adozona.hu
AVI 2017.7.48
AVI 2017.7.48
A kamatkedvezményből származó jövedelem az Szja. tv.-ben a külön adózó jövedelmek között található, a társaság - magánszemély viszonylatában juttatott jövedelem [1995. évi XVII. tv. 72. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2009-2012. közötti időszakban több alkalommal nyújtott kölcsönt az egyik tulajdonosa és ügyvezetője: P. Z. Gy. részére. A kölcsönnyújtásokról készült szerződések szerint a felek a jegybanki alapkamat +5% mértékű kamat fizetésében állapodtak meg, a kamat a tartozás maradéktalan visszafizetését követő 30 napon belül egy összegben esedékes. Az adózó a nyújtott kölcsön összegét főkönyvi számláin nyilvántartotta, a kamat összegét minden év végén bevételként elszámolta, követelésként nyi...
AVI 2017.7.48 A kamatkedvezményből származó jövedelem az Szja. tv.-ben a külön adózó jövedelmek között található, a társaság - magánszemély viszonylatában juttatott jövedelem [1995. évi CXVII. tv. 72. §]
A felperes 2009-2012. közötti időszakban több alkalommal nyújtott kölcsönt az egyik tulajdonosa és ügyvezetője: P. Z. Gy. részére. A kölcsönnyújtásokról készült szerződések szerint a felek a jegybanki alapkamat +5% mértékű kamat fizetésében állapodtak meg, a kamat a tartozás maradéktalan visszafizetését követő 30 napon belül egy összegben esedékes. Az adózó a nyújtott kölcsön összegét főkönyvi számláin nyilvántartotta, a kamat összegét minden év végén bevételként elszámolta, követelésként nyilvántartásba vette, és a főkönyvi számlákon előírta.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága a felperesnél 2009. január 1-2012. december 31. között személyi jövedelemadó (szja), Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok, százalékos egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok, szociális hozzájárulási adó, szja magánszemélytől levont adó, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyektől levont járuléka, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélytől levont járuléka, valamint 2012. január 1-2012. szeptember 30. közötti időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemekre és járulékokra végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2013. augusztus 21. napján kelt határozatával a felperest 2 505 000 Ft adókülönbözet, 1 244 000 Ft adóbírság és 520 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2013. december 18. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését - többek között - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 72. § (1)-(2) bekezdései alapján hozta meg. Indokolása szerint adózónak az ügyvezetője folyamatosan törlesztette a kapott hiteleket, kamatot azonban egyáltalán nem fizetett, illetve a kapott hitelek egyikét sem fizette vissza maradéktalanul a vizsgált időszakban. Az ügyvezető az Szja. tv. 72. § (1)-(2) bekezdései értelmében kamatkedvezmény címén jövedelemhez jutott, mert a kamatfizetési kötelezettségét nem teljesítette, ezért adózónak szja megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezett.
A felperes keresetében az adóhatározatoknak a kamatkedvezménnyel kapcsolatos része megváltoztatását kérte azzal, hogy e körben adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Előadta, hogy az általa kölcsönként nyújtott összeg után ügyvezetőjének kamatfizetési kötelezettsége a kölcsönszerződés szerint a tőke teljes összegének megfizetése időpontját követő 30 napon belül keletkezik. Az Szja. tv. 72. §-a értelmében nem annak alapján keletkezik kamatkedvezményből származóan jövedelem, hogy az adott évben fizet-e kamatot az adós vagy sem, hanem annak van jelentősége, hogy milyen mértékű kamatot fizet. Az adóév utolsó napján ki kell számítani a kifizetőnek
- a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5%-kal növelt összegét,
- a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a kölcsönszerződés szerinti kamat összegét (ezt kell elkönyvelni a fentiek szerint),
- végül a két kamat közötti különbséget kell kiszámolni, ebből kiderül, hogy van-e kamatkedvezményből származóan jövedelem. Évente az Szja. tv. 72. § (1) bekezdése szerint számolta el a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kamatot, így ügyvezetőjének kamatkedvezményből (vagy más jogcímen) jövedelme nem keletkezett, az ügylet utáni társasági adóbevallási kötelezettségének pedig - az adóhatóság által sem vitatottan - eleget tett.
Az elsőfokú bíróság kijavított, jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint egyetértett a felperessel abban, hogy az Szja. tv. 72. § (1) bekezdése kiszámítási módot tartalmaz, az évenkénti bevallás - elsődlegesen - a jegybanki alapkamathoz igazodóan keletkeztet elszámolást, amely nem jelent gondot akkor, amikor ténylegesen a kikötött kamat megfizetésre került.
