A felperes 2012. február 13-án benyújtotta a 2012. évre vonatkozó telekadó bevallását, amelyben a "telek általános jellemzői" rovatban a telek teljes területét 26 912 m2-ben, a telekből épülettel lefedett t..." />

AVI 2017.6.44

Az építményadó tárgya nem azonos a telekadó tárgyával [1990. évi C. tv. 7. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes tulajdonát képezi a belterület 5913/2 helyrajzi számú, "kivett táborhely" megnevezésű ingatlan. A Város Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) felszólította a felperest, mivel a Város Önkormányzata 2011. január 1-jétől bevezette a telekadót, nyújtson be telekadó bevallást.
A felperes 2012. február 13-án benyújtotta a 2012. évre vonatkozó telekadó bevallását, amelyben a "telek általános jellemzői" rovatban a telek teljes területét 26 912 m2-ben, a telekből épülettel lefedett t...

AVI 2017.6.44 Az építményadó tárgya nem azonos a telekadó tárgyával [1990. évi C. tv. 7. §]
A felperes tulajdonát képezi a belterület 5913/2 helyrajzi számú, "kivett táborhely" megnevezésű ingatlan. A Város Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) felszólította a felperest, mivel a Város Önkormányzata 2011. január 1-jétől bevezette a telekadót, nyújtson be telekadó bevallást.
A felperes 2012. február 13-án benyújtotta a 2012. évre vonatkozó telekadó bevallását, amelyben a "telek általános jellemzői" rovatban a telek teljes területét 26 912 m2-ben, a telekből épülettel lefedett területet 958 m2-ben, a telekadó hatálya alá tartozó telekrészt 25 954 m2-ben határozta meg azzal, hogy "a törvényi mentességek" rovat 1.3. pontjában a telken levő épületek hasznos alapterülete 1095 m2.
Az elsőfokú hatóság a 2012. február 15. napján kelt határozatával a felperest 24 859 m2 adóköteles alapterületű telek után 2012. évtől évi 248 590 Ft telekadó megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint adóköteles a Város Önkormányzata illetékességi területén lévő telek. Az adó alapja a telek m2-ben számított területe. Az adózó bevallásában feltüntetett adatok alapján a telek területe 25 954 m2, amelynek adómentes telekrésszel csökkentett adóköteles alapterülete 24 859 m2. Az adó mértéke 2012. évtől 10 Ft/m2.
A felperes fellebbezésében vitatta, hogy építményadó és telekadó alá is vonható ugyan azon vagyontárgy vagy vagyonhoz kapcsolódó jog.
Az alperes a 2012. április 16. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) az ingatlan fogalma gyűjtőfogalom, az 52. § 25. pontja szerint az építmény, illetve a telek külön-külön adótárgy fajták, amelyekre külön-külön adófajta vethető ki. A Htv. 2012. január 1-jétől hatályos 17. §-a, 52. § 16. pontja értelmében a telek maga nem csak akkor adóköteles, ha épülettel nincs beépítve, hanem akkor is, ha épület áll rajta. Ezt támasztja alá a Htv. mentességeket megfogalmazó 19. § a) pontja is.
A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a határozatok sértik a Htv. 4. § a) pontját és 7. § a) pontját. Hangsúlyozta, hogy ugyan-azon ingatlantulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jog két adótárgy alapjául nem szolgálhat. Egy adótárgy egyszer, és csak egy jogcímen adóztatható.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a Kúria jogelődje: a Legfelsőbb Bíróság az EBH 2004.1080 számon közzétett eseti döntésében kimondta, hogy helyi adó kivetése esetén az adótöbbszörözés tilalma csak azonos adótárgyakra vonatkozik. Ingatlan a Htv. alapján a telek és az épület is, ezért mind az építményadó, mind a telekadó kivethető és ez nem ütközik a Htv. 7. § a) pontjába. A telek és az épület külön-külön adótárgyi jellegét erősíti a Htv. fogalommeghatározása is, mert a telek fogalmát az 52. § 16. pontja kifejezetten az épülettel be nem épített földterületként határozza meg. Továbbá mentesnek minősíti a Htv. az épület alapterületével egyező nagyságú telekrészt, kiemelve a telekadó fizetési kötelezettség alól az épülettel lefedett telekrészt. Rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy a 116/2009. (XI. 20.) AB határozatra való felperesi hivatkozás azért nem helytálló, mert a 2004. december 31-ig hatályos Htv. szöveget vizsgálta az Alkotmánybíróság.