelemszerűen azt az adó összeget kell figyelembe venni, amelyre nézve egyébként a magánszemély bevallási kötelezettsége is fennállna. Az 57. sor "b" oszlopába levont adóként az az adó összeg kerül, amelyre a magánszemély bevallási kötelezettsége fennállna. Ha nem keletkezik "bevallás köteles" jövedelme a magánszemélynek az 51. és az 57. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a levont adó összegét, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt.
I. „a” „b” „c”
166. sor (árfolyamnyereség) 90 000 22 500
177. sor (vállalkozásból k.v) 5 000 1 250
184. sor (összesen) 95 000 23 750
185. sor 0 95 000 23 750*
II. „a” „b” „c”
166. sor (árfolyamnyereség) 90 000 22 500
177. sor (vállalkozásból k.v) 5 000 1 250
184. sor (összesen) 95 000 23 750
185. sor (nyilatkozat alapján) 16 000 111 000 23 750
III. „a” „b” „c”
166. sor (árfolyamnyereség) 90 000 22 500
169. sor (osztalék 25%) 10 000 2 500
184. sor (összesen) 100 000 25 000
185. sor 0 100 000 25 000*
IV. „a” „b” „c”
166. sor (árfolyamnyereség) 0 0
167. sor (osztalék 10%) 50 000 5 000
169. sor (osztalék 25%) 60 000 15 000
184. sor (összesen) 110 000 20 000
185. sor 0 110 000 20 000**
A II. példa szerinti esetben a magánszemély nyilatkozata alapján, a 16 000 forint jövedelme származik más kifizetőtől (amely az adót is levonta) a magánszemélynek, de bevallás benyújtására kötelezett.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a levont adóelőleg (55. sor "b" oszlop), levont forrásadó (56. és 57. sor "b" oszlop) együttes összegével (66. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Levont adóelőlegként kell figyelembe venni, a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a táppénzt folyósító szerv igazolásán ilyenként szereplő összeget is. Az elszámolással megállapított adótartozást a 69. sorba, a visszajáró adót (adóelőleget) a 70. sorba kell beírni.
Az 57. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de mivel nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét, az elszámolásban nem vette figyelembe.
Ha bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztalékelőlegnek minősülő hozamot fizetnek ki, úgy az ilyen osztalékelőleg után az adó mértéke 10%.
651. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét.
652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.
653. sor: Ebbe a sorba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.
Az összevont kedvezményalapba a következő adókedvezmények tartoznak:
a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege,
a megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj összege,
a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés,
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás és kiegészítés,
a 2009. évben képzési költségként befizetett összeg,
képzési költség utáni halasztott kedvezményalap összege,
a felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezményalap összege,
közcélú és tartós adományozás céljára történt befizetés,
élet- és nyugdíjbiztosítás díja.
Az összevont adóalap adóját csökkenti az összevont kedvezményalap 30%-a, de legfeljebb - ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 3 millió 400 ezer forintot nem haladja meg - 100 ezer forint. Az említett értékhatár túllépése esetén az összevont adókedvezmény mértéke a 100 ezer forintból a 3 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó rész, de legfeljebb 100 ezer forint lehet.
Az összevont kedvezményalap megállapításánál figyelembe vett összegeket az szja-tv. által meghatározott sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell kedvezmény alapnak tekinteni.
Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők.
Annak érdekében, hogy annál nagyobb összegű kedvezmény az adómegállapításban ne szerepeljen, mint amennyire az összevont adóalap utáni adó ténylegesen fedezetet nyújt, célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege az említett mértéket (a 34. sorban lévő adót) ne haladja meg. Különösen fontos figyelni azoknál a kedvezményeknél, amelyekre esetlegesen a későbbiek során visszafizetési kötelezettsége keletkezhet. Adó hiányában ezeket az adómegállapításban nem célszerű feltüntetni, mert előfordulhat, hogy azt akkor is vissza kell fizetnie a magánszemélynek, ha az adója az összes, a bevallásban szereplő adókedvezményre nem volt elegendő.
Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, az adókedvezmény a részére továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődött-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az szja-törvény 38. §-ának 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint.
Ezekben a sorokban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a hitelintézet igazolása alapján, a fentieknek megfelelő, az 1993. december 31-e után, de 2007. január 1-je előtt a hitelintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét.
Az szja-törvény 2006. december 31-én hatályos előírásai a következők.
A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után (és 2007. január 1-je előtt) hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg.
Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 Ft vonható le.
A hitelszerződésben feltüntetett adós és adóstársak közül csak egy személy jogosult a kedvezményre. A kedvezmény összege az adós és az adóstársak között nem osztható meg.
A kedvezmény az adóévben törlesztett összeg 30, illetve 40%-a, de az adóévben legfeljebb 120 000 forint lehet.
Az összevont adóalap adójából levonható kedvezmény mértékét befolyásolja többek között a lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek, hiteleknek (az együttes) összege, továbbá a hitel felvételének a célja (használt lakás vásárlása, bővítése vagy új lakás vásárlása, építése stb.).
Az előzőekben ismertetett feltételek mellett is csak abban az esetben lehet teljes egészében érvényesíteni az említett mértékű kedvezményt, ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt (a 09M29-01-01. lap 26. sorának "d" oszlopában szereplő) éves összes jövedelme nem több 3 400 000, illetve a törvényben meghatározott feltételek esetén 4 400 000 forintnál.
Ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt éves összes jövedelme meghaladja a 3 400 000 forintot, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a magánszemélyt egyébként megillető kedvezménynek, legfeljebb 120 000 forintnak a 3 400 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó részét lehet érvényesíteni az adómegállapításában.
Ha a magánszemély házastársa vagy élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben az adóstársa, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban tulajdonostársak is, akkor a kedvezmény teljes összegére jogosító jövedelemhatár a magánszemély esetében 4 400 000 forint.
A törvényben meghatározott esetek kivételével a kedvezményt az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehet igénybe venni. Kivételes szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő az említett kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztés időszakában családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
Abban az esetben, ha kedvezményt kér a magánszemély érvényesíteni, az "a" oszlopban a kedvezmény alapjául szolgáló összeget a kedvezmény mértékének (30, 40%) megfelelő sorban kell feltüntetni.
40% az érvényesíthető adókedvezmény mértéke (ezt kell a 81. sorban feltüntetni) az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és
a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja vagy nem haladta meg,
a hitelt belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez nyújtották.
