adozona.hu
BH 2017.10.345
BH 2017.10.345
A felszámolás kezdő időpontja után az minősül hitelezőnek és annak van a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló perben kereshetőségi joga, aki követelését a jogvesztő határidőn belül a felszámolónak bejelentette és a nyilvántartásba vételi díjat befizette [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. cd) alpont, 33/A. § (1) bek., 46. § (8) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az M. G. Kft. (a továbbiakban adós) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője az alperes volt 2008. január 15. napjától a felszámolás elrendelésének időpontjáig.
[2] A felperes mint vállalkozó és az adós között nyomdaipari munkák elvégzésére vállalkozási szerződés jött létre, amely alapján a felperes szerződéses kötelezettségét teljesítette, vállalkozóidíj-igényéről számlát állított ki. Az adós a számlát befogadta, tartozását elismerte, azonban azt sem esedékességkor - 2010. március 1...
BH 2017.10.345 A felszámolás kezdő időpontja után az minősül hitelezőnek és annak van a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló perben kereshetőségi joga, aki követelését a jogvesztő határidőn belül a felszámolónak bejelentette és a nyilvántartásba vételi díjat befizette [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. cd) alpont, 33/A. § (1) bek., 46. § (8) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az M. G. Kft. (a továbbiakban adós) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője az alperes volt 2008. január 15. napjától a felszámolás elrendelésének időpontjáig.[2] A felperes mint vállalkozó és az adós között nyomdaipari munkák elvégzésére vállalkozási szerződés jött létre, amely alapján a felperes szerződéses kötelezettségét teljesítette, vállalkozóidíj-igényéről számlát állított ki. Az adós a számlát befogadta, tartozását elismerte, azonban azt sem esedékességkor - 2010. március 17. napján -, sem később nem fizette meg.
[3] A felperes az adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. A bíróság 2012. február 21. napján a Cégközlönyben közzétett végzésével a felszámolást megindította. A felperes hitelezői igényét 3 827 760 Ft összegben határidőn belül bejelentette, azonban a hitelezői igénye után a regisztrációs díjat nem fizetett be. A felszámoló a bejelentett összeg vonatkozásában - a felperes kérelmére - 2012. április 23-án behajthatatlansági nyilatkozatot adott ki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (8) bekezdésére hivatkozással.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében az alperes mint vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségének megállapítását kérte 3 827 760 Ft hitelezői igénye tekintetében, kérte továbbá a fenti összegű vagyoni biztosíték nyújtására kötelezését.Előadta, hogy a felszámolási eljárásban hitelezői igényét bejelentette, azt a felszámoló elismerte és nyilvántartásba vette, függetlenül attól, hogy a követelésről behajthatatlansági nyilatkozatot állított ki. Hitelezői minőségét támasztja alá a felszámoló által a hitelezők részére küldött hitelezői választmány alakításáról szóló tájékoztató. A felperes utalt továbbá arra is, hogy a Cstv. 3. § (1) bekezdés ca) és cd) alpontjai szerint a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
[5] Az alperes a kereset elutasítását és perköltségének megtérítését kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes a felszámolási eljárásban bejelentette hitelezői igényét, azt a felszámoló elismerte, és tájékoztatta a felperest, hogy követelésének kielégítése fedezet hiányában nem várható. Erre tekintettel a felperes a regisztrációs díjat már nem fizette meg, hanem behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kérte, amelyet a felszámoló részére kiállított és megküldött. A felperesnek - hitelezői minősége hiányában - nincs kereshetőségi joga.[7] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a hitelezői minőség és a kereshetőségi jog hiánya kapcsán, tekintettel arra, hogy a felperes a regisztrációs díjat nem fizette meg a felszámolási eljárásban és behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kérte a felszámolótól.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes felelősségének Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítását, másodlagosan a másodfokú bíróság ítéletének az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.Előadta, hogy az eljárt bíróságok tévesen állapították meg hitelezői minőségének és ezzel összefüggésben kereshetőségi jogának hiányát, és megalapozatlanul utasították el keresetét, mellőzték annak érdemi vizsgálatát és az előterjesztett bizonyítási indítványok teljesítését. Erre tekintettel mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet jogszabálysértő.
