adozona.hu
ÍH 2025.100
ÍH 2025.100
VESZÉLYHELYZETI SZABÁLYOZÁS ALKALMAZÁSA - TÉNYLEGES VÁLLALATCSOPORT - FELSZÁMOLÁSI KIFOGÁS A 21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet 4. § (1), (3) és (6) bekezdései nem speciális szabályok a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 49. § (3b) bekezdéséhez képest. A Korm. rendelet nem írja elő a Csődtv. 49. § (3b) bekezdése alkalmazásának a veszélyhelyzet ideje alatti mellőzését sem. A Csődtv. 49. § (3b) bekezdését azokban a felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, am
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az elsőfokú bíróságra 2023. szeptember 21. napján érkezett beadványban kifogást terjesztett elő a felszámoló tevékenységével kapcsolatban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 51. § (1) bekezdése alapján. Kifogásában kérte a bíróságot, hogy a felszámoló vagyonértékesítés körében tett jogszabálysértő intézkedéseit semmisítse meg, így kérte a Cégközlöny […] számában, [dátum1] napján közzétett pályázati felhívás, és annak...
ÍH 2025.100 VESZÉLYHELYZETI SZABÁLYOZÁS ALKALMAZÁSA - TÉNYLEGES VÁLLALATCSOPORT - FELSZÁMOLÁSI KIFOGÁS
A 21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet 4. § (1), (3) és (6) bekezdései nem speciális szabályok a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 49. § (3b) bekezdéséhez képest. A Korm. rendelet nem írja elő a Csődtv. 49. § (3b) bekezdése alkalmazásának a veszélyhelyzet ideje alatti mellőzését sem. A Csődtv. 49. § (3b) bekezdését azokban a felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a veszélyhelyzeti jogrend szabályai az irányadók.
Abban az esetben, ha az adós és a hitelező, valamint legalább még két társaság között olyan szoros, elemi, gazdasági és pénzügyi partnerség, rendszerszintű kooperáció alakult ki és működött folyamatosan, amelynek alapján megállapítható, hogy a hitelező az adóssal együtt tényleges vállalatcsoport tagjai, akkor a hitelező az adós vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdont. Ilyen körülmények között a hitelező helyzetén nem változtat a felszámolónak a lehetséges ajánlattevők körét szűkítő intézkedése, ebből az okból nem minősül sérelmet szenvedett félnek, a felszámoló intézkedése elleni kifogása nem lehet alapos, mert a kifogás előterjesztéséhez fűződő jogi érdeke hiányzik [21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet 1. §; 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 49. § (3b) bekezdés].
A hitelező az elsőfokú bíróságra 2023. szeptember 21. napján érkezett beadványban kifogást terjesztett elő a felszámoló tevékenységével kapcsolatban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 51. § (1) bekezdése alapján. Kifogásában kérte a bíróságot, hogy a felszámoló vagyonértékesítés körében tett jogszabálysértő intézkedéseit semmisítse meg, így kérte a Cégközlöny […] számában, [dátum1] napján közzétett pályázati felhívás, és annak alapján az Elektronikus Értékesítési Rendszerben (a továbbiakban: EÉR) [szám1], [szám2], [szám3] és [szám4] azonosítószámon közzétett értékesítési hirdetmények érvénytelenítését. Kérte továbbá a felszámolónak a jelzett értékesítési hirdetményekkel kapcsolatos, az adósi vagyon értékesítése körében tett valamennyi intézkedés jelen kifogás jogerős elbírálásáig - a Csődtv. 51. § (2) bekezdése alapján - történő felfüggesztését.Kifogásában előadta, hogy a felszámoló jogellenes intézkedéséről [dátum1] napján szerzett tudomást, amikor a Cégközlönyben és az EÉR-ben megjelent a kifogással támadott pályázati felhívás, illetve az értékesítési hirdetmények. Az értékesítésre közzétett ingatlanok adatait táblázatba foglalva aláhúzta, hogy a felszámoló a [szám5] azonosítójú értékesítési hirdetményt érvénytelenítette azzal, hogy "nem felelt meg az eljárásrendnek, illetve a titkosítás sérült". A hitelező szerint azonban valamennyi megjelölt értékesítési hirdetmény jogszabályba ütközik.
