adozona.hu
ÍH 2025.96
ÍH 2025.96
A CÉG EGYEDÜLI TAGJÁNAK ELTILTÁSA Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a kérelmezett megszűntnek nyilvánításával befejeződött, az ezt követően megindult kényszertörlési eljárás már nem a cég törvényes működésének helyreállítása, annak kikényszerítése érdekében, hanem a kérelmezett törlése végett folyik. A kényszertörlési eljárás során a csak a törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható, felügyelőbiztos kirendelésében álló intézkedés elmaradását az eltiltással érintett egyedüli tag a cégbíróságon ne
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartás adatai szerint A kérelmezett cég egyedüli tagja 2018. december 13-ától kezdődően T. M. F., míg az önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője 2020. április 1-jétől 2021. április 12-éig A. K. volt.
A kérelmezettel szemben 2022. szeptember 1-jén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesítése alapján az adószám törlése - a 2020. évi beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása - miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás.
Az elsőfokú bíróság a 2022. szeptember 8-á...
ÍH 2025.96 A CÉG EGYEDÜLI TAGJÁNAK ELTILTÁSA
Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a kérelmezett megszűntnek nyilvánításával befejeződött, az ezt követően megindult kényszertörlési eljárás már nem a cég törvényes működésének helyreállítása, annak kikényszerítése érdekében, hanem a kérelmezett törlése végett folyik. A kényszertörlési eljárás során a csak a törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható, felügyelőbiztos kirendelésében álló intézkedés elmaradását az eltiltással érintett egyedüli tag a cégbíróságon nem kérheti számon, illetve ennek alkalmazására a jogorvoslati eljárásban sincs lehetőség. Az eltiltással érintett tag a törvényességi felügyeleti eljárásban esetlegesen megvalósult eljárási jogsértésre a kényszertörlési eljárásban eredményesen már nem hivatkozhat [2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. § (1) bekezdés, 81. § (1) bekezdés e) pont, 116. § (6) bekezdés, Ctv. 117/D. § (3) bekezdés b) pont, 117/F. § (1) bekezdés a) pont].
A cégnyilvántartás adatai szerint A kérelmezett cég egyedüli tagja 2018. december 13-ától kezdődően T. M. F., míg az önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője 2020. április 1-jétől 2021. április 12-éig A. K. volt.A kérelmezettel szemben 2022. szeptember 1-jén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesítése alapján az adószám törlése - a 2020. évi beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása - miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás.
Az elsőfokú bíróság a 2022. szeptember 8-án kelt, október 4-én jogerőre emelkedett Cgt./2. számú végzésével a kérelemezettet eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
A kérelmezett 2022. október 14. napjától kényszertörlés alatt áll.
Az elsőfokú bíróság a 2022. november 7-én kelt Kt./3. számú végzésével felhívta a kérelmezett tagját, hogy a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozóan nyújtson információt. A felhívásra nyilatkozat nem érkezett.
Az elsőfokú bíróság által lefolytatott vagyonfelmérés eredményeként a kérelmezett vagyonára és tartozásaira nem merült fel adat.
Az elsőfokú bíróság a 2023. október 2-án kelt Kt./9. számú végzésével felhívta T. M. F. tagot, hogy nyilatkozzon a kérelmezett jogszabályi kötelezettségeinek a teljesítése és a törvénysértő működés megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről azzal a figyelmeztetéssel, hogy az eltiltására kerülhet sor.
T. M. F. tag a 2022. november 17-i beadványában a felhívásra akként nyilatkozott, hogy a kérelmezett iratanyagát a Vármegyei Főügyészség által folytatott büntetőeljárás miatt lefoglalták, azt a jogi képviselője részére nem adták ki, így a cég könyvelését nem lehetett rendezni. A kérelmezett törvényes működésének helyreállítása érdekében megkísérelt eljárni a NAV ügyfélszolgálatán, ahol arról tájékoztatták, hogy az elektronikus ügyintézés ügyvezető hiányában a kényszertörlés alatt akként lehetséges, hogy a cégbíróság ügygondnokot rendelhet ki. Ez általa ismeretlen okból eddig nem történt meg. Vétlennek érzi magát a törvényes működés helyreállítása tekintetében, hiszen nem álltak rendelkezésére azok a feltételek, amelyek az ügyintézését lehetővé tették volna. Erre figyelemmel a vele szemben alkalmazandó szankciót igazságtalannak tartja.
Az elsőfokú bíróság a 2014. február 14-én kelt Kt./11. számú végzésével elrendelte a kérelmezett társaság kényszertörlését, míg az ugyanezen a napon kelt 12. sorszámú, fellebbezett végzésével a kérelmezett egyedüli tagját, T. M. F.-et eltiltotta attól, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig gazdasági társaságban többségi befolyást szerezzen, gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá cég vezető tisztségviselőjévé, cégvezetőjévé, felügyelőbizottsági tagjává váljon.