A 40%-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően, más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény (ezt kell a 82. sorban feltüntetni) abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 000 000 forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg.
A lakáscélú kedvezmény szempontjából lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy az szja-törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos rendelkezése szerint, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
Ha a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel a magánszemély, amely alapján e törvény külön rendelkezése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettség, úgy a kedvezmény nem érvényesíthető.
Abban az estben érvényesíthető az adókedvezmény - az egyéb feltételek megléte esetén -, ha az ilyen hitel alapján kamatkedvezményből származó jövedelem sem keletkezik. Ez akkor fordulhat elő, ha például a magánszemély olyan kamatra kapta a munkáltatói hitelt a hitelintézeti hitele törlesztésére, amely után nem kell megfizetni a kamatkedvezmény utáni adót. Amikor a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt, mert például a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján akár a magánszemély, akár a kifizető megfizette az adót, szintén érvényesíthető az adókedvezmény.
Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "d" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 42 900 forint lehet.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
A magánszemély jövedelmének kiszámításakor nem kell figyelembe venni a munkáltató által a magánszemély javára foglalkozta
tói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként befizetett legfeljebb a minimálbér 50%-t meg nem haladó összeget (ez után adókedvezmény sem érvényesíthető). Az ezt meghaladó rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme.
A kedvezmény akkor jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a képzés költsége(i) együttes összege szerepel, a befizetésről kiállított - költségelszámolásra alkalmas - bizonylato(ko)n, számlákon az igazolás tényének feltüntetésével. A felsőoktatási intézmény által kiállított igazoláson a hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően a kedvezményt érvényesítő neve és azonosító adatai szerepelnek. Az igazoláson csak egy érvényesítő személy nevezhető meg.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető.
Közcélú adománynak minősül:
a) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,
b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására,
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatására,
d) a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára befizetett (átadott) pénzösszeg.
Tartós adományozás: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás.
Tartós adományozás esetén az adomány összege 20%-kal növelt összegben szerepeltethető kedvezményalapként.
Ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély neki felróható bármely ok miatt nem teljesítette a szerződésben vállaltaknak megfelelően, az e szerződés alapján a megelőző három évben tartós adományozás címén az összevont kedvezményalap részeként figyelembe vett kedvezményalap 12 százalékát az adott évről szóló bevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű
érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
A kedvezményt annál a házastársnál (jogosult élettársnál) kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a munkáltatójának adott nyilatkozatában kéri. Így az a házastárs (jogosult élettárs) érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Élettársak esetén az érvényesítés feltétele, hogy arra az élettárs is jogosult legyen. Ha az élettárs nem tekinthető jogosultnak a családi pótlék folyósítása szempontjából, csak a kedvezmény év végi megosztására van lehetősége. Ennek feltétele, hogy az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóévben a gyermeket nevelő, egyedülálló családi pótlékát és a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, amelyen egymás adóazonosító jelét is feltüntetik.
A kedvezményezett eltartottak után családi kedvezmény érvényesíthető.
Kedvezményezett eltartott:
az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot folyósítanak;
az, aki rokkantsági járadékban részesül;
a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig;
a saját jogán családi pótlékban részesülő személy.
Ha a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlék igénylésére jogosult.
Magzat esetében a családi kedvezményre a várandós nő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult.
A saját jogán családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményre az eltartottal közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy személy a jogosult.
A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint, ha az adott hónap bármely napján az eltartottak száma legalább három fő.
Az eltartottak számába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak.
A családi kedvezmény szempontjából az a hónap számít jogosultsági hónapnak, amely hónapra családi pótlékot vagy rokkantsági járadékot folyósítanak.
Magzat esetében a várandósság 91. napjától jogosultsági hónap minden olyan hónap, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amelyben a gyermek megszületik Ez a hónap már nem a magzat, hanem a megszületett gyermek utáni családi pótlék folyósítására tekintettel számít jogosultsági hónapnak.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő eltartott esetében az év végén is az a személy jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akinél azt az adóelőleg megállapításánál figyelembe vették.
Az összevont adóalap adójából ténylegesen levonható családi kedvezmény összege az adómegállapításban (09M29-01-01. lap 26. sorának "d" oszlopában szereplő) elszámolt éves összes jövedelem összegétől és az eltartottak számától is függ, a következők szerint:
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 000 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 500 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 000 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 500 000 forint;
ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt és a 26. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 8 000 000 forint.
Ha a magánszemély éves összes jövedelme a fentiek szerinti, az eltartottak számától függő jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapításban (09M29-04-es lap). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, vagy az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás lehetőségével él, úgy a bevallásában kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.) A saját jogán családi pótlékra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
A lapot a magánszemély nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0953-as bevallás sorszámaival egyeznek meg, kivéve azokat, amelyek a bevallásban nem található sorokhoz kapcsolódnak.
Ezt a lapot akkor kell az elszámoláshoz mellékelni, ha a magánszemély kívánja a családi kedvezményt érvényesíteni, illetve megosztani, vagy várandósság miatt történik a kedvezmény érvényesítése.
családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál, illetve ha a feltételeknek megfelel, az élettársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.
A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait.
A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2009. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó (a tag), valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során a magánszemély nyilatkozatában előfordulhatott, hogy az adóévtől eltérő "várható" időtartamot közölte. Ha például a jogosultság 2008. 09. 15. napjától 2009. 03. 15 napjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy várandósság címén 2009. évben 3 hónapot lehet a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság 2009. 08. 20. napjától 2010. 02. 20. napjáig tart a nyilatkozat szerint, 2009. évben 5 hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2009. év hónapjait kell figyelembe venni.
A családi kedvezmény érvényesítéséről (629. sor), a várandósság tényéről (154. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (155. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-et kell beírni.
A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat esetén, az elszámolás során a házastárs (élettárs) nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntetni, ha a dolgozó az
egész családi kedvezményt érvényesítette. Élettársak esetén a 157. sorban a tett nyilatkozat alapján kell a megosztást érvényesíteni.
A magánszemély részére a Magyar Államkincstár folyósította 2009-ben a családi pótlékot. Amennyiben a MÁK nem ad a magánszemélynek a 2009. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, a munkáltatói adómegállapítás során elfogadható a 11. számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán családi pótlékra jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély és az élettársak részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt. (A 11. számú melléklet szerinti nyilatkozat a 2009. évi adómegállapításnak nem része, az adóhatósághoz nem kell beküldeni.
