adozona.hu
BH 2017.7.234
BH 2017.7.234
A felszámolás hatálya alá tartozó vagyontárgy felszámoló általi értékesítésekor a vagyontárgyat terhelő vételi jog és azt biztosító további jogok megszűnnek [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 207. § (1) és (2) bek., 214. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 163. § (1) bek., 206. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 38. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes és az alperes jogelődje, az L. F. Zrt. (a továbbiakban: alperes) között 2009. december 10-én deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes egy V. típusú személygépkocsi megvásárlásához 4 800 000 Ft kölcsönt folyósított a felperes részére. A szerződés biztosítására az alperes javára a gépjárműre ugyanezen a napon vételi jogot alapítottak.
[2] Vételi jogával az alperes az opciós szerződés 5. pontja értelmében 5 évig, de legfeljebb addig az időpontig élhet...
BH 2017.7.234 A felszámolás hatálya alá tartozó vagyontárgy felszámoló általi értékesítésekor a vagyontárgyat terhelő vételi jog és azt biztosító további jogok megszűnnek [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 207. § (1) és (2) bek., 214. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 163. § (1) bek., 206. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 38. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az alperes jogelődje, az L. F. Zrt. (a továbbiakban: alperes) között 2009. december 10-én deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes egy V. típusú személygépkocsi megvásárlásához 4 800 000 Ft kölcsönt folyósított a felperes részére. A szerződés biztosítására az alperes javára a gépjárműre ugyanezen a napon vételi jogot alapítottak.[2] Vételi jogával az alperes az opciós szerződés 5. pontja értelmében 5 évig, de legfeljebb addig az időpontig élhetett, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul nem teljesítette. A vételi jog gyakorlására ez alatt az idő alatt - a szerződés 8. pontja szerint - akkor kerülhetett sor, ha a felperes valamely törlesztőrészlet megfizetésével késedelembe esik vagy a kölcsönszerződést felmondják.
[3] A vételi jog biztosítására a felek az opciós szerződésben az alperes javára a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.
[4] Az alperesnek a kölcsönszerződés és az opciós szerződés részévé vált üzletszabályzata (a továbbiakban: üzletszabályzat) VII.1. pontja kimondta, hogy a felperes köteles a vételi jogot és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat az alperes javára a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet az alperes mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. Az üzletszabályzat V.6. pontja pedig előírta, ha a felperes a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, az alperes köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni.
[5] A felperes 2013. július 18-án az addigi n.-i székhelyét B.-re helyezte át. E cégjegyzéki változás közzétételére 2013. szeptember 5-én került sor.
[6] Az alperes időközben 2013. augusztus 21-jén felmondta a kölcsönszerződést és bejelentette, hogy gyakorolni kívánja a gépjárműre vonatkozó vételi jogát. A felmondás és a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat azonban 2013. augusztus 23-án "elköltözött" jelzéssel visszaérkezett az alpereshez.
[7] A felperes 2013. október 29-i kezdő időponttal felszámolás alá került. A felszámoló 2014. október 9-én értékesítette a gépjárművet a perben nem álló H.-né Sz. K. részére. 2014. október 21-én a felszámoló tájékoztatta az alperest az értékesítésről és felszólította a törzskönyv kiadására. Az alperes azonban ettől elzárkózott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A felperes keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a jelen ügyre irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 375. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 374. § (2) bekezdése értelmében vételi jogot érvényesen legfeljebb 5 évre lehet alapítani. A szerződéskötéstől számított 5 év elteltével ezért az alperes javára kikötött vételi jog megszűnt. Ez alatt az 5 éves időtartam alatt a felperes a vételi jogát joghatályosan nem gyakorolta. A kölcsönszerződés felmondása és az opciós jog gyakorlásának bejelentése ugyanis "elköltözött" jelzéssel visszaérkezett az alpereshez, így e nyilatkozat nem hatályosult. A gépjárművet időközben ezért jogszerűen értékesítették jóhiszemű harmadik személy részére. Mindezekre figyelemmel az alperes a továbbiakban a törzskönyvet nem tarthatja birtokában.[9] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy 2013. augusztus 21-én felmondta a kölcsönszerződést és bejelentette vételi joga gyakorlását. Nyilatkozatát a felperes akkori bejelentett székhelyére küldte meg. A felperesnek a székhelyváltozás cégnyilvántartásba való bejegyzéséig gondoskodnia kellett volna arról, hogy korábbi székhelyén elérhető legyen. E kötelezettségének azonban nem tett eleget. A vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat kézbesítése tehát a felperes felróható magatartása miatt hiúsult meg, a nyilatkozat hatályosulásának elmaradására ezért a felperes megalapozottan nem hivatkozhat. Előadta az alperes azt is, hogy a javára alapított vételi jog ún. zárt opció, amellyel csak a kölcsönszerződés felmondását követő időszakban élhetett. A vételi jog ezért nem szűnt meg a szerződéskötést követő 5 év elteltével. A törzskönyvet az üzletszabályzat V.6. pontja értelmében egyébként is a vételi jog fennállásától függetlenül, önálló, atipikus biztosítékként tarthatja birtokában mindaddig, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi kötelezettségét nem teljesíti.