A határozata indokolásában rögzítette, hogy az eltiltással érintett személyt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 117/D. § (3) bekezdés b) pontja alapján nyilatkozattételre hívta fel a kérelmezett jogszabályi kötelezettségeinek teljesítése és a törvénysértő működés megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről.
A Ctv. 117/F. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással megállapította, hogy a törvénysértő működés kialakulásához végső soron az vezetett, hogy a kérelmezett nem rendelkezik vezető tisztségviselővel. Egyszemélyes társaság esetén az egyedüli tag kötelezettsége a vezető tisztségviselő megbízásáról gondoskodni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 153. § (1) bekezdése szerinti beszámoló elfogadásáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:107. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság legfőbb szerve dönt.
Az egyedüli tag törvénysértő működésben való közrehatását a Ctv. 117/D. § (3) bekezdése alapján vizsgálva a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján megállapította, hogy az eltiltással érintett személy nem tudta kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtette a cég törvénysértő működésének a megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, ezért a Ctv. 9/C. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése alapján T. M. F. tag eltiltásáról határozott.
A végzés ellen T. M. F. tag fellebbezett, amelyben - annak tartalma szerint - kérte a megváltoztatást, az eltiltásának mellőzését és a kérelmezett törvényes működésének helyreállítása érdekében felügyelőbiztos kirendelését. Előadta továbbá, hogy költségigénye van.
A jogorvoslati kérelmében a Ctv. 81. § (1) bekezdés e) pontjára, 82. § (1) bekezdésére, 82. § (3) és (4) bekezdéseire hivatkozással előadta, hogy 2021. január 26-ától 28-áig őrizetben, majd ezt követően 2022. augusztus 28. napjáig előzetes letartóztatásban volt, azóta bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll. A vele szemben elrendelt kényszerintézkedés miatt önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a Ptk. 3:109. § (2) bekezdésében foglalt és a Számv. tv. 153. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek eleget tegyen, ugyanakkor mindent megtett a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság Ctv. 117/D. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhívására a 2023. november 14-én kelt levelében előadta, hogy a kérelmezett iratait lefoglalták, amelyek beszerzésére tett kísérlete nem járt eredménnyel. A NAV-nál eljárva 2024. január 8-án ismételten indítványozta az iratok megküldését, amelyre azt a tájékoztatást kapta, hogy a Z. Törvényszék felé továbbították a kérelmét, az azonban annak a mai napig nem tett eleget.
Az alapító a kérelmezett ügyvezetőjének a 2021. április 12-i lemondását követően nem gondoskodott ügyvezető kinevezéséről, így törvényességi felügyeleti eljárás elrendelésére került sor. Az eljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság elmulasztott a Ctv. 82. § (4) bekezdésében foglaltak szerint felügyelőbiztos hivatalból történő kirendeléséről gondoskodni. Az elsőfokú bíróság a felhívására tett nyilatkozata után sem gondoskodott a Ctv. 81. § (1) bekezdés e) pontja és 82. § (1) bekezdése alapján felügyelőbiztos kirendeléséről, meggátolta ezzel a törvényes működés helyreállításának a lehetőségét. A kérelmezett törvényes működése a felügyelőbiztos kirendelését követően helyreállítható, ezért az alapítóval szemben elrendelt eltiltás nem megalapozott.
Úgy nyilatkozott, hogy a bíróság felhívását követően a felügyelőbiztos kirendeléséhez szükséges költségek bírósági letétbe helyezését vállalja.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 117/D. §-a alapján helytállóan vizsgálta a vezető tisztségviselőnek a kérelmezett törvénysértő működésében való közrehatását és a feltárt tényekből helyes következtetést vont le. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével egyetértett; annak indokait az alábbiakkal egészíti ki.
A Ctv. 9/C. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság e törvényben megállapított esetben eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját. A (3) bekezdés a) pontja értelmében, ha e törvény az eltiltás mellőzéséről nem rendelkezik, a cégbíróság az érintett személyt követelés bejelentésének hiányában, valamint 500.000 forint összértéket meg nem haladó bejelentett követelések esetén egy évre eltiltja.
A Ctv. 117/F. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a cégbíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, a cégbíróság a kényszertörlési eljárás befejezésével egyidejűleg külön végzéssel rendelkezik az eltiltással érintett személy eltiltásáról.