A lapon jelölni szükséges, hogy mennyit kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával, élettársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie a 09M29-04-es lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező 0953-04-es lapot, ill. az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás e célra szolgáló lapját), feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel és a születési idő kitöltésén túl más adatot nem kell szerepeltetni. A lapon fel kell sorolni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "1"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kell beírni.
Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "1"-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
Ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "1"-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05, 08, 10).
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél, az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok a 157. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába rokkantsági járadékban részesülőnél pedig "3"-ast, saját jogán családi pótlékra jogosult esetében "4"-est, kell írni. Ez esetben is ki kell tölteni a kedvezményezetti állapot idejét.
A lapon fel kell tüntetni, hogy mennyi lapot kellett igénybe venni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse mekkora (30 és/vagy 40%-os) kedvezményre jogosult, valamint a kedvezmény alapjául szolgáló összege(ke)t (619. sor). Nyilatkoznia kell a munkáltatója (társasága) részére arról is (620. sor), ha házastársa (élettársa) az adóévben hat hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződésben adóstársa és egyben a hitel felhasználásával megszerzett önálló ingatlanban tulajdonostársa is.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét (121. sor), az ingatlan helyrajzi számát (122. sor), valamint valamennyi adóstársa(i) nevét, adóazonosító jelét (611-618. sorok).
Ha a magánszemélynek nincs adóstársa, a rövidített nyilatkozatot kell kitölteni, azaz a 123. sorban nyilatkozik arról, hogy nincs adóstársa és a 611-618. sorok ebben az esetben üresen maradnak.
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. Több önkéntes kölcsönös pénztárnál vezetett egyéni számla esetén is csak egy jelölhető meg az átutalás címzettjeként. A magánszemély csak akkor rendelkezhet, ha a rendelkezés időpontjában pénztártag, kivéve, ha a magánszemély, a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, mert ekkor rá, a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!
Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál vezetett egyéni számla javára (amely pénztár igazolása szerint) történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amely számla terhére történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!
Az átutalást az adóhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a munkáltatói adómegállapítás beérkezésétől számított 30 napon belül.
Ha az adózónak az állami adóhatóságnál nem a munkáltatói adómegállapítás során keletkezett, nyilvántartott tartozása van, akkor az utalásra az adótartozás rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.
Amennyiben az adózó a törvényben előírt befizetési határidőt követően pénzügyileg rendezi tartozását az adóhatóság felé, külön kérelmeznie is kell a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeg átutalását. Az átutalás iránti kérelem kötetlen formában nyújtható be, az adózó ügyeiben illetékes igazgatósághoz.
A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltató által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30 százaléka, ezt kell a 132. sorba a "c" oszlopba beírni. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány jogcímen jóváírt összeg is szerepel, akkor az a magánszemélynél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül (22. sor "d" oszlopa). A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.
Az ezen a címen magánszemélyt megillető összeg nem lehet több, mint 100 000 forint.
Aki a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), a rendelkezésre jogosító összeg 130 000 forint lehet.
Amennyiben magánszemély a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege 120 000 forint, ha magánszemély a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor pedig 150 000 forint lehet.
a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni. Ha a magánszemély javára a munkáltató is fizetett hozzájárulást és annak egy része vagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után magánszemély ugyancsak élhet a
rendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származó jövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette (09M30. lap 652. sor).
A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben magánszemély a nyugdíjkorhatárt a rá irányadó szabályok szerint 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény 130 000 forint lehet.
A kedvezmény összegét e sor "b" oszlopába kell beírni. Ha magánszemély az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor az egészségpénztárakkal, valamint - feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni - az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot.
Amennyiben magánszemély az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege nem lehet több 120 000, illetőleg a 150 000 forintnál.
Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot a magánszemély, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege - a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.
Amennyiben a magánszemély ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyelnie kell arra, hogy az e sor "b" oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg 150 000 forintot.
Amennyiben magánszemély csak nyugdíjpénztárhoz vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.
Ha magánszemély több pénztárnál is rendelkezik egyéni számlával, akkor is csak egy jelölhető meg.
Az egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie.
A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. Egészségügyi hozzájárulást a bevétel 5%-a után kell megfizetni, ha a magánszemély őstermelői mivoltában nem biztosított, melynek mértéke 15%. Ha a magánszemély az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási,
segítő családtagi, vállalkozási), illetve gazdasági társaság választott tisztségviselője, ebben az esetben, őstermelőként biztosított. (A biztosítotti jogviszonnyal összefüggésben megfizetett járulék alapjával csökkenteni kell, a 15%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.)
A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegéből le kell vonni az esetlegesen - igazoltan - befizetett előlegek összegeit. A bevallást olyan összeg(ek)ben kell teljesíteni, amilyen összeg(ek)ben a különbözetet, illetőleg a különbözet részleteit a munkáltató a munkabérből levonja. A bevallás hónapja(i) az(ok) az elszámolási hónap(ok), amely(ek)ben az egészségügyi hozzájárulás-különbözet egészét vagy egy részét a munkabérből levonták.
Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatok (csekkek) másolatait, amelyekről a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok 2009. évre 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás címen kerültek befizetésre. (Célszerű a nyilatkozat átvételekor a csatolt befizetési bizonylatokkal kapcsolatban felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy azokat a befizetéseket, amelyeket 2009. évben teljesített, de a 2009. évet megelőző időszakra történt a befizetés, ebben a tekintetben nem lehet figyelembe venni.)
A befizetési bizonylatok másolatait csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számlára teljesítették.
A levonás utáni különbözetet a dolgozó az Art. jövedelemadó-különbözet levonására vonatkozó szabályai szerint köteles megfizetni (II. 2. pont).
Az egészségügyi hozzájárulás megállapításának részletes szabályai a tájékoztató II. 3/b pontja alatt találhatók.
A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
632. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 09NY63-as nyilatkozat 632. sorából átírni.
633. sor: Ez a sor szolgál az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegének feltüntetésére a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 09NY63-as nyilatkozat 633. sorából átírni.
634. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb jogcímen kapott támogatás összegét, a magányszemély nyilatkozatából, azaz a 09NY63-as nyilatkozat 634. sorából átírni.
635. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 2009. évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegét.
636. sor: Ebben a sorban, ha a munkavállaló mezőgazdasági kistermelőként 2009. évre átalány szerinti adózást kíván választani - melyről az 09NY63-as nyomtatvány 637. sorában nyilatkozott - igen válasz esetén "X"-et kell szerepeltetni.
Az egészségügyi hozzájárulás alapját kétféleképpen lehet meghatározni. Ennek oka az, hogy ha a természetes személy őstermelőként is biztosított, akkor az őstermelői bevétele utáni egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti az őstermelőként fizetendő járulék alapja.
1. A 631. sorban feltüntetett bevétel 5%-a akkor, ha a munkáltatóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy társas vállalkozó esetében történik az elszámolás (ilyenkor őstermelőként nincs járulékfizetés, nincs mivel csökkenteni az őstermelői bevétel utáni egészségügyi hozzájárulás alapját);
2. Ha a magánszemély őstermelői mivoltában biztosított (azaz a 09NY63-as nyilatkozatában a 635. sor adatát kitöltötte), és a tárgyévi bevétel 5%-a (631. sor összegének 5%-a) magasabb, mint a járulékok alapját képező összeg (635. sor), az egészségügyi hozzájárulást a különbözet 15 százalékában kell megállapítani.
642. sor: Ebben a sorban kell a 641. sor összege után kiszámított 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét közölni.
643. sor: Ebben a sorban az adózó által a 2009. évre előlegként igazoltan befizetett összeget kell feltüntetni (a 09NY63-as nyilat-
kozat 638. sorában szereplő összeg, feltéve, hogy a munkáltató felé igazolta a befizetést a magánszemély).
644. sor: Ez a sor akkor tartalmaz adatot, ha a megállapított kötelezettség (642. sor) meghaladja a teljesített befizetés összegét (643. sor).
645. sor: Amennyiben a teljesített befizetés összege (643. sor) meghaladja a kötelezettség összegét (642. sor), a különbözetet ebben a sorban kell szerepeltetni.
Kitöltése nem kötelező, használata segítséget nyújt az adókedvezmények érvényesítéséhez, ill. a családi kedvezmény megállapításához. Kitöltése esetén sem kell benyújtani az adóhatósághoz!
Az szja-törvény előírja, hogy a magánszemélyt megillető adókedvezmények a magánszemély által a nyilatkozatában meghatározott sorrend szerint (661-665. sorokban arab számmal beírva) érvényesíthetők.
A családi pótlékkal összefüggő nyilatkozatát is itt teheti meg a magánszemély.
2. sz. melléklet
3. sz. melléklet
4/a. sz. melléklet
4/b. sz. melléklet
5. sz. melléklet
6. sz. melléklet
7. sz. melléklet
8. sz. melléklet
9. sz. melléklet
10. sz. melléklet
11. sz. melléklet
12. sz. melléklet
13. sz. melléklet
A fájlok adattartalmát 852-es kódkészlettel kell megadni.
A fájlok azonosítóját (fájl neveket) a következők szerint kell képezni:
XXXXXXXX. kiterjesztés ahol XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma
vagy
XXXXXXXXXX. kiterjesztés, ahol XXXXXXXXXX az adatszolgáltató adóazonosító jele
Egy adatszolgáltatáson belül vagy csak törzsszámos, vagy csak adóazonosító jeles fájlok szerepelhetnek!
A kiterjesztés szerkezete: bizonylattípusjel_Z
Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben).
A bizonylattípusjel, a következők szerint kódolt:
09M29 fix hossz
megadásban => 09M29 (főlap adatok és
3,6,7 lap
nyilatkozat adatai)
09M29 változó
hossz megadásban =>09M29V
(főlap adatok és
3,6,7 lap
nyilatkozat
adatai)
09M29-5 adóstársak adatai =>09M29XA (melléklet fájl)
09M29-4 eltartottak adatai =>09M29XC (melléklet fájl)
Numerikus mezők kitöltése (típus: num)
előjel nélkül, csak számjegyet tartalmaz
jobbra igazított, balról vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)
balra igazítva, „blank”-kel (space) teljes hosszra feltöltve
a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata
á=160 Á=181
é=130 É=144
í= 161 Í=214
ó=162 Ó=224
ö=148 Ö=153
ő=139 Ő=138
ú=163 Ú=233
ü=129 Ü=154
ű=251 Ű=235
a rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus, 1-jétől induló, egyesével növekvő
folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen
fájlszervezés soros (text) és csak az!
tömörített állomány nem lehet
a rekord végjel CR LF
a fájlvégjel Ctrl+Z
a mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylatok kitöltési útmutatóját!
Elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetén:
A fájl-leírásnak megfelelő formátumban előzőleg létrehozott állományokat az ügyfélhez telepített megfelelő adóévi (eKONéé) kliens program segítségével lehet továbbítani az adóhatósághoz. A küldés módjáról részletes információt a kliens program felhasználói útmutatója ad.
09M29 adatai kiegészítve 09M29-03, 09M29-06, 09M29-07 adataival
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
1–5 5 alfanum Rekordjel, fix adat: 09M29
6–6 1 alfa üres (blank)
7–17 11 alfanum A munkáltató adóazonosító száma, Kitöltése kötelező.
18–23 6 num A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező.
24–24 1 alfa Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)
25–25 1 alfa „T”, ha a magánszemélyt adókötelezettség nem terheli
26–36 11 alfanum Jogelőd adószáma. Csak akkor kitöltendő, ha a jogutód a jogelődje kötelezettségét teljesíti.
37–46 10 alfanum A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
47–47 1 num neme
48–50 3 num A dolgozó állampolgárság kód. Kötelező kitölteni.
51–61 11 alfanum A dolgozó neve, előtag balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
62–101 40 alfanum A dolgozó neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
102–141 40 alfanum A dolgozó neve, utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
142–181 40 alfanum A dolgozó születési neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
182–221 40 alfanum A dolgozó születési neve. utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
222–261 40 alfanum A dolgozó anyja születési neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kötelező kitölteni.
262–301 40 alfanum A dolgozó anyja születési neve, utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kötelező kitölteni.
302–341 40 alfanum A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
342–349 8 num A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.