A perbeli ügyben a felek közötti eltérő álláspontot az okozta, hogy a helyesen kikötött kamat akkor, amikor nem lesz az adott évben megfizetve, keletkeztet-e adókötelezettséget.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az a szerződésben foglalt kikötés, hogy csak a főtartozás megfizetése után jár a kamat, lehetővé teszi a tőke teljes megfizetéséig - ami jelen ügyben a késedelemre tekintettel a lejárati esedékességtől számítva több hónap, év - a pénzösszeg kamatmentes használatát. A perbeli esetben a főtartozások nem lettek kiegyenlítve, amelyből következően a Bt. a felgyülemlett kölcsönt, annak teljes megfizetéséig, kamatmentesen nyújtotta az ügyvezetőnek.
Az elsőfokú bíróság irányadónak tekintette a KGD 2012.177. (= BH 2012.302.) számú döntésben foglaltakat, és a Legfelsőbb Bíróság 2008. 1819 számú elvi döntését.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat. Álláspontja szerint az Szja. tv. 72. § téves értelmezésével meghozott ítélet jogsértő. A nyújtott kölcsönnek és kamatának a jogszerű nyilvántartása, elszámolása, utána a tao kötelezettségnek a teljesítése, továbbá kamatkedvezmény hiányában adózása jogszerű volt.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002.490., KGD 2002.262.].
Rögzíti a Kúria, hogy tény- és jogazonos ügyben a Kfv.V.35.542/2013/5. számú kúriai ítélet a perbeli jogkérdésről már döntött, amely ítélet szerint:
"Az Szja. tv. 72. § (1) bekezdése alapján kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A (2) bekezdés értelmében az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.
A kamatkedvezményből származó jövedelem az Szja. tv.-ben a külön adózó jövedelmek között található, a társaság-magánszemély viszonyában juttatott jövedelem. A törvény előírásai szerint, ha a kifizető társaság a fennálló követelésére nem fizetett a magánszeméllyel legalább az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összeget vagy legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelmet juttat a magánszemélynek.
Az alperes által elismerten felperes a tulajdonos-magánszemélynek nem ingyenesen, azaz kamatmentesen, hanem kamat felszámításával nyújtott kölcsönt, annak mértéke elérte a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, a kamatot a bevételei között elszámolta, adóbevallásában bevallotta és leadózta. Az alperes az Szja. tv. 72. § (1) és (2) bekezdésében nem tudott meghatározni olyan tényállási elemet, jogszabályrészt, amely alapján a felperesnek kamatkedvezményből jövedelme származott, így meghozott döntése, ahogyan az elsőfokú bíróságé is, téves.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott BH 2012.302. számú eseti döntés tényállása szerint: a felperes kamatot nem számított fel a magánszemélyekkel szembeni követelése során. Az EBH 2008.1819. elvi határozatban a Legfelsőbb Bíróság azt rögzítette, hogy: a szerződésekben kikötött lejáratkor az esedékes kamatot a felperes a kölcsönfelvevőktől nem kérte, míg a Kfv.V.35.176/2010. számú ügyben azt, hogy: a felperes a kölcsön összege után kamatot nem számolt el. E döntések alapul szolgáló tényállásai nem azonosak a perbeli tényállással, így analóg jogesetként nem alkalmazhatók."
A Kúria jelen tanácsa teljes körűen egyet ért a Kfv.V.35.542/2013/5. számú kúriai ítéletben foglaltakkal, ezért attól eltérni nem kíván. A felperes és a magánszemély polgári jogi szerződésében a felek a kölcsönadott tőkeösszeg és annak kamata visszafizetéséről megállapodtak, az adóköteles tényállás alapján a felperes adóbevallási-, fizetési kötelezettségének tao adónemben - az alperes által nem vitatottan - eleget tett, az alperes az Szja. tv. 72. §(1) és (2) bekezdésében nem tudott meghatározni olyan tényállási elemet, jogszabályrészt, amely alapján a felperesi ügyletben kamatkedvezményből jövedelem származott. Az alperes és az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja ezért jogszabályi alap nélküli.
Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, az alperes határozatának a kamatkedvezményre vonatkozó részét - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a jogkövetkezményekkel együtt hatályon kívül helyezte.
(Kúria, Kfv. V. 35.069/2015/4.)