Az eltiltással érintett személyek körét a Ctv. 9/C. § (1) bekezdése tartalmazza, a Ctv. 117/F. § (1) bekezdése az eltiltás alapjául szolgáló magatartásokat jelöli meg. Az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 117/D. § (3) bekezdése alapján - az eltiltással érintett személy nyilatkozatát és a rendelkezésre álló okiratokat figyelembe véve - kell mérlegelnie azt, hogy a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében megtett-e minden elvárható intézkedést annak érdekében, hogy a törvénysértő állapotot megszüntesse.
Figyelemmel arra, hogy a jelen esetben a törvénysértő állapot azáltal állt fenn, hogy a kérelmezett a 2020. évi beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének nem tett eleget, amely miatt az adószámát törölték, T. M. F. tagnak a megfelelő kimentése, az eltiltás mellőzése érdekében azt kellett igazolnia, hogy a beszámoló elfogadása és letétbe helyezése érdekében minden tőle elvárható magatartást tanúsított.
T. M. F. tag az elsőfokú eljárás során a 2023. november 17-én érkezett beadványában a cég iratainak megtekintése érdekében tett intézkedéseiről nyilatkozott és arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalás akadályozza a kérelmezett könyvelésének áttekintését. Ezek az intézkedések azonban - amelyek a NAV fellebbezéshez csatolt válaszleveléből kitűnően 2023. május 24-én és 2024. január 8-án történtek - nem alkalmasak annak igazolására, hogy az egyedüli tag mindent megtett a kérelmezett törvénysértő működését eredményező mulasztás orvoslása, azaz a 2020. évi üzleti beszámoló elfogadása és letétbe helyezése érdekében, amelynek 2021. május 30-áig kellett eleget tenni. A tag az adószám törlését eredményező mulasztás orvoslása érdekében tett intézkedéseiről nem is nyilatkozott.
T. M. F. tag a fellebbezésében akként hivatkozott a beszámoló elfogadása és letétbe helyezése tekintetében az őrizet és az előzetes letartóztatás általi akadályoztatására, hogy e körülményt az elsőfokú bíróság a 117/D. § (3) bekezdése alapján kiadott felhívására az elsőfokú eljárás során nem hozta fel, csak az iratbetekintés lefoglalás miatti lehetetlenülésére hivatkozott. A Ctv. 116. § (6) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 373. § (1) bekezdése értelmében - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában - a jogorvoslati eljárás során ezen új jogállításra nem hivatkozhat, ezért ezen kimentési ok vizsgálatára nem is kerülhet sor.
Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az egyedüli tagot a vele szemben elrendelt kényszerintézkedés sem akadályozhatta abban, hogy könyvelő, illetve jogi képviselő megbízásával a beszámoló elfogadása és letétbe helyezése érdekében eljárjon. A tag a kérelmezett törvénysértő működésének megszüntetése érdekében megtehető ilyen intézkedéseiről vagy azok esetleges akadályáról nem nyilatkozott.
A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy T. M. F. tag a saját állítása értelmében 2022. augusztus 28. napjáig volt előzetes letartóztatásban, így ezután ez a körülmény semmiképpen sem akadályozhatta őt az intézkedések megtételében, valamint abban, hogy az ezt követően indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott, a kérelmezettet a további működéstől eltiltó, megszűntnek nyilvánító és a kényszertörlési eljárást megindító 2022. szeptember 8-án kelt Cgt./2. számú végzéssel szemben jogorvoslattal éljen, előadva ott a jelen eljárásban felhozott érveit.
Az elsőfokú bíróság ezen, fellebbezés hiányában 2022. október 4-én jogerőre emelkedett, végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás a kérelmezett megszűntnek nyilvánításával befejeződött és a cég 2022. november 14. napjával kényszertörlési eljárás hatálya alá került. Erre tekintettel a tag a törvényességi felügyeleti eljárásban esetlegesen megvalósult eljárási jogsértésre a jelen kényszertörlési eljárásban eredményesen már nem hivatkozhat. A megindult kényszertörlési eljárás már nem a cég törvényes működésének helyreállítására, annak kikényszerítésére, hanem a kérelmezett törlése végett folyik és a Ctv. VI. Fejezetében található, csak a törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható, a Ctv. 81. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedés elmaradását a cégbíróságon nem kérheti számon, illetve ilyennek alkalmazására a jogorvoslati eljárásban sincs lehetőség.
A fent kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kényszertörlési eljárás megindítására okot adó jogsértés - a számviteli beszámoló elkészítésének és letétbe helyezésének elmulasztása és ennek következtében a kérelmezett adószámának a törlése - az egyedüli tag felróható magatartására volt visszavezethető és az eltiltással érintett személy nem tudta kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtette a kérelmezett törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 116. § (6) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján - az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Ktf.43.271/2024/2.)