Kiemelte, hogy a felszámoló egyetlen pályázati felhívást tett közzé a Cégközlönyben, ezzel összefüggésben ugyanakkor az EÉR-ben öt különböző értékesítési felhívással tette ugyanezt. Emellett azzal, hogy az EÉR-ben közzétett [szám5] azonosítójú értékesítési hirdetményt érvénytelenítette, a Cégközlönyben [dátum1] napján megjelentetett pályázati felhívását is érvénytelenítette, ami kihat valamennyi, az EÉR-ben közzétett értékesítési hirdetményre, amelyeket azonban a felszámoló elmulasztott érvényteleníteni.
A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EÉR Rendelet) 10. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az EÉR-ben megjelent értékesítési hirdetmények szövege nem térhet el a pályázati felhívás szövegétől. Mivel a Cégközlönyben megjelent pályázati felhívás öt tételt tartalmaz, az EÉR-ben a fenti azonosítószámokon tételenként közzétett hirdetmények feleltethetők meg az EÉR rendelet 10. § (5) bekezdésének rendelkezéseiben foglalt követelménynek, az egyes EÉR hirdetmények szövege nem egyezik meg a Cégközlönyben megjelent pályázati felhívással. A nyilvános értékesítésre közzétett tételek számának egyezősége hiányában további, példálózó jelleggel kiemelt eltérésekre is rávilágított, s az elővásárlási jog gyakorlása kapcsán a pályázati felhívást már önmagában véve is értelmezhetetlennek nevezte.
A felszámoló által megsértett jogszabályi rendelkezésként az EÉR Rendelet 10. § (5) bekezdését, valamint a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Értékesítési rendelet) 2. § (4a) bekezdésének a) pontját jelölte meg.
Sérelmezte továbbá, hogy a pályázati felhívás jogszabálysértő módon korlátozza az ajánlattevők személyi körét, mivel azt a feltételt tartalmazza, hogy "Cég vagy egyéb gazdálkodó szervezet esetén a pályázó büntetőjogi felelősségének tudatában megtett külön nyilatkozata arról, hogy a pályázat benyújtásakor nem áll csőd, felszámolás, vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt, illetve ilyen eljárások vele szemben kezdeményezésre nem kerültek.". A hitelező álláspontja szerint az ajánlattevői kör indokolatlan leszűkítése jogszabálysértő. Hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt való eltérő alkalmazásáról, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások veszélyhelyzet ideje alatti részletszabályairól szóló 21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-ában foglaltakra, mely szerint az adós gazdálkodó szervezet a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdasági tevékenység folytatásához szükséges finanszírozást (a továbbiakban: továbbműködéshez szükséges finanszírozás) vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők az eljárásba bevonásra kerülnek. A továbbműködéshez szükséges finanszírozás minden olyan ügylet, amely szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a felszámolás alatt folytathassa gazdasági tevékenységét [(1) bekezdés]; a felszámolást elrendelő végzés meghozatala napját követően a továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó a nyilvántartásba vett követelése erejéig a vagyonelemek értékesítése során az adóssal szemben beszámítással élhet. A továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó a Csődtv. 36. § (1) bekezdésétől és 38. § (3) bekezdésétől eltérően a felszámolás kezdő időpontját követően az adóssal szemben keletkezett követelését is érvényesítheti beszámítás útján [(6) bekezdés].
A hitelező előadta, hogy több mint 18 milliárd forint és 370 millió euró összegben áll fenn hitelezői igénye az adóssal szemben az R2. 4. § (1) bekezdése szerinti követelésként, amelyet az R2. 4. § (6) bekezdésének rendelkezései alapján az adós vagyonértékesítése során beszámítás útján is érvényesíthet. Erre tekintettel a pályázati felhívásban az ajánlattevők köréből kizárni a felszámolási eljárás alatt álló cégeket, jogszabálysértő.
