adozona.hu
EH 2017.06.M17
EH 2017.06.M17
Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése egyértelmű (jogvesztő) határidőt biztosít a baleseti járadék iránti igény érvényesítésre, mely határidő elmulasztása kimentéssel nem orvosolható [1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 65. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a 2015. május 11. napján kelt határozatával a felperes baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította.
[2] A másodfokon eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a 2015. június 25. napján kelt határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint elsőfokú hatóság által hozott határozatot helybenhagyta. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes részére 2011. szeptember 21. napi folyósítási kezdette...
[2] A másodfokon eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a 2015. június 25. napján kelt határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint elsőfokú hatóság által hozott határozatot helybenhagyta. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes részére 2011. szeptember 21. napi folyósítási kezdettel rehabilitációs járadék, majd 2014. szeptember 21-től rokkantsági ellátás került megállapításra, amelyet jelenleg is folyósít az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. A felperes baleseti járadékra való jogosultsága nem áll fenn, mivel megváltozott munkaképességű személyek ellátása illeti meg. A Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztálya a 2015. május 11. napján kelt határozatában a felperes 2011. június 10. napján az S. Bt. alkalmazásában elszenvedett (kábelárok kiásása közben áramütés érte) balesetét üzemi balesetnek elismerte. A baleseti járadék megállapítása iránti igényét felperes 2014 októberében az üzemi baleset bekövetkezését követő 3 éven túl nyújtotta be, továbbá a baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett igénybejelentés időpontjában megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült, ezért a baleseti járadék megállapítása iránti igénye elutasításra került. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 57. § (1) bekezdése, 65. § (5) és (6) bekezdése rendelkezéseire alapították.
[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta.
[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta azokat megismételve.
[9] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét az eljárásjogi és az anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg, mindezt abban a körben, amelyben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályok [Ket. 50. § (1) bekezdés, Ebtv. 65. § (6) bekezdés] megsértését állította.
[10] A Ket. 50. § (1) bekezdése a hatóságot a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázására kötelezi előírva azt is, hogy amennyiben a rendelkezésre álló adatok ehhez nem elegendőek, a hatóságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
[11] A Pp. 339. § (1) bekezdése szerint ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
[12] A Kúria a közigazgatási szervek határozatai felülvizsgálatának egyes kérdéseiről szóló 1/2011. (V. 9.) KK véleményében rögzítette, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének önmagában az eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye, ha az adott eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére kihatott.
[13] A Kúria számos határozatában (így az Mfv.III.10.358/2014/4., Mfv.III.10.584/2012/4., Mfv.III.10.116/2013/4., Mfv.III.10.360/2015/8.) rögzítette, hogy a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett a határozatot hozó szervet szükség esetén utasíthatja új eljárásra. A Kúria a KGD 2006.252. számon közzétett döntésében kimondta: ha a bíróságnak rendelkezésére állnak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények, nem lehet az alperes határozatát ez okból hatályon kívül helyezni és az alperest új eljárásra kötelezni. A Kúria a BH 2010. évi 74. számon közzétett határozatában rámutatott, hogy a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható. A Kúria több ítéletében, így az Mfv.III.10.123/2015/9. és az Mfv.III.10.019/2015/7. számú ítéletében is hangsúlyozta, hogy önmagában még a tényállás részleges tisztázatlansága sem vezethet a hatóság határozatának hatályon kívül helyezéséhez, ha a bíróság eljárása során a tényállást kiegészítheti, teljessé teheti.
[14] A fentiek alapján a Ket. 50. § (1) bekezdése megsértése nem volt megállapítható, az alperes a társadalombiztosítási határozat érdemi bírósági felülvizsgálatához szükséges tényállást feltárta, így a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése nem volt indokolt.
[15] Az Ebtv. 64-65. §-a rendelkezései tartalmazzák a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének a szabályait.
[16] Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése a baleseti járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére egy "végső" határidőt állapít meg, mely szerint a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül […] lehet érvényesíteni.
[17] A jogalkotó a baleseti járadék iránti igény érvényesítését a baleset bekövetkezte napjától számított 3 éven belül tette lehetővé, szemben a foglalkozási megbetegedés miatt előterjesztendő járadékigény egy éven belüli határidejével, mely utóbbit a foglalkozási megbetegedés megállapításától számítottan tette lehetővé. Ez a megkülönböztetés egyben azt is jelenti, hogy amíg a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító döntés nélkül a járadékigény nem bírálható el, addig az üzemi baleset iránti járadékigényt az üzemi baleset tényét megállapító előzetes határozathozataltól függetlenül lehet benyújtani.
[18] A felperes baleseti járadék iránti igényét 2014. októberben, még az egészségbiztosító a baleset üzemiségét elismerő (2015. májusi) határozata meghozatala előtt, de az üzemi baleset bekövetkeztének napjától (2011. június 10.) számított 3 éven túl nyújtotta be. Sem az Ebtv., sem az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ebtv.vhr.) nem tartalmaz rendelkezést az Ebtv. 65. § (6) bekezdésében rögzített (jogvesztő) határidő kimentésére.
[19] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel - hatályában fenntartotta.
[20] A Kúria rögzíti, hogy a felperes nincs elzárva a balesetijáradék-igény érvényesítése elől, amennyiben az Ebtv. 65. § (7) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.
(Kúria, Mfv. III. 10.310/2016.)