Az első- másodfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a törzskönyv birtokban tartása az üzletszabályzat V.6. pontja szerint a kölcsönszerződés önálló, a vételi jogtól független biztosítéka. Az alperes ezért a törzskönyvet az üzletszabályzat e rendelkezése értelmében csak akkor köteles kiadni, ha a felperes a kölcsönszerződésben meghatározott valamennyi kötelezettségét teljesítette. A felperesnek pedig jelenleg is tartozása áll fenn a perbeli szerződésből eredően. Szükségtelen volt ezért annak vizsgálata, hogy az alperes felmondása és a vételi jog gyakorlásának bejelentése hatályosult-e, illetve hogy az opciós szerződés érvényes-e, illetőleg annak időbeli hatálya meddig terjed.[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a perbeli gépjármű törzskönyvét. Rámutatott, hogy a felperes vagyontárgyainak értékesítését korlátozó jogok, illetve biztosítékok a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 38. § (4) bekezdése értelmében a felszámolás hatálya alá tartozó vagyontárgy értékesítésekor - a törvény erejénél fogva - megszűntek. Az alperes a felperes felszámolás alá kerülését megelőzően joghatályosan nem gyakorolta vételi jogát, nyilatkozata ugyanis nem hatályosult. A törzskönyv birtokban tartásához való joga mint a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka ezért a Cstv. 38. § (4) bekezdése alapján a gépjárműnek a felszámoló általi értékesítésekor megszűnt. Az alperes erre figyelemmel köteles a törzskönyvet a felperes birtokába bocsátani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.[13] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti az rPtk. 4. §-át, 187. §-át és 214. §-át, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 163. §-át és 206. §-át, a Cstv. 38. §-át, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. §-át.
[14] Az alperes álláspontja szerint a kölcsönszerződés felmondásához és a vételi jog gyakorlásához fűződő jogkövetkezmények beálltak, a jognyilatkozat kézbesítése ugyanis a felperes cégnyilvántartásba bejegyzett akkori székhelyén a felperes hibájából hiúsult meg. Véleményének alátámasztása érdekében az alperes az EBH 2005.1215. számú elvi határozatra hivatkozott. Megjegyezte, hogy a felperes a székhelyváltozás tényét az üzletszabályzat XVI.1. pontja alapján egyébként is köteles lett volna a részére bejelenteni. Utalt az alperes arra is, hogy azt követően, hogy a felmondás és a vételi jog gyakorlását bejelentő nyilatkozata visszaérkezett a felperes nagykanizsai székhelyéről, az iratokat megküldte a felperes akkori b.-i fióktelepére. A vételi jog gyakorlására tehát a felperes felszámolásának kezdő időpontját megelőzően sor került.
[15] Megjegyezte az alperes azt is, hogy a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat V.6. pontja a törzskönyv átadását az egyéb biztosítékoktól, így a vételi jogtól is független, önálló, atipikus biztosítékként szabályozza. A vételi jog fennállására tekintet nélkül ezért jogosult arra, hogy a törzskönyvet a felperes tartozásának teljes megszűnéséig birtokában tartsa. A felperes a törzskönyv kiadását mindezekre figyelemmel megalapozottan csak akkor követelhette volna, ha a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek.[18] A peres eljárás során a kereseti ellenkérelemben foglaltakra tekintettel abban a kérdésben kellett az eljárt bíróságoknak állást foglalniuk, hogy az alperes bizonyította-e: a keresettel érintett gépjármű tulajdonjogát a felperes elleni felszámolás kezdő időpontja előtt megszerezte, illetőleg ennek bizonyítása hiányában van-e egyéb olyan jogcíme, amely alapján a követelt törzskönyvet magánál tarthatja.