A hitelező hivatkozott arra is, hogy a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-ának rendelkezései értelmében az adósnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek (amilyen gazdálkodó szervezetnek a hitelező is minősül) felszámolási eljárásaira vonatkozóan a jogalkotó speciális jogrendet alkotott. Utalt e körben az Alaptörvény 28. cikkére is, mely szerint az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Mindezek szem előtt tartásával a fizetőképes, felszámolás alatt álló hitelező kizárása az értékesítési eljárásból indokolatlan és alaptörvényi szintű jogszabálysértés.
Az elsőfokú bíróság a 2. sorszámú végzésével a felszámoló kifogásolt intézkedését felfüggesztette a jelen kifogás jogerős elbírálásáig.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte, annak alaptalansága miatt.
Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a hitelező a Csődtv. 49. § (3b) pontja szerint az adós vagyonának értékesítési eljárása során tulajdonjog szerzéséből kifejezetten kizárt társaságnak minősül, erre tekintettel a kifogásolt felszámolói intézkedés az érdekeit nem sérti és a felszámolói intézkedés nem korlátozza jogszabálysértő módon az ajánlattevők körét.
Másodlagosan arra tekintettel kérte a kifogás elutasítását, hogy a hitelező igénye nem áll fent a kifogásban megjelölt összegben, ami nem bírálható el a jelen eljárás keretében, hanem a Csődtv. 46. § (6) bekezdése szerinti vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárás tárgya lehet.
Harmadlagosan a kifogás elutasítását arra tekintettel kérte, hogy a hitelező felszámolóját az R3. rendelet alapján az adós értékesítése során a felszámolóval való együttműködési kötelezettség terheli.
Kérte a pályázati felhívások felfüggesztésének megszüntetését.
Hivatkozott a Csődtv. 49. § (3b) és (6) bekezdésére, a Ptk. 3:49. §-ában foglaltakra, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) 3. § (2) bekezdésére, s leszögezte: az adós és a hitelező tényleges vállaltcsoport tagjainak minősülnek, amit alátámaszt az a tény, hogy a hitelező konszolidált beszámolót készített, csoportos adózási módot választott, a felek a beszámolóikban egymást feltüntették, a honlapjukon vállalatcsoportként jelentek meg. Így álláspontja szerint a hitelező az adós értékesítési eljárásaiban tulajdont nem szerezhet, továbbá a kifogás benyújtására sem volt jogosult, mivel az adós értékesítési eljárásaiból a Csődtv. 49. § (3b) pontja szerint kizárt szervezet, így érdekét nem sértik a pályázati kiírások. Hozzátette: a hitelező nem is bizonyította, hogy az adós továbbműködéséhez szükséges finanszírozást nyújtó társaságnak minősülne, a besorolás körében az egyeztetési folyamat még nem zárult le.
Ellenkérelmében a felszámoló tételesen, érdemben is nyilatkozott a kifogás egyes állításaira.
A hitelező a felszámoló ellenkérelmével szemben vitatta, hogy a Csődtv. 49.§ (3b) bekezdése szerinti, három esetre korlátozott, kizárt alanyi körbe tartozna. Az igénye vitatásával kapcsolatos felszámolói hivatkozást irrelevánsnak nevezte a kifogás szempontjából és tagadta, hogy a felszámolója megsértette volna az R3. 5.§ (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét.
Álláspontja szerint a [ügyszám] ügyszámon folyamatban lévő kifogás tárgyát képező ún. "szuper A kategóriás" követelés besorolásával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogvita előkérdése a jelen kifogás elbírálásának, ezért indítványozta a jelen kifogásolási eljárás felfüggesztését a hivatkozott ügyszámú eljárás jogerős befejezéséig.
Az elsőfokú bíróság a 15. sorszámú végzésével a kifogásnak helyt adott és kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül nyilvánítsa érvénytelenné a Cégközlöny […] számában [dátum1] napján közzétett pályázati felhívást, és annak alapján az EÉR-ben [szám1], [szám2], [szám3] és [szám4] azonosítószámon közzétett értékesítési hirdetményeket arra tekintettel, hogy az értékesítés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. Felhívta továbbá a felszámolót arra, hogy a kifogással élő hitelező módosított hitelezői igényként bejelentett követelésének elismertként történő nyilvántartásba vétele, vagy az általa esetlegesen vitatott hitelezői igény jogerős elbírálását követően - amennyiben besorolással kapcsolatos kifogás előterjesztésére nem kerül sor - haladéktalanul tegyen intézkedéseket a megismételt értékesítésre.