350–353 4 num A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
354–378 25 alfanum A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
379–403 25 alfanum A dolgozó lakcíme: közterület neve. Kötelező kitölteni.
404–423 20 alfanum A dolgozó lakcíme: közter.jelleg. Kötelező kitölteni.
424–431 8 alfanum A dolgozó lakcíme: házszám. Kötelező kitölteni.
432–439 8 alfanum A dolgozó lakcíme: épület.
440–447 8 alfanum A dolgozó lakcíme: lépcső.
448–452 5 alfanum A dolgozó lakcíme: emelet.
453–460 8 alfanum A dolgozó lakcíme: ajtó.
461–467 7 alfanum Őstermelői igazolvány szám
468–475 8 num Családi gazdálkodás nyilvántartási száma
476–485 10 alfanum Regisztrációs szám
486–489 4 num magánnyugdíj pénztár azonosítója
490–493 4 num Korábbi adómegállapításban helytelenül megadot tmagánnyugdíj pénztár azonosítója
494–494 1 num Korábbi munkáltatótól származó jövedelem is szerepel
495–495 1 num 09M29-01-01
496–496 1 num 09M29-01-02
497–497 1 num 09M29-02
498–498 1 num 09M29-03
499–499 1 num 09M29-04
500–500 1 num 09M29-05
501–501 1 num 09M29-06
502–502 1 num 09M29-07
09M29 adatai
09M29-03-ről nyilatkozat családi kedvezményről
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
503–503 1 alfa Családi kedv. érvényesítése (629a)
504–511 8 alfanum Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (154a)
512–519 8 alfanum Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (154b)
520–520 1 alfanum Magzat-szám (154c)
521–528 8 alfanum Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (154d)
529–536 8 alfanum Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (154e)
537–537 1 alfanum Magzat-szám (154f)
538–538 1 alfa Családi kedv. megosztása (155a)
539–568 30 alfanum Házastárs neve (155b)
569–578 10 alfanum Házastárs adóazonosító jele (156a)
579–579 1 alfa Egyedülálló nem vesz igénybe (157a)
09M29 adatai
09M29-06-ról nyilatkozat pénztári utalásról
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
580–619 40 alfanum pénztár megnevezése (139 a)
620–630 11 alfanum pénztár adószáma (139 b)
631–654 24 alfanum bankszámla száma (139 c)
655–655 1 alfanum Nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak (144a)
656–656 1 alfanum 2020.01.01. előtt betölti a jogszabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt (145a)
09M29 adatai
09M29-07-ről A tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
657–657 1 alfa Átalányadózási mód választása 2010. adóévre (636a)
09M29 adatai
09M29-01-01,09M29-01-02,09M29-02
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
658–668 11 num A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (1d)
669–679 11 num A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bevétel (2b)
680–690 11 num A munkaviszonnyal kapcsolatos költség (2c)
691–701 11 num A munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelem (2d)
702–712 11 num Külszolgálatért kapott jövedelem bevétel (3b)
713–723 11 num Külszolgálatért kapott jövedelem költség (3c)
724–734 11 num Külszolgálatért kapott jövedelem (3d)
735–745 11 num Más bérjövedelem (4d)
746–756 11 num Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5d)
757–767 11 num Nem önálló tevékenységből származó bevétel (6b)
768–778 11 num Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költség (6c)
779–789 11 num Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (6d)
790–800 11 num Önálló tevékenységből származó bevétel (9b)
801–811 11 num Önálló tevékenységből származó jövedelem (9d)
812–822 11 num Nyugdíj (nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék) (12b)
823–833 11 num Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás (13b)
834–844 11 num Egyéb adóterhet nem viselő járandóság (18b)
845–855 11 num Adóterhet nem viselő járandóságok összesen (19d)
856–866 11 num Külföldi kiküldetésből származó jövedelem, bevétel (21b)
867–877 11 num Külföldi kiküldetésből származó jövedelem, költsége (21c)
878–888 11 num Külföldi kiküldetésből származó jövedelem (21d)
889–899 11 num Egyéb jogcímen kapott jövedelem (22d)
900–910 11 num Összevont adóalap bér része (25a)
911–921 11 num Összevont adóalap összege (25d)
922–932 11 num 2009. évi összes jövedelem (26d)
933–943 11 num A számított adó (27c)
944–945
2 num Adójóváírás jogosultsági hónap
(30a)
946–956 11 num Adójóváírás (30b)
957–967 11 num Adóterhet nem viselő járandóságok adója (31b)
968–978 11 num A 30–31. sorok „b” oszlopának összege (33c)
979–989 11 num Összevont adóalap adója (34c)
990–1000 11 num Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények (35c)
1001–1011 11 num A kedvezményekkel csökkentett adó (36c)
1012–1022 11 num Életjáradékból származó jövedelem (165b)
1023–1033 11 num Életjáradékból származó jövedelem adója (165c)
1034–1044 11 num Árfolyam nyereség (166b)
1045–1055 11 num Árfolyam nyereség adója (166c)
1056–1066 11 num 10%-os osztalék (167b)
1067–1077 11 num 10%-os osztalék adója (167c)
1078–1088 11 num 10%-os osztalék (elengedett tagi kölcsön alapján(168b)
1089–1099 11 num 10%-os osztalék (elengedett tagi kölcsön alapján(168c)
1100–1110 11 num 25%-os osztalék (169b)
1111–1121 11 num 25%-os osztalék adója (169c)
1122–1132 11 num Vállalkozásból kivont jövedelem (177b)
1133–1143 11 num Vállalkozásból kivont jövedelem adója (177c)
1144–1154 11 num 165–177 sorok összesen (jövedelem) (184b)
1155–1165 11 num 165–177 sorok összesen adója (184c)
1166–1176 11 num Elkülönülten adózó – nyilatkozat szerint mástól származó – jövedelem (185a)
1177–1187 11 num Összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető elkülönülten adózó jövedelem (185b)
1188–1198 11 num Összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető elkülönülten adózó jövedelem adója(185c)
1199–1209 11 num A 2009. évi adó összege, amely nem érinti a magánszemély adókötelezettségét (51a)
1210–1220 11 num A 2009. évi adó összege (51c)
1221–1231 11 num A levont adóelőleg összege (55b)
1232–1242 11 num 2009. évben kifizetett osztalékelőlegből levont adó összege (56b)
1243–1253 11 num A levont forrásadó összegéből, amely nem érinti a magánszemélyt (57a)
1254–1264 11 num A levont forrásadó összege (57b)
1265–1275 11 num Levont adó, adóelőleg összesen (66c)
1276–1286 11 num Még befizetendő adó (69c)
1287–1297 11 num Visszaigényelhető adó, adóelőleg (70c)
1298–1308 11 num Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (42c)
1309–1319 11 num 2009-ben felvett osztalékelőleg 10 és vagy 25% adója (43b)