[19] E jogkérdések tükrében vizsgálta ezért a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket sérti-e a jogerős ítélet.
[20] A peres iratok között fellelhető, a felek között létrejött kölcsönszerződés, az azzal egy időben kötött opciós szerződés 15. pontja, valamint az alperes ekkor hatályos üzletszabályzatának XVI.1. pontja értelmében a felperest az adataiban bekövetkezett változások 5 napon belüli, az alpereshez történő bejelentésének kötelezettsége terhelte. Ezt a felperes - nem vitatottan - elmulasztotta. Az sem volt vitás a perben, hogy a felek jogviszonyára irányadó üzletszabályzat XVI.6. pontja szerint az alperes által igazolt postai feladástól számított 5. munkanapon az alperesi küldeményeket a felpereshez megérkezettnek kellett tekinteni.
[21] A Kúria jogi álláspontja szerint azonban ez utóbbi üzletszabályzatbeli kikötés - az rPtk. 207. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel - nem értelmezhető úgy, hogy a küldemény megérkezésének hiányát a felperes e szerződéses vélelemmel szemben ne bizonyíthatná. Az alperes pedig maga sem vitatta, hogy a felperesnek az általa ismert székhelyére küldött, a kölcsönszerződést felmondó és a perbeli gépjárműre vonatkozóan a vételi jog gyakorlásával kapcsolatban tett jognyilatkozatot tartalmazó levele "a címzett elköltözött" postai jelzéssel hozzá visszaérkezett. A Kúria megállapította azt is, hogy ezt követően e levélnek a felperes fióktelepére való megküldését az alperes - az elsőfokú bíróságnak a 7. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzésében rögzített, a bizonyítatlanság jogkövetkezményére is kiterjedő felhívása ellenére - nem igazolta. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 163. § (1) bekezdésének és 206. § (1) bekezdésének, valamint a rPtk. 214. § (1) bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat közlésére a felperes felszámolásának elrendelését megelőzően joghatályosan nem került sor, a jognyilatkozat az alperes által állított időpontban nem hatályosult.
[22] A rPtk. 4. § (4) bekezdésének és a Ctv. 22. § (3) bekezdésének megsértése mindezekkel összefüggésben szintén nem volt megállapítható, mivel e jogszabályi rendelkezések alkalmazása fel sem merült. A felperes ugyanis a megelőző eljárások során nem a cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye megváltozására, hanem arra a bizonyított tényre hivatkozott, hogy az alperes felmondását és a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem kapta meg. Az, hogy a felperes az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, illetve hogy a székhelyváltozást néhány nappal a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat elküldését követően tették közzé a Cégközlönyben, nem változtat azon a tényen, hogy az alperes jognyilatkozata nem hatályosulhatott. A kézbesítés sikertelenségéről az alperes a postai szolgáltatótól értesítést kapott. Ezt követően az alperesnek volt lehetősége arra, hogy a jognyilatkozat hatályosulása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Erre azonban - igazoltan - nem került sor. A felperes mulasztása mindezekre figyelemmel - az adott tényállás mellett - nem járhat a tulajdonjoga megszűnésének aránytalanul súlyos jogkövetkezményével.
[23] A felperes felszámolójának küldött, az opciós jog gyakorlására vonatkozó korábbi nyilatkozatának megtételével kapcsolatos tájékoztatását pedig maga az alperes sem értelmezte úgy, hogy az a vételi jogának a felperessel szembeni felszámolási eljárás megindítását követő gyakorolásának minősül.
[24] A másodfokú bíróság tehát a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül állapította meg, hogy a vételi jog joghatályos gyakorlására a perbeli gépjárműnek a felszámoló általi értékesítését megelőzően nem került sor.
[25] A törzskönyvet az alperes a kölcsönszerződés megkötését követően az opciós szerződés 7. pontja és az üzletszabályzat VII.1. pontja értelmében - az ügyben eljárt bíróságok álláspontjától és a felülvizsgálati kérelemben kifejtettektől eltérően - nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában, hanem az alperes vételi jogát kívánták ilyen módon biztosítani. Az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga erre figyelemmel a perbeli esetben a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősült (BH 2017.13., BH 2017.63., BH 2017.95.). A másodfokú bíróság ezért a Cstv. 38. § (4) bekezdésének érdemben helyes alkalmazásával mutatott rá, hogy a gépjármű felszámolási eljárás során bekövetkezett értékesítésével az alperesnek a törzskönyv birtoklásához fűződő joga is megszűnt.
