adozona.hu
ÍH 2017.67
ÍH 2017.67
VÉGELSZÁMOLÁSI KIFOGÁS - KÖVETELÉS BEJELENTÉSE VÉGELSZÁMOLÁSNÁL - VITATOTT KÖVETELÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI KÖTELEZETTSÉGE - FEDEZET KÉPZÉSE I. A végelszámolás alatt álló céggel szembeni követelés bejelentésének késedelme nem jár jogvesztéssel. II. A végelszámolónak a bejelentett követeléseket elismertként vagy vitatottként jegyzékbe kell vennie, és erre tartalékot kell képeznie. Nincs lehetősége arra, hogy valamely álláspontja szerint alaptalan követelés jegyzékbe vételét megtagadja, és ezzel kivonja magát
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság "végelszámolás alatt" cég a cégnyilvántartás adatai szerint 2016. január 1-jétől áll végelszámolás alatt, végelszámoló a D. Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság, mely képviseletére jogosult személy Sz. Cs.
A B. Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: kérelmező) 2016. június 24-én a D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végelszámolási eljárásában végelszámolási kifogást terjesztett elő. A végelszámoló kötelezését kérte a bejele...
A D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság "végelszámolás alatt" cég a cégnyilvántartás adatai szerint 2016. január 1-jétől áll végelszámolás alatt, végelszámoló a D. Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság, mely képviseletére jogosult személy Sz. Cs.
A B. Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: kérelmező) 2016. június 24-én a D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végelszámolási eljárásában végelszámolási kifogást terjesztett elő. A végelszámoló kötelezését kérte a bejelentett követelése hitelezői igények jegyzékébe vitatott követelésként felvételére és rá lekötött tartalék képzésére. Előadta, hogy a bruttó 5 334 000 forint vállalkozói díjkövetelést engedményezéssel szerezte meg a B. Robottechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaságtól. A követelés az engedményező és a társaság között 2011. június 17-én létrejött vállalkozási szerződésen alapul. Az engedményes a szerződéses kötelezettségét teljesítette, az általa le nem számlázott vállalkozói díjat szerezte meg engedményezés útján. Az engedményezett követelésről számlát bocsátott ki a társaság részére. A végelszámoló 2016. június 17-én kézhez vett, a hitelezői igénybejelentésére adott értesítésében vitatta a követelése jogalapját, követelését hatálytalannak tekinti, a hitelezői igényét vitatott és elismert igényként sem fogadta el.
Jelezte, hogy a végelszámoló értesítését tartalma szerint a követelése vitatásának tekinti, és annak érvényesítése iránt pert indít.
Mellékelte a hivatkozott okiratokat.
Az elsőfokú bíróság 2016. július 6-án kelt 2. számú végzésével a végelszámolót nyilatkozattételre hívta fel.
A végelszámoló a kifogás elutasítását kérte. Előadta, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a Cégközlönyben 2016. január 26-án került közzétételre, a közzétételtől számított 40 nap határidőn belül, 2016. március 7-ig hitelezői bejelentés nem érkezett. A követelés jegyzéket határidőben benyújtotta. A kérelmező hitelezői igénye 2016. június 2-i keltezésű, az részére 2016. június 6-án lett kézbesítve, a bejelentési határidőt követő három hónappal később. Az igénybejelentéshez mellékelt számla 2016. május 26-i keltezése is a bejelentési határidő lejártát követő, ezért azt nem fogadta be. A hitelező igényt elutasította, mivel az a jogosulatlanul fellépő engedményestől származott. Az előterjesztett igény nem "vitatott" hitelezői igény, mivel azt arra nem jogosult terjesztette elő, így nyilvántartásba vételre is alkalmatlan. Állította, hogy a végelszámolási kifogás előterjesztésének törvényes feltételei is hiányoznak, mivel a kifogás előterjesztésére a Ctv. 109. § (2) bekezdése alapján csak 2016. június 6. napjától számított 30 napon túl lett volna lehetőség.
Hangsúlyozta, hogy a késedelmesen és jogosulatlanul előterjesztett hitelezői igény vonatkozásában jogszerűen járt el, törvényi kötelezettségeinek eleget tett, mulasztás nem terheli.