1320–1330 11 num 2009-ben felvett osztalékelőleg (43c)
1331–1341 11 num Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sorban figyelembe vett rész (651c)
1342–1352 11 num Önkéntes kölcsönös egészség és vagy önsegélyző pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1.sorban figyelembe vett része (652c)
1353–1363 11 num A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás 1.sorban figyelembe vett része (653c)
1364–1374 11 num Különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek utáni kötelezettség, 24. sor d. oszlopából az adó alapja (241b)
1375–1385 11 num Különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek utáni kötelezettség (241c)
1386–1396 11 num Levont külön adó összege (244c)
1397–1407 11 num A még fizetendő különadó (251c)
1408–1418 11 num Visszaigényelhető különadó (252c)
1419–1429 11 num Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 40%-os kedvezménye alapjául szolgáló összeg (81a)
1430–1440 11 num Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 40%-os kedvezménye (81b)
1441–1451 11 num Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os kedvezmény alapjául szolgáló összeg (82a)
1452–1462 11 num Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os kedvezménye (82b)
1463–1473 11 num Lakáscélú hiteltörlesztés együttes kedvezménye (83d)
1474–1484 11 num Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (84d)
1485–1495 11 num Közteherjegy értékének 75%-a (85d)
1496–1506 11 num A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék (87c)
1507–1517 11 num A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj pénztári tagdíj (88c)
1518–1528 11 num A magánnyugdíj pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés (89c)
1529–1539 11 num Foglalkoztatási nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetés (90c)
1540–1550 11 num 2009. évben képzési költségként befizetett összeg (91c)
1551–1561 11 num Képzési költség halasztott kedvezményének alapja (92c)
1562–1572 11 num Felnőttképzési díj halasztott kedvezményének alapja (93c)
1573–1583 11 num Közcélú adományként befizetett összeg (94c)
1584–1594 11 num Tartós adományozás külön kedvezményének alapja (95c)
1595–1605 11 num Élet- és nyugdíjbiztosítási díjaként befizetett összeg (96c)
1606–1616 11 num 87–96 c oszlopok összege (97c)
1617–1627 11 num 87–96 c oszlopok összege (97d)
1628–1638 11 num Családi kedvezmény eltartottak után (100d)
1639–1649 11 num Összes adókedvezmény (102d)
09M29 adatai
09M29-06-ről az önk. kölcsönös biztosító pénztárhoz történő utaláshoz szükséges adatok
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
1650–1660 11 num Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a (132c)
1661–1671 11 num Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba
befizetett összeg 30%-a (133b)
1672–1682 11 num Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg 10% (134b)
1683–1693 11 num Önkéntes kölcsönös egészségpénztári prevenciós szolgáltatás 10%-a (135b)
1694–1704 11 num Önkéntes kölcsönös egészségpénztári kedvezmény együttes összege (136c)
1705–1715 11 num Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmények együttes összege (137d)
1716–1726 11 num Összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg (138d)
09M29 adatai
09M29-07-ről A tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
1727–1737 11 num Bevételi nyilatkozat Ft (631a)
1738–1748 11 num A 631. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összege (632a)
1749–1759 11 num A 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összege (633a)
1760–1770 11 num A 631. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósíott támogatás összege (634a)
1771–1781 11 num A 2009.évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összege (635a)
1782–1792 11 num Mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapja (641a)
1793–1803 11 num A 641.sor összege után fizetendő 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (642a)
1804–1814 11 num Befizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (643a)
1815–1825 11 num Befizetendő 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (644a)
1826–1836 11 num Visszajáró 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (645a)
09M29 VÁLTOZÓ REKORDHOSSZÚSÁGÚ ALAKBAN
09M29 adatai kiegészítve 09M29-03, 09M29-06, 09M29-07 adataival
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
1–5 5 alfanum Rekordjel, fix adat: 09M29
6–6 1 alfa üres (blank)
7–17 11 alfanum A munkáltató adóazonosító száma, Kitöltése kötelező.
18–23 6 num A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező.
24–24 1 alfa Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)
25–25 1 alfa „T”, ha a magánszemélyt adókötelezettség nem terheli
26–36 11 alfanum Jogelőd adószáma. Csak akkor kitöltendő, ha a jogutód a jogelődje kötelezettségét teljesíti.
37–46 10 alfanum A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
47–47 1 num neme
48–50 3 num A dolgozó állampolgárság kód. Kötelező kitölteni.
51–61 11 alfanum A dolgozó neve, előtag balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
62–101 40 alfanum A dolgozó neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
102–141 40 alfanum A dolgozó neve, utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
142–181 40 alfanum A dolgozó születési neve, vezetéknév .balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
182–221 40 alfanum A dolgozó születési neve. utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
222–261 40 alfanum A dolgozó anyja születési neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kötelező kitölteni.
262–301 40 alfanum A dolgozó anyja születési neve, utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kötelező kitölteni.
302–341 40 alfanum A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
342–349 8 num A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.
350–353 4 num A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
354–378 25 alfanum A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
379–403 25 alfanum A dolgozó lakcíme: közterület neve. Kötelező kitölteni.
404–423 20 alfanum A dolgozó lakcíme: közter.jelleg. Kötelező kitölteni.
424–431 8 alfanum A dolgozó lakcíme: házszám. Kötelező kitölteni.
432–439 8 alfanum A dolgozó lakcíme: épület.
440–447 8 alfanum A dolgozó lakcíme: lépcső.
448–452 5 alfanum A dolgozó lakcíme: emelet.
453–460 8 alfanum A dolgozó lakcíme: ajtó.