[26] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.704/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke
Dr. Farkas Attila előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A felperes: A. Kft. „f.a.”
A felperes képviselője: dr. Kovács Tibor ügyvéd
Az alperes: L. Zrt.
Az alperes képviselője: Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd
A per tárgya: gépjármű törzskönyvének kiadása és egyéb követelés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Szegedi Törvényszék 2.Gf.40.040/2016/4. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:
Szegedi Járásbíróság 7.G.40.227/2015/12. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.350 (hatezer-háromszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az alperes jogelődje, az L. Zrt. (a továbbiakban: alperes) között 2009. december 10-én deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes egy Volvo (S) S80 típusú személygépkocsi megvásárlásához 4.800.000 Ft kölcsönt folyósított a felperes részére. A szerződés biztosítására az alperes javára a gépjárműre ugyanezen a napon vételi jogot alapítottak.[2] Vételi jogával az alperes az opciós szerződés 5. pontja értelmében 5 évig, de legfeljebb addig az időpontig élhetett, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul nem teljesítette. A vételi jog gyakorlására ezalatt az idő alatt - a szerződés 8. pontja szerint - akkor kerülhetett sor, ha a felperes valamely törlesztőrészlet megfizetésével késedelembe esik vagy a kölcsönszerződést felmondják.
[3] A vételi jog biztosítására a felek az opciós szerződésben (7. pont) az alperes javára a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.
[4] Az alperesnek a kölcsönszerződés és az opciós szerződés részévé vált HITGd/2009.08.03. számú üzletszabályzata (a továbbiakban: üzletszabályzat) VII.1. pontja kimondta, hogy a felperes köteles a vételi jogot és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat az alperes javára a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet az alperes mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. Az üzletszabályzat V.6. pontja pedig előírta, ha a felperes a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, az alperes köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni.
[5] A felperes 2013. július 18-én az addigi n.-i székhelyét B.-re helyezte át. E cégjegyzéki változás közzétételére 2013. szeptember 5-én került sor.
[6] Az alperes időközben 2013. augusztus 21-jén felmondta a kölcsönszerződést és bejelentette, hogy gyakorolni kívánja a gépjárműre vonatkozó vételi jogát. A felmondás és a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat azonban 2013. augusztus 23-án "elköltözött" jelzéssel visszaérkezett az alpereshez.
[7] A felperes 2013. október 29-i kezdő időponttal felszámolás alá került. A felszámoló 2014. október 9-én értékesítette a gépjárművet a perben nem álló H.-né Sz. K. részére. 2014. október 21-én a felszámoló tájékoztatta az alperest az értékesítésről és felszólította a törzskönyv kiadására. Az alperes azonban ettől elzárkózott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A felperes keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a jelen ügyre irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 375. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 374. § (2) bekezdése értelmében vételi jogot érvényesen legfeljebb 5 évre lehet alapítani. A szerződéskötéstől számított 5 év elteltével ezért az alperes javára kikötött vételi jog megszűnt. Ez alatt az 5 éves időtartam alatt a felperes a vételi jogát joghatályosan nem gyakorolta. A kölcsönszerződés felmondása és az opciós jog gyakorlásának bejelentése ugyanis "elköltözött" jelzéssel visszaérkezett az alpereshez, így e nyilatkozat nem hatályosult. A gépjárművet időközben ezért jogszerűen értékesítették jóhiszemű harmadik személy részére. Mindezekre figyelemmel az alperes a továbbiakban a törzskönyvet nem tarthatja birtokában.[9] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy 2013. augusztus 21-én felmondta a kölcsönszerződést és bejelentette vételi joga gyakorlását. Nyilatkozatát a felperes akkori bejelentett székhelyére küldte meg. A felperesnek a székhelyváltozás cégnyilvántartásba való bejegyzéséig gondoskodnia kellett volna arról, hogy korábbi székhelyén elérhető legyen. E kötelezettségének azonban nem tett eleget. A vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat kézbesítése tehát a felperes felróható magatartása miatt hiúsult meg, a nyilatkozat hatályosulásának elmaradására ezért a felperes megalapozottan nem hivatkozhat. Előadta az alperes azt is, hogy a javára alapított vételi jog ún. zárt opció, amellyel csak a kölcsönszerződés felmondását követő időszakban élhetett. A vételi jog ezért nem szűnt meg a szerződéskötést követő 5 év elteltével. A törzskönyvet az üzletszabályzat V.6. pontja értelmében egyébként is a vételi jog fennállásától függetlenül, önálló, atipikus biztosítékként tarthatja birtokában mindaddig, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi kötelezettségét nem teljesíti.