Az elsőfokú bíróság 4. számú végzésével a végelszámolási kifogást elutasította. A végzés indokolásában rögzítette azt is, hogy a végelszámoló 2016. március 21-én érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály által biztosított határidőben sem elismert, sem vitatott hitelezői igénybejelentés nem érkezett. A Ctv. 106. § (1)-(2) bekezdése, a 109. § (4) bekezdés második mondata idézését követően megállapította, hogy a kérelmező nem a Ctv. 106. §-ban meghatározott határidő alatt nyújtotta be hitelezői igényét, így az elkésett. A végelszámolót e tekintetben mulasztás nem terheli, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett. Fellebbezését 2017. február 9-én kiegészítette. A végzés megváltoztatását, a végelszámoló kötelezését kérte a bejelentett követelése hitelezői igények jegyzékébe vitatott követelésként felvételére és rá a Ctv. 106. § (5) bekezdése alapján lekötött tartalék képzésére. Arra hivatkozott, hogy a végelszámoló a sérelmezett értesítésében akként nyilatkozott, hogy "a hitelezői igény bejelentésének jogkövetkezményei nem álltak be, azt sem vitatott, sem elismert igényként nem fogadja el." Hangsúlyozta, hogy az érdeksérelme abban áll, hogy a végelszámoló az igénybejelentéséhez semmilyen jogkövetkezményt nem kíván fűzni, még csak nem is vitatja, pedig vitatás esetén lekötött tartalékot lenne szükséges képeznie a követelésére. További jogkövetkezménye az igénybejelentésének, hogy annak vitatása esetén keresetlevelet kellett benyújtania a törvényszékre. A határidőben benyújtott keresetlevele alapján per van folyamatban a B.-i Törvényszéken. Az igénybejelentése elkésettségére a végelszámoló az értesítő levelében nem hivatkozott. Nem vitatva, hogy hitelezői igénye bejelentésére a közzétételt követő 40 napos időszakot követően került sor, arra utalt, hogy a Ctv. 106. §-a kifejezetten rögzíti, hogy az igénybejelentés késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel. A követelések érvényesíthetőségével kapcsolatban új helyzetet csak a végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási határozat elfogadása teremt, ezen végelszámolást lezáró dokumentumok elfogadásáig benyújtott igényekre vonatkozó végelszámolói kötelezettségek a nyilvántartás és tartalékképzés szempontjából azonosak. A végelszámolásra vonatkozó szabályok nem különböztetnek a szerint, hogy a követelések 40 napon belül vagy azon túl kerülnek-e bejelentésre, a Ctv. 106. § (5) bekezdése értelmében minden vitatott követelésre tartalékot kell képezni.
Fellebbezése kiegészítésében előadta, hogy a társaság a 2016. november 30-i közgyűlési határozataira alapítva végelszámolás lezárását követő törlési kérelmet nyújtott be. A társaság végelszámolást lezáró határozatokat jogszerűen nem hozhatott volna, ezért a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte az elsőfokú bíróságon. Az elfogadott végelszámolási zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat az általa bejelentett követelésről említést sem tesz, ezen okiratok is alátámasztják a végelszámoló érdekeit súlyosan sértő magatartását, figyelemmel arra is, hogy a per első tárgyalása kitűzésre került.
A végelszámoló a végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a végelszámolási kifogás nem vonatkozhat a mulasztására, mert a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló 2016. március 7-i határidőhöz képest 2016. március 21-én bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy hitelezői igénybejelentés nem érkezett. Ebben az időpontban a kérelmező még hitelező sem lehetett, mivel az engedményezés időpontja 2016. május 20. napja. A kérelmezőt is határidőben értesítette az igénye elbírálásáról. A követelést, az engedményezés érvényességét ugyan vitatja, de jelen esetben nem ennek van relevanciája, hanem annak, hogy a végelszámolóként terheli-e mulasztás. Utalt arra is, hogy a törvényszék a keresetlevelet 2017. január 6-án kézbesítette a részére, így még a perindítás hatályának beállta előtt fejezte be a végelszámolást, és nyújtott be 2016. december 21-én törlési kérelmet. Hangsúlyozta, hogy a késedelmes hitelezői igényérvényesítés nem állíthatja meg a végelszámolás folyamatát, a kérelmező a hitelezői igényét már csak a Ctv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint érvényesítheti. A cégbíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a végelszámolás befejezéséről szóló határozatait meghozhatta-e. A cégbíróság egyébiránt a törlési eljárást jelen másodfokú eljárás befejezéséig jogerősen felfüggesztette.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A végelszámolási eljárásra, a végelszámoló kötelezettségeire nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A 106. § (1) bekezdése szerint a cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
A (2) bekezdés szerint a végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.