461–467 7 alfanum Őstermelői igazolvány szám
468–475 8 num Családi gazdálkodás nyilvántartási száma
476–485 10 alfanum Regisztrációs szám
486–489 4 num magánnyugdíj pénztár azonosítója
490–493 4 num Korábbi adómegállapításban helytelenül megadott magánnyugdíj pénztár azonosítója
494–494 1 num Korábbi munkáltatótól származó jövedelem is szerepel
495–495 1 num 09M29-01-01
496–496 1 num 09M29-01-02
497–497 1 num 09M29-02
498–498 1 num 09M29-03
499–499 1 num 09M29-04
500–500 1 num 09M29-05
501–501 1 num 09M29-06
502–502 1 num 09M29-07
09M29 adatai
09M29-03-ről nyilatkozat családi kedvezményről
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
503–503 1 alfa Családi kedv. érvényesítése (629a)
504–511 8 alfanum Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (154a)
512–519 8 alfanum Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (154b)
520–520 1 alfanum Magzat-szám (154c)
521–528 8 alfanum Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (154d)
529–536 8 alfanum Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (154e)
537–537 1 alfanum Magzat-szám (154f)
538–538 1 alfa Családi kedv. megosztása (155a)
539–568 30 alfanum Házastárs neve (155b)
569–578 10 alfanum Házastárs adóazonosító jele (156a)
579–579 1 alfa Egyedülálló nem vesz igénybe (157a)
09M29 adatai 09M29-06-ról nyilatkozat pénztári utalásról
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
580–619 40 alfanum pénztár megnevezése (139a)
620–630 11 alfanum pénztár adószáma (139b)
631–654 24 alfanum bankszámla száma (139c)
655–655 1 alfanum Nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak (144a)
656–656 1 alfanum 2020.01.01. előtt betölti a jogszabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt (145a)
09M29 adatai
09M29-07-ről A tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
657–657 1 alfa Átalányadózási mód választása 2010. adóévre (636a)
658–660 3 num Mezőszámláló: az előforduló mezőnév-adat párosok száma.
6 alfanum Mezőnév = lapjel +
oszlop
betűjele + sor száma.
Lapjel = F1–09M29-01-01,
09M29-01-02, 09M29-02
esetén,
A6–09M29-06 esetén,
A7–09M29-07 esetén
11 num Adat = mezőnév szerinti érték
Megjegyzés: a mezőnév-adat páros max. 108-szor ismétlődhet. A max. rekordhossz = 2496. Példa: a főlapon 2 kitöltött sor van
az 1-es és 4-es az érték = 150000, és a 09M29-06 lapon 1 kitöltött sor van, a 132-es, érték = 10000
a leíró karaktersorozat:
003F1D00100000150000F1D00400000150000A6C13200000010000
Mezőnév ADAT:
F1D001 A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekkép- viseleti tagdíj nélkül (1d)
F1B002 A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bevétel (2b)
F1C002 A munkaviszonnyal kapcsolatos költség (2c)
F1D002 A munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelem (2d)
F1B003 Külszolgálatért kapott jövedelem bevétel (3b)
F1C003 Külszolgálatért kapott jövedelem költség (3c)
F1D003 Külszolgálatért kapott jövedelem (3d)
F1D004 Más bérjövedelem (4d)
F1D005 Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5d)
F1B006 Nem önálló tevékenységből származó bevétel (6b)
F1C006 Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költség (6c)
F1D006 Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (6d)
F1B009 Önálló tevékenységből származó bevétel (9b)
F1D009 Önálló tevékenységből származó jövedelem (9d)
F1B012 Nyugdíj (nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék) (12b)
F1B013 Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás (13b)
F1B018 Egyéb adóterhet nem viselő járandóság (18b)
F1D019 Adóterhet nem viselő járandóságok összesen (19d)
F1B021 Külföldi kiküldetésből származó jövedelem, bevétel (21b)
F1C021 Külföldi kiküldetésből származó jövedelem, költsége (21c)
F1D021 Külföldi kiküldetésből származó jövedelem (21d)
F1D022 Egyéb jogcímen kapott jövedelem (22d)
F1A025 Összevont adóalap bér része (25a)
F1D025 Összevont adóalap összege (25d)
F1D026 2009. évi összes jövedelem (26d)
F1C027 A számított adó (27c)
F1A030 Adójóváírás jogosultsági hónap (30a)
F1B030 Adójóváírás (30b)
F1B031 Adóterhet nem viselő járandóságok adója (31b)
F1C033 A 30–31. sorok „b” oszlopának összege (33c)
F1C034 Összevont adóalap adója (34c)
F1C035 Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények (35c)
F1C036 A kedvezményekkel csökkentett adó (36c)
F1B165 Életjáradékból származó jövedelem (165b)
F1C165 Életjáradékból származó jövedelem adója (165c)
F1B166 Árfolyam nyereség (166b)
F1C166 Árfolyam nyereség adója (166c)
F1B167 10%-os osztalék (167b)
F1C167 10%-os osztalék adója (167c)
F1B168 10%-os osztalék (elengedett tagi kölcsön alapján(168b)
F1C168 10%-os osztalék (elengedett tagi kölcsön alapján(168c)
F1B169 25%-os osztalék (169b)
F1C169 25%-os osztalék adója (169c)
F1B177 Vállalkozásból kivont jövedelem (177b)
F1C177 Vállalkozásból kivont jövedelem adója (177c)
F1B184 165–177 sorok összesen (jövedelem) (184b)
F1C184 165–177 sorok összesen adója (184c)
F1A185 Elkülönülten adózó – nyilatkozat szerint mástól származó – jövedelem (185a)
F1B185 Összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető elkülönülten adózó jövedelem (185b)
F1C185 Összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető elkülönülten adózó jövedelem adója(185c)
F1A051 A 2009. évi adó összege, amely nem érinti a magánszemély adókötelezettségét (51a)
F1C051 A 2009. évi adó összege (51c)
F1B055 A levont adóelőleg összege (55b)
F1B056 2009. évben kifizetett osztalékelőlegből levont adó összege (56b)
F1A057 A levont forrásadó összegéből, amely nem érinti a magánszemélyt (57a)
F1B057 A levont forrásadó összege (57b)
F1C066 Levont adó, adóelőleg összesen (66c)
F1C069 Még befizetendő adó (69c)
F1C070 Visszaigényelhető adó, adóelőleg (70c)
F1C042 Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (42c)
F1B043 2009-ben felvett osztalékelőleg 10 és vagy 25% adója (43b)
F1C043 2009-ben felvett osztalékelőleg (43c)
F1C651 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sorban figyelembe vett rész (651c)
F1C652 Önkéntes kölcsönös egészség és vagy önsegélyző pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sorban figyelembe vett része (652c)
F1C653 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sorban figyelembe vett része (653c)
F1B241 Különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek utáni kötelezettség, 24. sor d.oszlopából az adó alapja (241b)
F1C241 Különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek utáni kötelezettség (241c)
F1C244 Levont külön adó összege (244c)
F1C251 A még fizetendő különadó (251c)
F1C252 Visszaigényelhető különadó (252c)
F1A081 Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 40%-os kedvezménye alapjául szolgáló összeg (81a)
