adozona.hu
ÍH 2017.110
ÍH 2017.110
A FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET VEZETŐI ELLEN ELŐTERJESZTETT KERESETBEN MEGJELÖLT JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG A hatályos perrendtartási szabályok szerint a bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához van kötve, ez a kötöttség azonban nem terjed ki a fél által a követelés alapjaként megjelölt jogcímre. Ha a felperes a keresetlevelében arra hivatkozik, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi ügyvezetőjének a magatartása a hitelezői érdekeket sértette, ezá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a törvényszékhez benyújtott keresetlevelében előadta, hogy a jelenleg már felszámolás alatt álló társasággal kötött vállalkozási szerződés alapján adó- és könyvszakértői tevékenységet látott el. Az erre vonatkozó szerződéseket és teljesítésigazolásokat is az alperes, mint a társaság akkori ügyvezetője írta alá. A társaság ennek a tevékenységének az ellenértékeként járó vállalkozói díjat a részére nem fizette meg. A kölcsönszerződés tanúsítja, hogy több alkalommal kölcsönt nyújtott ...
ÍH 2017.110 A FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET VEZETŐI ELLEN ELŐTERJESZTETT KERESETBEN MEGJELÖLT JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG
A hatályos perrendtartási szabályok szerint a bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához van kötve, ez a kötöttség azonban nem terjed ki a fél által a követelés alapjaként megjelölt jogcímre.
Ha a felperes a keresetlevelében arra hivatkozik, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi ügyvezetőjének a magatartása a hitelezői érdekeket sértette, ezáltal a társaság vagyona csökkent, meghiúsítva a hitelezők kielégítését, azonban a keresete jogalapját az általános kártérítési felelősségi alakzatban jelöli meg; úgy a helyes értelmezés szerint a követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-ára alapítja, és a kereset elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik [a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339. § (1) bek.; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (2) bekezdése, 121. § (1) bekezdés e) pontja, 213. § (1) bekezdése, 215. §].
A felperes a törvényszékhez benyújtott keresetlevelében előadta, hogy a jelenleg már felszámolás alatt álló társasággal kötött vállalkozási szerződés alapján adó- és könyvszakértői tevékenységet látott el. Az erre vonatkozó szerződéseket és teljesítésigazolásokat is az alperes, mint a társaság akkori ügyvezetője írta alá. A társaság ennek a tevékenységének az ellenértékeként járó vállalkozói díjat a részére nem fizette meg. A kölcsönszerződés tanúsítja, hogy több alkalommal kölcsönt nyújtott a társaság részére, melynek visszafizetési határideje lejárt. Az alperes (erre vonatkozó jogosultság nélkül) a társaság bankszámláiról több alkalommal vett le különböző pénzösszegeket, és azzal a társaság felé nem számolt el.
A keresetlevélben kifejtett álláspont szerint az alperes a hitelezői érdekeket sértő gazdálkodásért felelősséggel tartozik, tekintettel arra, hogy a társaság vagyona az általa felvett pénzösszegek tekintetében csökkent, meghiúsítva ezzel a hitelezők - köztük a felperes - kielégítését.
A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339. § (1) bekezdése alapján keresetében kérte, hogy a törvényszék az alperest 4 435 511 Ft kártérítés és perköltség megfizetésére kötelezze.
A törvényszék jogerős végzésével a felperes keresetlevelét a járásbíróságra áttenni rendelte. A felperes által megjelölt jogalap, a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 22. § (1) bekezdése, 23. § (1) bekezdés a) pontja és 28. §-a alapján a hatáskörének hiányát állapította meg, mivel a per vagyonjogi pernek minősül, melynek pertárgyértéke a 30 000 000 Ft-ot nem haladja meg.
A járásbíróság végzésével szintén megállapította a hatáskörének hiányát, és az iratokat kijelölés végett az ítélőtáblának megküldte. Álláspontja szerint a felperes igényét arra alapítottan érvényesíti, hogy az alperes "hitelezői érdekeket sértő gazdálkodásért tartozik felelősséggel, tekintettel arra, hogy a társaság vagyona az általa felvett pénzösszegek tekintetében csökkent, meghiúsítva ezzel a hitelezők - köztük a felperes - kielégítését a fenti összeg vonatkozásában". Bár a felperes jogi képviselője a régi Ptk. 339. § (1) bekezdésére hivatkozik, valójában a követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-ára alapítja. Ebben az esetben pedig a keresetlevelet a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróságra kell benyújtani, ez pedig a törvényszék. Ezért a kijelölés végett a Pp. 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az iratokat az ítélőtáblának küldte meg.
Az ítélőtábla a járásbíróság álláspontjával értett egyet.
A felperes igényének érvényesítését az alperes által jogosulatlanul felvett és az adós társasággal szemben el nem számolt pénzösszegekre alapítja, ezért állítja (a járásbíróság által kiemelt következtetésével), hogy az alperes felelőssége fennáll.
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a kérelemhez kötöttség nem jelent jogcímhez kötöttséget (pl.: BDT 2008.1823.). Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5. a) pontjának első bekezdése szerint: "A bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához általában kötve van. A kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság a fél által megjelölt jogcímhez is kötve van. A bíróság a fél kérelmének helyt adhat akkor is, ha a fél által előadott tények a kérelmet más jogcímen megalapozzák."
Az természetesen más kérdés, hogy a bíróság a kereseti kérelemhez (követeléshez) kötve van [Pp. 3. § (2) bekezdése, 121. § (1) bekezdés e) pontja, 213. § (1) bekezdése, 215. §-a]. Ebből következik, hogy a bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához van kötve (pl.: BDT 2013.2866.).
A fentiekből az következik, hogy jelen eljárásban a bíróság ahhoz a felperesi tényállításhoz van kötve, hogy az alperes az adós társaság bankszámláiról jogosulatlanul vett fel pénzösszegeket, és ezzel a társaság felé nem számolt el, ez a magatartása a hitelezői érdekeket sérti, ezzel a társaság vagyona csökkent, és az alperes meghiúsította a hitelezők kielégítését. Ez a tényállítás valójában - a járásbíróság álláspontjával egyezően - a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségi alakzatnak felel meg, e jogszabályi rendelkezés szerint pedig a hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól (6. §) az ügyvezetési feladatok hitelezői érdekeket sértő ellátása, és az adós gazdálkodó szervezet vagyona csökkenésének megállapítását.
A Cstv. 6. § (1) bekezdése szerint pedig a csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
A Pp. 23. § (1) bekezdés o) pontja szerint a törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal.
Erre tekintettel az ítélőtábla az eljárás lefolytatására - a Pp. 45. § (2) bekezdés b) pontjának első fordulata alapján - a törvényszéket jelölte ki.
(Debreceni Ítélőtábla Gkk.III. 30.172/2016/2.)