Az (5) bekezdés szerint a végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
A 109. § (1) bekezdése szerint a végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet.
A (4) bekezdés értelmében ha a végelszámoló mulasztott, a cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti.
Az idézett rendelkezésekből az következik, hogy a hitelezőknek a végelszámolás alatt álló céggel szemben a Cégközlönyben való közzétételtől számított 40 napon belül kell a követeléseiket bejelenteniük. A határidő elmulasztásához, késedelmes teljesítéséhez azonban a jogszabály jogvesztést nem fűz, azaz a hitelezők a végelszámolás befejezéséig a hitelezői igényeiket érvényesíthetik. A hitelezői minőségnek a végelszámolás kezdő időpontjában fenn kell állnia, tehát a hitelezőnek ekkor a céggel szemben lejárt vagy még le nem járt követeléssel kell rendelkeznie. A végelszámoló eljárását a Ctv. szabályai határozzák meg, így a hitelezői követelés nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatait is.
A végelszámoló a bejelentett követelésekről jegyzéket köteles készíteni, melyben csoportosítania szükséges a bejelentett követeléseket, mégpedig abból a szempontból, hogy a követelés jogalapját, összegszerűségét, lejárat időpontját elismeri vagy vitatja. A végelszámolónak nincs lehetősége arra, hogy általa bármely okból el nem fogadott követelést vitatottként se vegye fel a követelések jegyzékébe, és ezáltal kivonja magát az igény fedezetére szükséges lekötött tartalék képzési kötelezettség alól.
A végelszámoló megszegi a törvényben írt kötelezettségét, ha a bejelentett hitelezői igényt a Ctv.-ben meghatározott egyik követelés csoportba sorolva sem veszi nyilvántartásba.
A végelszámolót tehát a bejelentett hitelezői igény hitelezői jegyzékbe vitatottként felvételének kötelezettsége terheli abban az esetben is, ha a végelszámoló a követelést bejelentő személy (társaság, szervezet) hitelezői voltát kifogásolja. A jogszabály azt a hitelezőt, akinek követelése vitatottként került nyilvántartásba vételre, az igénye érvényesítése tekintetében peres útra utasítja.
Az adott ügyben a végelszámoló a kérelmező bejelentett hitelezői igényét jogosulatlanul fellépő engedményestől származónak minősítve egyáltalán nem vette fel a követelések jegyzékébe. A fent kifejtettekből következően mulasztott a végelszámoló, amikor annak ellenére, hogy a bejelentett hitelezői igényt valójában vitatta abból az okból, hogy a kérelmezőt nem tekintette hitelezőnek, azt nem sorolta be vitatott követelésként, és így a bejelentett vitatott igény fedezetére lekötött tartalékot sem képzett.
Nem vitásan a kérelmező a hitelezői követelését a bejelentésre írt 40 napos határidőn túl jelentette be a végelszámolónak. Ez a körülmény azonban a végelszámolót a követelés hitelezői jegyzékbe felvételi kötelezettsége alól, illetőleg azon kötelezettsége alól, hogy a már elkészített és cégbíróságra benyújtott jegyzéket kiegészítse, nem mentesítette. Annak megítélése, hogy a kérelmező engedményesként megalapozottan érvényesíthet-e igényt, állt-e fenn a végelszámolás kezdő időpontjában az engedményezőnek a társasággal szemben lejárt követelése, a felperes által igazoltan megindított per tárgyát fogja képezni.
A végelszámolást lezáró dokumentumokat, a zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a társaság közgyűlése csak a hitelezői igénybejelentést követően, 2016. november 30-án fogadta el a 4-6/2016. (XI. 30.) számú határozataival, tévesen érvelt ezért a végelszámoló azzal, hogy a hitelezői igény már csak a Ctv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lenne érvényesíthető.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a végelszámoló mulasztása azzal valósult meg, hogy a kérelmező követelését a hitelezői jegyzékbe vitatott követelésként nem vette fel, a vitatott követeléssel a cégbíróságra benyújtott hitelezői jegyzéket nem egészítette ki, és lekötött tartalékot sem képzett a hitelezői igény fedezetére. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor mulasztás hiányát állapítva meg a végelszámolási kifogást elutasította.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 96. §-a és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a végelszámolót a rendelkező részben foglalt intézkedések megtételére kötelezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Vgkf.43.310/2017/5.)