Az első- másodfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a törzskönyv birtokban tartása az üzletszabályzat V.6. pontja szerint a kölcsönszerződés önálló, a vételi jogtól független biztosítéka. Az alperes ezért a törzskönyvet az üzletszabályzat e rendelkezése értelmében csak akkor köteles kiadni, ha a felperes a kölcsönszerződésben meghatározott valamennyi kötelezettségét teljesítette. A felperesnek pedig jelenleg is tartozása áll fenn a perbeli szerződésből eredően. Szükségtelen volt ezért annak vizsgálata, hogy az alperes felmondása és a vételi gyakorlásának bejelentése hatályosult-e, illetve hogy az opciós szerződés érvényes-e, illetőleg annak időbeli hatálya meddig terjed.[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a perbeli gépjármű törzskönyvét. Rámutatott, hogy a felperes vagyontárgyainak értékesítését korlátozó jogok, illetve biztosítékok a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 38. § (4) bekezdése értelmében a felszámolás hatálya alá tartozó vagyontárgy értékesítésekor - a törvény erejénél fogva - megszűntek. Az alperes a felperes felszámolás alá kerülését megelőzően joghatályosan nem gyakorolta vételi jogát, nyilatkozata ugyanis nem hatályosult. A törzskönyv birtokban tartásához való joga mint a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka ezért a Cstv. 38. § (4) bekezdése alapján a gépjárműnek a felszámoló általi értékesítésekor megszűnt. Az alperes erre figyelemmel köteles a törzskönyvet a felperes birtokába bocsátani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.[13] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4. §-át, 187. §-át és 214. §-át, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 163. §-át és 206. §-át, a Cstv. 38. §-át, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. §-át.
[14] Az alperes álláspontja szerint a kölcsönszerződés felmondásához és a vételi jog gyakorlásához fűződő jogkövetkezmények beálltak, a jognyilatkozat kézbesítése ugyanis a felperes cégnyilvántartásba bejegyzett akkori székhelyén a felperes hibájából hiúsult meg. Véleményének alátámasztása érdekében az alperes az EBH 2005.1215. számú elvi határozatra hivatkozott. Megjegyezte, hogy a felperes a székhelyváltozás tényét az üzletszabályzat XVI.1. pontja alapján egyébként is köteles lett volna a részére bejelenteni. Utalt az alperes arra is, hogy azt követően, hogy a felmondás és a vételi jog gyakorlását bejelentő nyilatkozata visszaérkezett a felperes n.-i székhelyéről, az iratokat megküldte a felperes akkori b.-i fióktelepére. A vételi jog gyakorlására tehát a felperes felszámolásának kezdő időpontját megelőzően sor került.
[15] Megjegyezte az alperes azt is, hogy a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat V.6. pontja a törzskönyv átadását az egyéb biztosítékoktól, így a vételi jogtól is független, önálló, atipikus biztosítékként szabályozza. A vételi jog fennállására tekintet nélkül ezért jogosult arra, hogy a törzskönyvet a felperes tartozásának teljes megszűnéséig birtokában tartsa. A felperes a törzskönyv kiadását mindezekre figyelemmel megalapozottan csak akkor követelhette volna, ha a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek.[18] A peres eljárás során a kereseti ellenkérelemben foglaltakra tekintettel abban a kérdésben kellett az eljárt bíróságoknak állást foglalniuk, hogy az alperes bizonyította-e: a keresettel érintett gépjármű tulajdonjogát a felperes elleni felszámolás kezdő időpontja előtt megszerezte, illetőleg ennek bizonyítása hiányában van-e egyéb olyan jogcíme, amely alapján a követelt törzskönyvet magánál tarthatja.
[19] E jogkérdések tükrében vizsgálta ezért a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket sérti-e a jogerős ítélet.