Az ügy száma: Mfv.III.10.310/2016/7.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Farkas Katalin
előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin
bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Pálfi Nándor pártfogó ügyvéd
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala
Az alperes képviselője: dr. László Mária jogtanácsos
A per tárgya: baleseti járadék felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
22.M.3361/2015/4.
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.3361/2015/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A teljes pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
[2] A másodfokon eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a 2015. június 25. napján kelt határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint elsőfokú hatóság által hozott határozatot helybenhagyta. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes részére 2011. szeptember 21. napi folyósítási kezdettel rehabilitációs járadék, majd 2014. szeptember 21-től rokkantsági ellátás került megállapításra, amelyet jelenleg is folyósít az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. A felperes baleseti járadékra való jogosultsága nem áll fenn, mivel megváltozott munkaképességű személyek ellátása illeti meg. A Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztálya a 2015. május 11. napján kelt határozatában a felperes 2011. június 10. napján az S. Bt. alkalmazásában elszenvedett (kábelárok kiásása közben áramütés érte) balesetét üzemi balesetnek elismerte. A baleseti járadék megállapítása iránti igényét felperes 2014. októberében az üzemi baleset bekövetkezését követő 3 éven túl nyújtotta be, továbbá a baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett igénybejelentés időpontjában megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült, ezért a baleseti járadék megállapítása iránti igénye elutasításra került. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 57. § (1) bekezdése, 65. § (5) és (6) bekezdése rendelkezéseire alapították.
[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta.
[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta azokat megismételve.
[9] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét az eljárásjogi és az anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg, mindezt abban a körben, amelyben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályok (Ket. 50. § (1) bekezdés, Ebtv. 65. § (6) bekezdés) megsértését állította.
[10] A Ket. 50. § (1) bekezdése a hatóságot a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázására kötelezi előírva azt is, hogy amennyiben a rendelkezésre álló adatok ehhez nem elegendőek, a hatóságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
[11] A Pp. 339. § (1) bekezdése szerint ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
[12] A Kúria a közigazgatási szervek határozatai felülvizsgálatának egyes kérdéseiről szóló 1/2011.(V.9.) KK véleményében rögzítette, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének önmagában az eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye, ha az adott eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére kihatott.
[13] A Kúria számos határozatában (így az Mfv.III.10.358/2014/4., Mfv.III.10.584/2012/4., Mfv.III.10.116/2013/4., Mfv.III.10.360/2015/8.) rögzítette, hogy a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett a határozatot hozó szervet szükség esetén utasíthatja új eljárásra. A Kúria a KGD.2006.252. számon közzétett döntésében kimondta: ha a bíróságnak rendelkezésére állnak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények, nem lehet az alperes határozatát ez okból hatályon kívül helyezni és az alperest új eljárásra kötelezni. A Kúria a BH 2010. évi 74. számon közzétett határozatában rámutatott, hogy a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható. A Kúria több ítéletében, így az Mfv.III.10.123/2015/9. és az Mfv.III.10.019/2015/7. számú ítéletében is hangsúlyozta, hogy önmagában még a tényállás részleges tisztázatlansága sem vezethet a hatóság határozatának hatályon kívül helyezéséhez, ha a bíróság eljárása során a tényállást kiegészítheti, teljessé teheti.
[14] A fentiek alapján a Ket. 50. § (1) bekezdése megsértése nem volt megállapítható, az alperes a társadalombiztosítási határozat érdemi bírósági felülvizsgálatához szükséges tényállást feltárta, így a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése nem volt indokolt.
[15] Az Ebtv. 64.-65. §-a rendelkezései tartalmazzák a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének a szabályait.
[16] Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése a baleseti járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére egy "végső" határidőt állapít meg, mely szerint a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül (...) lehet érvényesíteni.
[17] A jogalkotó a baleseti járadék iránti igény érvényesítését a baleset bekövetkezte napjától számított 3 éven belül tette lehetővé, szemben a foglalkozási megbetegedés miatt előterjesztendő járadék igény egy éven belüli határidejével, mely utóbbit a foglalkozási megbetegedés megállapításától számítottan tette lehetővé. Ez a megkülönböztetés egyben azt is jelenti, hogy amíg a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító döntés nélkül a járadékigény nem bírálható el, addig az üzemi baleset iránti járadékigényt az üzemi baleset tényét megállapító előzetes határozathozataltól függetlenül lehet benyújtani.
[18] A felperes baleseti járadék iránti igényét 2014. októberben, még az egészségbiztosító a baleset üzemiségét elismerő (2015. májusi) határozata meghozatala előtt, de az üzemi baleset bekövetkeztének napjától (2011. június 10.) számított 3 éven túl nyújtotta be. Sem az Ebtv., sem az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ebtv.vhr.) nem tartalmaz rendelkezést az Ebtv. 65. § (6) bekezdésében rögzített (jogvesztő) határidő kimentésére.
[19] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel - hatályában fenntartotta.
[20] A Kúria rögzíti, hogy a felperes nincs elzárva a baleseti járadékigény érvényesítése elől, amennyiben az Ebtv. 65. § (7) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.
[22] Az alperes a felülvizsgálati eljárásba költségigényt nem érvényesített, ezért a Kúria e tárgyban mellőzte a határozathozatalt (Pp. 78. § (2) bekezdés).
[23] A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny. 81. §-a alapján a magyar állam viseli.
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el (Pp. 274. § (1) bekezdés).