adozona.hu
ÍH 2025.91
ÍH 2025.91
ILLETÉKESSÉG A FIZETÉSI MEGHAGYÁSBÓL PERRÉ ALAKULT ELJÁRÁSBAN A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásával az illetékesség rögzül, ezt követően nem lehet áttérni egy vagylagos illetékességi okra. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés c) pont, 256. § (1) bekezdés, 258. § (3) bekezdés; 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 37. § (1), (3), (4) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtottak be. A közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátotta, mellyel szemben az alperes ellentmondással élt, így az eljárás perré alakult.
A felperesek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmükben a perré alakulás esetére illetékes bíróságként a T-i Járásbíróságot jelölték meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bekezdése alapján. Az eljáró közjegyző erre tekintettel az alperes ellentmon...
ÍH 2025.91 ILLETÉKESSÉG A FIZETÉSI MEGHAGYÁSBÓL PERRÉ ALAKULT ELJÁRÁSBAN
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásával az illetékesség rögzül, ezt követően nem lehet áttérni egy vagylagos illetékességi okra. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés c) pont, 256. § (1) bekezdés, 258. § (3) bekezdés; 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 37. § (1), (3), (4) bekezdés]
A felperesek fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtottak be. A közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátotta, mellyel szemben az alperes ellentmondással élt, így az eljárás perré alakult.A felperesek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmükben a perré alakulás esetére illetékes bíróságként a T-i Járásbíróságot jelölték meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bekezdése alapján. Az eljáró közjegyző erre tekintettel az alperes ellentmondása folytán a T-i Járásbíróságra terjesztette be a fizetési meghagyásos eljárás iratait. A felperesek a keresetet tartalmazó iratukat a perré alakulást megállapító végzés részükre történő kézbesítését követő 15 napon belül nem a T-i Járásbíróságra, hanem a Pp. 28. § (1) bekezdésének c) pontjára alapítottan a Cs-i Járásbíróságra nyújtották be.
A Cs-i Járásbíróság észlelte, hogy a perré alakulást megállapító végzésben a közjegyző arra hívta fel a felpereseket, hogy a T-i Járásbíróságon terjesszék elő a keresetet tartalmazó iratukat, ezért a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján a P.20.394/2024/6. számú végzésével azt megküldte a T-i Járásbíróságra.
A T-i Járásbíróság a 2025. március 22. napján jogerőre emelkedett, 4.P.20.035/2025/3. számú végzésével az eljárást megszüntette és elrendelte az ügy áttételét a Cs-i Járásbíróságra.
A végzés indokolása szerint a felperesek ugyan a fizetési meghagyás iránti kérelmükben a T-i Járásbíróságot jelölték meg, mint illetékes bíróságot a Pp. 25. § (1) bekezdése alapján, a keresetet tartalmazó iratukban azonban a Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességi okot, az ügyletkötés helyét választották. Mindezekre figyelemmel a T-i Járásbíróság a Pp. 258. § (3) bekezdése alapján az eljárást megszüntette, és az ügyet a felperesek választása szerinti Cs-i Járásbíróságra tette át.
A Cs-i Járásbíróság a P.20.105/2025/4. sorszámú végzésével az eljárást megszüntette, megállapította illetékessége hiányát és elrendelte az iratok felterjesztését az ítélőtáblához az illetékes bíróság kijelölése érdekében.
A végzés indokolásában kiemelte a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 37. § (1), (3) és (4) bekezdését, valamint a Pp. 25. § (1) bekezdését és 28. § (1) bekezdés c) pontját, továbbá a 256. § (1), (2) bekezdését és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperesek a fizetési meghagyás iránti kérelmükben a perré alakulás esetén illetékes bíróságként a T-i Járásbíróságot jelölték meg a Pp. 25. § (1) bekezdése szerint és csak utóbb, a keresetet tartalmazó iratban hivatkoztak a Cs-i Járásbíróságra, mint illetékes bíróságra a Pp. 28. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt vagylagos illetékességi ok alapján.