Határozatának jogi indokolásában mindenekelőtt leszögezte, hogy a kifogást a hitelező határidőben terjesztette elő.
Az eljárás felfüggesztése iránti indítványnak a Csődtv. 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjára figyelemmel nem adott helyt.
Rögzítette: a hitelező [dátum2] napján írt levelével bejelentett, összesen 10.937.578 forint hitelezői igényét a felszámoló visszaigazolta. A hitelező a kifogásban részletesen megjelölte, hogy álláspontja szerint a felszámoló mely jogszabályi rendelkezéseket sértett meg és a hitelező ennek következtében milyen sérelmet szenvedett. Egyetértett a hitelezővel abban, hogy az EÉR-ben megjelent értékesítési hirdetmények szövege nem térhet el a Cégközlönyben közzétett pályázati felhívás szövegétől. Ehhez képest a Cégközlönyben megjelent adott pályázati felhívás és az EÉR-ben közzétett hirdetmények szövege nem mindenben egyeznek meg egymással, ezért nem felelnek meg az EÉR rendelet 10. § (5) bekezdésében foglalt követelménynek.
A kifogásnak ezért a Csődtv. 51. § (3) bekezdése alapján a kifogásnak helyt adott, a felszámoló intézkedését megsemmisítette és a részére új intézkedés megtételét írta elő. Arról nem foglalt állást, hogy a pályázati felhívás jogszabálysértő módon korlátozza-e az ajánlattevők személyi körét, mert álláspontja szerint ez a vitatott hitelezői igény elbírálását követően dönthető el.
Abban a kérdésben, hogy a hitelezőre az adott esetben alkalmazni kell-e a Csődtv. 49. § (3b) bekezdését, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Csődtv. szabályait az R2.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni, s a jogalkotó nem írta elő, hogy az értékesítési eljárásban a Csődtv. 49. § (3b) bekezdését alkalmazni kell, így, ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége folytatásához (az adós továbbműködéséhez) szükséges finanszírozást nyújtott, a Csődtv. 36. § (1) bekezdésétől és 38. § (3) bekezdésétől eltérően, a felszámolás kezdő időpontját követően az adóssal szemben keletkezett követelését is érvényesítheti beszámítás útján.
Az elsőfokú bíróság végzését a felszámoló fellebbezéssel támadta, elsődlegesen annak megváltoztatását és az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kifogás visszautasítását, harmadlagosan a hatályon kívül helyezését, negyedlegesen annak a módosított hitelezői igény elbírálására vonatkozó rendelkezésének mellőzését kérte. Szükség szerint a Csődtv. 51. § (3a) bekezdésének alkalmazására is indítványt tett.
Jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályokból helytelen következtetést levonva adott helyt a kifogásnak és azon túl is terjeszkedett.
Aláhúzta: már az elsőfokú eljárásban is hivatkozott arra, hogy a hitelező nem volt jogosult a kifogás benyújtására, mert nem minősül sérelmet szenvedett félnek, semmilyen olyan bizonyított jogsérelemre nem hivatkozott, amely a jogát vagy jogos érdekét sértené. A hitelező érdeksérelmét mind a Csődtv. 49. § (1) bekezdése, mind (3a) bekezdése alapján tagadta.
Fenntartotta, hogy a hitelező az adóssal tényleges vállalatcsoportot képez, amivel kapcsolatban az elsőfokú eljárásban kifejtett levezetését kibővített formában megismételte, hozzátéve, hogy a hitelező beszámításra egyébként sem volna jogosult.
Álláspontja szerint a kifogásnak, az érdemben történő vizsgálata eredményeként sem lehetett volna helyt adni, amivel kapcsolatban részletes indokolást fejtett ki.