[9] A felperes továbbra is hivatkozott a hitelezői minőségének Cstv. 3. § (1) bekezdés ca) és cd) alpontjai szerinti fennállására, amelynek két feltétele, álláspontja szerint, esetében teljesült, tekintettel arra, hogy egyrészt ki nem elégített vállalkozóidíj-igényén alapuló pénzkövetelése állt fenn az adóssal szemben, amelyet a felszámoló elismert, másrészt két okirat is bizonyítja, hogy a felszámoló a követelését nyilvántartásba vette. Az egyik okirat a perben mellékletként csatolt tájékoztatás a felszámoló részéről, amelyben szerepel, hogy a felperes követelését »F« kategóriában nyilvántartásba vette. A másik okirat pedig a felszámoló értesítése a hitelezők összehívásáról a választmány megalakítása céljából, amelyet a felszámoló minden ismert hitelezőnek köteles megküldeni.
A felszámolóbiztos intézkedésével szemben kifogással, jogorvoslattal senki nem élt, így a felperes álláspontja szerint annak eredményeként ő hitelezővé vált, függetlenül a regisztrációs díj meg nem fizetésétől.
Utalt a felperes e körben a másodfokú bíróság azon megállapítására is, hogy a hitelezői minőség a behajthatatlansági nyilatkozat kiadását követően nem szűnik meg, csak akkor, ha kifejezetten nyilatkozik, hogy nem kíván az adós hitelezője lenni. Ilyen nyilatkozatot a felperes nem tett, így hitelezői minősége sem szűnhetett meg.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.[12] A Kúriának a felperes hitelezői minősége és így kereshetőségi joga kérdésében kellett állást foglalnia. Egyetértett az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyező álláspontjával, amely szerint a felperes hitelezői minősége nem állt fenn.
A Kúria jelen ügyben is irányadónak tartja a Gfv.VII.30.158/2013/7. számú határozatában foglaltakat, amely szerint a Cstv. 3. § (1) bekezdés cd) alpontja alapján a felszámolás kezdő időpontja után az a hitelező, akinek a vagyoni követelését a felszámoló nyilvántartásba vette.
A követelés nyilvántartásba vételének két feltétele van: 1. azt a felszámolóhoz a Cégközlönyben való közzétételt követő 40 napon belül, illetve ennek elmulasztása esetén, 180 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelenteni; 2. a bejelentésen túl a hitelező köteles a Cstv. 46. § (7) bekezdése alapján a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizetni, és ezt a felszámoló felé igazolni.
A bejelentett, de az annak megfelelő nyilvántartásba vételi díjat be nem fizetett követelés jogosultja nem minősül hitelezőnek.
[13] Nem alapozza meg a hitelezői minőséget a felszámoló téves tájékoztatása. Nem vitásan a felperesi hitelező bejelentett követelését a felszámoló elismerte, visszaigazolta, és úgy tájékoztatta a felperest, hogy a követelést nyilvántartásba vette, annak ellenére, hogy a felperes nem fizette be a nyilvántartásba vételi díjat. Az F/3 alatt csatolt tájékoztató levél tárgya azonban egyértelműen a Cstv. 46. § (8) bekezdése szerinti behajthatatlansági nyilatkozat.
[14] Helytállóan állapította meg tehát a jogerős ítélet, hogy a felperes nem minősül hitelezőnek, s mivel a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerint pert - a felszámolón kívül - csak hitelező indíthat, a kereset elutasítására jogszerűen került sor.
[15] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII.30.457/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
A felperes: A. Kft. .
A felperes képviselője: Dr. Maschefszky Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovács Zoltán István ügyvéd
Az alperes: B.J.