F1B081 Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 40%-os kedvezménye (81b)
F1A082 Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os kedvezmény alapjául szolgáló összeg (82a)
F1B082 Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os kedvezménye (82b)
F1B083 Lakáscélú hiteltörlesztés együttes kedvezménye (83d)
F1B084 Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (84d)
F1D085 Közteherjegy értékének 75%- a (85d)
F1C087 A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék (87c)
F1C088 A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj pénztári tagdíj (88c)
F1C089 A magánnyugdíj pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés (89c)
F1C090 Foglalkoztatási nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetés (90c)
F1C091 2009. évben képzési költségként befizetett összeg (91c)
F1C092 Képzési költség halasztott kedvezményének alapja (92c)
F1C093 Felnőttképzési díj halasztott kedvezményének alapja (93c)
F1C094 Közcélú adományként befizetett összeg (94c)
F1C095 Tartós adományozás külön kedvezményének alapja (95c)
F1C096 Élet- és nyugdíjbiztosítási díjaként befizetett összeg (96c)
F1C097 87–96 c oszlopok összege (97c)
F1D097 87–96 c oszlopok összege (97d)
F1D100 Családi kedvezmény eltartottak után (100d)
F1D102 Összes adókedvezmény (102d)
A6C132 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a (132c)
A6B133 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg 30%-a (133b)
A6B134 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg 10% (134b)
A6B135 Önkéntes kölcsönös egészségpénztári prevenciós szolgáltatás 10%-a (135b)
A6C136 Önkéntes kölcsönös egészségpénztári kedvezmény együttes összege (136c)
A6D137 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege (137d)
A6D138 Összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg (138d)
A7A631 Bevételi nyilatkozat Ft (631a)
A7A632 A 631. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összege (632a)
A7A633 A 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összege (633a)
A7A634 A 631. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összege (634a)
A7A635 A 2009.évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összege (635a)
A7A641 Mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapja (641a)
A7A642 A 641.sor összege után fizetendő 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (642a)
A7A643 Befizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (643a)
A7A644 Befizetendő 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (644a)
A7A645 Visszajáró 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (645a)
09AM29
09M29-05 adóstárs adatai
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
1–6 6 alfanum Rekordjel, fix adat: 09AM29, kitöltése kötelező.
7–17 11 alfanum A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
18–23 6 num A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező.
24–33 10 alfanum A dolgozó adóazonosító jele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
34–44 11 alfanum A dolgozó neve, előtag,balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
45–84 40 alfanum A dolgozó neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
85–124 40 alfanum A dolgozó neve, utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
125–130 6 num Hivatkozási sorszám, a dolgozó 09M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező.
131–132 2 num Alsorszám , kitöltése kötelező.
133–134 2 num lakáscélú hitelszerződés (1)% (619a)
135–145 11 num lakáscélú hitelszerződés (1)% alapjául szolgáló összeg (619b)
146–147 2 num lakáscélú hitelszerződés (2)% (619c)
148–158 11 num lakáscélú hitelszerződés (2)% alapjául szolgáló összeg (619d)
159–159 1 num nyilatkozat házas-(élet)társról (620a)
160–179 20 alfanum Település neve (121a)
180–199 20 alfanum Helyrajzi szám (122a)
200–200 1 alfanum Adóstárs nincs-jelző (123a)
201–230 30 alfanum Adóstárs1 neve (611a)
231–240 10 alfanum Adóstárs1 adóazonosító jele (612a)
241–270 30 alfanum Adóstárs2 neve (613a)
271–280 10 alfanum Adóstárs2 adóazonosító jele (614a)
281–310 30 alfanum Adóstárs3 neve (615a)
311–320 10 alfanum Adóstárs3 adóazonosító jele (616a)
321–350 30 alfanum Adóstárs4 neve (617a)
351–360 10 alfanum Adóstárs4 adóazonosító jele (618a)
09M29
09M29-04 eltartottak adatai
Pozíció Hossz Típus Adattartalom
1–6 6 alfanum Rekordjel, fix adat: 09CM29, kitöltése kötelező.
7–17 11 alfanum A kifizető adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
18–23 6 num A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező.
24–33 10 alfanum A dolgozó adóazonosító jele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
34–44 11 alfanum A dolgozó neve, előtag,balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
45–84 40 alfanum A dolgozó neve, vezetéknév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
85–124 40 alfanum A dolgozó neve, utónév balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
125–130 6 num Hivatkozási sorszám, a dolgozó 09M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező.
131–133 3 num Alsorszám. A dolgozó eltartottjainak 001-től induló folyamatos sorszáma. Kitöltése kötelező.
134–134 1 num Eltartott kód. Kitöltése kötelező
135–136 2 num Kedvezményre jogosító hónapok száma
137–146
10 alfanum Az eltartott adóazonosító jele.
Ha ez üres, akkor a további
mezők kitöltése
kötelező
147–171 25 alfanum Az eltartott neve. Kitöltése kötelező. Balra igazított , jobbról blank feltöltéssel
172–179 8 num Az eltartott születési ideje. Kitöltése kötelező Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
180– 206 27 alfanum Az eltartott neve. Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
207–231 25 alfanum Az eltartott anyja neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel
232–235 4 alfanum Az eltartott lakcíme: irányítószám.
236–260 25 alfanum Az eltartott lakcíme: helységn Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
261–285 25 alfanum Az eltartott állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
286–310 25 alfa Az eltartott állandó lakóhelye: közterület jellege (út, utca, tér) Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
311–316 6 alfanum Az eltartott állandó lakóhelye: házszám Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
317–319 3 alfanum Az eltartott állandó lakóhelye: épület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
320–322 3 alfanum Az eltartott állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
323–325 3 alfanum Az eltartott állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
326–329 4 alfanum Az eltartott állandó lakóhelye: ajtó
Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
Lábjegyzet
* Szja-tv. 44. §