A harmadlagos fellebbezési kérelme körében kiemelte: a törvényszék túlterjeszkedett a kifogáson, amikor a felszámolót kötelezte a pályázati felhívás és a hirdetmények érvénytelenítésére.
A negyedleges fellebbezési kérelme kapcsán is hivatkozott arra, hogy a törvényszék döntése nem igazodik a kifogáshoz, túllépte annak korlátait.
A hitelező az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezésre tett észrevételében aláhúzta: a kifogásában megjelölte a felszámoló által álláspontja szerint megsértett jogszabályi rendelkezéseket és valószínűsítette az érdeksérelmét.
A vállalatcsoport kérdésében a felszámoló absztrahálja a jogszabályi előírásokat, ugyanakkor, tudomása szerint az igényét nem terjesztette fel elbírálásra.
Fenntartotta, hogy az értékesítési hirdetmény az általa sérelmezett tartalmi és alaki hibákban szenvedett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A felszámoló indokoltan hivatkozott a fellebbezésben arra, hogy a hitelező a kifogásolt intézkedések szempontjából nem minősül kifogás előterjesztésére jogosult, sérelmet szenvedett félnek és ezáltal a kifogása sem lehet alapos [Csődtv. 51. § (1) bekezdés].
A hitelező a felszámoló kifogásolt intézkedésével elszenvedett sérelmét arra alapozta, hogy az adóssal szemben az R2. 4. § (1) bekezdése szerinti igénnyel rendelkezik, mely az adós vagyonértékesítése során az R2. 4. § (6) bekezdése alapján beszámítás útján is érvényesíthető, ezért sérelmes számára, hogy a felszámoló - mint felszámolási eljárás alatt álló céget - kizárta a pályázati felhívásban az ajánlattevők köréből.
Az ítélőtábla rámutat: az elsőfokú bíróság tévesen indult ki abból, hogy a Csődtv. 49. § (3b) bekezdése a jelen eljárásban nem irányadó, s ennek folytán helytelenül minősítette a hitelezőt sérelmet szenvedett félnek.
Az R2. 1. §-a szerint ugyanis a Csődtv.-t, a 2. §-ban meghatározott felszámolási eljárásokban, az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az R2. tehát a Csődtv.-hez képest eltéréseket, kiegészítéseket határoz meg, nem pedig félreteszi a Csődtv.-t, annak csupán egyes rendelkezéseit rendelve alkalmazni, hanem fordítva. Ennek megfelelően, a 3. § (12) bekezdésében - meghatározott esetekre - például kifejezetten az írja elő, hogy nem kell alkalmazni a Csődtv. 46. § (3) és (4) bekezdését, és a továbbiakban is mindenütt azt fogalmazza meg, ha a Csődtv. valamely rendelkezését nem, vagy valamilyen eltéréssel kell alkalmazni [R2. 4. § (5)-(6), (8) bekezdés, 5.§, 9. § (1)-(3) bekezdés].
Az R2. által a fentiek szerint a jelen eljárásra történő alkalmazásból nem kizárt Csődtv. 49. § (3b) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az értékesítés során - kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását - nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.
A Ptk. 3:49. § (1) bekezdése szerint elismert vállalatcsoport az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, legalább egy uralkodó tag és legalább három, az uralkodó tag által ellenőrzött tag által kötött uralmi szerződésben meghatározott, egységes üzletpolitikán alapuló együttműködés.
A Ptk. 3:54. § úgy rendelkezik: ha a vállalatcsoport ellenőrzött tagjában az uralkodó tag egyedül rendelkezik társasági részesedéssel, uralmi szerződést nem kell kötni, hanem az uralmi szerződés kötelező tartalmi elemeiről az uralkodó tag és az ellenőrzött tag létesítő okiratában kell rendelkezni.
A Ptk. 3:62. § (1) bekezdése értelmében, ha az uralmi szerződés megkötésének a feltételei legalább három éven keresztül megszakítás nélkül fennállnak, bármely jogilag érdekelt kérelmére a bíróság kötelezheti a tényleges uralkodó tagot, illetve az ellenőrzött tagokat az uralmi szerződés megkötésére és a vállalatcsoport bírósági nyilvántartásba vételének kezdeményezésére; míg a (2) bekezdése szerint, legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság a jogilag érdekelt kérelmére az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja.