[20] A peres iratok között fellelhető, a felek között létrejött kölcsönszerződés, az azzal egy időben kötött opciós szerződés 15. pontja, valamint az alperes ekkor hatályos üzletszabályzatának XVI.1. pontja értelmében a felperest az adataiban bekövetkezett változások 5 napon belüli, az alpereshez történő bejelentésének kötelezettsége terhelte. Ezt a felperes - nem vitatottan - elmulasztotta. Az sem volt vitás a perben, hogy a felek jogviszonyára irányadó üzletszabályzat XVI.6. pontja szerint az alperes által igazolt postai feladástól számított 5. munkanapon az alperesi küldeményeket a felpereshez megérkezettnek kellett tekinteni.
[21] A Kúria jogi álláspontja szerint azonban ez utóbbi üzletszabályzatbeli kikötés - a Ptk. 207. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel - nem értelmezhető úgy, hogy a küldemény megérkezésének hiányát a felperes e szerződéses vélelemmel szemben ne bizonyíthatná. Az alperes pedig maga sem vitatta, hogy a felperesnek az általa ismert székhelyére küldött, a kölcsönszerződést felmondó és a perbeli gépjárműre vonatkozóan a vételi jog gyakorlásával kapcsolatban tett jognyilatkozatot tartalmazó levele "a címzett elköltözött" postai jelzéssel hozzá visszaérkezett. A Kúria megállapította azt is, hogy ezt követően e levélnek a felperes fióktelepére való megküldését az alperes - az elsőfokú bíróságnak a 7. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzésében rögzített, a bizonyítatlanság jogkövetkezményére is kiterjedő felhívása ellenére - nem igazolta. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 163. § (1) bekezdésének és 206. § (1) bekezdésének, valamint a Ptk. 214. § (1) bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat közlésére a felperes felszámolásának elrendelését megelőzően joghatályosan nem került sor, a jognyilatkozat az alperes által állított időpontban nem hatályosult.
[22] A Ptk. 4. § (4) bekezdésének és a Ctv. 22. § (3) bekezdésének megsértése mindezekkel összefüggésben szintén nem volt megállapítható, mivel e jogszabályi rendelkezések alkalmazása fel sem merült. A felperes ugyanis a megelőző eljárások során nem a cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye megváltozására, hanem arra a bizonyított tényre hivatkozott, hogy az alperes felmondását és a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem kapta meg. Az, hogy a felperes az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, illetve hogy a székhelyváltozást néhány nappal a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat elküldését követően tették közzé a Cégközlönyben, nem változtat azon a tényen, hogy az alperes jognyilatkozata nem hatályosulhatott. A kézbesítés sikertelenségéről az alperes a postai szolgáltatótól értesítést kapott. Ezt követően az alperesnek volt lehetősége arra, hogy a jognyilatkozat hatályosulása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Erre azonban - igazoltan - nem került sor. A felperes mulasztása mindezekre figyelemmel - az adott tényállás mellett - nem járhat a tulajdonjoga megszűnésének aránytalanul súlyos jogkövetkezményével.
[23] A felperes felszámolójának küldött, az opciós jog gyakorlására vonatkozó korábbi nyilatkozatának megtételével kapcsolatos tájékoztatását pedig maga az alperes sem értelmezte úgy, hogy az a vételi jogának a felperessel szembeni felszámolási eljárás megindítását követő gyakorolásának minősül.
[24] A másodfokú bíróság tehát a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül állapította meg, hogy a vételi jog joghatályos gyakorlására a perbeli gépjárműnek a felszámoló általi értékesítését megelőzően nem került sor.
[25] A törzskönyvet az alperes a kölcsönszerződés megkötését követően az opciós szerződés 7. pontja és az üzletszabályzat VII.1. pontja értelmében - az ügyben eljárt bíróságok álláspontjától és a felülvizsgálati kérelemben kifejtettektől eltérően - nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában, hanem az alperes vételi jogát kívánták ilyen módon biztosítani. Az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga erre figyelemmel a perbeli esetben a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősült (BH 2017.13., BH 2017.63. ,BH 2017.95.). A másodfokú bíróság ezért a Cstv. 38. § (4) bekezdésének érdemben helyes alkalmazásával mutatott rá, hogy a gépjármű felszámolási eljárás során bekövetkezett értékesítésével az alperesnek a törzskönyv birtoklásához fűződő joga is megszűnt.
[26] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[27] Az alperes a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3), (5) és (6) bekezdései alapján a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével állapította meg.[28] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. § (1) bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2017. március 14.
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.704/2016.)