Az alperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd
A per tárgya: vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.593/2015/6. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 19.G.40.986/2014/29. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az M. G. Kft. (a továbbiakban adós) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője az alperes volt 2008. január 15. napjától a felszámolás elrendelésének időpontjáig.[2] A felperes, mint vállalkozó és az adós között nyomdaipari munkák elvégzésére vállalkozási szerződés jött létre, amely alapján a felperes szerződéses kötelezettségét teljesítette, vállalkozói díjigényéről számlát állított ki. Az adós a számlát befogadta, tartozását elismerte, azonban azt sem esedékességkor - 2010. március 17. napján -, sem később nem fizette meg.
[3] A felperes az adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. A bíróság 2012. február 21. napján a Cégközlönyben közzétett végzésével a felszámolást megindította. A felperes hitelezői igényét 3.827.760,- Ft összegben határidőn belül bejelentette, azonban a hitelezői igénye után regisztrációs díjat nem fizetett be. A felszámoló a bejelentett összeg vonatkozásában - a felperes kérelmére - 2012. április 23-án behajthatatlansági nyilatkozatot adott ki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46.§ (8) bekezdésére hivatkozással.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében az alperes mint vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségének megállapítását kérte 3.827.760 Ft hitelezői igénye tekintetében, kérte továbbá a fenti összegű vagyoni biztosíték nyújtására kötelezését, illetve perköltségben marasztalását.Előadta, hogy a felszámolási eljárásban hitelezői igényét bejelentette, azt a felszámoló elismerte és nyilvántartásba vette, függetlenül attól, hogy a követelésről behajthatatlansági nyilatkozatot állított ki. Hitelezői minőségét támasztja alá a felszámoló által a hitelezők részére küldött hitelezői választmány alakításáról szóló tájékoztató. A felperes utalt továbbá arra is, hogy a Cstv. 3. § (1) bekezdés ca) és cd) pontjai szerint a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
[5] Az alperes a kereset elutasítását és perköltségének megtérítését kérte. Érdemi ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kereset jogilag megalapozatlan, azért, mert a felperes ugyan valóban bejelentette hitelezői igényét, de tekintettel arra, hogy a felszámoló tájékoztatása szerint annak megtérülése nem volt várható, a regisztrációs díjat nem fizette be, így őt hitelezőként nem vették nyilvántartásba. Amennyiben pedig ez a minősége nem áll fenn, úgy a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján nem kérheti az alperes mint vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes a felszámolási eljárásban bejelentette hitelezői igényét, azt a felszámoló elismerte, és tájékoztatta a felperest, hogy követelésének kielégítése fedezet hiányában nem várható. Erre tekintette a felperes a regisztrációs díjat már nem fizette meg, hanem behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kérte, amelyet a felszámoló részére kiállított és megküldött. A felperesnek - hitelezői minősége hiányában - nincs kereshetőségi joga.[7] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az első fokú bíróság jogi álláspontját a hitelezői minőség és a kereshetőségi jog hiánya kapcsán, tekintettel arra, hogy a felperes a regisztrációs díjat nem fizette meg a felszámolási eljárásban és behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kérte a felszámolótól.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes felelősségének Cstv. 33/A. § (1) bekezdés szerinti megállapítását, másodlagosan a másodfokú bíróság ítéletének az első fokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.Előadta, hogy az eljárt bíróságok tévesen állapították meg hitelezői minőségének és ezzel összefüggésben kereshetőségi jogának hiányát, és megalapozatlanul utasították el keresetét, mellőzték annak érdemi vizsgálatát és az előterjesztett bizonyítási indítványok teljesítését. Erre tekintettel mind az első fokú, mind a másodfokú ítélet jogszabálysértő.