A cégnyilvántartás közhiteles, mindenki számára nyilvánosan elérhető adatait, továbbá a felszámoló 2024. január 19. napján benyújtott beadványának mellékleteiben foglaltakat, így különösen az adós társaságnak az állami adóhatóságnál nyilvántartott törzsadatait és a hitelező 2020. évre vonatkozóan közzétett beszámolója kiegészítő mellékletében (a továbbiakban kiegészítő melléklet) rögzítetteket egybevetve, az adós legalább három cégben - köztük a hitelező társaságban -, minimum három éve, megszakítás nélkül egyedüli részesedéssel rendelkezik, amelyekkel az állami adóhatóság nyilvántartása szerint egymással kapcsolt vállalkozásokat alkotnak, a hitelező az adós leányvállalata, az adós köré "ipari csoportosulás" szerveződött (kiegészítő melléklet 1. oldal), a hitelező "a vállalatcsoporton belül" meghatározott feladatokkal rendelkezett (kiegészítő melléklet 2. oldal), az adós a hitelező adatait "a vállalatcsoport konszolidált éves beszámolójának készítése során" felhasználta (kiegészítő melléklet 3. oldal), az állami adóhatóság engedélyével a hitelező és az adós - más társaságokkal együtt - csoportos általános forgalmi adóalany.
Mindez egyértelműen arra mutat, hogy az adós és a hitelező, valamint legalább még két társaság között olyan szoros, elemi, gazdasági és pénzügyi partnerség, rendszerszintű kooperáció alakult ki és működött folyamatosan, amely nyilvánvalóan a Ptk. 3:62. §-a szerinti tényleges vállalatcsoportba tömörülő társaságok közötti, egységes üzletpolitikán alapuló együttműködésnek felel meg. Ezáltal a hitelező az adóssal együtt a Ptk. 3:62. §-a szerinti tényleges vállalatcsoport tagjainak minősülnek.
A felszámoló az eljárásban a Ptk. 3:62. § (1)-(2) bekezdésére való utalással, kifejezett hivatkozást tett arra, hogy a felek tényleges vállalatcsoport tagjai, vagyis lényegében kifejezte, hogy a felek viszonylatában az adott esetben a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezések, uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatók. Így nem volt akadálya, hogy a bíróság a kifogás elbírálása során a rendelkezésre álló adatok egybevetése és mérlegelése alapján megállapítsa, hogy a hitelező az adóssal együtt tényleges vállalatcsoport tagja, ami által a Csődtv. 49. § (3b) bekezdése értelmében az adós vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdont. Ilyen körülmények között pedig a hitelező helyzetén nem változtat a felszámolónak a lehetséges ajánlattevők körét szűkítő intézkedése, ugyanakkor az érdekei szempontjából közömbösek a kifogásában a pályázati felhívás szövegezése tekintetében, egyebekben hivatkozott eltérések is. A felszámoló kifogásolt intézkedése következtében sérelmet szenvedett félnek tehát egyik felhozott okból sem minősül. Ettől eltérő következtetést az R3. rendelkezéseinek tükrében sem lehet levonni, melynek előírásaira a hitelező minden konkrétum nélkül hivatkozott, azaz határozottan maga sem tudta megjelölni az R3. olyan szabályát, amely felülírná a Csődtv. 49. § (3b) bekezdését.
Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint a hitelező nem tekinthető a felszámoló kifogásolt intézkedései következtében sérelmet szenvedett félnek, így a kifogása nem lehet alapos, mivel a kifogás előterjesztéséhez fűződő jogi érdeke hiányzik.
Az ítélőtábla az előzőekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a felszámolási eljárásban a Csődtv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 389. §-a folytán alkalmazott Pp. 383. § (2) bekezdése értelmében megváltoztatta, és a kifogást a Csődtv. 51. § (3) bekezdése alapján elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.243/2024/2.)
a jogerős végzést a Kúria a Gfv.III.30.207/2024/6. számú végzésével hatályában fenntartotta