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Htv. 7. § a) pontját. Kifejtette, hogy a Htv. 4. § a) pontja az adótárgyat, mind az építményadó, mind a telekadó tekintetében az ingatlantulajdonban, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogban fogalmazza meg. A Htv. azt szabályozza, hogy az önkormányzat az építményadó alapját az építmény hasznos alapterülete, a telekadó alapját a telek területe alapján állapíthatja meg, ha valamelyik adónemet bevezeti. Azt kell vizsgálni, hogy az egyes adófajtákhoz rendelt adóalap mire terjed ki. Értelemszerűen a telekadó esetében az adóalap a telek területére, és nem a telektulajdonra, építményadó esetében az adóalap az épület hasznos alapterületére, és nem a felépítmény tulajdonjogára terjed ki.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megfelelően megállapított tényállásra helytálló jogszabályokat alkalmazott, jogértelmezése helyes, döntése jogszerű.
A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselő testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adómegállapítási joga a Htv.-ben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A Htv. alkalmazásában adóalany a jogi személy, az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra. Az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú adók bevezetésére jogosult, vagyoni típusú adó az építményadó, a telekadó. Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza [Htv. 1. § (1) bekezdés, 2. §, 3. § (1) bekezdés b) pont, 4. § a) pont, 5. § a) pont, 6. § e) pont]. E szabályozás alapján a Város Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta a helyi adók megállapításáról és a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági eljárásról szóló 30/2002. (XII. 20.) rendeletét (Önk. r.), amelynek 2011. január 1-jétől hatályos módosítása alapján a felperes, mint belterületi telektulajdonos terhére telekadót vetett ki.
A felperes vitatta a telekadó kivetés jogszerűségét, mivel ingatlanához kapcsolódóan építményadót is fizet. Hivatkozott a Htv. 7. § a) pontjára, amely szerint az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó (5. §) fizetésére kötelezheti.
A Htv. - más adótörvényekhez hasonlóan - meghatározza az adó tárgyát. Az építményadó tárgya a Htv. 4. §-a és 11. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) tulajdona. A telekadó tárgya a Htv. 4. §-a és 17. §-a értelmében az önkormányzat illetékességi területén lévő telek tulajdona, méghozzá akként, hogy telekadó mentes [19. § a) pont] az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész.
A Htv. az értelmező rendelkezések között definiálja, hogy az építmény (52. § 5. pont): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre, az épület (52. § 6. pont) pedig: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. A telek (16. pont) ugyanakkor: az épülettel be nem épített földterület.
Az építményadó és a telekadó is vagyoni típusú helyi adó, és a helyi adók rendszerében saját szabályrendszerükből (az adó tárgya, alanya, alapja, mértéke, adómentesség, adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése) következően önálló adók. Az építményadó tárgya nem azonos a telekadó tárgyával, amelyből következően az elsőfokú hatóság azzal, hogy nem azonos adótárgyakra vetett ki adót, az adótöbbszörözés tilalmát tartalmazó törvényhelyet [Htv. 7. § a) pont] nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan minősítette jogszerűnek az alperes határozatát.
A Htv. törvényi indokolása kifejezetten rögzíti, hogy a helyi adó rendszerében bevezethető építményadó és a telekadó szabályai közötti összhangot az teremti meg, hogy a beépített belterületi földrészletek az építményadó hatálya alá tartoznak, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges területtel (mértékben). A telekadó hatálya az ezt meghaladó területre terjed ki csakúgy, mint a belterületi beépítetlen földrészletre.
A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.IV.35.234/2001/4., a Kfv.II.39.647/2002/9. számú, a Kúria a Kfv.I.35.484/2012/5. számú ítéleteiben azonos jogértelmezéssel döntött arról, hogy eltérő vagyontárgyak adóztatása adótöbbszörözést nem valósít meg.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.144/2013/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.