[9] A felperes továbbra is hivatkozott a hitelezői minőségének Cstv. 3. § (1) bekezdés ca) és cd) pontjai szerinti fennállására, amelynek két feltétele, álláspontja szerint, esetében teljesült, tekintettel arra, hogy egyrészt ki nem elégített vállalkozói díjigényén alapuló pénzkövetelése állt fenn az adóssal szemben, amelyet a felszámoló elismert, másrészt két okirat is bizonyítja, hogy a felszámoló a követelését nyilvántartásba vette. Az egyik okirat a perben mellékletként csatolt tájékoztatás a felszámoló részéről, amelyben szerepel, hogy a felperes követelését "F" kategóriában nyilvántartásba vette. A másik okirat pedig a felszámoló értesítése a hitelezők összehívásáról a választmány megalakítása céljából, amelyet a felszámoló minden ismert hitelezőnek köteles megküldeni.
Az, hogy a felszámoló a regisztrációs díj megfizetése nélkül is nyilvántartásba vette a felperes hitelezőt, nem eshet a felperes terhére. Ezzel szemben a felszámolóbiztos tanúvallomása áll, amely e körben ennek ellenkezőjét igyekszik bizonyítani. A felszámolóbiztos intézkedésével szemben kifogással, jogorvoslattal senki nem élt, így a felperes álláspontja szerint annak eredményeként ő hitelezővé vált, függetlenül a regisztrációs díj meg nem fizetésétől.
Utalt a felperes e körben a másodfokú bíróság azon megállapítására is, hogy a hitelezői minőség a behajthatatlansági nyilatkozat kiadását követően nem szűnik meg, csak akkor, ha kifejezetten nyilatkozik, hogy nem kíván az adós hitelezője lenni. Ilyen nyilatkozatot a felperes nem tett, így hitelezői minősége sem szűnhetett meg.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.[12] A Kúriának a felperes hitelezői minősége és így kereshetőségi joga kérdésében kellett állást foglalnia. Egyetértett az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyező álláspontjával, amely szerint a felperes hitelezői minősége nem állt fenn.
A Kúria jelen ügyben is irányadónak tartja a Gfv.VII.30.158/2013/7. számú határozatában foglaltakat, amely szerint a Cstv. 3. § (1) bekezdés cd) pontja alapján a felszámolás kezdő időpontja után az a hitelező, akinek a vagyoni követelését a felszámoló nyilvántartásba vette.
A követelés nyilvántartásba vételének két feltétele van: 1) azt a felszámolóhoz a Cégközlönyben való közzétételt követő 40 napon belül, illetve ennek elmulasztása esetén, 180 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelenteni; 2) a bejelentésen túl a hitelező köteles a Cstv. 46. § (7) bekezdése alapján a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200.000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizetni, és ezt a felszámoló felé igazolni.
A bejelentett, de az annak megfelelő nyilvántartásba vételi díjat be nem fizetett követelés jogosultja nem minősül hitelezőnek.
[13] Nem alapozza meg a hitelezői minőséget a felszámoló téves tájékoztatása. Nem vitásan a felperesi hitelező bejelentett követelését a felszámoló elismerte, visszaigazolta, és úgy tájékoztatta a felperest, hogy a követelést nyilvántartásba vette, annak ellenére, hogy a felperes nem fizette be a nyilvántartásba vételi díjat. Az F/3 alatt csatolt tájékoztató levél tárgya azonban egyértelműen a Cstv. 46. § (8) bekezdése szerinti behajthatatlansági nyilatkozat.
[14] Helytállóan állapította meg tehát a jogerős ítélet, hogy a felperes nem minősül hitelezőnek, s mivel a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében foglalt pert - a felszámolón kívül - csak hitelező indíthat, a kereset elutasítására jogszerűen került sor.
[15] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[16] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely az alperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§ (3) és (5) bekezdése, valamint a 4/A.§ (1) bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel a jogi képviselő által végzett tevékenységre is.[17] A Kúria döntését tárgyaláson hozta meg.
Budapest, 2017. május 30.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.457/2016.)