Rámutatott a Cs-i Járásbíróság a Pp. 28. §-ához fűzött kommentárra, miszerint a jogszabályi rendelkezés nem határozza meg, hogy a felperest a vagylagos illetékességi szabállyal kapcsolatos választási lehetőség mely perbeli cselekményig illeti meg, ezért ezt a bírói gyakorlatnak kell kialakítania. Az 1952-es Pp. hatálya alatt az volt az uralkodó értelmezés, amely szerint a vagylagos illetékesség választását a felperes az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztéséig gyakorolhatja, tekintettel arra, hogy a keresetlevél benyújtása nem tekinthető olyan percselekménynek, amelynek következtében a felperes a perre egyaránt illetékes bíróságok közötti választásra vonatkozó jogát feltétlenül elvesztette. Ezzel szemben a jelenleg hatályos Pp. alkalmazása során a bírói gyakorlat már többnyire arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperest a választási jog a keresetlevél beadásának időpontjáig illeti meg.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. június 20-21-i Országos Tanácskozásán elfogadott 37. számú állásfoglalás szerint a vagylagos illetékességi ok esetén a felperest a választási jog a keresetlevél beadásának időpontjáig illeti meg.
A Pp. 256. § (1) bekezdése alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének, az illetékesség pedig a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtásával rögzül. Így - ahogyan egyébként arra a BDT2020.4151 számú döntés is rámutat -, amennyiben felperesek az ellentmondás folytán perré alakuló eljárás lefolytatására a Cs-i Járásbíróságot kívánták volna megjelölni a vagylagos illetékességi ok alapján, ezt a keresetlevél benyújtásával azonos hatályú fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmükben tehették volna meg, azonban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a Pp. 25. § (1) bekezdésére, mint általános illetékességi okra alapozva a T-i Járásbíróságot tüntették fel, mint illetékes bíróságot.
A Cs-i Járásbíróság álláspontja szerint a Pp. 256. § (1)-(2) bekezdése és a fent írtak alapján a felperesek a keresetet tartalmazó iratukban megalapozottan már nem kérhették a Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával azt, hogy az ügyben a Cs-i Járásbíróság járjon el. A Cs-i Járásbíróság álláspontja szerint a fentiek okán az ügy elbírálására a T-i Járásbíróság rendelkezik illetékességgel.
Az ítélőtábla az illetékességi összeütközést a T-i Járásbíróság kijelölésével oldotta fel.
Az ítélőtábla teljes egészében egyetért a Cs-i Járásbíróság eljárást megszüntető, illetékesség hiányát megállapító végzésében kifejtett jogi álláspontjával.
Hangsúlyozandó, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem bír ugyanolyan hatállyal, mint a keresetlevél előterjesztése [Pp. 256. § (1) bekezdés], az eljáró bíróság illetékessége pedig ezen kérelem benyújtásával rögzül. A jelen eljárásban a felperesek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmükben nem vitásan az eljáró bíróság illetékességét az általános illetékességi okra, a Pp. 25. § (1) bekezdésére, azaz az alperes lakóhelyére alapították. Mivel a kérelem benyújtásával az illetékesség rögzült, ezért utóbb, a keresetet tartalmazó iratukban már nem volt módjuk áttérni egy vagylagos, nevezetesen a Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontja, az ügyletkötés helye szerinti illetékességi okra.
Mindezek alapján a Cs-i Járásbíróság helyesen állapította meg, hogy a jelen eljárás lefolytatására a T-i Járásbíróság rendelkezik illetékességgel és megalapozottan küldte meg a T-i Járásbíróságnak elsőként a felperesek keresetet tartalmazó iratát, majd állapította meg utóbb az ügyben az illetékességének hiányát.
A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljáró bíróságul a T-i Járásbíróságot jelölte ki, és erről a Cs-i Járásbíróságot értesíteni rendelte.
(Győri Ítélőtábla Pkk.I.25.232/2025/2.)